Pesti Napló, 1858. április (9. évfolyam, 2442-2466. szám)

1858-04-22 / 2459. szám

Arad, apr. 10. A tél tava és jege vart, középén túl is föntartotta magát nehány napig. József napján még vastag jege volt a Marosnak, deezután csakhamar eljött órája és elment:— Istennek hála! 'j- ártalom nélkül Az ételenkénti fagylaló hidegnek köszönjük, hogy az olvadás a hegyeken lassan kint történvén, Marosunk még megduzzadt ugyan, de medréből ki nem rontott, jelenleg szinig telten biztos pályául szolgál a közhajózásnak, a minthogy apr. 2-kán,„Hu-, uyad“ gőzös partunkon ki is kötött, és 6-kán utasokat és podgyászt vévén föl vissza is ment, ismét eljövendő. Mig a viz kellő nagyságú marad, hetenkint kétszer érkezik és indul ..ezután, így már a vasút novemberben leendő megnyílása előtt is kényelmes és gyors közlekedésbe jött városunk. Pesttel és a többi gőzös világgal. — Jul. és.aug. szoktak csinálni a Marosban is, apályán állják útját a gőzösöknek, de a Maroshoz alkalmazott fenekű egyéb hajók akkor is megjárják,s ha hol zátonyra jutnak, az attól van, hogy a partról vonat van fölfelé , nem kereshetik a mélyebb nyomokat, a gőzösök pedig, nem kényteleníttetvén a parthoz kapaszkodni, nyilvánvaló, hogy ha ezek a marosi hajókéhoz hasonló széles fenékre idomuttatnának, ama két száraz hónapokban is fönakadás nélkül járhatnának föl s alá idáig legalább. És ezen járás nem volna haszontalan, már csak a marosi teherhordó hajókért sem, melyeket ember- és állatkínzással, nagy fáradsággal és hosszas idővesztéssel szoktak Szegedtől idáig huzkálni a nyári hőségben. A gőzösök könynyen és gyorsan húznák föl azokat. A rendkívüli szigorú tél nem maradt ártalom nélkül a vetésekre és szőlőhegyekre nézve. A hetedetlen maradt szőlővesszük el idén, nem sok' fürtöt hoznak, a hó és jég olvadása után is kitakart vesszők is fölötte' sokat szenvedtek a fagyos éjektől', mert a fagyás ezeken'-is két-három ujnyira hatott a föld felső rétegében. A búzacsírákon is : nagyon látszik a dermesztő jégnek fagyos körme, a répcze 'pedig' épen'ki'fagyon, 's félő,' hogy becses olaja, mely e tél folytán' olcsó világítást adott, jelentékenyen megdráguland. Mindezek daczára a gabona ára csekélysége fölött — talán mert a tavasz gazdag remények bimbóit hordja magában — még mind sok panaszt, hallani. Még a kézművesek ],is kik a drága gabonai években — a drága búzáért sáppolodtak s annak okán magasértékre csigázták áruikat — panaszkodnak most a gabonaár csekélységére, mondván hogy e miatt nincs pénz s e miatt hiában látogatják áruikkal a piaczokat, mert a földmivesnek pénze nem lévén, nem vásárol, hanem halogatja kalap csizma stb. vételét. A közelebb lefolyt aradi „Judica“ vásárról is azt mondják — mint pár év óta mindenikről — hogy ilyen silány vásár még nem volt. Nevezetes egyébiránt hogy a kézműt és más kereskedelmi áruk most az olcsó gabona idején is mind azon magas áron tartatnak és adatnak, melyre a gabona drágaság idején s annak okán emeltettek volt. 1. 1. LEVELEZÉSEK. Szeged, apr. 6. A jég szerencsésen elvonult Tiszánkon. Az ideiglenes* hid stbt lábai némiakadályt tettek ugyan útjában, de munkásaink izmos kezei el igazították az összeütközés súlyosabbnak remélt bajait. A nagy módú Zs. urnák felső városi part kanyarulatban levő hajói közöl azonban hatot összezúzott a jégtorlat tetemes tömege. Túlparti nyeresége az innensőn vesztébe ment, mondák, kik úgy vélik, hogy a túlsó partszelés végett ezen urnák lapos tetejű nagyszerű raktára bőkezűlég kárpótoltatott... E partszelés a 2 lábnyi vastagra fagyott jég miatt mig ebben tartott, elég gyorsan haladt, nagy memynyiségü föld hordatott át városunk mélyedéseinek kitöltésére, különösen a felső városban építendő evangélikus templom alapjául. — Ugyan e városrészben indul még nemsokára az elemi iskolák épületének fölállítása is, mi már rég tervben van s buzgó óhajtás tárgya. — Bárcsak a szintén rég sürgetett kertészeti iskola felől is ily hirt vihetnénk. — Két ifjúnak az Entz F.