Pesti Napló, 1858. május (9. évfolyam, 2467-2490. szám)

1858-05-04 / 2469. szám

I * iDity nyomorra jutunk. Nyilvánvaló, hogy csak a bizto­­sító társulatok segíthetnek a bajban, azért oda siessünk. Mindegyike bir ügynökkel nálunk, de, hogy mi a magyar­nál biztosítsunk, ezt— mellőzve minden más tekintetet — már csak azért is kel tennünk, mert közel esvén hoz­zánk, rögtön segíthet. Ez pedig a legfőbb. Isten velünk.“ Ehhez egy másik tudósitónk után még következőket csato­lunk: „Ma, ápr. 30., d.u.­lóra tájban megbonyult a vész­­harang. Az árpautczában izraelita iskolás gyermekek gyu­fával játszván, egy zsellér házát kigyújtották , s minthogy nagy déli szél dühöngött: a lángok árjai oly gyorsan el­­özönlötték a szalma­fedeleket, hogy mintegy másfél óra alatt a szél mentében éjszaki irányban 3 utcza s ezekben mintegy 200 ház (többnyire izraeliták lakásai), lett a pusztító elem martalékává, kevés hija volt, hogy az ipolyi fahíd le nem égett. Csak a cserépfedelek maradtak meg a szél és lángfolyam irányában. Az elöljáróság és csend­őrség mindent megtett a vész lecsillapítására, de az or­kánnal daczolni lehetetlen volt. A házak legtöbbnyire beégtek, s számos család jutott koldusbotra. Irtóztató a pusztulás és jajveszékelés. Több szegény, pár év alatt zsellér, most másod ízben lett áldozata a tűzvésznek.“­­ A „P. U.“ tudósítása szerint Szent-Annán és Komlóson iszonyú tűz pusztított, 900 ház, a templom, mindennemű készlet, sok barom jön a lángok martaléka. Szederlakon is nagy tűz volt.­­ Most jelent meg a „Magyarország és Erdély ké­pekben“ czímű díszmunka 15. és 16-dik füzete, mint rendesen, három-három aczélmetszvénynyel R­o h b­o­ch művészi rajza után. Rohboch táj- és városrajzai különö­sen az által tűnnek ki, hogy a szempont mindig nagyon szerencsésen, igazán művészileg s többnyire a szokott­­aktól eltérőleg van választva. A felemlített két füzet Eger, Miskolc­, Lőcse, a krasznahorka-váraljai vár, Beczkó vára a a Vág völgye képét tartalmazza, s az utóbbin Lipótvára, az Erdődy-féle kastély s Galgócz igen szépen vannak egy keretbe foglalva. — Örömünkre szol­gál megjegyezhetnünk, hogy ezen munka, melyet Roh­­bocknak mind művésziség mind élethűség tekintetében jeles rajzai s a Hunfalvy János által nagy gonddal és alapossággal szerkesztett szöveg oly értékessé tesznek, mind disz-, mind közönséges magyar kiadásában számos előfizetőnek s vevőnek örvend. Hisszük, hogy a német­­szövegű kiadás nem csekélyebb, sőt tán még nagyobb el­terjedésben részesül Németországon, melynek fiai s leányai e munkából bizonyosan igazabb és kedvezőbb fogalmat szerezhetnek magoknak hazánkról, mint holmi dr-berg­­hausi koholmányokból. — Minap jelentettük volt Festetics Leo gr. „pa­lotásadnak megjelentét; most tudathatjuk, hogy ugyan azon szerzőtül néhány nap múlva egy uj zenemű fog meg­jelenni : „Pásztoriakadalmas.“ E szerzemény Liszt Ferencznek van ajánlva. — Ez alkalommal meg­jegyezzük még, hogy a fentebb említett „palotások“ most már nem csupán Rózsavölgyi, de Treichlinger mű­kereskedésében is kaphatók. — Az „Oesterreichische Zig“nak a magyar akadémia megerősített alapszabályaira vonatkozó tudósítása­, mely­ben többi közt az is előfordult, hogy az akadémiának „hat titkára lesz hét rendes taggal“ a magyar lapokba is átment. Az „Oest. Z.