Pesti Napló, 1859. június (10. évfolyam, 2792-2813. szám)

1859-06-10 / 2799. szám

132-2799. 10-ik évf­folyam Szerkesztési iroda: Főmunkatárs : b. Kemény Zsigm­ond. Egyetem-utcza 2-dik szám 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek­ terén 7-dik szám földszint.­­ A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. VIDÉKRE, postán félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. 1859. Péntek, jun. 10 Előfizetési föltételek: Hirdetmények di­a: ° Jr Z / . / ( ‘ UJiír-I J i külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. B­ÉCSI BÖRZE. Minden árkeleti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a közép­árfolyamot mutatja. VAS­ ÁTMENETEK. INDULÁS. Bécsből—Pestre : 6 óra 30 perez reggel, és és 7 órakor estre. Bécsből—Győr—Új-Szőnyre : reggel 8 óra, és 4 óra 40 percz délután. Pestről—Szegedre: 4 óra 15 p. d., 5 óra reg­­„ Debreczenbe: 4 ó. 15 p. d u., 5 ó. r. „ Nagyváradra—Aradra : 5 ó. reg Szegedr.—Temesvárra : 11 ó. 34 p. est, 2 ó. d. Temesvárr.—Baziásra : 4 ó. 22 p.r.,7 ó.42 p.e. Nagy­váradról—Pestre : 9 óra 44 perez reggel. Debreczenb.—Pestr. :11 ó. 17 p. d. e ,9 ó. 53 p. est. Baziásról—Temesvárra : 1 óra 15 perez d.u. fázisáról—Temesvárra : hétfőn és pénteken d. u. 5 óm 30 p Temesvárról—Szegedre : 9 óra 55 perez est­ve, és 5 óra 30 perez reggel. Szegedről—Pestre : 1 ó. 56 p. éjjel,és 12 ó.délb. Pestről—Bécsbe : 9 ó. reggel, 9 ó. 25 p. estve. Uj-Szőnyből—Győr—Bécsbe : 2 ó. 5 p. dél u. Győrről—Bécsbe : 3 ó. 37 p. d. u., 5 ó. 48 p. r. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. r., 4 ó. 2 p. d. Szolnokr.—Debreczen b.:10 ó 3p d.e .9 ó-28 p.e. Szolnokr.—Aradra : 10 ó. 38 p. d. e. P.­Ladányról—N.-Váradra : 1 ó. 35 percz d. Aradról—Pestre : 9 óra 26 perc* délelőtt. Aradról —Szolnokra és N.-Váradra:3 ó.40 p.r. Pü­spök-Ladányról—Pestre: 1 óra 8 p. d. Államadósság. Jun 9 | Jun.8­5%.OS osztrák ért. 100 írttól . . — — íj . — 5°/,-os nemz. kölcsön 100 írttól 69 — 68 90 5% -os 1851-ki B. sorozat 100 írt —. — 80 — 5%-os metalliques 1O0frt . . . 62 — 62 — 5%-os 1853. visszafizetés. 100 írt —. — —. -^V/o-os „ „ 100 írt-------53. 4%-os „ „ 100 írt - 47 50 4%-os 1850. visszafizetés. 100 írt —— —.— 3% -os „ „ 100 írt —. — 36 — 2%%-os „ „ 100 írt -------30.­1 % -os „ „ 100 írt 11.90 1834-diki sorsolással 100 írt — — 300.— 1839-diki..........................100 írt —. — 102.­1854-diki..........................100 írt —. — 105 50 Comp rentpapirok 42 lire austr. —. — 13 — Földtehermentesítésiek. 5%-os als. auszt. 100 írt . . —. — 87 50 5%-os m­a­gy­ar­o­r­s­z­ág­i100frt —.— 61 50 5­%-os bánsági, horvát és szláv. 100 írt........................— — 59.— 5%-os gallicziai 100 írt . . —. — 61 — 5%-os bukovinai 100 írt . . . —. — 58 — 5%-os erd­é­ly­i 100 írt . . . —. — 53 50 5%-os más birod. ország. 100 írt —. — 72.— 5%-os sorsolási záradékkal 100 írt 1867-re........................................................—. — Részvények. Nemzeti bank (ex div ) darabonk. 780, — 780 — Hitelintézet 200 frt austr. ért. 145 — 14­­80 Alsó-austriai esc. bank 500 frt p. —. — 496 Jun. 9­­Jun.8 Éjszaki vaspálya 1000 frt. . . — 1578 Államvaspálya 200 frt. p.