Pesti Napló, 1855. szeptember (6. évfolyam, 1643-1666. szám)

1855-09-15 / 1654. szám

tolák meg a tűz elharapózását. A tiz ház közöl hány biztosíttatott, nem tudjuk. A Gräfenbergből nyomtatott körirat utján értesittetünk a vizgyógymódnak hatása felöl epemirigy-esetekben. A körirat egy nevezetes eset felöl értesít bennünket. A zeptani vasgyár munkásai között a járvány kiütvén, a gyár tulajdonosa Schindler fürdő orvoshoz folyamodott, ki a járvány színhelyén megjelenvén a vízgyógymód (vizesruha-burogatás és dörzsölés) segélyével mind a 62 beteg munkást kigyógyitá. E tény jegyzőkönyvileg igazoltatott. Mondjuk, mi nyomtatott körirat által értesíttétünk a felöl. — A pestbudai hangász egyre ti zenede részéröl ezennel közhírré tétetik, miszerint a zenedei növendékek feljegyzése f. évi sept. 17-dikétől bezárólag sept. 27-dikéig naponkint délutáni 3 órától fogva 5 óráig, a zenede termében (városi Redoute-épület 1-ső emeletében) megtörténendik. Ritter Sándor, egyleti titkár. — Wurzbach úr könyvészeti-statistikai áttekintő művéből, meynek a magyar nyomtatványokat illető részéről tegnap szóltunk, kiemeljük a következő adatokat. 1853. febr. hótól 1854 év végéig a birodalom összes nyomdáiban német nyelven 2787, olasz nyelven 2723, sláv nyelven 659, latin nyelven 173, franczia nyelven 24, zsidóny. 14, görög nyelven 7, angol nyelven 4, örmény nyelven 4, és svéd nyelven 1 nyomtatvány jelent meg. — E nyomtatványokból Alsó - Ausztriára 1666, Felső-Ausztriára 49, Salzburgra 52, Sziriára 146, Krainra 44, Karinthiára 9, a tengermellékre 148. Tirol és Vorarlbergre 189, Csehországra 723, Morva és Sziléziára 209. Krakó és Bukovinára 200. Dalmatiára 11. Lombardiára 1444. Velenczei tartományokra 1194. Magyarországra és a hozzátartozó részekre 790 jut. A „Moniteur“ i. h. 8-kán megjelent száma igen hosszas és részletes leírását adja Napóleon herczeg látogatásának az iparműsárlat XI-ik osztályában, mely az élelmiszereknek jelöltetett ki. Ez osztály, majdnem beláthatlan gazdagságával különös figyelmét nyeré meg a herczegnek és kíséretének. Azonban legtöbb érdekkel az Ausztriából és Magyarországból küldött borok iránt viseltetett.Ezek között kitűnő figyelemben és tetszésben részesültek tokaji, ménesi (1134 évi) s neszmélyi boraink. — A neszmélyit „nessmeleyer“-nek nevezi a Moniteur. E jelentés az ausztriai és magyarországi bortermelésről következő statistikai adatokat is közöl. Ausztriában évenkint 22 és fél millió hedolitre terem , ebből Magyarországra 15 millió, 1,273,500 h. a velenczei tartományokra, 1,132,000 h. Lombardiára, s ugyan annyi alsó-Ausztriára, 799,500 h. Erdélyre, 754,000 Styriára s 566,000 Dalmatiára esik. Emellett különösen felemlítetnek a magyarországi szárított és télre eltett gyümölcsök, s az erdélyországi édes szeszek (liqueurs.) — A hires franczia vegyész Dumas azon töri a fejét, hogy vörös répából jó és olcsó vörös bort készítsen. Dumas úr kísérletétől jó eredményt remélt. „Ez már aztán valami!