“ azonban hibásan „Secretaer“t mondott e helyett: „Section.“ A magyar akadémiá­nak tehát nem hat titkára lesz —­ mit is csinálna annyi titkárral — hanem hat osztálya, minden osztályban pedig hét-hét rendes tagja. — Collegáink, kik a hi­bás tudósítást átvevék, reméljük, sietni fognak azt meg­igazítani. — A herendi porczellingyár tulajdonosa Fischer Móricz még a múlt év végén a gyárában készült legválo­­gatottabb művek nagy mennyiségét küldő Humboldt­­nak születésnapi ajándékul. A tudomány 88 éves bajnoka e kedves meglepetést arczképe megküldésével s egy sa­­játkezüleg irt levéllel viszonzá, melyben a herendi gyárt­mányokról rendkívül kedvezőleg nyilatkozik, kijelentve, hogy szebb domborműket, gyöngédebb idomokat, a régi festés sikerültebb utánzatát porczellánban még nem látott. — Németajkú ifjúság nevelőit figyelmeztetjük a dr. Julia­ Fabricius szerkesztése mellett Hamburgban meg­jelenő „Deutsche Jugendzeitung“ czimű heti­lapra. — A gróf Keglevich féle kölcsönrészvények május 1-jén történt kisorsolása alkalmával következő fő­­­nyerő számok huzattak ki : az 59,203. sz. nyert 14,000 f irtot; a 31,331.sz.ny. 2500 irtot; a 16,341,53,193 sz. ny. 500 frtot; a 31,962, 22,410, 55,672. sz. ny. 200 frtot; az 1883,25,619, 7332, 44,124, 61,278. sz. ny. 100 frtot; a 24,252, 31,528, 19,398, 50,950, 38,375, 48,158, sz. ny. 50 frtot; az 56,225, 28,104,52,781, izto* 126,495,44,698,62,45, 39,987,14,698,53,303,38,611 lünk. tsz. ny. 30 port. ' ;yar- I — V­ in/i fi színház. Május 2-dikán Gyulai ur föl it—I léptéül : (A) „czigány.“ Eredeti népszinmű­ három sza­boz- i­ku­szban Szigligetitől. — Gyulai ur, a vidék egyik leg­nk.“ S kedvenczebb színésze, Zsiga czigány szerepében mutatt­ata I be magát a pesti közönségnek. Gyulai ur, színpadi ottho­nsz-­­nossága s gyakorlottsága mellett, szép markirozási testet" ;yu- I­séget tanúsított, mellyel azonban gyakran túlhajt s ez által logy I játéka simaságát s egybehangzását csökkenti. Olykori si­et- I etsége tán némi elfogultságból eredt Hangjának elég óra I ereje van, de nem elég kelleme; azonban azt hallottuk, ben­t hogy Gyulai úr rekedt, s így ez lehet oka, hogy csengő­it a I­ségében hiányt vevénk észre. Bővebben ezúttal nem szó­lúl I lünk Gyulai úrról; még egyébben is óhajtjuk látni, teg I ' — I A kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministeriumnak 1858. márt. 14 én kelt rendelete, kiható Magyaror-­­­szágra s a Szerbvajdaságra a Temesi-bánsággal ] együtt, melylyel a Tiszára nézve egy gát­rendtartás bocsáttatik ki. A belügyi ministeriummal egyetértőleg a Tiszára­­ nézve az alább következő gátrendtartás bocsáttatik­­ ki, mely kihirdetése napjától fogva lépene hatályba. 1 Gát-rendtartás a Tiszára nézve.1 Általános határozatok. 1. §. Mihelyest valamely az 1856­. oct. 9-n kelt s tiszaszabályozási rendszabály (birod.törv. lap XL Vil­. d darab 194. sz.) szerint alakult építészeti járásban val­­­lamely gát vagy olyan gátdarab, mely az építészeti ti járás egy nevezetes részét vizáradások ellen védi, is elkészült, ezen gát vagy gátdarab utóvizsgálat alá fe­­k­­e­tik.