­ (500 frank)..............................................219 .V Nyugati pálya 200 frt p. (140 frt —70%-os befizetés) ....—.— 122.— Délészak egybek. német 200 frt p. —. — 123. — T­i­s­z­a­i 200 ft pr. (100 frt befiz.) — 105 — Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (40% befizetés.) . —. — 88 — Keletivas p. 200 frt pp vagy 500 frank 60 ft. (30%) befizetés. — — — Gallicziai (Károly­ Lajos) 200 ft. p. p. (30% befizetés) . . . —. -Pozsony n.­s­z­o­m­b­a­t­i I-er kibocsátott 200 ft pp. . . . — — 28. P­o­z­s­o­n­y-n. szombati Il-szor kibocsátott 200 ft pp. . . — -- 44 — Rustehrádi 500 ft pp....................—. — —. — Aussig-tepliczi 200 ft pp. . . . —. — —. — Brünn-rossitzi 200 ft pp ... . —.— „ „ elsőbbséggel 200 ft. —. — —.­­Dun­a-g­őzhaj­ózási társu-l­a­t 500 ft pp...............................— — 370 Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft. pp.....................................—. — 165 — B u d a p e s t i 1 á n czhid 500ftp. —.— 270.— Zálog-levelek A­n. bank. 6 év. 5%-os pp 100 ft. —. — 94 — „ , „ 10 év. 5%-os pp. 100 ft —. — — — „ „ , sorsolh. 5% pp. 100 ft. — — 76 — „ „ n 12 hó 5% a. ért. 100 ft. —. 99 50 „ „ „ sors. 5% a. ért 100 ft. — — 3 50 I Jun. y | Jun.8 A gallicziai föld­ hitelintézete I 4%-os 100 ft. p. p. . . . . — 86­­T Elsőbbségi kötvények n­yugati pálya 5%-os 100 ft. p. p. — — 81 — 4 11 a m v a s p. 500 frank, darab. — — 119 — Északi vasp. 100 p. p.....................—. — 89 — Lombard-velenczei 500 frank. —. — —. — Sloggnitzi pálya 100 ft p. p. . . —. — — — D­u­n­a­ g­őzhajózási társul 1 a 1100 ft. p. p..........................­ 86 — Oszták Lloyd 100 ft. p. p. . —. — —. — Sorsjegyek.­k hitelintézeti darabja 100 forint osztr. ért....................................... — — 93­­Dunagőzhajóz. társ. da­rabja 100 ft. p. p.........................—. — 101 — triesti államkölcsön db 100 ft pp. —. — — — Eszterházy 40 ft. p. p . . . —. — 75 50 ■iáim 40 ft. p p................................—. — 37 Pálffy 40 ft. p. p..............................—. — 34 — Clary 40 ft. p p..............................—. — 34. — 51. Genois 46 frt p. p. . . . —. — 35 — iVindischgrätz 20 frt p. p. . . —. — 2! 50 SValdstein 20 frt p. p.....................—. — 24 — Keglevich 10 frt p. p............................. - 12. — Váltók (devisek). a) három hónapra. amsterd. 100 holland frt 2% . . —. — 125 50 áugsburg 100 frt délnémet érték­ben 4%% ......................... 12’. — Jun. 9 | Jun 8 Berlin 100 tallérért 4% • • —. — — .— Boroszló 100 tallérért 4% . . — — —.— Frankfurt (Majn. m.) 100 frt dél­német ért. 3%% . . . . — — —. — Genua 100 frank . . 4'/.°/0 —. 110 — Hamburg 100 márk-bankóért 2% —. — —. — Lipcse 100 tallérért 6% . . . —. — —. — Livorno 100 toscanai liraért 5% —. — — — London 10 font sterlingért 2 '4% 145. — — — Lyon 100 frankért 3% . . . —. — —. — Vilm­o 100 frtért aust. ért. 5% — — —. — Marseille 100 frankért 3% . — — —.— Párig 100 frankért 3°/0 . . . . —.— —.— Prága 100 frt aust. ért. 5% . . — — — — Iriest 100 frtért auszt. érték 5% —. — —. — Velencze 100 frt auszt. érték 5% —.