Pesti Napló, 1855. szeptember (6. évfolyam, 1643-1666. szám)
1855-09-19 / 1656. szám
e gazdag tapasztalatok, nem tudjuk. Ez ülésben azon örvendetes tény állapíttatott meg, hogy az epemirigy a fővárosban múlófélben van, hogy több nap alatt alig kerül elő 1—2 kereset, s hogy néhány nap óta egy halálozási eset sem adta elő magát. — Bár a jelen háború kimenetelétől nemzetek, népiségek, egy világrész sorsa függ, mégis a csatatérről érkező hírek iránti természetes érdek mellett több főt, és több kedélyt foglalkoztat a jelen drágaság kérdése. A lapok mindnyájan tárgyalók e kérdést, kutatva annak okát , fejtegetve a drágaság terjedését, emelkedését gátló módokat. Véleményünk szerint e módok, ez eszközök közül csak azok bírnak gyakorlati értékkel, mik a föld termesztő erejének növesztését, a gazdasági productivitás emelését eredményezik. Mert csakis ez után vethetünk gátot a drágaság terjedése és növekedésének, ha t. i. emeltük a termelést s ez által az élelmi czikkek mennyiségét. Az e czélra szükséges beruházási tőkék miatt sürgettük múltkor a földhitelbank felállítását. De míg a föld termő erejének emelése s igy a drágaság elleni leghathatósb eszköz érdekébeni felállítását a hitelintézeteknek az államtól várjuk, nem tagadhatjuk, hogy élelmiszereink egyik legtöbbike a hús drágaságának oka általában roszul vezetett gazdászatunkban, elhanyagolt marhatenyésztésünkben és különösen gazdaságunk legelőrendszerében keresendő. Míg marháink sovány legelőinken tenyésztetnek míg a birtokelkülönitéssel járó okszerűbb gazdászat s igy czélszerűbb marhatenyésztés nálunk is lábra nem kap, addig nem várhatjuk, hogy nálunk a hús mennyisége gyarapodjék, s hogy e gyarapodásban is egyik oka megszűnjék az évenkint emelkedő drágaságnak. Mert ha igaz is az , mit a „Tr. Ztg“ egyik közelebbi számában olvastunk , hogy t. i. a marhatenyésztés nem emelkedésének egyik legfőbb oka a jelen háború, azaz a takarmánynak kivitele, mindazáltal el kell ismernünk, hogy annak igaz okát azon gazdászati rendszer hiányában kell keresnünk, mi bennünket tetemes takarmány előállítására képesíthetne. Például szolgálhat e tekintetben is Angolország, hol a marhatenyésztés a gazda jövedelmének egyik leggazdagabb forrása. De ott a marha nem aszott s elsült mezőkön legel, hanem istállóban tenyésztetik, növelve ez által a gazdászat egyik legfőbb erejét, tényezőjét, a trágyát, mely által az angol gazda képesittetik birtokának két ötödrészét elegendő gabonát termeszteni, miveit földének 3/5 részén takarmánytermesztésre fordíthatván. De e két ötödrészén is a trágya által megerősített földbirtoknak az angolgazda nagyobb mennyiségű gabonát termeszthet, mint gazdáink ötször nagyobb (de sovány) birtokukon. Ismételjük tehát,hogy a drágaság elleni leghathatóbb eszköz gazdászatunknak beruházás, javítás általi emelése, vagyis a földbirtoknak nyitandó hitel, másrészről pedig marhatenyésztésünk okszerűbb kezelése, mi egyrészről a hús mennyiségét növesztené, másrészről pedig a föld tenyészerejét gyarapítaná a szaporodó trágyában s végeredményben a drágaság okait kevesbítené. Ezért míg egyrészről hazanyi örömmel fogadjuk a m. kormány azon óhajtott intézkedését, minél fogva a birtok-elkülönítést elősegítő, eszközlendő úrbéri törvényszékek nemsokára hatályba lépendnek, úgy másrészről lehessen legőszintébben nem óhajtanunk az annyiszor felemlített hit valósulását, minélfogva a földhitelbank