“ — A „Gyulai árvízkönyv“ tárgyában hozzám intézett tudakozódásokra, van szerencsém a következő értesítést közzé tenni. Az előfizetések bérmentve, nevem alatt, jelenlegi lakhelyemre Békésre küldendők. Elháríthatlan akadályok miatt, későn bocsáthatván ki az aláírási íveket, azok beküldésének határidejét October végéig meghosszabbítom. Örömmel tapasztalom, hogy akadnak lelkes emberbarátok, kik nem várva különös felhívást, maguk bocsátnak ki aláírási íveket, és gyűjtik az előfizetést. Helyzetem nem engedte, hogy az ország minden részében keressek egyéneket, kiket közreműködésre levelekkel kérjek föl. Hanem ezennel nyilvánítom, hogy az előfizetést gyűjtők sorában szívesen látok minden hazafit, kit az ügy, a gyulai károsultak sorsa érdekel. ” A könyv megjelenése idejét csak akkor fogom meghatározhatni, ha az aláírások kezeim közt lesznek. A vállalat czélja nem enged fölösleges példányokat nyomatnom. És így a nyomás iránt csak akkor szerződhetem, ha az előfizetések begyülnek. Mihelyt ez megtörténik, azonnal értesítem a közönséget a könyv megjelenése idejéről is. Kik a 2 frt előfizetési díjhoz 30 pkrt csatolnak, azok bérmentve kapják példányaikat. Békés, sept. 2. 1855. Szathmári Károly, a gy. árvizkönyv szerkesztője. Nemzeti színház. Sept. 13. Benza Károly javára bérletszünettel „F r a D i a v o 1 o.“ Nagyszámú közönség, mely kedvelt buffónkat megjelenésekor szives éljenzéssel s hosszas tapssal üdvözlé. Az előadás nem elégíté ki ezúttal a közönséget. Első énekesnőnk hangján kevés fátylozottság volt észrevehető, azonban valamint az első felvonás románczását, úgy a második felvonás szép magány dalát szokott bájjal és hatással éneklé. Jekelfalusy úr nem elégített ki. Szerepének legnehezebb része a harmadik felvonás hoeszu magándala. Itt kiképzett falsett s nagy játék szükséges. E két előny tévés szerepel Farkas Károly legjobb szerepévé. Ezért ma Fra Diavolo nem elégített ki. Benzaur a komikumnak sok oldalát fejte ki, mint mindig ma is jól énekelt; a közönséget igen mulattató az egész nagyságban kiterjesztett „Times,“ melyből lord Rockburn egész hidegvérrel olvas, míg lady Pamel 10,000 frankot ajándékoz el. Hubenainé és Bratka úr igyekezetét méltányolnunk kell. A karok jók voltak, a gyönyörű nyitányt valóban művészi praecisióval játszó el derék zenekarunk. — Sept. 14. Farkas Josefa b. a. fölléptéül „Falura kell mennie.“ Vígjáték 3 felv. Irta Bayard és Bailly. A vendégszinésznő játéka inkább kielégitheté a közönséget, mint szavalata. A modorosság, az egyhangúság, a kimértség e szerep természetéből foly, de az ünnepélyes hangnem a szaggatottságban keresendő; e mellett a kiejtés idegen accentusú volt. A 1. vendég azonban tehetséget tanúsított ily szerepre s játékában lehetlen volt a tanulmányt fel nem ismerni. Hogy felőle az ítészet megállapított ítéletet mondhasson, szükséges, hogy őt többször láttuk legyen. A második felvonás hiányai, kevésbé egybevágó jelenetei kivételével az előadás elég kerekdednek mondható. Latkócziné, Jókainé, Bulyovszkyné, Egressy, Feleki és Tóth jelesen és kedvvel játszottak. — Ma adatik először Latkócziné javára: „Lys Diana“. Dráma 5 felvonásban. Irta ifjú Dumas. Francziából fordította Feleki Miklós. Hivatalos. A magas cs. k. pénzügyminisztériuma budapesti adóbizottmánynál megürült két titkári állomásra Rossi Ede pénzügyi titkárt a nagyváradi országos pénzügyigazgatósági osztálynál saját kérelmére áttérel útján, és Laer János véglegesen kinevezett adófelügyelőt mint a riedi kerületi kincstárigazgatósághoz utasított ideiglenes kincstárkerületi biztost, — továbbá