Pesti Napló, 1855. szeptember (6. évfolyam, 1643-1666. szám)
1855-09-15 / 1654. szám
vezettessék a Tiszán keresztül®, ezen alakban természetesen már nem kivihető. Azonban a magas kormánynak, egy az előbbinél újabb rendelete, a vasutak építését jelentékeny kedvezések mellett, magántársulatoknak megengedi, és ezáltal közvetve azon óhajtását is kifejezi, hogy az általa tervezett birodalomszertei hálózata a vaspályáknak, mentülelőbb létesíttessék. Legelső teendőink közé tartoznék tehát, a felemlített választmányi munkálatot egész terjedelmében mind magyar mind német nyelven közzé tenni, és ez által vállalatunk korszerűségét és főleg hasznos voltát kitüntetve. Ha a város maga élére állván a vállalatnak, egy társaság alakítására oly felszólalást intézend bankárainkhoz, hogy a részvények felét elvállalja, mit, segélyforrásait ügyesen felhasználva , nehézség nélkül meg is tehet, és e mellett 5 száztél kamatot biztosít, úgy kétségkívül a birodalom tekintélyesebb főpénzeseinek csatlakozására számolhatnánk, és az óhajtva óhajtott czél, előbb mintsem hinnék, elérve leendne. Mielőtt soraimat berekeszteném, még megérintem, hogy a nemzet pártfogására olyannyira érdemes Fáncsycsalád f. hó 6-kán városunkba szerencsésen megérkezett. Holnap a városi színházban a család javára , egy nagyobbszerű hangverseny, néhány helybeliek közreműködésével, fog rendeztetni. Az általános részvét, melylyel kedves vendégeink minden oldalról fogadtatnak, a hangverseny kedvező eredményéről már előre biztosít. A páholyok máris mind el vannak kapdosva, a színház és a városi zenekar díj nélkül átengedve, és az egyébként tetemes költségek a lehetőségig mérsékelve leendőek, és e felett, hogy a szegény árvák sorsán még jelentékenyebbül segíttessék, a hangverseny jövedelmei a bemeneti díjon túli önkénytes adakozással már eddig is több mint 100 párttal szaporíttattak. Mi hisszük, hogy városunk lelkes közönsége, a tisztelt árvák és az érdemes anyának kedves emlékében fog maradni, és részünkről mit sem óhajtunk jobban, mint hogy azon itt elterjedt hír, hogy a Fáncsy-család jövő évben városunkban állandóan letelepedik — valósulást nyerne. Szabadka, aug. 30-án (Ered. lev.) E becses lapok aug. 16-áróli számában egy szabadkai levél, mely még július elején a „Magyar Sajtó“ útján közlött tudósításunk s illetőleg ismertetésünkre, egy községi életünkre vonatkozó recensióval felelt, melyre csak azon oknál fogva érezzük magunkat válaszra felhívottaknak, nehogy az ő tudósítása szellemében, a magunké e helyütt igazolatlan álljon, egyszersmind oly téveszmék terjedjenek el városunkról, melyek csak az illető tudósító úr sajátszerű felfogásában lelik magyarázatukat. Azt állítja ugyanis a többi közt panaszos soraiban, hogy midőn mi a „M. Sajtó“ útján a szabadkai viszonyokat ismertetők, csak azok jó oldalait emelők ki, s bajairól elfeledkezvén megemlékezni, oly képet igyekeztünk magunkról adni, mintha itt már minden renden volna s magunk a legnagyobb boldogságban úsznánk. Minderre természetesen, a „M. Sajtó“ utján közlött tudósításunkat kellene csak szorul szóra leírnunk, hogy a komoly bíráló palctát törjön tudósító urnák őszinte eljárása vagy épen felfogása fölött, mert mi, mindannak megérintése mellett, amivel községünk bír, egyszersmind megemlítik annak számos hiányait és tennivalóit is, de azonfelül egyes módokat is ajánlunk, melynél fogva ezen hiányok