Pesti Napló, 1853. augusztus (4. évfolyam, 1019–1042. szám)
1853-08-05 / 1022. szám
dik, hanem e fiteren az ipar, művészet, mesterség karjai barátilag összegyűlvén , az emberek prometheoszi erejét classicitésukkal figyelmeztetik , mily hatalmas sükerrel törekedhetik magasra ! A fő bemenettől jobbra irányozván ön lépteit, szeme a kiállítási osztályzat illető helyein e nevekre akad: Ausztria, Német szövetség, Belgium, Francziaország, India, China és Japán. A fő ajtótól balra a brit szigetek kiállítmányai láthatók, s jelesen a dublini királyi társaság tárlata, továbbá len-, kender-s gyapjúszövetek, papír s nyomtatványok , elvégre a vágó, metsző, és szúró vasszerek. Az iparnak többi ágai az épület fenntartói részeit foglalják el, kivéve a palota balszárnya egyik karzatát, melyben valóban fényes képtárlat örvendezteti az ember szívét és szellemét, jobb szárnyon pedig egy óriási termet, melyben a gépek azathematikai mozgalmakkal tudatják velünk, hogy ők nem messze időkben emancipálni fogják a halandót az anyagi durva munka lealacsonyító súlya alól. T. szerkesztő úr! Több évek előtt szerencsém lévén önt személyesen tisztelhetni, észrevettem, hogy a földművelés , s mindaz, mi e nemes s hasznos foglalkozással össze van kötve, önt kitűnőleg érdekli; azért, de tán több más oknál fogva is, nem mulasztottam el az itteni ipartársaiban kiállított földgazdászati gépeket szemügyre venni. Ezeket nem találván az iparpalota büszke bolthajtásai alatt vett utasítás nyomán a csak egy pár yárdnyi távolságra fekvő dublini kir. gazd. társaság udvarában, mely az iparpalota helyszűke miatt, e czélja gygantesqueteremmé varázsoltatott, teljes örömmel szemléltem azon háromszor hasznos gépeket, melyek az isten imez életfentartó igéjét : ,,mindennapi kenyerünket add nekünk“ emberileg szólva testté változtatják. Magukat a gazdászati gépeket illetőleg, ezek a jelenlévő szakértők véleménye szerint igen jó készületűek, de semmi úthaladást, mely a londoni egyetemes műkiállítás óta történhetett volna, nem tanusitnak. A vizsgáló zarándok, ha már, a kir. társaság épületében a gazdászati gépeket tanulmányozta , ezek mechanikáját megértette s czélját fölfogta, stb. jól fogja tenni, ha azután az ir régiségek érdekes gyűjteményét is megnézi. Már előbbi levelemben említem az angol királynő lovagszobrát , mely a transept kellő közepén áll. E jples szobor műve a híres Marachettinak, kinek a kiállításban vetélytársa Bell János úr, egy csodálatig gyönyörű nőszobrot állított ki ezen egyszerű fölírással: „Évának egyik leányai“ Ön,úgy látszik,ama colossal kioszk felé kacsint, mely a földkerekség egy pontján sem volna szép, annál kevésbé itt az, hol annyi jeles mű diszlik. Ugyan ezen colebrookdale-i gyárból, melyben t. i. ez idomtalan kioszk is készült, származnak azon kandallóhoz való tulfényezett vas szerek, melyek láttára minden mellettek elhaladó s „it isbeautiful“ — de gyönyörű — szót kiáltja, de melyhez én a „but injudicious“ azaz, észeimnea, czéltalan, epithetont hozzá tevém , mert hiszen ezen vasszerek, a kandallóbeli tűz élesztésére , rendbeszedésére stb. valók, tehát minek itt az ostobaságig terjedő tükör fényesség? melyet ha az illetők föntartani akarnának, mennyi időt, fáradtságot kellene rá szánniok , a nélkül hogy e czéltalan szorgalom — közönségesen szólva, kifizetné magát. Az ír bibliai társaság százhúsz kötetnyi tartós papuika, jó olvasatu , pompás kötésű, s ugyancsak annyi, azaz 120 nyelvű bibliát állított ki. Ezen 1806 évben alapított társaság