az ideiglenes számvizsgálói állomásra Beck József számvivő tisztet az ausztriai országos pénzügyigazgatóságnál kinevezte. Az igazságügyminiszteriumnak f. hó 5-én 18,341. sz. a. kelt bocsátványa által az ügyvédség ideiglenes gyakorlása a debreczeni országos főtörvényszéki kerületben, hivatalhelylyel Kis-Várdán, Sánta Istvánnak megengedtetett. A budai cs. k. országos pénzügyigazgatósági osztály a félegyházi cs. k. adóhivatalhoz III. osztályú beszedővé Gruber Lipót miskolczi ideigl. adóhivatali ellenőrt, a bicskei és csongrádi cs. k. adóhivatalokhoz II. osztályu ellenőrökké : Grössinger Ferencz tébi III. oszt. ideigl. adóhivatali ellenőrt, és Hahn János pesti ideigl. adóhivatali tisztet; I. osztályú adóhivatali tisztté Paul Fülöp félegyházi II. oszt. ideigl. adóhivatali tisztet; II. osztályú adóhivatali tisztekké: Kolarics József felsőradkersburgi, Fabro József karczagi, Goldscheider Ágoston gödöllői, Kunz József postelbergi cs. k. adóhivatali segédeket, Sittig Erdmann uj-sandeczi cs. k. pénztári segédet, weldeni Weiss Ede capo d’istriai cs. k. irodasegédet, Naefka János pesti cs k. XIV. osztályú pénzügyőrségi utánnézőt, és Semletner Adalbert pesti cs. k. XIV. osztályú pénzügyőrségi főfelvigyázót; —II. osztályú adóhivatali segéddé Belohlavek Károly vodnáni cs. k. adóhivatali segéddolgozót; és — a cs. k. megyehatóságoknál levő egyenes adózásügyi számviteli segéddé Webersdorfer Robert steyri cs. k. adóhivatali gyakornokot, mindnyáját ideiglenesen kinevezte. Börzetudósitások: Bécs, sept. 14. Lanyha üzlet: 5% met. 76%—%. Nemzeti kölcsön 80%—%. 1834-i sorsjegy 229—%. 1839 diki 122. Bankrészvény 1065. Urbérkárp. kötv. 77% és 69%—73. Éjszaki vasút 206. Augsburg usa 113%. London 1059. Páris 130%. Arany 21%. Ezüst 14%—15. Táviratilag. Sept. 13. 5% ausztr. met. 62%. 2% % 32%g. Nemz. kölcsön 68%. Bécs 31. — Páris 3% rente 67. 85. 4% % 91.25. Ausztr. kölcsön 80%. Államvasut 786.25. Credit mobil. 1580. London, 3 °/° Consolok 90%. Gabonaár. Pest, sept. 14. A gabnaüzlet ma egészen nyugszik. Piaczi ár : Búza bánsági: 5 frt 20 kr. — 6 frt 40 kr. tiszai: 6—6 frt 30 kr. bácskai uj: 5 frt 20 kr. — 5 frt 40 kr. fehérvári uj: 6—6 frt 40 kr. oláh : 4 frt 30 kr —5 f. 30 kr. Kétszeres 3 f. 44 kr—3 f. 52 kr. Rozs: 3 f. 56 kr. 4 frt 18 kr. Árpa 2 frt 24 kr. — 2 frt 46 kr. Zabó és uj: 1 frt 12 kr — 1 frt 20 kr. Kukoricza oláhó: 3 frt LEVELEZÉSEK. Kolozsvár, sept. 8. (Ered. 1 ev.) Megijesztenek önök. szerkesztő urak első közleményem pogány módra megcsonkításával. Ha jól emlékszem, avval kezdettem volt levelemet, hogy mióta Erdélynek nincs magyar lapja, úgy tetszik, mintha a magyarság elnémult volna. Aztán szégyennek, érdekeinkre nézve károsnak s fejlődésünket tetemesen hátráltatónak mondom, oda kívánván hatni, hogy valamely franczia bankár — ha már közöttünk senki vállalkozni nem akar — érezze magát ösztönözve számunkra és erszényünkre egy magyar politikai lapot alapitni. — Azután a színházhoz vivő s rég tervben levő uj utcza megnyitása, valamint egy indítványozott leánynövelde és vasárnapi iskola kérdésének miben állását penditem meg, a nyilvánosság nem kerülésére s tevékenységre buzditólag. — Végre a kövezetről, nagypiacz-búzautczai új sikátorról, Kis Mór cséplőgépéről stb. szólottam — mind oly