és tennivalókon, a község ügyeinek szakértő választmányokra bizatásával segíteni lehetne. Az való! nem állítok e hianyokat mint bajokat fel, melyeknek eddigi meg nem orvosolhatását, a vezetésbeni ügyetlenség, vagy épen tán rész akaratnak tulajdonítottuk volna, mint ez tud. út soraiból magyarázható ki — de ezt nem is akartuk soha is kényelműen állítani, mert e vád nem áll; miként nem áll az, hogy a kormány a kezelés ellen valaha bizalmatlanságát nyilvánította volna; sőt ellenben : egyes gyanúsítók s pártoskodók ellenében ezek rendre utasításával válaszolt. Vagy a kormány és községnek, a mindinkább szaporodó közszükségek fedezhetése miatti azon kivánata, hogy a közjövedelmek szaporítása czélszerű határozatok s intézkedések által érvényesíttessék, azt jelenti tán, hogy itt a kezelésben a hiba? Nem, hanem hogy egyes előítéleteinkről végre le kell mondanunk , hogy a többi közt közlegelőnk akkénti használatába is beleegyezzünk , miszerint annak mivelés alá adásával, mind a kor mind helyi szükségeinknek valahára megfelelhessünk; s azt jelenti továbbá, hahogy máskép nem lehetne, nemcsak ezúton, de sőt inkább a tud. úrtól úgy látszik nem helyeselt pótadó által is szaporítsuk jövedelmeinket, mert aki a czélt akarja, akarni kell annak az eszközöket is Vagy azt hiszi tud. úr, hogy ő különben kezelvén folyó jövedelmeinket, rövid idő alatt csodákat idézne elő ? — szeretnék azon időt elérni, midőn a nagy remények, még nagyobb valósulása elérkeznék; de azt hisszük , azon kis rövid idő is, melyet a letűnt zavarok óta számlálunk, nemcsak hogy nem veszett el városunk javára nézve, de aligha mutathatunk epochát, melyben annyi eredmény vitatott volna ki, mind az építések, mind a mostani időkben keletkezett nagyobbszerű közterhek viselése mezején. És ez elegendő tény annak bebizonyítására , hogy a körülmények számos akadályai dacára is itt annyi történik, amennyit az általunk is óhajtva várt rendezés legjobb alkalmazása sem fog tisztább akarat tekintetében előidézhetni. Ám de hát lássuk : miből is állanak azon tud. ur által előadott bajok CD melyeknek állapotait oly feltűnő színezettel látta jónak ecsetelni ?... Egyes hiányok, s teendőkből, melyeket a századok mulasztásai hagytak ránk örökségül! Rósz néven veszi ugyanis, hogy a község egy 300 pftos, mondd háromszáz pforintos virágházat építtetett, s a helyett nem gondoskodott a külvárosi templomok, s plébánia fölemeléséről. Való ! de ezek fölállítása 200.000 pforintot igénylendett, mely kiadásra folyó jövedelmei mellett nem volt képes a község. Külvárosi iskoláinkat is tömlöczökhez hasonlitá, melyek pedig, ugyan náddal födött, de téves ablakokkal ellátott, egyéb lakházainkhoz hasonlanak, s melyek csak azért válnak mindinkább alkalmatlanokká, mivel az ifjúság szaporodása miatt, azok egy részének szűk volta bizonyul be. Ámde e tekintetben a város mind a 12 meglevő külvárosi iskolának az újabb igények szerinti rendeztetése s fölépítése tárgyában az iskolai főhatóságnak azon ígéretet téve, miszerint évenként egy terv szerint 8 ezer pítba kerülendő új iskola építését fogja eszközlésbe vétetni, miáltal tehát ismét tanúságát adá annak, hogy tehetsége szerint a nevelés gondjainak is megfelelni igyekezvén e tekintetben sem mulasztá el még kötelességét, így támadá meg a tudósító úr szegényügyünket s lelenczintézetünket is, pedig az elsőnek a korodáéval együtt 34.000 