Pesti Napló, 1858. április (9. évfolyam, 2442-2466. szám)

1858-04-22 / 2459. szám

Arad, apr. 10. A tél tava és jege vart, középén túl is föntartotta magát nehány napig. József napján még vastag jege volt a Marosnak, de­­ezután csakha­mar eljött órája és elment:— Istennek hála! 'j- árta­lom nélkül Az ételenkénti fagylaló hidegnek köszön­jük, hogy az olvadás a hegyeken lassan kint történ­vén, Marosunk még­ megduzzadt ugyan, de medréből ki nem rontott, jelenleg szinig telten biztos pályául szolgál a közhajózásnak, a minthogy apr. 2-k­án,„Hu-, uyad“ gőzös partunkon ki is kötött, és 6-kán utasokat és podgyászt vévén föl vissza is ment, ismét eljövendő. Mig a viz kellő nagyságú marad, hetenkint­ kétszer érkezik és indul ..ezután, így már a vasút november­­ben leendő megnyílása előtt is kényelmes és gyors közlekedésbe jött városunk. Pesttel és a többi gőzös világgal. — Jul. és.aug. szoktak csinálni a Marosban is, apályán állják útját a gőzösöknek, de a Maroshoz alkalmazott fenekű egyéb hajók akkor is megjárják,­­s ha hol zátonyra jutnak, az attól van, hogy a partról vonat van fölfelé , nem kereshetik a mélyebb nyomo­kat, a gőzösök pedig, nem kényteleníttetvén a part­hoz kapaszkodni, nyilvánvaló, hogy ha ezek a marosi hajókéhoz hasonló széles­ fenékre idomuttatnának, ama két száraz hónapokban is fönakadás nélkül jár­hatnának föl s alá idáig legalább. És ezen járás nem volna haszontalan, már csak a marosi teherhordó ha­jókért sem, melyeket ember- és állatkínzással, nagy fáradsággal és hosszas idővesztéssel szoktak Szeged­től idáig huzkálni a nyári hőségben. A gőzösök­ köny­­nyen és gyorsan húznák föl azokat. A rendkívüli szigorú tél nem maradt ártalom nélkül a vetésekre és szőlőhegyekre­ nézve. A hetedetlen ma­­radt­ szőlővessz­ük­ el idén, nem sok' fürtöt hoznak, a hó és jég olvadása után is kitakart vesszők is fölötte' sokat szenvedtek a fagyos­ éjektől', mert a fagyás ezeken­'-is két-három ujnyira hatott a föld felső rétegében. A búzacsírákon is : nagyon látszik a dermesztő jégnek fagyos körme, a répcze 'pedig' épen'ki'f­agyon, 's félő,' hogy becses olaja, mely e tél folytán' olcsó világítást adott, jelentékenyen megdráguland. Mindezek daczára a gabona ára csekélysége fölött — talán mert a tavasz gazdag remények bimbóit hordja magában — még mind sok panaszt, hallani. Még a kézművesek ]­,­is kik a drága gabonai években — a drága búzáért sáp­­polodtak s annak okán magas­­értékre csigázták árui­­kat — panaszkodnak most a gabonaár csekélységére, mondván hogy e miatt nincs pénz s e miatt hiában látogatják áruikkal a piaczokat, mert a földmivesnek pénze nem lévén, nem vásárol, hanem halogatja kalap csizma stb. vételét. A közelebb lefolyt aradi „Judica“ vásárról is azt mondják — mint pár év óta mindenik­­ről — hogy ilyen silány vásár még nem volt. Neve­zetes egyébiránt hogy a kézműt és más kereskedelmi áruk most az olcsó gabona idején is m­ind azon ma­gas áron tartatnak és adatnak, melyre a gabona drá­gaság idején s annak okán emeltettek volt. 1. 