Pesti Napló, 1856. augusztus (7. évfolyam, 1943-1971. szám)

1856-08-01 / 1943. szám

az angol politikának, többé semmire sem jó;s ha a spanyolországi államcsínyt, a franczia szövetség segé­lyével, Angolország érdekeinek szolgál, akkor odább­­­i 11 é­r­­ a herczeggel, éljen az államcsíny ! A londoni főbb lapok már is erre készülnek elő. Pár­is, júl. 26. Az „Elbf. Z.“ írja : A napóleoni po­litika krízis­pontjára jutott. Facilis descensus Avemi. Annak leghívebb paladiója (Nagy Károly kísérő lovagja) a viharok elől a szárazra fut, s szilárd pontokat keres, mikhez terveket és kilátásokat kössön. (Persigny Carls­­badba utazott). Turgot marquis spanyolországi fran­czia követet a helyzetnek föl kell áldozni. A császár, mesterségéhez hű maradva, az elkezdett után egy lépést hátrálni fog, s azon látszat elérésére i igyekszik, mintha ő Spanyolországgal fölhagyott volna. Csodálatos volna, ha Granier de Cassagnac közelebbről föl nem lép a császár bölcs, conservativ és restau­­ratív politikájának dicséretével. O’Donnelnek, fájdalom, nincs elég eszköze arra, hogy a társada­lom megmentőjét játsza. Erre szükséges lett volna a hath. papság segélye is, de ez a carlisták tűzhelye körül ül, s ezenkívül a saragossai pronunciamentoval egy­szerre, s a majdnem párhuzamos vonalban egy kis papi ellenszegülés mutatkozott Murcia-, Valladolid-, és Pa­­lenciában, messze elágazással. O’Donnel ezenkívül a fatalista szilárdsága helyett a kétségbeeső brutalitását mutatta. S­e r­a n­o kartácsai a cortes üléstereméig ha­tottak. Madrid legpompásabb építészeti művei romban feküsznek, mint a Medina Celiféle híres palota is. A büszke és tapintatteljes spanyolok legkevésbé tűrik a vandalismust. Pár­is, jul. 27. A „N. P­r. Ztg“ írja: OD önnel acttáinak jól kell állniok, különben a „Moniteur“ nem lépett volna elő eddigi tartózkodó helyzetéből. Mi­dőn a hivatalos köszönetet mond O’D önnel­nek, „hogy a rendet Spanyolországban helyre­állította,“­elégette hajóit maga mögött, illedelmesen többé nem hátrálhat, neki O’D önnel mellett kell állnia, őt kell követnie árkon bokron keresztül. Egyébiránt a „Moniteur“ czikke egy fölolvasás az államcsínyekről általánvéve megfűsze­rezve az 1789. forradalmi elvekrőli obligát phrasisokkal, mely államcsínyekhez azonban O’Donnel tette épen nem számítandó. De hát miért nem világosított föl előbb a franczia kormány? Mert nem igaz az, ha a „Moni­teur“ azt állítja, miként némely külföldi lapok elvaku­l­tatva Esparatero neve iránti előszeretet által, egy miniszter lemondását államcsínynek nevezték, — a pá­risi lapok mindnyájan azt tették, a kormánylapok kivételével, egy részök az államcsínyt helyeselvén, más részök kárhoztatván. Ezután természetesen nem Berlin, jul. 29. Az Anhalt-dresdai vaspálya reggeli vonatával a királyi kabinet hivatalnokai Marienbadból már visszaérkeztek s király és királyné ő felségeiket Sanssouciba szombaton várják. Pétervárott a bécsi, párisi, londoni és stambuli követállomások első rangfokon állanak, azok a pá­risi béke után öszvesen megváltoztatvák s a többi személyzetre nézve ujan alakitvák , s egyazon idő­ben az áthelyezések folytán e változtatásokba