­­ — — a n. bank váltóleszámitolása 5% a nemzeti banknak az állampapí­rokra való előleg, kamatja 5% b) Látután 31 nap. Bukarest 100 oláh piaszter . . —. — —. — Itambul 100 török piaszter . . —.­­ 12.— Arany pénznemek. Császári uj arany.........................—. — 6 82 Beczés arany...............................—. 6 81 Korona...........................................—. — 19­95 Ezüst................................................—.­­ 42 —• trapoleons d’or...............................—. — 11, 85 Orosz imperiale........................—.— 11,80 A korona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben .... ..— 13.75 Az agio és nemzetgazdasági hatásai. (Vége. *) Az értékes papírok becsének gyors ingadozásával az iparvállalatok nyernek és veszitnek is. Nyernek, mert mindaddig, mig a papirértékek becsé­nek csökkenése nem vonja maga után az élelmi­sze­rek és napszám s ezzel együtt mindennek általános drágaságát, mintegy védvámul szolgál a külföldi ipar ellenében; nyer továbbá annálfogva, hogy a papír­pénz veszítvén becséből, mindenki könnyelműebben vásárol, az alsóbb osztályokban a gazdálkodási ösz­tön csökken és igy a fogyasztás tetemesen nagyob­bodik m a végre az­által, hogy a kivitelt a papírpénz becsvesztése mindig elő szokta mozdítni. Ilyenkor az ágro minden készítmény részére az árukivitelben nye­reség. Ha azonban a papírpénzérték becsvesztése soká tart, az ipar többet veszít, mint a­mennyit nyer, mi­vel ha anyaga külföldi, az agro miatt megdrágult nyers­anyagokat dolgoz föl, ez megdrágítja a ké­szítményeket. Különben is csak kivételes esetben van az iparos oly helyzetben, hogy mint a ke­reskedő, azonnal fölebb emelhesse készítményei árát. Az iparkészítmények lassabban drágulnak meg, mint a nyers­anyagok. Az iparos kénytelen folyvást dol­gozni, nem tekintve arra, mily drágán vásárolja be a nyers­anyagot, s nem tudván, hogyan fogja el­adhatni. A nagyobb gyárak azonban ily esetekben megszorítják gyártásukat, munkásaik egy részét elbo­csátják és korlátozzák a nyers­anyagok bevásárlását. Ezen állapot be is következett nem­régiben az osz­trák birodalom gyárainál,­­ a­mint sok tudósítás bi­zonyítja. Azonban az ily állapot nem lehet tartós A gyárak kevesebbet dolgozván, a raktárakban a gyárt­mányok mindinkább megapadnak, s nemsokára a ke­reskedés újra nagyobb tevékenységet kíván a gyám­­­okoktól. De épen e gyors változások, a munka ez újabb mohósága is árt az iparnak. A munkás követelőbb lesz, mint a­mennyire az élelmi­szerek drágulása ma­gával hozná, s egyszersmind hanyagabb munkát mivel. Mindemellett az agio emelkedésében az iparnak több a haszna mint a kára, de mihelyt az agio csök­ken, a haszon múlja fölül a kárt. Ha a papírpénz becs­vesztése tovább tartott, az iparczikkek ára is fölemel­kedett annyira, a­mennyire az agio. A munka drágábbá lévén, a czikkek készítése többe kerül, semhogy drá­gább ne legyen a külföldi készítményeknél. A­helyett, hogy az agio most védvám gyanánt szolgálna az ide­gen készítmények beözönlése ellen, maga az agio a behozatalnál üzérkedés tárgyává lesz. Arra számít ugyanis a behozó, hogy a papírpénz becse emelkedni fog, s ezért olcsóbban adja áruczikkeit, mint külön­ben. A belföldi iparos azon ágro csökkenésben, mely