-féle intézetbe küldetése a jövőre elhatároztatott; talán majd egyéb is következik ez érdekben. A múlt hó végén ujonczállitás történt. — Legújabb 1857. évről szóló fölvételi igyszerinti „összege az egész jelenlevő, távollevő s idegen lakosságnak“ városunkban: 65,111. Ezek közöl az itt tartózkodó idegenek száma 2971; a távollevő honos férfiak 'ép; nők 2411. Vallás szerint: katholikus: 59, 062, kik közt 16 egyesült görög, 9 örmény, nevvegyesült görög 371, nemegyesült' örmény 13/ Éváng*, lutheránus' 79, református 114. Zsidó 2511. — Felötlő a többi rovat közt a tudósok és művészeké, akiknek száma 4.191 mond száz kilenezven egy. Telát 'tudottány»és művészetben nem éppen láthatnánk szűköt. — Ennyi mécs deríthet egy kis világosságot, — főleg ha olajban nem fogyatkozik s kanóczcza nem hibás. A kaszinó, is egészen megfelel kitűzött czéljának. Mulatságban nincs hiány. Egyéb mi kellene még,föltéve hogy jól étkezhetni is ott. Nemrégiben szervezte magát újra ez intézet egészen saját szelleme szerint. S így a mi haladásunk csak folydogál, ahogy tőlünk, telik. Nézni valónk is van egy csoport állatsereglet a mindinkább sétatérré alakuló városházi köztéren. A vasúti hídmunkálatok szakadatlanul haladnak. Életmozgalom sürög tehát mindüzt körünkben, csak áldás kövesse , mit mindnyájan szívből óhajtunk. Árpádfi G. KÜLFÖLD. Francziaország Mint már tegnap is említik, Bernard felmentetése már április 17-kén nem csekély megütközést okozott Parisban. Sokan azt hiszik, hogy a nembünös kimondása az esklütszék részéről, a londoni kormányt meglehetős komoly zavarból segíti ki. A nembűnös kimondása érintetlenül hagyja mindazon jogi kérdéseket, melyeket a per támasztott, és különösen azt, várjon a IV. György uralkodásabeli végzemény az Angliában tartózkodó idegenekre alkalmazható-e. Ily körülmények közt a brit kormány azt mondhatja, hogy az angol törvényhozásban egyáltaljában semmi hézag sem tűnt ki, s mindaddig, míg egy angol törvényszék az ellenkezőről meg nem győzte, jogosan állíthatja, hogy a jelen törvényhozás az idegen uralkodók élete ellen intézett merényletek megbüntetésére elegendő. E szerint az esküdtek verdierje meglehet felmentette a Derby kabinetet azon kötelezettség alól, hogy új bilit terjeszszen elő, hasonlót ahhz, mely Palmerston bukását maga után vonta. Amennyire az esküdtek benső elhatározó indokaiba beláthatni, úgy látszik a felmentés bizonyítékok hiányából folyt. A Párisban elítélteknek Bernardot terhelő vall foyásai Londonban nem iskerültek a latba, miután vádlott társaktól eredtek, kik ,ezenfelül ,mint tanuk személyesen fel sem léphettek. Hogy pedig az esküdtszék számára új, bizonyítási theória állíttassék fel, ezt kívánni a franczia kormánynak, talán csak nem jut eszébe. A még hátralévő,alárendelt vádpontok feletti utólagos tárgyalásu"egymásik törvényszék előtt, Párisban liget,ke vésői, várnak. Hogy a londoni lakosság a nembűnös kimondását oly jól látszott fogadni, e körülmény Parisban természetesen újra mélyen sért. — A „Nat. Ztg.