Pesti Napló, 1857. április (8. évfolyam, 2162-2186. szám)
1857-04-22 / 2179. szám
ügyek nagyságáról Laure csak a színpadról szedte föl a fogalmakat. — Az ily élettől s nagy eszméktől üres szerepeket nehéz jól betölteni. Nem szólunk hát ezúttal Rónai nai úr felfogási kezességéről. Szerepében alig mutathatott be egyebet, mint kellemes csengésű férfias hangját, külsőjét, melyekkel teljesen meg lehetünk elégedve. Dicsérettel említjük meg azon tüzet, melylyel játszott. Azon kevés modorosság, mely rajta meglátszik, czélszerü gyakorlat által elenyésznek. — Rutlandet Bulyovszkyné adta. A mélyebb megindulás helyei nem sikerültek eléggé neki, aminek bizonyítására csak ezt hozzuk fel, hogy a legérzékenyebb szavak után azonnal mindennapi száraz hangba esett, mi valószínűtlenné tette, hogy Rutland valóban érezte volna, amit azelőtt egy fél másodperccel csaknem zokogva mondott. Jókainé a küzdelmesebb jelenetekben, nagy hatással volt a közönségre. — A fordítás talon túl van terhelve germanismussal. A született s el nem rontott nyelvű magyar nehezen értheti. Hiában keresik fordítóink az eredeti magyarságot az egyes szavakban, ha a constructio helytelen. — Ez egyes szavak úgy állanak benne, mint a forgós kócsagtoll állana a köcsögkalapon. Ha még igazi kócsag volna ! Olyféle surrogatum az, mint e papirszó : «kötelem, melylyel színészeink elárulják, hogy mily nagy tiszteletben tartják nemzeti nyelvünket ! HIVATALOS. F. hó 15-ki 8061 és 8466. sz. igazságügyminiszteri kibocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti orsz. főtörvényszéki kerületben Bragyán Demeter és a sopronyi orsz. főtörvényszéki kerületben Imre György kineveztetett. AUSZTRIA. Az „Oestr. C.”a következő közlést hoz : „Gr.Radeczky tábornagy, mint annak idején jelentős, cs. k. Felsége által felhatalmaztatott, hogy politikai menekülteknek büntetlen visszatérésért és netán elvesztett állampolgári jogaik visszanyeréséért folyamodó kérvényeiket, jóváhagyólag elintézhesse, ha a kérvényzők egy kiadandó reversalis mellett fogadják, hogy folyvást hű és loyális alattvalókul viselendik magukat. Most képesek vagyunk közölni, mikép ezen meghatalmazás gr. Radeczky frigy visszalépte folytán Ferdinánd Miksa főlig főkormányzó ur ő is. fenségére ruháztatott át. LEVELEZÉSEK Gyula, april 14. Úrbéri szerződés. (Vége.) 7) A „Nádrás“ czim alatt több mint felerészben már kiszáradt, részben pedig ma is nádat termő és Magyar,Városon : 698 holdat 365/iu / ölet, Német- Városon : 303 holdat 848 10 □ ölet tevő térségek, a volt földesurak által, a lakosság részéről az összes alkudozások folyama alatt tanusitott tisztelet, bizalom, nemesebb hangulat és kegyeletteljes eljárás méltánylásául, — s kellő egész mértékű viszonzásául, — örökidökre a két város tulajdonaiul, úgy a mint általuk malhatnak, minden jogfentartás nélkül, áradatnak ; — nemcsak, hanem a rajtuk fekvő, az az 1853-ik évi martius 1-iki csász. kir. nyiltparancs 15-ik §-a szerint a volt földesurak részére fizetendett azon váltságsumma is, mely a két Gyula városában levő 389, a „nádlást gyakorló és használó úrbéri telek után 40 párjával telkenkint fizetett évi jövedelem alapján szabályszerűleg és pontosan kiszámítva 4,321 forintra, és 13/3 krra megy, most folyamatban levő ezüstpénzben, (in Bank Valuta) — a helybeli 3 keresztyén egyház javára iskolai örök alapítványul olyformán ajándékoztatik vallásos érzelemből vissza , hogy ezen a különböző egyházak részére Ulekszám szerint jutandó tökesummákról az illető egyházak pénzt!'