a nyers­anyag bevásárlása és a készítmény eladása közti időben történik, minden percent­ emelkedésnél kétszeresen veszít; a gazdálkodás is megkezdődik, mihelyt a pénznek több becse kezd lenni. Egy szóval: az agio apadása számos kedvezőtlen viszonyt hoz ma­gával az iparosra nézve. Hogy az osztrák birodalomban az agio apadásával 1856 ban és 1857-ben a birodalom gyárai nem men­tek keresztül nagy krízisen, egy mellékes kedvező körülmény folyt be. Magyarország ugyanis ez évek­ben képessé volt téve a magas gabonaárak mellett, több gyári czikket venni. Hanem 1858-ban, midőn a gabonaárak alább szálltak, s a pénz megsz­ükü­lvén az iparczikkek kerete kisebbé lett, az ipar azonnal nagyon megérezte az ágrocsökkenés hatását. A kül­földi gyártmány olcsóságával a birodalmi gyárak nem voltak képesek versenyzeni, a behozatal emel­kedett, a kivitel kevesbü­lt. Az ipar e krízisének to­­vábbtartását csak az újabb agio s ellenkező irányú pénzügyi zavar szüntette meg *) Lásd a „P. N.“ jun. 7-diki számát. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, jun. 9 A medárdi vásár roszul ütött ki. Mi­vel kevés a pénz, kevés vevő volt. A­ki volt az sem vett, s a fizetések igen nehezen mentek. Áll ez mind az iparczikkeket, mind a nyers terményeket illetőleg. Ez utóbbiak közöl csak a kincstár számára szükséges czikkek veendők ki. Gyapjú nem sok volt. A kincstár számára alkal­mas gyapjak 30-36 írt áremelkedéssel keltek , — de kevésbé jól a finomabbak ; ezek 20—30 írttal vol­tak drágábbak, mint a múlt év ugyan e vásárján. A vevők csak belföldiek voltak, s mindössze mintegy 13,000 mázsa kelhetett el. A második gyapjuvásár folyó hó 28-kán lesz. A pesti disznózsír vására csak a belföldi szükség­letet fedezé s az elkelt mennyiséget legfeljebb 350 mázsára teszik. A vidékinek, melyből mintegy 500 mázsa volt eladó, élénkebb kelete,volt. A szerbiaiból néhány száz mázsát vettek meg. Áraik itteni, edény nélkül 31 -32 frt; vidéki edényestül 29—30 forint; szerb 27—28 frt mázsája. A szalonnából mintegy 550 mázsát hoztak eladni a piaczra. Elkelt mindössze vagy 1000 mázsa. Ára a vásár elején szilárd volt, 27—28 ft. A készletet a sza­lonnából helyben mintegy 4500 mázsára becsüli. Az olvasztott faggyú, mázsánként 33—34 ttjával kapós volt. A nyers bőrök közöl a teljes gyapjú birkabőrök a gyapjú jó ára miatt jól keltek. Az ép és száraz szerb juhbőr 102 darabja 131—141 frt volt. A könnyebb neműek nem igen kerestettek s 63—78 frton keltek. A magyar báránybőrök 102 dbja 73—84 frt volt. Az erdélyi fekete és fehér báránybőrökböl mintegy 80,000 db hozatott, mely kincstári czélokra gyorsan kelt el. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi á­r­­jegyzéke: 0 bánsági búza (85—86 font) 4 frt 30 kr — 4 ft 60 kr; tiszai ó (83—87) 3 frt 60kr — 4 ft 60 kr; tiszai uj (83—85) 3 frt 80 —4 frt 3­0 kr. Bácskai ó (—) — frt — kr. — frt kr . uj (84—85) 4 frt 10 — 4 frt .30 kr. Fehérmegyei uj (78 —82) 3 frt 30 kr 4 frt — kr. fehérm. ó (8­2—54) 4 frt 20 kr 4 frt 60 kr; uj kétszeres (77—79) 3 frt 15 — 3 frt 22 kr; 6 rozs (77—frt) 3 frt 15 — 1 frt 22 kr ; uj (77—79) 3 frt 15 — 3 frt 22 kr; 6 árpa — frt — kr. — frt — kr; uj árpa (ft3— 