Pesti Napló, 1858. október (9. évfolyam, 2592-2618. szám)

1858-10-01 / 2592. szám

206—2592. I­­­—dik évi folyan. Főmunkatárs b. Kemény Zsigmond.­­ A 1*1.0. Szerkesztési iroda: egyetem-utcza 3-dik szám, l-ső emelet Siadé*hiTatal: ftgyuloias-utcza, 2-dik sám, földatsiul­lag szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el.A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz­ kiadása közöti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Vidékre évnegyedre . . . frt pp Félévre . . . . . . 11 frt Bír­detméapre is 1858. Péntek, oct. I. Előfizetési feltételek: postán iS 1 Pesten, bánhoz hordva. Évnegyedre . . 5 frt — tu. pp. Félévre . . . 9 frt 30 kr. pp. PP■ L------------------------------------­■ 6 hasába petitsor 1-szeri hirdetésnél 4 pkr. Bely­egat külön 15 pkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 15 pkr Távirati tudósítás a bécsi börze árkeletéről September 30 1858. É­rt­é­k I Pénzb.I Ér­t­é­k I Pénzb.I Érték I Pénzb.I É­r­t­­é­k I Pénzb. Trieszt kölcsön á 100 frt Comp.­Bent papirok . Eszterházy 40 . . . . Sátra, sorsjegyek . Pálffy ........................... Q­enois..................... Clary hg.......................... Windischgrätz bg Waldstein gróf . . Keglevich gróf . . Vasútrészvények. Éjszaki vasút . . . Államvasút ... Állam vasúti certifie. Linez-budweisi . . . Lombard-velenczei Erzsébet nyugati pálya Tiszai pálya .... Ferencz József keleti pálya Pardubiczi vaspálya Keletgalicziai .... Iparrészvények­. Bankrészvények Bankcertificat Hitelintézet . . . ■ Escomte­ bank .... Lloyd részvények . Dunagőzb. részvény. . . ,, I3-ki kibocsát'/ Pesti lánczhid .... Bécsi gőzmalom­­ . Elsőbbségi kötvények. Lloyd IV. Éjszaki vaspálya Groggnitzi Áramvasút á 500 franc. Lombard á 275 lira . . Váltó (devisek). A&asterd. 2 hóra r.. . Augsburg aso . . . e47 l­'*67s 2507, 117 340 520 60 80 87 88 m 87 2667, 25-1 84% 102 Bukuresti 31 napra fr. Staubul Frankfurt 3 h. múlva f. Hamburg f . Livorno ......................... London ......................... Milano Pária ... Pénzérték (valuta) Vert arany.................. Szélarany . Nápolyn­ d’or ... Souvi.fg.in d’or .... Orosz imperiale. .­­. Fridriach d’or . . . Angol Souvereings . . . Ezüst ..... . . Pária, sept. 28.47.7, rente , 87,­­. . . .. , London, sept. 28 35/„ Cons. 271 495 Wk 747. 101 10. 1017« 1197« 57« 1077. 8. 2.3 At 12 8. 6 8. 19 10. 8 1 93. 50 73 30 987, 7ASVÍME IVE TI B K. INDULÁS: Bécsböl—Pestre. Sóra 30p.r.,és 7 ó. estre. Bécsből—Győrre: reggeli 8 órakor és 4 ó. 40­­p. d u „ Uj-Szőnyre 8 óra reggel. Pestről—Szegedre; 4 ó. 15p. d. u., 5 óra reggel . Debreczenba: 4 óra 15 p. d. u., 5 ó. reg. „ Nagyváradra: 4 , 15 . , 6 , » Szegedről—Temesvárra: 116.34 p. éjj., 2 ó. d. u. Temesvárról—Baziásra : 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre: 9 ó. 33 p. r., 8 ó. 22 p. estre. Debreczenből—Pestre : 11 ó. 15 p. d. e., 9 ó. 58 p. e. Baziásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. u. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p . . és 6 ó. 10 p. r. Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbe: 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estre. ÚJ-Szőnyből—Bécsbe : 2 óra 5 p. délután. Győrről—Bécsbe: 3 ó. 37 p. d. u. 5 ó. 48 p. reggel. VÍZÁLLÁS. DUNA. Pesten, sept. 30. 