Pesti Napló, 1857. április (8. évfolyam, 2162-2186. szám)

1857-04-22 / 2179. szám

ügyek nagyságáról Laure csak a színpadról szedte föl a fogalmakat. — Az ily élettől s nagy eszméktől üres szere­peket neh­éz jól betölteni. Nem szólunk hát ezúttal Rónai nai úr felfogási kezességéről. Szerepében alig mutathatott be egyebet, mint kellemes csengésű férfias hangját, külső­jét, melyekkel teljesen meg lehetünk elégedve. Dicsérettel említjük meg azon tüzet, melylyel játszott. Azon kevés modorosság, mely rajta meglátszik, czélszerü gyakorlat ál­tal elenyésznek. — Rutlandet Bulyovszkyné adta. A mé­lyebb megindulás helyei nem sikerültek eléggé neki, a­minek bizonyítására csak ezt hozzuk fel, hogy a legérzé­kenyebb szavak után azonnal mindennapi száraz hang­ba esett, mi valószínűtlenné tette, hogy Rutland va­lóban érezte volna, a­mit azelőtt egy fél másodperc­c­el csaknem zokogva mondott. Jókainé a küzdelmesebb jele­netekben, nagy hatással volt a közönségre. — A fordítás talon túl van terhelve germanismussal. A született s el nem rontott nyelvű magyar nehezen értheti. Hiában kere­sik fordítóink az eredeti magyarságot az egyes szavakban, ha a constructio helytelen. — Ez egyes szavak úgy álla­nak benne, mint a forgós kócsagtoll állana a köcsögkala­pon. Ha még igazi kócsag volna ! Olyféle surrogatum az, mint e papirszó : «kötelem, melylyel színészeink el­árulják, hogy mily nagy tiszteletben tartják nemzeti nyel­vünket ! HIVATALOS. F. hó 15-ki 8061 és 8466. sz. igazságügyminiszteri ki­­bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pesti orsz. főtörvényszéki kerületben B­ragyán Deme­ter és a sopronyi orsz. főtörvényszéki kerületben Imre György kineveztetett. AUSZTRIA. Az „Oestr. C.”a következő közlést hoz : „Gr.Ra­­deczky tábornagy, mint annak idején jelentős,­­ cs. k. Felsége által felhatalmaztatott, hogy politikai menekülteknek büntetlen visszatérésért és netán el­vesztett állampolgári jogaik visszanyeréséért folya­modó kérvényeiket, jóváhagyólag elintézhesse, ha a kérvényzők egy kiadandó reversalis mellett fogad­ják, hogy folyvást hű és loyális alattvalókul viselen­­dik magukat. Most képesek vagyunk közölni, mikép ezen meghatalmazás gr. Radeczky frigy visszalépte folytán Ferdinánd Miksa főlig főkormányzó ur ő is. fenségére ruháztatott át. LEVELEZÉSEK Gyula, april 14. Úrbéri szerződés. (Vége.) 7) A „Nádr­ás“ czim alatt több mint felerészben már kiszáradt, részben pedig ma is nádat termő és Magyar,Városon : 698 holdat 36­5/iu / ölet, Német- Városon : 303 holdat 848 10 □ ölet tevő térségek, a volt földesurak által, a lakosság részéről az összes alkudozások folyama alatt tanusitott tisztelet, biza­lom, nemesebb hangulat és kegyeletteljes eljárás méltánylásául, — s kellő egész mértékű viszonzá­sául, — örökidökre a két város tulajdonaiul, úgy a mint általuk malh­atnak, minden jogfentartás nél­kül, áradatnak ; — nemcsak, hanem a rajtuk fekvő, az az 1853-ik évi martius 1-iki csász. kir. nyiltpa­­rancs 15-ik §-a szerint a volt földesurak részé­re fizetendett azon váltságsumma is, mely a két Gyula városában levő 389, a „nádlást gyakorló és használó úrbéri telek után 40 párjával telkenkint fi­zetett évi jövedelem alapján szabályszerűleg és pon­tosan kiszámítva 4,321 forintra, és 13­/3 krra megy, most folyamatban levő ezüstpénzben, (in Bank Valu­ta) — a helybeli 3 keresztyén egyház javára iskolai örök alapítványul olyformán ajándékoztatik vallásos érzelemből vissza , hogy ezen a különböző egyházak részére Ulekszám szerint jutandó tökesummákról az illető egyházak pénzt!'