dolgokról, miknek elintézésénél a „több szem többet lát“ — elv alkalmazandó, s mibenállásuk iránt a közönség valóban felvilágosítást igényelhet. A formáért e — min a ténta és toll könnyen segít, aminthogy segített is, vagy a dologért amit nem jó véka alá rejteni, mind szekrényben maradtak. Ha önök szerkesztési politikája hozta ezt magával, ám legyen. E kis ártatlan békétlenkedésemet remélem közzé teszik önök. És e föltéttel legyen meg közöttünk a régi szívélyes egyetértés. De elég a tréfa. A cholera nálunk is megtevő aratását. S ha más városok levelezői nevezetes halottjaikat, úgy én is méltán följegyezhetem e lapokba homoród-szentmártoni Gedő József nevét, ki a múlt hó 30-án 77 éves korában itt Kolozsvárt elhunyt. E férfi a tisztes középosztályból származván, szellemi tehetségei, szorgalma és tevékenysége, tudományossága s tiszta politikai jelleme, szóval: feddhetlen, munkás és hasznos élete által Erdély tekintélyesebb birtokosai s ez által ez ország törvényhozói díszes sorába küzdötte föl magát; ez alkotványnak végig híve, a magyar irodalomnak, nemzeti színháznak, minden hazai közügynek meleg és áldozatra kész pártolója, két virágzó magyar családnak alapítója, közösen tisztelt, számtalanoktól megsiratott, sokak által megemlegetendő derék ember és hazafi vala. Tudományos képzettségét, hű magyar érzelmét s hasznos életét tanúsítja az,hogy férfi korától halála órájáig minden valamire való magyar s a legjobb német és franczia könyveket megszerezte, legfőbb gyönyörét olvasásban találta s ezelőtt pár évvel több ezerekre menő összes könyvgyűjteményét unitárius hitsorsosinak, Cserei Mihály eredeti történetiratát pedig a magyar akadémiának ajándékozta. Ily férfiak megérdemlik , hogy haláluk híre a hazai író és olvasóközönségnek tudomásul adassák. Ám az ő erszénye és irodalompártoló nemes szenvedélye egy kiapadhatlan kincsforrás volt a magyar írókra nézve; az ő személyiségében a magyar olvasóközönség egy tekintélyes tagot bírt és vesztett. Ki tudja, élni fog-e az új nemzedék fiainak lelkében az ő honszerelme ? Ki tudja nem maradt-e általa is a nemzeti irodalom kitartó pártolói sorában egy betölthetlen hézag? Hajh nekem mindig úgy fáj, mikor egy tősgyökeres , magyarán gondolkozó tisztes főt körünkből végkép eltűnni látok ! Én az ilyeknek mindig könyekkel adózom, s hogy megüresült helyeket egykor ismét betöltve láthassam, istenünkhöz szívem szerint imádkozom! A pompa nélküli egyszerű temetést Kolozsvár színe java s kivált a tudomány emberei diszitették. Az elhunyt derék férfi lakában hagyott ugyan fen magának szellemi emléket, de kegyeletes utódai kétségkívül láthatóval is örökítendik őt. Mint hallom, nemzeti színházunk alaptőkéje nevelésére műkedvelők szini-előadást fognak nemsokára rendezni ; darab és játszandó egyének ki volnának immár jelölve, mit azonban én nyilvánosság elé hozni még most helytelennek látok. Hadd érjék a nemes szándék s jőjön kissé közelebb a valósulás pillanatja, akkor majd elmondani és a méltánylandókat méltánylani el nem mulasztandom, ezúttal elégnek híven az üdvös eszme teremtőit és ápolóit őszinte szívvel üdvözleni s annak mentül előbb, még a téli szinszak beállta előtt megtestesítésére fölkérni! Gazdasegyletünk választmányának a Hetilap megszűnése után már néhány ülése