Pesti Napló, 1858. május (9. évfolyam, 2467-2490. szám)
1858-05-05 / 2470. szám
ortot, így kinek kinek egy napi, könnyen helyrepótolható közmunkája után, lenne a községnak 180 pft nyereménye így jövedelmezhetne a kaszáng, gyűjtés s ahol kell, talán legjobban az ölfavágás télen . Hogy ez indítvány megvalósuljon, nem kell hozzá egyéb,mint az, hogy a község lakosai mily'indítványra tsakugyan ráálljanak. Ennek kivihetőségén dől el, hogy az indítvány gyakorlati-e vagy nem. úgy hiszszük sok helyen a kísérlet sikerre vezetne. — Közöljük a pesti műegylet által 1858 april 20-án tartott sorsolás alkalmával kihúzott nyertes számok jegyzékét. A nyeremények 65 olajfestvény, 15 mellszobor és 120 műlapból állanak; összes értékük 13653 pft. Olajfestvényeket nyertek e következő számok : 4669, 5656, 5860, 4323, 3272, 4854, ,1808, 8192,3965, 551, 10469, 11558, 8933, 8836, 188, 9638, 8077, 9249, 677, 5972, 11409, 6244, 5709, 10871, 7940, 4429, 3778, 8549, 7176, 7656, 3350, 3832, 5923, 5474, 7760, 1359, 2954, 10146, 5175, 11052, 1353, 5789, 5808, 11126, 5145, 1311, 3484, 3894, 1762, 6919, 4474, 5728, 407, 10681* ■ 1512, 2356, 10712*, 268H, 1441, 9553, 2042 , 2987, 11722, 11303, 11918. Vízfestvényeket, szoborműveket, metszvényeket és kőrajzolatokat e következő számok nyertek : 4856, 5702, 3174, 7471, 11196, 33, 7919, 9478, 9408,6614, 9798, 3901, 4301,10448, 4952, 7350, 4208, 10294, 8153, 2871, 3628, 10649, 11557, 1681, 5139, 9662, 9498, 5693, 4673/ 9332, 2422, 4128, 9174, 5289, 8957, 4459, 4186, 5514, 1132, 5368, 7312, 3251,11713,6729,2890,11426,496,2886, 11174, 3219, 11105, 1197, 8758, 7786, 6536, 11483, 598, 4674, 5155, 10334, 9739, 9841, 9758, 8643, 7179, 10699, 2729, 9197, 11154, 5611, 5004, 1127, 11931, 6249 , 2775 , 9519 , 2028 , 8806, 5792,* 2975, 9230, 10725, 1321, 5985, 6114, 2246, 6692, 307, 11822, 8450, 3088, 2217, 132, 1869, 5098, 8038, 3119, 9152, 5750, 8326, 4409, 2254, 6688, 8051, 435, 912,. .4877,..3637, 10782, 5837, 6950, 2189, 11219, 6497, 7319, 5012, 9840, 8979, 6105, 7304, 3926, 11441, 2376,11048, 192, 10746, 3012, 2950, 9895 , 5321, 5302, 828, 10663, 2123, 9182. -----Nemzeti színház. Május 3-dikán : Hunyadi László: Eredeti dalmű négy szakaszban. HIVATALOS. A kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministeriumnak 1858. márt. 14 én kelt rendelete, kiható Magyarországra s a Szerbvajdaságra a Temesi-bánsággal együtt, melylyel a Tiszára nézve egy gátrendtartás bocsáttatik ki. A belügyi ministeriummal egyetértőleg a Tiszára nézve az alább következő gátrendtartás bocsáttatik ki, mely kihirdetése napjától fogva lépend hatályba. Gát-rendtartás a Tiszára nézve. (Folytatás.) Általános határozatok. 8. §. A gátfölvigyázó köteles azon anyagszereket, kellékeket és szerszámokat, melyek lakása mellett vagy annak közelében egy alkalmas helyen tartatnak, jó karban s rendben tartani. 9. §. A gátfölvigyázó egy előrenyomtatott szolgálati könyvvel láttatik el, melybe szolgálati működéseit s minden figyelmet érdemlő körülményeket naponkint köteles bejegyezni. 