“ szerint igaz ugyan , hogy Crow ley lordi családi ügyekben 8 napi szabadságot kapott*, de csak f. hó 18-án vola elindulandó. ■ — Cavour ’grófnak a franczia kormány támogatásába vetett reménye a „Cagliari“ügyben, még eddig nem látszik ..valósulni. Legalább a „Constitutionnel“ másodszor sem tud jobb tanácsot adni a nápolyi és turini kabineteknek annál, hogy béküljenek ki, s az elsőnél legfeljebb is a méltányosságra hivatkozik midőn azt mondja, hogy hacsak kétféle mértékkel nem akar mérni Piemont irányában és megteheti azon engedékenységet, melyet a mérnökök szabadon bocsátása által Anglia irányában tanusítottt. A „D. Alig. Ztg“ úgy vélekedik hogy a császári kormány a maga ítéletét e tárgyban alkalmasint a Deforestaféle törvényjavaslat sorsától függeszti fel. . . Említve volt közelebb hogy a genfi államtanács elnöke J. Fazy Párisban hivatalos,járatban van. Mint egy porosz lapnak írják, a svájczi követ dr. Kern Fazyurnak e beleelegyedését a még függőben lévő alkudozásokba, nem épen jó szemmel nézi. — Tudni akarják hogy a császár még e nyáron látogatást tenne Münchepben. Annyit írnak, hogy a császári kormány Francziaországnak a déli német udvarokhoz való í viszonyait a lehető legjobbakká igyekszik átalakítani. A würtembergi trónörökös mint a „Patrie“ jelenti, nemsokára Parisba fog utazni. A hollandiai királynét már máj. 10-re várják. —. A buka resti bizottmány jelentése, mely működését valahára mégis befejezte, a „Semaphore“ szerint 1200.—1300 ‘'lapnál nem kevesebbet foglal el. E szerint a conferentia meghatalmazottainak lesz mit tanulmányoz'a k'ok, mielőtt dologhoz fognának. A tollak bőven megtették a magukét, s a themát alkalmasint annyira kimentették, hogy nem igen nagy inger marad fen az adókat még magasabbra halmozni. A párisi utóválasztások lassan kint kezdik a közönséget is foglalkoztatni, noha tulajdonképi választási izgatásról szó sem lehet. Az illető választókerületek polgármesterei f. hó 17-dikén reggel nagy falragasztványokon szólították fel a választókat, hogy választói jegyeiket vigyék el,s a 18-diki lapok alkalmasint közzé fogják tenni a jelöltek jegyzékét. Az ellenzék már említett három jelöltje a republicánus párthoz tartozik. Jules Favre neve.«ismeretes, Lionville* nemrég elöljárója volt a párisi ügyvédi karnak . Picard, 34 éves, s jó szónok. —■ Említve voltközelebb azon kis csetepaté, melybe a „Siécle“ a „Patrie“val a választások alkalmából, aszabadság és a császárság egymáshoz való viszonya felett ereszkedett. Mint a „D. Alig. Zrg“nak írják, mindenki aót hitte, hogy a „Presse“ megintést fog kapni; ahelyett azonban a „Patrie“t pirongatták le, hogy a kormány érdekeit oly roszul és ügyetlenül képviselte. Levelező szerint, mióta Havin úr a császár szájából oly vigasztaló megnyugtatásokat kapott, a hatóságok engedtek a nyomásból, s a sajtó valamivel könnyebbülve érzi magát. A császári nyomdában szorgalmasan dolgoznak a Devinck urnak az 1859-diki kötségvetés tárgyában készített jelentésén. Hir szerint e jelentés f. hó 20-dikán volt szétosztandó a törvényhozó testnél, melynek ülésszaka hallomás szerint, újabban május 9-dikéig hosszabbíttatnék meg. A párisi szépítéseket tárgyazó törvényjavaslat megrostálására kiküldött választmány minden tagja kapott egy-egy példány városi tervet, melyen mind-annyi építési tervezetek színekkel vannak kijelölve, különösen kiemeltetvén azok, melyeknek befejezését a kormány a legközelebbi 10 év alatt, míg t. i. az állam a maga 60 millióját lefizeti, valósulva látni óhajtja. A terven stratégiai főszempontól az tűnik fel, hogy a katonai állomások és