Pesti Napló, 1853. január (4. évfolyam, 845-868. szám)
1853-01-15 / 855. szám
maros megyén keresztül Galicziába vezető országút, közepén metszi kétféle az Avast; a nagyobb folyamok sorába helyezhető Túr vize itt veszi eredetét, faanyagokban dús bérczei gazdag vaskő-telepeket rejtenek keblükben, felhasználandókat a közérdek számára ; több százakat meghaladó birtokosai többnyire a főrendből vannak. Itt a bérezek által elszigetelt helyen létesült azon vasgyári vállalat, mely annyi szép jövendőt ígér birtokosainak úgy mint a munkával élő környéknek. E vállalat még 1849. vétetett czélba az igen tisztelt bányaigazgató és derék hazánkfia Fiala József által, s a terv kivitelét leginkább Kovács Lajos közbirtokos pártolta és kieszközölte; alapköve 1851 julius hónapban tétetett le. A kiszámíthatatlan vaskő és faanyagok, a megbecsülhetlen vizező e vállalatnak örök időkre virágzást s hasznos jövendőt biztosítnak Kovács Lajos, ki egyszersmind az Avasban potior birtokos, a gyár szellemi istápolását, Fiala József mint igazgató, Korányi Pál, mint segédtiszt pedig a technicumát hajták végre, mindhárman szép részvényszám birtokosai. Megható a nagyszerű munka még nagyobbszerű eredménye, megható az ipar egy ilyen gyümölcsének látása. Az olvasztónak czélszerű, csinos kiállítása az igazgató szakértőségét eléggé tanúsítja. Ez év első éjjelén jött az első vas az olvasztóból, s finomsága s kellő tulajdonai a legjobb vasak egyikét mutaták fel. Folytonos áldás és siiker körözte a vállalatot. Egressy János, streznai birtokos. VASI LEVELEK. V. Az uj év meglehetős férfias keménységgel köszönte be hozzánk elsatnyitván fagyával az erdők árnyékos zugolyában fakadó szt György virágokat, de megbocsátjuk neki e vétkét, uj szellemvirágokat hozván magával az irodalmi téren. A megindított szépirodalmi lapok erélyes gyarapodása bizonyságot szolgáltat arról, mikép a sajtó felfogta az idő igényeit s helyzetének teljes ismeretével bir. A nemzeties érzelmek házi isteneink oltárán lobogó fáklyákként tűnnek fel napjainkban, s midőn ez érzelmeknek irodalmunk emelkedése által táplálékot enged a hatalom, nem tesz mást, mint a humanismusnak s a magas szellemi fejlődésnek engedi szétterjedni azon sugarait, melyek a monarchia nagyságát és dicsőségét szellemlángokkal támogatandják. E nemzet erkölcsi érettségének bizonyítványait napjainkban irodalmába fekteti: ebből halászhatja ki a történelem saját kincseit, ebből határozhatja meg azon lelki erőt, melyet népünk az idők viszontagságai ellenében kifejt. Mert míg egyrészről nem tagadhatjuk el azon apathiát, mely a vésznapok letüntével szót és közönséget egyiránt megdermesztett, másrészről örömmel kell bevallanunk : mikép a legújabb időben nemcsak az óriás szorgalom, de az újabb nemzeties iskola túlnyomóságának elvitázhatlan nyomai is felismerhetők szépirodalmunkban. Óhajtandó, hogy kellő részvét és lelkesedés támogassa nemzeti létünk e jelenségeit. E részvét minden esetre szükséges is, hogy az irodalom társadalmi életünkre megtehesse a kellő hatást s a civilisatióra jótékony befolyással lehessen. De míg a miveltség magas fokán álló osztályokról igy gondoskodva van, hogy lelki tápot nyerhessenek a sajtó által, jó volna megemlékezni e tekintetben a népre is, mely napjainkban megyénkben is annyi égbe kiáltó jelelt adja erkölcsi romlottságának. Alig van vége egyik rögtönitélő bírósági eset executiójának , már a