keletkezése óta körülbelől két évi millió bibliát osztatott szét. A bibliák gyűjteményétől három lépésnyire állanak az ásványországbeli termények, melyek számuk , minőségük, s ritkaságokra nézve, oly jelesek, hogy szakén ők e gyűjteményt egyetlennek nyilvánították. Külön említést érdemelnek még a porosz kir. öntógyáraknak művei, melyek a párisiakkal vetélkednek. A franczia luxus-kiállítmányok, valamint az egyetemes londoni, úgy itt is minden más ebbeli kiállítmányokat túlszárnyalnak, messze túlhaladnak! E mellett, megjegyzem, hogy Németország, és az osztrák birodalom 73, maga Bécs városa 10, Belgium 77, és Francziaország 78 kiállítót számít. A többi nemzetek , melyek képviselvék, az ír ipartárlaton olyanokra osztályozhatók, melyek mások által kiállítottak. Ezen utóbbiak közé tartoznak Ázsiának némely részei u. m. indiabeliek, chinaiak, japániak, és lahorebeliek stb. Amerika, Afrika, és Óceánia képviselve nincsenek. (Lapszemle.) (Gazdasági Lapok) A lefolyt július havi számokban többször találkoztunk a „Gazdasági növényeink mivelése“ jeles írójával. A növények tápszerei, a különféle trágyaszerek természete-, hatása-, kezelése- s alkalmazásáról tanulságosan értekezve, különösen kiemeli, miszerint: az istállói trágyának rész kezelése és elpazarlása; a takarmány-termő föld elhanyagolása; a takarmánytermesztés csekély kiterjedtsége, és üdvünknek csak kiterjedt gabona termesztésben! keresést!, azon bal hiedelemmel, sőt tévedéssel együtt, hogy ti termések mennyisége csupán a földterülettel áll a zárhyban, — mely azzal bevettetik: ezek azon férgek, melyek mezőgazdaságunk gyökerén rágódnak, s azt virágzásra jutni nem engedik. — Szól továbbá a földnél kellő műveléses elkészítéséről, legelőször is a legszükségesebb szántóvető eszközök-s műszerekről, aztán a szántásról átalában, s különösebben alföld forgatása-, törése-, ugarás a- 8 keveréséről, és a gyomirtásról, mindezek irányában előadván a tapasztalás által eddigelé legczélszerübbeknek ismert eljárások- és fogásokat. — Az angol mezőgazdasági életből adott képek érdekesen rajzolják az angol mezei munkás állapotját, s az angol gazdálkodási rendszert átalában. Angliában egyesületek és egyesek egyiránt érdekükben látják a munkás osztálynak sorsa javítása körül minden kitelhetőt elkövetni. Az ez érdembeni munkálkodás itt az individium javítása é s emelésével foglalkozik , miután munkásról átalában az ország szerkezete szerint a gazdaság meglehetősen biztosítva van. Nálunk e kérdés irányában a feladat jóval nehezebb. Eltekintve attól, hogy népsége hazánknak még igen mérsékelt, s a majorsági gazdaságok számosak s kiterjedtek, a nehézségek gazdasági munkásokra nézve népünknek sok földjében és ismert kényelemszeretetében fekszik leginkább. Azonban vannak e tekintetben hazánkban már itt-ott kezdemények, s czikkiró Fehér megye példájára utasít, hol a majorsági gazdálkodás legnagyobb dimensiókban gyakoroltatik, anélkül, hogy e megyének aránylagos, 8 rendelkezésére álló népessége volna. S e megyében mikép fedezik a munkaszükséget? Állandó szegődményes cselédség felállításával, s az úgynevezett lakosok telepítésével. E lakosság kötelezettsége : mérsékelt napszámért a tulajdonosnak - midőn kívántatik — munkásként kiállani; javadalma pedig néhány ló- és marhatartás, s néhány hold mérsékelt bérű földből áll. E fontos kérdés kívánatos megoldása egyébiránt szintúgy feladata a kormánynak, mint feladata a birtokosnak. Czélszerű cselédrendszert, mire mostani körülményeink közt oly érezhető