Pesti Napló, 1860. január (11. évfolyam, 2966-2990. szám)
1860-01-31 / 2990. szám
25-2990. 11-ik évi folyam Főmunkatárs : b. Kemény Zsigmond. Lipót-utcza 5-ik szám. 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1860. Kedd, jan. 31. Előfizetési föltételek : VIDÉKRE, postán PESTEIV, házhoz hordva . Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Szerkesztési iroda : Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért -Hirromónink rlíio . 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij nmitUUt'llUH Uljd. külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE jannuár 28-án, 1860. Adott tartott 1 Adott tartott Adott tartott 1 Adott tartót Államadósság. ár ár ár ár ár ár ár ár 5°/ -os osztrák értékben . . 100 frt 67 50 67.75 Hitelintézet ausztriai értékben . 200 frt 200200.20 A n. bank sors. ö®/........................100 ft a.é. 89.50 89.75 Waldstein..........................................20 ft. pp. 27.75 28.— 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 79 80 80.— Alsó-ausztriai esc. bank pengő .. . 500 frt 581.— 583.— A galileziai föld. hitelintéz. 42%-on 1°0 ft pp. 80 — 26.— Keglevich........................................10 ft. pp. 116.25 16.75 -os 1851-ki B. sorozat ... 100 frt 97 50. Éjszaki vaspálya pengő p. . . . 1000 frt 1975- 1978— Elsőbbségi kötvények Váltók (devisek). 5% os metalliques........................100 frt 71.30 71.50 Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 274.50 275.0 , 80 Három hónapra. 4b ,-os „ „ ... 100 frt 63.— 63 50 Nyugati pálya 200 frt p.(170frt,8570os befiz.) 176.— 176.50 Allamvasp......................................... 500 frank 136.- 133.— . . . 11,AJ. 1831-diki sorsolással . . 100 frt 330.—380 — Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . . . . 105.- 105.— Lombard-velenczei....................... 500 frank 104.— 135.— A^W^loOfWdflTn^tVerin’t ’ 3V " 11150 112' 1839-diki . .......................100 frt 130 —130.50 Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft Duna-go’zhajózási társulat . 100 ft pp. 91.50 92.50 "“g^nurg * nemet lorul d „ 11 .DU111. 1854-diki........................................100 frt 113.—113.25 (40% befizetés)........................................ 162.- 163 - Osztrák Lloyd.............................100 ft pp. j 90. - 91— vcTinn aav ' i % L ♦ a i0'^nö' Comp-rent papírok 42 ausztriai líra. • • • 16— 16 50 Pozsony Sorsjegyek. Hamburg 1(Wmark-bankó frt. . . 2% ' 99.25 19.25 Földtehermentesitestek. Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 452.454— A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 104.25 104.50 London 10 font sterling.......................3 „ 130 50130.75 5°/ -os als. auszt...............................100 frt 91.— 92.— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 1210.— 212.— Dunagőzhajóz. társ. dbja . . 100 ft pp. 103.50 103.75 ans rank %.................................../j ” 'V91 %' 5%-os magyarországi .... 100 frt 72.50 72.75 Budapesti lánczhid....................... 500 ft pp.350.— 855— Trieszti államkölcsön db . . . 100 ft pp. 128.— 129— Pénznemek. 5“/“ os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 71— 71.25 Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. 38.50 39— Császári arany.............................................15% és erdélyi...................................IOOfrt 69.50 70— Záloglevelek. Eszterházy..................................40 ft. pp. 86— 87— Reczés arany.....................................................5.19 6.19 5% s sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —.— —.— Salm.................................................40 ft. pp. 39.50 40 — Korona.........................................................17.90 —.— Venczei kölcsön 1859 5% . . . ion frt 81.25 81.75 A n. bank 6 av. 5%-os . . . . 100 ft pp. 101.50102 — Pálffy................................................40 ft. pp. 39 50 40.— Napoleons d’or..............................................10.50 10.49 „. . . v r n 10 av. 5%-os . . . 100 ft pp. 97.25 97 50 Clary....................................................40 ft. pp. 37.25 37.75 Orosz imperiale................................................. 10 70 —.— neszvenyeii. BBb sorsolh. 5% . . . . 100 ft pp.1 93 — 93.50 St. Genois........................................40 ft. pp. 39.75 40 25 Ezüst 100 ftért............................................... 130.75131 — Nemeti bank (ex div.)................................... 858. — 860.— „ „ „ 12 hó 5%. . . . 100 ft a.e.100.— —— Windischgratz.............................20 ft. pp. 23.— 23 50 A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 39% 23% MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜET. Tegnap ismét egy szép napunk volt a köztelken, hol a M. Gazd. Egyesület számvevő közgyűlését tartotta, melyben számra ugyan nem nagy (mintegy 80 tag volt jelen), de súlyra annál jelesebb gazdaközönség vett részt, közte polgári állásánál fogva sok kitűenő egyéniség, mint Andrássy Manó, Apponyi György, Barkóczy János, Bezerédy László és Miklós, Deák Ferencz , Dessewffy Emil, Draskóczy Gyula, Eötvös József és Dénes, Gorove István, Jósika Sámuel, Károlyi Lajos és György, Keglevich Béla, Szapáry Antal és Géza, Sztankovánszky Imre, Ürményi József, Wenkheim Béla és Rudolf, Zichy Henrik stb. stb. Az elnöki székből Korizmics László alelnök nyitotta meg a gyűlést, s annak főtárgyát az igazgató-választmány részéről előterjesztett számadás tette a múlt évi sáfárkodásról. Az eredmény örvendetes és megnyugtató , mert az Egyesület gyarapodását tanusítja. Az Egyesület bevétele saját jövedelmi forrásaiból ausztriai értékben 19,580 frtra ment a múlt 1859. évben ; ide járultak még egynémely ajánlatok, nevezetesen az Egyesület gellérthegyi új kísérleti szőlőjére legfelsőbb helyről 10,500 frt. Ez alapból nemcsak a rendes kiadások (személyzet fizetése, szőlő - és faiskola mivelése, adók, irodai s nyomtatási stb. költségek) fedeztettek, hanem a kísérleti szőlőben a borház felépítésére majd 12 ezer forint fordittatott s az Egyesületnek még az 1848-dik évi időszakból fennmaradt tartozásaiból is közel 6000 főt törlesztetett. Más részről pedig jövedelmi alapja is szépen gyarapodott az egyesületnek, s jelenleg van 396 alapitó tag által biztosított 128,909 pírt (tehát 135,354 frt ausztr. értékű) alapítványi tőkéje, s 718 rendes tagja 6 évre kötelezett 10 pengőfrtnyi évdijjal. E számba nincsen befoglalva azon 76 régi alapitó tag (mintegy 18,000 frt alapitó tőkével), kik még 1848 előtt kötelezett alapítványaik után azóta a kamatot nem fizették. Az Egyesület I. 1860-iki költségvetése következő: remélhető bevétele 26,120 frt, kiadása 24,291 frt, tehát fölösleg kerek számban 1828 frt a. é. A kiadások közt: adóra 918 frt, tőkés tartozások törlesztésére s kamatfizetésre 5634 frt, földtani