«!»* külön-külön kötelezvény adatván, csupán az 5 százték­ kamat lyönklüt a községek által fizettetni. 8. Az újonnan megilletendő Csorvás községében, kölcsönös megállapodás folytán — belső udvartel­­kekül a falu közepén 2 hold fog kivágatni. Ugyan­csak a csorvási közlegelőből a belső telkeken kívül 6000 hold , az eperjesi közlegelőből 700 hold, mind­­két helyen 1200 □ ölével számítva, — lesz a térké­pem kivonatozások szerint kiadatandó. 9. ) A Magyar-Gyula város határához tartozó s in­nen csaknem teljes harmadfél állomásnyi távolságra eső csorvási pusztának mint „fa­l­u­n­a­k“ rendszeres megölését, mind közigazgatási és bizton­sági, mind magán, mind közgazdászatig mind végre népnevelési tekintetek is határozottan igényelvén, — s ide mutatólag Csorvás már ez évben megyehatósá­­gilag külön adóközségül valósággal ki is mondatván, s mint ilyen bíróval és jegyzővel is elláttatván, ezen telepítés jelen határrendezéssel eszközlőbe fog okvet­lenül, — az anyavárossali kölcsönös végszámolás mellett, — vétetni. 10. ) Azonkívül, miket az egyességi pontokat szen­tesítő teljes számú mártius 29-ei népgyű­lés alkalmá­val egyesek, névszerint Szakál Lajos, Csausz Lajos, Bodoki Károly, Ferentzy Alajos és még lejebb mind­járt említendő 2 egyén, részint ez évre, részint állan­dó alanítványképen a Jegyzőkönyv tanúsítása sze­rint felebarátilag fölajánlottak, a két város részére jutandó közlegelői összes illetőségből a helybeli leg­szegényebb, Ügyefogyott és gyámoltalan, azonban csak becsületes magaviseletű embereknek, özvegyek­nek, árváknak sorsuk enyh­itéséül, s ezen barátságos végelválás örök emlékéül 50, azaz ötven hold föld örök­ alapitványképen oly feltétel alatt adatik , hogy ezen alapítványi föld egy tagba kiméretvén, és örök időkre a kitűzött czélra úgy hagyatván, egyénileg so­ha tulajdonul felosztható ne legyen, hanem csupán annak használata adassék mindenkor a helybeli elöl­járóság által, valláskülönbség s részrehajlás nélkül, azon szegényeknek, kik arra legérdemesebbek. Ezen 50 holdhoz tagosítandó lesz a mártius 29-ei népgyű­­lés alkalmával Boros István magyar városi főbíró és Rácz Lipót ügyvéd magyar városi lakos által a fen­tebbi czélra felajánlott egy-egy, s így összesen 2 hold legelőilletőség is, melyekkel a „szegények földje“ 52 holdra egészittetik. 11) Tűzrendőri tekinteteknél fogva szükségelt „takarmány lerakó helyekre“ a két város részéről, az egyetemes legelői illetőségből, alkalmas felosztással és helyen kihasítandó 10 azaz tíz hold adományoztatik. 12) Minthogy a legelőelkülönzés s vele egyidejű­leg eszközlendő tagosítás, a mai helyzetek s viszonyok között kellő gyorsasággal és teljes mértékben csak úgy áraszthatja óhajtott áldását, ha az egészen újon­nan rendezendő gazdászathoz kivontató épületek, a gazdasági eszközök, gépek, számos­ cselédek tar­tása sat. kiállításához szükségelt pénz megszerzésé­hez, a gyengébb erejű, de szorgalmat kifejteni tö­rekvő földmives is, veszélybe döntő uzsora nélkül is hozzáférhetend ; másfelől pedig kétségtelenül tuda­­tik , hogy a köznép józanabb gazdászatra könyvek­ből még most nem egy könnyen oktatható,­­ de a kézzel fogható, és szemmel látható jó példa után mégis csak elindul; — ezen kettős félő tekintetek lelkiismeretes megfontolása után, — egyfelől „e­g­y városi takarékpénztár“, melynek ne a nye­részkedés, de a segedelmezés legyen inkább főczélja, másfelől pedig egy a helybeli viszonyokhoz és kö­rülményekhez alkalmazva rendezett „mintagaz­daság“ elkerülhetlen szükséges volta, és felállita­­tása a szentesítő népgyű­lés határozata nyomán itt is kimondatik. 