Pesti Napló, 1858. május (9. évfolyam, 2467-2490. szám)
1858-05-04 / 2469. szám
I * iDity nyomorra jutunk. Nyilvánvaló, hogy csak a biztosító társulatok segíthetnek a bajban, azért oda siessünk. Mindegyike bir ügynökkel nálunk, de, hogy mi a magyarnál biztosítsunk, ezt— mellőzve minden más tekintetet — már csak azért is kel tennünk, mert közel esvén hozzánk, rögtön segíthet. Ez pedig a legfőbb. Isten velünk.“ Ehhez egy másik tudósitónk után még következőket csatolunk: „Ma, ápr. 30., d.u.lóra tájban megbonyult a vészharang. Az árpautczában izraelita iskolás gyermekek gyufával játszván, egy zsellér házát kigyújtották , s minthogy nagy déli szél dühöngött: a lángok árjai oly gyorsan elözönlötték a szalmafedeleket, hogy mintegy másfél óra alatt a szél mentében éjszaki irányban 3 utcza s ezekben mintegy 200 ház (többnyire izraeliták lakásai), lett a pusztító elem martalékává, kevés hija volt, hogy az ipolyi fahíd le nem égett. Csak a cserépfedelek maradtak meg a szél és lángfolyam irányában. Az elöljáróság és csendőrség mindent megtett a vész lecsillapítására, de az orkánnal daczolni lehetetlen volt. A házak legtöbbnyire beégtek, s számos család jutott koldusbotra. Irtóztató a pusztulás és jajveszékelés. Több szegény, pár év alatt zsellér, most másod ízben lett áldozata a tűzvésznek.“ A „P. U.“ tudósítása szerint Szent-Annán és Komlóson iszonyú tűz pusztított, 900 ház, a templom, mindennemű készlet, sok barom jön a lángok martaléka. Szederlakon is nagy tűz volt. Most jelent meg a „Magyarország és Erdély képekben“ czímű díszmunka 15. és 16-dik füzete, mint rendesen, három-három aczélmetszvénynyel Ro h boch művészi rajza után. Rohboch táj- és városrajzai különösen az által tűnnek ki, hogy a szempont mindig nagyon szerencsésen, igazán művészileg s többnyire a szokottaktól eltérőleg van választva. A felemlített két füzet Eger, Miskolc, Lőcse, a krasznahorka-váraljai vár, Beczkó vára a a Vág völgye képét tartalmazza, s az utóbbin Lipótvára, az Erdődy-féle kastély s Galgócz igen szépen vannak egy keretbe foglalva. — Örömünkre szolgál megjegyezhetnünk, hogy ezen munka, melyet Rohbocknak mind művésziség mind élethűség tekintetében jeles rajzai s a Hunfalvy János által nagy gonddal és alapossággal szerkesztett szöveg oly értékessé tesznek, mind disz-, mind közönséges magyar kiadásában számos előfizetőnek s vevőnek örvend. Hisszük, hogy a németszövegű kiadás nem csekélyebb, sőt tán még nagyobb elterjedésben részesül Németországon, melynek fiai s leányai e munkából bizonyosan igazabb és kedvezőbb fogalmat szerezhetnek magoknak hazánkról, mint holmi dr-berghausi koholmányokból. — Minap jelentettük volt Festetics Leo gr. „palotásadnak megjelentét; most tudathatjuk, hogy ugyan azon szerzőtül néhány nap múlva egy uj zenemű fog megjelenni : „Pásztoriakadalmas.“ E szerzemény Liszt Ferencznek van ajánlva. — Ez alkalommal megjegyezzük még, hogy a fentebb említett „palotások“ most már nem csupán Rózsavölgyi, de Treichlinger műkereskedésében is kaphatók. — Az „Oesterreichische Zig“nak a magyar akadémia megerősített alapszabályaira vonatkozó tudósítása, melyben többi közt az is előfordult, hogy az akadémiának „hat titkára lesz hét rendes taggal“ a magyar lapokba is átment. Az „Oest. Z.