a ber­lini, brüsseli sat. udvarok is bevonattak. A Bécsbe áthelyezett Budberg András báró egy, Svécziából Lieflandba és Holsteinba jutott a nemes nemzetséghez tartozik, mely Oroszországnak III-dik Péter ideje óta több kitűnő tikot és államférfiat adott. Budberg egyi­ke az ifjabb orosz diplomatáknak, kik ismereteik és ügy­kezelési ügyességük által gyorsan nyitottak maguknak tiszteletteljes hivatási pályát, mert ő, ki most Bécsben követ és meghatalmazott miniszter, három év előtt még üdv. tanácsos és ideigl­ ügyviselő volt Berlinben. Bé­cs , julius 30. G­o­t­z gróf porosz követ a görög udvarnál ide érkezett; P­e­rs­i­g­n­y gróf pedig, ki je­lenleg a csehországi fürdőkben mulat, Prágába.—Ma délben a német ausztriai érezpénzügyi meghatalmazot­tak tanácskozmányt tartottak. — A pénzügyminiszté­rium f. hó 19-kei kibocsátványával az 1856. évi junius végével forgalmon kívül helyezett ötödik formájú 10 fo­kosnak különböző nézetben lenni : azt mondják mind- fintos bankjegyekre nézve 1856. évi auguszt végéig ha­■ r * CL „ J I i Atn /t n « n I 1 m nn/vn/lnH ,1 mnlfr li Alf c f n KKl InO A/V17 nyárán, mit a „Monseur“ mondott. O’Donnell ~­J J-------» is lehet kárhoztatni, anélkül, hogy azért valaki Espar­tero mellett rajongna, s a „Moniteur“nek nincs igaza, ha azt állítja, miként államcsínynek egy miniszter le­mondását nevezték. Ez egyébiránt alárendelt fontosságú dolog, s levelező azon véleményben van, miszerint Narvaez, O’D­onnel, Espartero, Prim, s mindazok, kik fölváltva a spanyol társadalmat megmen­tik, mit sem vethetnek egymás szemére; egyik nem ér­­demesb, mint a másik, s azon terület, melyen egymás el­­­táridőhosszabbitást engedett, de mely hosszabbítás egy­szersmind végleges. P­á­r i­s , júl. 28: Tegnap óta semmi újabb tudósítások nem érkeztek Spanyolországba, mi némileg feltűnt, mint­hogy tudomás szerint Echagne tábornok a távír­dai összeköttetést helyreállította. A „Patrie“ azt erősíti, hogy 24-kén egész Catalonia ismét csendes volt , s Saragossaban a fölkelés vége felé járt. Azon tudósítások, melyeket Madridban 24-kén a tartományokból kaptak, kedvezőleg hangzottak.Ezek szerint majd minden tarto­sen küzdenek, nem egyéb, mint forradalmi féktelenség, államcsínynyal vagy a nélkül. A „Moniteur“ czikke egyébiránt Angolország miatti nagyon rosz kedvet ta­núsít, melynek E­s­p­a­r­t­e­r­o az embere, s melynek eszméje Spanyolországnak Portugallali egyesítése. A „Moniteur“ kérdéses czikkét (melyet a „P. N.“ előbbi számában hozott volt) egy rajnai lap levele sze­rint maga a császár írta volna Persigny gróffal együtt. Többször szóban forgott már, miszerint a római ma­gas clerus lehetőnek tartja a latin és görög egyház egye­sülését. Párisban közelebbről egy, e tárgygyal foglal­kozó igen érdekes könyv jelent meg „La Russie sera-t eile catholique?