Pesti Napló, 1858. október (9. évfolyam, 2592-2618. szám)
1858-10-03 / 2594. szám
Pest, oct. 2. A moldva és oláhországi egyesült fejedelemségek szervezése III. Napóleon császár erélyének köszöni lételét. Ő volt, ki bizonyos napon kinyilatkoztatá, hogy kész a párisi béke kötelezettségei alól kivonni magát, ha a fejedelemségek szervezése körül a más véleményben levő hatalmak részéről engedélyek nem adatnak. Az áldozat meghozaték. A császár politikája diadalmaskodott, mert Anglia erős ellenzéket nem képezett, s mert Oroszország minden lényeges kérdésre nézve egyértelműben volt Francziaországgal. Kiváncsiak valánk tehát tudni, hogy a román földbe miként plántáltatnak át a napóleoni eszmék, s íme, azok helyett parlamentárisokat találunk. A júliusi dynastia a szervezésnek a belkormányzásra vonatkozó részét csak úgy formulázta volna a románok számára, mint a december 2-iki dynastia. Guizot inspiratiója alatt, bár szabatosabb, de irányaikra nézve hasonló horderejű törvények határozták volna el a kormány és a képviselet közti viszonyokat, mint most történt, Yalewski gróf sugallatai szerint. E tény csodálkozást gerjeszt egész Európában. Hisz december 2 ának ereje abban kerestetett, hogy július 30-ának szembetétele volt. Napóleon tagadta a Parlamentarismus helyességét, s midőn első alkalma volt Francziaországon kívül szervezni,ódolt a parlamentarismusnak. Minek jelensége ez ? A hírlapok egy része cselt lát a követett eljárásban. I. Napóleon — mint sokan állítják — azért működött erélyesen arra, hogy az aldunai fejedelemségeket a párisi értekezlet képviseleti rendszerrel ajándékozza meg, mert előrelátható, mikép belőle számtalan zavar, békétlenség, nyugtalanság, izgalom támad, s tehát hamar fog bebizonyulni, hogy a Parlamentarismus a dec. 3-át megelőzött elméletek rongytárába való; egy a visszaélések és forradalmak által szétszakított foszlány, melynek hasznát venni többé nem lehet. Ha ennélfogva az új szervezés következésében a románok roszul kormányoztatnak, akkor majd szép alkalmat nyernek a franczia imperialisták elmondani : most már kisült, most már czáfolhatlan példa bizonyítja, hogy a parlamentáris,jósmerő haszontalanság, melyre a haladás igazi barátja csak megvetéssel tekinthet. Mi ily ravaszságot nem keresünk Yalewski gróf eljárásában. Miért? Mert az nem volna ravaszság, az együgyüség volna: miután, bár minő eredményre vezet a Dunafejedelemségek uj szervezetének az eddigi alkotmányos eszmékkel öszhangzó része, abból épen semmi uj tapasztalással nem fogunk gazdagodni, abból épen semmi új érvet nem fedezünk föl a különböző kormányzati rendszerek részére. Eddig is tudtuk, hogy mentül kevesebb consolidált érdeket fejtett ki egy ország történelmi múltja, mentül csekélyebb a nép miveltsége és romlottabb az erkölcse, annál több akadályokkal kell küzdeni, hogy sikert állíthasson elő az önkormányzás rendszerének , sőt általában mindennemű kér Hiányzásnak Lehet, hogy ezen régi igazságot, melyet soha senki elvitatni nem akart, Moldva és Oláhország szervezete megint fölfrissíti a feledékenyek emlékezetében , de következnék-e ebből az, hogy Európában minden állam hasonló erkölcsi s miveltségi fokkal bír, és hasonló politikai szétmállásban szenved mint Moldva és Oláhország? S ha nem következik , akkor ki tudna józan észszel a