nem sokára életbe fogna lépni. A Bécsi lapok állítása szerint azon értekezletek, mik a m. pénzügyi minisztérium és Pereire úr közt egy nagyszerű pénzügyi vállalatra nézve folytattatnak, sikeres eredményre fognának vezetni. Pereire úr, mint tudjuk, a franczia Credit mobilier társulat egyik igazgatója. Egy idő óta valahányszor az olyannyira óhajtott földhitelintézetről, vagy az állam pénzügyi operációiról van szó, mind e vállalat rendesen összeköttetésbe hozatik az említett franczia társulattal. Magunk is szóltunk Peresre Bécsbe utazásának czéljáról, ki mint halljuk e napokban Pesten mulatott, az itteni földbirtok, és hitelviszonyok felöl alaposb ismeretet szerzendő. Míg egyfelől a szalinai torkolatnál nagy erélylyel megkezdett és általunk bővebben említett szabályozási munkálatok eredménye felől értesíttetünk, addig más felől azon tudósítás érkezik hozzánk, miként jelenleg Szambulban Ausztria, Angol- és Francziaország képviselői s a magas porta egy terv vizsgálatával foglalkoznak, minél fogva a dunai kereskedés könnyebbítése és biztosítása czéljából a szulinai torkolat megkerülésével török birtokon alkalmas csatorna vonatnok. E csatorna építésének költségeit e négy hatalom közösen viselné. E tervhez a conjecturális politika emberei könnyen köthetik azon állítást, miként a szulinai torkolat jövőben is orosz kézben fogna maradni. Tudtunkkal e terv a bécsi békeértekezletek előtt keletkezett. Egyúttal itt megjegyezzük , miként az első Lloydgőzös „Ferdinand I.“ f. hó 14-én érkezett Stambulból Gaaczba, hová a Pestről 10-én elindult gőzös szintén aznap érkezett meg. — A n. kanizsa-marburgi vasútvonal előmunkálatai költségeinek fedezésére 19,670 pert íratott alá. E költségek fedezése azonban előleges számítás szerint 30,000 portot igényel. — Az U. P. múlt vasárnapi tárczájából két pontot emelünk ki; e két pont támogatja a franczia újabb drámákról s a népnaptárak tartalmáról elmondott nézeteinket. „Ideje volna már — mond a tárczabra — hogy mind e kaméliás hölgyek mindenkorra elüzessenek a múzsák templomából. Mi erkölcsileg rút, soha sem lehet költőileg szép. Az ily teremtményeket végre úgy szokták ugyan előállítani, mint bűnbánó szíveket, de ki vezekleni akar, menjen a templomba és ne kerüljön fel a színpadra. Ha ez tovább is ekként megy , úgy minden gondos szülő, minden aggódó férj, óvakodni fog családját a színházba vezetni. A nőnem neveléséhez e szerint a színház nem járulhatna, hol a társasélet kinövései nemcsak el nem burkoltatnak, hanem költői tárgyat mutattatnak fel.“ — A népnaptárakról szólva, megjegyzi, miként „a népnaptárak egyik czélja, évenként megújuló kísérlete a szerkesztőnek a népet oktatni, vele a közhasznú dolgokat megismertetni. Hisz a népnaptárak nagy közönsége egyszerű falusi emberekből, iparosokból és oly polgárokból áll, kik keveset olvasnak. Mit használ aztán az ilyeknek az oly czikk, mely a persa shah bevonulását Ispahanba írja le, vagy mely a keletindiai shawl történetét adja elő ? A népnaptárak tartalmához közhasznú értekezések, hazai történelem, nevezetesb hazafiak életírása, stb. tartoznak.“ — Nemzeti színház. Sept. 18. „Cs alódások.“ Ered. vigj. 4 felvonásban irta Kisfaludy Károly. Egyike legjobb eredeti vigjátékainknak, mely a nélkül hogy francziás kívánna lenni, fontonos jó kedvben tartja a közönséget. Jó előadás, szerepét mindegyik tudta. — Ma adatik : „Docletian.