Pesti Napló, 1852. november (3. évfolyam, 796–819. szám)
1852-11-12 / 804. szám
1852* harmadik évi folyam. előfizetési föltételek. Vidéken, évnegyedre 5 f. —k.p. Félévre 10 „— .. » A havi előfizetés, mint a számonkinti eladát ia megszűnt.______ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyaié pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcz» Lakért ház 8. 804 Pesten : Egy hónapra 1 ft 30 kr p. Évnegyedre 4 „ — „ ,, Félévre 8 ,, — n n Egyes szám . . 4 ,, ,,PESTI NAPLÓ. Szerkesztési iroda: Úri-utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Péntek, nov. 12-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajcsárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ sierkestő hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. Előfizetési felhívás. A „PESTI NAPLÓ 44 november-decemberi két hónapos folyamára ezennel előfizetés nyittatik. Előfzetési föltételek. Vidékre postán küldve 3 ft 30 kr. Pesten házhozhordással 3 ft 40 kr pp. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri-uteza 8-dik sz., az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZT. könyvkereskedésében az úri- és kigyó-uteza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesitetni kérjük. EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. Összehasonlító taglalása a bécsi s pesti és temesvári iparkamarák jelen- * léseinek. Uj menetrendszer behozatala a cs. k. államvaspályákon. Hivatalon. (Udv. gyász. Kitüntetés. Kinevezések.) Fővárosi hitár. Vidéki hírek. Auntria. (Bécsi vegyes hirek és események.) JFrancziaorzzág. (A „Pays“ az elnöki üzenetről. A Morning Post és az északi nagy hatalmasságok politikája. Napoleon Jeromos. Larochejaquelein hivatalkeresése. Abd-el-Kader.) Nagybritannia. (Nézetek Belgium és Piemont iránt. A török kölcsön ügye. Parliamenti tárgyalások.) Németország. (Berlin. Lipcse. Hannovera. Stettin.) Belgium. (Brüssel: kamaraülés.) Olaszország. (Turin: hirdetmény az őrállók éjjeli megtámadtatásai következtében. — Florencz : protes ■ tana küldöttség a Madiai házaspár ügyében stb.) Dánia. Görögország. (Athen : nagy szélvihar.) Törökország. (Smyrna, Montenegro stb.) Legújabb. Telagrafi tudósítások. Vegyesek. (Francziaország népessége 1851-dik év végén. — Nemzeti színház. — Börze.) Műtét. (Szépirodalmunk a forradalom után. III.) nov. 12-én. • Pest, nov. 11. II. Napokban megjelent a temesvári kereskedelmi s iparkamra hivatalos jelentése azon kerület múlt 1851—ik évi földművelési, kereskedelmi, szorgalmi, iparviszonyi s közlekedési állapota fölött. Előttünk fekszenek most a bécsi (alsóausztriai), budapesti s temesvári kereskedelmi s iparkamrák tudósításai — ugyanannyi tükrei s mérlegei a birodalmi államegyetem három legjelentékesb országrészének, mik annak három fő érdekét: a termelést, ipart és kereskedést mindenek fölött legfeltűnőbben képviselik. Míg a bécsi iparkamrai terület a kézműszorgalom és gyáripar előkelő fészkét képezi a birodalmi complexusban, a temesvári kerületben a föld kincseinek termelés útjáni kibányászása jelöltetik az állami s magánszorgalom legfőbb teendőjéül ; ellenben a budepesti, mindkettőnek közvetítőjévé látszik a természettől kimutatva lenni, s midőn a birodalmi gyártmányok és termesztmények legalkalmasb lakhelyéül, legczélszerübb szétküldözési és cserepontjául ajánlkozik , egyszersmind nevezetes kézmű és gyáripar elemeit s hajlamait mutatja föl, valamint a gazdászati téren, áldott földe következtében, nagy eredmények fölidézésére van hivatva. Földművelő ország lévén hazánk pereminentiam, s a birodalomnak egy olyan részét képezvén , melynek földje, kellő hasznosítás által a mostanihoz mérve háromszoros termelési képességre potencirozva, egymaga bőven pótolhatná a birodalom összes gabnaszükségletét, s ezenkívül még kivitelre is eleget juttatna, — nem csoda, hogy mi a közbirodalmi legfőbb érdekek mérlegelésében, magunkat illetőleg, mindenkor a földművelési momentumokat tartjuk leginkább szemeink előtt, mivel nem is ok nélkül vagyunk azon meggyőződésben, hogyha országunk földészeti viszonyai s kifejlődése a kívánt megállapodásra s virágzásra jutnak , nálunknál szilárdabb, erősebb, hathatósb