5‘ 9" 0"' 0 felül. Pozsony, sept. 23. 2‘ 1" 0-on felül apadóban TISZA. Tokajban, sept. 22. 3‘ 8" 0 felül apadóban. Naményban, sept. 20. 3' 2" 0 alul. BEGA. Temesvárott, sept. 25. 1' 10" 0 felül. KULPA. Sziszeken, sept. 19. 7' 3" áradóban FERENCZCSAT. Tiszaföldv., sept. 22. 3' 11» 01 3 24 318 3 30 ■RflOMHF A pesti gabonacsarnok !•©­­ ! /§3 bejegyzett á­r­aisept. 30.11.§|, mérő | Súly. | Ezflstp. Alsó austriai | Font. |fc]kr|fr.]b{fMfa Búza, marosi •­­66 —87 bánsági r. |8’3—&81j tiszai . *65—67, Kukoricza 30 ftfla.wifcBlr.ailn. 5%-ob metalliques . . 827a 4V»%-°8 met.................... 73»/, 0%-es met......................... 66’/« [MEe3 met........................ 60% Sy.Vit­ao “et.................... 41% 16% 1%-es met... . 1­2’/,*7,­08 bankó . . 65 6%-oB B sorozat . . . 91 6%-c.b lombard velenczei #4 | 5°/rea nemzeti kölcsön . 83*/1­5%-es als. auszt. urb. k. 91 6°/,-es magyar és gall. . 82 V 9­5%-es erdélyi urb. k 81% 6% es sopronyi . . . 96 5%-an sorsolhat, gloggniezi 97 á°/t,-'.5a pesti...................... 96 1%-es majlandi . . 95 Borajegykötelezvény. 1834-diki ..................... 308 1839-diki 132% 1864-diki . . 109% 112% 167* m, 487« 377. 387« 39 26% 265­, 157« 1.75% V667, 302 254 1007« 100 201 #37* Aips Zab. bácskai. |85-----, fehérvári 884—863 uj183—851 r. 878-791 r |77—791 uj|77—791 . |65—67? r |48—50| uj 143—461 . |80—81| Köles...........180—83 Bab............|87—89| tavaszi repeze­­ — 1 káposzta rep.­­ — | 8 201 2 4|­4 50 161 20 í 161 20 í 311 3 46 Kétszeres Rozs . . 3154 3 40! 4 24 28 20 301 40* 6 i 4 30 4112 4 20 28 Nyíregyháza, sept. 21. Nyíregyháza, sept. 21. Valahára mi is haladunk, belátván , miszerint gaz­­dászati viszonyaink iránti közönyösség mellett ma­gunkat fenn nem tarthatjuk. Haladunk, igenis, meg­győződvén arról, hogy a tudás és gyakorlat terére való lépés az, mely bennünket a végbukástól meg­menthet. Drága a föld, drága a munka, de még drá­gább mindenekfelett a pénz, hátha még a tétlenség puha vánkosan, a gondatlanság s könnyelműség kö­zepette , gazdálkodás tekintetében is szánandó hely­zetünkben maradunk, kétségkívül előbbutóbb utólér bennünket a nemesis boszuló karja, mely sújthatja a jelen, de bizonyosan a jövő nemzedéket, mely keser­vesen bünhödné a mi lomhaságunk által okozott — helyzetét. „Rendezzük tehát mindenekelőtt gazdasági viszo­nyainkat.“ Ez volt jelszava a f. b. 20 án felsőbb en­gedély mellett Nyíregyházán tartott „Felső ti­szai gazdasági egyesület“ közgyűlésének, melyen a helybelieken kívül a távolabb vidéknek is sok kitűnő egyénisége vett részt. E nap két tekintetben nevezetes nap reánk nézve. Először, mert mint érintők, a felsőtiszai gazdasági egyesület, mely gróf Dégenfeld Imre, s a haza­fias tevékenységéről ismert L­ó­n­y­a­y Menyhért urak vezérlete alatt megtartá a szabályok feletti tanács­kozó gyűlést. Az alapszabályok a szakavatott Ló­­nyay Menyhért úr által terjesztettek elő, különös fi­gyelemmel arra, hogy a gazdászati érdek a földmi­­velők minden rétegeiből képviseltessék.