“ azonban hibásan „Secretaer“t mondott e helyett: „Section.“ A magyar akadémiának tehát nem hat titkára lesz — mit is csinálna annyi titkárral — hanem hat osztálya, minden osztályban pedig hét-hét rendes tagja. — Collegáink, kik a hibás tudósítást átvevék, reméljük, sietni fognak azt megigazítani. — A herendi porczellingyár tulajdonosa Fischer Móricz még a múlt év végén a gyárában készült legválogatottabb művek nagy mennyiségét küldő Humboldtnak születésnapi ajándékul. A tudomány 88 éves bajnoka e kedves meglepetést arczképe megküldésével s egy sajátkezüleg irt levéllel viszonzá, melyben a herendi gyártmányokról rendkívül kedvezőleg nyilatkozik, kijelentve, hogy szebb domborműket, gyöngédebb idomokat, a régi festés sikerültebb utánzatát porczellánban még nem látott. — Németajkú ifjúság nevelőit figyelmeztetjük a dr. Julia Fabricius szerkesztése mellett Hamburgban megjelenő „Deutsche Jugendzeitung“ czimű hetilapra. — A gróf Keglevich féle kölcsönrészvények május 1-jén történt kisorsolása alkalmával következő főnyerő számok huzattak ki : az 59,203. sz. nyert 14,000 f irtot; a 31,331.sz.ny. 2500 irtot; a 16,341,53,193 sz. ny. 500 frtot; a 31,962, 22,410, 55,672. sz. ny. 200 frtot; az 1883,25,619, 7332, 44,124, 61,278. sz. ny. 100 frtot; a 24,252, 31,528, 19,398, 50,950, 38,375, 48,158, sz. ny. 50 frtot; az 56,225, 28,104,52,781, izto* 126,495,44,698,62,45, 39,987,14,698,53,303,38,611 lünk. tsz. ny. 30 port. ' ;yar- I — V in/i fi színház. Május 2-dikán Gyulai ur föl it—I léptéül : (A) „czigány.“ Eredeti népszinmű három szaboz- ikuszban Szigligetitől. — Gyulai ur, a vidék egyik legnk.“ S kedvenczebb színésze, Zsiga czigány szerepében mutattata I be magát a pesti közönségnek. Gyulai ur, színpadi otthonsz-nossága s gyakorlottsága mellett, szép markirozási testet" ;yu- Iséget tanúsított, mellyel azonban gyakran túlhajt s ez által logy I játéka simaságát s egybehangzását csökkenti. Olykori siet- I etsége tán némi elfogultságból eredt Hangjának elég óra I ereje van, de nem elég kelleme; azonban azt hallottuk, bent hogy Gyulai úr rekedt, s így ez lehet oka, hogy csengőit a Iségében hiányt vevénk észre. Bővebben ezúttal nem szólúl I lünk Gyulai úrról; még egyébben is óhajtjuk látni, teg I ' — I A kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministeriumnak 1858. márt. 14 én kelt rendelete, kiható Magyaror-szágra s a Szerbvajdaságra a Temesi-bánsággal ] együtt, melylyel a Tiszára nézve egy gátrendtartás bocsáttatik ki. A belügyi ministeriummal egyetértőleg a Tiszára nézve az alább következő gátrendtartás bocsáttatik ki, mely kihirdetése napjától fogva lépene hatályba. 1 Gát-rendtartás a Tiszára nézve.1 Általános határozatok. 