1. LEVELEZÉSEK. Szeged, apr. 6. A jég szerencsésen elvonult Ti­szánkon. Az ideiglenes* hid stb­t lábai némi­­akadályt tettek ugyan útjában, de munkásaink izmos kezei el igazították az összeütközés súlyosabbnak remélt ba­jait. A nagy módú Zs. urnák felső városi part kanya­rulatban levő hajói közöl azonban hatot összezúzott a jégtorlat tetemes tömege. Túlparti nyeresége az in­nensőn vesztébe ment, mondák, kik úgy vélik, hogy a túlsó partszelés végett ezen urnák lapos tetejű­ nagy­szerű raktára bőkezű­lég kárpótolta­tott... E partszelés a 2 lábnyi vastagra fagyott jég miatt mig ebbe­n tartott, elég gyorsan haladt, nagy memy­­nyiségü föld hordatott át városunk mélyedéseinek ki­töltésére, különösen a felső városban építendő evan­gélikus templom alapjául. —­ Ugyan­ e városrészben indul még nemsokára­ az elemi iskolák épületének fölállítása is, mi már rég tervben van s buzgó óhajtás tárgya. — Bárcsak a szintén rég sürgetett kertészeti iskola felől is ily hirt vihetnénk. — Két ifjúnak az Entz F.-féle intézetbe küldetése a jövőre elhatározta­tott; talán majd egyéb is következik ez érdekben. A múlt hó végén ujonczállitás történt. — Legújabb 1857. évről szóló fölvételi igyszerinti „összege az egész jelenlevő, távollevő s idegen lakosságnak“ városunk­ban: 65,111.­ Ezek közöl az itt tartózkodó idegenek száma 2971­; a távollevő honos férfiak 'ép; nők 2411. Vallás szerint: katholikus: 59, 062, kik közt 16 egyesült görög, 9 örmény, nevvegyesült görög 371, nemegyesült' örmény 13/ Éván­g*, lutheránus' 79, református 114. Zsidó 25­11. — Felötlő a többi rovat közt a tudósok és művészeké, akiknek száma 4.191 mond száz kilenezven egy. Tel­át 'tudott­ány»és mű­vészetben nem éppen láthatnánk szűköt. — Ennyi mécs deríthet egy kis világosságot, — főleg ha­ olaj­ban nem fogyatkozik s kanóczcza nem hibás. A kaszinó, is egészen megfelel kitűzött czéljának. Mulatságban nincs hiány. Egyéb mi kellene még,­­föltéve hogy jól étkezhetni is ott. Nem­régiben szervezte magát újra ez intézet egészen saját szelleme szerint. S így a mi haladásunk csak folydogál, a­hogy tőlünk, telik. Nézni valónk is van egy­ csoport állatsereglet a mind­inkább sétatérr­é alakuló városházi köztéren­. A vasúti hídmunkálatok szakadatlanul haladnak. Életmozga­lom sürög tehát mindüzt körünkben, csak áldás kö­vesse , mit mindnyájan szívből óhajtunk. Árpádfi G. KÜLFÖLD. Francziaország Mint már tegnap is említik, Ber­nard felmentetése már április 17-kén nem csekély megütközést okozott Parisban. Sokan azt hiszik, hogy a nembünös kimondása az esklü­tszék részéről, a lon­doni kormányt meglehetős komoly zavarból segíti ki. A nembűnös kimondása érintetlenül hagyja mindazon jogi kérdéseket, melyeket a per támasztott­, és külö­nösen azt, várjon a IV. György uralkodásabeli végze­­m­ény az Angliában tartózkodó idegenekre alkalmaz­ható-e. Ily körülmények közt a brit kormány azt mondhatja, hogy az angol törvényhozásban egyáltal­­jában semmi hézag sem tűnt ki, s mindaddig, míg egy angol törvényszék az ellenkezőről meg nem győzte, jogosan állíthatja, hogy a jelen törvényhozás az idegen uralkodók élete ellen intézett merényletek megbüntetésére elegendő. E szerint az esküdtek ver­­dierje meglehet felmentette a Derby kabinetet azon kötelezettség alól, hogy új