“ Eredeti dráma 5 felvonásban. Börzetudósitások: Bécs, sept. 18. A váltók tegnapi kereteket megtarták, csak London forgott több a börzén mint kerestetett, ezért ismét 10 59-re szállott. Az értékbeli üzlet pangott az államvasutrészvény kivételével, mely 366%re emelkedett. Éjszakvasut iránt élénktelenség, ezért 2033/4-re szállott, később 204%-re emelkedvén. Bankrészvény ugyan kerestetett, de csak 1035— 1040-el vásároltatott. 5% met. 753/8—x/n Nemz. köles. 807/8—3/4. Urbérk. kötv. 77—76 és 72—671/2. Augsburg 114. Páris 131%. Arany 20—193/8. Ezüst 15.14. —15. Táviratilag. Amsterdam, sept. 17. 5% ausztr. met. 64/4, uj 74%. 21/2 °/0323 18. Nemz. kölcsön 67.11. Váltó Bécsre 31. Páris, 3% rente 67.104y2°/o 92.25. ausztr. ezüstkölcsön 81. auszt. államvasut 796. 25 Credit mobilier 1480. London, 3% Consolok 90%. Gabonaár. Pest, sept. 19. Búza bánsági ó 80—83 font 5 f. 20 kr. — 6 ft. 40 kr.; tiszai uj 80—83 font 6 frt — 6 frt 30 kr. bácskai uj 78—80 font 5 frt 20 kr. — 5 frt 40 kr.; fehérvári uj 80—83 font 6 frt— 6 f. 40 kr. oláhó 78—82 fontos 4 f. 30 kr.—5 frt 30 kr. kétszeres ó 75-76 font 3 f. 24 kr. — 3 frt 28 kr. uj 75 — 77 font 3 frt 44 kr. — 3 frt 52 kr. Rozs uj 75—77 font 4 f. 8 kr. — 4 frt 20 kr. Árpa 65 — 67 font 2 frt 24 kr. 2 frt 48 kr. zab uj 1 frt 12 kr. — 1 frt 20 kr. Kukoricza 6 79 — 83 font 3 frt 4 kr. — 3 frt 16 kr. Köles ut 78- 80 font 2 frt — 2 frt 24 kr. Repcze 8 frt 15 kr. — 8 frt 30 kr. Duna vízállás. Sept. 19-én: 8' 2' 9'" 0. fölött. LEVELEZÉSEK. Duna-Szilahely, sept. 16. (Ered. lev.) Városunk csakugyan belépett valahára a haladás stádiumába. Szertedarabolt részei mint széthányt tagok egy compact testté állottak össze, s most már igy szervezetten indul meg az előbbre haladás igényelte erőt kifejteni. A több apró hatóság helyett van aug. 15. óta egy városbiró s négy esküdt által kezelt városi hatóságunk, melyet 12 egyénül álló választott polgárság környez, s támogat, a fontosabb ügyekben. Ez üdvös kezdemény. Lipthay Gábor főbíró úrnak czélszerű intézkedései által jött létre, s a reá fokonkinti fejlődés által megértett polgárok hőn üdvözlők ez igen szükségessé vált átalakulást. Ugyanis hosszú sora a sürgetős ügyeknek várja ez utáni félrejövendését vagy a tengődésből életrevalóbbá fejlődését. Mindenek előtt a városház ügye veszi igénybe az illetők gondoskodását, majd a kórház s iskola ügy köszöntnek elő kegyes istápért esdve. — D. Szerdahelybe úgy, mint már most van, valóban nagyon beleillenék legalább is három jól rendezett elemi tanosztály, sőt mint Csallóköz középpontja vajmi jótékonyan hatna ezenfelül még egy pár alreálosztálylyal is a nem csekély terjedelmű szigetzónára ! Ezt csak szép ábrándnak mondhatja ugyan jelen körülményeinkhez képest a halkabban fontolgató praxis embere, s mégis lehetlen tagadnia, hogy csak is ez lenne a valódi kezdemény s küszöbe a többi teendőnek. Hijába végelemzetben is csak e főnyomatéku szögletkőnek hiányából erednek többnyire mind szellemi mindezek nyomán egyszersmind anyagi számtalan bajaink.Egyetlen szertepillantás környékünkön igen komoly gondolatokat gerjeszthet az érzékeny lélekben. A képzettség hiánya, mely majd mindünnen kirí, igen számos bajaink okozója. Az életmód, a lakhely, az öltözék s ezer apróbb külsőség híven jellemzi valamint az egyént, úgy a sok egyesek tömegét is. Mindezen egyes nyilvánlatok helytelensége s ildomtalansága a szellemi ügyefogyottságnak megannyi hiteles