“ czím alatt, s szerzője az egykori orosz herczeg Gagarin, ki jelenleg jezsuita atya. Szerző az egyesülést kivihetőnek tartja, a nélkül, hogy a szlávok­­nak le kellene mondaniok liturgiátokról, s a papi házas­ságról. A görög egyháznak alá kellene magát vetnie a latinnak, s ha e fődolog megtörtént, a többire nézve könnyű lenne a kiegyezkedés. mányi főváros elismerte volna az új kormányt. Madrid csendes vola. — Július 23-k án Escosura ex­­belügyminiszter fivére egy kávéházban elfogatott. — Azt hitték volt , hogy ez egy torlaszon elesett. — Narvaez Bayonneba tett kirándulásából vissza­tért Parisba. — A tábornagy spanyol ő felségé­hez intézett levelére azonnal feleletet kapott, de nem csak ő felségétől hanem O’D­onnel­től is. Ez utóbbi megköszönte a herczegnek ajánlatát, azon megjegyzéssel, hogy szolgálatára nincs szüksége. A királynő igen la­­conice írt Na­r­v­a­e­z­n­e­k: „Kedves tábornagy! Én aján­latodat nem használhatom, térj tehát vissza oda, honnan jöttél. Isten éltessen sokáig. A királynő.“ — Azt erő­sítik, miként O’D­on­nn­el nem is gondolt arra, hogy Narvaez­nek a párisi követségi állomást fölajánlja, s annál kevésbé, minthogy Olozaga sem be nem nyújtotta lemondását, sem O’D­onnel őt le nem tette. — Prim tábornok 21-kén Valenciába érkezett. Intéz­kedéseket tett Madridba utazására. Madridból jul. 23-ról írják az „Ind. belge“-nek: ül­lő az állami altitkár benyújtotta lemondását, s az elfo­gadtatott. Az államügyész némi szigorral kezd eljárni a lapok irányában. Az „Ibéria“ és két democrata lap tegnap , s az első ma is lefoglaltatott. A pro­­gressista és democrata lapok ezért egy ideig csak arra szorítkoznak, hogy csak a kormánybaráti lapok által közlött tudósításokat és czikkeket közöljék. A sevillai főkapitány egy vallásos és absolutista s egy democrata lapot betiltott.­­ A Valenciában fölfedezett összeeskü­vés következtében ott számos befogatás történt; legne­­vezetesb­b r é n s e (Albaida marquis) befogatása, kit az ottani citadellába zártak. Párisi tudósítások szerint Turgot marquis, fran­czia követ Madridban, rendeletet kapott, hogy maradjon állomásán. Tudjuk, hogy a követ — háromhavi szabad­ságidőt kérvén — el akart volt utazni Madridból. S t­o c k h o­­­m, jul. 16. Minden arra mutat, hogy a magasb politikai körökben valami rendkívüli történik. Folyó hó 13-káról 14-kére éjjel Párisból futár érkezett ide, sürgönyöket hozván L­o­b­s t­e i­n itteni franczia kö­vetnek. Délután Lobs­tein Drottningsholmba ment s III. Napoleon részéről sajátkezüleg irt levelet adott át a királynak. Ugyanaznap W­e­s­t­p­h­a­l­e n­­­r. porosz követ szintén volt a királynál. Másnap reggel államta­nácsi ülés tartatott. Mi történt itt, arról nem tudni semmi bizonyost; a lapok hallgatnak. Csak azt tudjuk, hogy a norvég kormány panaszt emelt az oroszok ellen, kik is Archangel és még inkább Barangerfjord környékén, a­mikor kedvük tartja, túllépegetik a határt, az idegen te­rületen folytatják vadászatukat,halászatukat, és folytono­san háborgatják a norvég finnek és lappok nyomait. Hoz­záteszik, hogy az oroszok Bomarzund mellett erődöket akarnak építeni, melyek aggodalmat gerjesztenek a kormányban. Berg főkormányzó oda is ment hír sze­rint Helsingforsból, a terület megvizsgálására. London, júl. 28. Az amerikai whigek Fillmore mellett működnek az elnökségre nézve. — Russel­l. Svájczba és Olaszországba utazott, miséje fog előadatni az esztergomi bazilika fölszentelése alkalmával, közöljük a következő