Pesti Napló, 1854. február (5. évfolyam, 1169-1191. szám)

1854-02-01 / 1169. szám

szítsenek. A kalafati sánczok, katonasággal ellátva, annyira megfelelnek egymásnak , hogy az előnyomata hadoszlopokat a legártékonyabb kereszttűzzel fogadják, védelmükre mintegy 25000 ember kívántatik, kiket Vid­­dinből minden pillanatban ki lehet egészitni, hol Omer pasa ottléte óta ismét nagy élénkség uralkodik ; napon­ként uj ezredek defiliroznak a birodalom helyéből s jó maguktartása s harczias kinézésök által hatást gyakorol­nak ; kivált az egyiptomiak és a festői öltözetük által feltűnő arnauták szokatlanul hosszú lőfegyvereikkel. A csetatei ütközetben vitézségek próbáját tevék le e csa­patok, törökök, egyiptomiak és oláhok, a legnagyobb hidegvérűséget és elszántságot kitüntetett Izmail és Szelim pasák alatt, a legnagyobb hősiességgel küzdöt­tek, tüzéreik inkább levágatták magukat, minthogy ma­gukat megadják. Szelim pasa renegát (gróf Jelinski, ki már 1836-ban lépett török szolgálatba) Omer pasa kedvencze­s katonáinak szeretetét birja. Ellenükben áll most 3 orosz hadosztály, a 10, 11 és 12-ik, mely három hadosztály képezi együtt a harmadik hadtestet Dannenberg tábornok alatt , s rendeltetése a Kalafat elleni hadműködéseket vinni. A csetater­e­ki ütközetre nézve hallani, mikép abban főleg az egyiptomi dandár szenvedett. Az illető pasa, állandóan vonakodott sebesültjeit a csatatéren hagyni. E derék tiszt sürgető, hogy 7-én a harct ismét meg­kezdessék, látni akarván, hogy az előtte való napi csa­tatéren nem kell-e még emberi kötelességeket teljesí­teni . Omer pasa maga nemcsak gyávaságnak, hanem embertelenségnek nevezé az arnauták megszökése foly­tán bekövetkezett visszavonulást, mi szivének becsüle­tére válik. — A 8-ki csetatei ütközetre néve Bukarestbe 15-én azon tudósítás jött, hogy az Odessa ezred egy osztályát a törökök körülvették, s részint levágták, ré­szint fogságba vitték; ez utóbbiak közt oláh sorkatona­ság is lenne. Oláhországi hírek szerint Philippescu György nagy­bán, az igazgató tanács elnöke, ki az oláh militznek az orosz katonaságba kebleztetése ellen nyilatkozott, befo­gatott, szintúgy b. Belu is , de más okból; hire járt, hogy az első komorságból meghalt. • Az ismeretes Salomon exezredes, orosz katonaság kíséretében, erő­szakosan ujonczoz a föld népe közt Nagy-úgy mint Kis-Oláhországban. — A Salis­trik által ujonczozott önkénytes csapatról hallja a Satellit jan. 21 -éről, hogy abba még oláhok nem vétettek fel. Többnyire foglal­­kodás nélküli matrózok és munkások léptek be. Min­den közlegény havonként 60 húzást kap, altiszt 66—70 húszast, tiszt 30—90 rubelt. Állítólag veres keresztes sisakokat kapnak , mi azonban meseszerű. A Braila és Matsin közti Skurtu nevű dunai szigeten 13-án történt ütközetre nézve hallani, hogy az igen véres volt, s azzal végződött, hogy este mindkét fél el­hagyta a szigetet, s állásaikba a partokon visszatértek.