tanúságai. — Nem különben az igazi miveltség is elég szembeszökő jelekben mutatkozik városban és vidéken. Holland s Németország elbajló falvai közöl számtalan példával igazolhatnák ezt. — Ellenben az oktalanul felkapott divat, helytelenül utánzott pipere, rendezetlen házak, takarítatlan udvarok s dísztelen utczák stb. bizonyára oly jelenségek, miket senki sem képes valódi polgárosultság nyilatkozataiul tekinteni. — S hogy az utczák, udvarok s házak tisztátalansága mily káros befolyást gyakorol az egészségügyre, azt nem szükség bizonyítgatni. Ez okból méltán ismételve sürgető erélyes föli rünk az utczatakarítást. A mi éktelen piaczunknak vajmi elkelne a naponkinti söpörtetés. Aztán mily szánalomra gerjesztő látvány az a tömérdek rongyos csürhe nép ezen a különben is igen szűk piaczon abból a bizonytalan származású barna fajtából, mely ugyszólva naphosszam ott lebzsel szájtátva vagy ólálkodva préda útin, vagy a falak mellékét garnirozva, ha a tolongás megszűnt. És különös e henye faj évről évre elél a napon sütkérezés daczára, sőt bokros családját is képes megóvni az éhségtől bármi drága időben, holott sok jóravaló feszült munka mellett is csak bajjal teremti meg a naponkint sótalan falatot. Ezeken kívül még amúgy is elég dologtalan nép szíja itt az éltető leget. Izrael fiai már számra felülmúlják a keresztényeket, és mesterséget vagy földmivelést csak igen kevéset közöltek, legtöbbnyire kereskedésből élnek. Az apró boltok és kocsmák sokasága pedig mily befolyást gyakorolhat az egész vidék népének erkölcseire, könnyen belátható, főleg ha elmondjuk, mikép az ilyenekben nem csupán közpénzen, hanem hitelben és csere útján is lehet bármit szerezni, s igy a cselédségnek bő alkalma van bármi nemű tilos szerzeményét az ily dughelyeken rögtön holmi torkossági vagy csecsebecse czikkért beváltani, így téved el aztán gyakran a házból sok holmi, anélkül hogy egykönnyen nyomába lehetne jutni. A luxus is aggasztólag harapódzik egy idő óta a polgári nők közt a sok zsibiportéka árulás következtében. — Elképzelhetők pedig mind ennek sajnos következményei. —Kisérje áldás ez újabb városi szerkezetünk folyamát, hogy életre való szervezete e szellemi károkat hovatovább mindinkább fogyaszsza, s fejleszsze ép s egészséges életre e jobb rendeltetésű városkát, melyben ez utóbbi években már is szembetűnő életjelek kezdtek mutatkozni, tudniillik több egészségrontó mély mocsár kitöltetett s egy pár jobb ízlésű ház is emelkedett, úgy szellemi tekintetben is a polgárság értelmisége gyarapodást tanúsított. A városunkban és környékén a két hó óta pusztító cholerának számosan estek áldozatul, (a d. szerdahelyi föbiróság kerületében jul. eleje óta 400) kiváló veszteségünk jön pedig városunknak 1n év óta páratlan jelességü iskolamestere s a kath. egyházban kántorának múlt hó 24-én történt elhunyta által. Egy éj görcsös kínjai után mult ki a mi vidor egészségű élte legszebb férfikorának örvendő, s köztiszteletben álló lelkes Nagy Jánosunk, ki igénytelen helyzetét példányszerü jelességgel tölté be, lévén a templomban kellemes érezű hangjával az áhitat gerjesztője, az iskolában pedig a szelíd türelemmel, s ügyszeretettel oktatott gyermekseregnek valódi lelki vezérök, ezentúl pedig kegyeletes lelke hévvel ölelte magához mindazt, mi a nemzeti jobblét s szellemi haladás bármi tekintetbeni tényezője. Örömest áldozott példás takarékossága által