­­ Fő fel­adata leend az egyesületnek, pénzviszonyaihoz ké­pest, a gazdászat minden szakában ismereteket ter­jeszteni. — Igen örvendetes hatást gyakorolt e köz­ben az, hogy a gyűlésen a n. m. helytartóságnak, — máris azon üdvös intézkedést tartalmazó levele mu­tattatott fel Lónyay Menyhért ur által, mely szerint az egyletnek a lónemesités figyelmébe ajánltatik, tu­datván azt is, hogy a szükséges ménlovak ellátásáról annak idejében gondoskodni fog. E közlés részletes tárgyalása, addig is méltányló figyelembentartása s örvendetes tudomásulvétele mellett, azon időre halasz­­tatott, a­midőn a szabályok megerősítve, az egyesü­let megalakulva lévén, működése megindul. Az egye­sületi szabályok igen csekély módosítással elfogad­tatván, azoknak felsőbb helyret felterjesztése a köz­gyűlés által elhatároztatott. Az aláírások megkezdet­vén, örömmel kellett meggyőződni arról, hogy azok, kik aláírtak, alapítókul igtatták be magukat, — s már a kezdeményezésnél szép siker eredményeztetett. Másodszor, ugyanazon napon Nyíregyházán tarta­tott közgyűlés — a „Szabolcs megyei taka­rékpénztár“ ügyében. Azon részvét, mely ez intézet iránt nyilvánult, mu­tatja azt, hogy mind Nyíregyháza városa polgárai­ban, mind a vidéki közönségben meg­van az életre­valóság , s a hiba eddig is csak az volt, hogy nem állott senki a kezdeményezés élére, s nem volt senki, ki a magas kormánynak a takarékpénztárra vonat­kozó rendeleteit alkalmazásba hozni sietett volna. Azonban ismét Lónyay Menyhért ur, a ki több hazai érdekű vállalatoknál sikerteljesen működik, szivén hordja mint szabolcsi földbirtokos e vidék helyzetét is, miért annak jólléte előmozdítására őszin­tén törekszik. — Újabb tanúbizonysága ennek az, hogy a takarékpénztár megalapítása végett történt aláírások részvények számában a 900 at megütik, csak Nyíregyház polgárai 500-at írván alá. A megyei hatósági főnökségnek sem késett a köz­gyűlés köszönetét kifejezni elnöke által, ki e taka­rékpénztári eszmét hatósági területén megismertet­vén, ekként az aláírást szorgalmazó­ köszönet nyil­váníttatott továbbá az országfejedelmi biztos Szabó Sándor úrnak is, a­ki arra szintén tevékeny befo­lyást gyakorolt. A takarékpénztári alapszabályok kevés módosítással elfogadtatván — tisztelt hazánk­fia Lónyay Menyhért urban öszpontosult a közgyűlés bizodalma, felkérvén őt arra, hogy ez alapszabályok­nak felsőbb helyre való felterjesztését magára vállalni szíveskedjék. Végül ft. Perger János részvényes tag urnak azon indítványa, mely szerint az országo­san tiszt. Lónyay Menyhért urnak bizalom s őszinte köszönet szavaztassák, egyhangúlag elfogadtatván, e nyilatkozat örök emlékezetül s a közháló zálogául jegyzőkönyvbe igtattatott. K. G. Gazdasági és kereskedelmi szemle Pest, sept. 30. A győri kereskedők másfél millió mérőnél már is többet felhalmoztak raktáraikban, s a gabonaszállitások oda még folyton folynak. E tul­lerienség, s a aimesequies miatti veszedelem neves napok alatt kénytelen lesz az eladást Győrben moz­gásba hozni, s rövid idő alatt tetemes mennyiségek fognak onnét megindulni Csehországba és a német határok felé. — Az üzéreknek azonban a felett kel­lene leginkább­ elmélkedni, hogyan lehetne a kivitelt nagyobb mennyiségekben tengeren az angol és fran­­czia piac­okra nyereséggel eszközölni? Ha