­­ Egy jassyi jan. 23-ai tudósítás szerint pedig a marsini török őrség előhaladó mozdulatot tett. 15-én egy része egész a Dunáig Braila irányában nyomult, s ott a török ágyukkal szemközt a maga ütegeit állította fel. Ez adott okot azon hiedelemre, hogy e helyen mi­előbb összecsapás fog kifejlődhetni. A Fury gőzös egy távirati sürgönye, mely jan. 27-én hagyta el Konstantinápolyt, azon hírt hozta , mikép a nyugati flotta felszólította az oroszt, hogy a török part­hoz 30 mérföldnyire ne közeledjék.­­ Különben Pa­risban a börzén a flották összecsapásáról­ hír is el volt terjedve, s álliták, hogy Hamelin admiral fia az ütkö­zetben elesett. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÚJDONSÁGOK. Budapest. A pesti Ib­loyd egyik száma a felől é­rte­­sit, miként az ausztriai szeszek Oroszországba vitelének könnyítése iránt az értekezletek és alkudozások már meg­kezdettek. A Lloyd szerint e szerződésből kettős haszon áradna , először a belföldi szeszgyártás emelkednék , má­sodszor belföldi fogyasztása a szesznek csökkennék.­­ Nem tudjuk, honnan vette egyik tisztelt collegánk azon hírt, hogy a magyarországi földbirtokosok , az erdő­­pusztítás káros következéseinek felismerésével egyletet akarnak alakítani, melynek czélja lenne e baj orvoslása, és ahhoz értő szakemberek vezetése mellett a kiirtott he­lyek ismért beültetése, miután a hegyek meredeksége, lej­tői, távolsága azok szántását úgy sem engednék. Ha e hit igaz, úgy e szándékot mi is örömmel üdvözöljük. Adja az ég, hogy ha ez egylet még csak eszmében él, ez eszme nemsokára tetté érték , s birtokosaink jövedelmi forrásuk ez egyik legfontos hibára is kellő figyelemmel legyenek. (Ehhez azonban még egy kisajátítási törvény kellene). — A nemzeti casino pénztárának 1853-ra meg­jelent kimutatásából még a következő adatokat kívánjuk közölni: az öszves járandóság 1852-ben tesz 49,045 frt 22 frt. 1853-ban 16,125 frt. A kamatozó tőkék tesznek 32,208 frt 53 krt. Pénztár-maradvány 11,972 frt 22 kr. A nemzeti casino a múlt évben hírlapok­ és folyóiratokra kiadott 754 frt 37 krt, könyvekre 513 frt 53 krt, a nem­zeti színházi erkélyre 2185. — A n. szinházi erkélyből (a tagok és foglalkozók által fizetett bemeneti dijak után) bevett 2598 frt 30 frt. A rendes részvénydijakból bevett 12,525 frtot, a foglalkozóktól csak 320 frtot.­­ Az illetők megnyugtatására közzététetik, hogy G­a­ray János sírkövére Lőc­s Lip­ót szegedi főrabbi 2 pártot küldött be , az előbbi összeggel tesz 9 pártot. Árvái ré­szére pedig következők küldtek adományokat kezeimhez : J­o­b­s­z­k­i Antal 1 frt, Tóthné, Dianovszki Anna kecskeméti növeldéjének növendékei 9 ft, B­a­t­o­v­s­z­k­a Laura k. a. 2 ft, Fazekas Lajos nagykőrösi tanító kis tanítványai által csupán a szülők körében tartatott szavalati ünnepély jövedelmét 28 fr. 8 kr. pp. — A serdülő nem­zedék rokonszenve az árvák iránt a legmeghatóbb nyilat­kozatok közé tartozik. Fogadják mindannyian köszönetün­­ket az emberiség nevében. Ney Ferencz. — A Garay árvák felsegélésére Szekrényessy J. ur az újon átalakított kis redoutteremekben aláírási bált fog rendezni. Erről bővebben értesitendjük a t. közönséget. — Triesztben tartózkodó hazánkfiai a Garay árvák felsegélésére magok közt adakozást gyűjtenek. Ez legbe­szélőbb tanúság Garay szellemének hatása, és a magyar faj nemes szive mellett. — A festészakadémiai egyleti bálok fényes sikere által buzdítva, s a sok oldalról nyilatkozó felszólításoknak en­gedve, Marasztoni úr egy 4 bálból álló uj cyclus megnyitására határozá el magát, melyre a t. közönség ezennel tisztelettel meghivatik. Aláírási árak: 4 bálra 1 személy 4 frt, 2 bálra 1 személy 3 frt, 1 bálra 1 személy 2 frt, 4 bálra családijegy 8 frt, 3 bálra családijegy 6 frt, 1 bálra családijegy 4 frt.