meggazdálkodott filléreiből a honi szent czélokra, a művészettudomány s irodalom oltárára ; s mint buzgó olvasója a nemzeti irodalom jobb termékeinek szép eszmékkel s nemes érzelmekkel teli lelkesugalmaival sokat hatott fogékonyabb polgártársaira is. Innét az általános részvét, mely koporsóját kiséri. Minden rendű rangú s felekezetű mély sajonnal tódult össze a végtiszteletadásra s mindenki szemeit könyök áztaták sirja között, a kisded tanonczok pedig atyjok gyanánt szeretett tanitájokat hangos zokogással siraták. Valami mélyen megindító vala e gyászos jelenetben. Szent béke lebegjen a feledhetlennek áldott hantjain! Vigasz enyhítse hűen szeretete s viszontszerető jó lelkű özvegyét s kedves négy kisded árváját. Adjon az ég hazánknak sok ily néptanítót, s nekünk hozzá minél hasonlóbb utódot. — Folyó hó eleje óta , hála az égnek, folyton szünedezésben s csak a vidéken, ott is ritkábban, mutatkozik az epemrigy. — De szivünkben még utána is fájdalom sajog a szegény gyámoltalan árvák sorsa miatt. — Oh ég! mikor honosul meg közöttünk az ezek irányában okvetlenül szükséges szeretet elve! vagy mikor tanulandjuk el izraelita embertársainktól a hitsorsosi ragaszkodás és segélyezés követésre méltó példáit? — A kórházügy iránt már is sok részvét mutatkozik, s ha a kellő buzdítás folyton működik mellette, nemsokára örvendetes lesz az eredmény. Megemlítendő itt. főbíró urnák e végetti buzgó sürgése , valamint a veszélyes epemmirigyben siütödők iránti gondoskodása, nem különben t. Kucsera Lőrincz megyei orvos urnák önzetlen s folytonos fáradozása, ki önegészségének föláldoztával éjjel nappal szünetlen látogatás ápolá a súlyosan szenvedőket. Pócsmegyer, sept. 17. (Ered lev.) Meg nem állhatom , miszerint a természettudomány érdekében bizonyos szokatlan természeti jelenségről ne tudósítsam a szerkesztőséget. Helységünkben bizonyos Bán László nőszabó udvarán, s házikertecskéjében van egy úgynevezett „Egri almafa“ , mely az idén szép mennyiségű almákat teremvén, jelenleg ismét szépen kifejlett és már unió nagyságú almákat termett másodszor , és az a különös, hogy azonbán gyönyörű szép nyílt virágok vannak, és 1—2 arasznyi 2-szori fris hajtású ágak nőttek rajta. Minden esetre, szép természeti ritkaság! — s ha az öregekre lehet e tekintetben is hallgatni — hosszú és tartós őszre lehet belőle következtetnünk. Meg fognak az érintett almácskák még az idén érni, vagy sz. Mihály — deres lován értük lővén,le fognak hullani, ha megengedi szerk., majd megkandom. Ugyanitt egy pár földmivelő, általok mostanában, a szigetben talált, 6 régi ezüst pénzt , hozott tudósítóhoz, melyeken kívül egy rézpénz lévén különösen, meg nem állhatom, hogy róluk a tudomány érdekében némi felvilágosítást becses lapjaiban ne tegyek. Az elsö egy stockeraui lencseszem nagyságú kis kerek ezüst pénz , a szigetségi köznép véleménye szerint Sz. István 1-sö m. király ezüst garasa. Rajta, egyik felén Krisztus keresztje a 2 tolvaj keresztjével, és igy 3 kereszt, valami zsidó vagy góth alakú betükhöz hasonló csodás betűkkel. A másik felén, egy farkát szájában tartó kigyó-forma körvonal s benne az arábiai számokhoz hasonló jegyek. A második a mohácsi vészideje utáni ezüst pénz 1554 Ferdinand. D. G. R. Hungáriáé — czímü körirattal, túl— felén S. Mária Patrona Hungáriáé felirattal. 