bilit terjeszszen elő, hason­lót ahhz, mely Palmerston bukását maga után vonta. A­mennyire az esküdtek benső elhatározó indokaiba beláthatni, úgy látszik a felmentés bizonyítékok hiá­nyából folyt. A Párisban elítélteknek Bernardot ter­helő vall fo­yá­sai Londonban nem is­­kerültek a latba, miután vádlott társaktól eredtek, kik ,ezenfelül ,mint tanuk személyesen fel s­em léphettek. Hogy pedig az esküdtszék számára új, bizonyítási theória állít­tassék fel, ezt kívánni a franczia kormánynak, talán csak nem­­ jut eszébe. A m­ég hátralévő,alárendelt vádpontok feletti utólagos tárgyalásu"egy­­másik­ törvényszék előtt, Párisban liget,ke vésői­, várnak. Hogy a londoni lakosság a nembűnös kimondását oly jól látszott fo­gadni, e körülmény Parisban­ természetesen újra mé­lyen sé­rt. — A „Nat. Ztg.“ szerint igaz ugyan , hogy Cro­w­­ ley lord­i családi ügyekben 8 napi szabadságot ka­pott*, de csak f. hó 18-án vola elindulandó. ■ — Cavour ’grófnak a franczia kormány tám­ogat­­­ásába vetett reménye a „Cagliari“­ügyben, még ed­dig nem látszik ..valósulni. Legalább a „Constitution­­nel“ másodszor sem tud jobb tanácsot adni a nápo­lyi és turini kabineteknek annál, hogy béküljenek ki, s az elsőnél legfeljebb is a méltányosságra hivatko­zik midőn azt mondja, hogy hacsak kétféle mérték­kel nem akar mérni Piemont irányában és megteheti azon engedékenységet, melyet a mérnökök szabadon bocsátása által Anglia irányában tanusítottt. A „D. Alig. Ztg“ úgy vélekedik hogy a császári kormány a maga ítéletét e tárgyban alkalmasint a Deforesta­­féle törvényjavaslat sorsától függeszti fel. . . Említve volt közelebb hogy a genfi államtanács elnöke J. Fazy Párisban hivatalos,járatban van. Mint egy porosz lapnak írják, a svájczi követ dr. Kern Fazyurnak e beleelegyedését a még függőben lévő alkudozásokba, nem épen jó szemmel nézi. — Tudni akarják hogy a császár még e nyáron látogatást tenne M­ü­­n­c­h­e­p­ben. Annyit írnak, hogy a császári kormány Francziaországnak a d­éli német udvarokhoz való í viszonyait a lehető legjobbakká igyekszik átalakítani. A würtembergi trónörökös mint a „Patrie“ jelenti, nemsokára Parisba fog utazni. A hollandiai királynét már máj. 10-re várják. —. A b­u­k­a r­e­s­t­i bizottmány jelentése, mely mű­ködését valahára mégis befejezte, a „Semaphore“ sze­rint 1200.—1300 ‘'lapnál nem kevesebbet foglal el. E szerint a conferentia meghatalmazottainak lesz mit tanulmányoz'a k­'ok, mielőtt dologhoz fognának. A tol­lak bőven megtették a magukét, s a themát alkalma­sint annyira kimentették, hogy nem igen nagy inger marad fen az ad­ókat még magasabbra halmozni.­­ A párisi utóválasztások lassan kint kezdik a kö­zönséget is foglalkoztatni, noha tulajdonképi válasz­tási izgatásról szó sem lehet. Az illető választó­ke­rületek polgármesterei f. hó 17-dikén reggel nagy falragasztványokon szólították fel a választókat, hogy választói jegyeiket vigyék el,­s a 18-diki lapok al­kalmasint közzé fogják tenni a jelöltek j­egyzékét. Az ellenzék már említett három jelöltje a republicá­­nus párthoz tartozik. Jules Favre neve.