a fiu­mei vasút egy időben létesült volna a pest-bécsi­vel, akkor ma már gabonatermelésünk terjedelme biztos kereskedelmi adatok által szabályozva volna, s a birtokos belátná, meddig hasznos neki a ké­nyelmes gabonatermelésben terjedni, s mily­­ért kell neki a nagyobb gondot és tudományt igénylő állatte­nyésztési s iparos czélokra fordítani ? — Az ősz szép nyári napokkal indult meg, s a szőlőhegyeken ok és mód van a szüretet jó kedvvel végezni. Szarvas, sept. 26. — Miről írhatnék jelenleg ér­­dekes a tárgyról, mint a reperevetések mikénti állá­sáról ? Ehhez vannak kötve jövő évi reményeink hor­gonyai ; ebből remél jövedelmet a birtokos; ettől várja helyzetének jobbrafordultát a szegény, mármár tönkre jutó haszonbérlő; szóval nagy istenáldás lenne mindenkire, ha a reperetermés jövő évre csak középszerűen is beütne, s ára csak felényi lenne is, miként most!De nem is volt határunkban ennyi repeze soha, soha! Vannak kisebb birtokosok, kik minden földjüket, mi csak kissé alkalmasnak mutat­kozott is — repczével vetették be; minek okát két do­logban hiszem rejteni, t. i. a repczemunkálás ideje a lehető legkedvezőbb lévén, egyébb munkát végezni nem igen lehetett, tehát mindenki ide fordítá erejét; másik pedig, hogy búzatermésünk oly silány volt, hogy csak kevesen tehetnek el a földbe annyit, meny­nyit más években szoktak vetni, és így a repezével akarták pótolni búzavetéseik és jövő évi bevételei­ket. —( A repezevetések eddigelé — hála az égnek — nagyon szépek, sokat használt a f. hó 10. és 11-iki eső, mely mind a repeze, mind pedig a mezők növé­sét nagyon elősegité; csak még most kapnánk egy jó esőt, s reá ily kedves napokat, minek a mostaniak, alig lehetne a megerősödött repezéket a szokott őszi csapásoktól félteni, s a nem sokára bekövetkező őszi szántást is kevesebb erővel sikeresebben végezhet­nénk a felporhangult földeken. A szüretek innen onnan be­végeztetnek, de ha más­hol is ily silány leend a termés, minő itt, úgy kilátá­sunk lehet méreg­drága borra! — Városunk pár év óta maga bérli a fogyasztást, melyért 8000 p forintot fizet évenként, de ez összeg oly nagy a mostani szűk terméshez mérve, hogy csak a bornak akójától 4 váltó forint adó esik, pedig igazán megvallva, az idevaló bornak akója ellenségek között sem igen ér többet 4—5 váltó­­nál! Most folyamodni akar a szorongatott város a fogyasztási adó, vagy legalább egy részének elengedéséért Felséges urunkhoz, s reményünk van, hogy tekintet leend az idő viszontagságai által sa­nyargatott lakosságra. A kukoric­atörést is megkezdték a kisebb gazdák, nem azért ugyan, mintha már megérett volna, de mert mindenkit szorit a szükség s a befogott hízóknak csak kell valamit adni, pénzen venni pedig most — Isten mentsen! — nem azért, mintha talán felette drága volna,­­ nem ! de mert a pénz oly ritka lesz maholnap, mint a fehér holló. — Termésünk a ne­vetségig — ha ugyan e felett inkább sírni mint ne­vetni volna kedvünk — silány, hogy más — talán midogabb vidéki­­. olvasóknak fogalmuk legyen róla, néhány adatot említek fel. Sok gazdának nem adott többet holdanként 2—4 pozs.