levelet, melyet ünne­pelt hazánkfia egy itteni mű­baráthoz intézett. A levél ez: „Tisztelt úr! Kétszeresen örvendek tudósíthatnom önt házamb­ainak rám nézve annyira megtisztelő rokonszenve szerencsés eredményéről (mely rokonszenv oly buzgónak és hőnek bizonyult misém ügyében), mind pedig arról, hogy legközelebb Pestre érkezem. A Mise előada­­tása végleg ki van tűzve a fölszentelés napjára, s én két hét alatt Pesten le­szek. Addig is kérem önt, fogadja mély hálámat baráti részvétéért, valamint megkülönböztetett tisztele­tem kifejezését, sat. Weimar, jul. 28. 1856. „Liszt Ferencs.“ Távírdái tudósítások. Prága, julius 30. , cs. k. Apóst. Fölsége ma 5 óra 20 perczkor legjobb egészségben Teplitzbe érke­zett. Porosz király ő felsége ma 6­ órakor reggel Karlsbadból Teplitzbe utazott el. Szász király ő felsége ma szinte oda váratik. Ferdinand, toskanai örökös nagy­­herczeg 5 k. felsége ma Reichstadtba utazott. P­á­r­i­s, jul. 30. A „Moniteur“ semmi újabb tudósí­tásokat nem közöl Spanyolországból. Corunnából je­lenti a „Constitutionnel“ f. hó 22-kéről. Galicia álla­pota kielégítő; a lefegyverzés ott minden nehézség nél­kül ment végbe. Olozaga spanyol követ elbocsáta­­tása még nem volna elfogadva. A „Pays“ szerint T­u­r­­g­o­­­ur nem tér Párisba vissza. London, júl. 20. (tengeralattilag) A parliament be­záratása megtörtént. A királyné a békétől tartós ered­ményeket reményi, név szerint a fenálló szövetségek megszilárdulását s megnyugtató kiegyezést Amerikával; a parliamentnek köszönetet mond lojalitásáért és szeren­csét kíván neki a növekedő állambevételek és virágzó iparüzletekért. C­h­a­m­b­e­r­y, jul. 26. A próbautazások a Gornintól (Aix les Bains mellett) az Isern-hidig Montmeliaton túl vezető 32 kilométernyi hosszú vaspályán sikerrel folynak. Roma, jul. 25. A kormány, hallomás szerint, terje­delmes pénzügyi reformokkal foglalkozik. Turin, jul. 28. A modenai határszélnél­ nyugtalan­ságok, mint állitatni halljuk, jelentőség­ nélküliek voltak. Mássá Carrarában s a szárd határszélen a nyugalom töké­letesen helyreállitatott. U­J POSTA, Pest, jul. 31. A P. Lloyd írja : „Azon tudósításunk bizonyságául,hogy Liszt Ferencz Felelős szerkesztő: Biró KEMÉNY ZSIGMOM). 104 2-6 Épen most jelent meg : EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében Pesten, és általa minden hiteles könyvárus­nál kapható : B. PODMANICZKY FRIGYES. TESSÉK IBOLYÁT VENNI. REGÉNY. Öt kötet. Ara 5 írt p. p. 2154 A kir. közegészségügyi választmány véleményes ajánlatára a magas bajor kir. minisztérium által szabadalmazva. DUMAS SÁNDOR: EGY BRETAGNEI NEMES h lholmi A PHILIPPINI SZIGETEKEN. Két kötet. Ára 3 pfrt. A FEGIERI MIS. JELENETEK AZ AUSZTRÁLIAI ÉLETBŐL. Történeti regény. GÜNTHER KÁROLYNAK francziábeli német forditmánya után magyaritá SZENYEY JÓZSEF. Ára 40 kr. p. p. 94 2—3 KILIÁN GYÖRGY, egyetemi könyvárus költségén megjelent, s Magyarországban minden hiteles könyv­árusnál kapható: NAGY-KÖRÖSI KRÓNIKA. Irta BALLA GERGELY. Jegyzetekkel s oklevéltárral ellátva kiadták SZABÓ KÁROLY és SZILÁGYI SÁND. 8-rét, fűzve 1 frt p.p. 2ft.30kr. a legújabb divatu és legszebb női ru­­hakelmék kaphatók