volt. A titkár folytonos betegségének tulajdonítandó, hogy a közönségnek semmi sem jó tárgyalásaiból, bár rövid kivonatilag is tudomására. Ez oka, hogy a Naptár szerkesztését is másnak kell végrehajtani, mi a sajtót pár nap alatt csakugyan elhagyja. A színház körül folynak a javítások, az új építések is teljes bevégződéshez közelitnek. Az erdélyi jég- és tűzkármentő egylet ez évben nagy tevékenységet fejtett ki, mind feles jégkárokkal látogattatván meg országunk, mind pedig a közbizalom iránta naponta szilárdulván s munkássága nagyobb és nagyobb körre kiterjedvén. Egy Kolozsvárra és környékére nézve felállítandó takarékpénztár iránti tanácskozások a végmegállapodás felé járnak, annak idejében értesítendem felőle e lap olvasóit. Múlt hetekben megfordult nálunk Szilágyi Virgil pesti író hazánkfia. Egyebek közt egy politikai hírlap alapítása körül is értekezletek folytak közte és tekintélyes hazánkfiai között. A kérdés mégsem érett annyira, hogy valami bizonyost felőle írnom lehessen. Mozognak, mozognak benne itt is ott is, tán lesz is belőle valami új évre, de hogyan és mi, bizony én azzal még most nem szolgálhatok. Szabadka, sept. 9. (Ered. 1 ev.) A cholera több mint 10 heti dühöngés után, véres nyomokat hagyván hátra, végre körünkből távozni, s mindinkább szenedezni kezd, még csak egyes esetek által tüntetvén fel borzadályos képét. Annyi szomorú kebelrázó hírek után, melyek e részben a sajtó utján köztudomásra kerültek, valódi könnyebbülésünkre szolgál, hogy ezen közös calamitás alóli felszabadulásunkat hirdethetjük. Adja az ég, hogy többé e tárgyra visszatérni ne kénytelenítessünk és nyomasztó helyzetünkből kivergődve jövőre kedvesebb dolgokkal foglalkozhassunk Egyedül statistikus szempontból legyen ezúttal még szabad fölemlíteni, hogy i. e. jun. 17- től mint a cholera kezdetétől egész sept. 1-ig összesen 1514 egyén betegedett meg, 663 férfi és 851 nő — ezekből fölgyógyultak 560 — férfi 271, nő 289 — elhaltak 939 férfi 386, nő 553. Ezzel az élethez és ezt jellemző tényekhez áttérve , különös figyelmet érdemel a Horgos- Szabadka-bajai vasútvonal tárgyában, a városi tanács és képviselő testülethez benyújtott választmányi jelentés. Ezen alaposan kidolgozott és általános részvéttel fogadott munkálatban okadatolva ki van mutatva : a) azon tetemes haszon, melyet a nevezett helyeknek vasultak összeköttetése, mind a vidékre, mind a vállalkozókra, kimaradhatlanul előidézendő b) a jelen körülmények alapján elő van tüntetve, hogy községünk mily áldozatokkal járulhat, ezen jövője érdekében felette fontok czél létesítésére. Az első pontra nézve, különös figyelembe vették a város s az azt környező községek népségét, a fransennát a gabona és egyéb nyersanyagok termelését. Többnyire hivatalos adatokra fektetett számítás alapján, a személyszállítás közelítőleg 68 ezer lélekre, a gabona és egyéb nyers termékek szállítása 1,229,878 mázsára fogna rúgni, még akkor is, ha a forgalmat csak a mostani, és nem a vasút létrejötte által még kedvezőbbé alakulandó körülmények szerint vesszük fel. Továbbá egy személytől egy mérföldre csak 1 %% kr és egy mázsa tehertől csak 1% ki számítva, kizárólag a Horgosszabadka közti 3 mtföldnyi területen, a vaspálya évi jövedelme 120000 forintot túlhaladnak. A második