Pesti Napló, 1858. október (9. évfolyam, 2592-2618. szám)
1858-10-14 / 2603. szám
217—1603. 9-dik évi folyamPESTI NAPLÓ. Főmunkatára b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési iroda: Egyetem-ntaza 2-dik a aim, l-a8 emelet. lap azelleni részit illető minden küllemény a szerkesszüséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak eL Kiadó-hivatal: Egyetem-utazó, 2-dik szám, földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadási kül panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. Vidékre, postán Évnegyedre 1. . . , 6 frt pp. Félévre . . . . . . 11 frt pp. Félévre . . . 9 frt 80 kr. pp. Hirentménirfttr Állam 6 hasábu petitsor 1-azeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegei Oll UCMUCNIj v& Uljft ■ külön 15 pkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 15 pkr 1858. Csütörtök, oct. 14. Előfizetési feltételek: Pesten, házhoz hordva s Évnegyedre . . . Ért —kr. pp-Félévre . . . 9 frt 80 kr. pp. Távirati tudósitás a bécsi börze árkeletéről October 13 1858. Érték | Pénzb. | Érték | Pénzb. | Érték |Pénzb.| Érték Pénzb. Államkölcsön. 5°/0-es metalliqnes •IVIO/1-es met.................. 4%-es met...................... 8%-es met. ..... 2%%-es met .... . 1%-es met. . . . 21/1%-os bankó . . . 5%-os B sorozat . . . 5%-os lombard velenczei 50/s-as nemzeti kölcsön . 5%-os als. auszt. urb k. 5% -os magyar és gall. . 5°/c-8B erdélyi urb. k. . 5%-os sopronyi . . . 5%-os sorsolhat.gloggniozi 4°/0-8b pesti . . . . . ág/o-es majlandi . . Sorajegykötelesvény. 1834-diki................... 1839-diki................... 1854-diki ..... Trieszt kölcsön a 100 frt Comp.Rentpapirok . Eszterházy 40 . • • • Salm. sorsjegyek . Pálffy ....................... Genois ...... Clary hg. . .... Windischgrätz bg Waldstein gróf . . Keglevich gróf . . . Vasúti össvények. Éjszaki vasút .... Állam vasút . . . Állam vasúti certific. Linoz-budweisi . . . Lombard-velenczei . . Erzsébet nyugoti pálya. Tiszai pálya .... Ferencz József keleti pály. Pardubiczi vaspálya . Keletgalicziai .... 112 167« 787, 48 877* 38 *874 267« 267, 167« 1697, ‘677, 302 250 100 100 2027, 937, Iparrészvények. Bankrészvények . . . Bankcertificat . . . Hitelintézet ..... Escomte bank .... Lloyd részvények. . . Dunagősb. részvény. . . „ IS-ki kibocsátv. Pesti lánczhid .... Bécsi gőzmalom . . Elsőbbségi kötvények 5% Lloyd _................... 5% Éjszaki vaspálya 5*/« Gloggnitzi . . . . 3% Gőzhajózási . . . Államvasut a 500 franc. Lombard a 275 líra . . Váltó (devisek). Amsterd. 2 hórar. . . . Augsburg uso . . . . i 48 l»«7s 240 1167» 335 518 67 79 87 867« 84 86 2577, 254 847, 162 Bukuresti 31 napra ft. Stambul...................... Frankfurt 3 b. múlva f. Hamburg 2 „ , . ■ Livorno ...................... London ...................... Milano....................... Páris . ...... Pénzérték (valuta) Vert arany ..... Szélarany . . . - . . Napoleon d’or .... Souverain d’or .... Orosz imperiale. . ■ . P. Fridriach d’or . . . Angol Souvereings . Ezüst ....... Pária, oct. 11. 41/,0/, rente . 3%................... London,(oct.11. 3% Cons. 57s 1077, 8. 2.3 14. 12 8. 6 8. 19 10. 8 Vb ■ 96. 25 73 50 987, VASÚT MENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre. 6 óra 30 p.r.,és 7 ó. estre. Bécsiből—Győrre: reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d u „ Uj-Szőnyre 8 óra reggel. Pestről—Szegedre: 4 ó. 15 p.d.u., 5 óra reggel. „ Debreenenbe: 4 óra 15 p. d. u., 5 ó. reg. » Nagyváradra: 4 , 15 „ „ 5 , . Szegedről—Temesvárra: 11 6- 34 p. éjj., 2 ó. d u. Temesvárról—Baziásra : 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre: 9 ó. 33 p. r., 8 ó. 22 p. estve. Debreczenből—Pestre : 11 ó. 15 p. d. e., 9 ó. 68 p. e. Oszlásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. u. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p e., és 6 ó. 10 p . Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bézsbe: 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estve. Uj-Szőnyből—Becsbe : 2 óra 5 p délután. Győrről—Becsbe: 8 ó. 37 p. d. u. 5 ó. 48 p. reggel. ÁLLÁ V I Z S. DUNA. Pesten, oct. 12. 4‘ 11" 0’" 0 felül. Pozsony, oct.8. —‘ 11" 0-on felül apadóban TISZA. Tokajban, oct. 9. 2' 10" 0 felül apadóban. Naményban, oct. 7. 3' 10 ■ 0 alul. BEGA. Temesvárott, oct. 8. —1 10" 0 felül. KULPA. Sziszeken, oct. 3. 3' 4" áradóban FERENCZCSAT. Tiszafőldv., oct. 1. —1 11" Of. mérő I Súly. I Ezüstp. Alsó austriai | Font. |fr.|kr|fr."IFr Búza, marosi bánsági r |8’ tiszai , bácskai, fehérvári aj | Kétszeres Boss . . ■ Árpa . . . Zab. . . . .....................UJ Kukoricza . . Köles............... Bab ..... tavaszi repcze káposzta rep. 6—fczi— ec[85-84-83-78-77-77-65-48-43-80-80-87-*41 •O5® td s • a ® avjo9 a'M _ _ .\— __— 430 3 183 36412 3 15_— 4— 3 27348—20 820 340— 2 8 212—— 24 2 822824 2 8—— 1502 42 __—__— 2 6 116124158 212216244 28 212230 320330348 5 30540—— 7__7 67301 1 . H A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai oct. 13.; 82% 72% 64% »V« DK lő«/* 65 90 94 827« 90 817« 807, 96 97 96 95 309 131 109 275 495 1017, 747. 1007* 9. 57 1007s 1187, “J ft»|kr A magyar kertészeti társulat legfelsőbb helyen megerősített alapszabályai. 1. §. Czél: A hazai kert-ipar előmozdítása. Köréhez tartozik tehát a bel- és külföldi kert-ipar öszszes ágaiban alapos tudomást szerezni, találmányokat és felfedezéseket figyelemmel kisérni, a kertészet haladásának újabb eredményeit megvizsgálni, s a hasznosaknak ismerteket terjeszteni, az ajánlható új, ritka, vagy szép kerti növények terjesztése és nemesítése érdekében kiállítások s jutalmak által a versenyt ébreszteni, magánegyéneknek, vagy testületeknek megkeresésére véleményt vagy utasítást nyújtani, kertészeti vállalatokat elősegíteni, kerti növények gyűjteményét tökéletes rendszerben fentartani, s azok valódiságokban tenyésztése s terjesztése által biztos megszerzési forrást nyitni, eszmecseréket a kertészet érdekeltjeinél elősegíteni, szerzett ismereteit közlönye által terjeszteni, szóval a kertész-közönségnek az ügy érdekében kezére járni. 2. §. Tárgya : az összes kertipar: a) a füvészet tudománya; b) a gyümölcs; c) a konyhanövények; d) a virágok s dísznövények; e) a díszfák és cserjék; f) a gyógy- s iparnövények; g) a gabona, takarmány s egyéb gazdasági növények, melyek fölött észletes vizsgálódások s kísérletek teendők, mielőtt nagyobb mérvben a gazdasági termelésnek átbocsáttatnának; b) faültetvények, gyepük, eleven sövények és szegélyezések ; i) kerti eszközök s diszítvények; k) kert rendezés, mérnökség és képző kerti művészet ; l) szakirodalom. 3. §. Eszközök: a) kísérletek és tenyésztés; b) pályázatok, tárlatok és jutalmak; c) ismeretek terjesztése; a társulat ez eszközöket alkalmazza közgyűlésiig a körülményekhez képest, mégpedig: a a) a társulat kertje által; bb) a társulat csarnoka által, kerti növények tárlatára, szakbeli lapok, könyvek s iratok, rajzok, minták és eszközök gyűjteményére; cc) szakirodalom által. 