1. §. Mihelyest valamely az 1856. oct. 9-n kelt s tiszaszabályozási rendszabály (birod.törv. lap XL Vil. d darab 194. sz.) szerint alakult építészeti járásban vallamely gát vagy olyan gátdarab, mely az építészeti ti járás egy nevezetes részét vizáradások ellen védi, is elkészült, ezen gát vagy gátdarab utóvizsgálat alá feketik. Ezen utóvizsgálat az illető megyei (kerületi) hatottság vezérlete alatt, egy kirendelendő műtértő utóvizstsgálati biztos által, az építészeti felügyelőség s az építészeti válaszmány egy tagjának meghívása mellett történik. Az utóvizsgálatra keletkező elintézésben és megállapíttatik azon időpont, melytől a gát szabály- szerű föntartása kezdődik. Ami a gátakra nézve érsrvényes,az áll az azokhoz tartozó építészeti tárgyakra, tájelesen: vizcsapóló árkokra, zsilipekre, hidakra sat. — nézve is. 2. §. A gátak föntartására szükséges személyzet az b. egylet által rendeltetik ki. Az egylet köteles beszerezni m a szükséges szerszámokat és eszközöket is, mint: laszpátokat, sarlókat, kapákat, pézs- vagy vágókéseket, pecsákányokat, taligákat, lámpásokat, köteleket sat., továbbá a megkívántat)') munkaerőket, az anyagszereket, mint: karókat, czölöpöket, deszkákat, léczeket, nádat stb. s a fönntartásra szükséges egyéb kellékeket biztosítani. 3. §. A gátak s az azokhoz tartozó építészeti tárgyak, nemkülönben a vizcsapóló árkok rongálása mindenkinek tiltatik. Különösen pedig tilos:a) a gátakat leásni, azokról gyepet szelni s azokat kivölgyelni vagy bevágni; b) a gátakon s a vizcsapóló árkok partjain marhát legeltetni; c) a gátaknak akár tetejére akár pedig lejtőjére bármiféle anyagszereket lerakni, gyepűt s egyebet iil*) A t. szerkesztőségek kéretnek ezen soraim közlésére. A gátak föntartása. 6. §. Mindenik gát kellő darabokra osztatik s mindenik darabra nézve, melynek egy mértföldnél nem szabad hosszabbnak lenni, egy gát-föl vigyázó rendeltetik. Ha a gát egyszersmind szekérutat használtaik, úgy a fölvigyázó — a gátnál s az utaknál netalán érdekelt különböző felek közötti kiegyezés fentartási mellett — egyszersmind uttegyengetővé is rendelendő , ez esetben az ilyen gátfölvigyázóra bízandó darab hosszának 2000 élet nem szabad meghaladnia. A gát fölvigyázó köteles a reabizott gátdarab jó karban tartásáról gondoskodni. A fölvigyázónak a gát közelében kell laknia, s ha a gát lakott helyektől fölötte távol esnék, úgy számára valamely alkalmas helyen fog lakás készíttetni. 7 . §. A gázfelvigyázó a reá bízott darabot, valahányszor a szolgálat vagy egyes események kívánják, de legalább is hetenként kétszer, köteles bejárni. Az ezen bejárás alkalmával észrevett vagy bármi módon tudomására jutott fogyatkozásokat és rongálásokat tartozik azoknak okaival együtt, amennyiben ez tőle kitelik, elhárítani, s a szükséges kijavításokat és helyreállításokat tüstént teljesíteni, vagy azoknak teljesítése végett közvetlen elöljárójának jelentést tenni. A gázfölvigyázó különös gondot tartozik az ültetményekre fordítani, s azoknak ápolása, valamint egyéb kötelezettségei teljesítése, p. o. a gátnak bokroktól, bogácsoktól sat, nemkülönben vakondakturásoktól s ezek általi egyéb rongálásoktól tisztán tartása végett, magával mindig egy lapátot s egy pözsg vagy vágókést hordani. A 3. §-ban elősorolt tilalmak áthágásait s jelen szabály egyéb megszegéseit, köteles tőle kitelthetőleg megakadályozni s azoknak megtörténte esetében a szolgabírói (járási) hivatalnak vagy közvetlenül vagy pedig elöljárója utján jelentést tenni. (Folytatjuk.) HIVATALOS. Megy