és kibíróbb támasza, segélyforrása nem lesz a birodalomnak. Azért, kisérjük mi kiváló figyelemmel a temesvári keresk.s iparkamra hivatalos jelentését, mivel az évi kimutatását s állapotát közli a magyar föld azon részében nyert termésnek, amelyet mi magunk is khanaáninak nevezünk, — s mivel ezt viszonylagositva a többi faktorokra, mind fontosságát e kerület ápolást igénylő érdekeinek szándékunk feltüntetni, mind magokból a nevezett három kamra tudósításaiból kivonni lehetőleg a kölcsönös különbségeket, s ekép jellemezni mind a három terület sajátképi hivatását az államegyetemben. Azonban mig a bécsi kamrát tudósítói munkájában kerületebeli hétszáz kebelzetes ezédet hatályosan támogatták, s évek óta rovatozott rendes statistikai táblázatok álltak redelkezésére, míg a pesti kamra áttekintő kimutatásának egybeállításánál, mihez itt anyagok nagyrészt szintén hiányoztak, mégis ügybuzgó férfiak s ezéhek sikerdúsan segédkeztek, azalatt a temesvári kamra területén az ennek munkálatait előmozdító kebelzetek s ezéhek vagy nem léteztek helyenkint, vagy csak legújabb időkben alakultak, s a kellő gyakorlatot és mellőzhetlen elődolgozatokat nélkülözték. E körülménynek tulajdoníthatni tán azt is, hogy míg a két felebbi kamra jelentései egész köteteket képeznek, a temesvári csak néhány ívnyi röpirat, s ami hiányzik benne—a fehér lapok — meganynyi négyszögmérföldei a műveletlenül heverő tereknek, melyek szintén munkás kezekre s boldogabb jövőre várakoznak. Az 521 négyszögmérföldet képező kamra-terület, valamivel kisebb a virágzó Belgiumnál, kétségkívül legáldásteljesb része a termesztményekben gazdag országnak, anyagi haladás tekintetében azonban egyike a leghátrább maradiaknak, minek súlyát a kamra jelentése szerkesztésénél mélyen érezé. A monarchia felsőbb tartományaiban nagyobbára minden már rendezett állapotban van, rétegzetes összeköttetésben állanak a polgári államélet összes ágazatai, legkisebb rész tagja a nagy lánczolatnak; itt ellenben úgyszólván mindennek még csak létesülni kell: az anyagi reform úgy mint a kimutatási táblázat itt még a jövendő feladata. Minthogy a terület kiválólag a termelési szorgalom képviselője, jelentését a kamra helyesen a termesztményekkel kezdi meg. Tudnivaló, hogy azon körülmények s okak, melyek hazai földészetünk haladását gátolák, legnagyobbrészt általánosak voltak, minélfogva ha a temesvári kamra azok feszegetésébe s oknyomozó taglalásába ereszkedik, újabbat alig mondhat, mint a pesti mondott, s mig emez a szükséges reformot s javításokat általános és részletes kijelöléssel czélszerűn körvonalazza , előbbi szintén, az ősi hiányokat megbélyegezve, negativ elősorolással nyújt leczkét a teendőkre nézve,mik a földművelési szerszámok javításában, a munkaerőt megtakarító találmányok alkalmazásában s javítási közérzület ébresztésében központosulnak; hogy a forgalmi eszközök szaporítása s javítása mindezek arányában hasonló buzgósággal felkarolandó, említni sem szükség, s ezt a kamra egyes termelési ágazatok remélhető jobb sikerére nézve mellőzhetlen feladatnak tekinti. A bécsi kamra a mezőgazdászat érdekében megelégszik azon általános megjegyzéssel, miszerint számos mezőgazdászati termeléságak a vámegylethezi csatlakozástól tetemes előnyöket várhatnak, mely tárgybani csüggedetlen kitartású törekvései az államkormánynak közméltánylati elismerésben is részesülnek. Másra csekély jelentőségűeknek látszó dolgokat sem téveszteni el szem elől, ha a korral akarunk haladni, s a lehető hasznot biztosítni. Az anyagi érdekek mezején nem kevésbé mélhatlanul szükséges a fejlődés menetét a mindenkori viszonyokhoz idomítni, s minden változtatások, s javításokban az ezekre alkalmat szolgáltató okokkal egyenlő lépést tartani. Ezt megismerve, az ausztriai államigazgatás a kisebb javításokra kínálkozó alkalmakat sem hagyja használatlanul elmúlni, kivált ha e javítások (bár magukban véve a nagy lánczolatnak csak egy kis szemét képezik , olyan természetűek , hogy általuk azon szervezeti intézet, melyhez tartoznak, előreláthatólag egyszerűség, kerekdedség- s hatályban nyerni fog. Mióta az államvaspályák üzleti vonalai az