­mérőnél; más helyen 10 hold alig adott egy kis kocsival; sok helyen a felesek és harmadosok kétszeri kapálás megtétele után oda hagyták felvállalt földjeik termését, mert a letörésre és szárvágásra fordítandó fáradtságot sem fizette volna ki a silány termés!... De elég ennyi a roszból. A gabonának itt semmi ára; s mig a pesti gabona­­csarnok a tiszai 85—87 fontos búzát 3 ft 30 kr — 3 ft 54 kr pp. jegyzi, itt a legjobbért sem adnak többet 2 ft 30 kr — 2 ft 45 kr, árpa 1 ft 12—24 kr, zab 1 ft, kukoricza 2—2 ft 12 kr pozs. mérőnkint kongó pénz­ben. Minek legfőbb oka abban rejlik, hogy közeled­vén sz. Mihály napja, tudják a nyereséget fürkésző Izrael fiai, hogy ez a haszonbér, cseléd és mindenféle fizetések ideje, s hogy a tőkével nem rendelkezhető gazdálkodó osztály kénytelen silány árakért is el­vesztegetni véres verejtékkel összekapart csekély termését, hogy kötelezettségeinek eleget tehessen! r. 1. Szontán, Bács megyében, a disznók között ve­szélyes torokbetegség uralkodik, mely később megfu­t­lást okoz. az utolsó nemen ou darab — s a betegsé­g föllépte óta összesen mintegy 80 darab lett a beteg­­­ség áldozata. A betegség eleinte fiatal 1—2 éves dis­z­nók között mutatkozott 5—6 órai szomoruságna jeleivel; később pedig a leghizottabbak közt du . ezen baj, az utóbbiaknál a nyakon daganat mutatko­zott, s vége egy 4—5 napi kínlódás és megfak­dlás lett. (Delejtű) Sziszek, sept. 26. Búza, becsei (86 - 87 font) 3 45 kr - 4 ft, becskereki (84—86 font) 3 ft 36 kr - 4 ft, temesvári (84—86 font) 3 ft 30—40 kr, pancso­r­vai (84—86 font) 3 ft 1á—18 kr, bácskai 3 ft 30—3­0 kr, horvátországi (tán muraközi,, zalamegyei) 2 40 kr — 3 ft, kétszeres kicsiben 2 ft 20—30 kr, ter­geri 2 ft 15—45 kr, köles nincs, nem is keresteti! árpa 1 ft 30 -45 kr, zab 1 ft 30—36 kr, uj határőr­ségi 1 ft 3 - 6 kr pp. merőnkint. Arad, sept. 26. Búza 2 ft 48 kr — 3 ft*6 kr, ké­szeres 2 ft 24 kr, rozs 1 ft 51—54 kr, árpa 1 ft 24 k­rab 1 ft 18 kr pp. mérőnkint. Bécsi pénzpiacz, sept. 29. Szintén resteljük m, naponta csak azt registrálni, hogy a bécsi börze I párisinak mankóin majd fel, majd alá sántikál. Tej 1 nap este is, kissé gyengébb árfolyam­aire érkezve Fázisból, azonnal tömegesen hanyatlottak a béc papírok, s a hitelrészvények ismét 249-re visszaeste­khez járulván a folytonos készpénzhiány, s a hóm ultimója is nyakán ülvén az üzletnek, nem csőd, hogy az ezüst is még 12—3/4 forint ágióval fizetteti! Bécs, sept. 28. 0 Felsége némely p­a­t­r­i­m­o­n­i­á­l­i­s uradalmaiból a gyapjú ma nyilvános árve­rés utján adatván el, az ismeretes holitsi gyapjú ma évről 143 frttal, az idei 125 frttal; a gődingi tavai 150, az idei 122 fttal; a pavloviczi tavali 139, a idei 119 frttal; a sasvári tavali 158 V2, az idei 11 frttal; a Lajtha mellett fekvő mannersdorfi tavak 151, az idei 136 */2 frttal; az orti tavali 148 Vs, az idei mm frttal adatott el mázsája. A három na­gyobb részletet Figdorék vették meg.