Pesti Napló, 1855. október (6. évfolyam, 1667-1693. szám)
1855-10-01 / 1667. szám
84-1661. 6-ik évf folyam. Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-ik szám , 1 fő emelet. Szerkesztő szállása: Angol királynőbe* czímzett szálloda, 63-ik szám. Alap szellem részit illető minden közlemény a szerkesztőséghez Intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. _______________ Kiadó-hivatal, Egyetem-utcza, 2-ik szám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1855. Hétfő, oct. 1. Előfizetés föltételei: Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . . . 4 fr. p. p. Félévre ...... 8 . „ Hirdptiupnyok Hiin ” 5 hasábos petit sor 4 p. kr. Bélyegdij, külön, 10 p. kr. nirueimenyek utja. MigSn vira 5 hasáb08 petit 60r 5 p. kr Vidékre, postán: Évnegyedre . . . . 5 fr. p. p. Félévre.............................10 „ „ PEST, oct. 1. Távirati magántudósitás. Feladatott Bécsben : oct. 1. d. e. 11 óra — p. Érkezett Pestre: „ „ „„ 12 óra 10 p. Az éjszaka erőd bombáztatása sept. 29-kén megkezdetett. Az oroszok teljes visszavonulásban vannak. — Az egyesült hatalmaknak hajócsapatai sereggel rakva eleveztek, nem tudni merre. — Stratford Redcliffe, hir szerint, visszahivatott. (Politikai és államgazdászati nézetek.) Egy nagy eszmébe központosult, következetes akaraterő: hatalom- s legtöbbnyire czélhoz vezet. Az orosz czárok bírnak ily nagy, hagyományos eszmével, melybe, mint uralkodói hivatásuk gyapontjába vonva össze megtörhetlen akaraterejöket, óriás léptekkel haladtak a kitűzött czél felé. E hagyományos eszme : Európa uralma. Vallás és nemzetiség ezen eszme két szárnya; ravasz diplomatia, mely az eszközökben nem válogat, s hatalmas hadsereg, mely emberéletet nem kimél, tényezői; a czárok önkényes, vas akarata a mozgató erő. Törekvésük biztos alapját megvetette Lengyelország elfoglalása; a skandináv államok és Törökország megnyirbálása, csak nem korlátlan uralom a Feketetengeren s túlsúly a keletin. Eszélyes diplomatiájának, mindezen hódítások daczára is sikerült, megtartva a mérsékeltség csalfa látszatát, port hinteni az európai kormányok szemébe, s Európa siket és vak maradott az elég közelről fenyegető vihar moraja iránt. A jogtalanul megtámadott államok és leigázott népek feljajdulása pusztában hangzott el. Európa hallgatott, vagy nem mert elég határozottsággal föllépni. Bekövetkezék az 1848-ks európai rendűlét. Az idők viharosak voltak. Nem egy százados büszke tölgy ingattatott meg gyökerében. Véres, elkeseredett, néhol a középszázadokra emlékeztető harczok folytak földrészünk több pontjain. S Miklós czár megragadta ezen alkalmat: lekötelezni az európai uralkodókat, és sergei a béke visszaállításáért küzdöttek. De a rend helyreállván Oroszország épen nem volt túl szerény az érdem osztályrésze körül. Fennen hirdette, hogy mennyit ten Európáért, s hogy különösen mennyi köszönettel adós neki Németország. Szünetlenül ismétlé, miként csupán barátságból, minden mellékes érdek vagy haszon nélkül vonta hüvelyéből kardját ki. Európa kormányainak egy része elhitte a szép szavakat, s utánhangoztatta a hallottakat, s esküdött a mester szavára. De mi ne esküdjünk föltétlenül, hanem lebbentsük meg a függönyt. Oroszországnak interventióban messzebb ható, a czárok öröklött politikájával, mint a következés mutatja, szorosan összefüggő czélja is volt. Biztosítni a hagyományos eszme diadalát, lekötelezve általában Európát a rendbiztosítás és lovagiasság ezen fényes tette által, s magát a német államok mentorává tenni