román állapotokból flmet varrni Poroszország, Belgium, Hollandia, Francziaország, Amerika, Anglia, s bármi más ország incompetentiájára az alkotmányosság iránt Lehet, hogy a Dunafejedelemségekben parlamentáris alapra fektetett belkormányzó mellett is villongás, bojárok közti ármánykodás, corruptio, idegen hatalmakkal űzött kaczérkodás fog napirenden lenni. De nem fordultak-e elő ott mindezen vétkek az új szervezés előtt, midőn a politikai szabadságba híre sem vala, midőn a hoszpodár és Mvats nokai intéztek mindent? A legroszabb estben is érheti-e tehát több vád az alkotmányoságot, mint az, hogy Moldvában és Oláhoszágban nem szolgált panaczeául, nem születhette meg sem rögtön, sem gyökeresei román nemzet üdült betegségeit? Azonban, hitte valaha és valahol az alkotmányosság általános gyógyszernek, a boldogság, az idesség titkának, a szétdúlt erkölcsiség regnerátorának, a nemzet halhatatlansága keressének, azon legfőbb jónak, melylyel mindent kipótolni lehet még a becsületességet, még a miveltséget, még a hazafi érzést, még a polgári erényt is? S ha ily badar vélemény soha sem volt divatban, mit bizonyíthatna be III. Napoleon vagy Valevszki gróf Moldva és Oláhország sorsának bárminő fordulata által a kormányzati rendszerekre nézve? Épen semmit. Mi nem állítjuk, hogy a párisi tanácskozat által elfogadott szervezetnek a régi alkotmányos elméletekkel ősz hrángzó része arra mutatna, hogy december 2 ha mindig kénytelen ellenmondásba jönni saját elveivel, midőn Francziaország területén kívül kell valamit alkotnia; nem mondjuk, hogy a napóleoni eszmék inkább csak házi mint közhasználatra valók , de azt a tételt mégsem fogadhatjuk el, hogy csupán mephistoi czélok elérése végett lehet a december másodika előtti elméletekből valamit akár a miveit, akár a miveletlen nemzeteknek nyújtani. Vannak valóban veszélyes következményű pontjai a Dunafejedelemségek végletes szervezését tárgyazó egyezménynek, melyek Portas szerainitásának körülírására, a hoszpodárok külhelyzetére, a két fejedelemség egyesítését előkészítő némely intézkedésekre, és a nagyhatalmak részére fnntartott jogokra vonatkoznak; de amelyek az alkotmányos elméletekkel énen semmi kapcsolatban nem állnak, s csak a papíron estek egymáshoz közel. Ezekre a jövő számban vissza fogunk térni. KEMÉNY ZS. Pest, October 2. (Fk.) Akikre nézve egy franczia-orosz szövetség létrejötte kevéssé lenne kellemes, azok azzal vigasztalják magukat, hogy ily szövetség létesítésére semmi ok nincsen, s miután ennek egyedül harczias czéljai lehetnek, e békés időben ily frigy puszta agyrémnek tekinthető. Ez mind tökéletesen igaz! Ha valaki házamnak tőszomszédságában minden ponton temérdek gyúanyagot halmoz fel, szintúgy azzal vigasztalhatom magamat, hogy ez igen ártatlan mulatság, mert csak akkor lehetne reám nézve veszélyes, ha meg is gyújtanák, de ezt nem teszik, ergo — — Lesznek azonban emberek, kik ily alkalommal azt gondolják : de hát minek halmozzák fel aztán a sok gyúlékony anyagot, s ha ma nitcs szándékukban azt lángra lobbantam, mi lesz majd holnap vagy holnapután ? Ha ily kérdés a politikában tilos, akkor a politika — miként mondani szokás — általában csak kézről szájba élne, akkor minden esemény által meglepetnék s akkor maga teljesen felesleges is lenne, mert igy nem kellene egyéb, mint