Pesti Napló, 1860. január (11. évfolyam, 2966-2990. szám)

1860-01-31 / 2990. szám

25-2990. 11-ik évi folyam Főmunkatárs : b. Kemény Zsigmond. Lipót-utcza 5-ik szám. 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1860. Kedd, jan. 31. Előfizetési föltételek : VIDÉKRE, postán PESTEIV, házhoz hordva . Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Szerkesztési iroda : Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért.­­ Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért -Hirromóni­nk rlíio . 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij nmitUUt'llUH Uljd. külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE jannuár 28-án, 1860. Adott tartott 1 Adott tartott Adott tartott 1 Adott tartót Államadósság. ár ár ár ár ár ár­­ ár ár 5°/ -os osztrák értékben . . 100 frt 67 50 67.75 Hitelintézet ausztriai értékben . 200 frt 200200.20 A n. bank­ sors. ö®/........................100 ft a.é. 89.50 89.75 Waldstein..........................................20 ft. pp.­­ 27.75 28.— 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 79 80 80.— Alsó-ausztriai esc. bank pengő .. . 500 frt 581.— 583.— A galileziai föld. hitelintéz. 4­2%-on 1°0 ft pp. 80 — 26.— Keglevich........................................10 ft. pp. 1­16.25 16.75 -os 1851-ki B. sorozat ... 100 frt 97 50­­.­ Éjszaki vaspálya pengő p. . . . 1000 frt 1975- 1978— Elsőbbségi kötvények Váltók (devisek). 5% os metalliques........................100 frt 71.30 71.50 Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 274.50 275.0 , 8­0 Három hónapra. 4b ,-os „ „ ... 100 frt 63.— 63 50 Nyugati pálya 200 frt p.(170frt,8570os befiz.) 176.— 176.50 Allamvasp......................................... 500 frank 136.- 133.— . . . 11,AJ. 1831-diki sorsolással . . 100 frt 330.—380 — Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . . . . 105.- 105.— Lombard-velenczei....................... 500 frank 104.— 135.— A^W^loOfWdflTn^tVerin’t ’ 3V " 11150 112' 1839-diki . .......................100 frt 130 —130.50 Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft Duna-go’zhajózási társulat . 100 ft pp. 91.50 92.50 "“g^nurg * nemet lorul d „ 11 .DU111. 1854-diki........................................100 frt 113.—113.25 (40% befizetés)........................................ 162.- 163 - Osztrák Lloyd.............................100 ft pp. j 90. - 91— vcTinn aav ' i % L ♦ a i0­'^nö' Comp-rent papírok 42 ausztriai líra. • • • 16— 16 50 Pozsony Sorsjegyek. Hamburg 1(Wmark-bankó frt. . . 2% ' 99.25 19.25 Földtehermentesitestek. Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 452.­454— A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 104.25 104.50 London 10 font sterling.......................3 „ 130 50130.75 5°/ -os als. auszt...............................100 frt 91.— 92.— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 1210.— 212.— Dunagőzhajóz. társ. dbja . . 100 ft pp. 103.50 103.75 ans rank %.................................../j ” 'V91 %' 5%-os magyarországi .... 100 frt 72.50 72.75 Budapesti lánczhid....................... 500 ft pp.­­350.— 855— Trieszti államkölcsön db . . . 100 ft pp. 128.— 129— Pénznemek. 5“/“ os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 71— 71.25 Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. 38.50 39— Császári arany.............................................1­5% é­s erdélyi...................................IOOfrt 69.50 70— Zálog­levelek. Eszterházy..................................40 ft. pp. 86— 87— Reczés arany.....................................................5.19 6.19 5% s sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —.