Pesti Napló, 1855. szeptember (6. évfolyam, 1643-1666. szám)

1855-09-21 / 1658. szám

bákban, melyek már is kibéreltettek és együtt élelmez­­tessenek, — mindezt a fölöttük gyakorlatidő felügyelés lehetősége is szükségessé tevén. Havonként előre fize­tendő tizenkét ezüst szért, nyereednek naponként ebédre 3 tál ételt, vasárnap 4-et, estre vacsorára két tál ételt, szükséges kenyérrel együtt. Egy-egynek szállásbére, a téli hónapokra kellő tűzi­fával együtt, havonként 2 ezüst ftát teend ; ruhamosatásra hónaponként egy forint szük­ségeltetik ; összesen havonként tizenöt ezüst forint. Az ifjak tandíjt nem fizetnek. Az ifjak ezen költségeiknek fedezésére vonatkozólag kijelentem, hogy legalább én alulírt magán­házaknák, leczkeadásra és nevelőségre nem fogok ajánlani senkit az első évi theológusok közöl, kik előbb nem tanultak didaktikát , methodikát és neveléstant , a segedel­­mezésnek ezen módját használni szándékom , — ha Isten engem éltet és akarandja , — a második és következő éves theologus növendékekre nézve , mi­után a nevezett tudományokat elmélet­i gyakorlatban elsajátították. — Az első évesek szerintem más módon gyám­olitandók, t. i. segéd­pénzek által, és hála a gond­viselésnek, oly helyzetben vagyunk, miszerint kimond­hassuk, hogy az ügy barátinak nemes­ lelkű jótékony­sága képesített arra, m­ikép je lennen tíz szegénysorsú, de szorgalmas és jó erkölcsi magaviseletü ifjúnak egy­­egynek é­venként négy ezüst ftát adhassunk. Másik se­gélyforrása leend az ifjaknak az egyházaktól sátoros ünnepek alkalmával teendő szolgálatért adatni szokott jutalom; mert, mivel nagyobb az ünnepi diákkövetet kívánó eklézsiák, mint a kecskeméti theol. collegiumi növendékek száma, úgy hogy a közelebb lefolyt évek­ben a nagy körösi gymnasiumi tanulók is jártak ünnepi szolgálataltételekre: senki nem ütközhetik meg rajta, hogy nem a.­körösi gymnasium-növendék, hanem pesti theol. diák teljesíti az ünnepi segédszolgálatot, az ezt kívánó egyházak keblében. E forrásból jelennen egy­­egy ifjú részére évenként 20, egy hónapra tehát 2 ezüst ftra számítok. E szerint a tanulási szorgalom és fedtelen erkölcsi viselet által magát kitüntetendő szegény­ sorsú ifjúnak egy hónapra kellő 15 ft költségből 6 ft fedezve lenne; különben pedig magában értetvén, hogy az ifjak szegénysége és érdeme lesz a mérték, miszerint a kellő segély­pénz mennyisége meghatároztassék és kiosz­­tassék. Föl tehát nemes­ keblü protestáns ifjak hazánk mind­egyik egyházkerületében! lelkesüljetek és bátorodja­tok! Mindazok, kiket nemes tűz bevit, kiket a tudomány szomj ösztönöz, kikben erős hajlam, elhatározott szilárd akarat és magokat a lelkészi pályára tudományosan ki­képezni, szivek és erkölcsöket tisztán megóvni , — hivatalosak a pesti ev. theol. tanintézetbe. Ha az ifjak­­ban nem lesz hiányos a képesség, szorgalom és erkölcs, itt nem fog hiányzani alkalom a tudományos és erkölcsi művelődésre , nem a hajlam és igyekezet a gyámoli­­litásra. A­kik ide szándékoznak jönni, a doboz kezdetével je­lenjenek meg ! sőt kívánatos, hogy előbb is levél által jelentsék magukat alulírtnál. Legyenek pedig ellátva a szükséges útlevéllel, iskolai bizonyitványnyal, melyből kitűnjék, hogy a gymnasiumban a nyolczadik osztályt is jó előmenetellel végezték.