szükségünk van, egyedül a kormánytól várhatunk; ellenben a feljebb érintett munkásviszony behozatala és nemesítése csak magunktól függhet. Az angol gazdálkodás erős oldalait a következőkben találja czikkbe: kellő irány a gabnaterrmelés és takarmánytermesztés közt; a legeltetés általi tetemes munkamegkímélés; gazdasági gépeknek kiterjedt használata; czélszerű ekék s gazdasági eszközök általi kellő elkészítése a földnek; gazdasági épületekben csekély tőkék; gazdaságok ténlegesen helyes felosztottsága és rendezése; kedvező éghajlata takarímánytermelésre; olcsó kézimunka; biztos és jó eladhatás. Ezekből áll röviden Anglia mezőgazdasági előnyös helyzete, miket részint maga az ember — oly institutiókat alkotván országának, melyek a termelés minden ágazatait egyenlően kifejtették — részint a természet állított elő, s az angol gazdálkodás semmi más, mint az adott körülményeknek okszerű felhasználása; s ez más országokban is, megfelelő formák és módok alkalmazása mellett, szinte lehetséges. — Meleg ügyszeretettel , beható tárgyavatottsággal s kedélyes hangon emel szót dr. E az a lapjainkban is megpendített gazdasági kertészet érdekében, egyelőre a gyümölcs-tenyésztés életrendi és erkölcsi fontosságát, s annak jelentékeny anyagi hasznait hozza fel. — Az e havi tartalom sokoldalú tárgyai közöl még csak kettőre hívjuk fel olvasóink figyelmét. Az egyik e czim alatt: kirándulás Fehérmegyébe, sok búzáitól foglal magában , nemcsak a fehérmegyeiekre nézve. E kirándulás különös czélja a derék Horhynak csillagmajor és jakabszállási jeles bérgazdaságai, s az ott működő angol gazdasági gépek voltak. A Garret által javított Hasseyféle aratógépnél, minő e gazdaságban 4 van, a kézzeli kaszálás sem ad tökéletesebb eredményt. Naponként e gép 8—9 holdat takarít le ökrökkel vontatva , sebesebb működés mellett pedig lovakkal (mint Ercsiben) naponkint 12 holdat bir letakaritani. Kerül Angliából hozatva idáig körülbelül 230 partba. Horhy úr az aratókkal ez évben , a gépek alkalmazása mellett a h-ad részért végzi az aratást, holott azok nélkül a termésnek. So-ed—Se-ed részét kellene a letakarításért adnia. Nagy figyelmet érdemlő gép továbbá a Jakabszállásba felállított, négy lóerejű Hensmanféle angol gabnacstéplő. — Van hozzá egy igen jeles készületű rosta is. — Múlt évi tapasztalás szerint e gép naponkint 150 pozsonyi mérő gabonát csépelt, rajta egy pozs. mérő gabnának kicséplése került 6 párba, holott nyomtatás mellett ugyanazon munka 24—30 krra állította ki magát. E gép tavai több pát mérőt csépelve, működése első évében már, legalább is kétszeresen kifizette magát. — A másik, minek mennél szélesb alapom kivitelét eléggé óhajtani nem lehet, azon szintoly közhasznút, mint korszerű indítvány, hogy hazánk öszszes különböző részeiről, amennyire lehet helységenként, biztos adatok gyűjtetnének, a jószágbérlés s földvásárlás felvételei iránt. Most, midőn tanultabb, és sokszor gazdászathoz is kedvvel bíró számtalan hazánkfiai, kik a jelen viszonyok közt pályátlanul, vagy épen a semmittevés zsibbasztó karjai közt tepsedve költögetik el csekély vagyonukat, hanyagolják , vagy épen roszra fordítják szellemi tehetségeiket, ha tudhatnák, az ország különböző vidékein mily jutányos áron lehetne vagy tulajdon kisebb birtokot szerezniük vagy haszonbérelniük , kétségkívül odahagynák a tétlenség veszedelmes ösvényét. AUSZTRIAI BIRODALOM. A felséges udvar, hallomás szerint , mindjárt ő is. Fenségének Mária Henriettének egybekelése után a már korábban elhatározott