3 -dik, 4-dik, 5-dik ezüst pénzek I-se vagy Nagy Leopold koraiak 1697—1686 évekből. A 6-dik ezüst pénz ily köriratot visel: C h ris t ian V. D. Dux W. — azaz V-dik Keresztély würtembergi vál. fejedelem — 1680-dik évből, szép pénz. A 7-dik réz pénz, mely sem nem romai, sem magyar, sem birodalmi, hanem valami különös érem : egyik felén ember fej , J0 a n n e s, a másik felén, egy lándzsás és lovon ülő lovag B 0 L e o L — P. S. L T. C. felirattal. — Ma beadandom azokat a tudomány érdekében a m. nemzeti múzeumnak. AUSZTRIA. Orvosi jelentések: Heinrich Főherceg ö cs. Fenségének egészségi állapotában tegnap reggel beállott könnyebbedés egész napon át tartott. Az éj álom nélküli volt ugyan, mindazáltal a betegségi jelenetek, ámbár lassan, de mindinkább tünedeztek. Weilburgi várkastély, sept. 16.1855. Dr. Wittenbauer Ford. cs. k. ezred-orvos. Oppolzer tanár. Dr. H a b e 1. Heinrich Főherczeg ő cs. Fenségének állapotában a betegségi jelenetek tegnap tapasztalt lassú szünedezése egész napon át tartott. Az éjszaka kevésbbé volt ugyan álom nélküli, de azért még folyvást nyugtalan. Ma ő cs. Fensége mint léte meglehetősen kielégítő. Weilburgi várkastély, sept. 11. 1855. Dr. Wittenbauer Ford. cs. k. ezred-orvos. Oppolzer tanár. Dr. Habel. Bécs, sept. 18 Pálfy János gróf tegnapelőtt Londonból, Rothschild Anzelm báró tegnap Párisból, és Hekeren báró múlt szombaton, mint hallatszik, fontos sürgönyökkel szinte Párisból érkezett. — Metternich hg sept. 29. jövend Johannesbergből ismét Bécsbe. Schlick gróf lovassági tábornok, Schwarzenberg hg altanagy és S mera vezérőrnagy Lembergböl Ztoczowba utaztak. — Colloredo gróf auszt. cs. kir. követ az angol kir. udvarnál tegnap utazott el felsőausztriai jószágára, de Császár Ő Felsége Bécsbe jöveteléig még e héten visszatérendő. — Stackelberg gróf vezérőrnagy az Itten! orosz követségnél titkár tegnapelőtt estre indult el Varsóba, hol Sándor császár ottléte alatt maradandó. Úgy hiszik, hogy V iae Preta bibornok s apostoli nunius october hónapjaiban a birodalom fővárosát elhagyandja s Rómába megy, innét pedig aztán uj állomáshelyére Bolognába. Azon fontos hirt vesszük — mond az „Őst. mtg“ hogy az Anglia és Nápoly közti jelentékeny viszály megoldást és kiegyenlítést nyert, és pedig egy magas hivatalnok letétele által, ki e viszályt előidézte, s kinek hatását koránsem mondhatni a két Sziczilia királyságra nézve ben úgy mint kifelé szerencsésnek és Üdvhozónak. KÜLFÖLD. Angolország, London, sept. 15. Panmure lord hadügyminiszternek tegnapi számunkban kivonatosan közlött sürgönye Simpson tábornokhoz a „London Gazette“ szerint következőleg hangzik : „A királynő a Szebasztopol elestéröli örvendetes tudósitást mély megindulással fogadta. Benső háladatosságtól áthatva a Mindenható irányában, ki a szövetséges hadserget e győzelemre segítette, parancsolja nekem ő felsége önnek és ön által a hadseregnek azon büszkeséget kifejezni, melylyel ő felsége a sereg hősies bátorságára pillant. A királynő szerencsét kíván a csapatoknak e hosszadalmas ostromlás szerencsés kimeneteléhez, s köszönetet mond nekik azon jó kedvért és állhatatosságért, melylyel az ostrom fáradalmait viselték, valamint azon bátorságért is, mely annak végét előidézte. A királynő mélyen fájlalja, hogy ezen eredmény súlyos veszteségek keserű adaléka nélkül nem vivathatott ki, s míg a győzelem fölött örvendezik, mély részvétet érez mindazok irányában, kik nemesül tűrtek hazájuk ügyéért. Fölkérem önt, hogy Peisser tábornoknak ő felsége nevében szerencsét kívánjon a Malakoff-torony ostromának szerencsés eredményéért, mey derék szövetségesünk ellenállhatlan erejének és hajthatatlan bátorságának csalhatatlan tanúbizonysága. Panmure.