­­ Miután csak bizonyos hatá­rozoti számú jegyek osztathatnak ki, mindenki kéretik, magát a festészakadémia szállásán (nagy hidut ez a Weiss ház) minél előbb feljegyeztetni. A bálok szombaton tar­tatnak. Az első február 4-én adatik. Vidék, Nagy-Kőrös, jan. 27-én. Temetésről, na­gyon népes temetésről jövök, ma délutáni 3 órakor kísé­rik ki temetőnkbe félgymnasiumunk tanárai legkorosabbja Fitos Pál meghidegedett tetemeit. Ezen szép tudomá­nyos miveltségü, s különösen a bölcsészet térés mezején nagyon otthonos tudásban, főiskolánk legszorgalmasabb tanítói, városunk legderekabb polgárai, s édes honunk legjobb, legszebb jellemű fiai egyikét vesztették el; meg­gyászolnák, ha érzés volna bennök, nagy szorgalommal öszvegyüjtött sokféle fajtájú szépen nevelt szőllőfái is az elhunytat, ki kedves ültetvényei gondos ápolásában ta­lálta egyik örömét, s pihenő óráit köztök költötte szorgal­masan munkálkodva, javítva, tisztogatva. A ritka nagy számmal, a sáros idő daczára is megjelent kisérő sokaság­ból lehet­ látni, kit vesztett el N.­Kőrös. Béke porainak ! Gőzmalmunk készen van, s az őrlést még a közelebb múlt hó vége felé megkezdette, és folytatja ma is oly szép sikerrel, hogy már Kecskemétről is hordani kezdik kövei alá a gabonát. Majd mezei munka idején, midőn tiz utszá­­ban sem lehetene egy pár őrlő marhát találni, meg fog ja­vulni a liszt bizonyosan. Ki álmodott volna ezelőtt csak 10—15 évvel is arról, hogy II.-Kőrösön 1853-ban gőz­erővel őröljenek ? Ám éljenek a szárazmalmok ! de éljen e vállalkozási szellem, s az erélyes kitartás is ! Elhunyt egyik valódi nemzeti költőnk, az érzelemdús s lélekrehatólag iró Garay árvái segélyezése itt is szíves viszhangra talál. Egy két estvéli zenészi időtöltés már ho­zott be pár forintocskát; most egy nagyobb és biztosan remélhetőleg többet jövedelmezendő vállalat van munká­ba véve. 1. 1. Közintézet- Nemzeti színház. Január 30-dikán : A fogház. Vígjáték 4 felvonásban. Benedix után ma­gyarosította Fánesy Lajos. — Ha feltehetnők, hogy a Hai színi referensének csak némi fogalma van lélektanról, és általában tanról, úgy talán hosszabban C­áfolgatnók azon légből kapott — ámbár tudjuk, nem lélektani indok nélküli— állítását Benedix fenczímzett vígjátékáról, hogy az „minden mélyebb lélektani indokok nélkül csinált mese, s erőszakolt, de némileg mégis mulattató cselekvényekbő­l áll. Mi egyebet nem hozunk fel, csak azt, hogy ,,a fogház“ cselekvényében véletlenségek nem fordulnak elő, már pedig véletlenségek csak lélektani alap mellett kerülhetők el. A darab előadatásakor eszünkbe jutott, hogy találkozni fog alkalmasint, ki roszalni fogja Fánesy felfo­gását — és íme, a Híz színházi rovata csakhamar tettleg bizonyítá sejtelmünket. Mintha minden szenvedélyes tu­dósnak „pedáns, hosszú kapatos komikus alaknak kellene lennie!