utazást Ischlbe megkezdendi, hol sept. hó közepéig mulatand. Ott ünneplendi meg az idén a császári család Ő Felségének a Császárnak dicső születésnapját is. Bécs, jul. 29. A jövő héten várják ide Karlsbadból vissza gr. Karnickit, a helvét szövetségnél meghálál mozott ausztriai követet, ő bizonyos ideig itt fog maradni, miután a Helvétiávali differentiák még korán sincsenek kiegyenlítve s azok alkalmasint el sem lesznek mindaddig hárítva, mig a helvét szövetségkormány késznek nem ajánlkozik Ausztria jogos követeléseit elismerni és teljesíteni. A Lombardiából vett legújabb tudósítások reményt nyújtanak a lombardiai és velenczei nobilik részéről több hódolati nyilatkozványokra is. Általában itt azt veszik észre, hogy a Helvétia ellen állított zárvonal igen jó befolyást gyakorol Lombardia békés hangulatára s a forradalmárok reményeit igen leszállította. Hogy a gyarmatosítási törvény Magyarországra nézve nem sokára megjelenni fogna, mikép némely lapok állítják, ez alaptalan. Ez még korán sem fejlett oda, hogy a minisztertanács egyetemes végzése alá volna terjeszthető. Azután az a birodalmi tanács elé jövendő innét ismét a minisztériumba vissza, a Fejedelem elé terjeszthetés végett. Ő cs. kir. Fölsége, legmagasb elhatározása folytán, megengedte, hogy minden görögnem egyesült püspökségnél két püspök (egyházi atya) a világiakból választassék. Gróf Mensdorff-Poully vezérőrnagy , cs. k. ausztriai követ a sz. pétervári udvarnál a homburgi fürdőben gyógyidejét bevégezte, s Bécsbeni rövid mulatás után követi állomására Sz. Pétervárba visszatérend, hova hihetőleg a szinte szabadsággal távol volt porosz kir. követtel Buchow altábornokkal azon egy időben fog megérkezni. Hogy a smyrnai eseményekért elégtétel fog kivántatni, s különösen Koszténak is kiadatása , erre nézve már minisztertanácsi végzések és császári parancsok több nap előtt menesztettek a cs. k. internuntiushoz Konstantinápolyba; e végzések mindazáltal úgy vannak szerkesztve, miszerint a török kormánynak új bajokat nem fognak okozni; a végrehajtás alkalmasint egy a Portára nézve kedvezőbb időszakra marad. A „W. Z “ utóbbi számainak egyike a bécsi cs. k. gazdasági egylet 360 tagjának névsorát közli, kik évi részvényeiket meg nem fizetvén az alapszabályok értelmében mint önként kilépetteknek tekintetnek s a részvényesek névjegyzékéből kitertthettek. E hosszú névsor , mely annyi praktikus gazdának részvétlensége mellett szól, minden hazafira csüggesztőleg hatna , ha más részt tekintetbe nem vétetnék, mikép ezen átalános visszalépés alapoka az egész társaságnak talán kevésbé korszerű szervezetében áll. — Tout comme chez nous. Brünn augustus 1. A „Brünner 7.“ jelenti, mikép a táborozási hely Morvaországban már ki van jelölve, s nem Turas hanem Olmütznél leend, és pedig september 15-től 3()-káig, a porosz herczeg ő Fensége által eszközlendő szövetségi katonai szemle czéljából. Az egész sereg 40,000 emberből fog állni, Wratislaw gr. lovassági tábornok parancsnoksága alatt. A táborhely Hess b. s táborszernagy, s más magas rangú tisztek által, már megszemléltetett. Megjelenvén kimutatása az 1852-dik közigazgatási évből az ausztriai birodalom volt állambevételei és kiadásainak , azok eredménye következő: Összesen* 224,806,268 B) Rendkívüli bevételek . 1,558,840 Egész összege az állambevételeknek I. Állambevételek. A) Rendes bevételek forint 1. Egyenes adók.................................. 79,537,902 2. Közvetett adók .................................. 