“ A „Times“ mindezekre megjegyzi: A királynőnek a tegnapi „Gazette“-ben közzé tett megindító, méltó és hazafias szózata a hadsereghez illő kifejezésekben nyilvánítja a jámbor háladatosság és nemes büszkeség azon érzelmeit, melyek e pillanatban minden angol keblét dagasztják az uralkodónőtől kezdve le egész a legalantabb álló lényig, mely nemzeti fegyvereink győzelmében osztozik. Ez nem üres formalitás szava, hanem szívélyes s mélyen érzett szerencsekivonat, melyet Angolország koronája és népe intéz a hadsereghez. Ez fogja a sebesültet fájdalmas ágyán vigasztalni, az örömteljes büszkeség balzsamcseppjeit öntendi a szenvedések kelyhébe, s fölhevitendi azon hős csapat sziveit, mely ezen győzelmet, mely derék szövetségeseink neveit honosainkéhoz csatolja, kivívta. Ő felsége érzelmeinek e nagy alkalommali nyilvános kifejezése után azon meggyőződést tápláljuk keblünkben, hogy mi csak kegyelmes szándékainak kölcsönzünk előre is kifejezést, midőn azon reményünket fejezzük ki,hogy a dicséretes ős szokás szerint, s a más nemzetek szokásával öszhangzólag egy nap fog kitüzelni hálaadásul a kivívott fényes győzelemért. A Napoleon hg a legérdekesebb pontok megszemlélése után Wight szigetén csütörtökön este Southamptonból Londonba érkezett, hol öt Persigny gr. a pályaudvaron fogadás a Brunswick-közelbe vezette. A hg egész Angolországot szándékszik beutazni. — Aberdeemből sept. 14-töl táviratoztak a „Times“nak : „Frigyes Vilmos porosz hg és Cambridge hg ma ide megérkeztek. A kir. hg a Dundee vasúton tovább utazott, a királynőnek Balmorálban látogatási teendő. Bouchoryban Albert hy által fogadtatott, ki Grey tlck kíséretében 30 mföldnyire postán utazott oda s 3 órakor Deefiden keresztül Balmorálba visszament. Cambridge hg éjszakfelé Gordon Castlebe utazott Ric Ilin O n d hget meglátogatandó. — A kormány Simpson tábornoknak a 87-dik ezred ezredesi pátensét adományozta, oly sinecura, mely évenként 1300 font sterlinget jövedelmez. — A „Sun“ szemrehányást tesz a kormánynak, hogy a tábornokot tábornagyi méltósággal nem ruházta föl. „Simpson tábornok — úgy mond az említett lap — ezen kitüntetést ép úgy megérdemlette, mint Raglan lord, ki abban részesült csak azért mert Szebasztopolt be nem vette, vagy pedig mert oly ütközetben vett részt, melyet annyi joggal a katonák lemészárlásának méltán nevezhetni. Mi nem panaszkodunk a fölött, hogy Raglan lord e kitüntetésben részesült. De miért tagadják meg a megelégedés elismeréseinek hasonló tanúbizonyságát Simpson tábornoktól, ki az előde által megkezdett nagy munkát bevégezni segítette. A Hir szerint az angol krimiai hadsereg táborkari törzsénél legközelebbi időben némi módosítások fognak történni. A hadügyminisztérium a krimiai hadseregnél levő munkások csapatát egy egész zászlóaljjal (1200 ember) szándékszik szaporítni. A legénység fele mesteremberekből, nevezetesen ácsokból, kőmivesekből és kovácsokból álland, a másik fele pedig vasúti munkások- és segédnapszámosokból. Magas bér és gazdag adagok biztosíttatnak számukra. Minden ember saját védelmére szükség esetében az eddig szokásban levő inpracticus karabély helyett matrózkéssel és ismétlő pisztolylyal leend ellátva. Elhatároztatott az