pártfogó és baráti védő czím alatt; ez volt a pétervári udvar politikája. S mert mindezt igy hitte Miklós czár, eljöttnek tartá a kedvező pillanatot egy merész csapásra: eltemetni elevenen „a beteg embert“ Oroszország birtokfaló, hideg gyomrába, s ekkor, mint a Dardanellák ura, törvényt szabni szomszédjainak, és függésben tartani Európát akarata önkényétől. És az idő, látszólag valóban kedvező is volt. Dánia és Svédország gyöngébbek és félénkebbek, mintsem gátat vetni tudnának és akarnának — még most is — az óriás szomszédnak. — A német birodalom nagyon hasonlít egy Zemplén megyében létező úgynevezett négy erdőhöz, mely egykor hatalmas erdő volt, most pedig minden van benne, csak fa nincs, de mégis nagy erdőnek nevezik. Az egykor hatalmas német birodalomban is minden van, csak német birodalmiság nincs. Van benne porosz, bajor, szász, badeni sőt waldecki is, csak német nincs. Más szóval: a német birodalomban nincs egység, következőleg öszpontosított akarat sincs, erő sincs. Ezt tudta Miklós czár, s ebben bízott. Francziaországban egy uj dynastia, mely még gyökeret nem vert volt. Angolország kormányán egy oroszérzelmű premier, a czár személyes barátja, —s e két ország nemzetei között egy örököltnek hitt gyülölség, mely őket egyesülni nem engedi. Törökországot nemcsak a czár, hanem egész Európa annyira kimerültnek tartotta, hogy a hagyomány — sóvár sírásónak csak kezével kelle érinteni a múmiát, hogy az öszveomoljék, így hitte Miklós czár állam Európában a dolgokat, midőn Menzikoff herczeget Konstantinápolyba küldötte, — még annyi ürügygyel sem a garázdálkodásra, mint a mennyivel bírt a mesében a farkas a vizet alulról zavaró bárány ellen. A keleti kérdés Európa közé dobatott. És Európa valahára fölrezzent, — siket fülei meghallották a vihart, vak szemei felnyíltak az örvény előtt, — s felfogta a veszélyes helyzetet, melybe a czárok hagyományos eszméje sodorta lépésről lépésre, — csak nem az utolsó csapásig, mely most is feje fölött függ. P. J. TUDOMÁNY IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Histoire de Washington et de la Fondation de la Republiqne des États-Unis, par M. Cornelis de Witt, précédée d’une notice historique gür Washington, par M. Guizot. A m p é re, ki közelebb érdekes tanulmányokat közlött a Revue des deux Mondesban a római történet emlékeiről, ugyan e folyóirat egyik füzetében egy nagybecsű történeti munkára figyelmezteti a közönséget. A fentirt művet értjük, mely Washington életét adja elő. Mikor, úgymond Ampére, Francziaországban oly szomorúan meghiúsultak a törvényes szabadság megalapítására irányzott kísérletek, s annyian kezdék hitüket veszteni a szabadság ügyében : idején van vizsgálni a férfiú életét, aki számtalan nehézségek közt megalapíta azon Észak-Amerika intézményeit, melynek kivívta függetlenségét. Washington nem látszott nagy embernek születni; úgy tetszett, nincs még benne sem azon ambitio, mely merész vállalatokra ösztönöz, sem azon rendkívüli tehetségek, melyek az eredmény biztosítására szükségesek. Egyszerű ültetvényes volt Virginiában, maga levelezett londoni ügynökeivel a dohánykereskedés ügyében, s a legnagyobb kereskedői pontossággal vitte naplóit, könyveit s másolta levelezéseit; de e szorgalmas ültetvényesben és dohánykereskedőben e legnagyobb mértékben megvolt a katonai és polgári bátorság, mi folyvást osztályrésze maradt az amerikai szabadságnak, — ama két bátorság, melyek egyébiránt szükségesek a győzni akaró népuralmaknak. Washington erélyes részt ven