13.) Ezen úrbéri örök egyességi összes munkála­tokkal, elválaszthatlan szoros kapcsolatban állván az Ügyet kezelő városi képviselő bizottmány elnökének Szakál Lajosnak neve, — mennyiben köztudomás és elismerés szerint, ő mint Gyulán fekvőbirtok nél­küli házatlan zsellér, — szerény elvonultságában az egyetemes nép bizalma által föl kerestetve, és ezen legelőelkülönzési tagositási s átalános határrendezési nagyszerű ügynek élére állíttatva, — azt nemcsak egy nagy egészben átgondolta, de tervezetét mind a volt földes uraknál mind a bizottmányi tanácskozásokban, s magánál az egyetemes népnél is különös gyorsaság­gal, szerencsével, a nép javára és közmegelégedésre keresztül is vitte, — nevezett Szakál Lajosnak „Néphála-em­l­ék“ czim alatt egy egész telket, teljes legelőilletménnyel együtt, maga és utódai szá­mára, az egyetemes két Gyula város saját összes kül­ső belső határbeli legelőilletőségiből, testvéries szi­ves készséggel felajánlani, általadni, tulajdoni joggal a kivágáskor valóságos birtokába is bocsátani, a két város összes lakossága által kedves kötelességül is­mertetik. A többi pont a földek kicserélésére, a határvona­lak kiigazítására, szóval a birtokviszonyok meghatá­rozására vonatkozik. Jövő alkalommal megfogom a tagosításnál felállí­tott alapelveket is ismertetni. Tán némi útmutatásul szolgáland hasonló munkálatoknál mások részére is. 1. 1. KÜLFÖLD. Angolország, London, ápr. 17. Tegnap jelent meg a feloszlatott alsóház által elrendelt kimutatása a Duke of Portland és John Calvin hajókon történt halandóságnak Hongkongból Havanába utazása köz­ben. A kivándorlás kényszerítése, a hajóknak embe­rekkel túlterhelése a rabszolgakereskedés alávaló­­ságaira emlékeztet. A kivándorlást intéző felügyelő Hongkongban meghalván, utóda minden vádat a ha­­vanai tisztviselők nyakába akar hárítani. A brit lobogó becsülete, melyre annyiszor hivatkoztak kö­zelebb a mákonycsempészek, nyomozást kíván. Az Edinburgh Review közelebb Gladstone jellemzését hozza. Mikor, úgymond, a puseyisták felekezete keletkezett, Gladstone Oxfordban mint tanuló tű­nt ki, s e körülménynek tulajdonítja az il­lető szemle azon befolyásokat, melyek politikai né­zeteinek és magaviseletének saját színezetet kölcsö­nöztek. Szőrszálhasgató és casuisticus ész jellemzi őt, minélfogva inkább elvont, mint gyakorlati alap­elvekre támaszkodik ; a fényes de üres abstractiók vonzzák, melyek a keresztyén egyházat platonicus eszme öltönyében tüntetik föl előtte. Először egekig magasztalta az angol egyházat, majd egy fordulatot ten a római egyház felé. Álmodozásaiból Robert Peel kormányra lépte rázta föl, kinek éles esze benne jó eszközt látott pénzügyi tervei kidolgozá­sára. Ama nagy államférfiú befolyása alatt is feltűnt Gladstone jelleme izgékony következetlensége, ki­lépvén a parliamentből, mely épen állandóan dotá­landó volt Maynoothoz, bár azóta pártolja e sza­bályt. Mikor mondott le Gladstone a védrend­­szer tanairól, nem tudjuk. Mint pénzügyminisz­ter Aberdeen minisztériumában javításokat ten a vámjegyzéken , s behozta az öröködési adót. De a pénzügybe is behozta szőrszálhasgatásait