másik kerül szőnyegre. S ha puhatolgatjuk ez általános ronlottság alapokait, alig bírjuk feltalálni a kibonyolító vezéreszmét. S vájjon minek is lehet e rögtöni visszasülyedést leginkább betudni ? A politiális rendszabályok szigorúbbak az előbbinél, a szegénység, kivált vidékünkön nem mutatkozik oly nyomasztó alakban , hogy jóravaló ember kétkeze munkája után meg ne élhetne — tehát hol fekszik e szellemi nyavalyának oka ? tán a vallásosság érzelmeit irtották ki a nép lelkéből a viharos napok?.... Igen valószínű , s ez nagy szerencsétlenség, mert mindent, könnyebb visszaállítani, mint e látatlan, de hatalmmas alkotványát az emberi kebelnek. — Különben a farsang nálunk is meghozza saját bohóságait, ugrálunk, muzsikálunk s feledjük múltunkat, feledjük bajunkat. Szombathelyen négy érdekes zene melletti thée-estélyen jelenik meg a hivatalos világ; ezenkívül több házi és nyilvános mulatságokról beszélnek. Kőszeget árván hagyák ugyan a magyar színészek Szuper vezérlete alatt, de azért a farsangot tán csak nem vitték el tőlük. Kiszelben a „kemenesi“ fiatalság té-kére hirdet egy társas tánczvigalmat, hol Kemenes czimbalmosa is jelen leendj de csak czimbalom nélkül, miután ezt majd minden kemenesi ember bírja már úgy is. Jó lenne tán a műtárban is tért nyitni a magyarnadrágos múzsának, mely Kemenest megénekelte. — Vasmegyében a nyár folytán Csánig helység porrá égett, ősszel felépült s télen megvette az ott lakott egyetlen úri egyéniségnek vagyonát 65.000 víton. Mit tud a magyar polgár, ha kellő szorgalommal áll a dolog mellé ? — Napokban a győri zenészek mulattattak egy barátságos háznál bennünket. A böjtöt Pesten szándékoznak eltölteni. — A fa szűke máris nyomasztólag hat mindennapi életünkre : érezzük hiányát egy korlátozó törvénynek, mely a tagosítások által általánossá vált erdőpusztításoknak véget vetne. Igaz, hogy ez a tulajdoni jog látszólagos sértésével járna, de a státus érdekei minden egyesekéi fölött állanak. Szombathelyen létező megyei dologházban levő, fegyenczeket most nagyban lehetne foglalkoztatni, mert a rabok száma egy idő óta mégegyszer annyira szaporodott, mint rendesen. Most mintegy 180ra megy számuk. Ennyi pokrócz ember mennyi pokróczot készíthetne? nemrég egy tolvajsággal vádolt s a rögtönbiróság által halálra ítélt egyéni a törvényszék társának ujóbbi felfedezése következtében életével ajándékozott meg, felfüggesztvén az ítélet végrehajtását, míg a mentségére felhozott körülmények kiderülendnek. Mindenesetre a törvényszék hivatásának felfogásáróli tiszta fogalmait tanúsítja ezen eset, melyben az igazság könnyen áldozatjává lehetett volna a formalitásoknak. Casinónknak rendesen kevés látogatói vannak, sokat elvonván ezekből újan nyitott kávéháza a városházi vendéglősnek annyival inkább, mert ott igen jutányos és tiszta kávéházi italokkal szolgálnak. A lalétromkeresők bolygatják már a népet, szorgalmasan beleásnak a szobák és kamarák földjébe. Ugyan a kormány rendeletéből czélszerű vizsgálatok vizetnek véghez a falukon, hogy a veszélyes és ragályos nyavalyákkal terhelt lovak agyonszúratván a nyavalya tovább terjedése meggátoltassék. Sárvárott ismét tánczvigalmat terveznek a helybeli népiskola javára. Nem is kétkedünk rajta, hogy a nyereményes vigalom, mind kijátszandó holmik mind egyéb részvét tekintetében a legjobb sikernek fog örvendeni. — E biztossági kerület derék hivatalnokai fő