járművek mindenütt széles utczákkal köttessenekössze a vasutakkal. Másik következménye lesz a város átalakításának, hogy sok városrész, mely eddig meglehetősen holt volt, a legélénkebbé fog válni. Miután a kormány az összezsúfolt városrészekbe levegőt ésvilágosságot akar juttatni, a házak egy részét le kell rontani, s a lakosoknak más városrészekbe kellene költözniök, ahol a vagyonosabb osztály kénytelen lesz telket venni és építeni.: — Nagy hatást tesz a párisiaknál a tuileriai kert átalakítása is, melyet kétfelé akarnak osztani. Egyik fele az elyséi mezők felé a közönségnek megmarad, a másik azonban a tuileriáknak jelenleg igen kicsiny, elkülönzött kertjéhez fog csatoltatni Maga ,ezen elkülönzött kert angol parkká, alakíttatik át, melyben a császár, a császárné és a kis herczeg sétálgathatnak, a nélkül, hogy őket, mint jelenleg, a közönség lássa. Ez intézkedés Párisban nem fog különös megelégedéssel találkozni. A párisiak a tuileriák kertjét évek óta sajátjuknak tekintik. Lajos Fülöp, aki 1830 ban a mostani elkülönzött kis kertet alakíttatta, már akkor zúgást okozott. — A „Moniteur“ f. hó 17-kén jelentést tesz a császár Soog ne ha tett utazásáról. Meglátogatta ott különösen az új réteket, az alapcsövezési kísérleteket, a különféle faültetéseket; a községi tanácsnak , egy helységház és iskola építésére, 10,000 frankot ajándékozott l a szegényeknek 1000 frankot; szent-ilonai érmet viselő öreg katonák, fehérbe öltözött hajadonok és irgalmas szüzek által fogadtatott és beszédeikre válaszolt. Az egészrövid kirándulás a „Moniteur“ előadása"szerint egy kellemes tavaszi iduló volt. — F.hó 16-kán a császár és acsászárné a szajnamegyei főnök kíséretében megláthatták a3 szebasztopoli boulevard földalatti folyosóit. — A „Presse“ ápril 17-kén felhívást intéz a közönséghez Lamartine mellett. A nemzeti érzethez fordul, s egyszersmind azoknak háládatosságához, akiket L. ur 1848-ban magaviselete által nagy veszélyektől megóvott. Szerinte Lamartine ur nem egy párt embere. — Valles ur a „Figaro“ egyik szerkesztője és Lange ur közt f. hó 15-dikén véres párbajra került a dolog. Az első nélány gúnyos észrevételt tett arra, hogy az utóbbi Lamartine részére csak 100 franékot írt alá. Valles úr négy sebet kapott, melyek közül egy meglehetősen veszélyes. — Mint a „Moniteur“ ápril 18-ról jelenti, a császár az iparos társulatok előterjesztéseit jóakaró érdekkel, fogadta. Amű az ingó értékek megadóztatását tárgyazó fő-sérelmet illeti, azt felelé acsászár, hogy az illető törvény még sokkal újabb, sem hogy hatásáról végleges itésetet lehetne mondani. Kijelenté továbbá, hogy a többi kivonatok gondosan meg fognak vizsgáltatni, Olaszország. A turini kamara ülésben, ápril 12- dikén M. B r o f f e ro képviselő az új sajtótörvény javaslathoz többek közt így szólt: ’„Uraim! December 2-dikn eredményezte ‘január 14-két. Ezen események akármelyikét is mi nem készítettük nem segítettük elő. Miért nem hagynak minket nyugton ? . A jelen törvényjavaslat valódi merény szabadságunk és függetlenségünk ellen. Többen, kik előttem szólottak, megtámadták ezért Margharitta grófot, de nem volt igazuk, mert a nemes gróf elvileg egyetért velök. Csak az van hátra, hogy öszve ölelkezzenek! (élénk derültség) Részemről csak azt sajnálom, hogy a nemes gróf annyi szigorral és becsmérléssel beszélt Orsiniról és feledni látszott, hogy a no 11akról vagy keveset, vagy semmit."