4. §. Sz e r ke ze t. A kertészeti társulat erkölcsi testület, mely áll rendes s tiszteletbeli tagokból, a rendes tagok közgyűlése vezérli a társulat érdekeit, s azoknak foganatosításával a választmányt, s a szükséghez képesti tisztviselőket bízza meg. 5. §. Rendes tagok. A társulat rendes tagjai azok, kik a társulatot szellemi s anyagi erejökkel támogatni és érdekeit a czélhoz vezetni hivatásuknak ismerik, s évenként 3 párt fizetésre háromévi időszakonként kötelezik magukat; akik azonban egyszer mindenkorra ennek megfelelő tőkéjét 60 párttal kötelezik, alapítóknak, azaz : élethoszsziglani tagoknak tekintetnek. 6. §. Ezek jogai: a) a közgyűlésen szavazati joggal tanácskoznak; b) ők választók és választhatók a társulat minden tisztviselőségére; c) a csarnok (§. 3. litt. bb) öszszes tárgyai használatában s kedvezményeiben, a közgyűlés határozata korlátai közt, részesülnek; d) a társulat kertje terményeit, tenyésztett fáit s növényeit szabott árának feléért rendelhetik meg; e) részvényeik számával játszanak a gyümölcs, fák , virágok , s egyebek évenkénti kisorsolásánál ; f) végre mindazon előnyökben részesülnek, melyeket a közgyűlés időközben megszavaz. 7. §. Megszűnik a jog: a) a tag halála, bj részvény befizetésének elmulasztása által s c) midőn a törvények értelmében polgári jogok gyakorlatától elmozdittatik, vagy a közgyűlési határozat által, a társulat irányában hűtlen, vagy becsülettel öszsze nem férő eljárásánál fogva, a tagok sorából kitöröltetik ; de ehez a közgyűlésen jelenlevők kétharmadának beleegyezése kívántatik. 8. §. Tiszteletbeli tag. Érdekében állván a társulatnak oly külállami férfiakat is saját körébe fölvenni, kiknek szakismeretétől hasznos nyereményeket vár, azokat, a magas kormány jóváhagyásával, tiszteletbeli tagokká kinevezi; mint tiszteletbeli tagok azonban a társulathoz lekötelezve nem lévén, 9 megtiszteltetésből jogot nem követelhetnek. 9. §: Közgyűlés. Évenkint egyszer a pesti Leopoldvásár előhete szombatján reggeli 9 órakor a társulati tagok a csarnokban összegyűlvén, jogaikat a társulat ügyei elintézésénél — az országfejedelmi biztos törvényes jelenlétében — gyakorolják, különösen: a) a társulat összes állásáról maguknak tudomást szereznek, s ennek folytán b) a társulat koronkénti teendőit, a választmány meghallgatásával sorozzák; c) a felmerülő indítványok felett, melyek a közgyűlést megelőző négy héttel a választmányhoz írásban beadattak, azáltal elkészíttettek, és a közgyűlés programjába fölvétettek, tanácskoznak és határoznak ; d) alapszabályait a fenálló államtörvények értelmében módosíthatják , illetőleg megtoldhatják, melyek azonban csak felsőbbi megerősítés után tekinthetők érvényeseknek; e) tiszteletbeli tagokat neveznek; f) társulati tisztviselőket választanak; közülök az elnököt, két alelnököt, választmányi tagokat és titkárt a cs. k. m. kormányszékhez megerősítés végett fölterjesztik, s azoknak utasítást adnak ; g) az egylet tisztviselői és kezelői személyzete fizetését megszabják; h) azon kedvezményt, mely a rendes tagokat évenként illeti, meghatározzák; i) három tagot választanak a számadások megvizsgálására. A számvizsgálat eredménye a választmány véleményével a közgyűlés elé terjesztetik, mely áldványokat ad a számadóknak; j) hasonlóan egy 3 tagból álló bíróságot választanak, mely a társulati viszonyokból a tagok közt netán eredhető viszályokat, az illető szakosztályok meghallgatásával elintézik) pályázatokat hirdetnek, kiállításokat rendelnek, jutalmakat alapítnak és bíráló tagokat választanak, kik a jutalmak kiosztására a választmányt utasítják. E közgyűlési tanácskozmányok szorosan a társulat érdekei körül forogván : nyilvánosak nem lehetnek, mihez képest azokban nem tagok, mint hallgatók sem vehetnek részt. (Vége köv.) Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, oct. 13. Egy idő óta feltűnő, hogy a bécsi marhavásárra Magyarországból több szarvasmarha hajtatik, mint Galicziából. Ez azelőtt megfordítva szokott lenni. Mi e körülménynek örvendenénk, ha onnét jőne, hogy hazánkban a marhatenyésztés az utóbbi években tán emelkedést nyert, s így az eladó barom is több volna. A dolog azonban nem így áll. A szarvasmarhatenyésztés 10 év óta tudtunkra nem emelkedett, sőt hanyatlott, nemcsak azért, mivel még most sem fektet kis és nagy gazdáink túlnyomó része az állattenyésztés emelésére kellő súlyt, hanem mivel ezen emelkedésnek közvetlen akadályai voltak, egy részről a birtokviszonyok átalakulásának nehézségeiben s a beruházási tőke hiányában, más részről a közlegelőkben s a bevégzetlenül függő, s a felek által lelkiismeretlenül húzott vontatott tagosítási perekben. Mi azt mernék állítani, hogy a végzendő gazdasági munkákhoz és trágyaszükséghez képest nevezetes szarvasmarha hiányunk, nem pedig feleslegünk van. Ha tehát ez állapot daczára az eladó marha kivitele szaporodik, akkor az most nem gyarapodásunk jele, hanem bizonyítni látszik azon több felől érkezett hírt, miszerint különösen a kis földművesek osztálya nyomasztó pénzszükségés marhájának eladása által segít. Nagy aggodalmunk van, hogy ezt a jövő évben tetemes termelési veszteséggel, és egyes helységekben ínséggel kell megsintenünk, mert ily körülmények közt nem csak a téli bővebb trágya fog a földek javítására hiányozni, de a népnek majd a tavasszal pénze sem lesz eladott igavonáit pótolni. Valóban szükséges volna azért a hatóságoknak tilalommal fellépni ily vesztegetések ellen, s módot gondold ki, hogy a nép elháríthatatlan szükségeit és még adótartozását is fedezhesse, anélkül, hogy további gazdálkodása leglényegesb eszközeitől legyen kény-s télen megválni. Balatoni mellék, eszhöz Régóta nem volt oly szomorú élettelen szüretünk, mint a mostani. A bortermesztő osztály tökéletesen le volt hangolva, de hogy is ne? hiszen voltak oly szőllősgazdák, kik szüretelés helyett azon kevés szőllőfürtöt bilingérezték le, mit vén tőkéiken a fagy a fiatal tőkéiken a romboló szél kegyelemből meghagyott. A fagy, szárazság és szélvészek által vidékünkön úgy az eleségben, mint főleg a szőlőhegyekben okozott kárt nem is lehet fölszámítani. Sok szőllős gazda holdszámra vágja ki a szőlőtöket, mert a fagy által ki nem ölt tőkék száma csekélyebb, semmint e tőkékről eszközlendő begyarapításhoz reményt lehetne csatolni. S a fagy által okozott csapást érezhetőbbé teszi még azon körülmény, hogy a nagy szárazság miatt nem nőhettek jól ez évben a szöllővesszők, s a mi nőtt, a szélvészek azt is megrongálták, mi által a tőkét vesztett szőllők újból berakása igen meg van nehezítve. Attól is tartunk — s nem ok nélkül, hogy ha a mostani nagy szárazság után — mi a szőlőtőkét megfosztotta éltető nedvektől - ismét száraz, hideg , havatlan tél következik, akkor a megmaradt kevés tőke is a fagy áldozatává lesz. A szélvészek közöl legtöbb kárt tettek szőlőhegyeinkben azok, melyek tavaszutó 26-kának éjjétől szinte e hó 29-kének éjjeig, s nyárun 21-kén (István király utáni napon) dühöngöttek. Az első a gyenge szőllehajtásokból törte ki a tizedet, az utóbbi — sok helyen — úgy összezúzta a szőlőfürtöket, hogy a szemek szemlátomást folytak le róluk. Az esőnek kellő időbeni hiánya, s a levesedés időszakában uralkodott szárazság aszaló hatása miatt a szemek is aprók— kifejletlenek maradtak. A szőlős gazdák bortermelésére kártékonyan hatott kedvezőtlen körülmények szerencsétlen összefolyása következtében a jelen évi bortermés (legalább a Vörös-Berénytől Akajiig nyúló szőlőhegy lánczolaton) alig teszi a múlt évinek egyharmadát, s ez az egyharmad is oly egyenlőtlen