minden törvényes ellenállási lépésben Anglia alkotmányellenes merényei ellen. A háborút nem óhajtotta, de mindig kész volt harczolni a jogért. Saját levelei mutatják ezt, valamint azt is, hogy midőn a hadsereg vezérletére meghívták, szerény önbizalmatlansággal vállalta azt el. S a vállalat nehézségei iránt sem élt csalódásban, írtta többek közt: „Ha a tábor álomba merült, szomorú perczeim vannak, ha helyzetünkről gondolkodom. Sokszor elképzelem, mi végtelenül boldogabb volnék, ha vállamra vetvén puskámat, besoroztattam volna magamat, ahelyett, hogy ily körülmények közt a vezérséget vállalom vala el, vagy ha visszavonultan élhettem volna valamely wigwamban, anélkül, hogy félnem kelle vala, miszerint a jövő kor és saját lelkiismeretemn kárhoztatni fognak e tettemért.“ De e férfiúnak, kit a lelkesedés nem volt képes elvakítani, ha egyszer a pályára lépett, melyet nem keresett, czélhoz kelle jutnia csüggedetlenül. Witt teljesen kifejti, mily akadályokkal kelle Washingtonnak küzdenie hazafiai ellenében is. Nem csoda, ha szerzőnk azon hazafias emekedettségét sem vette eléggé számba, mely, mind e nyomorúságok közt, le■ győzhetlenekké téve az amerikaikat , mikor Washing-tton maga is kétkedni látszott pillanatra a sikerben. Ezt mutatja testvéréhez írott levele. De e kételyek által nem engedte magát leveretni, s folyvást oly szilárd maradt, mintha a legteljesebb hit élt volna benne. A háború kezdetét jól festi Witt e szavakban : „a positioért folyt a harcz, ridegen mint egy szakjáték; kevés vér ömlött, kevés hősi tett és nagyobb csata volt: egyetlen nagy látmány : Washington szilárdsága a balsorsban, szakadatlan küzdelme övéinek csüggetegsége, félelme és árulása ellen.“ — Nem úgymond Ampere, még egy más nagyszerű látmány is vala : nagyszerű volt látni e rögtönzött katonákat, e népségeket, melyek oly gyorsan fegyverben álltak a függetlenség mellett; ez embereket, akik most hagyták el az ekét és ügyszobáikat s végre is diadalmaskodtak a rendes hadsereg fölött. Minden tapasztalatlanság, fegyelmetlenség, s mindazon kisszerű szenvedélyek daczára , melyek rendesen a nagy dolgokba ártják magukat, az amerikaiak is méltóknak mutatták magukat vezérekre. Egy ember soha sem elég egy nép szabadságának kivívására. Egyébként szerzőnk igen jól ítéli meg Washington katonai jellemét, a türelem és bátorság, az ügyes idézés és merész elhatározás ama vegyületét. A katonai dictaturától nem lehetett félni oly hadvezér irányában, aki azt írta a congressushoz , miszerint soha sem fogja feledni, hogy a kardot, melyhez csak a szabadságvédelem végső szüksége kényszerűe nyúlniok, azonnal le kell tennie, mihelyt e szabadság szilárdul meg lesz alapítva. Washington politikai szereplése a háború után még bámulatosabb, mint katonai szereplése volt. Az ő fensősége békíte ki ama két hatalmat, melyeknek összeütközései Amerika jövőjét fenyegették : a parliamentet és hadsereget. A parliament alkudozott a hadseregnek tett ígéretek fölött, s a hadsereg föloszlással fenyegetőzött a legyőzött, de még mindig veszélyes ellenséggel szemközt. Washington megbélyegezte e szándék gyalázatosságát s a parliamentnek szemére vetette hálátlanságát. E higgadt hazafiság sokat tön a fegyverrel kivívott függetlenség biztosítására. S még más próbáját is adta Washington hazafiságának. Egy párt vissza akarván állítani az egyeduralmat, a diadalmas hadvezérre óhajta ruházni a legfőbb hatalmat. Tekintélyes férfiak voltak ez egyeduralmi pártban, akik mélyen meg voltak győződve, hogy a