a Ganges partjain andalgó brahminok megrendithetlen nyugalmával az idő hullámainak folyását tekinteni s mindegyik babot csak akkor venni szemügyre, a mikor már előttünk áll. Túl merész combinatiók tévútra vezethetnek, de a gondatlanság már maga is tévút, s az utóbb szükségtelennek bizonyult óvatosság soha nem árthat annyit, mint a semmi veszélytől nem tartó könnyelműség. Amit tehát múlt keddi czikkünkben az európai helyzetről mondtunk, azt még ma is fentartjuk, annyival inkább, mert azóta még néhány esemény újra megerősíti nézeteinket. Nem csak Napóleon herczeg varsói útjá értjük, hanem azon — minden hivatalos szépítés daczára is jelentékeny — tényt, miszerint a lombard velenczei királyság fensége kormányzója személyesen nem üdvözlé Matil herczegnőt, Napóleon császár közel rokonát , midőn ez a lagúnák városába megérkezett. Még sokkal nagyobb jelentőséget tulajdo nitunk azon hírnek, hogy Fuad pasa a Duns I hajózási kérdésbeni magatartását rögtön meg I változtatta. Úgy látszik, fogott rajta a szé I szó, s míg a conferentiában csak azon engec I ményt bírták tőle kicsikarni, miszerint I Porta az általa is szentesített hajózási szerződésnek kivitelét mindaddig felfüggeszti, mi I e szerződés a conferentia helyeslését is megnyerte : most a török meghatalmazott bajlai I dónak látszik a meglevő szerződést végképen f elejteni, s újat léptetni helyébe. Minő bei 11 ezen uj szerződés, az teljesen közömbös; j ■1 elvről van szó, s a kérdés lényege ekké »-1 formulázható : lehet-e valamely souverain bi-1 talmat a conferentia által ,egy már létező r-1 ama hatalom által szentesített nemzetközi i-llayitmány megmásítására vagy épen megse am misitésére kényszeríteni ? u I A Porta ezen kényes kérdés elöl ki alatt térni, s maga ejtvén el a szerződést, legali 1-1 azon kellemetlenségtől óvja magát, hogy e-lépésre kénytelenitettnek látszható ! Hanem Ausztria mindeddig szilárdul ragasztoott a hajózási adóhoz, azon egy betűt sem akart változtatni — quod seripsi, seripsi , és legfölebb toldalék alakjában fogadta volna el a kívánt módosításokat. A dolog végre ugyanaz marad, s a forma a Duna melletti nagyhatalom tekintélyére nézve így előnyösebb lett volna. Hanem Párisban e gyöngéd forma épen gyöngédsége miatt nem tetszett, ott egyik részről teljes győzelmet, a másikról teljes megveretést kívánnak, s Fuad pasa által akarják a gesztenyét a parázsból kikapartatni. A Dunahajózási kérdésben eddig is csak a Porta állt Ausztria mellett; ha ez is elpártol, Hübner b. a fenálló szerződés egyetlen istápja s ez úgy calculálnak — hatszoros nyomásnak ellene nem állhatna, minél következetesebben védi Ausztria a megtörtént lépéseket, annál nagyobb lenne az adlat, ha végre mégis engedne. Redcliffe lord épen jó időben érkezett Konstantinápolyba. Igaz ugyan, hogy Bécs és London közt az első szerelmi rajongás szintén már elmúlt, de Párisés London közt a kiábrándulás még sokkal tovább ért már s így Anglia — habár a kérdés lényegét illetőleg nincs Ausztria részén — legalább a formára nézve tán mégis nagyobb gyöngédséget fog kivívhatni; nevezetesen pedig a Portánál arra törekedni, hogy a szerződés másik aláíróját oly nyíltan cserbe ne hagyják. Mindezen apró csatározások — az igaz — nem mondhatók háborúnak s nem teszik szükségessé egy formaszerű franczia orosz