pforint alaptőkéje van míg a másikra középszámítással véve 1850-től fogva, évenkint mintegy 6 7 ezer vforintot tesz kiadásba. Ez utóbbi összeg is tehát nem oly csekély összeg, melytől méltányunkat vonhatnék meg, annál is inkább, minthogy azzal szintén középszámítással mintegy 120—130 lelencz élete biztosittatik, kik különben más városok példájára a szerencsétlen vagy lelketlen anyák áldozativá leendettek. Vagy ebben is azon akad fen tudut , hogy az illető gyermekek lelki nevelésére állítólag semmi gond sem fordittatik ? — holott azok nagy része 8évek elérésével mesterinasokat adatván, mint olyanok az iskolák jótékonyságaiban is részesülnek — vagy hogy azok szegény (!) anyák dajkálására bízatnak ? kik aztán 8 év múlva az illető gyermekek munkáiból is hasznot húzni remélvén, ezeket fehérneműre megkivántató elegendő vászonért s négy bankó forintért is hónaponként, (nem mint tud, az megjegyzi, évenként) elvállalni készek ? Hiszen a község megelégszik, ha jó munkás kezeket is tud megmenteni az álladalomnak, nemhogy az illetők külön lelki nevelésére is ismét ezreket és ezreket adjon ki, mire mostanság még tehetsége nincs ; de kizárja-e ez azért, hogy meglevő jelencz intézetéért mindinkább többet és többet tegyen tehetségéhez képest ? s tehet-e e miatt tudurnak gúnyolódni oly intézet ellen, melynek a mint tételét nem tagadhatja, úgy azt sem mondhatja, hogy az nem válik ekként is városunk becsületére ? De utczáink pocsolyáit és sötétségét is rászalván, amabba egy embert fullaszt, mig imezt életül használja némelyek lelki sötétségének megérintésére. — Mind a kettő megállhat — egy kis különbséggel! A részeg ember egy dézsa borba is belefuthat; tehát lefuthatott az illető is azon féllábnyi mélységű pocsolyába is, melyről tud. ur emlékezett; különben ha tud. ur, ezen csak az esőzések alkalmával létező pocsolyák megszüntetését netán az utczák feltöltése, vagy épen canalizálása által akarja elévetni, s egyszersmind azok kivilágítását is habár csak részben is eszközlésbe kivánja vétetni — fentebbi bajainak orvoslási árát is ide számítva — szerintünk nem kíván többet, mint egy millió pártot. A kívánság nem rész, csak hogy aztán tud. úz lelki világossága adjon fényt, ha majd e millió mikénti kiállításáról leend a szó, mert mi megvalljuk, lelki sötétségünkben csak annyit óhajtunk mindig, amennyi kivihető. AUSZTRIA, Bécs, sept. 14. Felségeik a Császár és Császárné f. hó 7-kén érkeztek Ischlbe. Ámbár legmagasb parancs folytán az ünnepélyes fogadtatás abban maradt, mégis a Felségeik megérkeztekor igen számos embertömeg gyűlt öszsze, mely a Felséges Császári párt öröm- és tiszteletteljesen üdvözlő. A felséges udvarnak őseidből Schönbrunnba visszatérése octoberló első napjaira van elhatározva. Cottoredo-Waltsee gróf, ausztriai cs. k. követ Londonban, kinek idejövetelét tegnapra várták, egy két nappal később fog érkezni. Az orosz követség B a 11 abini orosz cs. államtanácsosnak Pétervárról ideérkezését még e héten várja. Bourqueney bárónénak, itteni franczia cs. követ hitvesének Párisba elutazása octoberhó első napjaira van határozva. A követ úr maga Bécsben marad, és csak később fog elmenni, nejét elhozandó. Pereira, párisi bankár tegnapelőtt értekezett először Bruck báró miniszter ő excljával. Ittlétének tiszteletére tegnap Sina báró fényes lakomát adott, melyre a legtekintélyesb bécsi bankárok hivatalosak valának. (6. C) Földtehermentesités az ausztriai birodalomban. II. A Sopronyi közigazgatási területben, hol a földtehermentesitő országos bizottmány 1853 évi septemberben lépett életbe, 1855 évi junius végéig 256 urbérjáradék-jogoitolt részére az aversionális kárpótlást 13,8 k k h.895 forint 353/4kr.