s azok által zavart és rendetlenséget okozott. Neki kel szűnhetni a távol jövőre számított budgetet (pro­spective budget), az államkincstár és a nemzet közti szerződések tanát s a boldogtalan kísérletet, 21/3 száztolis állampapírokat csinálni stb. Gladstone nyakig van a pénzügy metaphysicájában; sohasem ékesen szólóbb, mint mikor számokkal van dolga. Fölállítván 1853-ban 7 évi horoscopját, jóslatokba bocsátkozott, melyek közöl azóta egy sem teljesült. Fényes szónoki tehetsége mellett már feltűnt a fi­gyelmes szemlélőnek józan emberi értelmének hiá­nya. Illik reá a római szónok mondása: utinam in to­talis mens ad remp­ublicam bene gerendum fuis­­set, quale ingenium ad bene dicendum fuit. Glad­stone, ragyogó szónok, leleményes pénzügyész ugyan, de dialecticája szerfölötti finomsága, mérséklete iz­gatottsága s itélőtehetsége gyöngesége miatt nem biztos tanácsos, nem jó államférfin. A „Times“ a pénzügyi nyomasztó állapotokról okoskodik. Sokan, úgymond, azt hitték , hogy mos­tanra már visszahatás következik be s jobbra fordul­nak a viszonyok , azonban csak roszabbra fordultak. A bank a legmagasabb kamatlábhoz tért vissza, is­mét, míg érczkészlete kevesebb, mint 10 év óta bár­mikor. Kérdés, átmenetiek-e csupán ezen körülmé­nyek vagy nem? A „Times“, úgy hiszi,hogy csupán ideiglenesek. F­rancziaország, Páris, ápril 17. Az „Ind. bel.“ következő foglalatját adja azon emlékiratnak, melyet Dr. K­e­r­n a párisi értekezleten átadott, fe­leletül a Poroszország által formulázott követelé­sekre. Egyetlen pont, melyre nézve Svajcz a porosz igényekhez csatlakozik, a bűnbocsánat. Dr. Kern bevallja, hogy a szövetségi kormánynak bűnbocsá­­natot kell adnia, s hogy ennek mindazon politikai és katonai bűntetteket magában kell foglalnia, me­lyek az 1856. septemberi foradalmi mozgalmat meg­előzték. A többi pontra nézve teljes véleménykü­lönbség van. Dr. Kern kijelenti, hogy Svajcz a po­rosz királynak nem engedheti meg a „neus­­chateli herczeg“ czímet, minthogy a király lemondá­sának souverain jogairól teljesnek és tartaléktalan­­nak kell lennie. Visszautasítja a kárpótlási követe­lést, minthogy, nem tekintve azon terheket, melyek­kel Svajczra nézve az urijogok gyakorlása jár, Svajcz volna inkább kárpótlási követelésre jogosítva, a szö­vetség már is többet adván ki 5 millió frenál a neus­­chateli royalisták merénylete miatt. Mi az egyházi javakat illeti, dr. Kern azt állítja, hogy azokat ren­deltetésüktől soha sem vonják el, s ha az államja­vakkal egyesíttetnek, ez gondoskodni fog a papság­ról, mi neki két annyi költséget okozand, mint a papi javak jövedelme. Az alapítványokat illetőleg nem történhetik semmi kikötés, minthogy a magány ala­pítványoknak az alkotmány és cantoni törvények szerint, a községi jog szabályai alatt kell maradniok, a közalapítványok pedig az alkotmány által meg­állapított feltételek alatt állanak. Mi végre illeti azon alkotmányt, melyért Poroszország legalább egy ideig kezeskedik és a szavazatjogot, melyet kül­földiektől megvonni akar, Kern azon észrevételt teszi, hogy a neufohateli alkotmány a neufchateliek műve, s nem áll a követségi hatóság hatalmában an­nak 27-ik czikkelyét eltörölni, mely azt kívánja, hogy annak revisiója mindenkor bizonyos föltételek alatt történhetik, s hogy a választásra csak két évet a cantonban töltött svájcziak vannak felhatalmazva. Úgy látszik, hogy Ventura atya ismeri azon közmondást : finis coronat