«ismeretes, Lionville* n­emrég elöljárója volt a párisi ügyvédi karnak . Pica­r­d, 34 éves, s jó szónok. —■ Említve volt­­közelebb azon kis csetepaté, mely­be a „Siécle“ a „Patrie“val a választások alkalmá­ból, a­­szabadság és a császárság egymáshoz való vi­szonya felett ereszkedett. Mint a „D. Alig. Zrg“nak írják, mindenki a­ót hitte, hogy a „Presse“ megintést fog kapni; a­helyett azonban a „Patrie“t pirongatták le, hogy a kormány­ érdekeit oly roszul és ügyetlenül képviselte. Levelező szerint, mióta Havin úr a csá­szár szájából oly vigasztaló megnyugtatásokat kapott, a hatóságok engedtek a nyomásból, s a­ sajtó valami­vel könnyebbülve érzi magát.­­ A császári nyomdában szorgalmasan dolgoznak a Devinck urnak az 1859-diki kötségvetés­ tárgyá­ban készített jelentésén. Hir szerint e jelentés f. hó 20-dikán volt szétosztandó a törvényhozó testnél, melynek ülésszaka hallomás szerint, újabban május 9-dikéig hosszabbíttatnék meg.­­ A párisi szépítéseket tárgyazó törvényjavaslat megrostálására kiküldött választmány minden tagja kapott egy­-egy példány városi tervet, melyen mind-­­annyi építési tervezetek színekkel vannak kijelölve, különösen kiemeltetvén azok, melyeknek befejezését a kormány a legközelebbi 10 év alatt, míg t. i. az állam a maga 60­ millióját lefizeti, valósulva látni óhajtja.­­ A terven stratégiai főszempontól az tűnik fel, hogy a katonai állomások és járművek minde­nütt széles utczákkal köttessenek­­­össze a vasu­takkal. Másik következménye lesz a város átalakítá­­sának, hogy sok városrész, mely eddig meglehetősen holt volt, a legélénkebbé fog válni. Miután a kormány az összezsúfolt városrészekbe levegőt és­­világosságot akar juttatni, a há­zak egy részét le kell rontani, s a lakosoknak más városrészekbe kellene költözniök, a­hol a­ vagyonosabb osztály kénytelen lesz telket venni és építeni.: — Nagy hatást tesz a párisiaknál a tuileriai kert átalakítása is, melyet kétfelé akarnak osztani. Egyik fele az elyséi mezők felé a közönségnek megmarad, a másik azonban a tuileriáknak jelenleg i­ge­n kicsiny, elkü­lönzött kertjéhez fog csatoltatni Maga ,ezen elkü­­­lönzött kert angol parkká, alakíttatik át, melyben a császár, a császárné és a kis herczeg sétálgathatnak, a nélkül, hogy őket, mint jelenleg, a közönség lássa. Ez intézkedés Párisban nem fog különös megelége­déssel találkozni. A párisiak a tuileriák kertjét évek óta sajátjuknak tekintik. Lajos Fülöp, a­ki 1830 ban a mostani elkülönzött kis kertet alakíttatta, már ak­kor zúgást okozott. — A „Moniteur“ f. hó 17-kén jelentést tesz a csá­szár S­o­­­o­g n­e ha tett utazásáról. Meglátogatta ott különösen az új réteket, az alapcsövezési kísérleteket, a különféle faültetéseket; a községi tanácsnak , egy­ helységház és iskola­ építésére, 10,000 frankot aján­dékozott l a szegényeknek 1000 frankot; szent-ilonai érmet viselő öreg katonák, fehérbe öltözött hajadonok és irgalmas szüzek által fogadtatott és beszédeikre válaszolt. Az egész­­rövid kirándulás a „Moniteur“ előadása"szerint egy kellemes tavaszi iduló volt. — F­.hó 16-kán a császár és a­­császárné a­ szaj­­namegyei főnök kíséretében megláthatták a3 szebasz­­topoli boulevard földalatti folyosóit. —­ A „Presse“ ápril 17-kén