pontra vonatkozólag, a választmány javaslatba hozta, hogy a föld — mely a kérdésben levő s legnagyobb részben a városi közbirtokon keresztül vezetendő vasútvonal alá megkivántatik — a község földbirtokból, — és azon kézi munkák fele, mely ezen mintegy 6000 ölnyi területen, a szorosan vett vasúti munkálatokra szükséges leendne, ingyen ajánltassék meg, ha a vasút 3 év alatt a forgalomnak meg fogna nyittatni. A tanács és képviselő testület ezen munkálatot, a kitűzött czél korszerűségétől áthatva, mint tudjuk, egész terjedelmében elfogadta, és illető helyre azt kitelhetőleg gyámolítva föl is terjesztette. De a vállalat a magas kormánynak azon rendelete által, „hogy a Szeged-temesvári vonal, nem a hozzánk csak 3 mértföldre eső Horgost érintve, Kanizsánál, hanem stratégiai tekintetekből közvetlen Szeged alatt gott és uralg ma is nagy részben. A viszonyok ily fejlődésénél és alakulásánál nagyon természetes volt, hogy az egyházzal együtt az iskola is beolvadt az állam kebelébe. És ott, hol a történeti viszonyok alakulása ilyen vala, s hol a mellett az állam csaknem minden tagjai egy és ugyanazon vallásfelekezethez tartoznak, mint Svejz legtöbb kantonaiban, nem lehet e helyzet ellen semmi nyomatékos kifogás vagy aggodalom, sem az élet, sem a szoros tudomány szempontjából. Másként áll a dolog oly országokban, hol, mint pl. nálunk is, a státus hataloai alatt, több különböző felekezetek egyesültéit. Ezek közöl mindenik, a szerint a mint kisebb vagy nagyobb öntudattal bir, s a mint az iskolai tanítást és nevelést, saját mivoltánál s életelveinél fogva magára nézve kisebb vagy nagyobb fontosságúnak tartja, az önfentartás és saját fejlődhetés ösztönénél fogva , most gyengébb , majd erősebb hévvel ragaszkodik az iskolák feletti hatalomhoz, s féltékenyen őrzi e részbeni jogait a státushatalom ellenében, annyival is inkább, mert az újabb idők tapasztalása oly fluctuation mutatja a statushatalom és kormányzás elveinek, melyek az egyház saját következetes és kitűzött irányú fejlődésének, vagy illetőleg stabilizmusának, nem mindenkor kedvezőkül tűnnek fel. Hazánkban, a protestáns felekezetek például, alsóbb és felsőbb iskoláikat, mindjárt a reformatio kezdetén és azóta, a különböző felekezetek jogainak csonkítása, s a státushatalom minden legkisebb segítsége nélkül önmaguk alapították, ápolták és tartották fen mind e mai napig. Az iskolák tulajdonjoga tehát kétségtelenül őket illeti. Biztosítja e jogokat, a rendezés és önkormányzás jogaival együtt az 1791. 26. tcz. 5 pontja, továbbá az 1851. dec. 31—diki legfelsőbb pátens e tárgyra vonatkozó pontja is, fenmaradván természetesen a státushatalom legfelsőbb felügyelési joga. És ha van társulat vagy egyház, melynek szüksége van és pedig elmulhatlanul, a maga saját elvei szerint rendezett és működő iskolákra , az minden bizonynyal a protestáns egyház, a melynek egyedüli szegletköve, s még az isteni tiszteletben is legfőbb sarkpontja az ige és annak tanítása lévén : tagjaitól már a belépéskor, az értelmi műveltségnek egy bizonyos fokát kívánja meg, s őket ezentúl is soha meg nem szakadó erkölcsi és értelmi tökélyesbülésre buzdítja és kényszeríti. Ezen létalapja és életelvre pedig a protestáns egyháznak saját is kolák nélkül, legtöbb esetben gyökeresen