köztársaság veszélyes sőt lehetlen, s a brit alkotmányt tartották legjobbnak. Washington és Hamilton azonban egyetértőleg elhatározák, Hamilton kifejezése szerint, kísérletet tenni. Nem a szabadság elnyomásáról volt szó, hanem sokan óhajták, hogy Washington használva a congressus hibáit, a honszabadító hadsereg által ruháztassa magára a főhatalmat. Egy tiszt ez értelemben írt hozzá bajtársai nevében. Washington fájdalmas érzéssel vette e sorokat. „Higgye el ön, írta többek közt, hogy az egész háború folyama alatt semmiféle esemény nem hatott oly kellemetlenül rám, mint midőn öntől arról értesülök, hogy ily eszmék keringenek a hadseregben; borzadnom kell azoktól, s kénytelen vagyok szigorúan kárhoztatni. PESTI NAPLÓ. Pest, oct. I. 5 cs. kir. ApostoliFelsége Ischlben f. hó 24-kén kelt legfelsőbb elhatárzásánál fogva a birodalmi egyetemek és jogakadémiák jog- és államtudományi tanfolyamainak alapelvei helybenhagyatván, a tanulmányok ez alapelvek szerint fognak elrendeztetni. Egyúttal a kellő intézkedések megtörténtek arra nézve is, hogy a pozsonyi, kassai és nagyváradi jogakadémiák a jövő 1855/6-ki tanévvel szintén 3 évi tanfolyamoti teljes jogakadémiákká szerveztessenek a zágrábi és szebeni példájára. — A sz. kir. pestvárosi nyilvános fő-, elemi- és magán tanodáknak 1854/5-ki tanévre német és magyar nyelven kiadott kimutatásából előbbi statistikai adataink kiegészítéséül közöljük a következőket: 1) a nyilvános fő- és elemi iskolai ifjúság összes száma tett 6582-t. Ebből fiú r. k. 3256, izr. 545, helv.hitv. 37, ágost. h. 51, g. n. e. 25, leány r. k. 2391, izr. 197, ágost. hitv. 50, helv. h. 16, g. n. e. 14. 2) A magán tanodákba jártak 3159-en, és pedig fiú r. k. 746, izr. 777, helv. hitv. 135, ágost. h. 59, g.n. e. 46, leány r.k. 736, izr. 523,helv. 66, ág. h. 50, g. n. e. 21. 3) A vasárnapi iskolát látogatók száma 3322, u. m. fiú r. k. 2294, izr. 564, helv. 163, ág. h. 97, g. n. e. 39, leány r. k. 165. 4) Az izraelita nyilv. vallásiskolát látogatók 482 fiú és 235 leány. 5) Óvodai ifjúság 1251. 6) Szép művészetekben és gymnastikában tanodailag képeztettek 1942-en. A mennyire a tér megengedi e kimutatásból a részletes adatokat is kiemelendjük. Ezúttal szólunk a magán nevelőintézetek és tanodákról. Szabadalmazott kereskedelmi tanoda van Pesten 5. A tanulók száma ezekben 672. (295 r. k. és 277 izr.) Finövelde és tanoda van 17, a tanulók öszves száma ezekben 768. (185 r. k. 450. izr. 98, helv. 28, ág. h. 7, g. n. e.) Vegyes fi- és leány elemi tanoda 9, a tanítványok száma 489. Nőnevelő és tanító intézet 38. Mennyi ebből olyan, mely hivatásának kellőleg megfelel, nem tudjuk. A tanitv. száma 1228. (589 r. k. 508 izr. 65 helv. 45, ág. ,h. 21, g. n. e.) A 2 festészeti és rajz iskolában tanul 62. A 3 zeneiskolában 57. A műesztergálos ipartanodában 10. A népesség arányában, mint látjuk, mindenütt több izraelita részesül a tanításban mint más vallású. — Vahot Imrének „Nagy Képes naptár“-a 1856-ra megjelent, a múlt évi naptár alakjában 125 fametszetü képpel, ábrával és vignettel. Tartalma leginkább, ismeretterjesztő, mutatva oktató czikkekből áll. Nagyobb része eredeti. A gazdászatiak közel figyelemre méltók: Kenessei Kálmán pályanyertes gazdászati műve a magyar középosztályú földbirtokosok földmivelési állapotának javításáról ; e czikk gyakorlati és korszerű. Baráth József, kecskeméti gazda gazdászati példányiskolát indítványoz s ehez igen buzdító példaadással 200 pftot ajánl részvény fejében. Ajánljuk e czikket az illető szakemberek