­­ Ezen utóvizsgálat az illető megyei (kerületi) hato­­tt­ság vezérlete alatt, egy kirendelendő műtértő utóvizs­­ts­gálati biztos által, az építészeti felügyelőség s az épí­tészeti válaszmány egy tagjának meghívása mellett­­ történik. Az utóvizsgálatra keletkező elintézésben és megállapíttatik azon időpont, melytől a gát szabály-­­ szerű föntartása kezdődik. A­mi a gátakra nézve ér­­sr­vényes,az áll az azokhoz tartozó építészeti tárgyakra, tá­jelesen: vizcsapóló árkokra, zsilipekre, hidakra sat. — nézve is. 2. §. A gátak föntartására szükséges személyzet az b. egylet által rendeltetik ki. Az egylet köteles beszerezni m a szükséges szerszámokat és eszközöket is, mint: la­­sz­pátokat, sarlókat, kapákat, pézs- vagy vágókéseket, pe­csákányokat, taligákat, lámpásokat, köteleket sat., továbbá a megkívántat)') munkaerőket, az anyagszere­ket, mint: karókat, czölöpöket, deszkákat, léczeket, nádat stb. s a fönntartásra szükséges egyéb kelléke­ket biztosítani. 3. §. A gátak s az azokhoz tartozó építészeti tárgyak, nemkülönben a vizcsapóló árkok rongálása minden­kinek tiltatik. Különösen pedig tilos:­­a) a gátakat leásni, azokról gyepet szelni s azokat kivölgyelni vagy bevágni; b) a gátakon s a vizcsapóló árkok partjain marhát legeltetni; c) a gátaknak akár tetejére akár pedig lejtőjére bármiféle anyagszereket lerakni, gyepűt s egyebet iil­*) A t. szerkesztőségek kéretnek ezen soraim közlésére. A gátak föntartása. 6. §. Mindenik gát kellő darabokra osztatik s min­­denik darabra nézve, melynek egy mértföldnél nem szabad hosszabbnak lenni, egy gát-föl vigyázó rendel­tetik. Ha a gát egyszersmind szekérutat használtaik, úgy a fölvigyázó — a gátnál s az utaknál netalán ér­dekelt különböző felek közötti kiegyezés fentartási mellett — egyszersmind uttegyengetővé is rendelendő , ez esetben az ilyen gátfölvigyázóra bízandó darab hosszának 2000 élet nem szabad meghaladnia. A gát fölvigyázó köteles a reabizott gátdarab jó karban tar­tásáról gondoskodni. A fölvigyázónak a gát közelében kell laknia, s ha a gát lakott helyektől fölötte távol esnék, úgy számára valamely alkalmas helyen fog lakás készíttetni. 7 . §. A gázfelvigyázó a reá bízott darabot, valahány­szor a szolgálat vagy egyes események kívánják, de legalább is hetenként kétszer, köteles bejárni. Az ezen bejárás alkalmával észrevett vagy bármi módon tudomására jutott fogyatkozásokat és rongálásokat tartozik azoknak okaival együtt, a­mennyiben ez tőle kitelik, elhárítani, s a szükséges kijavításokat és helyreállításokat tüstént teljesíteni, vagy azoknak teljesítése végett közvetlen elöljárójának jelentést tenni. A gázfölvigyázó különös gondot tartozik az ültet­­ményekre fordítani, s azoknak ápolása, valamint egyéb kötelezettségei teljesítése, p. o. a gátnak bok­roktól, bogácsoktól sat, nemkülönben vakondakturá­­soktól s ezek általi egyéb rongálásoktól­ tisztán tar­tása végett, magával mindig egy lapátot s egy pözs­g vagy vágókést hordani. A 3. §-ban elősorolt tilalmak áthágásait s jelen sza­bály egyéb megszegéseit, köteles tőle kitelthetőleg megakadályozni s azoknak megtörténte esetében a szolgabírói (járási) hivatalnak vagy közvetlenül vagy pedig elöljárója utján jelentést