leírásokra vegybontásokra. Emlékkönyv s gazdaságtörténeti munkálódásokra, kiállítási érmekre, jószágleírások kiadására 2940 frt; befektetésekre (építkezésre) 3360 frt van felvéve. A költségvetés minden pontját jóváhagyta a közgyűlés. Az eddig nyomtatásban megjelent jegyzőkönyvek helyett már ez évre Évkönyv kiadását rendelte. A másik tárgya e gyűlésnek az általános gazdakiálltás idejének meghatározása volt; egyhangú határozat jön , hogy miután ez idén a júniusi Medárdvásár alatt, az idő rövidsége miatt, főleg az engedélyezett lotteria sorsjegyeinek eladhatása tekintetéből a kiállítást megtartani nem lehetséges, hogy egy nagyszerű kiállításra mind az Egyesületnek, mind a gazdaközönségnek elég ideje legyen, az általános kiállítás a jövő 1861-ik évi tavaszra halasztassék , az idén pedig júniusban ekerverseny, kirándulással Tótmegyerre és a köztelken juhkiállítás rendeztessék. Végül az Egyesület budai szőlő- és faiskolájában a f. évi tavaszon megnyitandó vinczellér- és kertészképző gyakorlati tanintézet programmja került szőnyegre, melyet a közgyűlés helyesléssel fogadott e Dgésztés is, mely a vinczellér és kertész foglalkozásával a gyakorlati életben igen jól összefér. A nép közti értelmesség és fogékonyság terjesztésére továbbá czélszerűnek vélné a szakosztály: 1) Népszerűen irt s olcsón vagy ingyen szétosztandó kézikönyvekről gondoskodni, mégpedig az eperfa- és selyemtenyésztésre vonatkozólag külön, rövidebb tartalommal a falusi iskolás gyermekek, s külön, terjedelmesebben tartva a néptanítók számára. 2) Oda kellene hatni az Egyesületnek, hogy a selyemtenyésztésre alkalmas helyeken e falusi iskolákban az ifjúság egyúttal az eperfaültetésre és a selyembogár kezelésére is rendesen taníttassék. 3)igyekezzék az Egyesület kieszközölni, hogy az állam részéről jutalmak oszlassanak oly tanítók, egyesek és községek számára, kik a selyemtenyésztés terjesztése körül maguknak érdemeket szereznek. A selyemtenyésztés sikeres űzésére végül múlhatlanul szükséges, jó és egészséges selyemhernyótojásról is gondoskodni. Ez azonban nem könnyű dolog, s kivált kezdetben némi áldozattal jár. Az Egyesület ez érdemben közvetítő gyanánt szolgálhatna olyképen, hogy tojást biztos forrásból nagyobb mennyiségben szerezvén, azt a tenyésztőknek vételáron, tehát mindenesetre, jutányosabban oszthatná ki, mintha ők maguk kereskedési uton szerzik meg. Minthogy pedig mindenki csak annyiban szeret valamely foglalkozásra munkát, időt és költséget fordítani, amennyiben e foglalkozás a fáradalmat megjutalmazza, tehát gondoskodni kellene, hogy a terményzett selyem (gubó) az illető tenyésztők által mennél könnyebben és nyereségesebben eladathassék. E végre a szakosztály a gubó beváltásával összekötött gombolyító intézetek (fonodák) keletkezését mélhatlanul szükségesnek tartja. Ha visszatekintünk a selyemtenyésztés történetére hazánkban,úgy találjuk,hogy a hol és meddig a selyemgubó beváltását, és a legombolyítást a kormány saját költségére vezette,ott és addig a selyemtenyésztés gyarapodott is. Amint azonban a fonodák a kormány kezéből a gubóbeváltással együtt magán haszonbérlők kezébe mentek által, s igy a zsenge ipar nyerészkedés tárgyává vált, a selyemtenyésztés is mindenütt hanyatlott. Most a selyemgubók vásárlására magános vevők számosabban még nem igen jelentkeznek ; a kormányi beváltás megszűntével pedig, a haszonbéres beváltók, habár egyedáruságot nem