felhívást intéz a kö­zönséghez Lamartine mellett. A nemzeti érzethez fordul, s egyszersmind azoknak háládatosságához, a­kiket L. ur 1848-ban magaviselete által nagy veszé­lyektől megóvott. Szerinte Lamartine ur nem egy párt embere. — Valles ur a „Figaro“ egyik szerkesztője és Lange ur közt f. hó 15-dikén véres párbajra került a dolog. Az első nélány gúnyos észrevételt tett arra, hogy az utóbbi Lamartine részére csak 100 fran­é­kot írt alá. Valles úr négy sebet kapott, melyek közül egy meglehetősen veszélyes. — Mint a „­Moniteur“ ápril 18-ról jelenti, a csá­szár az iparos társulatok előterjesztéseit jóakaró ér­dekkel, fogadta. A­mű­ az ingó értékek megadóztatását tárgyazó­ fő-sérelmet illeti, azt felelé a­­császár, hogy az illető törvény m­ég sokkal újabb, sem hogy hatá­sáról végleges i­tés­etet lehetne mondani. Kijelenté to­vábbá, hogy a­ többi kivonatok gondosan meg fognak vizsgáltatni,­­ Olaszország. A turini kamara ülésben, ápril 12- dikén M. B r o f f e r­­­o képviselő az új sajtótörvény javaslathoz többek közt így szólt: ’­­„Uraim! December 2-dikn eredményezte ‘január 14-két. Ezen események akármelyikét is mi nem ké­szítettük nem segítettük elő. Miért nem hagynak min­ket nyugton ? . A jelen törvényjavaslat valódi merény szabadsá­gunk és függetlenségünk ellen. Többen, kik előttem szólottak, megtámadták ezért Margharitta grófot, de nem volt igazuk, mert a nemes gróf elvileg egyet­ért velök. Csak az van hátra, hogy öszve ölelkezze­nek! (élénk derültség­) Részemről csak azt sajnálom, hogy a nemes gróf annyi szigorral és becsmérléssel beszélt Orsiniról és feledni látszott, hogy a n­o 11­a­k­­ról vagy keveset, vagy semmit."(részvét.) „A törvényjavaslatnak első czikke felesleges, mert büntetőtörvénykönyvünk azt teljesen pótolja. Ha Or­­sini vérgolyóit Piemontban készítteti, büntető (co­­dexünkben) rászabott büntetésben részesült volna. Mit­ akarnak önök többet ? A­helyett hogy tör­vénykönyveinkben"az idegen uralkodók gyilkos­­saira szabott szigorú büntetést 'szelídítenék, azt­ még szigorúbbá akarják tenni, érdekében egy idegen égalyi (exoticus) uralkodónak (nevetés). „Margharitta gróf beéri, legalább a­ keresztény fejedelmek iránti részvéttel, de F­a­r­i­n­a­ur a maho­­medánokat is­­ protegálni akarja (nevetés). E szerint mi elég nagylelkű­ek volnánk a perzsa sah, a nagy L­áma.­(nevetőé) Pomoré királynéja és a Haiti ,császár ő felségeik .­életük fölött őrködni (nagyszerű derültség vés nevetés). De azt kérdem, hol van a kölcsönösség? Minő törvényeket hoztak azon uralkodók, hogy a né­pek szabadsága a merényletek ellen biztosítva le­gyen? „Azon­­czikk, mely a politikai orgyilkosságok di­csőítését tiltja, még feleslegesebb az első czikknél. Je­len törvényeink ezen esetre is kielégítők. A múlt na­pokban midőn a „Pensiero“ vezetőjét és gerantját a semmisítő törvényszék előtt védelmeztem, és azt állí­tottam, hogy nem lehet őket elítélni, mert vétségük codexünkben nincsen följegyezve s pótlékai e jelen törvényjavaslatot idézném, melyet az illető miniszter e hézag pótlására terjesztett, elő; a semmisítős tör­­vényszék ezen pótló javaslatot elvetette, azt állítván, hogy