«!»* külön-külön kötelezvény adatván, csupán az 5 százték kamat lyönklüt a községek által fizettetni. 8. Az újonnan megilletendő Csorvás községében, kölcsönös megállapodás folytán — belső udvartelkekül a falu közepén 2 hold fog kivágatni. Ugyancsak a csorvási közlegelőből a belső telkeken kívül 6000 hold , az eperjesi közlegelőből 700 hold, mindkét helyen 1200 □ ölével számítva, — lesz a térképem kivonatozások szerint kiadatandó. 9. ) A Magyar-Gyula város határához tartozó s innen csaknem teljes harmadfél állomásnyi távolságra eső csorvási pusztának mint „falunak“ rendszeres megölését, mind közigazgatási és biztonsági, mind magán, mind közgazdászatig mind végre népnevelési tekintetek is határozottan igényelvén, — s ide mutatólag Csorvás már ez évben megyehatóságilag külön adóközségül valósággal ki is mondatván, s mint ilyen bíróval és jegyzővel is elláttatván, ezen telepítés jelen határrendezéssel eszközlőbe fog okvetlenül, — az anyavárossali kölcsönös végszámolás mellett, — vétetni. 10. ) Azonkívül, miket az egyességi pontokat szentesítő teljes számú mártius 29-ei népgyűlés alkalmával egyesek, névszerint Szakál Lajos, Csausz Lajos, Bodoki Károly, Ferentzy Alajos és még lejebb mindjárt említendő 2 egyén, részint ez évre, részint állandó alanítványképen a Jegyzőkönyv tanúsítása szerint felebarátilag fölajánlottak, a két város részére jutandó közlegelői összes illetőségből a helybeli legszegényebb, Ügyefogyott és gyámoltalan, azonban csak becsületes magaviseletű embereknek, özvegyeknek, árváknak sorsuk enyhitéséül, s ezen barátságos végelválás örök emlékéül 50, azaz ötven hold föld örök alapitványképen oly feltétel alatt adatik , hogy ezen alapítványi föld egy tagba kiméretvén, és örök időkre a kitűzött czélra úgy hagyatván, egyénileg soha tulajdonul felosztható ne legyen, hanem csupán annak használata adassék mindenkor a helybeli elöljáróság által, valláskülönbség s részrehajlás nélkül, azon szegényeknek, kik arra legérdemesebbek. Ezen 50 holdhoz tagosítandó lesz a mártius 29-ei népgyűlés alkalmával Boros István magyar városi főbíró és Rácz Lipót ügyvéd magyar városi lakos által a fentebbi czélra felajánlott egy-egy, s így összesen 2 hold legelőilletőség is, melyekkel a „szegények földje“ 52 holdra egészittetik. 11) Tűzrendőri tekinteteknél fogva szükségelt „takarmány lerakó helyekre“ a két város részéről, az egyetemes legelői illetőségből, alkalmas felosztással és helyen kihasítandó 10 azaz tíz hold adományoztatik. 12) Minthogy a legelőelkülönzés s vele egyidejűleg eszközlendő tagosítás, a mai helyzetek s viszonyok között kellő gyorsasággal és teljes mértékben csak úgy áraszthatja óhajtott áldását, ha az egészen újonnan rendezendő gazdászathoz kivontató épületek, a gazdasági eszközök, gépek, számos cselédek tartása sat. kiállításához szükségelt pénz megszerzéséhez, a gyengébb erejű, de szorgalmat kifejteni törekvő földmives is, veszélybe döntő uzsora nélkül is hozzáférhetend ; másfelől pedig kétségtelenül tudatik , hogy a köznép józanabb gazdászatra könyvekből még most nem egy könnyen oktatható, de a kézzel fogható, és szemmel látható jó példa után mégis csak elindul; — ezen kettős félő tekintetek lelkiismeretes megfontolása után, — egyfelől „egy városi takarékpénztár“, melynek ne a nyerészkedés, de a segedelmezés legyen inkább főczélja, másfelől pedig egy a helybeli viszonyokhoz és körülményekhez alkalmazva rendezett „mintagazdaság“ elkerülhetlen szükséges volta, és felállitatása a szentesítő népgyűlés határozata nyomán itt is kimondatik. 