opus. Föltéve, hogy a Tuileriák kápolnájában tartott böjti beszédei által né­mi észrevételekre szolgáltatott alkalmat, húsvéthétfői beszédével azonban mindent jóvá tett. Ha jól vagyunk értesülve, beszédének tárgya volt: az emberiség Jézus Krisztus által történt föltámasztásának összehasonlí­tása Francziaországnak III. Napóleon által való feltá­­­masztásával. A császárné erényeit illő méltányosság­gal említé, s a császár bölcsességét Salamon bölcses­ségéhez hasonlitá. „Ó, midőn a nyugoti birodalmat ismét helyreállitá, a vallást is helyreállitá, mi a meg­előző uralom alatt lesülyedett vala.“ Mondják, hogy szónok czélzattal volt a koronázásra is, és azon ész­revételt téve , hogy a császári dynastia istentől nyerte szentesítését, következőleg nincs szüksége új szentesítésre. — Ventura atya gyémántokkal ékí­tett burnót szelenczét kapott a császártól. Páris, ápr. 17. A „Moniteur“ egy Angol- és Francziaország között kötött kereskedelmi szerző­dést közöl, melynek tárgya a portendici és albredai telepek Afrikában. A szerződés 1857. márt. 7-kén köttetett. Amerika. Az Újgranada fővárosa, Bogotából ér­kezett legújabb tudósítások febr. 20-káig terjednek. Ezek nyomán értésünkre estek valahára azon köve­telmények, melyekkel az Egyesült államok részéről oda küldött rendkívüli meghatalmazott biztos, Mor­se­ur, az 1856-dik évi ápril 16-kán Panamában tör­téntek folytán, föllépett. A febr. 10-kei kelt­ „El Ti­­empo“ szerint e követelmények a következők : 1) A Panama-vonal, végpontjaival együtt (Aspin­­nal és Panama) két külön semleges kormánykerüle­tet képez ; ezek azonban függésben maradnak Újgra­­nadától. 2) Lakosaiknak vallásszabadság és esküdtszéki eljárás biztosítandó. Minden lakos polgár , a válasz­tási joggal azonban csak azok élnek, a­kik bizonyos vagyonállapotot mutathatnak föl. 3) A kerületi kormányok kötelessége a vasuttár­­sulatot jogaiban védelmezni. Ha ezt nem teszik, az Egyesült államok konzulai jogosítják rendőrséget ál­lítani s ideiglen adót szedni mind a polgároktól, mind a vasuttársulat- s az utasoktól. A két utóbbitól a kerületi kormányok nem szedhetnek adót. 4. Az Egyesült államok teljes felségjoggal ruház­­tatnak föl a Panama mellett Taboga, Taboquilla, Flamenco, Perico és Calebra szigetek fölött, minél fogva ott hajóhadi állomást állíthatnak. 5. Szükség esetében az Egyesült Államok seregei ideiglen mind a két kerületet megszállhatják. 6. Ujgranadának a panamai vasút fölötti jogai át­mennek az Egyesült államokra. 7. Mindezért az Egyesült államok még meghatáro­zandó összeg pénzt fizetnek Ujgranadának. P­ ESTI POSTA. A „Pesti Napló“ távirati magán sürgönye. Páris, ápr. 21. Constantin nagyherczeg holnap Toulonba érkezik. Danilo hg legköze­lebb visszatérend Montenegróba. — A londoni kedvezőtlen börzetudósítások következtében a párisi pénzkeret alábbszállott. Kopenhága. (Hétfőn.) Halde cultusm­i­­niszter bízatott meg kabinet alakításával. Pest, ápril 21. — A Times szerint az egész neuschateli ügy merő pénzkérdéssé sülyedt. Poroszország még csak némi pénzbeli kárpótlást kíván felségi jogaiért, melyekről lemond, s Svájcz mindenkép ócsárolja az árut, hogy potomságért kapja meg. Mindkét fél el­járását igen lenézőleg bírálja a T­i­m­e­s. A fillére­­zést elannyira lovagiatlannak tartja, mintha a font, shilling és pénzeféle tekintetek hallatlanok volná­nak Angliában. E pillanatban Poroszország és Svájcz képviselői közt van fölakadva a