sajtótörvényeink nem hiányosak, sőt kielégítők. „Margharitta grófnak igaza volt, midőn azt monda, hogy e törvényjavaslat nem egyéb mint kül­földről jött, de megérdemelt nyomás. Igen , megérde­melt, ismétlem magam is, mert­­a kormány 952-ben már erőszakot követett el a sajtószabadságon, mert katonáinkat a Brimbe küldötte szükségtelen boros­tyánokat szerezni, mert mai napságig üldözi­­a sajtót és a menekülteket. A „IT­alia del Popolo“ egymaga 131-szer jön lefoglaltatva kis időköz alatt. Marmia­ni­­gróf a francziáktól remélhető segélyt emlegette, én pe­resig úgy vélem, hogy a M­o­n­t-C­e­n­i­s-en átlépő fran­­cziák csak azért fognának jöni, hogy itt helyreállít­ják a régi császárságot. „Végre méltányolnom kell a miniszter magatartá­sát a Hodge -ügyben is Nápolylyal szemben. Vajda mindenkor hasonlóan járna el. Vajha soha ne feled­né, hogy ha szintén kis hatalom is vagyunk, velünk van a háromszinű lobogó és a népek rokonszenve, és csak Olaszország az, a­hol szövetségeseket kell keres­nünk. Legyen hitünk a szabadságban, akkor nagyok leszünk, erőseknek érezve magunkat szabadok és ola­szok leszünk (tapsok, helyeslések:) Oroszország. A f. hó 17-iki felsőházi ü­lésben a német szövetséges államokban fenálló nyilvános játék­házak eltörlése iránti ajánlat egyhangúlag elfogadtatott. . Dunafejedelem­ségek. Bukaresti, ápril 8-iki hírek szerint a,biztos,ok, elutazása­, a legközelebbi na­pokra volt határozva. Talleyrand báró és Basill­ur 1 hó 14-én szándékoztak onnét elindulni; báró Richt­hofen és Lichm­ann 17-én,,a szárdiniai biztos és báró, Pensi szinte ugyanazon napon szándékozott elutazni. F. hó urán a­ biztosok valamennyien a kaimakámnál voltak ünnepélyes ebéden egyesülve. A biztossági munkálatok eredményei a legnagyobb titokban­­tar­tottak. Az úgynevezett „szabadság párti”” része az oláhoknak mindazáltal igen le van hangolva, •'és'in­kább fél, mint reméli. Jászvásárról­ írják, hogy a kaimakám a moldva­­országi minisztériumot, kiegészítette, és Beldimant igazságügyi, Cantacuzenót vallás és közoktatásügyi miniszternek nevezte ki. ESTI POSTA. Pest, april 241 ’ A franczia, angol, belga és éjszak-németországi la­pok a mai esti postán nem érkeztek meg. Külföldről egyedül a ,,Nat. Zig-ot véltük, melynek londoni le­­velezője írja, hogy mielőtt az angol esklittek, a­kik Bernard fölött ítéltek, visszavonultak : kijelente a vádlott igen izgatott állapotban, hogy a Giorginál Brüsszelben talált­ golyók nem ugyanazok, a­melye­ket Páriába küldtek, ő nem állított maga mellett ta­nút, hogy senkit se döntsön bajba. Soha sem ösz­tönzött­ senkit gyilkosságra; R­u­d­i­o maga jó szán­tából ment Parisba. Neki, Bernardnak. Semmi része sincs,annan. 14-ki merényben. Soha sem forralt gyil­­kolási tervet, bár szent kötelességének tartja a kény­­uralom ellen küzdeni stb. Az esküttek 4 órakor jöttek ismét a­­törvényszéki terembe vissza. A vádlott nagyon izgatott állapotban volt. Lord Campbell elfoglalta ülését. ’Azon kérdésére : „bünös-e vagy nem, a vád­lott?“ Nyomatékkal válaszolok : „nembűnös !