10. §. A gátfölvigyázónak közvetlen elöljárója az egyleti mérnök. Ha az építészeti egyletnek saját mérnöke nincs, úgy az egylet a gátfölvigyázók fölötti felügyelet és ellenőrködés végett az egyleti választmány egy bizonyos tagját vagy valamely különben alkalmas személyt tartozik kirendelni. A gátfölvigyázó köteles a reá bízott gázdarab állapotáról az egylet mérnökének vagy különbeni kirendelnének minden hónapban kellő jelentést tenni, mi végre megfelelő előrenyomtatott mintalapokkal láttatik el. 11. §: Az egylet mérnöke vagy kirendeltje köteles minden két hónapban legalább is egyszer valamennyi gátakat s azok tartozékait bejárni. Ezen bejárások alkalmával figyelmét a gátmá s különösen a zsilipek állapotára, vájjon azok teljesen használható minőségben vannak-e, a vízcsapoló árkok medrének tisztaságára, az ültetvényekre stb. fordítsa, a gátfelvigyázók szolgálati könyveit tekintse meg, az ezen fölvigyázóknak átadott kellékeket, szerszámokat és anyagszereket vizsgálja meg, átalában a gázfölvigyázók kötelességeinek kellő teljesítéséről győződjék meg, őket oktassa és buzdítsa stb 12. §. Az egylet mérnöke vagy kirendeltje tartozik az időszaki bejárásokon kívül is, valahányszor az egyleti választmány által a végett megbizatik, vagy valamely gázfölvigyázó által alapos okból a végett Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, május. 4. Nagyon csekély volt ismét a hetivásár, alig 1000 mérő volt a piaczon. Búza volt meglehetős mennyiségben; nyolcz órára már mind elkelt, izéinknek nem jutott; ára felment 11 frt 30 krig s pesti méretétől váltóban. Rozs kevésbé volt kelendő 5 f. 30—7 frt 15 krjával; árpa 6 frt 15 kron ment,abol, mely legtöbb volt, legjobban hanyagolták s nérete 5 vsrtra leszállóit; kukoricza kevés volt. 8—9 fton ment, de az adók 9 frt 30 kr, sőt 10 forintra s rátartották. Nagyon panaszkodnak földmiveseink az idő mostohasága ellen, hogy a vetések sok helyen máris sülni kezdenek. Ha megcsendesedik a szél, taán majd lesz eső. Dunánkon egy gőzhajós vontató rakoszik befelé, másik kifelé, egy közönséges vontató árpával kifelé, másik búzával, harmadik kirakodási állomásban van, egyedik, melynek főterhe bőr hulladék, szinte lopott néhány mérő búzát, felfelé menőben ma alig van hajó. Piaczi készlet hiányában s az árak emelkeése miatt ma a neustifti, ó-budai s váczi piaczi hajókörbe is szokottnál sokkal kevesebb, hanem a pesti engermalom s Barber fiainak gőzmalma tesznek nagobb mennyiségű lisztszállítást felfelé. Csakugyan a pesti gabonacsarnok is emelte ma az iakat, az ó-kukoriczát és paszulyt kivéve, mindenbe gabonánál és pedig az alsó árakon búzánál 6— , a felsőket 4 — 12 porral, többi gabnaféléknél kevésbé jelentékeny az emelkedés. Egyébiránt az egész rjegyzéket illető rovatunk közli. Itt a cs. k. szabaalmazott ausztriai hitelintézet pesti fiókjának üzlet-,udósítását iktatjuk ide, hol többnyire, azonkép most is sok czikkekre nézve magasabbak a pesti árjegyzé-, .ík, mint a gabonacsarnoknál. Ez árjegyzék szerint laza bánáti 86—88 fontos 2 ft 54 kr—3 ft, tiszai 83 —87 fontos 2 ft 44—2 ft 48 kr, — bácsi ——, fehér- i ki------., — rozs nógrádi 78—80 fontos 1 ft 44 - 46 kr; 1 ssti-------; árpa 63—68 fontos 1 ft 36—40 kr; zabkeresett) 4511/m fontos 1 ft 20—24 kr; a kukoricza 1 - — ; uj 2 ft 20—24 kr; köles — — ; paszuly 3 ft 1 1 kr; repeze (igen szilárdan áll) 6 ft 45 kr, (a pesti ikonacsarnok folyvást nem jegyzi még a repeze fákat) ; ausztriai méréje pengőpénzben; repereolaj ríztitatlan 25 ft, őszi szállításra 27Va—2700 ft, rep- repogácsa 1 ft 38 kr; méz, fehér szinméz 24 ft; rostrói finom viasz 104 ft; borkő fehér 28 ft; veres 26 1 disznózsír hordó nélkül 30 1/2 ft; aszaltszilva átszálnban 8/4 ft mázsája pengőben, szesz foka hordó nél pül 22 pkr. n Bécsből máj. 1-ről való tudósítás szerint, a múlt hész minden főbb gabnanemben élénk lett volna a forg - .lom, ha az eladók visszatartók nem lettek volna. 