a levél Lyubovityhoz sebten, Megy a Bájó, s Pobratimot *) keres Nyegosevity Máté Pobratimér : „Te választott, te igaz jó testvér! „Nossza készülj, Lyubovity párbajra „Hit ki engem, — jösz te velem, „Truszina hegy lábainál meg ma „Meghalok én, vagy meghal a Bég ma. Készülj Bájé, készülj ki Pivábul, Végy magadra selyem köntöst szépet, Két kardodat, melyet itt készített A kovács. Fel Nyegosevity Máté ! Indulnak a viadal útjára. Pivábul kiérnek nem sokára; Majd felmennek a Truszina hegyre, S leszállnak a Neveszinya völgybe. Már a török ott várt a küzd téren, Ki teszi tó sátrát völgy középen, Sátor alatt ül, issza a jó bort, Sabon-Aga nyújtsd oda a kancsót. A pivai Bájó megérkezett, Megérkezett a sátorba lépett, Belépett s a földre ült a Béghez, És dicsérte magában az Istent: „Lyubovity Bég jó reggelt! ugy állnak „Az idők , hogy ránk rosz idők járnak.“ A két kardot ezután leoldja, Mindkettőt a Bég ölébe dobja : „Itt van, válaszd magadnak a jobbat, „Hagyd' nekem ott aztán a roszabbat, „Mind a kettőt egy kovács csinálta, „Nem mondhatod, hogy csel van alatta “ Lyubovity-Bég a dolognak láttán *) A választott testvér , aki valamely veszedelem elhárítása végett, az egyházban választatik. Talpra ugrik, áll már könnyű lábán, kezével a markolatot fogja : „Mit te Bájó, te pivai fattya ! „Minek nekem Bizánci kardod, „Kinek van még Damasuja látod !“ A Bájó is gyorsan ugrik talpra, Mind a ketten kiállnak a síkra, Kiállnak és egymástól elmennek. Pobratimot küldi mostan Bájó, Tapogatná meg Lyubovityot jól, Nincsenek e a Bégen pánczélok ? Nyegosevity vizsgálja a Béget, Tapogatja a hogy hozzá férhet, Hát a Bégen három pánczél is van, Mind a három egymás tetejében! Lyubovity Bég gondolja magába, Hátha Bájó nyomára jön ennek ? Mátét tehát megöleli szépen, Megcsókolja s hozzá igy beszélő : „Nyegosevity Istenben barátom! „Titkold el a pivai Bájónak : „Hogy énrajtam pánczél is van három! „Ha Isten és szerencse akarja, „S ellenfelét lesújtja a Bég karja, „Legyen tied a selyem öltönye, „Aztán minden nembeli fegyvere, „Meg az a kincs a mit nála találsz. „Előkelőt teremtek belőled! „Egész házat építtetek néked, „Neveszinya kies falujában „Az udvarom tőszomszédságában, „8 ezer arany üti még a markod !“ Csalja magát Nyegosevity Máté, íme már is harapja a kígyó, Eltitkol a Bájó előtt mindent 8 Pobratimét elárulja ingyen. Azt mondja, hogy más egyéb a Bégen Selyem ingen kívül semmi sincsen. Ezután a Bég küldi szolgáját, Tapogassa szinte vetélytársát, S megy a szolga tapogatja Bájót, S visszatérve azt mondja a Bégnek, Hogy a Bájón semmi pánczél nincsen, Gyolcsból szövött inge, és fölébe van húzva egy kis selyem öltönyke. Egymással most viadalra kelnek, Tartja Bájó markát fegyverének, Lyubovity is igy tesz az övének. A tanúk most tőlök tova állnak. Mire összemennek, összevágnak, A hová üt a Bájó a Bégre. Ingen, selymen áthat a kard éle, Hogy szikrázik, villámlik aczélja, A hová meg Lyubovity vág a Bég, Ing és selyem a Bájón reped szét, S az ing alól fekete vér bugygyan, A selyemből kin fityegő hús van, Alig bírja jobb kezét, oly sérült, S amint látja, hogy vesznie kell itt Az árulást nem tudja elnyelni, A zöld fűbe kardját elhajítja Alá szalad a török fegyvernek. Jobb kezével felkapja jobb karját, A ballal megszorítja a torkát A földre a zöld gyep közé vágja, Haragjában fogai közt rágja. Hogy meglátja ezt most Nyegosevity ! Kapja magát neki iramodik, Szalad vele Saban aga és fut A pivai Bájó is utálnok : „Megállj testvér Nyegosevity Máté! „Ha szaladni mindjárt tegnap kezdtél „A pivai Bájó ma utólér!