­A gyapjú au ollók különösen Angliában otthonosok s mindenei előtt azt jelentik, hogy a juhnyáj-tulajdonosok úgy or­ganizálják háztartásukat, miszerint ne legyenek kény­telenek gyapjajokat évvel és évekkel előbb uzsorás tőzséreknek suttomban nagy áldozattal eladni hanem megtartják a nyirés és zsákolásig, s a gyap­jucsarnokban nyilvánosan versenyeznek, ki tud több szebb, és drágább gyapjút előállítani ? Brünn, sept. 27. A juhgyapjúbeli téli szövetei folyvást jól kelnek, habár inkább csak a raktárai részére. Az árak változatlanok, szilárdak, holott más- s­kor ez időtájban szállani szoktak. Minden répa­­c­ukorgyár dolgozni kezdett; a répatermés álta­lában jó volt, mennyiségileg igen kielégítő s minő­ségileg közepes, vagy annál jobb. Még­sem lehetnek biztos remények ez iparág jövedelmezésére, mert az elvégre a czukor árától függ, melynek emelkedését alig lehet egyhamar várni. Jelenleg nem lehet még a répaczukor árát meghatározni, mert a gyám­okok nem hajlandók bevásárolni. A legjobb nyers czukor­­ért előlegesen 21 ft—22 ft meg fog adatni egyelőre; a raffinadért 34—35, melis 30—32 frt. — A fagy­­g­y­u kevéssé s csak a mindennapi szükség fedezé­sére kel; a lámpaolaj olcsósága nagy befolyással van e tekintetben. Legjobb fagygyu 32'/2, első minő­ségű orosz gyertyafagygyu 31 % frt. Kevés disznó­zsír volt s az árak mégis szállanak a jövő hóra re­mélt tetemesebb szállítmányok miatt. Legjobb pesti zsir 33­2 —34, legfinomabb bécsi 33—33'/2 frt.— Szalonna : füstölt asztali 34 frt; régen száradt 30 frt. Pár­­is, sept. 26. A „Moniteur“ hivatalos tudósí­tások és adatok alapján jelenti, hogy az idei szüret Francziaországban igen bő, s mind minőségre, mind mennyiségre kitűnő bortermést igér. Újabb ok arra, hogy a magyar boros gazdák, s főleg a borkereske­déssel foglalkozó társulatok okszerű pinczekezelést alkalmazzanak, hogy a magyar borok a francziáké mellett külföldi piaczokon nevet és kelendőséget ki­­küzdhessenek. Külföldi kereskedőt pancsolt borokkal csak egyszer lehet megcsalni. Vegyes közlemények. Kimutatása a budapesti lánczhid jövedelmének 1858. január 1-től aug. 31-ig. — Áttett összeg az előbbi kimutatásból 1858. január 1-től jul. 31-kig 187,728 frt 53 kr. — 1858. aug. 1-től 31-ig 695,400 a hídon átkelt gyalog személytől 1 párjával: 11,590 frt. — Járművektől : mint talicska, taliga, különfé kocsi, szekér stb.; továbbá teherhordó gyalogoké kik szinte a kocsiuton járnak, szabadon hajtott vén marhától stb. 4645 db szarvasmarhától 5 pkrjáva! ; 11,478 frt 3 krt. 6158 db apró baromtól 2 pkrjáva! 387 frt 5 kr. 24,563 akó bor, pálinka, sör s egy h ilyes, a kereskedésben előforduló folyadéktól, akó, 4 pkrjával : 1637 frt 32 kr. Különféle vámilleték megtérítésekből 8027 frt 23 kr. összesen 33,325 f 19 kr. Az áttett összeggel együtt 221,054 frt 12 k­r kimutatásba különféle, a cs. kir. kincstár részét még pótlólag megtérítendő vámilletékek nincsene­kenfoglalva — A budapesti lánczhid társaság iga­gatósága „— Az ausztriai monarchia répaczu­korgyártása 1857—58-ban, Csehországban 5 gyár 4,599,000 mázsa megadóztatott répa, Morvao­szág és Szilézia 34 gyár 3,628,000 mázsa, Ausztr 3 gyár 290,000 mázsa, Galiczia 2.gyár 517,000 m Magyarország Erdély és Slavónia 17 gyár 1,490,­0 mázsa (Erdélyben és Slavóniában 1—1 gyár). V­e­lencze 1 gyár 27,000 m.; — összesen 109 munka gyár 10,551,000 mázsa. Egy egy gyárra középszám­­­lással közel 97,000 mázsa répa esik. 20,000 mázs­á­nál kevesebbet csak 6 gyár dolgozott fel, t. i. 2 cseh­­­országi, 1 morva, 2 magyarországi, 1 erdélyi. 