“ Nagy tetszészaj tört ki e szavakra, mely zajt se a bírák, se a törvényszéki személyek nem igyekeztek elhallgat­tatni. Bernard a legnagyobb izgatottságban lobog­tatta zsebkendőjét, kiáltva: „Nem vagyok bűnös, nem vagyok .­Tisztelet az angol esküttszéknek! Anglia mándig a szabadság hazája volt és az is lesz!“ Lord Casflpbell csillapította Bernardot, ki most egyik védője, Mr.. L­­­e­i­g­h kezét szorongatta. Ekkor egy másik védő, Mr S­i­m­o­n felszólítására kijelente a főállamügyész (sir Kelly), hogy a gyilkolásra vo­natkozó többi, ponttal felhagy a korona. (Újra tet­szés !) Simon: tehát ezekre nézve is kimondhatjuk a nem vétkest! —'Lord Campbell és sir F. K­e­l­­ly: igen. Vádlott',e­lőtt most felolvasták a vádirat il­lető részét.­ ő pillanatra meg volt zavarodva, nem tudta mire vélni a dolgot. Védője megnyugtatta, hogy ez csak merő Torniáság'; csak azt kell monda­nia, hogy: nem vétkes! s e nyilatkozatot erélyesen megtette. Az ,esküdtek azonnal­­ kimondák a „nem bűnöst!“ Most következett a formaszerinti fölmentés a vád alól, s Bernard udvariasan meghajta magát a birák és esküdtek előtt, kezet fogott Si­e­­­g­h és S­i­­mon védőivel, s elhagyta helyét. Az örömkiáltáso­kat nagy tömeg viszhangza az utczákról. — Azt már tegnap írtuk, hogy most még a Queensbench elé kell állania, az összeesküvési vád miatt. — Párisból a f. hó 18-dikáról szóló rendes tudósí­tások kimaradván, nem kísérhetjük nyomról nyomra, miként nyilatkozik a franczia fővárosban a hangulat, mióta a Bernard-féle felmentés részletei tudomásra jutottak. Azonban április 20-dikáról egy távirati tu­­­dósítás fekszik előttünk, mely sejteni engedi, hogy e hangulat felette ingerült lehet. A sürgöny így szól: „A „Constitutionnel“-nek­­ egy Renée­ur által aláírt czikke constatírozza azon nagy felindulást, me­lyet Bernard felmentetése Párisban előidézett. R­e­n­é­ee­ur szerint mindenki­ felfogta azon élénk ér­­­­zelmeket, melyeknek tegnap az „Univers“ tolmácsa jön. Ezen hallatlan botrány felett nem­ szükség sok szót vesztegetni , miután Bernard, bűnösségén senki sem kétkedik; ezúttal elég az angoloknak,a­kik Fran­­cziaországgal jó egyetértést akarnak, annyit jegyezni meg, miszerint a kormánynak, nehéz lenne az általá­nos felháborodás elé korlátokat, szabni, ha Bernard ügyvédének gyűlöletes végbeszéde szerencsétlenségre Francziaországban eltalálna terjedni.“­ Az előttünk fekvő rendes tudósítások még mindig ápril 17-ről­­szólnak. Egy porosz lapnak azt írják, hogy a párisi kabinet azon elhatározásra jutott, mi­szerint más országok biztonsági törvényeire való minden nyomással ezúttal felhagy, s megelégszik az­zal, hogy előadandó esetben egyes rendszabályokat indítványozzon. A Minap már említve volt, hogy egy portugál czirkáló hajó a rabszolgaság elleni szer­ződések értelmében, egy „Bretagne“ nevű franczia brigget, mely Bourbonból azért vitorláz vala­ki, hogy a szomszéd afrikai partokon szabad munkásokat szed­jen, elfogott. Az „Univers“ egész vakmerőséggel vá­dolja az angolokat, hogy ezen „félreértést“ ők csinál­ták Mióta Ellen­bo­rough a felsőházban kicse­vegte, hogy haö­n önként fogadott afrikaiakkal szinte kísérletet tesz, a brit kabinetnek lehetetlen az álar­­ctos rabszolgakereskedés miatti vádat elegendő biz­tossággal keresztül vinnie.