— —.— Salm.................................................40 ft. pp. 39.50 40 — Korona.........................................................17.90 —.— Ve­­nczei kölcsön 1859 5% . . . ion frt 81.25 81.75 A n. bank 6 av. 5%-os . . . . 100 ft pp. 101.50102 — Pálffy................................................40 ft. pp. 39 50 40.— Napoleons d’or..............................................10.50 10.49 „. . . v r n 10 av. 5%-os . . . 100 ft pp.­­ 97.25 97­ 50 Clary....................................................40 ft. pp. 37.25 37.75 Orosz imperiale................................................. 10 70 —.— neszvenyeii. BB­b sorsolh. 5% . . . . 100 ft pp.1 93 — 93.50 St. Genois........................................40 ft. pp. 39.75 40 25 Ezüst 100 ftért............................................... 130.75131 — Nem­eti bank (ex div.)................................... 858. — 860.— „ „ „ 12 hó 5%. . . . 100 ft a.e.­­100.— —— Windischgratz.............................20 ft. pp. 23.— 23 50 A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 39% 23% MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜET. Tegnap ismét egy szép napunk volt a köztelken, hol a M. Gazd. Egyesület számvevő közgyűlését tar­totta, melyben számra ugyan nem nagy (mintegy 80 tag volt jelen), de súlyra annál jelesebb gazda­közönség vett részt, közte polgári állásánál fogva sok kitűenő egyéniség, mint Andrássy Manó, Appo­­nyi György, Barkóczy János, Bezerédy László és Miklós, Deák Ferencz , Dessewffy Emil, Dras­­kóczy Gyula, Eötvös József és Dénes, Gorove István, Jósika Sámuel, Károlyi Lajos és György, Keglevich Béla, Szapáry Antal és Géza, Sztanko­­vánszky Imre, Ürményi József, Wenkheim Béla és Rudolf, Zichy Henrik stb. stb. Az elnöki székből Korizmics László alelnök nyitotta meg a gyűlést, s annak főtárgyát az igazgató-választmány részé­ről előterjesztett számadás tette a múlt évi sáfárkodásról. Az eredmény örvendetes és meg­nyugtató , mert az Egyesület gyarapodását tanusítja. Az Egyesület bevétele saját jövedelmi forrásaiból ausztriai értékben 19,580 frtra ment a múlt 1859. év­ben ; ide járultak még egynémely ajánlatok, neveze­tesen az Egyesület gellérthegyi új kísérleti szőlőjére legfelsőbb helyről 10,500 frt. Ez alapból nemcsak a rendes kiadások (személyzet fizetése, szőlő - és faiskola mivelése, adók, irodai s nyomtatási stb. költségek) fe­deztettek, hanem a kísérleti szőlőben a borház felépí­tésére majd 12 ezer forint fordittatott s az Egyesület­nek még az 1848-dik évi időszakból fennmaradt tar­tozásaiból is közel 6000 főt törlesztetett. Más részről pedig jövedelmi alapja is szépen gyarapodott az egyesületnek, s jelenleg van 396 alapitó tag által biztosított 128,909 pírt (tehát 135,354 frt ausztr. ér­tékű) alapítványi tőkéje, s 718 rendes tagja 6 évre kötelezett 10 pengőfrtnyi évdijjal. E számba nincsen befoglalva azon 76 régi alapitó tag (mintegy 18,000 frt alapitó tőkével), kik még 1848 előtt kötelezett ala­pítványaik után azóta a kamatot nem fizették. Az Egyesület I. 1860-iki költségvetése következő: remélhető bevétele 26,120 frt, kiadása 24,291 frt, te­hát fölösleg kerek számban 1828 frt a. é. A kiadások közt: adóra 918 frt, tőkés tartozások törlesztésére s kamatfizetésre 5634 frt, földtani leírásokra vegybon­­tásokra. Emlékkönyv s gazdaságtörténeti munkáló­­dásokra, kiállítási érmekre, jószágleírások kiadá­sára 2940 frt; befektetésekre (építkezésre) 3360 frt van felvéve. A költségvetés minden pontját jóvá­hagyta a közgyűlés. Az eddig nyomtatásban megje­lent jegyzőkönyvek helyett már ez évre Évkönyv kia­dását rendelte. A másik tárgya e gyűlésnek