Pesti Napló, 1859. május (10. évfolyam, 2766-2791. szám)

1859-05-05 / 2769. szám

102—2769. 10-ik évi folyam Főmunkatárs : b. Kemény Zsigmond. Kiadó-hivatal: Ferencziek terén T-dik szám földszint. VIDÉKHE 1859. Csütörtök, máj. 5 Előfizetési föltételek: postán PESTEN, házhoz hordva Félévre . . . 10 firt 50 kr. a. ért Évnegyedre . . 5 frt 26 kr. a. ért Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények, (előfizetési pénz, kiadásai körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ló frt 50 kr. a. ért. Ju­vnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. u.UvUvuvi . . v w u. .. oil _. . . . 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyeg. Hirdetmények: dija • femen 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujk félévre. Évnegyedre Államadósság. Máj. 4.­­ Máj. 3. 5%-os osztrák ért. 100 frttól . . —. — 55. — 5%-os nem.. kölc­sön 100 frttól 64.50 —. — 5%-os 1851- i­g. m­rozat 100 frt —. — —.— ovo-oi mets liquet 100 frt. . . 62 — —. — 5%-os 185­0. visszafizetés. 100 frt —.— —.— 1 4%%-os „ . . 100 frt - 51. - 4%-os „ „ . 100 frt — 46.— 4%-os 1850. visszafizetés. 100 frt —.— —.— 3%-os „ „ 100 frt —. - 35. — 2%%-os „ „ 100 frt — 29.25 1%-os „ „ 100 frt — 11.50 1834-diki sorsolással 100 frt —. — 240 — 1839-diki.......................100 frt 105. 75 — 1854-diki 100 frt —. — 98.­Como­renspapirok 42 lire austr —. — —. — Földtehermentesítésiek. 5% os als. auszt. 100 frt . . . —. — —.— 5%-os m­a­g­y­a­r­orrs­z­ági 100 frt 61.— —.— 5%-os bánsági horvát és szláv. 100 frt.......................— . — 55. — 5%-os galicziai 100 frt . . . . —. — 57. — 5%-os bukovinai 100 frt . . . —.— 54.— 5%-os e­r­d­é­l­y­i 100 frt . . . —. — 54. — 5­­­0-os m­s birod. ország. 100 frt —. — 75.— 5%-os sor­olási záradékkal 100 frt lf 67-re.................................. Részvények. Nemzet­­bank (ex div ) darabon­:. 710. — —. — Hitelintézet 200 frt austr. ért. 136.— —.— Alsó austriai esc. bank 500 frt p. —. — 480. — B é c­s iB­örze. Minden arkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a d.u.-i utolsó az utóbbi napi távirati közlés a közép árfolyamot mutatja. VASÚTREHETES INDULÁS. Bécsből Pestre : 6 óra 30 percz­ reggel, és 7 órakor estve. Bécsből—Győr-Új-Szőnyre : reggel 8 óra, és 4 óra 40 percz délután. Pestről—Szegedre : 4 óra 15 p. d., 5 óra reg. „ Debreczenbe: 4 ó. 15.,. d. u.,5 ó. r. „ Nagyváradra—Aradra : 5 ó. reg. Szegedr.—Temesvárra: 11 ó 34 p. és i., 2 ó.d. Temesvárr­.—Baziásra : 4 ó. 22 p.r , 7 ó.42 p.e. Nagyváradról—Pestre : 9 óra 44 perez reggel. Debreczenb.—Pestr.: Hó. 17 p.d.e. ,9 ó.58 p.est. Baziásról—Temesvárra : 1 óra 15 perez dl u. Háziasról—Temesvárra hétfőn és pénteken d. u. 5 óra 30 p. Temesvárról—Szegedre : 9 óra 55 perez est­ve, és 5 óra 30 perez reggel. Szegedről—Pestre: 1 ó.56 p.éjjel,és 12 ó- délb. Pestről—Béczbe : 9 ó. reggel, 9 ó. 25 p. estve. Uj-Szőnyből—Győr—Bécsbe : 2 ó. 5 p. délu. Győrről—Becsbe : 3 ó. 37 p. d.u., 5 ó. 48 p. r. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. r., 4 ó. 2 p. d. Szolnokr.