dolog. Egyik sem akar többet engedni. Hatzfeld bizonyos köve­teléseket ten, melyekből semmit sem vehet vissza, s dr. Kern bizonyos ajánlatokat ten, melyekhez töb­bet nem ajánlhat meg. Ily körülmények közt, mint mondják, a többi képviselő, kizárván a két meg nem egyezhető felhatalmazottat tanácskozásaikból, egyez­ményt állapítottak meg, melyet a porosz és svájczi diplomatiára reá akarnak erőszakolni. Most már nem tudjuk, mennyiben lehetséges ily esetben a kény­szerítés , de legalább remélhető, hogy, ha Po­roszország részéről tagadó válasz érkezik, a nagy­hatalmak visszaveszik Poroszországnak adott köz­vetett vagy közvetlen kezességüket, s a bran­denburgi ház fejét jövőben egészen magára hagy­ják, hogy saját módja szerint vívja ki neuscha­teli árnyjogait. Ha ellenben a svájcziak oly derék, hogy elszalasztják ezen alkalmat, mely őket megsza­badítaná e bonyodalomtól , nem tehetünk okosabbat, mint magokra és a porosz királyra hagyni őket. Az „Ind. belge„-ben olvassuk : „Azon sürgöny, mely az Oroszország és Ausztria közti viszonyokat illetőleg a „Times“-nak bécsi levelét taglalta, az ér­telmet roszul adta vissza. A „Times“ levelezője egy­szerűen azt mondja, hogy Eszterházy gróf, lát­ván a két udvar közt uralkodó csekély rokonszenvet, készül szabadsággal elutazni. A tény igaznak látszik, mint nekünk is ma írják Bécsből, hogy Ausztriának sz. pétervári képviselője, használni akarja közelebb­ről nyert szabadsági engedélyét, mit a múlt évben nyert, egészségi állapota következtében s mit eddig nem használt. Olvasóink tudhatják, hogy az ily sza­badsági útrakelés a diplomatiai ügynökök részéről, gyakran a rögtöni visszahívás palástolására szolgál. Eszterházy gróf elutazása, történjék bármi ürügy alatt is, megerősíti a két udvar közt létező hi­degséget, miről már közelebbről tevénk említést.“ Bécsi diplomata körökben — mint a Lloydnak ír­ják — nagyon feltűnt Oroszország azon nyilatkozata, melyet bécsi meghatalmazott követe Budberg b. által tétetett, hogy t. i. a montenegrói kérdésben tö­kéletesen egy véleményen van Ausztriával. Úgy lát­szik, szeretnék Sz. Pétervárott, ha­­ a­mi­­­o vladiko rászánná magát a lemondásra, s annyi bizonyos, hogy Oroszország nem támogatja többé igényeit. A porosz követkamara tárgyalásai évek óta nem gerjesztették fel Németország közfigyelmét oly mér­tékben, mint most. Alig tisztult meg teljesen a hiva­talnokok fizetésének kérdése, s ime Mathis in­dítványa — a királyi porosz sajtószabadsá­got illetőleg — újólag fölébreszti a részvétet a ka­mara határain túl is. Bármily kevéssé látszik is e két tárgy egymással érintkezni, valósággal mégis a legszorosabb kapcsolat van köztük. A hivatalnoki kérdésben az ellenzék főtámaszát képezi a közös ellenszegülés a sokat­irás és so­­katkormányzás ellenében ; a napisajtó minden sza­badabb mozgásának elnyomásában pedig most é­­pen ama sokatírás és sokatkormányzás szükséges­­képeis eredményét ismerik föl, s így ezen kérdés­ben is oly ellenzék áll ki, melynek tagjai külön­ben aligha volnának képesek politikai nézeteiknek még egy más , közös gyálpontját felfedezni. A „Kreuzzeitung“ és „Preuss, Wochenschrift“, a balol­dal és a mérsékelt középpont hívei most összetar­tanak. Legvilágosabban tűnt ez ki a f. hó 16-dikai vitá­ban, melyben Wen­c­zel, Ger­l­ach , Mathis és Pi­e­­­l gróf követek, egyiránt az elnyomott sajtó barátjainak vallották magukat. (Wenczel és Ger­­lach­ beszédéből