az általános gazda­kiálltás idejének meghatározása volt; egyhangú határozat jön , hogy miután ez idén a júniusi Medárdvásár alatt, az idő rövidsége miatt, főleg az engedélyezett lotteria sorsjegyeinek eladhatása tekintetéből a kiállítást megtartani nem lehetséges, hogy egy nagyszerű kiállításra mind az Egyesület­nek, mind a gazdaközönségnek elég ideje legyen, az általános kiállítás a jövő 1861-ik évi tavaszra halasz­­tassék , az idén pedig júniusban ekerverseny, kirán­dulással Tótmegyerre és a köztelken juhkiállítás ren­­deztessék. Végül az Egyesület budai szőlő- és faiskolájában a f. évi tavaszon megnyitandó vinczellér- és kertész­képző gyakorlati tanintézet programmja került sző­nyegre, melyet a közgyűlés helyesléssel fogadott e Dgésztés is, mely a vinczellér és kertész foglalkozásá­val a gyakorlati életben igen jól összefér. A nép közti értelmesség és fogékonyság terjeszté­sére továbbá czélszerűnek vélné a szakosztály: 1) Népszerűen irt s olcsón vagy ingyen szétosztan­dó kézikönyvekről gondoskodni, még­pedig az eperfa- és selyemtenyésztésre vonatkozólag külön, rö­­videbb tartalommal a falusi iskolás gyermekek, s külön, terjedelmesebben tartva a néptanítók számára. 2) Oda kellene hatni az Egyesületnek, hogy a se­lyemtenyésztésre alkalmas helyeken e falusi iskolák­ban az ifjúság egyúttal az eperfaültetésre és a selyem­bogár kezelésére is rendesen taníttassék. 3)­­igyekezzék az Egyesület kieszközölni, hogy az állam részéről jutalmak oszlassanak oly tanítók, egye­sek és községek számára, kik a selyemtenyésztés terjesztése körül maguknak érdemeket szereznek. A selyem­tenyésztés sikeres ű­zésére végül múlhat­lanul szükséges, jó és egészséges selyem­hernyótojásról is gondoskodni. Ez azonban nem könnyű dolog, s kivált kezdetben némi áldozattal jár. Az Egyesület ez érdemben közvetítő gyanánt szolgál­hatna olyképen, hogy tojást biztos forrásból nagyobb mennyiségben szerezvén, azt a tenyésztőknek vételá­ron, tehát mindenesetre, jutányosabban oszthatná ki, mintha ők maguk kereskedési uton szerzik meg. Minthogy pedig mindenki csak annyiban szeret va­lamely foglalkozásra munkát, időt és költséget fordí­­tani, a­mennyiben e foglalkozás a fáradalmat meg­­ju­talmazza, tehát gondoskodni kellene, hogy a ter­­ményzett selyem (gubó) az illető tenyésztők által men­nél könnyebben és nyereségesebben eladathas­­sék. E végre a szakosztály a gubó beváltásával összekötött gombolyító intézetek (fonodák) kelet­kezését mélhatlanul szükségesnek tartja. Ha visszatekintünk a selyemtenyésztés történetére hazánkban,úgy találjuk,hogy a hol és meddig a selyem­gubó beváltását, és a legombolyítást a kormány saját költségére vezette,ott és addig a selyemtenyésztés gya­rapodott is. A­mint azonban a fonodák a kormány ke­zéből a gubóbeváltással együtt magán haszonbérlők kezébe mentek által, s igy a zsenge ipar nyerészke­dés tárgyává vált, a selyemtenyésztés is mindenütt hanyatlott. Most a selyemgubók vásárlására magános vevők számosabban még nem igen jelentkeznek ; a kormányi beváltás megszűntével pedig, a haszonbéres beváltók, habár egyedáruságot nem gyakorolnak is, de részint a beváltó intézetek hiánya miatt, részint a gubók osz­tályozásánál elkövetni szokott visszaélések által, a te­nyésztőknek az eladást nehezítik, és nyomott árakat szabhatnak, mik természetesen csökkentőleg hatnak az egész selyemiparra. Ez okból a szakosztály azon meggyőződésben van, hogy ha a selyemtenyésztésnek hazánkban gyors len­dületet akarunk adni, azt nem lehet egészen a maga természetes folyamára hagyni, hanem a gubóbevál­­tást gyámolítani szükséges. Miután azonban a beváltó fonodák kezelése sok figyelmet és