gyakorolnak is, de részint a beváltó intézetek hiánya miatt, részint a gubók osztályozásánál elkövetni szokott visszaélések által, a tenyésztőknek az eladást nehezítik, és nyomott árakat szabhatnak, mik természetesen csökkentőleg hatnak az egész selyemiparra. Ez okból a szakosztály azon meggyőződésben van, hogy ha a selyemtenyésztésnek hazánkban gyors lendületet akarunk adni, azt nem lehet egészen a maga természetes folyamára hagyni, hanem a gubóbeváltást gyámolítani szükséges. Miután azonban a beváltó fonodák kezelése sok figyelmet és gondos eljárást kíván , s ezeknek kezelése kormányi költségen tisztviselők által sokba kerülne, a szakosztály czélszerűbbnek vélné, hogy a kormány magánosokat segítsen beváltó fonodák felállításában, mint ha olyakat közvetlenül maga állítana. Egyébiránt az ily beváltó fonodák czélja nem lehetvén a nyerészkedés, hanem előmozdítása a selyemiparnak , magából következik, hogy azok kezelésénél főleg arra kellene ügyelni, miszerint a beváltást nem veszteséggel ugyan, de amennyire csak lehet, az eladókra nézve könnyítőleg s mindenesetre méltányos árakon eszközöljék. Más árainkat csupán az ezüst adar emelkedésének tulajdonítja. Történt ugyanis a múlt évben, hogy azalatt csökkentek a gabonaárak, míg az agró a legmagasb ponton állott. *) A külföldi gabonapiacokról valamivel kedvezőtlenebb híreket veszünk. Éjszaka Németországban vége szakadt az áremelkedésnek, s tán nem tévedünk, ha nem hiszszük, hogy a magyar gabona oda kivitelt nyerjen. A müncheni utóbbi vásárkor a gabona ára ismét 1 ft 40 krral emelkedett, s így föltehető, hogy Bajorország, mint vevő fog megjelenni piaczunkon, különösen a szép, sörfőzésre alkalmas árpát illetőleg. Saját piaczunkon, mint érintők, a gabonaüzlet e héten jó volt és meglehetős élénkség fejlett ki benne. Eleven volt különösen a búza üzlete, mivel a fogyasztókon kívül a gabonakereskedők is részt vettek benne: az árak ennél fogva 20 új kr.nyit emelkedtek mérőnként, s az eddig figyelemre nem méltatott gyengébb gabonafajak is emelt áron keltek. A rozsnak jobb kelete volt, s több ezer mérő ment el a múlt heti árakon. Az árpa keresettebb volt, de mivel nem lehetett a minőségben válogatni és drágán tartották, majd semmi vására sem volt. A zab helyben jól kelt s ára 5 krral volt magasabb, mint a múlt heti bejegyzésekben. A többi gabonanemre nézve nem történt változás. Az egész heti keretet 28.000 mérőre becsülhetjük, melynek fele búza volt. A kereskedelmi bejegyzések (a búzára nézve három havi, a banknál bevehető váltókat, más gabonanemekre nézve készpénzt értve), a következendők, mint vasárnapi számunkban is kitettük volt : Bánsági búza 84—86 font 4 frt 85 kr—5 ft 30 kr. Fehérmegyei 82W2 — 85 V« „ 4 frt 75 kr—5 ft 25 kr. Tiszai, pesti 81—86 „ 4 frt 25 kr—5 ft 25 kr. Bácskai . 821/2—831/2 „ 4 frt 40—60 kr. Rozs,kétszeres 76—79 „ 2 frt 50—80 kr. Árpa . .. . 65—71 „ 1 frt 60 kr—2ft40kr. Tengeri................................2 frt 50 kr. — 3 ft és tavaszi kötésekre . . . . 3 frt 10 kr. Zab . . . . 46 -59 font 1 frt 55—60 kr. Köles (névlegesen) . . . 