tenni. (Folytatjuk.) HIVATALOS. Megy a levél Lyubovityhoz sebten, Megy a Bájó, s Pobratimot *) keres Nyegosevity Máté Pobratimér : „Te választott, te igaz jó testvér! „Nossza készülj, Lyubovity párbajra „Hit ki engem, — jösz te velem, „Truszina hegy lábainál me­g ma „Meghalok én, vagy meghal a Bég ma. Készülj Bájé, készülj ki Pivábul, Végy magadra selyem köntöst szépet, Két kardodat, melyet itt készített A kovács. Fel Nyegosevity Máté ! Indulnak a viadal útjára. Pivábul kiérnek nem sokára; Majd felmennek a Truszina hegyre, S leszállnak a Neveszinya völgybe. Már a török ott várt a küzd téren, Ki teszi tó sátrát völgy középen, Sátor alatt ül, issza a jó bort, Sabon-Aga nyújtsd oda a kancsót. A pivai Bájó megérkezett, Megérkezett a sátorba lépett, Belépett s a földre ült a Béghez, És dicsérte magában az Istent: „Lyubovity Bég jó reggelt! ugy állnak „Az idők , hogy ránk rosz idők járnak.“ A két kardot ezután leoldja, Mindkettőt a Bég ölébe dobja : „Itt van, válaszd magadnak a jobbat, „Hagyd' nekem ott aztán a roszabbat, „Mind a kettőt egy kovács csinálta, „Nem mondhatod, hogy csel van alatta “ Lyubovity-Bég a dolognak láttán *) A választott testvér , a­ki valamely veszedelem elhá­rítása végett, az egyházban választatik. Talpra ugrik, áll már könnyű lábán, kezével a markolatot fogja : „Mit te Bájó, te pivai fattya ! „Minek nekem Bizánci kardod, „Kinek van még Damasuja látod !“ A Bájó is gyorsan ugrik talpra, Mind a ketten kiállnak a síkra, Kiállnak és egymástól elmennek. Pobratimot küldi mostan Bájó, Tapogatná meg Lyubovityot jól, Nincsenek e a Bégen pánczélok ? Nyegosevity vizsgálja a Béget, Tapogatja a hogy hozzá férhet, Hát a Bégen három pánczél is van, Mind a három egymás tetejében! Lyubovity Bég gondolja magába, Hátha Bájó nyomára jön ennek ? Mátét tehát megöleli szépen, Megcsókolja s hozzá igy beszélő : „Nyegosevity Istenben barátom! „Titkold el a pivai Bájónak : „Hogy énrajtam pánczél is van három! „Ha Isten és szerencse akarja, „S ellenfelét lesújtja a Bég karja, „Legyen tied a selyem öltönye, „Aztán minden nembeli fegyvere, „Meg az a kincs a mit nála találsz. „Előkelőt teremtek belőled! „Egész házat építtetek néked, „Neveszinya kies falujában „Az udvarom tőszomszédságában, „8 ezer arany üti még a markod !“ Csalja magát Nyegosevity Máté, íme már is harapja a kígyó, Eltitkol a Bájó előtt mindent 8 Pobratimét elárulja ingyen. Azt mondja, hogy más egyéb a Bégen Selyem ingen kívül semmi sincsen. Ezután a Bég küldi szolgáját, Tapogassa szinte vetélytársát, S megy a szolga tapogatja Bájót, S visszatérve azt mondja a Bégnek, Hogy a Bájón semmi pánczél nincsen, Gyolcsból szövött inge, és fölébe van húzva egy kis selyem öltönyke. Egymással most viadalra kelnek, Tartja Bájó markát fegyverének, Lyubovity is igy tesz az övének. A tanúk most tőlök tova állnak. Mire összemennek, összevágnak, A hová üt a Bájó a Bégre. Ingen, selymen áthat a kard éle, Hogy szikrázik, villámlik aczélja, A hová meg Lyubovity vág a Bég, Ing és selyem a Bájón reped szét, S az ing alól fekete vér bugygyan, A selyemből kin fityegő hús van, Alig bírja jobb kezét, oly sérült, S a­mint látja, hogy vesznie kell itt Az árulást­ nem tudja el­nyelni, A zöld fűbe kardját elhajítja Alá szalad a török fegyvernek. Jobb kezével felkapja jobb karját, A ballal meg­szorítja a torkát A földre a zöld gyep közé vágja, Haragjában fogai közt rágja. Hogy meg­látja ezt most Nyegosevity ! Kapja magát neki iramodik,­­ Szalad vele Saban­ aga és fut A pivai Bájó is utálnok : „Megállj testvér Nyegosevity Máté! „Ha szaladni mindjárt tegnap kezdtél „A pivai Bájó ma utólér!