éjszaki szakasznak — Prágától a szász határszélig — kiépítése , a magyar középponti vaspálya beváltása, s a cille-laibachi forgalmi útszak megnyitása által nagyobb kiterjedést nyertek, szükségét kezdék éreztetni a személyszállításra nézve fenálló tzenetjegyi rendszer megváltoztatásának, s e szükség annál érezhetőbbé vált, minél hosszabbra nyúltak az üzleti vonalak s szaporodtak az állomások. Tudniillik a mostan fenálló rendszer szerint minden távolságra , mely minden államvaspályán (az éjszakin, délin, stb.) annak minden állomásáról minden állomására léteznek, teljesen nyomtatott menetjegyek adattak ki Bécsben, miből kitetszettek ugyan azon állomások , melyekre nézve érvényesek, de nem azon illetékek, melyek érettek járnak; azután a különböző állomási távolságok szerint épen annyi különböző termokba füzeteztettek , melyek az illető pályaszakokra az azonnali használat végett elküldettek. S minthogy a déli vaspályán eddig 41, az éjszakin 52, s a délkeletin 32 állomás van, s mindezen állomások közt mindhárom osztályú kocsikban fordulnak elő személyszállítások , a 3 vaspálya számára összesen 15,852 különböző menetjegyi termőfajokat kellett nyomatni, s mindenikből megfelelő készletet kell tartani. Világos, hogy a kiadás e különbféle kezelés és számadás tekintetében nemcsak a bécsi középponti igazgatásnál, hanem a vaspályahivataloknál is igen sok nehézséget okoz ; s ha kérdjük , mi az oka, hogy már több idő óta nem tértek át egyszerűbb rendszerre, kitűnik, hogy a mostani szerkezetnek , melynek tagadhatatlanul jó oldalai is vannak , árnyékoldalai csak akkor kezdtek jobban feltűnni, midőn az államvaspályák üzleti vonalai hoszszabbakra terjedtek, és hogy a rendszerváltoztatást, melynek szükségét az államigazgatás nem tévesztette el szeme elől, meg kellett előznie a szállítási dijak egységi megváltoztatásának, s a mérföld-törzsrészek kikerekitésének, mi csak az 1852. márt. 1-jével az éjszaki-déli- délkeleti államvaspályán életbelépett uj tarifával eszközöltetett. Ezen előleges kérdés elintézése után át lehete térni az uj menetjegyek behozatala főkérdésének elintézésére, mi már mégis történt, miszerint jövőben, 1853. jan. 1-től kezdve az éjszaki, déli, 3 délkeleti államvaspálya menetjegyei szines papirra (az első osztály sárga, másik zöld, s harmadik barna papirra) fog Bécsben nyomatni, s onnan megrendelés után az illető pályaszakra elküldetni, oly módon, hogy minden egyes jegy, a kocsi osztályon s mérföldszámon kívül magában foglalja az egész s fél jegyért járó árt (mert minden jegyből kettészeléssel két jegyet lehetene csinálni) , holott azon állomások nevei, honnan s hová a jegyek érvényesek, csak az illető pályánál fognak utólagosan a czélra készített bélyegek által felnyomatni, és pedig úgy , hogy ezen állomásnevek az eredetileg odanyomtatott mérföld-Uj menet jegyrendszer behozatala a cs. hír. államvaspályákon. — Az anyagi érdekek mezején legészrevehetőbb, mennyire szükség, haladásra törekedve, első pillan ..... ■ ------- ------ . VJT!” J-J- .1 3 A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. SZÉPIRODALMUNK a forradalom után. .. Eddig az irodalmi erők egyesült működéséről szóltunk. Most már az egyesek önálló műveit fogjuk külön osztályonként röviden ismertetni. Regény és novellairodalmunk a viharos napok után eleinte nagyobbára forradalmi tárgyakra szorítkozik, s ezek közöl egyet kettőt, mint Jókai: ,,Forradalmi és csataképek“ és Szirondi „Forradalmi képcsarnok“ czímű műveit kivéve , a legtöbb kevés becsesei brit s ephemer értékű vásári munkának tekinthető. Mindamellett is, hogy oly kitűnő tehetségek , mint b. Jósika Miklós, b. Eötvös József, Kuthy Lajos, újabban e téren nem működtek, (az utóbbitól csak a Karthausi 3-dik kiadása jelenvén meg) regényirodalmunk mezeje nem maradt egészen parlagon. Jókai Mór, ki először is mint regényíró lépett fel irodalmunkban, „Erdély aranykora“ czímű történeti regényével méltán gerjesztett nagy figyelmet , mert habár a történelmi forrásokhoz pedáns szigorral nem ragaszkodók, s topographiai tekintetben némely botlásokat követett el, s e mellett a phantasia játékának szabadabb tért enged, mint