elfoglaltságát a cselédügyek elintézése teszi: mint értesülve vagyunk, alig van nap, hogy ily kellemetlen foglalkozással ne zaklattatnának. — A gabnának meglehetős ára van piaczainkon, de a hízott sertésé nincs vele arányban, mert az a termesztmények drágasága mellett is meglehetős olcsó, így vagyunk a szarvasmarhával is, minek azonban a szüleség hiányban könnyű felfedezni okát. Kevesbbé hat e körülmény a lovak árára: a jó ló most is, mint mindenkor elég drága. — Vásáraink a lehető legnépesebbek, de a bor drágasága megfoszta ezeket a szokott comikus jelenetektől . Csak itt ott látni most egy egy pikos embert tántorogni, ki eladott jószága árának egy részét megitta, másik részét hazáig el fogja veszteni, ha úgy nem rabolják el tőle. A „nagy erdőn“ nemrég gyilkoltak meg egy szegény embert 15 mérő zab áráért. Az egészségi állapot körünkben nem a legjobb lábon áll, a hurut s nátha meglehetős nagy mértékben hatalmaskodik, sokat ágyba is ejt. Múlt évi december hóban tetettek örök nyugalomra megyénk egyik derék s tudományosan miveit egyénjének Nagy Lajos úrnak, tetemei Jákfán. A nemeslelkü emberbarátot több gyámol nélküli árvák s baráti és ismerői a legőszintébb fájdalommal gyászolják. Nyugodjanak békével porai ilyeket kivéve, mely által a házalókereskedés iránt egy uj törvény bocsáttatik ki. *) Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai Császár , Magyar és Csehország királya, stb. stb. megfontolván, miszerint az 1811-diki máj. 5-kén kelt házalási nyiltparancs birodalmunk minden részeire nem terjed ki, és annak tárgya az idő folyama alatt oly lényeges változásokat szenvedett, melyek új határozatokat szükségesnek , minisztereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után az idézett 1811-diki május 5-kén kelt házalási nyiltparancs s az arra vonatkozó utólagos törvények és szabályok megszüntetése mellett, a házalókereskedés szabályozása végett következőket rendeljük: 1. §. Házalókereskedés alatt az árukkal helységről helységre és házról házra járva, meghatározott eladási hely nélkül űzött kereskedés értetik. 2. §. A házalókereskedés csak különös engedelem és a következő határozatok megtartása mellett űzethetik. 3. §. A házalókereskedés-üzlet végetti engedelem csak oly személyeknek adathozik , kik az ausztriai alattvalók; b) a 30 éves kort elérték ; c) valamely feltűnő undorító betegséggel vagy ilyes testi fogyatkozásokkal terhelve nincsenek; d) csempészkedés miatt büntetve nem voltak, vagy előrebocsátott jövedéki vizsgálatnál nem csupán bizonyítékok hiánya miatt maradtak büntetlenül, vagy akik súlyos jövedéki áthágás miatt nem büntettek, avvagy kiktől a nyert engedelem el nem vonatott (20. §.); e) feddhetlen erkölcsüek s politikai viseletükre nézve hibátlanok; a polgári jogok teljes élvezetében vannak. A b) alatti határozattól a körülményekhez képest (17 és 18 §§.) eltérni szabad. 4. §. A házalókereskedésrei engedelmet a politikai kerületi hatóságok (megyei hatóságok, delegatiók) adják. 5. §. Az ilyen engedelemért folyamodni akaró személyek, kötelesek ezen engedelmet a járási hivatal által azon kerületi hatóságtól (megyei hatóságtól, delegatiótól )kérni, melynek kerületében állandó lakhelyük létezik, és magukat kellően igazolni az iránt, miszerint ők a 3. §. szerint az ilyen engedelem megnyerésére alkalmasak. 