“ S el is érte a mezőnek végén Vére is forrt kardjának az élén, Vállakig le fejét hasította És az Aga után kiáltozta : Térjél vissza Sábán aga szolga ! „Vetköztesd le Nyegosevity Mátét, „Elviheted magaddal köntösét, „Nem bántalak a hitemre mondom.“ Most megfordult Sabon­ aga szolga Nyegosevity ruháját lehúzza, S vissza ballag szép Neveszinyába. Vetkezteti Bájó Lyubovityot, Fegyvert, öltönyt már róla lehúzott, Talált nála három tüsző kincset, Mind a három aranynyal színig telt, Azt leoldja, derekára köti,­­ Magát keser lovára felveti, Tart — egyenest a tenger partjához Gyógyitni a kezét — Olaszokhoz. (Folytat. köv.) Magyar könyvészet. 119. Az első magyar általános biztosító társaság alapszabályai. Pesten. 1858. Nyoma­tott Wodianernél. 4 rét 20 lap. 120—35. Magyarország és Erdély eredeti ké­pekben. Nevezett országok legérdekesb tájait, városait, fürdőit, egyházait, várait, palotáit s egyéb régi és uj gyűjteményeit hely­színén rajzolta R­o­h­b­o­c­k Lajos. Aczélba metszették korunk legjelesebb művészei. A tör­ténelmi s helyirati szöveget irta Hunfalvy János. Darmstadt, 1858. Kiadja és nyomatja Lange Gusztáv György. Első szakasz: Magyarország. Első kötet. 4-rét, I -XVI füzet. 48 kép. Szöveg 128 lap. Egy füzet ára 1 ft 12 kr pp. )r_ I Nyilatkozat.*) Iie I „Fenn az ernyő nincsen kas“ eredeti vígjátékomért a * I két első előadás jövedelméből a részeket már megkaptam, I s a többi díjazásban a fennálló szabályok értelmében I épen úgy fogok részesülni, mint bármely eredeti mtt­szer- s sője. A kifizetés ideiglenes felfüggesztése elyszerű félre­­­s­értésből történt, melyért valóban senkit sem lehet okolni; *• annyi bizonyos, hogy ezen pályadíjnyertes művem a szín­házi díjazásban egy, még akkor hozott határozat értelme- 1- ben részesül, midőn a pályaművek sorsa eldöntve nem is volt. Jövőre nézve a pályadíjnyertes művek Ügye még­­ nem tárgyaltatott, s irántok határozat még nem hozatott. Minthogy ezen ügy közelebbről engem érdeklett, s én­­ egyszersmind a nemzeti színház hivatalnoka is vagyok,­­ ki kell jelentenem , miszerint én a „Magyar Posta“ meg­­­­szüntetése óta semmi néven nevezendő lapirodalmi vitat-­­­kozásban részt nem vettem , és az igen tisztelt szerkesz-­­­tőségekkel semmi néven nevezendő, összeköttetésben nincs szerencsém állani. — Pest, május 1 -jén 1858. Szigligeti v­ dlj az előtéren (a gátak s a vizmeder között) létező utaknak az árvizek habverései elleni biztositá­rendelt ültetvényeket rongálni; 26,495,44,698,62,153,39,987,14,698,63,303,38,612. tenni, még pedig a száraz felőli oldalon a gát aljától jjSZ. ny. 30 pírt. ' — iVi'ftzeti színház. Május 2-dikán Gyulai ur föl­­­léptéül : (A) „czigány.