122,367,910 3. Álamvagyontól, bányák- és pénzverdékből bevételek ............................. 5,011,788 4 Törlesztési tőke felülségei . . . 11,959,317 5. Különféle más bevételek .... 5,927,351 nak fizettek, most Ibrahimnak küldék meg pontosan, miután őt Szyria urának el kellett ismerniük , önszántukból és saját érdekükben is számos segédcsapatokat bocsátottak Ibrahim rendelkezése alá a pusztákon szágul-dozó rabló Anesik ellen. A drúzok eznrjei még most is a legbarátságosabb viszonyokban állanak Ab b as pasával s az egész nép áldná azon pillanatot, melyben a török uralmat az egyiptomival felcserélhetné. Midőn az európai interventió által Szyria ismét törvényes urának birtokába jutott, a Porta tekintetbe vévén, miszerint az ország a háború és katonabilitás által egészen kimerittetett, az ujjonczozást 10 évre elengedé, s nem kívánt egyebet dézma- és adónál. A föld, az itt szokásos theoria szerint a nagy úr tulajdona , ő adja azt ki tizedért, vagyis a tiszta jövedelem egy tizedrészéért munkálat végett. Az ily módon adományozott földet Maik -nak nevezik, el lehet adni, s úgy örökölni, mint bármely más birtokot. Zálogba adva Rakabehnek,örökölve Huckernek neveztetik. Külföldi csak a két utolsó forma szerint bírhatja. 1850-ben letelvén a 10 év, a városokban s hozzáférhető falvakban megkezdődött az összeirási év; a többiek csak amúgy gondolomra becsültettek meg; ezután kivettetett, mennyi újonczot kell mindenik helységnek állitni, s parancs bocsáttatott ki, hogy az ujjonczozás sorshúzás utján történjék. Már e mellett többszöri nehézségekre s rószakaratra találtak; sok helyütt nyilt ellentállás is tört ki. A sorshúzást csak azáltal lehetett eszközölni, hogy az minden városban egyenként vézetett elő, hova mindenkor tekintélyes hadcsapat küldetett előre. S csak igy sikerült, legalább a városokban s a rónaságon, az első évre eső illetéket két év alatt behajtani. Mindenütt forrongás s elégületlenség mutatkozott; néha irtózatos jelenetek is merültek föl, mint például Aleppoban, melyek nem valának ugyan az ujjonexozás közvetlen következményei, de azokkal mégis szorosan egybefüggtek. Balbekben ottani törzsekba emltek, kik a zsarolások által bünkre juttattak, a nép hangulatát fölhasználák, a kormányelleni nyílt lázadásra. A nagy úr seregei nem volának oly szerencsések a Jauerbasch lakosai ellen , hol hosszú és terhes akadályokkal egyesült táborozás után, el kellett vonulniok , anélkül, hogy valamit végeztük vagy ellenséget csak láttak is volna, kivévén, ha a hegyi lakosoknak eszükbe jutott éjszakai támadásokat tenni. A szokásos procedúra Szíriában a következendő: Először is — amint jó — törvényes vagy törvénytelen követelések léteznek. Ha a teljesítés megtagadtatik , akkor kiinnulnak vagy nem elengedő erővel, vagy pedig oly rosz vezénylet alatt, hogy az egész expeditiónak okvetlenül meg kell buknia. Ha már a lázadóknak elegendő bizonyságot adtak a tehetetlenség felől, kezdődnek az alkudozások. Mind a két fél jól tudja, miszerint ezen alkudozások legkisebb czélra sem vezetnek, minthogy pedig mindenről először is Konstantinápolyba kell tudósítást küldeni: rendesen huzamos idő folyik le , s így minden in statu quo marad, de hiszen nem is akarnak egyebet. Minthogy a rebellisek, állítólag mindenkor csak a pasák önkényes zsarolásai ellen lázzadnak föl, azultán parancsolatai irányában pedig vak engedelmességet ígérnek, a kurdoknak ezúttal el kellett magukat határoznak sorsot húzni; de azok közöl, kik feketét húztak , egy ember sem állott még ki, s ezt nem is