“ S el is érte a mezőnek végén Vére is forrt kardjának az élén, Vállakig le fejét hasította És az Aga után kiáltozta : Térjél vissza Sábán aga szolga ! „Vetköztesd le Nyegosevity Mátét, „Elviheted magaddal köntösét, „Nem bántalak a hitemre mondom.“ Most megfordult Sabon aga szolga Nyegosevity ruháját lehúzza, S vissza ballag szép Neveszinyába. Vetkezteti Bájó Lyubovityot, Fegyvert, öltönyt már róla lehúzott, Talált nála három tüsző kincset, Mind a három aranynyal színig telt, Azt leoldja, derekára köti, Magát keser lovára felveti, Tart — egyenest a tenger partjához Gyógyitni a kezét — Olaszokhoz. (Folytat. köv.) Magyar könyvészet. 119. Az első magyar általános biztosító társaság alapszabályai. Pesten. 1858. Nyomatott Wodianernél. 4 rét 20 lap. 120—35. Magyarország és Erdély eredeti képekben. Nevezett országok legérdekesb tájait, városait, fürdőit, egyházait, várait, palotáit s egyéb régi és uj gyűjteményeit helyszínén rajzolta Rohbock Lajos. Aczélba metszették korunk legjelesebb művészei. A történelmi s helyirati szöveget irta Hunfalvy János. Darmstadt, 1858. Kiadja és nyomatja Lange Gusztáv György. Első szakasz: Magyarország. Első kötet. 4-rét, I -XVI füzet. 48 kép. Szöveg 128 lap. Egy füzet ára 1 ft 12 kr pp. )r_ I Nyilatkozat.*) Iie I „Fenn az ernyő nincsen kas“ eredeti vígjátékomért a * I két első előadás jövedelméből a részeket már megkaptam, I s a többi díjazásban a fennálló szabályok értelmében I épen úgy fogok részesülni, mint bármely eredeti mttszer- s sője. A kifizetés ideiglenes felfüggesztése elyszerű félresértésből történt, melyért valóban senkit sem lehet okolni; *• annyi bizonyos, hogy ezen pályadíjnyertes művem a színházi díjazásban egy, még akkor hozott határozat értelme- 1- ben részesül, midőn a pályaművek sorsa eldöntve nem is volt. Jövőre nézve a pályadíjnyertes művek Ügye még nem tárgyaltatott, s irántok határozat még nem hozatott. Minthogy ezen ügy közelebbről engem érdeklett, s én egyszersmind a nemzeti színház hivatalnoka is vagyok, ki kell jelentenem , miszerint én a „Magyar Posta“ megszüntetése óta semmi néven nevezendő lapirodalmi vitat-kozásban részt nem vettem , és az igen tisztelt szerkesz-tőségekkel semmi néven nevezendő, összeköttetésben nincs szerencsém állani. — Pest, május 1 -jén 1858. Szigligeti v dlj az előtéren (a gátak s a vizmeder között) létező utaknak az árvizek habverései elleni biztositárendelt ültetvényeket rongálni; 26,495,44,698,62,153,39,987,14,698,63,303,38,612. tenni, még pedig a száraz felőli oldalon a gát aljától jjSZ. ny. 30 pírt. ' — iVi'ftzeti színház. Május 2-dikán Gyulai ur fölléptéül : (A) „czigány.