ösztökével, s a lejárt kamathátralékot a folyóvá tett urbér-előlegek, s az úrbéri kárpótlás lejárt kamataira engedélyezett részlefizetések levonásával végleg tisztába hozott összesen 2,056, 404 ft 20 krt, s az erre vonatkozó kárpótlási elismervényeket a járadékjogosítottaknak, ugyszinte a törvényszékeknek további hivatalos kezelés végett az 1854. január 16-kai legfelsőbb nyiltparancs határozványai szerint kiszolgáltatta. A fenérintett kárpótlási tőkével 20,70 4425/4 f6 úrbéri jobbágy és 18,8103/6 úrbéri zsellértelek jön felszabadítva. Úrbéri előlegekben a néhai magán földesuraknak négy részletben 3,148,937 ft 244/16 kr s 5 részletül a kölcsönre 592,039 ft 5811/16 kr utalványoztatott. Az úrbéri kárpótlás lejárt kamatai fejében 75° 10 részlefizetésül 1855.junius végéig 139 magán földbirtokosnak a nyert előlegek betudása után 1,349,833 ft 17 kr liquidáltatott. A magánosak kezeiben létező papi tizedért liquidált az országos bizottmány 3 jogosítottnak részére 105,208 ft 10 krnyi tőkét, s lejárt kamatok hátralékául 39,490 ft 52% krt. A törvényszékek részéről az 1854. január 16-dikai legfelsőbb nyiltparancs által előirt eljárás két jogosítottnál 291,106 ft 15 krnyi tőkeöszlettel teljesen végrehajtatott. A pénzalapigazgatóságnak, mely 1854. évi januárban alakult, kivívott eredményei a következő tételekben mutatkoznak : a) tőkésített kamathátralékokban az alappénztárnál 1,786,446 ft 18% kr; b) 75%-os részlefizetésben 1,349,833 ft 17 kr, együttvéve tehát 3,136,279 ft 35% ki jön utalványozva, mely összegnek a kibocsátott liquidatios-utalvány-okmány alapján a földtehermentesítési alappénztárnál kifizetésre utalványozott földtehermentesítési kötelezvények, nemkülönben a kifizetésül utalványozott 6879 ft 35% kr. készpénz szolgálnak fedezésül. Az illető járadékjogosítottak kielégítése a törvényszékek által már a tehermentesítési tőkealapra utalványozott tőkeöszlettel s az országos bizottmány által kitisztázott tőkésített kamathátralékul, vagy 75%-os részlefizetéssel részint már julius havában megtörtént, közelebb pedig kötelezvények és a pénzalapigazgatóság részéről készpénz-fizetés által fog megtörténni. A pozsonyi közigazgatási területben, hol a tulajdonképeni földtehermentesitési munkálatok csak 1854. év novemberben kezdődtek, a földtehermentesítő bizottmányhoz 1855. június végéig 1757 bejelentés érkezett, melyekből 1754 a megyei hatóságokhoz jön utasítva, 1437 igazoltatott, 447-re nézve pedig a kárpótlási elismerés az országos bizottmány által megtörtént. Az 1757 bejelentés 45,79035/96 jobbágy- és 59,9087/12 zsellértelket foglal magában , melyekből 7,87410/88 jobbágy- és 15,641 zsellértelek ismertetett el kárpótlásra alkalmasnak; 76725/2184 jobbágy- és 1635/6 zsellértelekre nézve pedig kifogás történt. 