is, hogy az angol hadsereg minél gyorsabban s minél nagyobb mérvben növeltessék. A középtengeri szigetek és erősségek militia-csapatokkal fognak megrakatni, s az ott állomásozó rendes ezredek haladéktalanul a csatatérre indulandnak. Francziaország, Páris, sept. 15. Az értékes papírok bukása ma is folyvást tartott. A 3 évente 35 c. t., a Crédit Mobilier részvénye 25 frankot esett. Ezen esés oka nem politikai hanem azon boszankodás, melylyel a kormány a nevezett társulat iránt viseltetik. A császár személyesen nagyon haragudnék ezen általa teremtett társulatra, s szóban forog, hogy egy kormányzót adjanak neki, mint a francziaországi banknak. A társulat irodájábani kutatás nem igaz. Meglehet, hogy az államtanács vitatkozása alatt vagy után rendőrbiztos ment oda megparancsolni, hogy az aláírás meg ne történjék. — Páris, sept. 15. A kölni lap levelezője írja : Még mindig azon véleményben vannak, hogy az orosz haderő roszabb helyzetben van, mintsem sokáig tarthatná magát Krimiában. Nem állása, hamm erkölcsi és anyagi állapota akadályozza Krimia huzamos megtartását. A nagy esemény következményeit illetőleg a legkülönbözőbb gyanítások vannak. Egyik következményül nem ok nélkül tekintik azon körülményt, hogy Ausztria Amalia királyné és Joinvillé herczegnek megtagadta az útlevelet Chambord gróf meglátogatására. Mint pensierhg is, ki nejét ausztriai jószágáról elvinni akarta, nem kapott fölhatalmazást. Chambord grófnak egy hadsegéde ment oda. — A belga követte, ki a tegnapi Te-Deumon nem jelent meg, nagyon boszankodnak. Páris, sept. 15. A „Le Nord“-nak tegnapról írják: A diplomatia Olaszországgal foglalkozik. Alapos oka van hinni, miszerint az angol-franczia politika minden eszközt megragad, hogy Olasz- és Lengyelországban egy mozgalmat siettessen. Egyébiránt W aewski gróf az olasz legallokhoz intézett közleményeiben erősíti, hogy a napóleoni kormány Olaszországban mit sem akar változtatni. Ezt be kell várni. — Az olasz államok újraszervezését illető tervekben egy különös eszme forog fen, melyről levelező nem szólana, ha félhivatalos személyek azt nem terjesztenék. Minthogy a pápa az olasz egységi törekvésekre nézve nagy akadály, arra gondoltak, hogy a kath. egyházfő székhelyét Rómából máshova tegyék. Syria, a keleti háború következtében Törökországtól elvétetik, s az egyházi államok helyett a pápának adatik. E szerint Jeruzsálem a kath. világ papi fővárosa fogna lenni. Ez ismét egy álma azon ügyes politikusoknak, kik Európa földabroszát újólag akarják czirkalmazni. — Rómából, sept. 10-ről érkezett levél szerint — írja a kölni lap levelezője — oda nem rég két orosz tábornok érkezett, Nápolyba utazandók; ezek a pápa és A n 10 n e 11 i bibornok által magán kihallgatáson fogadtattak. Eszterházy gróf, az ausztriai követ testvére Romában, Párisból Romába jött. Ez több értekezletet tartott a római államférfiakkal, s azután Nápolyba utazott. A két Sziczilia királya, komoly megtámadás esetében Ausztria beavatkozására és fegyveres gyámolítására szeretne számítani. Manuel C s, spanyol ügyvivő, ki Pacheco elutazása után a spanyol követség ügyeit vive, 9-kén Romát elhagyta. A spanyol követség javai 12-kén valónak eladandók. — A „H. B. Zig“nak írják Párisból : Itt azt erősítik, hogy Szebasztopol északi része nem támadtatik meg. Az ostromlók az erődöket csak körülveszik, de ellene rohamot nem intéznek. — Az Ausztriávali alkudozások*