68) 1 frt 82 — 2 frt 20 kr; ó zab (— —) — frt — kr. — frt — kr ; uj zab (43—47) 2 frt 45 — 2 frt 72 kr; uj tengeri 2 frt 55 — 2 frt 65 kr; uj köles 2 frt 25 — 2 frt 40 kr. Bab 3 frt 69— 3 frt— kr. Káposzta-repere — frt — kr------frt. Mind bécsi merőnkint és osztrák becsben. A pesti hitelintézeti fiók árjegyzéke jun 5-étől: Bánsági uj búza (85—86) 4 fr­t 30-4 ft 60 kr ; bács­kai uj (84—87) 4 frt 10 — 4 frt 30 kr; rozs (77—79) 3 frt 15 — 3 frt 20 kr; kétszeres (— —) — frt — frt — kr ; uj árpa (63—68) 1 frt 82 — 2 frt 20 kr. zab (44-46) 2 frt 45— 2 frt 70 kr. Uj tengeri 2 frt 55 kr — 2 frt 60 kr. Mind bécsi merőnkint és osztr. becsben. Bakonyal­j., junius 3. A m. hónapi időjárás a lehető legkedvezőbb volt a termesztő osztályra nézve , mert bár átalában szeles — de egyúttal hűvös is volt fagy és derék nélkül s közbeközbe a földbe hatoló esőzések hatottak áldásdúsan a tenyészet előmozdí­tására, mely esőzések nedvét a folytonos szelek a már magasra nyúlt vetések tövéből nem szárazthatták ki. Sok helyen (mint például Vámoson is) kártékony záporok voltak, melyek a vetéseket megrongálták, a burgonyákról s tengerikről a földet elsöpörték, a ken­der s lencse vetések nagy részét tökéletesen megsem­­mitették. Az ily helyi csapások is sajnosak ugyan, fő­leg az érdeklett helységekre nézve, de épen azért , mert helyiek, mert egyes s többnyire csekély kiterje­désű helyiségekhez köttetvék, elenyésznek azon nagy­szerű hasznok mellett, melyek szü­lemlésért a múlt hói időjárásnak köszönhetjük. Tavaszi vetéseinkben — főleg az árpákban — igen sok kárt tesznek a folytonosan szaporodó ürgék, me­lyek egész területeket aratnak le. Azt hittük, hogy a nagy, s gyakran záporral szakadott, áradatos esőzések folytán nagy részük elvész, de hiedelmünkben csalat­koztunk. Mint néhány kiásott ürgelyuk megnézése után tapasztalatból meggyőződtem : az ürgék is haladnak az építészetben, mert meglehetős mélységre alá­ássák lyukaikat, aztán menetelesen fölfelé, majd ismét le­felé ásnak, s igy biztosítják magukat úgy az embe­rek, mint a természet általi kiöntetés ellen. Őszi vetéseink közöl a rozsok elvirágzottak. Sok helyen virágban érte a rozsokat a múlt hó utolsó nap­jának reggeli időszakában sűrűn hullott köd, mi a megütött virágok gyümölcsét megsemmisítette. Ez egy nap volt a múlt hóban, mi nem ugyan átalánosan, de mégis sok helyen kárt tett, bár e helyeken sem oly érezhető a kár, minő volt az, mit a múlt esztendei pünkösd utáni három napos szélvész okozott a virág­ban ért s széttépett őszi vetések kalászaiban; nem oly érezhető, mert a rozs nem egyszerre virágzik, s igy csakis az azon napon reggel virágzott rozs-kalászo­kat üté el, a mi által okozott veszteség a leglátoga­tottabb helyeken sem vette el a különben leendett termésnek jog­át. Egy őszi mint tavaszi vetéseink, főleg a koraiak, igen szépek. A korai tisztabuzákra nézve nagyon is kedvező volt az időjárás s mert „Lex extremes ses touchent“ épen e kedvezőség tette azt rájok nézve kedvezőtlenné , mert már is sok buzavetés megdőlt azok közöl, melyek tavaszszal a leggazdagabb ter­méssel kecsegtették a tulajdonosokat. A későn vetett s sovány földekbeni ősziek