—Debreczenb.:10 ó 3 p.d­e.,9 ó 28 p.e. Szolnokr.—Aradra: 10 ó. 38 p. d. e. P.­Ladányról—N.-Váradra : 1 ó. 35 perez d. Aradról—Pestre : 9 óra 26 percz délelőtt. Aradról—Szolnokra és N.-Váradra:36.40 p.r. Pü­spök-Ladányról—Pestre : 1 óra 8 p. d. Máj. 4. Máj. 3. Éjszaki vaspálya 1000 frt p. . . 1435 — Államvaspálya 200 frt. p. (500 frank)..............................194. — —. — Nyugati pálya 200 frt p. (140 frt .70°/p­og befizetés) . . . . 88.50 —. — Délészak egybek. német 200 frt p. —. — 115. — T­i­s­z­a­i 200 ft pp. (100 frt befiz.) — — 105.— Lombard kiszp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (40% befizetés.) . —. — 1­8. — Keleti vasp. 200 frt pp vagy 500 frank 60 ft (30%) befizetés. —. — —. — Gallicziai (Károly­ Lajos) 200 ft. p.p. (30% befizetés) .... —.— Pozsony n. szombati I­Ir kibocsátott 200 ft pp. . . . —. — —. — Pozsony n. szombati II-szor kibocsátott 200 ft pp . . . . —. — —. — Buutehrádi 500 ft pp...................—. — —. — Aussig-tepliczi 200 ft pp. . . . —. — —. — Brünn-rossitzi 200 ft pp . . . . — . — —. — „ „ elsőbbséggel 200 ft. ——.— Dun­a-g­őzhajózási társu-­­a­t 500 ft pp......................... 353 — —. — Osztrák Lloyd társulat Triesztben 500 ft. pp................................—. — 160. — B­u­d­ap­e­s­ti láncz h­i­d 500 ftp. —.— 270.— Zálog­levelek. A n. bank.­fi év­ 5%-os pp.100 ft. —. — 91. — » n n 10év. 5%-OS pp.100 ft. —. — 87 — „ „ „ sorsolh. 5% pp. 100 ft.--------76. — „ n n 12 hó. 5% a. ért. 100 ft. —. - -. — „ n „ sors. 5% a. ért. 100 ft. —. — 72.— Máj.4.­Máj.3.­­ gallicziai föld­ hitelintézeté 4%-os 100 ft. p. p....................— — —. — Elsőbbségi kötvények. Nyugati pálya 5%-os 100 ft. p. p. —. — 81. — illám v­as p. 500 frank, darab. —. — —. — Északi vasp. 100 ft p. p. . . . —.— 89.— Lombard-velenczei 500 frank. —. — —. — Floggnitzi pálya 100 ft p. p. . —. — —. — D u n a-g­őzhajózási társu­la­t 100 ft. pp........................——.— Osztrák Lloyd 100 ft p. p • • . —. — —. — Sorsjegyek. A hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért...............................—■ — 78. 50 Dunagőzhajóz. társ. da­rabja 100 ft p. p...................—. — —. — triesti államkölcsön db 100 ft pp. —. — —. — Eszterházy 40 ft. p. p..............—. — —. — falm 40 ft. p. p................... . —.— —.— Pálffy 40 ft. p. p......................—.­­ —. — Háry 40 ft, p. p......................—. — —. — 5t. Genois 40 frt p. p...............—. — —. — ÍVindisehgriitz 20 frt p. p. . . . —. — —. — iValdstein 20 frt p. p...................——. — teglevich 10 frt p. p................—. — —. — Váltók (devisek). a) három hónapra Ámsterd. 100 holland frt 2%. . —.— 118.50 kugsburg 100 frt délnémet érték­ben 4%%............................. 124. 50 —. — Máj. 4. Máj. 3. Ser­in 100 tallérért 4% . . . . —. — — . — Soroszló 100 tallérért 4% . . . —. — —. — Frankfurt (Majn. m.) 100 frt dél­német­ért. 3’/,%.................... 123. 50 —. — Ilenna 100 frank . . . 4Va°/o —. — —. — Hamburg 100 márk­bankóért 2% 110.— —.— Lipcse 100 tallérért 6% . . . —.