2 frt 10—60 kr. Bab .....................................4 frt 15—40 kr. A repere áremelkedése a repereolajra is befolyással volt. A repereolaj mázsája a hét elején 22 ft volt, ma, szombaton pedig 22% ft — 23. A szesz ára változatlan maradt. A bánsági pálinka 23'/a - 242 ft, szerémségi 28—30 ft akója. Míg a gabonára nézve tagadom az agio döntő befolyását, a kiviteli áruczikkekre nézve igen szembetűnő. A zsirnemüek, különösen a dizsnózsír és szalonna igen keresettek voltak. A helybeli, konyhai zsírt, edény nélkül 29/2 - 30 frton tartották; a szalonnát 22 frt 76 kr — 23 frton mázsánként. A faggyú mázsája 31 frt, az olvasztott 33 — 34 frt. Az asszú szilvának nem volt vására, de drágábban tartatott. Átvitelben 113/4—12 frt mázsája. Adamuzsir szilárdul állt; a kék 13/2—14 frt; fehér magyar 16—17 frt; illyriai 17- 1872 frt mázsánként. A borkőnek csekély kelete volt. Szin és minőséghez képest mázsája 38—49 frt. A készitet bor vására kielégítő, 8 ára szilárd; kétszeres 2 frt 40—80 kr behoz. 83 mérő; rozs 2 frt 40 -70 kr, behoz. 222 mérő; árpa 1 frt 90 kr—2 frt 10 kr, behoz. 104 mérő; zab 1 frt 40—60 kr, behoz. 233 mérő; kukoricza 2 frt 40 -60 kr, behoz. 244 m.; burgonya zsákja 1 frt 20 - 40 kr, behoz. 160 zsákkal. " (Gy.K.) SZEGED, jan. 28-án. A hét utolsó napjaiban a gabonaüzletben semmi lényeges sem adta elő magát. Az üzlet egyébiránt szilárd s az árak állandók, s folyvást emelkedő irányban növekedik a forgalom. El nem adatott semmi, mert a termesztők tartózkodók s még magasabb árakat várnak. A tengerit a tavaszra nagyon keresik. Üzleti terményárak: Legjobb tisztabuza 4 ft 30 kr, közép 4 ft 20 kr; legjobb kétszeres 3 ft 20 kr, közép 3 ft; legjobb rozs 2 ft 50 kr, közép 2 ft 40 kr; legjobb árpa 1 ft 80 kr, közép 1 ft 70 kr; legjobb zab 1 ft 50 kr, közép 1 ft 40 kr; törökbuza 2 ft 20 kr; köles 2 ft; paszuly 4 ft; paprika mázája 12 — 24 ft; köles mérője 2 ft 40 kr; burgonya 1 ft 50 kr; marhahús fontja 16 kr; juhhús 13 kr; sertéshús 18 kr; szalonna mázsája 22 ft; zsirtezése 40 kr; lángliszt mázsája 10 ft; zsemlyeliszt m. 8 ft 40 kr; faggyú mázsája 201 ft; körösfa öle 12 ft; tölgyfa 10 ft; lágyfa 6 ft; kőszén vékája 1 ft 25 kr; széna mázsája 1 ft 60 kr;;szalma m. 66 kr ; kender m. 20 ft. (Sz. H.) SELYEMTENYÉSZTÉS. (A Magyar Gazdasági Egyesület selyem és méhtenyésztési szakosztálya f. é. jan. 17-kén tartott ülésének jegyzőkönyvéből.) (Folytatás.) A selyemtenyésztés ügyes kezelésére mélhatlanul szükséges a kellő oktatás. E nélkül a selyemtenyésztés csak igen tökéletlenül, lassan és bizonytalanul terjedhet. E részben az Egyesület már a maga körében is példát adhat az által, ha megrendeli, hogy a szőlő és faiskolai növendékek a selyembogárral való bánásban is alapos oktatást nyerjenek, mely czélra teljességgel nem szükséges a tenyésztést széles alapra fektetni, hanem elegendő lenne a gellérthegyi borházban egykét állványon legfölebb egy pár ezer bogár fölnevelésére terjeszkedni, miáltal mégis a szőlő- és faiskolából évenkint kilépő vinczellér- és kertész-növendékekben ugyanannyi alkalmas egyént nyerne a selyemre- HETI SZEMLE, Pest, jan. 28. Az ezen évszakhoz képesti igen szelíd időjárás tartott e héten is. Több nap volt, hogy a hévmérő a fagyponton felül néhány fok meleget mutatott. Habár ily időben a hajókázás zavartalanul folyhatna, mitsem hallani nagyobb forgalomról. A gabonaüzletre nézve a lefolyt bét általán véve kedvező volt. A nagyobb eladási helyekről, Győrből, Sziszekről szilárd üzletről tudósítnak, s még szilárdabbról értesitnek a bevásárlási helyeken: u. m. a Tisza vidékén, bánságban és Bácskában, annyira, hogy a gabonaüzletre nézve még jobb kifejtést lehet várni, s hihetőleg tévedésben van a külföld, ha ma GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. GYŐR, jan. 