porosz királyi kerületi orvos­­, __ r NOVENYCZUKORKAI elismert jó hatással vannak SI mint ezt a leghitelesb bizonyítványok erősítik iS a legszéleszerű­bb fa- és növény­nedveket bőven tartalmazó alkatrészeinél fogva szintúgy az idült, valamint a mulékony meghű­tési kö­högésnél, nátha, rekedtség, nyálkásodás, s más egyéb hurutos bajoknál is, minthogy mindezen esetekben enyhítőleg, csillapítólag s különösen jótékonyan hatnak az ingerelt lé­­lektőműszerekre. Minélfogva az mindenütt a legtávolabbi kerületekben mindinkább emelkedő dicséretes elismerés­ben részesül és a bajor királyi főorvosi választmány véleményes ajánlatára újólag a bajor királyi állodalmi minisztérium által szabadalmaztatott. Netáni tévedés elkerülése végett jól kell vigyázni arra, hogy — Dr. KOCH jegesztett növény­­c­z­u­k­or­k­á­i — csak a fentebb látható b­é­l­y­e­gg­e­l ellátott h­o­s­zs­z­ú­k­á­s eredeti katulyába 20 és 40 pengő krjával, vannak rakva s hogy azok valódi minőségben Az egyedüli eladás!­i Grünberg Ferencz a dv. gyógy a BUDÁN ■JRáth Péter gyógysz. Tatában. f Tóth JánoS gyógysz. a „Szt Istvánhoz O -Budán : Prochaska A. fiainál PESTEN l Székely József gyógysz. a .,m. királyhoz.“ ) Szupa György gyógysz. a m. „koronához“ )KISS Károly gyógysz. a „kígyóhoz“ Török József gyógyszer, A sülek“hez 407 Stentzel és Visnyinél, a Kristóf téren. 3—4 Abrudbányán : Ferenczy Mihály, Alberti-I­sán : Bleyer Ph. Almáson : Roby-Beck. Alsó-Kubinban : Tyroler Gábor. Apathinban : Kaiser János. Aradon : Tedeschi és Zukovits. Baján : Klennatz Ján. Balassa-Gyarmaton : Omaszta Toth. Bártfán : Szartory Ferencz. Békés-Csabán : Laczay József. Beszterczén : Kelp Frigyes és társa és Dietrich Samu. Beszterczebányán : Daray C. Bonyhádon : Sánta J. P. Brassóban : Steiner F. és Hoffmann Józs. Breznóbányán : Göllner Sam. F. Csákován : Naschitz H. Csáktornyán : Kárász A. Csernoviczon : Schnirch Ignácz és Zachariasievitz T. Cservenkán : Dominits Sándor. Csongrádon : Keller Samu. Czegléden : Christóf A. Debreczenben : Csana Józs­ és Vincze Károly gyógysz. Déván : Büchler A. Egerben : Tscögl József. Eperjesen : Zsembery Ignácz. Érsekujvárott: Conlegner Ign. Erzsébetvárosban : Schmidt And. Esztergomban : Bierbrauer J. C. Facseten : Hirschl Dávid és társa. Fehértemplomban : Ludvig Seb. Földváron : Rodé Ant. Gölnitzen : Boldoghy E. Gyöngyösön : Kocsanovich J. gyógysz. Győrött : Unschuld Ede. Gyulán : Lukács A. gyógysz és Császár J. K. Halason : Hirschler D. Hatzfelden : Telbisz Ján. Holdm­ező-Vásárhelyen : Braun Józs. és társa. Hontonnán : Pupinszky Józs. Hőgyészen : Ráüss Ist. , és fia. Iglón : Soltz Em. T. Kaposvárott : Kohn Jakab. Károlyfehérvárott : Megay C. M. Kassán : Eschwig Ede. Kecskeméten : Schwartz Reiner és Hanoltl Károly gyógysz. Késmárkon : Zemlaib gyógysz. Keszthelyen : Singer testvérek. Kisbéren : Goldschmied A. Kolozsvárott : Wolff test. gyógysz. Komáromban : Belloni Angelo és Wimmey Rudolf. Körmöcz-Bányán : Ritter J. Kőszegen : Ri­tter István gyógysz. Rubinban : Csirkovics Vazul. Kun-Szt - Miklóson : Csapó Gy. Lippán : Desko A. L. Liptó-Szt-Miklóson : Fischer J. L Losonczon : Body J. E. Lőcséin­. Fuchs