13.) Ezen úrbéri örök egyességi összes munkálatokkal, elválaszthatlan szoros kapcsolatban állván az Ügyet kezelő városi képviselő bizottmány elnökének Szakál Lajosnak neve, — mennyiben köztudomás és elismerés szerint, ő mint Gyulán fekvőbirtok nélküli házatlan zsellér, — szerény elvonultságában az egyetemes nép bizalma által föl kerestetve, és ezen legelőelkülönzési tagositási s átalános határrendezési nagyszerű ügynek élére állíttatva, — azt nemcsak egy nagy egészben átgondolta, de tervezetét mind a volt földes uraknál mind a bizottmányi tanácskozásokban, s magánál az egyetemes népnél is különös gyorsasággal, szerencsével, a nép javára és közmegelégedésre keresztül is vitte, — nevezett Szakál Lajosnak „Néphála-emlék“ czim alatt egy egész telket, teljes legelőilletménnyel együtt, maga és utódai számára, az egyetemes két Gyula város saját összes külső belső határbeli legelőilletőségiből, testvéries szives készséggel felajánlani, általadni, tulajdoni joggal a kivágáskor valóságos birtokába is bocsátani, a két város összes lakossága által kedves kötelességül ismertetik. A többi pont a földek kicserélésére, a határvonalak kiigazítására, szóval a birtokviszonyok meghatározására vonatkozik. Jövő alkalommal megfogom a tagosításnál felállított alapelveket is ismertetni. Tán némi útmutatásul szolgáland hasonló munkálatoknál mások részére is. 1. 1. KÜLFÖLD. Angolország, London, ápr. 17. Tegnap jelent meg a feloszlatott alsóház által elrendelt kimutatása a Duke of Portland és John Calvin hajókon történt halandóságnak Hongkongból Havanába utazása közben. A kivándorlás kényszerítése, a hajóknak emberekkel túlterhelése a rabszolgakereskedés alávalóságaira emlékeztet. A kivándorlást intéző felügyelő Hongkongban meghalván, utóda minden vádat a havanai tisztviselők nyakába akar hárítani. A brit lobogó becsülete, melyre annyiszor hivatkoztak közelebb a mákonycsempészek, nyomozást kíván. Az Edinburgh Review közelebb Gladstone jellemzését hozza. Mikor, úgymond, a puseyisták felekezete keletkezett, Gladstone Oxfordban mint tanuló tűnt ki, s e körülménynek tulajdonítja az illető szemle azon befolyásokat, melyek politikai nézeteinek és magaviseletének saját színezetet kölcsönöztek. Szőrszálhasgató és casuisticus ész jellemzi őt, minélfogva inkább elvont, mint gyakorlati alapelvekre támaszkodik ; a fényes de üres abstractiók vonzzák, melyek a keresztyén egyházat platonicus eszme öltönyében tüntetik föl előtte. Először egekig magasztalta az angol egyházat, majd egy fordulatot ten a római egyház felé. Álmodozásaiból Robert Peel kormányra lépte rázta föl, kinek éles esze benne jó eszközt látott pénzügyi tervei kidolgozására. Ama nagy államférfiú befolyása alatt is feltűnt Gladstone jelleme izgékony következetlensége, kilépvén a parliamentből, mely épen állandóan dotálandó volt Maynoothoz, bár azóta pártolja e szabályt. Mikor mondott le Gladstone a védrendszer tanairól, nem tudjuk. Mint pénzügyminiszter Aberdeen minisztériumában javításokat ten a vámjegyzéken , s behozta az öröködési adót. De a pénzügybe is behozta