“ Itt is csak úgy fogja fel a referens a tudóst, mint a­kinek még kevéshez volt szerencséje. A darab meséje s ennek egész összefüggése kényszerüleg követeli, hogy Száraz Jónás, minden szórakozottsága s elmerülései daczára , tökéletesen mivelt, szeretetreméltó, fiatal ember legyen. — Nyomosabb egy német lap által tett ellenvetés, hogy t. i. a darabot nem kellett volna magyarítani, hanem csak fordítani. Mi helyeseljük, hogy Fánesy úgy fordította a Fogházat, mint például Kazinczy Ferencz Moliére egykét darabját. Hol a helyiség, a kor, a nemze­tiség nem lényeges, ott jól tesszük, ha azon közönsé­géhez alkalmazzuk, mely a néző vagy olvasó. Mit csinált volna magyar közönség egy jénai hurschféle tudóssal, ki­ről itt nem tudunk semmit? A jurátus a magyar brsch , a szó más, de a d­o­l­o­g ugyanaz maradt. — A többire néz­ve mind a darabról, mind az előadásról már múltkor el­mondottuk véleményeinket. — Ma szerdán adatik: Politika és szerelem. Vigj. 3 felv. Frederice után ford. Bulyovezkiné. Legújabb posta, B­é­c­s , jan. 31. Ő cs. kir. fensége, özvegy Estei Er­zsébet főherczegasszony tegnap Brü­nnbe utazott. Ö cs. kir. fenségeik Albrecht és Károly Ferdinand főherczegek Gaenserndorfig kisérék őt, itt bevárták a pesti vonatot, aztán visszautaztak Budára. Bécs, jan. 30. Azon körülmény, hogy Orloff gróf Bécsbe, és nem mint a porosz lapok hirdeték, Berlinbe ment, ismét igazold azt, mi e nagy vita kezdetén már mondatott, hogy t. i. Ausztria elh­atárzásai határzandják meg e kérdés végleges jellemét és kimenetelét. Semmi sem természetesebb, mint hogy Oroszország azon állás felől kíván magának elébb, mielőtt Poroszországhoz fordulna, biztos tudomást szerezni, melyet Ausztria vég­legesen elfoglalni kíván. Pári­s , jan. 27. Az angol kabinet nézete , úgy lát­szik, túlsúlyát megtartja, habár eleinte (mit azonban teljes bizonyossággal nem mondhatni) nem egészen öszhangzott is a franczia kormány nézetével. A czár kérdésére, minek tekintse ő az egyesült flottának bevo­nulását a Feketetengerre, a nyugati hatalmak közös vá­lasza ez leend : „Arra nézve nincs szükség magyarázatra.“ Természetes, hogy a válasz fo­galmazása semmi esetben sem lesz ily nyers , sőt ellen­kezőleg, mondják, miszerint az olyannyira körülleple­zett leend, hogy Kisse­­­eff Parisban és Brunnon Londonban bátran bevárhatják udvaruk további utasí­tásait. De lényegileg tekintve a dolgot, ily „vegye úgy a mint tetszik !“ elég jelentékes , magán közleke­désben is elég hideg az efféle szólam. A Morning­ Post párisi levelezőjével ellenkezőleg értesít az „Independance“, miként a franczia kormány, a flották bevonulásáról kért nyilatkozatával az angol kabinet nyilatkozatához csatlakozik. Ennélfogva Fran­czia­ és Angolország közösen nyilatkozandnak, hogy t. i. semmi nyilatkozatot sem adnak. A nyilatkozat szerkezete azonban oly mérséklést leend, miként Orosz­ország követei London és Parisban helyeiket egyelőre elhagyni nem lesznek kénytelenek. Vannak azonban, kik azt állítják, miként Clarendon lord és Brunnow K. között heves jelenet történt. Hallomás szerint elhatároztatott, miként