750 urbórjogosítottnak kárpótlási előlegekül kifizettetett öszvesen, 3,281,365 forint. A készpénzbeli előlegek leszámítása után továbbá még kifizettetett kamatokul és pedig részlefizetésül 91 urbérjogositottnak 1,086,060 forint, s utolsó hátralékul 431 urbérjogositottnak 808,170 ft földtehermentesítési kötelezvényekben, és 10,250 fr. 453/4 kr. készpénzben, kárpótlási tőkéül 441 urbérjogositottnak 5,275,425 frt 13% krnyi összeg jön liquidálva és megítélve, és a törvényszéki tárgyalás befejezte után két urbérjogositott részére földtehermentesitési kötelezvényekben 8000 frt, készpénzben pedig 37 frt 30 kr. utalványoztatott. KÜLFÖLD. Angolország, London, sept. 10. A boroszlói lap írja: „A Szebasztopolnál tegnapelőtt történt eseményekről a hírek itt több elpirulást és zavarodást idéztek elő, mint szövetségi örömet. Mindamellett, hogy az angolok az oroszokat szívükből gyűlölik, ez mégsem akadályozza őket annak belátásában, hogy ők mindinkább háttérbe tolatnak. A szövetségesek nagy eredményt vívtak ki, az igaz, valamint igaz az is, hogy az oroszok nagy veszteséget szenvedtek; ez eddig mind jól van, de nem boszantó-e, hogy ezúttal a francziákat illeti a dicsőségből az oroszlánrész? A Mamelont ők veszik be, a Tsernaja mellett ők győzedelmeskedtek, most ők valának, kik a Malakorfot ostrommal rohanák meg, míg az angolok a Redantól visszaverettek. Ki áll jól érte, hogy a brit csapatok Krimiában végre is nem azon szerepet játszák, mint a török contingens ? Az ellenségeskedések megkezdése óta a brit katonai ügy feltartóztathatlan sülyedésnek esett martalékul, a francziáknak azonban sikerült magukat a lefontosabb positiók birtokába helyezni. Az Alma mellett majdnem kizárólag az angolok állták ki a harcz tüzét, úgy hogy majdnem egészen maguknak igénylik a csata dicsőségét; az ostrom kezdetén a veszélynek leginkább kitett állást foglalók el. Inkerman dicsőséggel koronázta őket, de föl is emészté, és ama csatában végre is a francziáknak kellett mentőkül föllépniük. A télen át tett hősies erőlködések , hogy a francziákkal, kiknek az erősítések tömegeitől érkezének, egyenlő lépést tarthassanak, fölemésztő az angolok erejét; most az angol hadsereg roszul begyakorlott s majdnem demoralizált katonákból áll, míg a francziák mindinkább az urat játszják. Vájjon a dolgok ezen fordulata nem fog-e irigységet kelteni ? Már most is könnyen fölismerhetni a hadvezérek rivalitását apróbb vonásaiban. Míg Simpson tábornok távirdai után jelenti, hogy „Marian“ orosz fregatt 5-bén ejtve egy angol röppentyű által felgyújtatott, Peisser azt írja, hogy a hajót franczia bomba gyújtotta meg. Hát az angolok még azon csekély dicsőségben sem részesülhetnek , hogy egy ellenséges hajó megsemmisítésénél közreműködtek? E körülmény nem oly csekély jelentőségű, mint egyelőre látszik; a vetélkedés, mely, valameddig csak a dicsőség ideálja körül forog a szó, már magában is elég veszélyes, épen a szövetségre lehet veszélyes, mihelyt azon kérdés merülend föl, mi történjék a győzelem által kivívott eredményekkel ? Napóleon úgy mondják a patrióták, nem fogja a harcz főterhét kárpótlás nélkül magára vállalni; némelyek azt mondják, e kárpótlás Canadának franczia nyelven beszélő részében állana, mások szerint ismét Belgiumban. De Napóleonnak nincs szüksége kárpótlásra, miután ez már kezeiben van. 5 uralkodik a Dardanellák fölött egész Gallipolitól, kormányoz Stambulban, ráteszi kezét Krimiára, parancsnokol Athénben, Rómában, Madridban A főfaladat ezen eredményeknek birtokában maradni és a szövetséges Angliát azon felfogásban tartani meg, miszerint nincs hatalma a francziáktól oly háború anyagi eredményeit elvitázni, melynek egy csodálatos romantikában