­­ Az angol alsóház ápril 19-ei éjjeli ülésében Disraeli a bevételt 63,120,000, s a kiadásokat 67,110,000 font sterlingre teszi. A hiány fedezésére ajánlja, hogy a szeszes italokra vetett adókat egyen­­lősítsék, a háborús adósság törlesztését stb. halasz­­szák el s a „chequesz-tekre pennyadót hozzanak be. A régi adók változatlanul hagyatnak. Az alsóház ve­zértagjai fentarták e javaslatokra nézve vélemények előadását... Ugyanez ülésben Fitzgerald kije­lenté, hogy lord Howden visszahívása semmi válto­zást nem okoz a­ Spanyolország irányában követendő politikában. — Az,­,Északi méh“ — Egy imák Sz.-Pétervárról — a Perim-kérdéssel nem tud sehogy kibé­külni, ezen ügynek naponkint szentel egy czikket a nélkül, hogy azokban valami nevezetes megjegyzésre méltó dolgot" mondana. Oroszország érdekei ezen czikkek által legkevésbbé sincsenek előmozdítva és az nem áll, hogy Anglia tengeri uralmának alapját a különböző tengereken birtokolt ,erős pontok teszik, hanem ezen erős pontokat bírja, azért, mert tengeri uralmat gyakorol. Ha ezen uralmat megingatni le­hetne, ama­ er­ős pontok nem maradnának sok idő­re Anglia birtokai; épen ezért Anglia Perim­­s­z­i­géjéhez való igényét, minden hasonló igényével, együtt, a legmakacsabban és a lehető vég­letekig fogja oltalmazni.. De, ezen végleteket, az ezen ügyben föllépett hatalmak egyike sem­­ óhajtja, mi­ért­ is remél­­em­ lehet, hogy az egész viszály szóval és jegyzékváltások által fog bevégeztetni.­­ - - A cherbourgi vasút megnyitása, mely július kö­zepe táján a császár személyes elnöklete alatt me­nend végbe, az éjszak-nyugati tartományokra nézve­­(Bretagne és Normandia), melyekben az útépítésre nézve is még sok a tennivaló, új, korszakot fog meg­nyitni. Két gyakorló hajórajnak ugyan­ez időtájbani egyesítése, mint egy porosz lap megjegyzi, szinte csak békés jelentéssel bír ugyan, azonban a hadi­tenge­részet legénységgel való ellátásán igen nagy sürgés­sel­ és oly erélylyel működnek, hogy a­miatt a sokkal hátrább levő kereskedelmi tengerészet már szenvedni kezd. Hírszerint a császári őrség is szaporíttatni fog.­­ A hevesebb demokraták ez alkalommal is visz­­sza fognak vonulni a választások elől; kivált miután az e tárgyban tartott gyülésezések alkalmával egyike a korábban megválasztott eskükerttlő képviselőknek azon elvet állttá fel, hogy Paris már választott, s hogy azon választása által a kérdést a maga képvi­selőivel egybehangzóig döntötte el, s következetesen másodszor, nem választhat. Az egész dolog természe­tesen csak mint demonstratio, s leginkább a külföldre nézve bir némi fontossággal. — A törvényhozó fest illető bizottmánya hír sze­rint a nemességi törvényhez néhány toldalékot indít­ványoz, melyek a büntetésre méltó esetek számát még kjebb terjesztenék,azonban a magán-életbevágó kiutasításokat kirekesztenék. — Müncheni tudósítások szerint az ottani királyi kastélyban nagyszerű előkészületek történnek lil­ik­i Napóleon császár, elfogadására, miért is a katonaság nem külön dandáronként hanem nagy hadtestté ala­kulva München környékén fog táborozni. Felelős szerkesztő: Báró KÉMÉNY ZSIGMOND. «

Next