mértékkel van a termesztők közt kiosztva, hogy még a szerencse néhány kedvenezének, ha több nem is, de annyi bora lett, mint tavaly volt, soknak alig lett egy hatoda, s van oly termesztő is, ki bor helyett bánatot s azon aggodalmat szüretelte, mely elfogja szivét mindannyiszor, valahányszor a közelgő télre, s annak fedezést igénylő szükségeire azon leverő tudattal gondol, hogy nem lesz miből fedezni a szükségeket, mert a balatonmelléki embernek csaknem egyedül pénzforrása a bor, s s most épen ez a forrás van kiapadva. S míg Balaton felső mellékén szomorúan szűrik kevés borukat a termesztők, addig Somogyból örvendetesebb hírek érkeznek, s ott a szüretet kielégítőnek mondják. Belső Zalában is jobb szüretre voltak kilátások, mint vidékünkön; nem tudom, hogy e szép kilátást a szüret maga nem fogja-e elhomályositni ? Nagy szerencse Balaton mellékére nézve, hogy az aratás után emelkedni kezdett gaboaár ismét alább szállt. Kevés gazda van az Alsó Eörs Köves Kállai vonalon, ki annyi eleséget termesztene, mennyi a piaczra szorulástól fölmentené, s ha bora nincs is a balaton-melléki embernek, legalább a legnélkülözhetlenebb élelmi czikkért a gabonáért nem kell sok pénzt kiadnia. Kapás terményeinket (tengeri s burgonya) még szttrét előtt betakarítottuk. Ez utóbbiban nem csak azsürgék, hanem a seregély csapatok is sok kárt tettek, hűséges segédtársaik a varjuk kíséretében. Bakonyalján a szőlő leszüretelése után kezdik meg ; a burgonya s tengeri-szedést — Balaton mellékén megfordítva; minek okát részint a földnek égé vény— s igy a tengerit s burgonyát korán megérlelő természetében, részint azon körülményben találhatni föl, hogy Balaton mellékének főterménye a bor, s így ennek betakarítására szentel legtöbb időt, mely idő, hogy annál kevésbbé legyen elfoglalva, minden más munkát (még az őszi vetést is, ami igen okos eljárás) előre el szoktak végezni. A vetésen túl vagyunk. Korai vetéseink (a nagy szárazsághoz mértten) tűrhetők, a késői vetések hiányosan keltek. Mind a korai, mind a késői vetések eső után szomjuhoznak. 1. 1. N.-Becskerek, oct. 9. Búza 12 -14 f.; kétszeres 9—10 ft; árpa 6 ft 30;ab 6 ft 30; köles 5 ft 15; tengeri 5 ft váltóban köble. Bánság, oct. 10. Pécskán búza 7 %—7 '/2 ; N. Sz.Péteren 6%—7 ft; Perjámoson 7% — 7'/2; Csanádon búza 7 28 ft; kétszeres 5—5'/2 ft; rozs 4—4'/1 árpa 3'/3; zab 3'/4; vadrepede 6—6%'ft, váltóban mérője. Baja, oct. 9. Búza 2 ft 40 - 52; kétszis 1 ft 36 —44; rozs 1 ft 40-44; árpa 1 ft 16—20; zab 1 ft 18-20; köles 1 ft 32 - 36; tengeri 1 ft 12, tehát olcsóbb a zabnál, árpánál és rozsnál. Bécsi pénzcsarnok, oct. 12. A mai börze végre valamivel javult. Találkozott a pénzhatalmak közt, ki nevezetes összeget áldozott „hitelrészvények“ öszszevásárlására; igy aztán e papír, s vele a többiek némi lendületet nyertek. Az ezüst ágiója már csak % — 7«. Természetesen ezen ágiónak meg kell szűnni, mielőtt a bank készpénzfizetéshez fogna, különben ágió mellett csakhamar kiürülnének a bank pinczei. — A bécsi, berlini és lipcsei bankok csakugyan felemelék a kamatot; egyik a másiktól félti ezüst készletét; az ezüst t. i. oda megy, hol legtöbb kamatot adnak érette; — ellenben azon hir szárnyal, hogy az ausztriai valuta-szabályozás ügyében igen liberális törvény van készülőben. — Bécsi vágómarhavásár. Oct. 11 -kén a szent marxi vásárra hajtatott 1610 magyarországi, 1588 gallicziai, 64 német ökör, összesen 3262 db. Darabja 470—575 font. Becslési ár mázsánként 19— 23 ft 30 kr. Becslési ár darabja 92 ft 30 kr — 134 ft. Vidékre hajtatott 1603 db. Bécsben maradt 1659 db. Vegyes közlemények. — A tiszai vasút-társaság