figyelmébe. Hisszük, miként a derék „Gazd. Lapok“ figyelmét ez indítvány ki nem kerülendő. E szakban érdekes még a gazdasági gépek, a méhészet, a londoni tejgazdászat, és az angolországi lóversenyek ismertetése. A természettani czikkek közt figyelmet érdemelnek: Az időfelosztási naptár ismertetése Környeitől; a Klarisok ugyanattól: természettudományi jegyzetek Szilágyi Virgiltől ; háziorvos Boros Antaltól. Az országismertetésben London leírását, a dinaiak; Gyöngyös, Nagybánya és Ungvár ismertetését találjuk a szerkesztőtől (a nagybányai templom romjainak rajza ez ismertetést még érdekesbbé teszi.) Jókai és Kőváry „Erdélyi képeket“ közölnek. Az iparvilágot a californiai és ausztráliai aranyásás s az üveghuta ismertetése képviseli. Kiemeljük még a solymászatot; a háztartási tanácsokat; a magyar írók, különösen Garay, Vörösmarty és Czakó jellemzését Vahot Imrétől; a csataképeket a mostani hiború színhelyének térképével. Balog István nyugdíjazott színész emlékirataiba Tháliában megjelent naplónak képes folytatása. és különösen a tengerészet körülményes, tanulságos és mulattató ismertetését (20 képpel) Jenevaitól.’Magyarország, Erdély s a temesi Bánság teljes czim- és névtára mellett főleg mint e naptár legfőbb becsét az erdélyországi jég-és tűzkármentesitő társulat ismertetésében találják fel. E kótartalmú naptár bolti ára t írt 30 kr. azonban a szerkesztőnél pdt. hó közepéig lehet példányokat 1 porttal megrendelni. —Azok után, miket legközelebb a reál-tanintézetekről elmondunk, nagy örömünkre válik jelentkezni t. olvasóinknak, miként Érsekújvár és Szent-György sz. kir. város községe gyermekeinek hasznos szakképzését sikeresen előmozdítani törekedvén, két osztályú reál tanodát állítanának fel. Az érsekujvári magyar reál iskola az 1856/7-ki tanévvel nyittatik meg, a szent-györgyi német reáltanintézet pedig már e jövő tanévben megnyílik. Óhajtjuk, hogy Érsekújvárt és Szent Györgyöt a hozzájuk népességre, értelmiségre hasonló községek mentül elébb kövessék. — A budai alagút munkálatainak megtekintése 20 pernyi dij mellett a közönségnek, mind tudjuk , eddig is megengedtetett. Miután azonban valamint az e vállalat iránti részvét, úgy a közönség kíváncsisága naponként növekedik s a nagyszerű munkálatok megtekintésére a közönség mindegyre nagyobb számmal siet, az alagút igazgatóság nem sokára e díjat is leszállítandja, miután a munkálatok befejezése előtt is azok a rendes közlekedést egy részben, a mi a gyalogok rendes átjárhatását megengedendő — Túri János nemzeti tánczművész jövő kedden egy új magyar társas tánczot mutatand be a nemzeti színpadon. Az új táncz neve: „m á t k a -táncz.“ Túri János, ki 25 év óta dicsőíti Terpsychorét, a fővárosban is nagy számával találkozik tanítványainak, kik ha ez este mindnyájan megjelennek az előadáson, bizonyosan nem kevesen jutalmarandják az elismerés jeleivel a derék művészt. A „Pr. Zig“ értesítése szerint a tiszaszabályozási társulatok, a legközelebbi áradás alkalmával gyűjtött tapasztalatokra támaszkodva, az eddigi szabályozási rendszer megváltoztatása iránt folyamodandnak a m. minisztériumhoz. E tárgyról tán alkalmunk leend hallhatni egy avatott férfi nézeteit is, kitől e napokban közlendünk egy igen érdekes czikket „A Tisza apadásáról.“ — Nemzeti színház. Sept. 29-kén, bérletszünettel, új szereposztással először : „Zsidó hölgy.