“ Eredeti népszínmű három szanégy iilnyi távolságban ; s a Sára e) a száraz felőli oldalon a gát aljától 15 ölnél csekélyebb távolságban árkokat, a viz felőli oldalon ellenben a gát aljától 5 ötnél csekélyebb mennyiségben árkokat és földet ásni; fj a gátakba bármiféle magánczélokra czövekeket, rudakat vagy egyéb tárgyakat beverni; g) a gátakon keresztül, az a végre rendelt és sajátlag előkészített helyeken kivül szekerezni s lovagolni h) a vizcsapoló árkokon keresztül szekerezni vagy marhát hajtani; i) a vizcsapoló árkok medrét bármiféle tárgyakkal elrekeszteni, azokban halászati és lenáztatási készületeket állítani, s beléjök megkeményítés végett faczölöpöket rakni sat.; k) a viz mentében a gátak alján s netalán a vízcsapoló árkok mellett fölállított vízmérőket rongálni, 4. §. Vízáradások idején az építészeti járásbeli községek és egyes földbirtokosok kötelesek, a politikai vagy építészeti hatóság, avagy az építészeti egyletek alkalmazottjainak fölszólítása folytán, a birtokukban létező s a veszélyezett gát tüsténti védelmére szükséges anyagszereket, szerszámokat és eszközöket, valamint a szállítóeszközöket s a szükséges munkaerőket, a folyó árak szerinti megtérítés mellett rendelkezés alá bocsátani. 5. §. Jelen szabály áthágásai, amennyiben a büntető bíró illetősége alá nem tartoznak, az 1855. apr. 3-ai (bírod. törv. lap XVIII darab 61 sz.) s 1857. September 30-i ministeri rendeletek (birod. törv. lap 198 sz.) határozatai szerint fenyitendők, mind tavaszi, mind őszi vetések igen hitványul állanak, sokan már az eső sem segít többé, a piaczi forgalom készlet hiányában nagyon megszükült s a két utóbbi hetivásárt csaknem jelentéktelenné tette; a gabonaárak felrúgtak; a szeszgyártók is gondolkodnak készleteknek visszatartására, bár a szesz ár is ismét hágott, de világos már, hogy ezután drágább gabonából kell dolgozniok, mint milyenből a mostani készlet készült. A győri gabonacsarnokot is újra megindították a hitelesen szaporodó rosz hírek s május elsejéről ismét emelkedő árakat jegyzett, de mi ezeket addig köztudomásra hozni sem tarjuk érdemeseknek, mig a pesti áraknak méltólag felibek nem hágnak. Hasonlag ez történt a bécsi piaczon, hol annyira megjött az üzérek kedve, hogy máj. 1-jén már 10— 12 párral szívesen adtak többet a vizen úszó készlet búzáért, mint előzőleg azon héten. Azonkép egyszerre 4—6 krajczárral feljebb ment a zab ára is. Azt hisszük, holnap a pesti hetivásárról is jelentékeny áremelkedést fogunk jelenthetni, vigasztalásukra azon gazdáinknak, kiknek talán még készletük van. Losoncz. ápril 29-én hozatott a hetivására 527 mérő búza, 91 m. kétszeres, 653 m. rozs, 139 m. árpa, 125 m. zab, 20 m. kukoricza, elkelt tisztára minden, következő közép árakon: búza 80—86 fontos 2 f. 16, rozs 76—80 fontos 1 f. 46, rozs 68—74 fontos 1 f. 28, — árpa 60—66 fontos 1 f. 25/5, zab 42—46 fontos 1 f. ,kukoricza 76—78 fontos 1 f. 56 krajczárjával pengőpénzben. Burgonya hozatott 171 mérő, ebből 164 kelt el, szintén emelkedett áron 1 f. 12 párjával. Triest, april 29. A búzaüzlet folytonosan élénk, mert a helybeli malmok egyre folytatják bevásárlásaikat, sőt Spanyolország számára is vizetett ki bizonyos mennyiség. Kukoricza szintén szilárdan tartja magát, tekintve az angolhoni emelkedést, de a forgalom kevés, mert nincs készlet. Ezek ára emelkedett, más gabonaneműeké szilárdan megmaradt. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, május 3. Porfellegben úszik a város és felette az ég, meddig a szem lát; a porfelleget tikkasztó szél zaklatván fel, s hogy ezt egy óhajtva várt jótékony csendes eső minél előbb leverje, az esténkint gyülekező fellegek sem adnak még megnyugtató reményt. Nincs már többé senki, ki vetéseinek jótállásával dicsekednék , vagy azt számításból is hirdetni merné. Sőt általános a félelem, hogy a csak középszerű terméshez való reményeink is megcsalatkoznak, ha még soká késik a jóltevő ég áldó kezéből hallatott esővel a szántóvető reményein segíteni. Arad vidékén már egy hónap óta nem volt eső. KÜLFÖLD, april 29. Angolország, London, april 29. Az alsóház szerdai ülésében Mr. Caird a „mezőgazdasági statistica-bill“ második felolvasását indítványozta. Hoszszas viták folytak e tárgyban. A bill ellenei következő okokat hoztak föl: az ilyes statistica soha sem létesíthető igazán, továbbá az adószedő és mezei gazda viszonyait inquisitorius jelleműekké teszi; harmadszor nem használ se a termesztőknek, se a fogyasztóknak ; negyedszer épen e statistica fogja előidézni alkalmilag a félelmet és időszaki drágaságot A bilit ezen okokból, 241 szavazat 135 ellenében elvetette. A szade-vámok ügyében, Henley indítványára, külön bizottságot neveztek ki. A St. Martin’s Hallban tegnap megint demonstratív volt a fenyegető sajtópörök ellen. A bizottság, mely Truelove és Tchorzewski védelmére alakult, abbeli félelmét jelenti ki, hogy most már vége hossza nem lesz a sajtópereknek s hogy ennélfogva — néhány új tag fölvételével, „Press Prosecution Defence Commissee“ alakult, melynek feladata a politikai sajtóperek politikája ellen küzdeni, s minden kevésbbé vagyonos írónak és könyvkereskedőnek, a ki ellen sajtópert rendelnek, a szükséges „nervus rerum“ot, a pénzt beszerezni. E czélra szolgált ma a csekély beléptidíj is. Mr. P. A. Tayor (egy szabadelvű izgató) választaték elnöknek, mire Mr. Slack, egy törvényszéki szónok, felolvasást tartott. E felolvasás sajátkép csak ismétlése volt a Trueloveféle röpiratnak. Minden angolnak teljes szabadsága van, úgymond Slack, bármely politikai, társadalmi, törvényes vagy vallásos kérdést alaposan tárgyalni, vitatni. —III. György rész napjai óta (Sidmouth és Castlereagh idejében) soha sem vonták ezt kétségbe; a Truelove és Tchorzewski elleni kereset azonban méltó aggodalommal tölti el az angol népet vitatási szabadsága ügyében. Részéről azt hiszi szónok, hogy az esküttek, mindkét esetben, szintoly bátran fogják magukat viselni, mint a Bernard ügyében. A jó fejedelmek nem tarthatnak a zsarnokgyilkolás régi themája vitatásától. A Truelove-féle röpirat vádalapul szolgáló helyei többnyire bibliai helyek s idézetek Montesquieu, Locke és Beccaria stb. műveiből, s nem is hasonlíthatni azokhoz, a miket „An englishman“ név alatt nagyon elterjedt lapokban írtak. Azon nagy lapok bántatlanul hagyattak, hanem Trnelove és Tchorzewski uraknak neki indítják a főállamügyészt, mivel kis Üzlettel bíró szegény