28-án. A hetivásárra hihetőleg a ma éjjel beállott havazás miatt csekély gabonás szekér érkezett. Az üzlet azonban élénk volt s a búza, kétszeres és rozs ára ismét emelkedett. Az árak igy alakultak: tiszta búza, 4 frt 60 kr—5 frt 10 kr ; közönséges 3 frt 90 kr - 4 frt 40 kr , behozatott 334 mérő. *) T. munkatársunk tán igen szigorún veszi a gabona ár és agió emelkedése közti viszonyt. Igaz, hogy a két ár nem emelkedett egy ugyanazon nap, de tavaly tapasztalhattuk, hogy nagyában mégis az agió emelkedésekor a gabonaárak is emelkedtek, ha nem épen egyszerre és egy arányban is. Nézetünk szerint egyenlő túlzás merőben megtagadni az agio befolyását, vagy egészen az agio emelkedésének tulajdonítni a gabonaárakét. Szerk. PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jan. 30-án.) Jan. 28. Jan. 30. Emelked. Csökk. PÁRISjan. 28. (Zárlat.) 3 petes rente 68.40. 4% petes rente 97; crédit mobilier 755; osztrák államvaspálya 518; lombardiai vasút 552. Lord Granville felelete Normanby interpellatiójára, valamint Londonból érkezett pénzügyi részleltek rész benyomást tettek. (A 27-iki bejegyzések : 3 % rente 68.50; 4% rente 96.75; créd. mob. 755; osztr. államv. 518; lombardiai 553.) LONDON, január 28. Consolok 943/s. Rosz hangulat. Danavizállás. Pesten, jan. 30. 5‘ 5“ 0'‘0 felül. Nemzeti köles. 80.— 80.— — ft — kr — ft —kr 5% metalliques 71.40 71.20 — „ — „ — „ 20 „ Bankrészvény 875.— 860.-----„ — „ 15 „ — „ Hitelintézet 200.60 199.20 — „ — „ 1 „ 40 „ Augsb. váltó 111.75 110.70 — „ — „ 1 „ 5 „ London, váltó —.— —.-------„ — „ — „ — „ Arany 6.20 6.10 — „ — „ — „ 10 „ HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA. A Budapesti Hírlap 23. sz. Hivatalos Értesítőjéből (jan. 29.). Csőd nyittatott: Klein Lipót pesti rőföskereskedő vagyona ellen; a követ, bejei, mart. 25-ig a pesti orsz. törvszéknél; perügyelő Barabás Dániel ügyvéd. — Nicsehy Fülöp és Mária pesti kertészek vagyona ellen; a követ, bejei, april 7-ig a pesti orsz. törvszéknél; per- Ügyelő Lippert József ügyvéd. — Adelsfeld Lajos volt pesti lakos s dohányjövedéki ellenőr hagyatéki vagyona ellen ; a követ, bejei. mart. 10 ig a pesti orsz. törvényszéknél ; perügyelő Soltész Albert ügyvéd. — Lapedato István pesti férfiszabómester vagyona ellen ; a követ, bejei. mart. 10-ig a pesti orsz. törvényszéknél; perügyelő Kürtz János ügyvéd. Biróilag árvereztetnek : S. A. Újhelyien Budai Vincze és Kállay Erzsébet nevükre telekkönyvileg beigtatott u. m. Tályán 4. sz. a., Tarczolon 394 és 622. sz. a. levő fekvőségek, árv. apr. 12 és jun. 4-én a s.a.ujhelyi megyei tervszék által. — Szegeden Tari Páltól lefoglalt 81. szak. 2003. számú ház, több db szőlők, kaszáló és szántóföldek tanyaépületekkel együtt, árv. márt. 8 és april 12-én a szegedi megyei tervszék által. — Buraton Klenkó Pál hagyatékához tartozó 7. t. k. számú 1700 frtra becsült telek, árv. 28-án a muzslyai szolgabiróság által. — Foktőn özv. Tamás Józsefné született Jóföldi Katalin hagyatékához tartozó ház és több db szántóföldek, árv. mart. 31 és april 30-án a kalocsai szbiróság által. — Miskolczon Deutsch Dávid könyvnyomtató hagyatékához tartozó 3662. számú 3846 frtra becsült ház és 6629 fit 12 krra becsült nyomdai szerek árv. febr. 10 és 24-én a miskolczi megyei törvényszék által. — Köbölkuton Egeresi Andrástól lefoglalt több db fekvőségek, árv. mart. 15 és april 16-án a diószegi szolgabiróság által.