veszélyeztetve van. Kétségkívül van azonban, hogy a slatushatalom felügyelési sőt büntetési joga sértetlenül fenáll; de hitünk szerint gyakorlatba csak annyiban és ott vétethetik, a mennyiben és a hol, a felekezeti iskolák iránya a status józan czéljaivalés érdekeivel ellenkezésbe jöne — De a helyett, hogy az államhatalom és egyháziskolákhozi jogviszonyának roppant fontosságú s nehéz kérdését tovább fejtegetni kisérlenök, legyen szabad egy elismert tekintélynek ide vonatkozó nyilatkozatát egyszerűen felemlíteni : „Die Auslieferung des Volksunterrichtswesens an die Kirche, ist ein Verzicht auf eine der edelsten Pflichten, welche dem Staate obliegen. Wohl aber soll sich der Staat erinnern, dass die Kirche ihm Vieles zu bringen vermag, was er sich selbst nicht gewähren kann. Er handelt mithin gut und recht, wenn er die Organe der Kirche nicht bloss bei der Leitung des Religionsunterrichts und der Bestellung der Religionslehrer, sondern bei der Verwaltung des Unterrichtswesens überhaupt würdig betheiligt.“ (Richer Ludv. ehern. Lehrbuch des kathol. und evang. Kirchenrechts. 4-te Aufl. Leipzig. 1853. 627 1.) Láthatja mindenki, hogy e nyilatkozat, inkább a statushatalomnak mint az egyháznak kedvező szempontból van téve , — a mint egy berlini Oberconsistorialrath-tól," s királyi fizetést huzó egyetemi rendes tanártól várni méltán lehet, — a ki azonban még sem tagadhatja el egészen az egyháznak a népiskolák kormányára való jogos befolyását. Érdekes lesz már egy úttal, egy másik hasonló helyzetű, de már rom. katholikus nagy tekintélynek Walternek ide vonatkozó nyilatkozatát látni, mely is igy van: „In der neueren Zeit ist die Verwaltung der Volksschulen immer mehr von der Kirche getrennt, und zu einer Staats- oder Communalangelegenheit gemacht worden. Es haben sich jedoch davon keine guten Früchten gezeigt. Es liegt auch in der Natur der Sache , dass das, wasin der Volksschule die H’uptsache ist christliche Zucht und Ehrfurcht vor der Autorität, nur auf dem Boden der Kirche gedeihen kann. Daher sollten die weltlichen Regierungen schon um ihrer selbst und der Kinder willen , der Kirche wenigstens das Recht nicht verkümmern, neben den Staatsschulen aus ihren Mitteln Volksschulen einzurichten.“ (Walter Férd. Prof, zu Bonn stb. s;b. Lehrbuch des Kirchenrechts aller christlichen Confessionen. Il-te Aufl. Bonn. 1854. 600 1.) A Zürich kantonbeli minden nyilvános tanintézetek fokozati sorozata immár, a következő: I. Közönséges népiskolák, (községi iskolák). 1) Mindennapos iskolák : a) elemi iskolák 6—9 éves gyermekek számára, b) reáliskolák 9 — 12 éves gyermekek számára, 2) Ismétlési iskolák, 12—15 éves tanítványokkal. 3) Énekiskolák, oly növendékek számára, kik a 15-ik életévet meghaladták, s egyszersmind az egyházi tanítást is hallgatják. II. Felsőbb népiskolák, (kerületi iskolák),melyek a mindennapos iskolákhoz csatlakoznak, s 12—15 éves növendékek által látogattatnak. III. Felsőbb tanintézetek, pályaiskolák, (kantoni tanodák.) 1) Kantoni iskolák : a) Gymnasium, előkészítő intézet a tudós életpálya tanulmányaira : a) alsó 12—16 éves, p) felső 16—19 éves növendékek számára. b) Ipariskola, előkészítő intézet a műtani pályatanulmányokra : g) alsó, 12—15 éves, c) felső, 15—18 éves növendékek számára. 