Franczia­­ország a törököknek 20,000-nyi segédcsapatot küldene. A minisztériumban a keletre rendelt ezredekbe soroz­­tatást kívánó tisztek tódulása oly nagy, miként ez­által a kormány képessé lesz a legjelesebbek kiválasztá­sára. Franczia- Angol és Poroszország követei 14-én az ausztriai internuntius lakásán gyűltek össze azon eset­legességek felett tanácskozandók, miket a czár vona­kodása vonna maga után. — A­zultán drinápolyi útja elhatároztatott. Baraguay d'Hilliers fogná őt kisérni. Tény az, epikum az orosz kérdés Parison át ér­kezett idez, s hogy az itt elébb tudatott mint ott. Aberdeen lord békés nyilatkozata oly értelmű lenne, miként a flották a Feketetengeren , a legszorosb neutralitásban maradnának, egy orosz hajót sem tá­madnának meg, általában a tengeren­ minden har­­crot kikerülnének. Ha ez előadás igaz, úgy a keleti kérdés ismét békés stádiumba lépett. Azonban, bár a félhivatalos lapok kevésbbé ellenséges nyelven kezde­nek szólani, mindazáltal úgy találom, hogy a magas körökben a háború mint előbb úgy most is kikerül­­hetetlennek tartatik. A kormány azt óhajtja , hogy a lapok mindent kerüljenek ki, mi Ausztriát és Porosz­­országot azon szándékukban, hogy a czárt mérsék­et­­tebbé tehessék, megzavarhatná. A clubbokban beszélik, miként Brunnow iráni és a követség több tagja útra készen áll. London, jan. 27. A „Times“ távirati sürgönye : „Bécs, csütörtök este. Konstantinápolyi levelezőnk jan. 12-ről írja, miként a 10-én megérkezett Trapezunt-gő­­zös a Dundas és Hamelin alatti vitorlahajókat Sinopé­­nál hagyta el. A gőzösök Barbier de Tinon és sir E. Lyons admirálok alatt evez­nek Batoum felé. A­mint a Retribution ismét a flottához érkezett, jelente, mi­ként Sebastopolban csak öt sorhajót talált. Woronzoff herczeg lemondása el nem fogadtatott.“ A „Times“ tegnap sejtete, miként a nyugati hatal­mak Oroszország kérdésére az értesítvény ismétlésével válaszoltak. „Post“ ma többet ígér. Miután a „Journal de St. Petersbourg“ az egész világnak jelenté, hogy Oroszország nyugatról egy categorikus nyilat­kozatot követelt, tehát e nyilatkozatot kapja meg, az categorikusabb teend, mint­sem azt a czár szeretné. Oroszországnak tovább meg nem engedtetik Európát függőben tartani, a kereskedést megzsibbasztani, s a nagy államok jólétét veszélyeztetni, stb. E végleges felelet, a parl­ament megnyitása előtt, tehát néhány nap múlva fogna keletkezni. Ezt jövendöli a Post. Legújabb a csatatérről. A galaczi jan. 1­1-től 13-ig terjedt eseményt következőleg adják elő . Már 8-án elkezdtek az oroszok Galaczban és környé­kén ifjú paraszt legényeket össze­fogdosni, kiket az elemi iskola épületébe zártak. Ez eljárást folytatták 9. és 10-én, m­ig 5 — 600 ifjú volt együtt. 11-én hajnal­ban egy Réniből jött gőzösön néhány ágyu­naszáddal ez ifjú legényeket egy zászlóalj kíséretében a Duna másik partjára vittek, s ott kitették a zatocai mocsá­roknál, megparancsolván nekik, hogy a nádast kitépjék, mi 1000 embernek 30 napra adna munkát. Még elindu­lás előtt a közel fekvő kávéházat, a török vámházat, s a török területen levő, de moldvaiak által lakott falut lángba bob­ták. Ez reggeli 7 óráig megtörtént. Két órára a törökök, észrevévén a tüzet, Matsin és Szakcsából oda siettek, mire az oroszok puskalövés nélkül visszavonul­tak. Nemsokára azonban ismét csapatok tüzérekkel ha­jókra szállíttattak. A törökök harczkészen áll­tak, de egy részről sem történt támadás. 