­­ A jelesen kiállott érettségi vizsgáról előmutatandó bizonyítvány ajánlólevél gyanánt szolgáland , a kik pedig érettségi vizsgáról bizonyítványt nem hozandnak, itt fognak képességekre nézve szigo­rúan megvizsgáltatni. Ha hitbuzgóság és közrészvét, a jó Isten kegyelmé­ből, a pesti theol. tanintézet gyarapodását és növekedé­sét eszközlendik , az 1036/7-sik iskolai év kezdetével a második évi pályára a pesti tanintézetben fölveendők azon theologus növendékek is, kik más anyaiskoláink­ban végezték az első évet, t. i., ha ott ugyanazon tudo­mányokat hallgatták és tanulták kitűnő sikerrel, melyek Pesten az első évi tanfolyamban adatnak elő, és azt elő­­mutatatandó bizonyítványaikkal igazolandják. Pesten, September 16-án 1855. TÖRÖK PÁL. Pest, sept. 20. A „Neue Preuss. Ztg“ a „de Nordt" hírlap után kivonatot közöl egy újabb sz.­pétervári okiratból : ebben előadatnak Orosz­ország belviszonyai s kimutattatnak azon se­gélyforrások és eszközök, mik egy további ellen­állásnál rendelkezésére állanak. Ezen Prome­noria az orosz követeknek tájékoztatásuk végett külde­tett meg. Egy évvel ez­előtt — mond az érintett okirat — Oroszország váratlanul megtámadtatván, még nem ren­delkezhetett tökéletesen segélyforrásival. Csapatainak nem volt idejük valamennyi határin, Archangeltől a Fe­­ketetengerig és Ázsiáig magukat védeni. Még kevésbbé nyúlhatott belsejében mindazon rendszabályokhoz, me­lyek szükségesek , hogy valamennyi határpontjain egy félelmetes támadással mérkőzhessél, és mindamellett ellenállott. Ma Oroszország valamennyi hadcsapataival rendelkezhetik; egy nemzeti fölkelés mintegy varázs­ütésre tökéletesen fegyverzett és szervezett hadserget teremtett, hogy általa pótoltassanak a szabályzott ezre­­dek azon pontokon, hol azok csekélyebb jelentőségűek valának. A nép lelkesültsége segélyül jött a kormány­nak nemcsak ezen új és számos hadjutalék egyenruhá­sánál, hanem a csapatok tovaszállításánál is. A kölcsön, melyet Oroszország múlt évben kötött, tökéletesen si­került és fedezve van. Daczára annak, hogy Orosz­ország ellenesei bátrak valának azt nemcsak maguk­nál , hanem a semleges országok főpiaczain is el­tiltani . — Oroszország pénzügyi hitele , ezen bár­mely ország kimerültségének vagy segélyforrási­nak bérmérője , változhatlanul megmaradt ugyan­azon ponton, még azon országok börzéin is, melyek ve­le háborút folytatnak. A háború kezdetén Oroszország némi aggodalmakat táplálhatott, kereskedelme tekinteté­ben, ma ped­g tudja, hogy szükségleteit önmaga kielé­gítheti. Oroszországra nézve kikötőinek ostromzarlása nemcsak nem idézte azon következést elő, mitől pillana­­tilag tartottak, sőt ink­ább épen ez bizonyította be se­gélyforrásainak nagyságát és nemzeti iparának az utolsó évekbeni csodagyors előhaladását. A belforgalom tete­mesen gyarapodott s a külkereskedés uj kijárati utat keresett, mely naponkint nagyobbszerü arányokban nő. — Végre Oroszország a legfájdalmasb és szomorítóbb események egyikét érte meg, mely azonban, távol attól, hogy az országot elcsüggessze, azt úgy­szólván csak újabb bátorságra lelkesítette. Fejedelem-változás történt. Egy szeretett uralkodó, mi­ndenki által mélyen meggyá­­szoltatva, elhunyt; ő fiának szent örökséget hagyott; s az hatál­yottan vette azt által, t. i. Oroszország becsüle­tének védelmezését És ezen örökség körül az egész nemzet egyetlen tömeg­ként egyesült. Az egész nemzet részt akar abban venni. Az törekszik fejdelmének ne­héz feladatát könnyíteni, s az egész örökség nyo­masztó súlyát megosztja