2) A főiskola, mely főként a gymnasiumhoz csatlakozik, tisztán tudományos érdekeknek szolgáló, s egyszersmind státusférfiakat, törvénytudósokat, orvosokat, theologusokat és felsőbb tanodái tanítókat képző intézet. 3) Tisztán pályaiskolák, csatlakozva a felsőbb népiskolákhoz : a) Tanítóképző intézet, b) Báromorvostani intézet, c) Mezőgazdászati intézet. Csak egy végigtekintés is e sorozaton, mely épen nem csupán elméletben vagy tervben létező osztályokat, hanem oly élő tanintézeteket mutat, melyek mind a tudománynak, mind az életnek tényleges hasznos szolgálatokat tesznek, — tiszteletre késztet bennünket e kis tartomány jeles népe iránt, mely tettleg bebizonyítja az emberiség ama legnemesebb érdeke, a közoktatás és nevelés iránti részvétét és áldozatkészségét. — De méltán feltünhetik a figyelmes áttekintő előtt, hogy e sorozatban kisdedóvó-intézetekről szó sem létezik. Mindennek oka van! — Senki sem tagadhatja azt, hogy a gyermekek első évi nevelése, mind a természet örök törvényei, mind a keresztény társadalom mivolta és életelvei szerint kizárólag az anyák joga és tiszte. Felettébb gyászos dolognak tekinthető) azért, ha valamely társadalomban, akár az élet physicai ínségei, akár e családi erények erkölcsi hanyatlása, oda kényszerítik a keresztény anyát, hogy az a maga gyermekét 5—6 éves kora előtt, habár kevés időre is, saját kezeiből kiadja. — Sveitzban a családi erények, legalább tapasztalásunk szerint, teljes erőben és virágzásban vannak mind e mai napig, s egyébként sem jutott a társadalom ama kórállapotra, mely — a kényszerítő esetben mindenesetre nagyon üdvös — kisdedóvó intézetek felállítását legalább nagy számban szükségelné. De hát a külön énekiskola mire való lehet a 15 évet meghaladt növendékek számára ? Bizonyosan valami „hangász-egyleti zenede,“ vagy „dalárda“ lehet ez, — gondolják tán sokan. Épen nem sokkal komolyabb és nemesebb érdek forog itt fent. A zürich-kantoni nép ugyanis az e hit reformátorának Zwinglinek véleménye alapján, puritán egyházi elvekből, az orgonákat mindeddig számkivetve tartja a templomokból. És a gyülekezet éneklése, nemcsak ama bontássá s fülsértő ízléstelen hangzavarrá nem fajult, mely, mint minden más reformátusok úgy a hazánkbeliek közönséges és tömeges éneklését is jellemzi, hanem oly megható és ízlésteljes, miszerint elismerve jön, hogy sehol a földön, templomi tömeg szebben nem énekel mint a zürichi reformátusok. Valóban, lehetetlen megindulás nélkül látni és hallani, midőn a tiszta erkölcsű s nemesen egyszerű, mivel a zürichi nép, felállván a maga templomában, a négyes hangzat törvényei szerint egy szívvel és szájjal buzgón és ízléssel énekel. Ezen szép intézkedés fentartására valók immár az említett énekiskolák, hogy a szabályos éneklésben, a gyülekezetek minden tagja, kellőleg és folyvást gyakorlott lehessen. RÉVÉSZ IMRE: 12 kr — 3 frt 16 kr. Bácskai és bánsági: 3 frt 4 kr — 3 frt 12. Kölesi és uj: 2—2 frt 24 kr. Repcze : 8 frt 15 kr — 8 fr 30 kr. a. a. m. Dunavizállás. Sept. 15-én: 9' 3' 3'" 0. fölött. Magyar könyvészet. 450 A magyar nép könyve. Szerkesztik Csengery Antal és Kemény Zsigmond. Második kötet V. és VI. füzete. Kiadó Számvald Gyula: Emich Gusztáv kimánya. Pest, 1855. Emich Gusztáv könyvnyomdája. 8 rét 253-362 lap.