Sam. Lublón : Glacz J. Lugoson : Arnold J. és Schiessler A. Madarason : Breitner Károly. Makón : Ocsovszky Sári. Marczaliban : Isti Sándor özv. Marosvásárhelyen : Fogarasy Dem. Medgyesen : Orendy J. F. Miskolczon : Zahr J. B. és Spuller A József. Mohácson : Kögl András. Moóron : Ebner József. Munkácson : Tóth Károly. Nagy Abonyban : Pintér testvér. Nagy-Bányán : Haracsek József. Nagy-Becskereken : Pyrra J. D. Nagy-Kanizsán : Welisch M. W. és Rosenfeld Sándor. Nagy-Károlyban : Schoeberl K. Nagy-Kikindán : Schannen N. Nagy-Körösön Steiner Zsigm. Nagy Mihályon : Brenning Fér. N.­Szebenben : Zehrer J. F. Nagy­szt Miklóson : Kiár Frigy. Nagy­szombatban : Keszely, J. Nagy-Váradon : Huzella Mátyás és Janky A. Nyíregyházán : Grünfeld Ign. Nyitrán: Rippely Fer. gyógysze Ó-Palánkán : Fürt Simon. Oraviczán : Petrovitz fia és társa. Pakson : Flórián János. Pancso­­ván : Huber J. Pápán : Bermüller J. és Tschepen . Pécsett : Adler Ant. és Berger K. Péterváradon : Andres Fe­rencz, Pozsonyban : Weinstahl Dienes. Putnokon : Szepessy G. gyógysz. Rácsán : Svetozar Stanisics gyógysz. Rep­­csen : Melas F. Ed. gyógysz. Resch­iezán : Klemencz F. Rima Szombatban : Krätschmar K. Rózsahegyen : Ju­­eczky A. II. Rozsnyón : Feymann Ant. Sasvárott : Mücke Ant. gyógysz. Sátor-Alja-Ujhelyen : Frölich Ign. Seges­váron : Misselbacher J. B. Sellyén : Veigl József. Sem­teczen : Dimak J. E. Sopronban : Ruprecht József gyógysz. és Pachhofer Lajos. Szabadkán : Farkas József. Szakolczán : Uhlitz J. A. Számos-u­jvárott : Placsintar Grat. Száz Sebesen : Weiserd­ J. F. Szászvároson : Spech G. gyógysz. Szathm­áron : Weiss János. Szegeden : Suján Józs. és Baurfeind F- gyógysz. Szegszárdon : Nouvier A. Székely-Udvarhely : Kauitz I. A. Székesfehérvárott: Legman A. és Deutsch Ant. Szén -Annán : Silbereisz J. Szentesen : Pollák G. Szigeten : Hoffmannn és Ráth. Szi­szeken : Pokorny Fer. és Velussig G. és társa. Szolnokon : Scheftsik István gyógysz. Szombatfalván : Hensch Ed. Szombathelyen : Tempel F. és Pachhofer Gyula. Tatában : Ehrenfeld L. Tem­esvárott : Jeney és Solquir, és Kutta M. Tokajban : Hajduk József. Tordán : Welits György. Török-Kanizsán : Firigyházky P. Trencsinben : Kulka Izidor. Turkeviben : Kondorossy Miklós. Uj-Futakon : Wilhelm J. Uj-Vidéken : Grossinger Vilmos gyógysz. és Schrei­ber Ferd. Unghvárott : Pollák L. és fia. Váczon : Pauer A. Vágh-Ujhelyen : Baiersdorf L. Verőczép : Demetrovichs J. Verseczen : Karnass János és Fuchs János. Veszprémben : Hafner Mihály és Gothárd T. Vukováron : Stanits T. Zágrábban : Milic Graz, gyógysz. Zala-Egerszegen : Anisits Pál. Zentán : Vutits testvérek. Zimonyban : Joánovics és Petrovics. Zomborban : Miehailovits (ryörgy 97 Épen most jelent meg 3—6 E MUCSI GUSZTÁV, nemzeti könyvkereskedésében, Pesten, általa minden könyvárusnál kapható , a hideg fürdőkről áta­­lánosan, Borszékről kü­lönösen. Irta Székely-Földvári SZILÁGYI MIKL. Gyakorlati orvos N.,­Enyeden. 