6. §: A házalókereskedés megengedése egy különös házalási levél vagy házalási könyvecske kiadása által történik. Ezen engedelem csak azon személyre nézte érvényes, mely a házalási okmányban kijelöltetett, és az engedelmi okmányt sem másnak átengedni sem pedig azt más személyekre kiterjeszteni nem szabad. 7. §. A házalókereskedésrei engedelem csak egy évre adatik, azonban oly személy, ki már ilyen engedelem birtokában van, a megengedett házalási idő meghosszabbítását, lakhelye szerint az engedelemadásra hivatott hatóságtól kérheti, és ezen kérelem, ha az elutasítás mellett különös okok nem szólanak, teljesítendő; ezen okokról a kérvényrő a végzés kiadásánál értesítendő. A házalási idő meghosszabítása végetti kérvény a megengedett idő lefolyta előtti három hónap alatt benyújtandó , és a kérvényben előadandó, mely napon és hónapban s mily szám alatt adatott legyen a házalókereskedés végetti eredeti engedelem. Az, ami ezen előadásra szükséges, a házalási okmányból látható. 8. §. A házalókereskedés, nem tekintve a kieszközlött engedelmet, csak akkor űzethetik, ha a házaló azon eléjeabott következő kötelezettséget teljesíti, miszerint minden helységben, melybe ő belép , ha ott politikai vagy rendőri hatóság létezik, házalási okmányát ezen hatóság által látamoztassa. Oly városokban és mezővárosokban , ahol politikai vagy rendőri hatóság nem létezik, ezen láttamozásnak a magistratusnál vagy községi elöljáróságnál kell történnie. 9. §. A házalókereskedés végetti eredeti engedelem pusztán azon koronaországra szorittatik, melyben *) Az ausztriai birodalmat illető közönséges biro- ■ dalmi törvény- és kormánylap 1852-diki december 18-kán megjelent LXXIV-dik darabjából, az kiadatott. Ha a házaló már koronaországba lép, úgy engedelme csak azon helységekre nézve érvényes , melyekre nézve házalási okmánya a hatóság által láttamoztatott. Ha azonban a házaló azon más koronaországban, melybe lépett, a házalókereskekedést folytatni akarná, úgy ő köteles a koronaországba lépése napjától számitandó 10 nap alatt házalási okmányának megerősítendő láttamázása végett ezen koronaország valamely kerületi hatóságához fordulni, mely által neki a házalási engedelem az egész koronaországokra nézve is megadatik. Az ilyen megerősítendő láttamozás azon esetben tagadandó meg, ha a házaló személye vagy az okmány érvényessége , avagy a házalókereskedés folytatásának törvényszerű módja iránt alapos kétségek támadnak ; a kerületi hatóságnak a koronaországra nézve megerősítő láttamozása a házalási okmányon pontosan kijelölendő Az eredetileg adott engedelem tartamát azonban semmi esetben sem szabad áthágni, és új okmány csak az 5. és 7. §-ban kiszabott módon eszközöltethetik ki, 10. §. Amennyiben a házalókereskedés egyes városokban vagy helységekben meg nem engedtetik, azt, nem tekintve az adott és nyert házalási engedelemre, az ilyen helységekben űzni tilos , és ezen kivett helységek az azon koronaországokra szóló okmányban , eredetileg vagy illetőleg a láttamozásnál (9. §.) kijelölendők. H. §. A határszéli járásban a házalókereskedés az illető hatóság által és pedig a pénzügyi járásigazgatósággal egyetértőleg, csak az ezen járásbeli lakosoknak engedtetik meg, és a kiadott okmány ezen járásban csak úgy bír érvénynyel, ha abban a határszéli járásra szóló érvényessége világosan följegyeztetett. 