szövetség létrejöttét, hanem — úti figura docet~ már az egyszerű „jó egyetértés“ is elegendő az ily gonosz „tracasserie“k folytatására, mik az európai helyzetre a szétziláltság bélyegét nyomják. Olyan e helyzet, mint a szegény ember attilája; ha a vállon kifoldozza, a könyök körül szakadozik; bizony ideje volna újat csináltatni a vén Europa számára; vagy ha ezt nem lehet, bár csak akadna legalább egypár olyan fia, minő Nooh apának volt, ki meztelenségeket a „profanum vulgus“ szeme előtt betakarja, mert e meztelenségek vaóban legkevésbbé sem kecsesek, s a népek moralitására nem igen üdvösen ható látványt nyújtanak. — A magas cs. k. belügyi minisztériumnak a magas cs. k. igazság- s pénzügyi minisztériummal egyetértőleg évi aug. 3 -án 6374 sz. a. kelt rendelete folytán az eddig a Veszprémmegyebeli devecseri járásban kebelezett Puszta-Urkut községnek Nagy-Vázsony községgeli egye- ,esitése és igy a veszprémi járásba átkebeleztetése helyben hagyatott. 1 j( Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a pozsoni orsz. j n főtörvényszéki kerületben Kremp a Mihály kinevez- , tetett. ^ HB Pestnek e napokban nagy vendége volt. Dr Bartha hires afrikai utazó egy napot töltött fővárosunkban, ss több órát töltvén nemzeti múzeumunkban, s Pestnek eg s egyébb nevezetességeivel is megismerkedvén Hartleben is könyvkereskedésének útmutatása szerint, hol több, hazzánkat illető munkát vásárolt. A nagy utazó meglátogatá a nemzeti casinót, névjegyét hagyván ott, valamint a tudós társaság elnökénél b. Eötvös József urnál, ki jelenleg Pestről távol van. Dr. Barth Stambulba utazott. — A tudomány oly jeles képviselője mint dr. Barth, megbocsát, hogy tisztelt neve után oly neveket merünk megemliteni, mint Cassel és Mayer. De hadd bizornyodjék be itt is, hogy a szélsőségek találkoznak. Tehát mint látjuk, ketten vannak. Az egyik megírta, a másik kiadta a terpedt munkát s megjelent Mainzban, czíme pedig „Der Kaufmann in Geschäfte und auf dem Comptoir.“ Ez a derék német tudós, kijnek neve Cassel, fogja magát s a kereskedők számára irt oly munkát, mely őket megismertesse a föld minden ( nevezetest) kereskedési pontjával s a külön országokban használt mértékekkel. Miután Magyarország véletlenül a földön van, illőnek tartá a „Gründlichkeit“ egyik képviselője Cassel úr, hogy szegény hazánkról, mely a föld t; még alig ismert táján fekszik, a Kulturvölkerektől meszsze, mintegy 100 mértföldnyire, megemlékezzék. Tehát méltányoljuk e jó akaratot, hogy ily félvad, csak bátor jágutasok leírásaiból ismeretes országot mint hazánk, melyknek se nagy folyói, se vasutai nincsenek, melyben a földmivelés ép oly primitiv állapotban van, mint Afrika belsejében, szintén szives volt Cassel ur nagy könyvébe is felvenni. E nagy gonddal s az ősi Gründlichkeit-tal készített munka 509-ik lapján olvassuk : „Preszburg a Hauptstadt Ungarns, 40,001) Einwohner.“ A C szokásos mérték „die Ulma oder Ref.“ stb. Több várost is meg sem említ, csak az ország fővárosát Pozsonyt. Több rókereskedési városunk nincs. Tudjuk, nevetne a német tudós, de elkárhoztatna is, ha valamelyik magyar iskolamester azt mondaná, hogy Bajorország fővárosa Regensburg. Bizony félünk, hogy dr. Barth megjelenése Pesten and „Gründlichkeit“ több képviselőjében azon gondolatot támasztandja, miként a jeles utazó hozzánk ép oly szándéki ajkar jött, mint amilyennel Afrika belsejét utazta be. — A drámabíráló választmány a „B. H.