2 áposztarepere mintegy 1500 mérő kelt el 6/2 pfrtval loco Győr, hét végén ismét feljebb rugtatták azokat az eladók s máj. 1. szintén lóco Győr 600 m. frt 45 krjával fizettetett; miután pedig nemcsak igyaz- és Csehországból, hanem Hollandiából, Bel- Oiumból s Németországból is naponkint hangosabbá - ez a panasz a vetéseknek esőhiány miatti rész állá- *k iránt, Bécsben már 7 pftot is meg lehetne kapni repere méretéért. Tisztított repereolaj nagyban 27 %, részletekben 28 pengő ftjával is két készletben; őszi szállításra nj, daczára az árak változékonyságából eredő lanyhaságnak, 27%—28% ft közi inog, s ma 28 ftot már meg is adnak, 28 %-fet kérnek. Triestben a legközelebb múlt héten (april 29-ki tudósítás szerint) elkelt 7700 stajo romagnai búza 5% ■—6 frtjával, 1300 st. ferrarai 5% frtjával, 5500 st. bánsági 5 frt 35—45 krjával, 600 st. ibrailai 4 frt 45 krjával, 1700 st. kukoricza ibrailai 3%, — 2000 stajo moreai 3% frt. — 700 stajo romagnai 3 % — 3% forintjával, zab 2300 stajo levantei 2 forint 1800 st. odessai 2 1/4, — 1200 st. különféle hibás 2 ftjával, lenmag cataniai 300 st. 8 ft 30 krjával. A trieszti stajó épen egy negyeddel nagyobb az ausztriai mérőnél, miszerint reductio útján a stajo szerint kitett árakból egy negyedet levonván, Triesztben a bánsági búza mérete 4 ft kg/ kr — 4 ft 183/ kr pengőben. Maros-Vásárhely, apr. 26. Észak kelet felől a görgényi, észak felől a fehérlő naszódi,és dél felől a városunk melletti úgynevezett— hosszú falvakból kivehető, még örökös jéggel borított fogarasi havasok még egyre küldik fagyasztó lehelletöket egészen idáig, így nem csoda, ha a kikeletnek itten még eddigelé se hire sem hamva. Daczára azonban a száraznak ésmert a fütött szoba még ma is jól fog esni, miután tegnap Szász-Régenben és környékén becsületesen havazott hosszúnak mondható télnek, meg az egerek által okozott tetemes pusztításoknak, az őszi vetések tűrhetőleg állanak. Mindazáltal, ha meggondoljuk, hogy a közel határos Nyárád mentén sok oly falu van, hol alig 3—4 a. a. mérő gabonával rendelkezhetnek , ha továbbá fontolóra vesszük, hogy a tavaszi vetésekkel az egyre kedvezőtlen és alkalmatlan időjárás miatt nagyobbára elkéstek, nem kell épen pessimistáknak lennünk, ha tapasztalt gazdák állítása szerint nem a legtermékenyebb esztendőt reméljük. E silány kilátással szemben elég aránytalan a gabonaneműek ára, s melyet a legutolsó hetivásárról vitt hivatalos jegyzőkönyvből ime ide igtatunk: jobb tiszta búza alsó ausztriai mérője pengőben : 4 f. 24 kr.; közepes 4 ft; jobb elegybuza 3 f. 12 kr.; közepes 2 f. 40 kr.; jobb rozs 2 f. 24 kr.; közepes 2 f.; közepes zab 1 f. 4 kr.; török búza 2 f. 40 kr. Egy napszámosnak étel nélküli bére 30 pkr. — Felkötött széna mázsája 1 pft; kötetlen 54 kr. — 12 fontos szalmakötés 40 pkr. — Egy pár ökörbőr 28 pft; egy pár tehénbőr 19 pft. Egy pár közepes bárány 2 ft 24 kr — 2 ft 36 kr pp. (egy egész teljes báránynak a húsát. 20 pkr száron lehetett venni és egy pár fekete báránybőr ára (kikészitetlenül) 2 pft — 2 pft 24 krg.