— —.— Livorno 100 toscanai líráért 5% —.— —.— London 10 font sterlingért 2%% 142. — —. — Lyon 100 frankért 3% .... —. — —. — Vlilano 100 írtért aust. ért. 5% —.— 134.50 Marseille 100 frankért 3% . . . —. — 54. 50 Páris 100 frankért 3% . . . . 57. — —. — Prága 100 frt aust. ért. 5% ■ • —■ — —. — Iriest 100 frtért auszt érték 5% • —. — —.__ felencze 100 frt auszt. érték 5% —. — —. — A n. bank váltóleszámítolása 5% A nemzeti banknak az állampapí­rokra való előleg, kamatja 5% b) Láz után 31 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . —. — — Itambul 100 török piaszter . . —.— —.__ Arany pénznemek. Császári uj arany ...................6. 75 —.— Seczésarany.............................6.66 —. — Korona ..................................19.50 —■ — Fél-korona.................................—. — — — Napoleons d’or............................—. — 11. 16 Orosz imperiale.......................—. — il. 30 Á korona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben . . . . —.— 13.75 ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS PESTI NAPLÓ R»« ■*%_) ■ ■ ÉS ■■ ■■ | ■■ *«| I két havi folyamára. Az európai politikai eseményeknek mindin­kább érdekesebb volta miatt, az olvasó közön­ség részére rendkívüli 2 hónapos előfizetés nyittatik, úgymint : Vidékre postán küldve 3 forint 50 kr­­nj pénzben.— Budapesten házhoz hordva ugyanannyi. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. A legújabb pénzügyi rendeletek. Az államoknak két út áll hatalmában pénzt szer­zetnek. Egyik az adóztatás, másik a kölcsön útja. Az állam­kölcsönöket a múlt század végén és a mostani elején a napóleoni óriási harezok hozták általános divatba. Már származásuk mutatja, hogy a harezok­kal egybekötött legsürgetőbb szükségnek szülemé­nyei. És valóban a kölcsön útja sokkal gyorsabban vezet czélhoz, mint az adózásé. Szorultság idején mint az egyeseknél, az államoknál is fő dolog, gyorsan, minél gyorsabban pénzt szerezni,­­ sokszor tekin­tetbe sem véve az ezzel egybekötött hátrányokat, melyek a normális állapot beálltát tetemesen hát­ráltatják. Sokat írtak már az államgazdák e köl­csönök ellen, melyek mint minden kölcsön, a hitelt csökkentik, előidézik a drágaságot é­s a pénzviszo­nyokban az agrotage­t, de szükség törvényt ront, a­mint a magyar példabeszéd mondja. Most minden európai állam, kivált harcz idején a pénzteremtésnek e heroicus módjához folyamodik, s ezért nem volt meglepő azon négy rendelet, melyet a cs. k. kormány közelebbről kiadott. Az említett négy rendelet, mely szorosan egybefügg, közös czélja lé­vén gyorsan teremteni pénzt, röviden ezekben foglal­ható össze: 1. Az államkölcsöni szelvényektől közvetl­e­­n­ül fizettetik az adó. 2. 200 millió kölcsön vetetik föl, olyformán, hogy az állam időről időre összesen 200 millió 5-ös kamatú állampapírokat ad át a „nemzeti bankinak, mely ezeket névleges értékek kétharmadában fizeti ki (az­az 133 millióval), mely mennyiségig a bank 5 fztos bankjegyeket bocsát ki. Ez új bankjegyeknek a ne­vezett állampapírok szolgálnak alapul. 