is szépek, de közzel köz­zel hiányosak, mert sok szem veszett el a földben s az ez által támadt őrt a nagy bokrosodás sem bírta betölteni. A tavasziak közöl az árpa most szórja fejét, az ezt kedves csemegéül arató ürgék nem csekély élve­zetére. Burgonyáink s tengerjeink szépek, ez utóbbiak csak is ott sárgultak meg, hol a sok esőzés rothasztólag hatott gyökerükre. A porkálás már egészen be van végezve, a korai burgonyákat már fel is töltötték. Méheink sokat szenvedtek a szeles időjárás mi­att , de az esőzés s reggeli gazdag harmatok meg­lehetősen pótolták a szelek által okozott vesztesé­get.­­ A rajzás már múlt hónap 10-dike körül kez­detét vette az erőteljesebb anyakasoknál, s 28- dika körül a gyengébb anyakasok is megkezdték a rajzást. De a rajzás is szerencsétlen volt, mert — ke­vés kivétellel — a rajok többszörösen visszamentek az anyára, részint a kiröpült anyának gyengeség mi­atti leesése, részint az időjárás kedvezőtlensége miatt. A méhek nem a hűvös, s annyival inkább nem a hi­deg szeles. . . hanem a meleg, esős, harmatos május­ban diszknek. A takarmány ára emelkedik. A jó széna mázsája 1 frt 46 kr — 2 frt pengő pénzben A bükkönyös zab takarmánynak öle (két jó szekér) 50 pírt. Ezen árért a takarmány Veszprémbe szállíttatik, valószínűleg a nagy mértékben összevásárolt lovak számára. A gyapjúnak még nincs megállapított ára vidékün­kön. A vevők 95 porton kérik, az eladók 120 portra tartják előlegesen mázsáját. Előlelegesen, mert a nyi­­rést csak a jövő héten fogják még megkezdeni. Mellé­kesen legyen megjegyezve, a gazdaközönségnek juh­tenyésztéssel is foglalkozó része igen kedvesen venné, ha a vidéki levelezők kipuhatolnák a közzé tennék a gyapjúnak vidékükön megállapodott árát, mi rájuk nézve kedves tájékoztató leendene. Gyümölcsfáinkban sok kárt tettek az áprilisi derek és esők. Ezek a megyet, mandulát s körtefák egy ré­szét virágban érték, s le is söpörték a gyümölcsösei együtt. Cseresnye is sok elveszett, de ebből legalább fele még­is megmaradott, bár ez is ízetlen , mert a c­ukoranyagot kifejtő állandón meleg napok hiányoz­tak. Az almá­­s baraczkfák, mint szinte a körtefák egy része is gazdag terméssel biztat. A hernyók légió számra lepik el még azon gondos gazdák gyümölcseit ,8 a­kik gyümölcsfáikat a hernyóktól megtisztittatták , s a rendkívüli nagy számmal szállongó lepkékben az újból tenyésző hernyóseregnek szomorú előjelét látjuk. A jégfelhők sürű egymásutániságban vonulnak el határaink felett, s mint hallom, több helyen ki is ürí­tették már veszélyt s romlást okozó tar­talmukat. Az ember úrra van téve a természet felett, s az lehet az elemi csapások felett is , ha azok ártó fullánkját el­veszi a biztosítás által. Legyünk hát urai — ne pedig remegő, minden jégfelhő közeledtére összeborzadó szol­gái — a természetnek: biztosítsunk! Ott van az 1-ső magyar átalános biztositó társulat, elveszi az a jégeső fullánkját — csak akarnunk kell, hogy elvegye azt. Néhány forinttal százakat — és a mi fő­ nyugalmun­kat biztosíthatjuk. Az eleség ára sem nem emelkedik , sem nem száll — megtartja azt az állást, mit a háború kitörésekor történt emelkedéssel elfoglalt. A tiszta