12-én este a csatát a tüzérség megnyitotta, s 1 óráig tar­tott eredmény nélkül. 13-án a harcz egész nap folyt s az oroszok későn este visszavonultak. Az orosz halot­tak és sebesültek, kiknek száma tetemes, Rennbe vi­tettek. (V.) K r a j o v a i jan. 29-ki tudósítás szerint Schilder orosz cs. tábornok fontos megbízásokkal az orosz fő­hadiszállásra érkezett. V­­ cl d i­n­­ jan. 23-ai levél szerint a franczia követet szemle útjában oda várják. A­zultán fogadására az elő­készületek mindig nagyobbszerű­ek lesznek ; azon ház környéke , melyben lakni fog, kertté alakíttatik, mely ezérr a 4 házat lerontanak. Viddin sánczain erősen dol­goznak. Zófiából folyvást érkeznek új csapatok; ezek megérkezte után nem tartják lehetetlennek, hogy a tö­rökök Radovan ellen támadást intézendnek. A bul­gáriai kereskedő osztály felszólíttatott, hogy a kötendő kölcsönre előlegeket adjon, s ezért hadikölcsön-utal­ványokat nyernének. Boszniai tudósítások szerint hasonlag az ottani fő­kormányzó is tetemes pénzkölcsönt kért a nagyobb ke­reskedő osztálytól. A törökök legújabb időben ismét elkezdenek na­gyobb tömegekben , több ponton s ugyanazon napokon a Dunán átkelni. így történt, hogy 18-kán majdnem ugyanazon órában történtek átkelések Nikápoly, Listo­­va , Ruscsuk, Silistria, Hirsova­ és Mazsinnál. Mindezen helyeken, Nikápolyt kivévén, hol a törököknek sike­rült Izlas mellett szilárd állást foglalni, miután az oro­szokat nyugtalaníták , ismét visszatértek állomási he­lyeikre. Már hozzá szoktak ezen incselkedéseket Omer pasa terjedtebb operatiói előjeleiül tekinteni. Igazítás. Tegnapi számunkban a bölcsőde javára adott hangversenyrőli jelentés 7. sorában alulról: „Erná­mból“ helyett „Luciából“ olvasandó. Bécsi börze január 30-ról. (Távirati közlés.) || Áru | P­é­n­z Statuskötelezvény 5% .... 91% 91?re­dto 4% .... 60% 80% 1839-ki sorsjegyek 250 ftos . . 133% 133% 1834-ki­­ 500 ftos . . 233 232 Bankrészvény darabja . . . . 1315 1310 Éjszaki vaspálya oszt...................... 231% 231% Dunagőzhajózási részvény . .. . 630 662 Augsburg....................................... 127 127 Amsterdam 100 tallér .­­ 106 M. Frankfurt 120-ért .... 125% 125% Hamburg 100 Ecotalérért . . . 92% 92% London 1 ft sterlingért .... 12.18 12.18 Cs. kir. arany............................ 31% 31% Ezüst.............................................. 24% 24% Dunavízállás. (Januarius 31-kén) 3', 1“, 3'', 0 fölött. Időjárási észleletek 1854. évre Jan. 30. Felelős szerkesztő : török János. Észleletek Hévmérő r , , Légnyo- száraz I nedves fi r,, „ , _ „ Szél ® -------------- , Légsuly ®r----------­----------1 Para- Ned- Felhő- , , Felhő- Csapa- « Nan a su,y mat I iránya r » ideje er. mér°n merö ' o»nál Hévmérő I nyomat vesség zés és er,,je vonat dék S Reggel 6 + 10.0 333.2 333.03 — 0.4 — 1.0 1.66 86.0 rétege ~cTn^ — 'TZT Délután ~2 + "lT?