“ Opera 5 felv. szövegét írta Seribe; fordította Jakab István; zenéjét irta Halevy. Karnagy Erkel: Nagy számú közönség. E nagy zenemű, mely igen pontos, őszhangzó előadást igényel, többszörös próba után sem lehetett ment minden hiánytól,mit az első előadásnál szívesen elnézünk azon reményben, hogy a következő előadások összevágóbbak, pontosabbak leendőek. Sikerültnek, helyesnek kell mondanunk az első felvonás gyönyörű fináléját, a harmadik felvonás sextetjét s az ötödik felvonásban a női kardalt. — A czímszerepben K a i s e r - E r n stné a., ha énekének nem minden részével elégíthetett is ki, de teljes igyekezetét lehetlen fel nem ismerni; a második felvonás végtercetjében elég hatással énekelt; öltözéke szép és ízletes volt. Bogya R. k. a. Izabellának igen nehéz szerepében újabb bizonyítványát adó képességének , szerepének minden részét szokott correctséggel , s a legmagasb helyeket is hibátlanul éneklé. A karnagy, hisszük, meg volt ez énekkel elégedve. Erf in g e r ur, mint Elvia zár, énekének erőt igénylő részeivel hatott leginkább; mi azonban nem e részeket tartjuk legsikerültebbeknek. A szép imajelenet ma nem hatott. Az, mi Jekelfalussy úr énekének hiánya volt, azt Jekelfalussy urnák hibául nem róhatják fel, mert igyekezetén nem múlt el a hatás. E szerepben Jekelfalussy urnak sok nehézséggel kell küzdeni, annyival is inkább, mert e műben a recitativek igen nehezek. A zenekarban ma is éreztük a jó hoboa hiányát. A vadászkürt két ízben sértőleg hibázott. Fentebb kifejezett reményünk mellett, örömmel tekintünk a nagyszerű mű ismért adatása elé. Sajnos, hogy a gyönyörű nyitányt a közönség a későn érkezők miatt háborutlanul nem élvezhető. — Sept. 30. „Huszár csíny.“ Telt színház. A jó előadás igen mulattatá a közönséget. — Ma adatik: ,,Gritti.“ Eredeti szomorujáték 5 felv. Hivatalos. cs. k. Apostoli Felsége f. hó 21-kei legmagasb határozatával Szepessy Mihály ideiglenes ülnököt és törvényszéki előadót cs. k. valóságos bányaszéki tanácsossá és igazgatási ülnökké Selmeczen legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az igazságügyminiszteriumnak i. é. augusztus 31-én 18106. sz. a. kelt bocsátványa által Kaniczky Károly ideiglenesen kinevezett ügyvédnek hivatalhelyét Tokajból S. A. Ujhelybe áttenni megengedtetett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Urban Manó troppaui gymnas. tanítót, Kriechenbauer Antalt az olmützi gymnasiumál alkalmazott tanítót, és Nagy Antal budai gymn. segédtanítót a budai gymnasiumhoz rendes tanítókká; továbbá Schön Józsefet az olmützi gymnasiumnál alkalmazott tanítót, Schmidt Ambrus és Chevalier Lajos a bécsi gymn. segédtanítókat a kassai gymnasium rendes tanítóivá; Dworák Lipót ficini, Kandernai Ferencz olmützi, Hofmann György teseni, Dworák József lőcsei és Grün Dénes bécsi gymn. segédtanítókat a lőcsei kath. gymnasium rendes tanítóivá; Schmidt Károly görtzi gymn. tanítót, a pozsonyi kath. gymnasium rendes tanítójává; végre Dr. Tuschar Gergelyt pozsonyi gymn. tanítót a zágrábi gymn. rendes tanítójává nevezte ki. Börzetudósítások: Bécs , sept. 29. A mai börzén különösen érezhető volt a pénz szűke, minél fogva minden papiros alább szállott. Leginkább az éjszaki vasutrészvények szenvedtek 2051/4-ről 2044-re szállottak. Nemzeti kölcsön és 1854-ki sorsjegyek is lejjebb szállottak, amaz 787/8—3/4-re emezek 971/8—97-re. 5 % met. erősen zárták magokat 743/8—Államvasut a párisi magasb kelet befolyása alatt 3552-re emelkedtek, végre mégis 3541/2-re szállván. Urbéri kárp. kötv. a ausztr. 74 —73/a a többi 71—6411. Bankrészvény 1038—7. Eszterházy hg 73—72112. Augsburg 114. London II. 1. Páris 1313 4. Arany 18. Ezüst 14.