12. §. Azon áruknak, melyekkel házalókereskedés űzetik, belföldről származottaknak és a bélyeggel , továbbá a hitelvételi kimutatásokkal ellátva kell lenniök. A házalókereskedésből még a belföldi áruk közül is kizárva a következők: a) szer- és fűszeráruk, lombikolt olajak; b) italul szolgáló minden folyadékok; c) cukor, cukorművek, csokoládé, mézeskalács, és általában minden csemege; d) kenőcsök, tapaszok és általában emberek és állatok számára való minden egyszerű és összetett gyógyszerek; e) minden mérgek ; f) higany és dárdany; g) minden higany-, dárdany-és ólomkészítmények; h) minden durranó készítmények ; minden ásványsavanyak; k) drágakövek, arany és ezüst, mind új, mind régi, törött, földolgozott vagy föl nem dolgozott, vert vagy veretlen állapotban, érczekben vagy kiolvasztva; bárminemű fémekből való váltópénzek; l) egyházi ékszerek és diszitmények; m) katonai ruhadarabok és mindennemű fegyverek; n) sorsjegyek és valamely szerencsejáték hasonló részvényjegyei; o) irodalmi és művészeti művek, úgymint könyvek, énekek, naptárak, képek, szobrok, mellszobrok ; d) államegyedárusági tárgyak. A különös körülmények által megengedhető kivételek a 17. §-ban sorolják elő. (Budap. Hirl.) (Vége köv.) művelt és vagyonos leányát az együgyű iparoshoz csak azért erőszakolá, mert Bergen Pál „becsületes ember.“ — Ily előzmények után mily joggal követelheti ez nejétől, hogy őt szeresse és ne mást ? — s a szegény nőt mi oknál fogva bünteti a két szerző oly irgalmatlanul?—Természetesen nem másért , hanem hogy hatás legyen, s egyik csattanós jelenet a másikat érje. — Az elűzött nő gazdag kedvesénél menedéket talál, de ez csakhamar rá ún. túl ad rajta. A szegény nő ennyi sok csapás közt a gazdag kéjencznél feledi fölpénzelni magát, — mit legalább némi kárpótlásul megérdemlett volna, — e mellett még az a malheur is éri, hogy midőn éjjel az ablakon kitekint, egy villámlás úgy a szemébe talál sütni, hogy tüstént megvakul, s ezen physikai experimentum tragikai színezete mellett is igen mulatságos valami. — Most már se pénze , se szemevilága nem lévén, ha két szerzőnek átbűvölő varázspálczája alatt természetesen „K o d u s n ő“-vé kell lennie, azon iszonyú vétke miatt, hogy rátukmált férjét nem volt képes szeretni. Hanem maga Bergen Pál is meglakol, nem tudni azért-e , mert becsületes ember, vagy azért, hogy nejét őszinte hajlama miatt elűzé magától. — Rendőri Gyulát, neje fürdői ismeretségét, párbajra kényszeríti, s megöli, pedig habár ez az ifjú csak egy haszontalan kéjencz, de még azért, mert Bergen neje véletlenül beleszeretett, nem érdemli meg a halált. Bergen e miatt fogságba kerül, de miután a meggyilkoltnak neje nem követeli a büntetést, kiszabadul. E mellett majomi szeretettel ápolt s elkényeztetett kis leányát ellopják a vándor komédiások, s kínzás közt kényszerítik nyaktörő mesterségek űtésére. — Anyja, a koldusnő, véletlenül megtudja, hogy leányát a komédiások elorzották és kínozzák, elindul hát fölkeresni, s vaklétére is föltalálja őt. S mikor már az úrnőből lett koldusnő oly kicsinység miatt oly tömérdek sokat szenvedett, hála fejében leányát haza viszi apjához, ki aztán, hogy némi elégtételt kapjon, a feltalált gyermek kedvéért megbocsát neki. Ezen tartalom-vázlatból látni lehet, hogy nem mind arany a mi fénylik, s a hatás és sok csattanás még nem föltételezi a szinmfi jóságát. A sokaság nem hatván be a dolog mélyébe, a rendkivüliségeket csodaként bálványozza, mig az , ki valamivel tovább lát az orránál, a deus ex machina szüleményeit legföljebb