— Egy mázsa fagygyu 19 pft.— Egy pár ökör 119 ft; egy pár tehén 100 pft; egy pár tinó 65 pft. — 1 font tehénhús 45 pkr; 1 font borjúhús 7 kr; 1 font meresztett sertéshús 11 kr; 1 font vaj 40 kr; 1 font szalonna 20 kr; 1 jó lúd 48 kr; 1 jó pulyka 1 ft 12 kr; 1 tyuk 20 kr; 1 font só 3 kr; 1 kupa asztali bor 20 kr; 1 kupa pálinka 20 kr. — 72 hüvelyk hoszú kemény tűzifa öle ára 9—10 ft. A tutajkereskedés nem csekély fontosságú lévén Erdélyre nézve, a tutajok árjegyzékét is közlöm: Gyergyóban: 6-7 legnagyobb fenyőgerendából álló fertály-tutaj (pusztán deszka nélkül) 40 pft; ugyanaz 100 deszkával 56 ft. — 10 gerendából álló közepes fertály (pusztán) 28 ft; ugyanaz 100 deszkával 44 ft. — 12 gerendából álló (székelyesen :az aljából a leggyöngébb) pusztán : 20 ft; ugyanaz 109 deszkával 36 ft. Minden fertálynak a havasból való kihozatala (székelyesen a béresség) 20 pftba kerül. A fertályokat Sz. Pálnál (két órányi távolságra esik Maros-Vásárhelytől) négyenkint egész tutajjá kötik és ekkér szállítják egészen Lippáig és ottan egy „KDrug“ nevezetű helyen (hol az eladó piaci vagyon) a legjobb fertályt (100 fenyődeszkával terhelve) legfeljebb 80 pengőforinttal veszik. Odáig szállítva 76 pengőforintba kerülvén egy legjobb fertály, a tiszta nyereség úgyszólván csak 4 pengő forint. *) Az erdélyi kereskedőké tehát rendszerint csak a .. . r i s ic 0, a bizonyosabb nyereség pedig minden veszedelem nélkül a lippai és aradi fakereskedőké, kik a 89 pfton megvett legjobb fertályt sokszor a helyszínen is 100 pfton és még ezen felül is eladják. — Megjegyzésre méltónak tartom még, hogy 1 fertály apró tutaj 20 szarufával megterhelve Gyergyóban 16 - 20 portba, 4 egy fertály apró tutaj 1000 darab szőlő karóval 1 1 pftba kerül. 1. 1. karékpénztár iránt körünkben a legkedvezőb részvét mutatkozik A már bezárt körtyen vidékünkön 406, tehát a kívánt számnál 256-al (öt/b, részvény íratott alá. Ezen váratlan eredmény reánk nézve annyival megnyugtatóbb , mivel,minden mellékes fogások, nyegle hajhászat vagy rábeszélés nélkül, rövid idő alatt, önkénytes után eszközöltetett. Számosan írtak 10 részvényt alá, s nem csekély vigaszunkra, több oly egyéniségekkel is találkozunk, kik ez ideig a közügyek iránti részvétel másodrendű dolognak, s az efféle hazai vállalatok melletti buzgalmat, hiúságos foglalkozásnak tárták. E szerint az első lépés becsülettel meg van téve, s most már az illetők, a megalakítás teendőihez nyúlhatnak Az ügy nálunk ugyan új, de már égető szükség, eldöntése tehát a lehető legrövidebb úton eszközlendő, hogy jótékony működése nem csekély előnyeit mielőbb külcsönösen élvezhessük. Úgy halljuk, Nyíregyházán szintén terveznek egy takarékpénztárt, melynek élén egy köztiszteletben álló hazafi volna. Ha ez csakugyan létesülne is, mi bízvást hisszük, miszerint, hitelintézetek teljes hiányában, mind a két, készpénzt kezelő és forgató intézet egymás mellett haszonhajtólag meg álland. .. A tisza vidéki vaspálya, miskolcz-debreczeni vonalán a munkálatok elég erélylyel és kedvező eredménynyel haladnak.. A tokaj-debreczeni részen az alapmunkálatok nagy részben befejezvék. A felettébb kedvező vízállás és folyvást száraz tél a tiszai hidfők építését is tetemesen megkönnyítő. Átalában a hídépítés körül már eddig is lényeges munkálatok