3. A bank nem köteles ezüsttel váltani be a bank­jegyeket. 4. A vámokat s az azzal kapcsolatban levő adókat (mérleg , pecsét- és jegy-illetményeket) ezüsttel vagy nemzeti kölcsöni szelvényekkel kell fizetni. Az első nem új adó, hanem az adó egy neme beszedésének ujbb módja. Az állampapírok bir­tokosai ezután nem bevallásra fizetik azoktól az adót, hanem az állam közvetlenül vonja le a szel­vényből az 5 petét, úgy hogy pl. az öt p­o­ntra szóló szelvény ezután 5 osztrák becsű, azaz új ftban válta­­tik be. Főleg azt nyeri vele az állam, hogy ezután papírjainak külfödi birtokosai is meg vannak adóztatva , s a belföldiek eddig is megvoltak. A második és harmadik intézkedés a legszorosb kapcsolatban van. A bankok, midőn a kormányok török igen nagy kölcsönöket vesznek föl, egyszers­­i­ind fölhatalmaztatnak arra, hogy az ezüsttel való beváltást, melyre képtelenek, fölfüggesszék. A harmadik intézkedés u. m. a készpénzzel, fizetés felfüggesztése, annyiban változásnak nem tekinthető, a mennyiben az tettleg már több idő óta fenál­­lott s most ez állapot csak jogszerű alapot nyert. A­mi különösen a második pontot illeti, az állam 200 millió forintnak a harmadrészét, mintegy 133 milliót vesz kölcsön a közönségtől. E kölcsönért nem fizettetik kamat.*) A bank a közvetítője e kölcsön­­vételnek. A bank pénzt ad az államnak, melyet az 5 ftos új bankjegyek által fizet vissza, melyért nem ka­matozó papír jut cserébe. — Remélhető, mond a „Wanderer“, hogy a bank e kölcsönért, melyben csak közbenjáró és nem hitelező, nem fog az állam­tól kamatot kívánni. Különben is megkapja más után e kamatokat, mert a mint a készpénzfizetés fölfüggesztéséből kitűnik, a bank az államnak köl­csönzi érözpénz,készletét. Eddig elé a bank ezüstje a készpénzbeli fizetési kötelezettség miatt, pinczéjében hevert. Az állam a bankjegybirtokosoknak abbeli jogát, hogy a bankjegy helyett ezüstöt követelhesse­nek, fölfüggesztvén, a bank használatlanul hevert ezüst készletét gyümölcsözően fogja kamatoztatni. A bank közbenjárásához azért folyamodott a kormány mivel azon elvtől nem akart eltérni, hogy papír pénzt önmaga ki ne adjon. Lényegükben, ha a formára nézve nem is, az új bankjegyek állampapír-pénzek, mivel alapjuk, vagy hogy népszerűen fejezzük ki magunkat, záloguk csupán csak azon állam­papiro­sokban áll, melyeket e­­zérrt a banknál tett le az állam Tehát alapjuk az állam, s mint a „Wan­derer“ hiszi, épen ennélfogva nemcsak kétharmad részükig, hanem teljes névértékükig szólhatott volna a kölcsönfölvételi kötés. A­mi a negyedik pontot illeti, mely szerint a vámok ezüstben fizetendők, igazolja azon viszony, mely az éretpénz és a papírpénz között fenáll. A harmadik és negyedik pontba foglalt rendszabály 10 évig volt hatályban, a­nélkül, hogy rendkívüli viszonyok igazolták volna. Ennyit ezen nagy fontosságú legújabb intézkedé­sekről. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, máj. 4. Folyó hónap 3-án tartott keddi pesti hetivásár a gabonás élelmiszerek kevés mennyisége miatt — mind a mellett, hogy az áruk ára emelke­dett — szokottinál élénktelenebbnek mutatkozott, — különösen kevés gabona hozatik be kocsikon a pi­aczra, minthogy az árak emelkedése miatt az üzérek s kereskedők a falukra kijárnak s ott veszik össze a terméseket, melyeket ha a termesztő maga szállítana be a piaczra, a nagyobb árt önmaga kapná, melyet mostan az üzérkedő tesz el; — a búza pesti mérője 6 frt 48 kr, a rozs 5 frt, az árpa 3 frt 24 kr, a zab 3 frt 36 kr, a tengeri 3 frt 36 kr, a bárányok párja 8—9 frt, a borjú darabja 12—15 frt; — a széna má­zsája 1 frt 36 kr, a szalma 100 zsúpja 6 frt, a disz­nóhus fontja 12 — 13 kr, a szalonna mázsája 22—24 frt volt pengő pénzben. Zöldség s baromfinemüek is kevesebb mennyiségben hozattak a szokottinál; a hüvelyes vetemények pedig épen nem, holott ezen termelényt nagyban keresik. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi ár­jegyzéke: Uj bánsági búza (83—86 font) 4 frt 60 — 4 frt 80 kr. tiszai ó (83—87) 4 frt------4 frt 80 kr . tiszai uj (83—85) 4 frt — — 4 frt 50 kr. Bácskai ó (—) — frt — kr. — frt kr . uj (*4—85) 4 frt 30 — 4 frt 50 kr. Fehérmegyei uj (78—82) 3 frt 30 kr 4 frt 10 kr. fehérm. ó (81—95) 4 frt 40 — 4 frt 80 kr; a kétszeres (78—79) 2 frt 80 — 2 frt — 94 ó rozs (77—79) — frt------frt— kr ; uj (77—79) 3 frt­­ 10 3 frt 25 kr; ó arpa — frt — kr. — frt — kr; uj árpa (63— 68) 1 frt 82 — 2 frt 20 kr; ó zab (------) — frt — kr. — frt — kr ; uj zab (43—4­6) 2 frt 40 — 2 frt 52 kr ; uj tengeri 2 frt 38—2 frt 45 kr; uj köles 2 frt 25 — 2 frt 40 kr. Bab 3 frt 60—3 frt 68 kr. Káposzta-repcze 5 frt 25 kr — 6 frt. Mind bécsi m­érőnkint és osztrák becsben. A pesti hitelintézeti fiók árjegyzéke máj. 1 -jétől: Bánsági uj búza (85—86) 4 frt 60 — 4 ft 80 kr . bács­*) Azaz bankjegyek adatnak ki. A bankjegyektől abban különböznek az állam többi papirpénzei, hogy emezek kamatosok,­­ masok nem. kai uj (84—85) 4 frt 28 — 4 frt 50 kr ; rozs (77—79) 3 frt 8 — 3 frt 22 kr; kétszeres (78—79) 2 frt — 90 — 3 frt; uj zab (43—46) 2 frt 40 — 2 frt 50 kr; uj árpa (63- 68) 1 frt 80 — 2 frt 20 kr Uj tengeri 2 frt 10 kr — 2 frt 20 kr. Mind bécsi merőnkint és osztr. becsben. Somogy, ápr. 28. Gyönyörű tavasz, a­milyet csak kivárni lehet! a mezők dús aratást ígérnek, hacsak a nyár véletlen szeszélyével tönkre nem teszi a gaz­dák reménységét. Eddig a bizonytalanság miatt a gabonavásár nagy pangásban. A bor ára tetemesen emelkedett, mindennap jön­nek a legmeszebb vidékekről a vevők, de sok pincze üres — az eladásra nézve. Azon minőségű borok, melyeknek akója a múlt ősszel 6 — 7 vízon adatott el, jelenleg 12 ft 30 kr váltón áll, a jó vörös borok kü­lönösen keresettek. A balatonmelléki vasútvonalon megfeszített erővel dolgoznak, már hordják reá a szomszéd erdőkből a talpakat, 6-7 ínföldre egy talp szállításáért, mely 1 mázsa 10 - 30 font nehéz, 43 pkrt fizetnek az ille­tők. Sok erdőben egész rombolást tettek a fejszecsa­pások, mit nem csak a vidék, leginkább a fejérvári pintérek bánnak meg, a­mennyiben sok