gondos eljárást kí­ván , s ezeknek kezelése kormányi költségen tisztvi­selők által sokba kerülne, a szakosztály czélszerűbb­­nek vélné, hogy a kormány magánosokat segítsen beváltó fonodák felállításában, mint ha olyakat köz­vetlenül maga állítana. Egyébiránt az ily beváltó fonodák czélja nem lehet­vén a nyerészkedés, hanem előmozdítása a selyem­iparnak , magából következik, hogy azok kezelésénél főleg arra kellene ügyelni, miszerint a beváltást nem veszteséggel ugyan, de a­mennyire csak lehet, az el­adókra nézve könnyítőleg s mindenesetre méltányos árakon eszközöljék. Más árainkat csupán az ezüst adar emelkedésének tu­lajdonítja. Történt ugyanis a múlt évben, hogy azalatt csökkentek a gabonaárak, míg az agró a legmagasb ponton állott. *) A külföldi gabonapiac­okról valamivel kedvezőtlenebb híreket veszünk. Éjszaka Németor­szágban vége szakadt az áremelkedésnek, s tán nem tévedünk, ha nem hiszszü­k, hogy a magyar gabona oda kivitelt nyerjen. A müncheni utóbbi vásárkor a gabona ára ismét 1 ft 40 krral emelkedett, s így föltehető, hogy Bajorország, mint vevő fog megjelenni piaczunkon, különösen a szép, sörfőzésre alkalmas árpát illetőleg. Saját piaczunkon, mint érintők, a gabona­­üzlet e héten jó volt és meglehetős élénkség fejlett ki benne. Eleven volt különösen a búza üzlete, mivel a fogyasztókon kívül a gabonakereskedők is részt vet­tek benne: az árak ennél fogva 20 új kr.­­nyit emelkedtek mérőnként, s az eddig figyelemre nem méltatott gyengébb gabonafajak is emelt áron keltek. A rozsnak jobb kelete volt, s több ezer mérő ment el a múlt heti árakon. Az árpa keresettebb volt, de mivel nem lehetett a minőségben válogatni és drágán tartották, majd semmi vására sem volt. A za­b helyben jól kelt s ára 5 krral volt maga­sabb, mint a múlt heti bejegyzésekben. A többi gabonanemre nézve nem történt változás. Az egész heti keretet 28.000 mérőre becsülhetjük, melynek fele búza volt. A kereskedelmi bejegyzések (a búzára nézve három havi, a banknál bevehető vál­tókat, más gabonanemekre nézve készpénzt értve), a következendők, mint vasárnapi számunkban is ki­tettük volt : Bánsági búza 84—86 font 4 frt­ 85 kr—5 ft 30 kr. Fehérmegyei 82W2 — 85 V« „ 4 frt 75 kr—5 ft 25 kr. Tiszai, pesti 81—86 „ 4 frt 25 kr—5 ft 25 kr. Bácskai . 821/2—831/2 „ 4 frt 40—60 kr. Rozs,kétszeres 76—79 „ 2 frt 50—80 kr. Árpa . .. . 65—71 „ 1 frt 60 kr—2ft40kr. Tengeri................................2 frt 50 kr. — 3 ft és tavaszi kötésekre . . . . 3 frt 10 kr. Zab . . . . 46 -59 font 1 frt 55—60 kr. Köles (névlegesen) . . . 2 frt 10—60 kr. Bab .....................................4 frt 15—40 kr. A repere áremelkedése a repereolajra is be­folyással volt. A repereolaj mázsája a hét elején 22 ft volt, ma, szombaton pedig 22% ft — 23. A szesz ára változatlan maradt. A bánsági pálin­ka 23'/a - 24­2 ft, szerémségi 28—30 ft akója. Míg a gabonára nézve tagadom az agio döntő be­folyását, a kiviteli áruczikkekre nézve igen szembe­tűnő. A zsirnemüek, különösen a dizsnózsír és sza­lonna igen keresettek voltak. A helybeli, konyhai zsírt, edény nélkül 29­/2 - 30 frton tartották; a sza­lonnát 22 frt 76 kr — 23 frton mázsánként. A faggyú mázsája 31 frt, az olvasztott 33 — 34 frt. Az a­s­s­z­ú szilvá­nak nem volt vására, de drá­gábban tartatott. Átvitelben 113/4—12 frt mázsája. Adamuzsir szilárdul állt; a kék 13­/2—14 frt; fehér magyar 16—17 frt; illyriai 17- 1872 frt má­zsánként. A borkőnek csekély kelete volt. Szin és minő­séghez képest mázsája 38—49 frt. A készitet bor vására kielégítő, 8 ára szilárd; kétszeres 2 frt 40—80 kr behoz. 83 mérő; rozs 2 frt 40 -70 kr, behoz. 222 mérő; árpa 1 frt 90 kr—2 frt 10 kr, behoz. 