létettek. Ily nagyobbszerű mű valóban tudtunkra alig épülhetett volna kedvezőbb hely és időviszonyok közt. A legszükségeseb anyagok, fa és kő nálunk a legnagyobbőségben könnyen s olcsón kapható, az időjárás pedig a lehető legkedvezőbb. Ha a tiszai híd építését valami véletlen esemény nem gátolja, hihetjük hogy a tiszavidéki vaspálya miskolc-debreczeni része is, a meghatározott időre a közhasználatnak átadatik. A hídépítés könnyítése és előmozdítása végett, a jól számító vállalkozó, a tisza balpartján, egy 4 ló erejű gőzfürész-malmot építe, mely jelenleg már derekasan működik. Úgy halljuk, hogy az építések bevégeztével is jelen helyén maradna, miáltal okvetlenül tetemes nyers erő kímélhetnék meg a nálunk annyira divatozó famunkálatoknál, s szerintünk ismét oly jelentékeny vállalattal gazdagodnánk, mely városunk fejlődéséhez szintén némi segélylyel leendőne. Nem rég tartatott meg, számos hallgató jelenlétében, izraelita községünk úton alakított két osztályú elemi iskolájában a tavaszi vizsgálat. Az oktatási rendszer helyesnek látszik s a még zsenge tanonczek képessége az előadott tantárgyakban, de leginkább a magyar és német nyelvbeni kitűnő jártasság és alapos képesség, annyira meglepőleg s örvendetesen kielégítő, miszerint az illető felügyelők és oktatóktól őszinte elismerésünket meg nem tagadhatjuk. Levelem bezártával hallom, hogy a tokaji takarékpénztár részvényesei május 7-kére fognak közgyűlés tartásra meghivatni. . . nr. 1. „E gyors sülyesedés oka, hogy költeményeiben a gondolatnak nem adott helyet. Mint mindazon fiatal költők, kik ifjúságukban academiai dijakat nyernek, nagy könnyűséggel bírt közhelyek költői kidolgozásában, s egyszersmind a képzelődés ritka termékenységével. De minthogy elmulasztó komoly gondolkozás által e talentumot tartalmasítani, minthogy tanulmányaival a technikánál megállapodott — a mesterkérés állt lassan kint a művészet helyébe. Genialis költő képzelődés nélkül nem képzelhető, de tudja fékezni, a gondolat szolgálata alá helyezni. Hugo Victornál soha se lelni egy tartalmas alkalmazható eszmét; költeményeiben nem követ művészi tervet; a philosophiai erkölcsiség dolgában nincs meggyőződése, sőt tulajdonkép semmi véleménye; s ezért is nem gyakorolt átható befolyást. Még magasztaltsága (exaltalio) is lelkesedés nélküli, s a szenvedélyek is inkább fejével mint szivével függnek össze. Lelke egy pillanatig se szenved azon fájdalmak alatt, miket alakjaira terhel.“ — Ha mégis a franczia lyra történetében nagy jelentősége jön, azon merészségnek s hevességnek tulajdonítandó, melylyel az academiai feszesség s formaszegénység ellen hadat indított, s a képzelődés alakító jogát kivívása romantikás iskolának Francziaországban, sajnos nem mindenben követésre méltó, vezére len. Lyrai költészetében egyébiránt drámai s regényírói jellemvonásai is vannak letéve; ezen nemekben is lyrai intenziók tűnnek ki, a mennyiben sokkal inkább érdekli őt rendkívüli érzemények s nézetek, mintsem alakok s események ecsetelése. Shakespeare és W. Scottban leginkább vonzzák őt oly alakok, kikben, hogy ne, mondjuk, az elemi anyag túl-, sulylyal bir a szellemen, szóval a szörnyek. Ezek hajlamas talentoma szerintiek; ezekkel népesíti be műveit: Bug-Jargal, Handesland, Quasimodo, s a többi, egy tésztából gyúrt különböző alakok, a