­ ~~m8 ~33L46 '+'43 + ~49 77.14 7.4­7" ~b(dh7 T’nTT ++ Éjjeli" 10 +~142 ~333flT 332.55 + 213 ^243 771­ T VOIT létezz A három napi észlelet közepe. | 332.011 + 2.3] | 1.99 | 79.9 | 3.3 | | | | M­AGÁN HIRDETÉS: 10­6 Csődület iskolamesteri állomásra. Veszprém megyébe kebelezett Csernye helységben az iskolamesteri állomásra csőd nyit­­tatik. Évi járandóság : lélek-gabona fejében 22 p, mérő és 9 pfrt, gyermekek tanításáért és kertekért 20 pfrt. Egy fertály jó telek-föld s annak trágyáztatása. Stola-fizetés 8 frt 27. kr. Egyéb adományok 19 frt 9 kr p. 5 öl tűzi cserfa, szabad lakás, szarvasmarhának és sertés­nek istáló.­­ Az ezen állomást elnyerni kívánók illő bizonyítványokkal ellátva a helyszinen Esernyőn f. évi február 9-én szíveskedjenek megjelenni. Kacskovics B c n­­­á mi n. ez, kanonok, alesperes és plébános. Épen most jelent meg , EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében (ür­es kigyóutcza sarkán) valamint minden hiteles könyvárusnál kapható . ORSZÁGOS NAGY NAPTÁR. 1854. évre. Szerkeszté Jókai Mór. Ára­­ írt 4© kr. pp. 1087 Gazdászi ajánlkozás. 12 Egy fiatal mind elméletileg mind gyakorlatilag mivelt gazdász (Würtembergai születésű) ki egyszersmind a magyar nyelvet is magáévá tette, valamely gazdaságnál illő alkalmazást keres. — Az ajánlatokat RR. Nr. 80. jel alatt e lapok szerkesztősége elfogadja. 1086 A H. SZOBOSZLÓI HELY. VALI,. EGYHÁZBAN csődület nyittatik: 2—2 1) Magán-gymnasiumi igazgató-tanárságra, (a folyamodó képesnek érezze magát az intézet lehető átalakulásakor reál-iskola vezetésére is). Évi járulék : 76 e. ft. 50 köb. búza, 50 köb. árpa, 3% öl tűzifa, 12 ft. fagyó, mindenik tanítványtól 1 véka búza, 1 v. árpa, 48 e. kr. — 14 vékás föld és 2 kapás szőlő használása. Lakul 2 szoba az isk. épületben. 2) Első­ elemi tanítóságra. Járulék: 100 e. fr. 35 köb. búza, 35 köb. árpa, 2 öl tűzifa, 10 vékás föld, 12 ft. fagyú, 1 szoba az iskolában fűtéssel vagy 10 e. fr. A kisded dóvásban jártasokra különös figyeli­m leend. 3) L­e­á­n­y-t­a­n­i­t­ó­s­ág­r­a. Járulék : mindenik tanítványtól az egyház által biztosí­tott 33 v. kr. 1 v. búza. 1 v. árpa. (Jelen évre kiadatott 40 e. fr. 45 köb. búza, 45 köb. árpa.) 34 vékás föld , 6 köb. búza, őrlésre 8 e. fr. 15 ft. fagyú. Kényelmes lak. Az illetők bizonyítványokkal ellátva folyamodványukat i. e. mart. 1-jéig az egyházi elnökséghez intézzék. 1075 2—3 V­ámos - Gy­örkön. Gyöngyös mellett 1100 hold első rendű, gazdasági­ épületekkel, s lakházzal ellátott birtok haszonbérbe adandó — értekezhetni iránta a hely­színen , és Pesten , újvilágutc­a 1-ső számú ház 6-dik lakosztályban. 1090 A MISKOLCZI 2—2 takarékpénztár felsőbb helyről engedélyezett közgyűlése , jö­vő február hő 3-ik napja a délutáni 1 órájára fog tartatni. Tárgyai lesznek : 1. Az intézet állásáról a tudósítás felolva­sása. 2. A kamat és kárpótlási járulék mennyi­sége meghatározása. 3. A választmányi tagok megválasztása. 4. Az intézet érdekében felmerülendő tár­gyak feletti tanácskozás. Kelt Miskolczon, jan. 22. 1854. SOLTÉSZNAGY JÁNOS, elnök. A KIADÓTULAJDONOS EMICE GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN urs-utcza 8. sír a.

Next