búza köble 7 frt 24 kr — 9 frt p. p., a rozsé 4 frt 48 kr — 5 frt 12 kr; tengerié 3 frt 36 kr — 4 frt; árpáé 3 frt 36 kr — 4 frt (és igy egy áru a tengerivel) : zabé 4 frt — 4 frt 24 kr p. p. A tavalyi bor akója 6—7 frt p. p. r. 1. — Horitzh­t. A borok ára folyvást emelkedik. Leg­jobb kelete van a vörös bornak; legnagyobb részét Olaszországba viszik. A bécsi nagykereskedők pin­­czéi már nagyon megürültek , de a hiányt csakhamar újabb magyar bor pótolá. — A borok akójáért már a termesztő 2—3 frttal kap többet, s természetes, hogy a kereskedők ennél is többet vesznek be. Baranya­­megyében az ó bor akója 10 frt, az újé 6—7 frt. Ba­laton vidékén az ó 12—14 frt, az uj 10—12 frt. Hegy­alján még sok az eladó bor. Különösen az asszószőlő kitűnő , főleg egy-két év óta, mióta a kezelés oksze­rűbb. — Konstantinápolyba egy ottani hazánkfia Gyürky úrtól tetemes mennyiségű magyar bort ren­delt meg. A görög bort a magyar mindinkább kezdi leszoritni a konstantinápolyi piaczról. Pénzügyi szemle. (Bécsi pénzcsarnok.) Jun. 8. Jun. 9. Emelked. Csökken. Nemzeti köl­t. 68.90 69.--------fdlOkr—ft —kr 5% és m&t&il. 62.— 62.— — „ — „ —„ — „ Bankrészvény. 782.— 780.---„ — „ 2 „ — „ Hitelintézetiek 143.50 145. — 1 „ 50 „ — „ — „ Augsb. váltó 125 75 125.---„ 75 „ — „ — „ London, váltó 145 50 145.— — „ — „ — „ 45 „ p Páris, junius 6. (Zárlat) 3% rente 64.20 (emelk. 4-éről 75 centime); 4­/8 perc. rente 90.90 (emelk. 15 cent.) államvasp. 375 (emelk. 9 frank); crédit mobi­­lier 642 (emelk. 20 frank); lombardiai vasút 460 (emelk. 12 frank.) (7-éről hiányzik a távirati közlés.) Vegyes közlemények. — A déli osztrák államvaspályán jun. 10-én kezd­ve a személyszállitás ismét csak a postai vonatokra szorittatik. — A megszüntetett keleti vaspálya részvény-bizo­ny­itványai a déli államvaspálya kötvényeivel cserél­tetnek ki. Előbbi 25-ért 16 adatik az utóbbiakból, a mi fenmarad, részlet-jegyekkel egyenlittetik ki. Dunavizállás. Pesten, juniu* 9. 6*1'­0­­0 fölül Hivatalos hirdetések kivonata. A „II.­pesti Hírlap“ 137.m­. hivatalos Értesitőjéből (juniua 9.) Csőd nyittatott: Décsey Jakab pesti kézmüke­­reskedő vagyona ellen A követ bejei. aug. 31-ig a pesti cs. k. keresk. s váltó törvszéknél. Perügyelő Szilágyi Sándor ügyvéd.­­— Reisch Lipót pesti szabómester va­gyona ellen. A követ, bejei. jul. 25 ig a pesti cs. k. évsz. törvszéknél. Perügyelő Barabás Dániel ügyvéd. Biróilag árver­eztetnek­ Kecskeméten Pén­tek Lászlónétól lefoglalt 9 tizedbeli 3008 számú 239 írtra becsült ház árv. aug. 31. és sept. 30-kán a kecske­méti cs. k. megyei tervszék által. — H. M. Vásárhelyen Láda Gergelynétól lefoglalt 3648—3225 számú ház árv. aug. és sept. 2-án a h­. m. vásárhelyi szbiróság által. — Nagy-Alásonyban Szalai Jánostól lefoglalt és 945 a­­l­tra becsült 43 számú ház 1/2 urb. telekkel árv. jul. 7. és aug. 4-én a devecseri szbiróság által. — Kassán Angyal János és Máriától lefoglalt 64 számú 5024 frt 62 krra becsült ház árv. jul. 25. és aug. 29-kén a kassai cs. kir. orsz. tervszék által. — Közép-Iszkáron Ughi Ignácztól lefoglalt 12 számú 556 frt 50 krra becsült ház árv. jul. 9. és aug. 6 án a devecseri szolgabiróság által.

Next