vele. Oroszország még töb­bet is tett. Az nemcsak elkészült az ellenállásra és pedig hosszú ellenállásra, hanem tehetséget is talált, támadó­lag föllépni az ellenség ellen, mely neki legelsőbb szent háborút, s mely most inkább­­van fenyegetve, mint Oroszország. — Oroszország most önmagára szorítko­zott, hogy minden ellenállási eszközeinek uj lendületet adjon, így fogja bevárni nyugalmasan, s resignatioval, de egyszersmind elszántan, hogy neki ellenségei béke­ajánlatokat tegyenek, miket ő elfogadhasson, a nélkül, hogy történelme arczul csapassék s a nélkül hogy jövője meggyaláztatást szenvedjen. — Ha határai meg vannak is támadva, de szive megtámadva nincs, s szive oly természetű, hogy a leghatalmasb fegyverek eltompulnak rajta. Ha szemeinket azon következmé­nyekre vetjük, miket ezen két évi háború ama két ha­talomnak, melyek az orosz birodalom ellen szövetkez­tek, eredményezett, azt látjuk, hogy Anglia az ő egyet­len , fényes és költséges hadsergét elvesztette, hogy tengeri uralmának varázsfénye elenyészett s vele együtt mind bel- mind külföldön tekintélye is; leghíresebb ál­­lamférfiai compromittálva vannak, megvetve és elhasz­nálva; parlamentjének tekintélye és hatalma megsem­misítve, s a nemzeti szabadság elve megrendítve, melyre minden időben oly büszke volt. Látjuk, hogy két év alatt jövedelmi adója még egyszer annyira nőtt, s kincs­tárjegyeinek kamatai, valamint roppant köz­adóssága is egy új kölcsön súlyos terhe által szaporodtak. Fran­­cziaországban, hol a jelen kormány nem engedi meg, hogy az óhajtások, panaszok és fájdalmak nyilatkozhas­sanak, annyit még­is tudnak, hogy e háború két év alatt több mint 70,000 franczia életébe került, és hogy többes kölcsönök a budgetet mintegy 5 m­illárdnyi (öt­ezer millió) adóssággal terhelték. A­mi Törökországot illeti, e két év elégséges volt arra, hogy az, ha nem név szerint, de még is tettleg megsemmisü­ljön. Az, saját szövetségesei­nek bevallása szerint, 160,000 embert vesztett el. És ha van is még fegyveres ereje, az oly hadsereg, mely töb­bé már nem is övé. Hogy pénzre tehessen szert, kény­telen zálogul adni Egyptus jövedelmeit és Smyrna vám­­jait. Ázsiában szinte mint Európában a szövetségesek katonai megszállása alatt szenved. Stambul és ennek kulcsai a francziák kezében van, és Redcliffe lord igyek­szik a­zultán helyét pótolni , íme­ ez kivonata az orosz memorandumnak. S ezen okmány is ujonan mindenkinek azon meg­győződést szolgáltatja, hogy Oroszország most bi­zonyosan nem lesz hajlandó oly békére állani, mely a császár szuveranitását csonkítani czélozná. — Ezen okmányból látjuk, hogy Oroszország An­gliát és Francziaországot tönkre jutottaknak, Tö­rökországot semmivélettnek; saját segélyforrásait kimeríthetleneknek, hitelét rendithetlennek, hadse­regét a végtelenségig roppantnak tartja. Ámde ezen északi szemlélődések aligha egy kis változást nem szenvedtek az utóbbi katasztrófa által. Azon készletek s anyagszerek, melyek az oroszok visz­­szavonulásakor el nem égtek, az elszegényült nyu­gati hatalmakat majd kissé fölsegítendik ; külön­ben is, úgy látszik, Angliának még maradt egy kis pénze s Francziaországnak is egy kis hadserge, mindkettőnek pedig van még flottája,­­ a­mi Oroszországnak már csakugyan nincsen. Bármi ha­talom emelkedése vagy bukása pedig még a jövő­nek sötét méhében rejlik. PESTI NAPLÓ. A Tomory-jutalomra beérkezett drámák átnézése