(részvét.) „A törvényjavaslatnak első czikke felesleges, mert büntetőtörvénykönyvünk azt teljesen pótolja. Ha Orsini vérgolyóit Piemontban készítteti, büntető (codexünkben) rászabott büntetésben részesült volna. Mit akarnak önök többet ? Ahelyett hogy törvénykönyveinkben"az idegen uralkodók gyilkossaira szabott szigorú büntetést 'szelídítenék, azt még szigorúbbá akarják tenni, érdekében egy idegen égalyi (exoticus) uralkodónak (nevetés). „Margharitta gróf beéri, legalább a keresztény fejedelmek iránti részvéttel, de Farinaur a mahomedánokat is protegálni akarja (nevetés). E szerint mi elég nagylelkűek volnánk a perzsa sah, a nagy Láma.(nevetőé) Pomoré királynéja és a Haiti ,császár ő felségeik .életük fölött őrködni (nagyszerű derültség vés nevetés). De azt kérdem, hol van a kölcsönösség? Minő törvényeket hoztak azon uralkodók, hogy a népek szabadsága a merényletek ellen biztosítva legyen? „Azonczikk, mely a politikai orgyilkosságok dicsőítését tiltja, még feleslegesebb az első czikknél. Jelen törvényeink ezen esetre is kielégítők. A múlt napokban midőn a „Pensiero“ vezetőjét és gerantját a semmisítő törvényszék előtt védelmeztem, és azt állítottam, hogy nem lehet őket elítélni, mert vétségük codexünkben nincsen följegyezve s pótlékai e jelen törvényjavaslatot idézném, melyet az illető miniszter e hézag pótlására terjesztett, elő; a semmisítős törvényszék ezen pótló javaslatot elvetette, azt állítván, hogy sajtótörvényeink nem hiányosak, sőt kielégítők. „Margharitta grófnak igaza volt, midőn azt monda, hogy e törvényjavaslat nem egyéb mint külföldről jött, de megérdemelt nyomás. Igen , megérdemelt, ismétlem magam is, merta kormány 952-ben már erőszakot követett el a sajtószabadságon, mert katonáinkat a Brimbe küldötte szükségtelen borostyánokat szerezni, mert mai napságig üldözia sajtót és a menekülteket. A „ITalia del Popolo“ egymaga 131-szer jön lefoglaltatva kis időköz alatt. Marmianigróf a francziáktól remélhető segélyt emlegette, én peresig úgy vélem, hogy a Mont-Cenis-en átlépő francziák csak azért fognának jöni, hogy itt helyreállítják a régi császárságot. „Végre méltányolnom kell a miniszter magatartását a Hodge -ügyben is Nápolylyal szemben. Vajda mindenkor hasonlóan járna el. Vajha soha ne feledné, hogy ha szintén kis hatalom is vagyunk, velünk van a háromszinű lobogó és a népek rokonszenve, és csak Olaszország az, ahol szövetségeseket kell keresnünk. Legyen hitünk a szabadságban, akkor nagyok leszünk, erőseknek érezve magunkat szabadok és olaszok leszünk (tapsok, helyeslések:) Oroszország. A f. hó 17-iki felsőházi ülésben a német szövetséges államokban fenálló nyilvános játékházak eltörlése iránti ajánlat egyhangúlag elfogadtatott. . Dunafejedelemségek. Bukaresti, ápril 8-iki hírek szerint a,biztos,ok, elutazása, a legközelebbi napokra volt határozva. Talleyrand báró és Basillur 1 hó 14-én szándékoztak onnét elindulni; báró Richthofen és Lichmann 17-én,,a szárdiniai biztos és báró, Pensi szinte ugyanazon napon szándékozott elutazni. F. hó urán a biztosok valamennyien a kaimakámnál voltak ünnepélyes ebéden egyesülve. A biztossági munkálatok eredményei a legnagyobb titokbantartottak. Az úgynevezett „szabadság párti”” része az oláhoknak mindazáltal igen le van hangolva, •'és'inkább fél, mint reméli. Jászvásárról írják, hogy a kaimakám a moldvaországi minisztériumot, kiegészítette, és Beldimant igazságügyi, Cantacuzenót vallás és közoktatásügyi miniszternek nevezte ki. ESTI POSTA. Pest, april 241 ’ A franczia, angol, belga és éjszak-németországi lapok a mai esti postán nem érkeztek meg. Külföldről egyedül a ,,Nat. Zig-ot véltük, melynek londoni levelezője írja, hogy mielőtt az angol esklittek, akik Bernard fölött ítéltek, visszavonultak : kijelente a vádlott igen izgatott állapotban, hogy a Giorginál Brüsszelben talált golyók nem ugyanazok, amelyeket Páriába küldtek, ő nem állított maga mellett tanút, hogy senkit se döntsön bajba. Soha sem ösztönzött senkit gyilkosságra; Rudio maga jó szántából ment Parisba. Neki, Bernardnak. Semmi része sincs,annan. 