szőrszálhasgatásait s azok által zavart és rendetlenséget okozott. Neki kel szűnhetni a távol jövőre számított budgetet (prospective budget), az államkincstár és a nemzet közti szerződések tanát s a boldogtalan kísérletet, 21/3 száztolis állampapírokat csinálni stb. Gladstone nyakig van a pénzügy metaphysicájában; sohasem ékesen szólóbb, mint mikor számokkal van dolga. Fölállítván 1853-ban 7 évi horoscopját, jóslatokba bocsátkozott, melyek közöl azóta egy sem teljesült. Fényes szónoki tehetsége mellett már feltűnt a figyelmes szemlélőnek józan emberi értelmének hiánya. Illik reá a római szónok mondása: utinam in totalis mens ad rempublicam bene gerendum fuisset, quale ingenium ad bene dicendum fuit. Gladstone, ragyogó szónok, leleményes pénzügyész ugyan, de dialecticája szerfölötti finomsága, mérséklete izgatottsága s itélőtehetsége gyöngesége miatt nem biztos tanácsos, nem jó államférfin. A „Times“ a pénzügyi nyomasztó állapotokról okoskodik. Sokan, úgymond, azt hitték , hogy mostanra már visszahatás következik be s jobbra fordulnak a viszonyok , azonban csak roszabbra fordultak. A bank a legmagasabb kamatlábhoz tért vissza, ismét, míg érczkészlete kevesebb, mint 10 év óta bármikor. Kérdés, átmenetiek-e csupán ezen körülmények vagy nem? A „Times“, úgy hiszi,hogy csupán ideiglenesek. Francziaország, Páris, ápril 17. Az „Ind. bel.“ következő foglalatját adja azon emlékiratnak, melyet Dr. Kern a párisi értekezleten átadott, feleletül a Poroszország által formulázott követelésekre. Egyetlen pont, melyre nézve Svajcz a porosz igényekhez csatlakozik, a bűnbocsánat. Dr. Kern bevallja, hogy a szövetségi kormánynak bűnbocsánatot kell adnia, s hogy ennek mindazon politikai és katonai bűntetteket magában kell foglalnia, melyek az 1856. septemberi foradalmi mozgalmat megelőzték. A többi pontra nézve teljes véleménykülönbség van. Dr. Kern kijelenti, hogy Svajcz a porosz királynak nem engedheti meg a „neuschateli herczeg“ czímet, minthogy a király lemondásának souverain jogairól teljesnek és tartaléktalannak kell lennie. Visszautasítja a kárpótlási követelést, minthogy, nem tekintve azon terheket, melyekkel Svajczra nézve az urijogok gyakorlása jár, Svajcz volna inkább kárpótlási követelésre jogosítva, a szövetség már is többet adván ki 5 millió frenál a neuschateli royalisták merénylete miatt. Mi az egyházi javakat illeti, dr. Kern azt állítja, hogy azokat rendeltetésüktől soha sem vonják el, s ha az államjavakkal egyesíttetnek, ez gondoskodni fog a papságról, mi neki két annyi költséget okozand, mint a papi javak jövedelme. Az alapítványokat illetőleg nem történhetik semmi kikötés, minthogy a magány alapítványoknak az alkotmány és cantoni törvények szerint, a községi jog szabályai alatt kell maradniok, a közalapítványok pedig az alkotmány által megállapított feltételek alatt állanak. Mi végre illeti azon alkotmányt, melyért Poroszország legalább egy ideig kezeskedik és a szavazatjogot, melyet külföldiektől megvonni akar, Kern azon észrevételt teszi, hogy a neufohateli alkotmány a neufchateliek műve, s nem áll a követségi hatóság hatalmában annak 27-ik czikkelyét eltörölni, mely azt kívánja, hogy annak revisiója mindenkor bizonyos föltételek alatt történhetik, s hogy a választásra csak két évet a cantonban töltött svájcziak vannak felhatalmazva. Úgy látszik, hogy Ventura atya ismeri azon közmondást : finis coronat opus. Föltéve, hogy a Tuileriák kápolnájában tartott böjti beszédei által némi észrevételekre szolgáltatott alkalmat, húsvéthétfői beszédével azonban mindent jóvá tett. Ha jól vagyunk értesülve, beszédének tárgya volt: az emberiség Jézus Krisztus által történt föltámasztásának összehasonlítása Francziaországnak III. Napóleon által való feltámasztásával. A császárné erényeit illő méltányossággal említé, s a császár bölcsességét Salamon bölcsességéhez hasonlitá. „Ó, midőn a nyugoti birodalmat ismét helyreállitá, a vallást is helyreállitá, mi a megelőző uralom alatt lesülyedett vala.“ Mondják, hogy szónok czélzattal volt a koronázásra is, és azon észrevételt téve , hogy a császári dynastia istentől nyerte szentesítését, következőleg nincs szüksége új szentesítésre. — Ventura atya gyémántokkal ékített burnót szelenczét kapott a császártól. Páris, ápr. 17. A „Moniteur“ egy Angol- és Francziaország között kötött kereskedelmi szerződést közöl, melynek tárgya a portendici és albredai telepek Afrikában. A szerződés 1857. márt. 7-kén köttetett. Amerika. Az Újgranada fővárosa, Bogotából érkezett legújabb tudósítások febr. 20-káig terjednek. Ezek nyomán értésünkre estek valahára azon követelmények, melyekkel az Egyesült államok részéről oda küldött rendkívüli meghatalmazott biztos, Morseur, az 1856-dik évi ápril 16-kán Panamában történtek folytán, föllépett. A febr. 10-kei kelt „El Tiempo“ szerint e követelmények a következők : 1) A Panama-vonal, végpontjaival együtt (Aspinnal és Panama) két külön semleges kormánykerületet képez ; ezek azonban függésben maradnak Újgranadától. 2) Lakosaiknak vallásszabadság és esküdtszéki eljárás biztosítandó. Minden lakos polgár , a választási joggal azonban csak azok élnek, akik bizonyos vagyonállapotot mutathatnak föl. 3) A kerületi kormányok kötelessége a vasuttársulatot jogaiban védelmezni. Ha ezt nem teszik, az Egyesült államok konzulai jogosítják rendőrséget állítani s ideiglen adót szedni mind a polgároktól, mind a vasuttársulat- s az utasoktól. A két utóbbitól a kerületi kormányok nem szedhetnek adót. 4. Az Egyesült államok teljes felségjoggal ruháztatnak föl a Panama mellett Taboga, Taboquilla, Flamenco, Perico és Calebra szigetek fölött, minél fogva ott hajóhadi állomást állíthatnak. 5. Szükség esetében az Egyesült Államok seregei ideiglen mind a két kerületet megszállhatják. 6. Ujgranadának a panamai vasút fölötti jogai átmennek az Egyesült államokra. 7. Mindezért az Egyesült államok még meghatározandó összeg pénzt fizetnek Ujgranadának. P ESTI POSTA. A „Pesti Napló“ távirati magán sürgönye. Páris, ápr. 21. Constantin nagyherczeg holnap Toulonba érkezik. Danilo hg legközelebb visszatérend Montenegróba. — A londoni kedvezőtlen börzetudósítások következtében a párisi pénzkeret alábbszállott. Kopenhága. (Hétfőn.) Halde cultusminiszter bízatott meg kabinet alakításával. Pest, ápril 21. — A Times szerint az egész neuschateli ügy merő pénzkérdéssé sülyedt. Poroszország még csak némi pénzbeli kárpótlást kíván felségi jogaiért, melyekről lemond, s Svájcz mindenkép ócsárolja az árut, hogy potomságért kapja meg. Mindkét fél eljárását igen lenézőleg bírálja a Times. A fillérezést elannyira lovagiatlannak tartja, mintha a font, shilling és pénzeféle tekintetek hallatlanok volnának Angliában. E pillanatban Poroszország és Svájcz képviselői