teendi mindaddig , valandg a csapatok éreztük el nem jőnek. A Latakia környékén lakozó anzarik ellen kiküldött csapatok szinte nem jártak volna szerencsésebben, ha az ott tartózkodó francziák befolyását nem használták volna legalább részletes ujjonczozás kieszközlésére. Ezen befolyás még azon időből származik, midőn egy franczia consul, ha jól emlékszem, Geoffroy, azáltal, hogy a holdfogyatkozásokat előre megmondó, iszonyú tekintélyt, igazságos eljárása által pedig föltétlen bizodalmat vívott ki magának. Sokat tett az ottani selyemtenyésztés emelésére is; a termelt selymet többnyire a francziák szokták megvenni, s így az anzarik némileg tőlök függnek. A Libanon- és Antilibanonon drúzok és maroniták vegyesen laknak. A maroniták, mint tudva van, keresztény felekezet. A Korán rendelete szerint azon vallásfelekezetek, melyek egy könyvvel, nyilt kijelentéssel bírnak, eltüzetnek az országban. Az anzárik és drúzok, minthogy nincs szent könyvük, kénytelenek valának a mohamedán valláshoz csatlakozni, nehogy, a Korán szavai szerint, mint pogányok kiirtassanak. Mint ilyeneknek pedig ujjonczokat kellett adniok. Midőn a drúzokat a Libanonon sorshúzásra szólították fel, azon ellenvetést tevék, miszerint nekik folytonos csatározásuk van a maronitákkal, azért is igen nagy kárt szenvednének, ha harczképes fiatalságuk egy részét katonákul kellettk adniok. Legtöbbet tett az akadályok elhárítására először az , miszerint csak csekély számú ujjonetet kellett kiállítniok, másrészről pedig, hogy Konstantinápolyból a leghatározottabb biztosítások érkeztek, mikép ha a maroniták által kiraboltatnának vagy megtámadtatnának, a cs. csapatok által a legerélyesebben fognak védelmeztetni. Nem igy állott a dolog a Ledscha és Hauranban lakó druzokkal. Ezeknek nem letelepedett rajákkal van dolguk, kiket az elkövetett igazságtalanságért meg lehet büntetni s kárpótlásra szorítni, hanem a puszták független rablóbandáival , melyek a prédával együtt eltűnnek a pusztában; azon állitás , miszerint egész fegyve képes legénységük nem bírja ezen vad csordákat fékezni, épen nem egyéb , mint légből kapott kifogás. De hogy mégis lojallitásokat bebizonyítsák, felajánlanák magukat, hogy a rendes adón kivül, minden állandó emberért a a szükséges összeget lefizetendik. Ez azt felelték a drúzoaknak , csak húzzanak sorsot, s aztán mindenkinek szabadságában áll maga helyett ma állítni. Ők ismét, még pedig alaposan azt felelték : Ha a poltlegényeket maguk törzséből fogják venni : baj — t.i. a harcszerő kereskedése — ugyanaz mara 2) Antás kerületekbeni toborzás rájok nézve iszony akadályokkal és s töltséggel fogna járni. 3) Sokkal jól bán ismerik a török hatóságokat, sem hogy nem tudná miszerint önkényes zsarolások által a gazdagabbak, tizszer is annyit fognának fizettetni, mint amennyit egy pótlegény kerül. Az akkori datraskusi kormányzó, Emir pasanej engedi ugyan , m miszerint némely pontokra nézve igazságuk van, ő azonban mitsem tehet érettük, mint egész ügyet, rájuk nézve ajánlólag Konstantinápolyba előterjeszteni, s s tét év előtt Kis 8 ve-ben Emir pál fölhatalmazottja s néhány drúz emir közt formaszervi szerződés köttetett, melynek erejénél fogva kimondatol miszerint be fogják várni a Konstantinápolyból érkezendő végleges ihatsírozatokat. A drúzok , úgy mint előtt, pontosan megfizetők adójukat, egy musselli (alkormányzó) székely Hauranban; agabina, fa, azt szállítása Damaskusba rendes utján ment. A drúzok elleni ujabb expeditio folyamáról jövő füvelemben. Összesen 274,587,121 B) Rendkívüli kiadások. Fizetés az orosz cs. kormány részére az 1849. évben Magyarország és Erdélyben tett interventióért készpénzül és seszállitással.................................. A Németországba kiküldött IVd. hadtest Fizetés Parmának, az 1848. és 49d. évi hadesemények következtében . . . Fizetés Modenának hasonló okból . . 