is megmosolyogja. Hogy az oly érzékeny jelenetek, mint midőn Bergen Pál halottnak hitt neje után — habár hűtelen volt is ■ gyászt köt kalapjára, — és midőn a kis Mari elpanaszolja, mint gyötrik, kínozzák őt a nyerészkedő komédiások, — hogy mondom az ily jelenetek megindítják az emberi szivet, azért még nem következés, hogy az észt, az itélőtehetséget is elkábitsák, s az egész mű iránt jó véleményre hangolják.... Néha a komolyabb helyeken is nevetnünk kellett, midőn tapasztaltuk, hogy a magában beszélő , vagy is gondolkodó egyén szavait , vagy is gondolatait kihallgatta egy másik, s ez aztán szerzők által mint a darab fejlődésére határozott befolyással biró eszközként használtatik fel, ami valóságos nyegleség, — de hiába : mundus vult decipi, ergo decipiatur. A közönség tapsol, tombol, de azért a kritika elmondja a magáét, s nagy nyereségnek tekinti azt, ha százak közöl egyet-egyet okosabb véleményre sikerül térítenie. Az előadás kielégítő volt. Lendvai (Bergen Pál), Jókainé (Margit neje) mint főszereplők melegen, s megindító kifejezéssel játszottak. Mindjárt utánuk a kis Bognár Adél jelentős, érzelemdús előadásával legnagyobb hatást vívott ki. Ez már aztán a született színésznő, ki ha egypár arasztnyival nagyobb volna, vidéken már is fölléphetne primadonnának. A többi szerep nem oly nagy fontosságú. Ifjabb Lendvai (mint Miska, kovácsinas) az együgyű fiút jellemzőleg adá, csakhogy a szegletesség rajta kissé keresettnek látszott. Örvendetes, hogy az érzelgős szerepek közt ilyeneket is osztanak számára. — Bulyovszkiné (Stolberg Leopoldina), Miskolczi J. (Teréz) Tót (Robin), Feleki (Rendorf) jól tölték be helyeiket, hanem az utóbbi egyidő óta leginkább kényelmű kéjenez szerepeket kap osztályrészül, mi pedig nem eleme az ő egyéniségének. Hubenai F., Telepi és Kovácsné, mint vándor-komédiások jó torzalakok voltak. Jan.i0-kén az első színházi áborozásbál előtt délutáni 5 órakor a Fiatal férj czímű vígjátékot adák , mely előadás igen különösen jött ki, miután a fölemelt nézőhely egy vonalban állott a színpaddal , s a kettő közt a sugólyukon kívül semmi választópont nem tűnt fel, mi az illuziót igen csökkenté. — A bál egy pár órával az előadás után kezdődik. Erről az újdondászok tiszte bővebben szólani. Mi csak azt jegyezzük meg, hogy a bál alkalmával a színpadon a közönség, és a kritikusok is szerepeltek, — drámát, operát, bohózatot, balletet adtak elő, — kritizált mindenki kénye kedve szerint , de azért most az egyszer leginkább meg voltak egymással elégedve. ffr HIVATALOS, 1852-diki September 4-kén kelt császári nyiltparancs, kiható az egész birodalomra, a katonai határőrvidé FŐVÁROSI HIRTÁRPest, jan. 14. — Intézetek és társulatok. Testgyakorló-iskola. A Clair Ignácz gymnastikus tanár által megindított helybeli testgyakorló-intézet, fenállásának 15-dik évébe lépett. Több alkalommal voltak ez intézet sokoldalú hasznai méltólag kiemelve, s világosan bebizonyítva azon jótékony hatás , mit az a szellemi s testi fejlődésre gyakorol; s nem szándoltunk ezúttal a szászszor elmondottakat ismételni. De midőn kézzelfogható sikerrel szemközt az intézet múltjára bátran s büszkén utalhatunk, egyszersmind ösztönző például használjuk e sikert minden szülők és gyámok számára, miszerint gyermekeiktől a fejlesztés egyik leghathattóbb eszközének használatát meg ne vonják, s amennyiben csak lehet, részeltessék őket a testgya