12-rét, 212 lap fűzve. Ára 48 kr. pp. Haszonbérbevétel. Kerestetü­k egy nagyobbszerű 1000— 2000 holdat tevő avagy nagyobb kiter­jedésű birtok haszonbérbevétel végett olyformán, hogy a bérlet f. é. Sz. Mi­hály napkor, vagy legfelebb a közelebbi újévvel vehetné kezdetét. E tárgyban közelebbi értekezletbe bocsátkozhatni személyesen vagy levél utján Túry Ist­ván ügyvéddel Pesten, Dorottya­ utcza 13. sz. alatt. 105 3—3 Vin­czellérék könyve avagy a szőlőmivelés és borkezelésnek legalaposabb módja, a nözvény­­i vegytan szabályai szerint gya­korlatilag előadva. Irta GYÜRKY ANT­AL. 8-rét 136 lap. 1-ső kötet. Ára 40 pkr. Egy gazdatiszt, ki­s honi nyelvek tudása mellett 15 évek óta terjedelmesebb uradalommal mint kezelő tiszt szolgál, ketl­ő bizonyít­ványokkal ellátva, ajánlja magát a t. ez. birtokos uraknak oly biztosíték mellett, miszerint nyerendő évi fizetését csak 5. szolgálati év eltelte után köv­etelendi. Révebb tudomást kaphatni Pesten Ka­­ráffiai Gusztáv urnál, tudm­ajor 3-dik számú házban, 7-dís számú aj­tó ,103 —­ aa aarana, kik az 1848-dik évben központi Amerika még ismeretlen vidékein, az éj­szaki szélesség 47. nyugoti bosszús. 91.45. fokai alatt az álisteni tisztelet­nek hódoló Ixymája városában feltaláltának, hol ők a majabooi indusoktól mint álistenek imádtatnak. Ezen szép és rendkívüli kicsiny lények már háromszor valának sze­rencsések a Felséges cs. k. udvarnál szemügyre vétetni . Felségeik a Csá­szár és Császárné, a Fejedelem fenséges szülei Ferencz Károly főherczeg és Zsófia főherczegasszony, továbbá ő felsége Karolina Augusta császárné, Albrecht Jölg és Hildegard főherczegassony e fenségeik, és több jelenlevő magasrangú uraságok által. Örvendező megismeréssel számítják látogatóik közé Lichtenstein herczeg és herczegasszonyt, kik fenséges családaikkal már 3-szor tisztelék meglátogatásaikkal, továbbá Metternich herczeg és herczeg­asszonyt, Schwarzenberg herczeg és herczegasszonyt, Holstein herczeget, Eszterházy gróf és grófnőt, Thurn és Taxis gróf és grófnőt, Nákó gróf és grófnőt, stb. Ezen csodálatos teremtmények Európában következő koronás főknek is előállíttattak: Anglia királynéjának, Albert herczegnek és az összes királyi család­nak. Napóleon császárnak, a császárné édes­anyjának, Napoleon herczeg és herczegnének, Poroszország király és királynéjának, és a porosz herczeg és herczegnének, nemkülönben a királyi család minden tagjának, Szászország királyának és a koronaherczeg­i koronaherczegnőnek, stb. Mutattatik egyszersmind egy valódi haraszti vadember és egy korána nő, mineket az itteni szárazföldön még nem volt alkalmunk láthatni. Ezek Délafrikában gyíkok, sáskák, bogarak és növényekkel élnek, és csak lárma­s mutogatás által közlekednek egymással. 1851-ben Web­erall kapi­tány és társai által, kik elefántcsont keresésével foglalkoztak, feltaláltattak és megfogaltak. Bécsben több mint 100,000, Londonban 500,000, Párisban 350,000- nyi közönség által látogattattak meg. 103­6* Láthatók „Europa“ szálloda termében jövő szerdán jul. 30., csütörtökön jul. 31., pénteken aug. 1., szom­baton aug. 2. és vasárnap aug. 3. déli 12 órától 3 óráig és d. u. 6-tól 9 óráig. Belépti díj : első hely Z­ért, második hely 30 kr. p.p. A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN PESTEN egyeterai­ utcza, takarékpénztár-épületben, 2-dik sz. 1856.

Next