14-ki merényben. Soha sem forralt gyilkolási tervet, bár szent kötelességének tartja a kényuralom ellen küzdeni stb. Az esküttek 4 órakor jöttek ismét atörvényszéki terembe vissza. A vádlott nagyon izgatott állapotban volt. Lord Campbell elfoglalta ülését. ’Azon kérdésére : „bünös-e vagy nem, a vádlott?“ Nyomatékkal válaszolok : „nembűnös !“ Nagy tetszészaj tört ki e szavakra, mely zajt se a bírák, se a törvényszéki személyek nem igyekeztek elhallgattatni. Bernard a legnagyobb izgatottságban lobogtatta zsebkendőjét, kiáltva: „Nem vagyok bűnös, nem vagyok .Tisztelet az angol esküttszéknek! Anglia mándig a szabadság hazája volt és az is lesz!“ Lord Casflpbell csillapította Bernardot, ki most egyik védője, Mr.. Leigh kezét szorongatta. Ekkor egy másik védő, Mr Simon felszólítására kijelente a főállamügyész (sir Kelly), hogy a gyilkolásra vonatkozó többi, ponttal felhagy a korona. (Újra tetszés !) Simon: tehát ezekre nézve is kimondhatjuk a nem vétkest! —'Lord Campbell és sir F. Kelly: igen. Vádlott',előtt most felolvasták a vádirat illető részét. ő pillanatra meg volt zavarodva, nem tudta mire vélni a dolgot. Védője megnyugtatta, hogy ez csak merő Torniáság'; csak azt kell mondania, hogy: nem vétkes! s e nyilatkozatot erélyesen megtette. Az ,esküdtek azonnal kimondák a „nem bűnöst!“ Most következett a formaszerinti fölmentés a vád alól, s Bernard udvariasan meghajta magát a birák és esküdtek előtt, kezet fogott Siegh és Simon védőivel, s elhagyta helyét. Az örömkiáltásokat nagy tömeg viszhangza az utczákról. — Azt már tegnap írtuk, hogy most még a Queensbench elé kell állania, az összeesküvési vád miatt. — Párisból a f. hó 18-dikáról szóló rendes tudósítások kimaradván, nem kísérhetjük nyomról nyomra, miként nyilatkozik a franczia fővárosban a hangulat, mióta a Bernard-féle felmentés részletei tudomásra jutottak. Azonban április 20-dikáról egy távirati tudósítás fekszik előttünk, mely sejteni engedi, hogy e hangulat felette ingerült lehet. A sürgöny így szól: „A „Constitutionnel“-nek egy Renéeur által aláírt czikke constatírozza azon nagy felindulást, melyet Bernard felmentetése Párisban előidézett. Renéeeur szerint mindenki felfogta azon élénk érzelmeket, melyeknek tegnap az „Univers“ tolmácsa jön. Ezen hallatlan botrány felett nem szükség sok szót vesztegetni , miután Bernard, bűnösségén senki sem kétkedik; ezúttal elég az angoloknak,akik Francziaországgal jó egyetértést akarnak, annyit jegyezni meg, miszerint a kormánynak, nehéz lenne az általános felháborodás elé korlátokat, szabni, ha Bernard ügyvédének gyűlöletes végbeszéde szerencsétlenségre Francziaországban eltalálna terjedni.