igazgatósága az igazgatótanács határozata értelmében közhírré teszi, hogy a félévi 5 százalékos kamatok, a tiszai vasút részvényeire történt befizetésektől, a bécsi hitelintézet főpénztáránál s annak pesti fiókjánál f. é. nov. 1-jétől az eredeti részvények előmutatása után kifizettetnek. Új ezüst szállítmányok érkeztek ismét a bécsi bankba, főleg Hamburgból, Mannheimból és Anconából, melyek visszaküldik az eddig oly nehezen nélkülözött ezüstpénzeket. Nagyobb részint a pénzverdékbe küldetnek, hogy november 1 -je után új pénz alakjában jelenjenek meg. — Szőlőkivitel. Nemcsak Oroszországba kezd szállíttatni szőlőnk, hanem, mint közelebbről Pozsonyból értesülünk, onnan több nagy mennyiségű szőlő küldetett részint a csehországi városokba, részint Drezdába és Hamburgba. Szép muskotály szőlő iskatulájáért, melyben 40 fürt volt, 10 ft fizettetett a szállítással együtt, úgy hogy egy szőlőfürt 12 kron kelt el. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap“ 234. számából, (oct 13.) Csőd nyittatott: Lakics András győri lakos összes vagyona ellen. A követelések bejelent, dec. 27-ig a győri cs. k. megyei tervszéknél. Perügyelö Szentmihályi Sándor ügyvéd. — Esztergomi lakos Pintér István szücsmester vagyona ellen. A követ, bejel, dec. 14-ig az esztergomi cs. k.biróságnál. Perügyelö Molnár Pál ügyvéd. — Szeleczky Mihály és neje Kenusz Borbála alberti lakosok vagyona ellen. A követ, bejel. nov. 6 ig a monori szbiróságnál. Perügyelö Garl József ügyvéd. — Hanisch János pesti gépész összes vagyona ellen. A követ, bejel. dec. 9 ig a pesti cs. k. orsz. tervszéknél. Perügyelö dr. Csengey Endre ügyvéd. Biróilag árvereztetnek. Pesten józsefvárosi sertéskereskedő utczai 866 számú 2069 forint 40 krra becsül Kucsera János féle ház árv. oct. 29-én a pesti cs. k. orsz. tervszék által. — Pápán Göncz Imrétől lefoglalt 758 számú 600 írtra és 793 számú 340 p.srtra becsült két ház árv. nov. 10 és decskén a pápai szbiróság által. — Esztergomban Borza György hagyatékához tartozó ingóságok és ingatlan birtokok árv. oct. 23 és nov. 19-kén az esztergomi és k. járásbiróság által. — Szentesen Török Jánostól lefoglalt 33 számú 3162 frtra becsült ház, úgy szinte több darabban fekvő földek árverez od. és nov. 25-kén a szentesi szolgabiróság által. — Sz. Fehérvárott a lövöldözőutczában 696 számú 2372 ftra becsült Novák János-féle ház árv. nov. 25 és dec. 30 án a sz. fehérvári cs. k megyei tervszék által. — H. M. Vásárhelyen Veres József hagyatékához tartozó rémárosi földnek 1215 ftra becsült x, része árv. oct. 22. és nov. 12 én a holdmezővásárhelyi szolgabiróság által. — Karczagon Sagát Lajostól lefoglalt és 166 frt 40 ftra becsült ház, 80 pftra becsült 5 hold szántóföld, 96 ftra becsült szőlő árv. oct. és nov. 30-án a karczagi cs. k. kapitányi hivatal által. — Baranya községben Torday Andrástól lefoglalt régi Torday curia árv. oct. 22-én az ungvári cs. k. megyei törvszéknél. — Nána községben Alexhauser Gáspártól lefoglalt H 3 számú 900 ftra becsült házitelekkel együtt árv. nov. 29 és dec. 8- án a zirczi szolgabiróság által. — Veszprémben Sztojanovics Györgytől lefoglalt s a buhimvölgyutczában 137 és 139 sz. fekvő épületek, kert és több helyeken fekvő szántóföldek árv. novel. és dec. - én a veszprémi cs. kir. megyeiszék által. — Győrben a belvárosi apáczautczában 359 -369 számú és 8010 ftra becsült Binder Mátyás féle ház árv. dec. 27 én és febr. 14 én a győri cs. k megyei törvszék által. — Győrben Beálló Ignáczné szül. Demetrovics Ilonától lefoglalt belvárosi 65 számú 15,920 pftra becsült ház árv. dec. 16-án febr. 7-én a győri cs. k. megyei törvszék által. s j