canibalok, nememberek, milyeneket azelőtt is használtak költők, de rendesen csak másodrendű mellékes szerepben, nála főszereplők, tulajdonképi hősök, költői eszmények. — Hugo befolyása az ifjabb nemzedékbe s költőkre nagy volt, mint rendesen lenni szokott nagyobb hibái mint fényes tulajdonai által; — s különösen extravagantiás elsajátítása egy ideig szinleges létet kölcsönző talentom nélküli költőknek, vagy elferdítő a helyes útról a valódi talentomokat. És hibái egytől egyig ma is uralkodó vonásai az összes franczia irodalomnak Nemzeti színházi játékrend 1858-ban. April. April 4-kéig a színház zárva volt; 5-én „Dalos Pista“ eredeti népszínmű; 6-án „A próféta“ franczia dalmű; 7-én először „Két hatalom“ eredeti vígjáték, s ezzel táncjáték; 8-án „Don Caesar de Bazan“ franczia szinmü; 9-én „(A) hugenották“ franczia dalmű; 10-én „Az utolsó Zách“ eredeti szinmü; 11-én „Lammermoori Lucia“ olasz dalmű; 12-én “(A) czákné“ franczia szinmü; 13-án „Lammermoori Lucia“ olasz dalmű; 14-kén" Ijadak bán“ eredeti színmű; 15-kén „(A) zsidónő“ franczia dalmű; 16-án „A fogház“ német vígjáték; 17-én „(A) vén bakancsos és fia“ eredeti népszínmű; 18-án „Lammermoori Lucia“ olasz dalmű; 19-én „Garrik Bristolban“ német vígjáték; 20-án „(A) troubadour“ olasz dalmű; 21-én „Két Barcsay“ eredeti színmű; 22-én egyveleg eredeti s idegen dalművekből; 23-n „Robert és Bertan“ táncmű; 24-én először „Magyarok Törökhonban“ eredeti népszínmű; 25-én „Don Caesar de Bazan“ franczia czi színmű; 26-án először „Fenn az ernyő nincsen kas“ eredeti vígjáték; 27 én „(A) kunok“ eredeti dalmű; fal 28- án „Fenn az ernyő nincsen kas“ eredeti vígjáték; 29- én „Katalin“ tánczjáték; 30-án „Rendkívüli előavásdás“ és „Becsületszó“ eredeti vígjátékok. Összesen 26 előadás, melyek közül tisztán színműi 14, dalműi 9, tánczjátéki 2, színműi és tánczjátéki vegyest 1. Színmű adatott összesen 16szor, és pedig eredeti 11-szer, idegen 6ször. Dalmű adatott 8szor, és pedig eredeti 1szer, idegen 7szer; a 9-ik dalműi előadás egy eredeti s két idegen dalmű töredékének egyvelege volt. Újdonságok e hó alatt: három eredeti színmű, melyeknek egyike botránkoztató látványosság (Magyarok Törökhonban), másika gyönge vígjáték (Két hatalom), harmadika azonban (Fenn az ernyő nincsen kas) mind a színpadnak mind az irodalomnak kitűnő nyereség. A színészek, énekesek s tánczosok elfoglaltatása e hó folytán következő arányokat mutat: s 12-szer lépett föl Tóth; 11-szer Feleki; 10-szer Lendvainé (Fáncsy Ilka), Munkácsy Flóra s Szerdahelyi; 8-szor Udvarhelyi Miklós; 7-szer Lendvai; 6-szor Füredi, Hollósy L -né, Szigeti s Szilágyi; 5 szer Benza, Egressy, Kőszeghi s Tóth Soma; 4-szer Kaiser Ernstné, Réthi s Szatmáry-Laczkócziné; 3-szor Campilli, Ellingerné, Eötvös Borcsa, Jekelfalussy, Jókainé s Némethi; 2-szer Aranyvári Emilia, Bartháné, Bignio, Fehérvári Mari, Komlóssy-Kné s Latkócziné; 1-szer Téli Emilia, kalmat nyújtó eseményről értesíti, a helyszínére menni, s a körülményekhez képest szükséges munkákat meglétetni, vagy amennyiben azok az ő hatáskörét meghaladnák, a választmánynál indítványozni, melynek ő a helyszínén tartott szemlékről jelentést tenni köteles. 