úgynevezett morális czélt tűztek ki. És erre nézve Napóleon Ausztriára, mint legtermészetesebb szövetségesére van utasítva. Ausztria és Francziaország érdekei ennyiben ugyanazok , ha Francziaország fentartja continentális egyetértését a bécsi udvarral, Nagybritanniának alkalmilag feltűnhető haragja vagy irigysége egészen ártalmatlanná válik. Innen jó az, hogy Napóleon semmit sem akar tudni a nyugati hatalmaknak Olaszországban oly föllépéséről, melyeknél Ausztria közre nem működnék. E közben Olaszország ügyei mindinkább közelednek kitörésükhöz . London , sept. II. A miniszteriális „Globe“ egyik mai vezérczikkében a fölött elmélkedik , micsoda gyanítható befolyása lehet Szebasztopol elestének a békéres kilátásokra, s ez alkalommal azon véleményét is kifejezi, hogy a szövetséges hatalmak ezen nagy eseménynyel szemben igen jól tennék , ha követeléseiket nem szorítják egyedül a négy pontra. Új-Yorkból érkezett tudósítás szerint „Wolverene“ brit hadinaszád (12 álgyus) Mosquito partjain dühöngő vihar alkalmával elsülyedt. Francziaország, Páris, sept. 10. A „Moniteur“ hivatalos részének homlokán jelenti, miszerint gróf Loewenhielm tábornok, Svéd- és Norvégország királya őfelségének rendkívüli követe és teljhatalmú minisztere 9-kén császár ő felsége által magán kihallgatáson fogadtatott, és Svéd-és Norvégország herczege kitelenségének egy magánlevelét nyujtá át. — Sept. 10—kéről kelt rendeletnél fogva B 11 a u 11. belügyminiszter, ismét átveszi tárczáját, mi ideiglenesen Abbatucci igazságügyminiszterre volt bízva. Páris, sept. 11. A kölni lap írja : A különböző győzelmi hírek Krimiéből tegnap este mint futótűz terjedtek el Párisban, s nemsokára számos csoportok állongtak a mindenütt kiragasztott sürgönyök mellett. Minthogy csak az utoljára érkezett sürgöny tartalmazza a fölényt, tudniillik nemcsak az egész Karabelnaja, hanem maga Szebasztopol városának kiürítését, kezdetben az események nagyságát nem tudták fölfogni, de az est folytán elenyészett minden kétely ezen, majdnem év óta ostromolt orosz vár elestét illetőleg. 7 óra felé álgyuüdvlövések történtek, s később a nyilvános épületeket, valamint a Boulevardok- i főutczákon számos házakat fényesen kivilágították. Ma a társadalom minden rétegében nagy elévültség nyilvánul, s az utczákon, kávéházakban, ér házakban nevetve mondják: már most nem talárkacsa! Nagyon természetes, hogy a győzelmi mámorban legvérmesebb számításokat csatolnak az esemény stratégiai következményeihez: a börzeemberek meg vannak győződve, hogy Sándor czár rögtön békét kér; a salon-politikusok már zavarban vannak, hogy mit tegyenek Gortsakoff seregével, melyet gyupatoriából gyorsan körül- s elfogni akarnak. Egyébiránt az oroszok helyzete nagyon válságos, s a keresi expeditio már megmutatta, hogy a szövetségesek, különösen most, midőn egész hajóhaduk rendelkezések alatt áll, mily könnyen küldhetnek egy hadosztályt Gortsakoff háta mögé. Valóban mint hírlik, döntő csatára készülnek, s ismét 50,000 ember indul keletre nagy gyorsasággal. Hiteles adatok szerint, a francziák a sept. 8-ki ütközetben 3 tábornokot vesztettek, kik között van Rivet dandártábornok. Bosquet, mint mondják, megsebesült. Pár is, September 11. Ugyan a kölni lap írja: A kormány ma , Bru az admirál sürgönyén kívül, mely Szebasztopol elestét jelenti, semmi tudósítást nem közöl Kriminból. Egyébiránt még több sürgöny