s megbirálása, a birákul felkért urak távolléte s a dara­bok nagyobb száma miatt oct. 1-jéig be nem végeztet­hetvén, — a jutalom-kihirdetés határideje f. é. nov. 1­-éig meghosszabbittatik. Pest, sept. 16.1855. Tornozy Anasztáz. Nép­is­kola t­anod­a-ké­p­ez d­e ügy A nagy­kőrösi ref. egyháztanács, régen látja azon szükséget,a melyet a helv. hitv felekezet népiskolái, a valólag ki­képezett népiskolatanitók hiánya miatt, nagyrészben éreznek, ezért elhatározd, hogy főgymnasiuma mellett, a népiskolatanitó-képezdét, — melyet 1833— 1848-ig is ápolt, — fölállítsa. A dunamelléki helv. hitv. superintendentia ezen ügyet, — melynek szükségét velünk együtt mélyen érezi, mind a jelen szükség tekintetéből, mind a fent említett törté­neti oknál fogva, a mennyiben a mester­képezdének Nagy-Körösön létesülését régen kimondotta­n újólag magáévá téve. Ezen ügy, a nagy méltóságú cs. k. budai helytartó­sághoz, a magas minisztérium eb­be leendő legalázato­sabb felterjesztés végett illő tisztelettel felküldetett. Mit a fent tisztelt nagy méltóságú cs. k. helytartóság a leg­nagyobb méltánylással, a legnagyobb megelégedéssel fogadott, s a praeparandia megnyithatását folyó év sept. 2. 16.046 számú rendelete, összefüggésben a magas közoktatási minisztérium folyó évi jul. 14. 9857. szám alatt kelt magas rendeletével, hathatósan sürget. Tehát Nagy-Kőrösön a félgymnasium mellett folyó évi october 1-j­én a mester­­képezde első éve meg fog nyittatni. Mi szemünk előtt tartván a nagy méltóságú cs. kir. helytartóságnak ad Nro 20,883 „Grundzüge für die Errichtung der pädagogischen Curse“ stb. kegyes ren­deletét, a tudományokat következőleg osztá­lyoztuk : a) Vallástan bibliai történettel. Tanítja Czira Kovács Lajos, helybeli segéd­lelkész. b) Neveléstan. Általános és részletes tanmódszer (methodica.) c) A tanítók számára kibocsátott politikai rendelvé­nyek ismerete. d) Magyar nyelvtan és ügyiratok fogalmazása. Eze­ket tanítja Fazekas Lajos. e) Német nyelv. f) Szám és nézlettan. g) Szépírás és rajz. Ezekre meg van híva Pajzán Dávid. h) Ének és zongora­játék. Tanítja Nagy József. Ezek lesznek az első év tanulmányai. A másodikban ugyan ezek folytattatnak úgy, hogy mellettök a reál tu­dományok begyakorlása s azok tanmódszerére fogunk akkor nagyobb figyelmet fordítani- Az első évben ta­vasszal a kertészet tanítását kezdjük meg gyakorlatilag. A növendékek felvételének kellékei: A praeparandiába felvétetni kívánó tartozik bizonyít­ványt mutatni arról, a) Hogy két osztályú alsó reáliskolát, vagy algymná­­siumot kellő sikerrel végzett. b) 16 évet betöltött. c) Erkölcsi magaviselete feddhetetlen. d) Testileg ép és egészséges, ment minden oly hi­bától, mely őt idővel a tanításra alkalmatlanná tenné. e) Ének és zenészeti ismeret. Ez utolsó kelléktől az igazgatóság bizonyos esetben a növendéket felmentheti. Kelt Nagy-Kőrösön 1855. sept. 17. A mesterképezde-igazgatóság. Pest, sept. 21. Am. kormány rendeleténél fogva a magyarországi néptanítók közöl f. évi jan. 5-től számított 3 év után egy sem tarthatja meg állomását, ki ez idő alatt a tanítói vizsgálatot jó sikerrel le nem tette. E rendelet véget akart szakasztani azon nyomorúságnak, minélfogva elöljárósági pártfogás és sokszor nem igazolható tekinte­teknél fogva tudatlan tanítók nyertek alkalmazást. Az ily tanítók keze alatt aztán csakugyan mint a fű a mezőn nö­vekedtek fel a gyermekek. A m. kormányi rendelet minden néptanítóban azon ismeretek birtokát föltételezi, mik nél­kül a kezére bízott gyermekek a szükséges elemi, és főleg azon ismeretekben nem részesülhetnek, mik a tehet­séges gyermekek további kiképzése alapjául szolgálhatná­nak. A nép e rendeletben legszentebb érdekének, nevelé­sének képviseletére ismer szükségkép. Mint értesülünk, Pécsett már­is 50 tanító téve le a múlt hóban a vizs­­gálatot.