184 óta a gyárak száma csak 35-tel szaporodott, de ak­­­kor középszámítással csak 26,000 mázsa esett egy. Továbbá 1850 ig a feldolgozott répasúlynak csak százaléka alakíttatott át nyers czukorrá, most közép­számítással 6’/2 százaléka. Az összes czukorszükség­letnek a birodalomban közel 3 ötödrésze volt fedezv a belföldi gyárakból. ■— 1849 végéig a csekélyi számított jövedelmi adón kívül a répaczukor ipát egyáltalában semmi adó sem terhelte. Azóta 1 ft 4 kr adó van vetve a nyers répaczukor mázsájára vág is 5 kr egy egy mázsa feldolgozandó fris (27 % kr száraz) répára. Ezen adó az 1853-dik évre 8 krr emeltetett, nov. 1-jén 1857. 12 kr egy egy mázsa fri répára. Mindemellett mind a gyárak száma, mind­­ feldolgozásban gyarapodást látunk, a­mi kétségtele­nül mutatja, hogy ez iparág kedvező földön és égal alatt van nálunk Magyarországon is. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap“ 223. számából, (sept. 30.) Csőd nyittatott. M. L. Perl pesti vattagyám­­­oknak összes javai ellen. A követelések bejelentendők dec. 20-ig a pesti cs. k. orsz. tervszéknél. Perügyeli­ Jordán József ügyvéd. — Weisz Száli aradi kereskedőn!! vagyona ellen. A követelések bejel. nov. 4-ig az aradi cs. k. megyei tszéknél. Perügyelő Murády János ügyvéd. — Lefkovics Lőrincz kir. helmeczi lakos hagyatéki va­gyona ellen. A követ, bejel. oct. 19-ig a s. a. újhelyi cs. k. megyei tszéknél. — Kelemen József szatmári kárpi­tos összes vagyona ellen. A követ, bejes. oct. 30-ig a szatmári cs. k megyei tervszéknél. Pelügyelő Szatmári Pál ügyvéd. — Toldi János pécskai lakosnak összes va­gyona ellen. A követ. bejel. nov. 15-ig az aradi cs. k. vár. kik. bíróságnál. Perügyelő Varjasy József ügyvéd. Felhivatnak: Dombegyházi pusztán elhalt Tar­­nay Imre földbirtokos hagyatéki hitelezői követeléseik­nek oct. ,30-ig bejelentésére a battonyai szolgabiróság­­nál. — Oehm József pesti czipészmester hagyatéka elleni követelések bejelentendők nov. 25-ig a pesti cs. k. orsz. tervszéknél. Biróilag árvereztetnek : Pécsett Boda Amália kisasszonytól lefoglalt balicsi völgyben 4140 sz. alatt fekvő 1440 pftra becsült szőlő árver. november és december 15-kén a pécsi cs. k. megyei törvényszék által. — Páliban Horváth Ferencztől lefoglalt 120 szá­mú 5/g telek becsülve 2733 pftra, árverezi, oct. 20-kán a kapuvári szolgabiróság által. — Nemes-Déden Stephans Richardtól lefoglalt s 840 pftra becsült 14 holdnyi szán­tóföld, ugyszinte 1800 ftra becsült 30 holdnyi szántó­föld és rét árv. oct. 28. és nov. 29-én a kaposvári cs. k. megyei tervszék által. — Szegeden Fodor Mártontól le­foglalt 83 szak. 4235. számú 3814 pftra becsült házas telek, 126 szak. 47 számú 260 ftra becsült szőlő, 129 szak. 1-től 10 számig fekvő 2400 ftra becsült szőlők, 120, 121 szak. 3698 számú 37 holdnyi 5878 ft 41 ftra becsült kaszáló, 120 szak. 399 számú 657 ftra becsült szőlő, 110, 112 szak. 218 számú 1875 ftra becsült ho­moki szőlő, 90 szak. 656 és 657 számú 800 pftra be­csült szőlőföldek árv. nov. 11. és dec. 14-én a szegedi cs. k. megyei törvszék által. — Pesten eszutczában Stof­­fer Antal és Borbálától lefoglalt 958 számú 20,501 ftra becsült ház árv. oct. 20 án a pesti cs. k. orsz. törvény­szék által.

Next