közt van fölakadva a dolog. Egyik sem akar többet engedni. Hatzfeld bizonyos követeléseket ten, melyekből semmit sem vehet vissza, s dr. Kern bizonyos ajánlatokat ten, melyekhez többet nem ajánlhat meg. Ily körülmények közt, mint mondják, a többi képviselő, kizárván a két meg nem egyezhető felhatalmazottat tanácskozásaikból, egyezményt állapítottak meg, melyet a porosz és svájczi diplomatiára reá akarnak erőszakolni. Most már nem tudjuk, mennyiben lehetséges ily esetben a kényszerítés , de legalább remélhető, hogy, ha Poroszország részéről tagadó válasz érkezik, a nagyhatalmak visszaveszik Poroszországnak adott közvetett vagy közvetlen kezességüket, s a brandenburgi ház fejét jövőben egészen magára hagyják, hogy saját módja szerint vívja ki neuschateli árnyjogait. Ha ellenben a svájcziak oly derék, hogy elszalasztják ezen alkalmat, mely őket megszabadítaná e bonyodalomtól , nem tehetünk okosabbat, mint magokra és a porosz királyra hagyni őket. Az „Ind. belge„-ben olvassuk : „Azon sürgöny, mely az Oroszország és Ausztria közti viszonyokat illetőleg a „Times“-nak bécsi levelét taglalta, az értelmet roszul adta vissza. A „Times“ levelezője egyszerűen azt mondja, hogy Eszterházy gróf, látván a két udvar közt uralkodó csekély rokonszenvet, készül szabadsággal elutazni. A tény igaznak látszik, mint nekünk is ma írják Bécsből, hogy Ausztriának sz. pétervári képviselője, használni akarja közelebbről nyert szabadsági engedélyét, mit a múlt évben nyert, egészségi állapota következtében s mit eddig nem használt. Olvasóink tudhatják, hogy az ily szabadsági útrakelés a diplomatiai ügynökök részéről, gyakran a rögtöni visszahívás palástolására szolgál. Eszterházy gróf elutazása, történjék bármi ürügy alatt is, megerősíti a két udvar közt létező hidegséget, miről már közelebbről tevénk említést.“ Bécsi diplomata körökben — mint a Lloydnak írják — nagyon feltűnt Oroszország azon nyilatkozata, melyet bécsi meghatalmazott követe Budberg b. által tétetett, hogy t. i. a montenegrói kérdésben tökéletesen egy véleményen van Ausztriával. Úgy látszik, szeretnék Sz. Pétervárott, ha amio vladiko rászánná magát a lemondásra, s annyi bizonyos, hogy Oroszország nem támogatja többé igényeit. A porosz követkamara tárgyalásai évek óta nem gerjesztették fel Németország közfigyelmét oly mértékben, mint most. Alig tisztult meg teljesen a hivatalnokok fizetésének kérdése, s ime Mathis indítványa — a királyi porosz sajtószabadságot illetőleg — újólag fölébreszti a részvétet a kamara határain túl is. Bármily kevéssé látszik is e két tárgy egymással érintkezni, valósággal mégis a legszorosabb kapcsolat van köztük. A hivatalnoki kérdésben az ellenzék főtámaszát képezi a közös ellenszegülés a sokatirás és sokatkormányzás ellenében ; a napisajtó minden szabadabb mozgásának elnyomásában pedig most épen ama sokatírás és sokatkormányzás szükségesképeis eredményét ismerik föl, s így ezen kérdésben is oly ellenzék áll ki, melynek tagjai különben aligha volnának képesek politikai nézeteiknek még egy más , közös gyálpontját felfedezni. A „Kreuzzeitung“ és „Preuss, Wochenschrift“, a baloldal és a mérsékelt középpont hívei most összetartanak. Legvilágosabban tűnt ez ki a f. hó 16-dikai vitában, melyben Wenczel, Gerlach , Mathis és Piel gróf követek, egyiránt az elnyomott sajtó barátjainak vallották magukat. (Wenczel és Gerlach