­­ Am. kormány rendeleténél fogva, a vasutakoni utazás biztosságának tekintetéből ezentúl mint mozdony­­fűtők és vezetők egyedül oly egyének alkalmaztatnak, kik nemcsak erkölcsiségök hanem józanságuk felöli bizonyit­ványnyal bírnak s kik aztán legalább félévi praxist köte­lesek kiáltani. — A m. igazságügyminiszterium határzata folytán a zugirászok pénz- vagy fogsági büntetésben elmarasztalása és az ellenökbeni vizsgálat fegyelmi után azon törvényszéket illeti, melyhez az illető zugirász által fogalmazott okirat nyut­atott A főtörvényszékek és leg­főbb semm­itő-tör­vényszék azon hatósággal bír , hogy ily esetben az első folyamodványú törvényszéket a vizsgálat tételével megbízhassa.­­ A pestbudai rendőri hatóság szigorúan rendeli, hogy a kereskedő boltok és kávéházak előtti vá­szon­ernyők és czim­ b­attáblácskák a járda felett nyolcz lábnyi magasságra alkalmaztassanak. A járó­kelő közön­ség kényelme tekintetéből szigorúan fentartandó e rende­let, mint tudjuk, a közönség teljes méltánylatával találkozik. — Friebeisz István naptára, melyet „Müller Gyula nagy naptára“ czim alatt már négy évfo­lyamból ismer a közönség, a jövő évre is, és így ötödik évfolyamban megjelent. A naptárak szokott tar­talmát e naptárnál csak azért említjük meg, mert a tiszti czim és névtár részt oly kimerítőnek találtuk, hogy lehet­­len azt méltánylattal meg nem említenünk; e mellett mert a szorosan vett naptár havi rovatai alá Fr. adomákat s „arany mondatok“-at adott, hogy a kellemetlen terminu­sokat, a fizető napokat kereső* minden lapon leljen, min elmosolyodjék és a min okuljon. A naptár szépirodalmi ré­szében Erdélyitől, Mentovichtól, Losonczi, Lévai, Szelestey, Tompa, Székely, Sütkey és Csermelyi Sándortól költeményeket; Dalnokitól „Loránfi Margit“ történeti beszélyt, D­e­g­r­é­t­ő­l pesti váz­latokat; Kö­v­é­r Lajostól ffelv.vígjátékot (Férjelv és köcsel), Sz . 11 ő­sitől elbeszélést „Vadon fia“ Kiss Samutól úti kalandot (A puszták oroszlánja) s Kelm­ár Józseftől rövid világstatistikát találunk. Ezek mellett több érdekes czikk teszi e rész tartalmát; u. m. „A föld alkotása“; „Ősvilági állatok“; „Belső Ausztrália“; „Vadászjelene­tek Missouriból“; „A görög isteni tisztelet“ ; „A mester­séges illatszerek“; „Az avasi oláh nép szokásai“; „A. B. C. szerinti rövid életleírása a keleti ügyben szerepelt tá­bornokok és államférfiaknak“ és „A váltó­gazdaságról.“ A „Hasznos jegyzetek“ után „Adomák“ fejezik be a szép­­irodalmi részt, melynek szövegébe b. Eötvös József, Nagy Ignácz arczképe s a keleti háborúból vett sok fa­­metszetü kép nyomatott. A 35 és fél krétü ívre terjedő naptár­ára­­ írt 20 k. pp. — A Rózsavölgyi és társa által megindított „R­e­­vue theatrale“ 19-ik füzete is megjelent. E füzet Verdi „T r o v a t o r e“ czímű szép művéből a kedveltebb dallamrészeket tartalmazza. E füzet ára 40 pkr. — A P. Llt ismét felemlíti a nemzeti múzeum udvarán ültetendő parkot, azon hít megérintésében, miként a be­­yált pénzalap