érkezett hozzá. Egyik azt jelentené, hogy Peissier Gorcsakoff herczegnek megtagadta a kívánt fegyverszünetet. A főparancsnok azt felelte , hogy az orosz foglyokkal úgy fognak bánni mint francziákkal, s hogy az oroszoknak a csatatéren hagyott halottait eltemetik. Péissier más sürgönyben utasítást kér azon esetre, hogy mit legyen teendő, ha Gorcsakoff hg.alkudozni akar, mivel orosz foglyoktól tudja, hogy az oroszoknak csak 14 napra van élelmiszerök, s lőszerök elfogyott. A császár ezen kérdésre távirati utón rögtön felelt. — Ausztriai császár Ő Felsége már üdvözletét fejeztette ki a francziák császárának Szebasztopol eleste fölött. A középületek tegnap este ki valának világítva. A kivilágított magánházak száma nem volt jelentékeny. A hadastyánok álgyai, melyek tegnap este 7 órakor a győzelmet 21 lövéssel üdvözlötték , ma reggel 7 órakor ismét megdördültek. Bosquet tábornokon kívül Mellenet, Trochu (táborkari főnök) és Bourbacky tábornokok nehéz sebet kaptak. Trochu tábornok egyik lábát veszte. Bourbacky Krimiában már egyszer megsebesíttetett, s akkor visszatért Francziaországba. A halottak közt van Verde tábornok is, valamint Pélissier tábornoknak egy hadsegéde, kit nagyon sajnál. Általában véve a francziák közöl 13 tábornok részint meghalt, részint megsebesült, s 15,000 ember lett volna csataképtelenné. A börzenyerészkedők ma már az oroszok capitulatiojáról akarnak beszélni, de, mint jó forrásból hallatszik, készen kell lenni a háború legerélyesebb folytatására. Tegnap St. Antoine külvárosban sajátságos jelenet fordult elő. Mintegy 400 orosz fogoly vonult át ott, Angouleme és Lyonból jőve, épen délben, mikor a munkások reggelizni mentek. Ezen szegény emberek megpillantása felkelte a torlaszok embereinek részvétét. Felszóllták őket, mennének be velők a korcsmába egy pohár borra, s ott velők vígan iddogáltak. A munkások búcsuzás alkalmával pénzt raktak össze s köztök kioszták Az orosz foglyoknak a Francziaországban mulatós nagyon megtetszett. Többen, ezek közt öt idős ember, Francziaországban kívánkozott maradni, de úgy látszik, kívánságukat nem teljesítik. — Abd-el -Kader, jóllehet szenvedő állapotban, 9-kén Párisba érkezett. Kisérik Abbu Thaleb unokabátyja, lovassági agája Kara Mahomed, és intendánsa. A császár és külügyminiszternék audientiáért már folyamodott. Kérelme oda megy ki, hogy neki Brussából, hol a múltkori szerencsétlenség érte való, máshova lehessen lakását általtenni. Az emir pompás ajándékokat hozott a császárné és udvarhölgyei számára. A császárnénak hozott pár papucsot, melynek értéke 20,000 piaszter, és ágytörülöt. M a l h i I de ligne számára pedig hozott egész keleti kávés edényeket ezüstből és gyönyörű metszéssel, a táczára arab versek vannak metszve, melyeket az emir maga készített a hgné tiszteletére. E felett az emir még számtalan keleti ritkaságokat hozott az udvari hivatalnokok számára. Strassburg, sept. 10. Az éjszaki tábornak egy hadosztálya parancsot kapott, hogy haladék nélkül keletre induljon. A hagenaui táborba gyülekező első lovas osztályok holnap ide váratnak. A táborozás hat hétig fog tartani, s czélja a lovasság kellő begyakorlása. Olaszország, Roma, sept. 6. Az „Oestr. Zig“ írja: Rendkívüli felhatalmazott kinevezése van készülőben, ki az Ausztriával kötött concordatum kivitelének okáért néhány hónapot Bécsben töltene.A„Gaze 11 e aff. diVenezia“ szerint