egészséges tölgyfát ledöntöttek. Az eső gyakori, legszebb meleg napok, minden zöld és virágban. r. 1. Pap:9, apr. 30. A tegnapi hetivásár igen gyenge volt, kevés készlet érkezett be s azt sem vették kedv­vel. Az árak igy jegyeztettek : búza 3 frt 20 kr­­ 4 frt; rozs 2 frt 45—75 kr; árpa 1 frt 95 kr—2 frt 10 kr; zab 1 frt 60 kr—2 frt; kukoricza 1 frt 95—2 frt 10 kr; burgonya 40—80 kr ; széna 1 frt 60 kr ; zsúp kévése 4 kr. r. 1. Pécs és Szigetvár között eddig fennálló hetenkint kétszeri szekrényposta (Karriolpost)-járat 1. évi má­jus 16-tól kezdve Német-Ladig fog terjeszkedni, mely időtől fogva a németladi posta-hivatalnál is pénzes levelek és 10 font súlyt elérő nyalábok fel- és lead­hatók. Sopron, ápril 21-a 1859. Cs. k. posta igazgatóság. Pénzügyi szemle. (Bécsi pénzcsarnok.) Pest, máj. 4. A tegnapi börze lankadt volt eleinte; de később emelkedni kezdtek az árak; láttuk teg­nap az eredményt. Azonban a tegnap esti börzén újra alább hagyott az élénkség, kivált midőn Páris­­ból azon tudósítás érkezett, hogy az árak tetemesen csökkentek, s a hónap végére történt fogadások ki­egyenlítése (az ú. n. liquidatio) igen nehezen ment. Az államvaspálya részvényei e hírre 198 ról 193­2- re estek le s zárlatkor 194 en álltak. Az egész napi börze aránylag nyugodt volt, csakhogy, mint tegnap írtuk, a pénz drágábbá lett, s igy az ausztriai papí­rok becse megcsökkent. Az ezüst-agió 35—37 volt. A börzére érkezett hírek nem zavarták az üzletet. A börzén sokat beszéltek az aprópénz keveskülté­ről — írja a bécsi „Presse“. Féligmeddig hivatalos nyilatkozat szerint 28 milliónyi aprópénz van forga­lomban s mint mondák, e mennyiség kétszerte több, mint a mennyire szükség van s a hatóságok egész erővel fognak azon esztelen speculatio ellen küzdeni, melyet a közönségben némelyek űznek az apró­pénzzel. Egyébiránt a „Presse“ úgy véli, hogy a szükség, mint tény megvan, úgy hogy az aprópénz 3 ikán még szűkebb volt, mert már a bankjegyeket sem merték Hivatalos hirdetések kivonata. A „B.-pesti Ilirlap“ 99. sz. hivatalos Értesítőjéből (május 1.) Biróilag árvereztetnek: Sír-Márton helység­ben Wiedemann Ferencitől lefoglalt 9. számú ház felte­lekkel együtt ár­v. május 30 ká­n a szombathelyi cs. kir. vár. kik bíróság által. — Nemes-Apátiban Varga Imré­től lefoglalt B 4410 frtra becsült ingatlan vagyon árv. jun. 24. és jul. 25-kén a letenyei szbiróság által. A „Bp. Hírlap“ 100. sz. Hivatalos Értesítőjéből (május 3 ) Földtehermentesités : Dercsényi Lászlónak mussalji urb. birtoka után járó kárpótl. tőkére nézve be­jel. h. idő jun. 30 ks, tárgyal, h. nap jul. 30 ka a bereg­szászi cs. k. megyei törvényszéknél. — Szirmay József­nek borról urb birtokára nézve bejelent, h. idő jul. 12- dike, tárgyal, h. nap nept. 12 ke a a. a. újhelyi cs. kir. megyei törvszéknél. Biróilag árvereztetnek: Old községben Kati Jánostól lefoglalt 26 számú ház­i kültelekkel együtt árvereztetik június 4 én julius 7-dikén a siklósi szol­­gabiróság által. — Mártán Kárászi Istvántól lefoglalt 11. számú ház 3/4 kültelek és 