jelen erejénél fogva egyelőre csak egy része fogna az udvarnak fákkal beültettetni, mintegy útmutatást kívánván nyújtani arra nézve, mint lehetne az e czélra eddig begyült pénzt legczélszerübben hasznosítani s mint lehetne megkezdeni a parkültetést. Ha a muzeum udvara mindaddig kopáran marad, míg az egész telek kertté alakíthatásának költsége egybe nem gyűl, akkor igen sokáig kellene tán várnunk, mert míg egy ily nagy park roppant összeget igényel, annak begyűlését az igénybe vett jövedelmi források s a közönség adakozása útján rövid idő alatt nem remélhetjük. Ezért szintén óhajt­juk mi is , hogy azon hít valahára valósuljon , mi­­ként a Múzeum udvarán a fák és bokrok ültetése meg fog kezdetni. Mert mi jobban örülünk néhány leültetett fasor­nak, néhány bokornak, mint egy későbbi park kezdetének, mint örülünk a létesítendő park lassan kamatozó pénzalap­jának. Aztán a munka megkezdése, a parknak bár kisebb térre szorítása mellett a közönség részvétére is jobban számíthatnánk, mert miu­tán most egy ily beültetett telek szükségét a közönség nem érzi s ily szükség­érzet hiánya miatt ösztönt sem érez magában e terv valósításának tá­mogatására, addig hihető, hogy a bár kis kert hasznait él­vezvén az ily hasznok, az ily jólét nagyobbítása, terjesztése iránti fogékonyság, jó akarat támadna majd fel benne. Ki majd a parkot kicsinylené, valószínűleg készséggel járulna annak nagyobbításához . A P. Lbt értesítése szerint a pesti polgári lövő Teréznapján a terézvárosi búcsú megünnepléséül tar­tandó nagyobbszerű czéllövéseit fényes tánczvigalommal fejezendi be. A t. társaság czélja nemcsak érzéki elszóró­­dás, nemcsak lőporfogyasztás, mint tán sokan hiendik, kik a lödé-társulat szervezését közelebbről nem ismerik, a tár­sulat évenkint a jótékonyság tettét is szokta gyakorolni, miután egy szegényebb sorsú, tisztes életű hajadont kihá­­zasít. Ezért hadd mulassanak azok, kik jót is tesznek. — A savó-gyógymód hatása arra birá a testvér főváro­sok több orvosát, hogy, mint halljuk, a budai város-major közelében savó-gyógyintézetet állítsanak fel. De ez még terv. Majd megírjuk a betegek vigasztalására, ha a terv valósul. — A P. O. Zrgban olvassuk, miként már rég javaslat terjesztetett fel a vidéki német színész­etnek a m. kormány befolyása mellett eszközlendő gyökeres javí­tása iránt. Az ily vidéki színházakban némileg a bécsi és a birodalmi nagyobb színházak részére képezdéket, kezdő iskolákat szándék létesíteni. E javaslat, mint mindenki belátja, gyakorlati alapon épül, s kiindulásul elismert tényt fogad el. A nagyobb színházak színészeinek első képez­­déje csakugyan a vidéki kisebb színház és az főkép ott, hol úgynevezett conservatorium nem létezik, hol , mint Bécsben és Pesten, a színészek részére tervezet szí­nészi iskola nem jöhetett létre. — Miután mint látjuk a vidéki színházak ily hivatással is bírnak, miután nálunk a pesti nemzeti színház erősödése, szellemi tehetségeinek gyarapodása minden hazafi, a központtól legtávolabb lakó magyar érdekében is áll a vidéki nemzeti színházak, a vi­déki nemzeti színészet közönségére nézve természetesen támad a kötelesség, az öntudatos ösztön színészetünknek vidéken megtelepedett vagy vándor képviselőit teljes erő­vel, meleg részvéttel pártolni. Ez szükség, ez kötelesség. -- A magyarországi erdészegylet megje­lent közleményeiben a tölgyfák tenyésztéséről hazánk­ban, ig­en érdekes