“ tudósítása szerint Lendvaitól egy vígjátékot fogadott el. Az úl- I említett vígjáték a színészet iránti előítélet ellen lép sei-rempóba. Kívánjuk, hogy a szinműitást megelőzött tanulmány ne veszett el légyen siker nélkül. I&T I , — A „Griff“ szállodában Pesten érdekes vendégek is vannak, kikről az olvasó szívesen fog valamit hallani. Te| Ezek : 9 fiú a beaszarábiai úgynevezett csángó maékgyárok közöl. Katholikus vallásunk és csupán magyarul beszélnek.. Egy lelkész és egy kántor kiséretében jöttek. Mint említik, az István társulat különös érdekkel viseltetik a magyar népfaj lelki mivelése iránt, s az ő költségén történt ezen ifjak idehozatala is. Szüleik csak nehezen voltak rábeszélhetők, hogy fiaikat a nagyvilágba bocsássák. Már erdélyi útjukban több emberbarát fölkarolt néhányat közülök nevelés végett, és Nagyváradon főtiszt. Sz a n i s z ló püspök ő exja hasonlókép gondjai alá vett egyet, úgy hogy közülök csak kilencz érkezett ide. Hallomás szerint már mindnyájukról gondoskodva van. Néhányan a sz. István társulat közbenjárása mellett fognak tanittatni s majdan hazájokban tanítók lesznek. Egy csizmadiához s egy másik szabóhoz adatott mesterségre. Miután nekik otthon nincsenek mesterembereik, és péld.a csizmát is Beszterczéről hozatják, ennélfogva ezen ifjak kitanitása által a nevezett vidékeken első alapot szándékoznak vetni az iparos osztály felállásához. Kétséget sem szenved, hogy e magyar rokonfajnak még több gyermekei fogják e példát követni, hogy itt helyütt szükséges kiképeztetésüket megszerezzék. (B. H.) # A philologusok congressusáról Bécsben a temesvári újságból olvasunk egy jelentést, mely szerint abban 346 tudós vesz részt, kik közül 117 nem ausztriai, hanem többnyire porosz és szász. Magyarországból 15 egyéniség van megnevezve, kik közül azonban csak három magyar, 12 pedig az ausztriai tartományokból az új magyarországi német gymnasiumokhoz és reáliskolákhoz kinevezett német tanár, így a magyar philologusok nem igen vannak ott képviselve A temesvári újság referense egyébiránt panaszoskodik, hogy a congressus tiszteletére rendezett semmeringi kiránduláshoz számukra a legpiszkosabb harmadrendű kocsik s igen gyanús korú s izü hideg ételek, a többi közt tormás vürstlik is szolgáltattak; mindamellett az érdemes német philologusok derült kedélyhangulatban voltak, ifjusági emlékezetek éledtek fel bennük. A tisztelt urak azonkívül még egy nagy dinerben, s egy tiszteleti színházi előadásban részesültek. Kiváncsiak vagyunk a nyereményre, mely e congressus után a philologiát érni fogja. U. i. számos philologus beszédes nejét is magával hozta a congressusra. — Azon lapok és írók, melyek és a kik a nemzeti színház műintendánsa szívességéből szabadjegyeket nyertek, azokat szintén el nem fogadják a tegnap általunk bővebben kifejtett okoknál fogva. Nem hiszszük, hogy legyen a lapok és írók között egy is, ki ne sietne meghozni az áldozatot, melyet az irodalom és Journalistikától az igazgató bizottmány követelni czélszerűnek lát. De nem hiszszük egyszersmind azt is, hogy ha az új rendszabály takarékossági hajlamból eredt, az áldozat ép azoktól követeltessék csupán, kik legtöbb szolgálatot tesznek a