legközelebbi számunkban részlete­ket közlünk.) Az angol parliament, mint tegnap írtuk, nem máj. 7-én, hanem f. hó 30-kán ül egybe,­­ elnökválasz­tás végett. Tárgyalásait azonban csak 8 nap múlva kezdi meg. Az újonnan választott tagok közt van egy, Perron T­h­­o m­p s­o­n tábornok, a­ki szigorúan roszalja a kormány chinai politikáját választóihoz (Bradford) intézett soraiban. A skót peerek a követ­kezők : Marquis of Tweeddale, Marton, Home, Strathmore, Aierle, Leven és Melvilla, Selkirk, Ark­­ney Seafield grófok, aztán Strathallan viscount, végre Grey, Sinclair, Elphinston Colville of Curross, Blantyre és Polwarth lordok. Tulloch ezredes, krimi biztos, Bathrendjelt kapott a királynőtől. P­ár­is­ból ápril 18-ról Írják : Constantin nagyherczeg Toulonban mulatása alatt, az Oroszor­szág részére építendő hajók munkálatát ünnepélye­sen fogja megnyittatni; arról is beszélnek, hogy je­lenléte alatt is új megrendelések történnének. A francziák az oroszokat kedves vendégekül tekintik, kiktől sok pénzt szerezhetnek ; a második császár­ság russomániájának arany az alapja, vagy erre tö­rekszik legalább. S­e­r­gano tábornagy Wa­­­e­w­s­­ki grófon kívül Cowley lorddal is értekezletet tartott a spanyol-mexicói viszályban; a spanyol kormány nagyon engesztelékenynek mutatja magát. Minthogy Narvaez a spanyol vicekonsulnak a Tigris folyón chinai katonák által való meggyilko­­tatását is megengedte, a nélkül, hogy egy lépés tör­tént volna elégtételért, így Mexico bányában is nem fognak végletekig menni. Hir szerint az uj főalamizsnás egy palotát és 150,000 fr. érdist fog kapni. C a n i n o herczeg van ezen állomásra kinézve. — A st.-denisi császári káp­talanban a főkanonokok száma 6-ról 12-re emeltetik, az alkanonokoké pedig 12-ről 24-re, az előbbieknek 6000, az utóbbiaknak 3000 fr. évdijuk van. Azon bizottmány, mely a cayennei jegygyarmat­­nak Új-Caledoniába szállítását taglalta, ez utóbbi hely mellett nyilatkozott, s a kormány elhatározta az elhelyezést. A szállítások már közelebbi hetekben megkezdődnek. — A kormányt folytonosan foglal­­koztatja az uj nemesség terve. E hó 16-kán, Walewski gróf meghívására ösz­­szejövetel történt a külügyi hivatalban, a svájczi és porosz követek közt, valószínűleg előterjesztvén né­zeteiket az illető kiegyenlítési tervre nézve. — A „Bern. Ztg.“ a svájczi szövetségi kormány közlönye, azon gyanítását fejezi ki, hogy nem fogadják el a közbenjárási tervet sem Poroszország sem Svájcz, és a két állam követelése teljesítlen marad. — Madridból, ápril 14. írják : A rendőrség jelen­tést tett a minisztériumnak, hogy ma ismét tíz embert fogott be s kisért a Saladeroba. Ezek a hivatalos feljelentésben „carlista ügynökök“nek mondatnak, kiket azért küldöttek a fővárosba, hogy embereket nyerjenek meg a tervezett felkelésnek. Mindig álta­lánosabb kezd lenni a hit, hogy a befogatások csak rendőrségi manoeuvre-ek a kabinet érdekében. „New Granada“ gőzössel, mely márt. 21-kén a panamai öbölben horgonyozott, olyasmi történt, a­mi­nek könnyen politikai eredményei lehetnek. A Huan­­chacoi és lambayegnei kikötők közt tudniillik két pe­rui hadihajó (a Vivanco féle felkelő párt részéről) fel­tartóztatta és kirabolta A peruiak 32,000 dollárt s néhány láda hadi készletet és katona ruhát vettek el, mely Castila tábornok hadcsapatai részére volt szánva. Midőn a gőzös mart. 16-kán Paytaba érke­zett , a kapitány Mr. Strachau a brit consulnál ü­l­

Next