és becses értekezést találunk. A tölgy nemcsak jeles hajó és vízépítési és szilárd czölöpül hasz­nálatik, hanem héjában s gubacsában becses cserző anya­got tartalmaz, s gyümölcsében, főkép a sertésnek igen tápláló eledelt nyújt. Ennélfogva többszörös csapásul te­kinthető a tölgyerdők oktalan elpusztítása s szomorú jelen­ségül tűnik fel gazdászati rendszerünkben az, hogy ez er­dők fentartásával, javításával keveset gondolunk. A hazai viszonyok tekintetbe vételével az értekezés Magyarország nagyobb erdőségeiben a 80 év alatti forgást ajánlja, s igy az erdőnek 80 évszakra osztását, mi annyival czélszerübb, mert mig építészi anyagul nem a legvastagabb fa használ­taik, addig a tűzifául a vén tölgyfa nem használhat s az ily erdőfogács elegendő gazdag gubacs- és makktermést ad. Ajánljuk e kimerítő és szaktudományilag értekező czik­­ket az illetők figyelmébe. — A n.-kanizsa-marburgi vasútvonal iránti részvét, mióta az előmunkálatok megkezdettek, újabb stá­diumba lépett. Marteau főmérnök úr a tervezett vonat egy részén, a Dráva balpartján megkezdő e munkálatot. A tér megvizsgálása, habár a vonat legnagyobb részén nem mutat is fel nagy akadályokat, a Steinberg közelében St. Péter alatt oly nehézségekre akadt, mik, a Dráva itteni partja omladozó voltánál fogva, nem kis aggályra szolgál­tatnak okot. Az „Ausztria“ marburgi levelezője szerint az oly helyeni bajok, mint p. o. Teplauból, hol a mély med­­rű Dráva mintegy a földalatt látszik áramlani, csak nagy költséggel háríthatók el. E vasút költsége mintegy 10 millió frtra tétetik.­­ Múlt évben a birodalom jótékony intézeteire, ál­lami segélyül 531,130 pert adatott.­­ Tegnapelőtt este 6­ órakor a zöldkert- és egyetem­­utcza szögletén, az ottani gyümölcsös bódé előtt, valósá­gos haj borzasztó embertelenségnek voltunk szemtanúi. Bizonyos M. J. hordász a Józsefvárosból, nejével össze­kapván, ezt teherhordó kötelével a legállatibb dühvel verte és kínozta. Erre valóságos népcsődület tolongott össze, anélkül hogy valakinek eszébe jutott volna ezen nem- embert a rendőrségnek átszolgáltatni. Beszélünk állatkínzás elleni egyletekről, de előbb emberkínzás elleni egyleteket kellene alakitnunk. — Cherrier Miklós pozsonyi kanonok „Enchi­ridion juris ecclesiastici“ czimű s az egyházi köz- és magán­jogot tartalmazó két kötetes munkájának bővített negyedik kiadása és most hagyta el a sajtót. A munka Emichnél nyomatott; a kiadás igen csinos. — (W. Z.) Az ez évi harmadik katonai negyedben, az­az május 1-je napjától július végéig, a cs. k. országos csendőrség következő szolgálatokat tön, mely kimutatásból ki fog tűnni, hogy ez intézmény fényes működése, s azon hatáskörben, mely számára ki van jelölve, igen jótékony tevékenysége újra bebizonyult. Említett időszakban a cs. k. országos csendőrség által 428,991 őrjárat (patrouille), 23,980 fogoly-kiséret, 2,689 utazó és futár-fedezet, a törvényes tárgyalásoknál 4014-szeri segédkedés, 1304 gőzhajó-kiséret végezteték. Az elfogások, kézrekerítések, s bűntények följelentését illetőleg: Felség vagy a császári ház megsértőinek elfogásában és följelentésében 64 eset, kémlési és ellenséggeli egyetértésre nézve 1 eset, fölke­­lési és lázadási eset 18, nyilvános erőszak­ eset 465, hiva­­tallali visszaélésre nézve 83 eset, nyilvános hitelpapírok és pénzek meghamisítását illetőleg 97 eset , valláshá­­borítási 83 , erőszak , meggyalázási és más