a concordatum 24 pontból áll; mennyit eddig felőle megtudtunk, abban a PlacetumRegium el van törülve, s a püspökök teljes szabadsággal gyakorlandják hivatalaikat, s törvényszolgáltatási jogaikat. — 17- ben tartandó consistorium alkalmával franczia olasz és portugall püspökök fognak kineveztetni. — A mazzinisták kalandoros terve a pápa személyére nézve nem mese volt; épen igy valósul, hogy pártjuk szaporítása tekintetéből a politikai foglyokat ki akarják szabadítani. A nép hangulata a drágaság növekedése által igen nyomott, s a kenyér utáni kiáltozás igen sürű. Más részről jól értesült körökben tudni akarják, hogy nagyon elágazott titkos társulat létezik, melynek főtartózkodási helye Bologna. E szomorító állapottal szemben bizonyos körökben örömmel veszik azon hírt, hogy a franczia helyőrség szaporittatni fog. Mint hírlik, azt tekintélyes erőre akarják emelni, Nápoly elleni óvás és fenyegetésképen. T u r i n, sept. 8. Az itteni kabinet és a szentszék közti komoly viszály azon óhajtást ébreszti, hogy az esetlegességek lehetőleg eltávolíttassanak. Azért főképen e szempontból indulva ki a minisztérium , törvényjavaslatot kíván a parlament elé terjeszteni, miáltal a polgári házasság, úgy mint az Francziaországban régen szokásban van, itt is behozassák, elkerülendők ezáltal a papi áldás megtagadásának eseteit, mi a társadalmi viszonyok közé csak fenyegető viszályokat dobna. Oroszország. A tudósítás, hogy Nesselrode gróf birodalmi korlátnak szabadságidőre kérődzőit s azt megnyerte, tévedésen látszik alapultnak. — S e navi a titkos tanácsos, a senatus tagja, a birodalmi korlátnok segéde, s a külügyminisztériumban igazgató kért és nyert betegsége miatt szabadságidőt. Mezovo gróf fogja Seniavint szabadságideje alatt helyettesíteni. Nesselrode gróf nem ment szabadságidőre. Amerika. (Legújabb). Washingtonban legújabb az, hogy Mr James C. Thompson, Albanyból oda megérkezett, hogy az orosz követtel ügyét bevégezze. U. i. a czártól meghívást kapott Pétervárra, hogy az orosz flottán a mérnökügy igazgatását átvegye.— Az új-yorkphiladelphiai pályán egy szerencsétlenség által 70 személy megsérült, és 23, ezek közt St. André báró, franczia követ megöletett. — Nicaraguában a cholera szünedezőben van, miután a kis szárazföldi sereg nagy részét fölemésztette. Csatatér. — Reményünk, írja a„Times“ levelezője Californiából San Franciscoból, hogy elégtételt vegyünk a múlt évi septemberben szenvedett kudarczért Petropanowskinál, füstbe ment. Az oroszok elhagyták azt, mielőtt a szövetségesek oda értek. Petropaulowski Kamtsalka fővárosa. Az idén májusban ismét megjelenvén a szövetségesek a város előtt nagy meglepetésekre amerikai lobogót találtak ott orosz helyett. Kiszállván, látták, hogy a város el van hagyva s két yankee és egy franczia amazoknak szolgája kivételével egyetlen emberi lény sincs abban. Az őrség az Amoor folyam mentiben vonult fel, a lakosság pedig Avatscha faluba vonult néhny angol mértföldre. A hátramaradt két amerikai mindjárt kitűzte az egyesült államok lobogóját. A szövetségesek tavali visszavezetése után még jobban megerősiltettek az erődítmények, nem kevesebb mint 51 nagy üregű ágyút állítottak a bástyákra, de az egyesültek egy ágyút és semmi lőszert sem találtak oda érkeztekkel; az oroszok mindent vagy elvittek vagy elégettek. Az angol kormány a tavalyi kudarcz után „Barracouta“ 14 ágyús .