1,864,890 3,163,236 167,050 130,142 Összesen 5,225,318 III. Az állambevételeknek a kiadásokkal egybehasonlitása következő eredményt szolgáltat: 1852. 1851. igazgatási évben. , forint. Rendes állambevételek . 224,806,268 202,013,686 , államkiadások . 274,587,121 260,866,670 Volt tehát a deficit . mely a rendes és valóságos kezelés eredményéül tekintendő. A rendk. bevételek tettek A rendk. kiadások . . 49,780,853 58,852,984 1,558,840 5,225,318 17,491,454 20,862,100 3,666,478 3,370,646 Volt tehát fogyaték a rendkívüliekben . Egybevetvén a rendes és rendkívülieket, következő eredmény mutatkozik : Az állambevételek egész öszlete ..... 226,365,108 219,505,140 Az államkiadások egész öszlete........................ 279,812,439 281,728,770 Egész hiány 53,477,331, 62,223,630 A két évfolyam eredményének egybehasonlitásából kiviláglik , hogy 1852. évben a Hijány a rendes rovatnál kisebb . . . a rendkiv. „ pedig nagyobb . 9,072,131 295,832 Az összes hijány tehát kisebb 8,776,299 frtt il. „Bizonyossággal föltehetni — mond az „Ost. Corr.“ hogy az ausztriai monarchia állambevételei és kiadvainak kimutatása az 1852 -i közigazgatási évről, a közfigyelmet nagy mértékben veendi igénybe. Ezen az állampolgárok minden osztályára nézve fontos kimutatás a mai hivatalos lapban kisért jegyzetek által oly kimerítőleg van megvilágositva, hogy ahoz részünkről többé mit sem adhatni. A rendes államháztartásbani hiány volt: 1849-dik évben 122%, millió, 1850-ben 683 millió, 1851-ben 58% millió, és 1852-ben 49% millió. Ezen fokozatos kereskedés nem lehet más mint megnyugtató, mialatt a birodalom segélyforrásainak további kifejtése reményt nyújt, hogy az egyensúly lassan kint egészen helyre lesz állítva.“ KÜLFÖLD. Németország. M. Frankfurt bál, jul. 27.körül írják. Hir szerint legközelebb a szövetséggyűlésben indítvány fog létetni a játékbankok és lotteriák eltörlesztésére. Ezen tárgy már az 1814 évi apr. Lőkei ülésben Würtenberg indítványára szóbahozatott,, erre néve bizottmány is neveztetett ki s az 1815 * - ki febir. 6-kai ülésben aziránt a porosz kir. szövetséggyölési követ jelentést is terjesztett elő. E jelentés igen kimerítő és alapos volt. (Wand.) Oldenburg, jul. 24. Pétervárból ideérkezett hirek 226,365,108 1 szerint, melyeket az „Oldenburg. Ztg“ közöl, az Olden II. Államkiadások. A) Rendes kiadások. Államadósság követelmény .... Udvartartás ........................................... . Felsége kabineti irodája...................... Birodalmi tanács.................................. Minisztertanács....................................... Külügyminisztérium ........................... Belügyminisztérium............................ Legfőbb rendőrhatóság..................... Hadügyminisztérium........................... Pénzügyminisztérium........................... Igazságügyminiszteriumi . . . • • Cultm és közoktatási minisztérium . . Keresk. ipar és középit. minisztérium Földmiv. és bányász, minisztérium Ellenőrködő hatóságok..................... forint 162,608.375 5,950,491 41 ,092 150.624 511 822 1,724 581 17,281.528 9274,155 110,843.321 25,153,083 18 477,260 4,335.800 15,109 099 283,847 3,280,039