nőkön el­követett bűntényekre nézve 190 eset, gyilkolási eset 205, kisded-elvetési eset 98, erős testi sértéseket illető­leg 999 eset, párbaji 4, gyújtogatási 256, lopás, csalási 24,6*­6, rablási 403, kettős házassági 17, rágalmazási 51, szökési 376 eset, a bűnösöknek nyújtott segítség követ­keztében 670 eset, a nyilvános hivatalnokok, hivatalszol­gáknak vagy őrnek s­óval vagy tettek­ megbántásáért 689 eset, a csendőrségnek ellenszegülésért vagy annak meg­bántásáért 612 eset, csendháborítások, kihágások, részeg­ség, éjjeli csavargásért 7817 eset, önmegnyomorításért 60 eset, koldulás, csavargás és útlevél nélküli utazásért 86,452 eset, az ujond­ozás előli megszökésért 419 eset, hazárd­játékokért 1396 eset fordult elő. Továbbá elfoga­tott 929 fegyenct, vizsgálat alatt álló fogoly és ülőlevél által keresett, 22 politikai jeleket viselő, 888 egyén, ki a fegyvertörvény ellen vétett , 2621 olyan, ki a vadá­szati, erdő­s halászati rendeleteket lépte át, 1168 háza­­lási engedélyt áthágó, 9064 postadijak s más dijak ellen vétő, s végre 181,419 a fennebb kijelölt vétségek rova­tába nem tartozó a közbátorság, egyesek, vagy közerköl­­csiség elleni vétkekért fogatott be. Megtalált továbbá a csendőrség 882 hullát, 567 sebesültet és beteget, vég­zett 16,782 mindennemű házmotozást, 2928 esetben hi­vatott mint tanú a törvényszék elé, 36-szor a községi ülé­sekbe, 26 ítéletvégrehajtásra, jelen volt 1558 égésnél, 74 átadásnál, 3 összeírás és sorozásnál. Oly eset, midőn az erőszakos ellenállás s megszökési kísérletben fegyver hasz­nál­tatott s az ellenszegülő megöletett, 9 fordult elő. (B. Hírlap.) — Nemzeti színház. Ma adatik: Komáromi ur utolsó föllépteül: Othello. Szomorujáték 5 felvonásban. Hivatalos­­ cs. kir. Apostoli Felségei, évi augustus 28-án kelt legfelsőbb határozata által dr. Bayer Jánosnak az ausztriai közigazgatási és pénzügyi törvény­isme rendes tanárának a a szebeni cs. k. jogakadémiánál, hasonló minőségben a pozsoni cs. k. jogakadémiához való áttételét legkegyelm­esebben jóváhagyni s az ekkér ürese­désbe jött ausztriai közigazgatási és pénzügyi törvény ismét tanszékre a n. szebeni jogakadémiánál dr M­o­r Viktor zág­rábi cs. k. országos pénzügyigazgatósági fogalmazót leg­kegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Az igazságügyminiszteriumnak f. hó 5- és 9-dikén 18,122. és 18.049. sz. a. kelt bocsátványai által az ügy­védség ideiglenes gyakorlása a debreczeni orsz. főtörvény­széki kerületben, hivatalhelylyel Szathmár- Németiben C­s­e­k­e Pálnak, — a pesti orsz. főtörvényszéki kerületben G­y­ü­r­k­y János ideigl. járásbirósági segédnek, megen­gedtetett. Börzetudósítások: B­é­c­s, sept. 20. Élénk üzlet államvasuti részvénynyel. Az ez üzletbeni hullámzás gyor­san váltakozott 363 és 366 közt. Éjszakvasut élénktelen 203%-ról 202%-re esvén, azonban 203—202%-on állapodván meg. Az értékpapirosok iránti kedvező hangu­lat ma is fentarja magát, majd mind emelkedett, igy a váltó is 1/4 °/mel. Pénzre nézve igen kevés változás. 5% met. 753/4—%. Nemzeti kölcsön 80— 79%. Urbérhárp. kötv. a. ausztr. 77—76%, a többiek 73 — 67. Bankrészv. 1034-1032. Eszterházy 73—72%. Windischgrätz 26% —26. Waldstein 255/8—3/8. Keglevich 10%—%. Comp­­rente 14%—14. Augsburg 114%— %. London 11.3. Páris 131%. Arany 20%. Ezüst 15%. Táviratilag. Amsterdam, sept. 19. 5% ausztr. met. 62%, uj 74. 2% % 32.01. Nemz. kölcsön 67.05

Next