“ Az előttünk fekvő rendes tudósítások még mindig ápril 17-rőlszólnak. Egy porosz lapnak azt írják, hogy a párisi kabinet azon elhatározásra jutott, miszerint más országok biztonsági törvényeire való minden nyomással ezúttal felhagy, s megelégszik azzal, hogy előadandó esetben egyes rendszabályokat indítványozzon. A Minap már említve volt, hogy egy portugál czirkáló hajó a rabszolgaság elleni szerződések értelmében, egy „Bretagne“ nevű franczia brigget, mely Bourbonból azért vitorláz valaki, hogy a szomszéd afrikai partokon szabad munkásokat szedjen, elfogott. Az „Univers“ egész vakmerőséggel vádolja az angolokat, hogy ezen „félreértést“ ők csinálták Mióta Ellenborough a felsőházban kicsevegte, hogy haön önként fogadott afrikaiakkal szinte kísérletet tesz, a brit kabinetnek lehetetlen az álarctos rabszolgakereskedés miatti vádat elegendő biztossággal keresztül vinnie. Az angol alsóház ápril 19-ei éjjeli ülésében Disraeli a bevételt 63,120,000, s a kiadásokat 67,110,000 font sterlingre teszi. A hiány fedezésére ajánlja, hogy a szeszes italokra vetett adókat egyenlősítsék, a háborús adósság törlesztését stb. halaszszák el s a „chequesz-tekre pennyadót hozzanak be. A régi adók változatlanul hagyatnak. Az alsóház vezértagjai fentarták e javaslatokra nézve vélemények előadását... Ugyanez ülésben Fitzgerald kijelenté, hogy lord Howden visszahívása semmi változást nem okoz a Spanyolország irányában követendő politikában. — Az,,Északi méh“ — Egy imák Sz.-Pétervárról — a Perim-kérdéssel nem tud sehogy kibékülni, ezen ügynek naponkint szentel egy czikket a nélkül, hogy azokban valami nevezetes megjegyzésre méltó dolgot" mondana. Oroszország érdekei ezen czikkek által legkevésbbé sincsenek előmozdítva és az nem áll, hogy Anglia tengeri uralmának alapját a különböző tengereken birtokolt ,erős pontok teszik, hanem ezen erős pontokat bírja, azért, mert tengeri uralmat gyakorol. Ha ezen uralmat megingatni lehetne, ama erős pontok nem maradnának sok időre Anglia birtokai; épen ezért Anglia Perimszigéjéhez való igényét, minden hasonló igényével, együtt, a legmakacsabban és a lehető végletekig fogja oltalmazni.. De, ezen végleteket, az ezen ügyben föllépett hatalmak egyike sem óhajtja, miért is remélem lehet, hogy az egész viszály szóval és jegyzékváltások által fog bevégeztetni. - - A cherbourgi vasút megnyitása, mely július közepe táján a császár személyes elnöklete alatt menend végbe, az éjszak-nyugati tartományokra nézve(Bretagne és Normandia), melyekben az útépítésre nézve is még sok a tennivaló, új, korszakot fog megnyitni. Két gyakorló hajórajnak ugyanez időtájbani egyesítése, mint egy porosz lap megjegyzi, szinte csak békés jelentéssel bír ugyan, azonban a haditengerészet legénységgel való ellátásán igen nagy sürgéssel és oly erélylyel működnek, hogy amiatt a sokkal hátrább levő kereskedelmi tengerészet már szenvedni kezd. Hírszerint a császári őrség is szaporíttatni fog. A hevesebb demokraták ez alkalommal is viszsza fognak vonulni a választások elől; kivált miután az e tárgyban tartott gyülésezések alkalmával egyike a korábban megválasztott eskükerttlő képviselőknek azon elvet állttá fel, hogy Paris már választott, s hogy azon választása által a kérdést a maga képviselőivel egybehangzóig döntötte el, s következetesen másodszor, nem választhat. Az egész dolog természetesen csak mint demonstratio, s leginkább a külföldre nézve bir némi fontossággal. — A törvényhozó fest illető bizottmánya hír szerint a nemességi törvényhez néhány toldalékot indítványoz, melyek a büntetésre méltó esetek számát még kjebb terjesztenék,azonban a magán-életbevágó kiutasításokat kirekesztenék. — Müncheni tudósítások szerint az ottani királyi kastélyban nagyszerű előkészületek történnek liliki Napóleon császár, elfogadására, miért is a katonaság nem külön dandáronként hanem nagy hadtestté alakulva München környékén fog táborozni. Felelős szerkesztő: Báró KÉMÉNY ZSIGMOND. «