a hideg értelmi reflexiónak; művének cselekvékeny folyama , szövege eleitől végig érdeklő, s alakjain is több élethű valódiság , több csont és hús látható, mint előbbi phantastikus regényében. Legújabb nagy műve, melyet e lap műtára ad „ szinte történeti tárgyú s az ilyen kétszeres érdekkel és tanulsággal bir. — Kemény Zsigmondnak „Férj és nő“ czimű nemrég megjelent regényéből sok élet és emberismeret, mélyebb psychologiai tapintat tűnik elő, a bonyolítás kifejtés egyaránt nagy ügyességgel van benne kezelve, s előadása világos, könnyen folyó. — Ezeken kivül két víg regény jelent meg : „Házasság speculatioból“ Boros Mihálytól, mely a magyar falusi élet jellemvonásainak hű festésével van írva; de sok tekintetben fölöttébb nyers és triviális. — Székely József „Liliputi Tóbiás“-a bármily bizarrnak tessék is némely részeiben, a mélyebb, angol humor kitűnő bélyegét viseli magán. — Kuthy Lajos Összegyűjtött novelláinak újabb köteteiben örömmel vettük észre a históriai stúdiumot, a történeti irányú törekvést, s úgy látszik, nyelve sem oly nagyon czikornyás és felsrófalt, mint azelőtt. — Bajza, Bérczy, Császár és Tóth Lőrincz szinte összegyűjtött beszélyeiket adák, s mind tartalom, mind művészi csinosságu styl tekintetében igen érdekes olvasmányokkal gazdagíták szépirodalmunkat. — Jókaitól a forradalom után már két novella-gyűjtemény jelent meg, s még legpongyolábban írt műveiből is kisugárzik a teremtő géniusz , a kifogyhatlan lelemesség,egyszersmind a rendkívüliségek, az exoticus tárgyak iránti előszeretet. Sajátos modorú elbeszélésének komoly része olykor megható, magával ragadó, azonban az egészséges, földerítő humor talán mégis erősebb oldala. Vas Gereben ,, Parlagi képek" czím alatt közlé népies beszélyeit, melyek különösen a dunántúli magyar népéletet, népies sajátságokat , a leghívebb vonásokkal, eredeti dialecttel s igen mulattató elmés előadással ecsetelik. A tiszai ember előtt sok tekintetben új és ismeretlen világ ez, de azért a valódi magyar itt is könnyen tájékozhatja magát. — A jó és éleső könyvkiadó társulat Szabó Imrétől egy két talpraesett erkölcsi népies beszélyt adott ki. Az önállóan megjelent fordítmányok közt mind belbecs, irány, mind művészi nyelv- s áttételre nézve első helyen áll a Császár F. által fordított „Jacopo Ortis utolsó levelei“ czímű olasz regény. Drámai irodalmunk a forradalom után, mind színpadon mind azon kívül szembetűnően hanyatlott. S most csak azokról akarunk szólani, mik nyomtatásban jelentek meg. Ezek közt legtöbb költői belbecscsel bír Erdélyi János „Velenczei nő“ czímű drámája, melyet szerző nem annyira a színpad, mint inkább az irodalom számára irt; csakhogy erőteljes, de áradozó nyelve nagyon is túl van halmozva képekkel, parabólékkal. A Horváth Döme szerkesztése alatt Kecskeméten megjelenő „Alföldi Szinműtár“ részint eredeti színműveket, részint fordítottakat hozott. Horváth Dömének „Podmaniczky Balázs“ 63 Horváth Cyrillnek „Vetélytárs“ czímű eredeti színművei mellett e drámai gyűjteményben eddig elő már 3 fordítmány is jelent meg: a „Neslei torony“ Horváth Döme által, — „Paul Jones“ — Ács Zsigmond , és a classikus „Phaedra“ Horváth Döme által eléggé szabatosan fordítva. — Nagy Ignácz Összes Színműveit adá ki, mik jő comikai érből fakadván, mulattató hatásúak, s miknek koronáját az oly rendkívüli hatással adott „Tisztujitás“ czimü pályanyertes vígjáték képezi. A magyar eposzt a csatázás eltűntével egyedül Garay János „Szent László“ czimű, magasabb költői ihlettel alkotott, kitűnő jelességű hős költeménye képviseli, mely mű számos példányai rövid idő alatt mind elkeltek, s most már második kiadásra vár.— Arany János víg eposzt, vagy inkább hőskölteményi paródiát irt „Nagyidai czigányok“ czim alatt, mely bár Toldyjával már csak triviális tárgyánál fogva sem állhatja ki a versenyt, de a maga nemében nagyon eredeti, s költőnk tősgyökeres magyarságu arany tollát majd minden vers sorában elárulja. Lyrai költészetünk mindenek közt az élet legerőteljesebb jelenségeit mutatá fel a forradalom után. Hiába, a verselés körülbelől olyan inclinatiója és kedvencz foglalkozása a magyar fiatalságnak, mint