nemzetiség és irodalom ügyének. Nagyon roszszul esnék nekünk a tapasztalás s meg vagyunk győződve, az ország is igen fájdalmasan fogadná azon értesítést, hogy az uj rendszabály mellett is tengernyi szabadjegy bsztatik ki s ez előnyben a t. igazgató bizottmány által olyak részesittetnek, kik a színházhoz nem állnak oly közel rokonságban mint a lapok és az irók. — A pesti apáczák nőneveldéjében egy magyar nemes kisasszony részére alapított hely megürült s e hely elnyeréséért a csődület nov. 15-ig nyitva tartatik. — Mint a „P. O. Z.“ írja, Érsekújvártól Komáromig szárnyvonal fogna építtetni. — Bő-Sárkányban (Sopron megyében) 82 és Zarándfalván (Mosonyban) 52 ház égett le. — Az Újvidéken megjelenő „Srbski dnevnik“ 3 havi időre felfüggesztetett. A temesi Bánság kormányzóságának felfüggesztő rendeletében olvassuk, hogy a felfüggesztett lap törekvése volt : a szomszéd Szerbiában a rend megháboritását előidézni. A józsef téren jövő évben fölállítandó József nádor szobor gypsmintája Halbig tanár ur által Münchenben befejeztetett s múlt hó 24 én szállították a királyi érezöntődébe A nádor alakja álló helyzetben van ábrázolva a fényes sz. István jelmezben, mellén az aranygyapju és a sz. István rendet viseli. Bal kezében a nagy, gazdagon himzett kerek köpenyeg egy részét tartja s jobbjában a nádori föveget A szobor maga 15, és a talapzat, mely waldhausi gránitból készül, 17 láb magas (B. H.) * A pestbudai dalárda ezennel jelenti, miszerint ez idén is, úgy mint minden évben, az új énektanítási folyam october 15-től kezdődik. Megkéretnek tehát mindazok, akik e tanításban részt venni akarnak, behatásaikat oktober 1 -től 15-éig a dalárda elnökénél, mégpedig az egylet termeiben a városi Redout épület I. emelet, minden kedd és péntek esti 8—9 óráig, vagy az elnök lakásán (vár. Redoutépület II. emelet) naponként 2 — 3 óráig eszközölni, ahol is a közelebbi feltételek megtudandók. A Ki gyermeke lelkiismeretes nevelése s tanítását, melytől az emberi élet minden viszonya föltételeztetik, főgondjául tekinti, annak mindenekelőtt szakavatott és hü kezekről kell gondoskodnia. — Egy ily oklevelezett szakismeretü gymnasialis tanár s nevelő iránt, kinek még idegen nyelvekbeni jártassága is előnyt nyújt, szerkesztőségi irodánkban bővebb tudomást nyerhet. • Nemzeti színház, történeti vigj. 5 felv. Irta geti József. Octob. 1 én Gottschall. „Fox és Pitt.“ Fordította Szi lta I,OLD. Angolország. Sir James Brooke, szaravaki rádió (Borneo szigetén), kinek tiszteletére a napokban a liverpooli polgármester és testület lakomát adott, ez alkalommal igen erélyes beszédet mondott Szaravaknak angol koronajószággá vagy gyarmattá emeltetése mellett. Ez ügyben, mint olvasóink tudják, már a Times is több ízben fölszólalt; az okok, melyekkel Brooke előállt, ugyanazok, melyeket a Tímeából már ismerünk. Nevezetesebb, hogy a szónok az angol miniszterektől régebben kapott ígéretekre is hivatkozott. Hogy azonban a tisztelt gyarmatosító az ország vagy csak zsebe érdekében dolgozik e, nehéz volna hamarjában eldönteni; azt az egyet nagyon rebesgetik, hogy e brit vádka minél hamarabb túl szeretne adni borneói földjein. — Valentiából új, félhivatalos jelentés érkezett az atlanti távíró állapotáról. E szerint a távíró se jobb se roszabb karban nincs, mint elébb volt. Azon