13. § A Tisza mentében Tisza-Ujlaktól egész a Tiszának a Dunába szakadásáig vízmérők állíttatnak föl, melyeknek nem szabad egymástól 2 mértföldnél csekélyebb semföldnél nagyobb távolságra lenniök. Mindenik vízmérőn következő pontok jelöltetnek meg: a.) a legcsekélyebb vízállás (null-pont); b) emelkedő viz, t. i. azon pont, melynek elérésénél viz az előtért elönteni s a gát alját érinteni kezdi; c) árviz, jelesen azon pont, melynek elérésénél magas vízállás létezik s a gátaknak éjjel-nappali szorgos őrzése szükségesséválik; d) az ismeretes legmagasb vízállás. Egyébiránt a vízmérő toknyával láttatik el ■ jelesen lábakra és hüvelykekre osztatik, még pedig „az emelkedő víz“ pontjától le- és fölfelé. A vízmérők álláspontjai, azoknak fölállítása s fölebbi megjelölései a tiszaszabályozási központi felügyelőség rendelete szerint s annak vezérlete és ellenőrködése alatt határoztatnak meg s létesittetnek. Ezen fövizmérőkön kívül, a gátfölvigyázóra bízott mindenik gátdarab közepén a gát alján egy vízmérő állittatik föl, s azon — az illető fövizmérő megjelöléseivel vizmérlegileg megegyező módon a következő pontok : „emelkedő víz“, „árvíz“ és „legmagasabb vízállás“ kijelöltetnek. (Folytatjuk.) LEVELEZÉSEK. Tokaj, ápril 29-én. Multi közlésem kiegészítéséül, örömmel írhatom, hogy a Tokajban felállítandó ta*) Ebbe nincsen beletudva a dij, melyet a tutaj-tulajdonosok kapnak, ha Gyergyóból borvizet, vagy Maros- Újvártól lefele álladalmi sót szállítanak. Y.—Z. KÜLFÖLD. Francziaország. Espinasse tábornok belügyminiszter a franczia megyefőnökökhöz a következő körlevelet intézte : „Paris, április 20. 1858. Főnök ur! Felhívom önnek egész figyelmét, hogy a kávéházi és vendéglői rendőrségre vonatkozó december 20-diki rendeletet szilárdul és éberséggel szükség alkalmazni. E rendelet célja a közerkölcsöket és általános biztosságot erélyes rendszabályokkal megvédni; — a kávéházak és vendéglők túlságos nagy száma, azoknak részmagok tartása, a rajuk való szigorú felügyeltetés hiánya, megannyi okai az elerkölcstelenedésnek és a rendetlenségnek. Kívánom, hogy ön e részben tevékeny és szigorú felügyeletet gyakoroljon, hogy nemcsak a baj terjedését teljességgel meg ne tűrje, sőt inkább azon iparkodjék, hogy azt lassan lassan csökkentse, akár azáltal hogy oly új jogosítványokat megtagadjon, melyek a helyiség szükségei által nem igazolvák, akár hogy a rendőri inézkedések megszegése esetében, vagy midőn a közbiztosság úgy kívánja, ezen intézetek közül azokat bezárassa, melyekre az ön figyelme felhivatik. Nem kétlem, főnök úr, hogy ön ereje szerint iparkodni fog azon baj orvoslásán, melynek létezésére én figyelmessé tétettem. E részben az ön ildomosságára és szilárdságára számítok. Fogadja stb. — A párisi utóválasztások politikai jelentősége Jules Favre-ben öszpontosul. Ha meggondolja az ember, hogy az ismeretes három kerület minden előbbi választásnál a leghatározottabb democratiához tartozott, s hogy ezúttal, a választási törvény legutóbbi Magyar kő 11 . részét. 136 -41. Magyarország és Erdély eredeti képekben. Nevezett országok legérdekesb tájait, városait, fürdőit, egyházait, várait, palotáit s egyéb régi és uj építményeit a helyszínen rajzolta Rohbock Lajos. Aczélba metszették korunk legjelesebb művészei. A történelmi és helyirati szöveget irta Hunfalvy János. Első szakasz. Magyarország Első kötet. Darmstadt, 1858. Kiadja és nyomatja Lange Gusztáv György. 8-rét. XI—XVI. füzet. 18 kép. szöveg 81—128 lap. Egy füzet ára 30 pkr.