6 kapa szőlő árv. jun. és jul. 9 én a siklósi szbiróság által. — Csarnotában Augs­­perger Ignácztól lefoglalt 48. és 33. számú két ház, r­én­ség kültelkek és szőlő árv. máj. és jun. 28-kán a sik­lósi szbiróság által. — Albert Pál és Borbála gercselyi birtokukhoz tartozó 31. számú nemesi birtok, becsülve 8737 fr. 62 krra, árv. jul. 7. éa sept. 19-kén a s. a. új­helyi megyei törvényszéknél. A Bp. Hírlap 101. számú hivatal»« Értesítőjéből (május 4.). Csőd nyittatott: Gross Izsák és Grosz Ferenci nagyváradi lakosoknak vagyona ellen. A követ. bejei, aug. 4-ig a nagyváradi cs. k. orsz törvényszéknél. Per­­ügyelő Kajaba Antal ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: Felső-Zsolczán Kris­tóf Mihály­tól lefoglalt 2 számú a 611 frtra becsült hás , urb. telekkel árv. máj. 26-kán a miskolczi cs. k. me­gyei tszék által. — Ifj. Zoltán Ferencz csődtömegéhez tartozó bogdányi, senyői, halászi, gégényi, vasmegyeri és kéki ingatlan javak árv. május 17-kén Bogdányban és május 19 kén Sanyon a nagy-kállói megyei tervszék ál­tal. — Aradon Mészáros Magdolna előbb Kretzner Fló­rián özvegyétől lefoglalt k. v. 972 száma 15,520 frtra becsült, arad pernyára k. v. 778. sz. a. fekvő s 483 frtra becsült házak, és 450 ftra becsült 303 és 479. szá­mú kaszállóföldek árv. jun. és jul. 18 kán az aradi me­gyei tszék által.­­ Gereselyen Alberth Borbála és néhai Bodnár István árvái birtokából tartozó 46 és 97. számú házak, 60 hold szántóföld és rét, becsülve összesen 6445 frtra árv. jul. 11-kén és sept. 19 én a s. a. újhelyi cs. k. megyei törvszék által. —• Kecskeméten Tóth Judit Bá­­rányné hagyatékát képező tizlár nagybócsai 8043 frt 50 krra becsült nemesi birtok árv. jun. és jul. 20-kán a kecskeméti megyei törvszék által — Szatmáron Kántor Antaltól lefoglalt a 1619 frtra becsült házas telek árv. jun. 20 és jul. 21-kén a szatmári cs. k. megyei törvszék által. — Aradon Oláh Gábortól lefoglalt b. v. templom­­utczai 422 számú 9235 frtra becsült ház árv. jun. és jul. 4 kén az aradi megyei törvszék által. — Pesten Arme­­nopoles Györgytől mint Auxentiades Constantin örökö­sétől lefoglalt terézvárosi mezőutczai 550 számú 3459 frtra becsült ház árv. máj. 21 és jun. 20-kán a pesti cs. k. orsz. tervszék által. Máj. 3. Máj. 4. Emelked. Csökken. Hitelintézetiek 135.40 136.-------f160kr —ft — kr Éjszaki vasj. 1400.— 1435.— 35 „ — „ — „ — „ Nemzeti köles. 62.75 64 50 1 „ 75 „ — „ — „ 5% és metall. 58.75 62.— 3 „ 25 „ — „ — „ Magy. földteh. 58.50 61.— 2„50„ — „ — „ London, váltó 138.20 142.— 3 „ 80 „ — „ — „ Páris, „ 55 50 57.— 1„50„ —„ — „ Cs. k. arany 6.50 6 75 — „ 25 „ — „ — „ eldarabolni; igen czélszerű volna az apró bankjegyek ajánlott kiadása. A „Presse“ szerint végül, ha az ál­lampénztárak a bankjegydarabokat el nem fogadják, a bank elfogadja,mert erre kötelezve van, s ennél egész szervezet van a bankjegydarabok értékének kiszámí­tására.­­ A tiszai vasút bevétele ápril­isban volt 154,328 ft, és ez év négy első havában 481,260 ft. Dina vizál­ás:­­ május 4.10­ 4­' 0"­0 fölül.

Next