beszédéből legközelebbi számunkban részleteket közlünk.) Az angol parliament, mint tegnap írtuk, nem máj. 7-én, hanem f. hó 30-kán ül egybe, elnökválasztás végett. Tárgyalásait azonban csak 8 nap múlva kezdi meg. Az újonnan választott tagok közt van egy, Perron Tho mp son tábornok, aki szigorúan roszalja a kormány chinai politikáját választóihoz (Bradford) intézett soraiban. A skót peerek a következők : Marquis of Tweeddale, Marton, Home, Strathmore, Aierle, Leven és Melvilla, Selkirk, Arkney Seafield grófok, aztán Strathallan viscount, végre Grey, Sinclair, Elphinston Colville of Curross, Blantyre és Polwarth lordok. Tulloch ezredes, krimi biztos, Bathrendjelt kapott a királynőtől. Párisból ápril 18-ról Írják : Constantin nagyherczeg Toulonban mulatása alatt, az Oroszország részére építendő hajók munkálatát ünnepélyesen fogja megnyittatni; arról is beszélnek, hogy jelenléte alatt is új megrendelések történnének. A francziák az oroszokat kedves vendégekül tekintik, kiktől sok pénzt szerezhetnek ; a második császárság russomániájának arany az alapja, vagy erre törekszik legalább. Sergano tábornagy Waewski grófon kívül Cowley lorddal is értekezletet tartott a spanyol-mexicói viszályban; a spanyol kormány nagyon engesztelékenynek mutatja magát. Minthogy Narvaez a spanyol vicekonsulnak a Tigris folyón chinai katonák által való meggyilkotatását is megengedte, a nélkül, hogy egy lépés történt volna elégtételért, így Mexico bányában is nem fognak végletekig menni. Hir szerint az uj főalamizsnás egy palotát és 150,000 fr. érdist fog kapni. C a n i n o herczeg van ezen állomásra kinézve. — A st.-denisi császári káptalanban a főkanonokok száma 6-ról 12-re emeltetik, az alkanonokoké pedig 12-ről 24-re, az előbbieknek 6000, az utóbbiaknak 3000 fr. évdijuk van. Azon bizottmány, mely a cayennei jegygyarmatnak Új-Caledoniába szállítását taglalta, ez utóbbi hely mellett nyilatkozott, s a kormány elhatározta az elhelyezést. A szállítások már közelebbi hetekben megkezdődnek. — A kormányt folytonosan foglalkoztatja az uj nemesség terve. E hó 16-kán, Walewski gróf meghívására öszszejövetel történt a külügyi hivatalban, a svájczi és porosz követek közt, valószínűleg előterjesztvén nézeteiket az illető kiegyenlítési tervre nézve. — A „Bern. Ztg.“ a svájczi szövetségi kormány közlönye, azon gyanítását fejezi ki, hogy nem fogadják el a közbenjárási tervet sem Poroszország sem Svájcz, és a két állam követelése teljesítlen marad. — Madridból, ápril 14. írják : A rendőrség jelentést tett a minisztériumnak, hogy ma ismét tíz embert fogott be s kisért a Saladeroba. Ezek a hivatalos feljelentésben „carlista ügynökök“nek mondatnak, kiket azért küldöttek a fővárosba, hogy embereket nyerjenek meg a tervezett felkelésnek. Mindig általánosabb kezd lenni a hit, hogy a befogatások csak rendőrségi manoeuvre-ek a kabinet érdekében. „New Granada“ gőzössel, mely márt. 21-kén a panamai öbölben horgonyozott, olyasmi történt, aminek könnyen politikai eredményei lehetnek. A Huanchacoi és lambayegnei kikötők közt tudniillik két perui hadihajó (a Vivanco féle felkelő párt részéről) feltartóztatta és kirabolta A peruiak 32,000 dollárt s néhány láda hadi készletet és katona ruhát vettek el, mely Castila tábornok hadcsapatai részére volt szánva. Midőn a gőzös mart. 16-kán Paytaba érkezett , a kapitány Mr. Strachau a brit consulnál ül