“ Eredeti népszínmű három sza­négy iilnyi távolságban ; s a Sára e) a száraz felőli oldalon a gát aljától 15 ölnél cse­kélyebb távolságban árkokat, a viz felőli oldalon el­lenben a gát aljától 5 ötnél csekélyebb mennyiségben árkokat és földet ásni; fj­ a gátakba bármiféle magánczélokra czövekeket, rudakat vagy egyéb tárgyakat beverni; g) a gátakon keresztül, az a végre rendelt és saját­lag előkészített helyeken kivül szekerezni s lovagolni h) a vizcsapoló árkokon keresztül szekerezni vagy marhát hajtani; i) a vizcsapoló árkok medrét bármiféle tárgyakkal elrekeszteni, azokban halászati és lenáztatási készü­­leteket állítani, s beléjök megkeményítés végett fa­­czölöpöket rakni sat.; k) a viz mentében a gátak alján s netalán a víz­csapoló árkok mellett fölállított vízmérőket rongálni, 4. §. Vízáradások idején az építészeti járásbeli köz­ségek és egyes földbirtokosok kötelesek, a politikai vagy építészeti hatóság, a­vagy az építészeti egyletek alkalmazottjainak fölszólítása folytán, a birtokukban létező s a veszélyezett gát tüsténti védelmére szüksé­ges anyagszereket, szerszámokat és eszközöket, vala­mint a szállítóeszközöket s a szükséges munkaerőket, a folyó árak szerinti megtérítés mellett rendelkezés alá­ bocsátani. 5. §. Jelen szabály áthágásai, a­mennyiben a bün­tető bíró illetősége alá nem tartoznak, az 1855. apr. 3-ai (bírod. törv. lap XVIII darab 61 sz.) s 1857. Sep­tember 30-i ministeri rendeletek (birod. törv. lap 198 sz.) határozatai szerint fenyitendők, mind tavaszi, mind őszi vetések igen hitványul álla­nak, sokan már az eső sem segít többé,­ a piaczi for­galom készlet hiányában nagyon megszükült s a két utóbbi hetivásárt csaknem jelentéktelenné tette; a gabonaárak felrúgtak; a szeszgyártók is gondolkod­nak készleteknek visszatartására, bár a szesz ár is ismét hágott, de világos már, hogy ezután drágább gabonából kell dolgozniok, mint milyenből a mostani készlet készült. A győri gabonacsarnokot is újra megindították a hitelesen szaporodó rosz hírek s május elsejéről ismét emelkedő árakat jegyzett, de mi ezeket addig köz­tudomásra hozni sem tarjuk érdemeseknek, mig a pesti áraknak méltólag felibek nem hágnak. Hasonlag ez történt a bécsi piaczon, hol annyira megjött az üzérek kedve, hogy máj. 1-jén már 10— 12 párral szívesen adtak többet a vizen úszó készlet búzáért, mint előzőleg azon héten. Azonkép egyszerre 4—6 krajczárral feljebb ment a zab ára is. Azt hisszük, holnap a pesti hetivásárról is­ jelenté­keny áremelkedést fogunk jelenthetni, vigasztalásuk­ra azon gazdáinknak, kiknek talán még készletük van. L­o­s­o­n­c­z. ápril 29-én hozatott a hetivására 527 mérő búza, 91 m. kétszeres, 653 m. rozs, 139 m. árpa, 125 m. zab, 20 m. kukoricza, elkelt tisztára minden, következő közép árakon: búza 80—86 fontos 2 f. 16, rozs 76—80 fontos 1 f. 46, rozs 68—74 fontos 1 f. 28, — árpa 60—66 fontos 1 f. 25­­/5, zab 42—46 fon­tos 1 f. ,kukoricza 76—78 fontos 1 f. 56 kraj­­czárjával pengőpénzben. Burgonya hozatott 171 mérő, ebből 164 kelt el, szintén emelkedett áron 1 f. 12 párjával. Triest, april 29. A búzaüzlet folytonosan élénk, mert a helybeli malmok egyre folytatják bevásárlá­saikat, sőt Spanyolország számára is vizetett ki bizo­nyos mennyiség. Kukoricza szintén szilárdan tartja magát­, tekintve az angolhoni emelkedést, de a for­galom kevés, mert nincs készlet. Ezek ára emelke­dett, más gabonaneműeké szilárdan megmaradt. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, május 3. Porfellegben úszik a város és felette az ég, meddig a szem lát; a porfelleget tikkasztó szél zaklatván fel, s hogy ezt egy óhajtva várt jótékony csendes eső minél előbb leverje, az esténkint gyüle­kező fellegek sem adnak még megnyugtató reményt. Nincs már többé senki, ki vetéseinek jótállásával di­csekednék , vagy azt számításból is hirdetni merné. Sőt általános a félelem, hogy a csak középszerű ter­méshez való reményeink is megcsalatkoznak, ha még soká késik a jóltevő ég áldó kezéből hallatott esővel a szántóvető reményein segíteni. Arad vidékén már egy hónap óta nem volt eső. KÜLFÖLD, april 29. Angolország, London, april 29. Az alsóház szerdai ülésében Mr. Caird a „mezőgazdasági sta­­tistica-bill“ második felolvasását indítványozta. Hosz­­szas viták folytak e tárgyban. A bill ellenei követ­kező okokat hoztak föl: az ilyes statistica soha sem létesíthető igazán, továbbá az adószedő­ és mezei gazda viszonyait inquisitorius jelleműekké teszi; har­madszor nem használ se a termesztőknek, se a fo­gyasztóknak ; negyedszer épen e statistica fogja elő­idézni alkalmilag a félelmet és időszaki drágaságot A bilit ezen okokból, 241 szavazat 135 ellenében el­vetette. A szade-vámok ügyében, Henley indítvá­nyára, külön bizottságot neveztek ki. A St. Martin’s Hallban tegnap megint demonstra­tív volt a fenyegető sajtópörök ellen. A bi­zottság, mely Truelove és Tchorzewski védelmére alakult, abbeli félelmét jelenti ki, hogy most már vége hossza nem lesz a sajtópereknek s hogy ennél­fogva — néhány új tag fölvételével, „Press Prosecu­tion Defence Commissee“ alakult, melynek feladata a politikai sajtóperek politikája ellen küzdeni, s min­den kevésbbé vagyonos írónak és könyvkereskedő­nek, a ki ellen sajtópert rendelnek, a szükséges „ner­­vus rerum“ot, a pénzt beszerezni. E czélra szolgált ma a csekély beléptidíj is. Mr. P. A. T­a­y­­­o­r (egy szabadelvű izgató) választaték elnöknek, mire Mr. Slack, egy törvényszéki szónok, felolvasást tartott. E felolvasás sajátkép csak ismétlése volt a Truelove­­féle röpiratnak. Minden angolnak teljes szabadsága van, úgymond Slack, bármely politikai, társa­dalmi, törvényes vagy vallásos kérdést alaposan tárgyalni, vitatni. —III. György rész napjai óta (Sidmouth és Castlereagh idejében) soha sem von­ták ezt kétségbe; a Truelove és Tchorzewski elleni kereset azonban méltó aggodalommal tölti el az an­gol népet vitatási szabadsága ügyében. Részéről azt hiszi szónok, hogy az esküttek, mindkét esetben, szint­­oly bátran fogják magukat viselni, mint a Bernard ügyében. A jó fejedelmek nem tarthatnak a zsarnok­gyilkolás régi themája vitatásától. A Truelove-féle röpirat vádalapul szolgáló helyei többnyire bibliai helyek s idézetek Montesquieu, Locke és Beccaria stb. műveiből, s nem is hasonlíthatni azokhoz, a miket „An englishman“ név alatt nagyon elterjedt lapokban írtak. Azon nagy lapok bántatlanul hagyattak, ha­nem Trnelove és Tchorzewski uraknak neki indítják a főállamü­gyészt, mivel kis Üzlettel bíró szegény

Next