104 mérő; zab 1 frt 40—60 kr, behoz. 233 mérő; kukoricza 2 frt 40 -60 kr, behoz. 244 m.; burgonya zsákja 1 frt 20 - 40 kr, behoz. 160 zsákkal. " (Gy.K.) SZEGED, jan. 28-án. A hét utolsó napjaiban a ga­bonaüzletben semmi lényeges sem adta elő magát. Az üzlet egyébiránt szilárd s az árak állandók, s foly­vást emelkedő irányban növekedik a forgalom. El nem adatott semmi, mert a termesztők tartózko­dók s még magasabb árakat várnak. A tengerit a ta­vaszra nagyon keresik. Üzleti terményárak: Legjobb tisztabuza 4 ft 30 kr, közép 4 ft 20 kr; legjobb kétszeres 3 ft 20 kr, közép 3 ft; legjobb rozs 2 ft 50 kr, közép 2 ft 40 kr; leg­jobb árpa 1 ft 80 kr, közép 1 ft 70 kr; legjobb zab 1 ft 50 kr, közép 1 ft 40 kr; törökbuza 2 ft 20 kr; köles 2 ft; paszuly 4 ft; paprika mázája 12 — 24 ft; köles mérője 2 ft 40 kr; burgonya 1 ft 50 kr; marha­hús fontja 16 kr; juhhús 13 kr; sertéshús 18 kr; sza­lonna mázsája 22 ft; zsir­­tezése 40 kr; lángliszt má­zsája 10 ft; zsemlyeliszt m. 8 ft 40 kr; faggyú má­zsája 201 ft; körösfa öle 12 ft; tölgyfa 10 ft; lágyfa 6 ft; kőszén vékája 1 ft 25 kr; széna mázsája 1 ft 60 kr;;szalma m. 66 kr ; kender m. 20 ft. (Sz. H.) SELYEMTENYÉSZTÉS. (A Magyar Gazdasági Egyesület selyem és méhtenyésztési szakosztálya f. é. jan. 17-kén tartott ülésének jegyzőkönyvé­ből.) (Folytatás.) A selyemtenyésztés ügyes kezelésére mélhatlanul szükséges a kellő oktatás. E nélkül a selyemte­nyésztés csak igen tökéletlenül, lassan és bizonytala­nul terjedhet. E részben az Egyesület már a maga körében is pél­dát adhat az által, ha megrendeli, hogy a szőlő és fa­iskolai növendékek a selyembogárral való bánásban is alapos oktatást nyerjenek, mely czélra teljességgel nem szükséges a tenyésztést széles alapra fektetni, hanem elegendő lenne a gellérthegyi borházban egy­két állványon legfölebb egy pár ezer bogár fölneve­lésére terjeszkedni, mi­által mégis a szőlő- és faiskolá­ból évenkint kilépő vinczellér- és kertész-növendékek­ben ugyanannyi alkalmas egyént nyerne a selyemre- HETI SZEM­L­E, Pest, jan. 28. Az ezen évszakhoz képesti igen szelíd időjárás tar­tott e héten is. Több nap volt, hogy a hévmérő a fagy­ponton felül néhány fok meleget mutatott. Habár ily időben a haj­ókázás zavartalanul folyhatna, mitsem hallani nagyobb forgalomról. A gabonaüzletre nézve a lefolyt bét általán véve kedvező volt. A nagyobb eladási helyekről, Győrből, Szi­szekről szilárd üzletről tudósítnak, s még szilár­dabbról értesitnek a bevásárlási helyeken: u. m. a Tisza vidékén, bánságban és Bácskában, annyira, hogy a gabonaüzletre nézve még jobb kifejtést lehet várni, s hihetőleg tévedésben van a külföld, ha ma GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. GYŐR, jan. 28-án. A hetivásárra hihetőleg a ma éj­jel beállott havazás miatt csekély gabonás szekér ér­kezett. Az üzlet azonban élénk volt s a búza, kétsze­res és rozs ára ismét emelkedett. Az árak igy ala­kultak: tiszta búza, 4 frt 60 kr—5 frt 10 kr ; közön­séges 3 frt 90 kr - 4 frt 40 kr , behozatott 334 mérő. *) T. munkatársunk tán igen szigorún veszi a gabona ár és agió emelkedése közti viszonyt. Igaz, hogy a két ár nem emelkedett egy ugyanazon nap, de tavaly ta­pasztalhattuk, hogy nagyában mégis az agió emelke­désekor a gabona­árak is emelkedtek, ha nem épen egyszerre és egy arányban is. Nézetünk szerint egyenlő túlzás merőben megtagadni az agio befolyását, vagy egészen az agio emelkedésének tulajdonítni a gabo­naárakét. S­z­e­r­k. PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jan. 30-án.) Jan. 28. Jan. 30. Emelked. Csökk. PÁRISjan. 28. (Zárlat.) 3 petes rente 68.40. 4% petes rente 97; crédit mobilier 755; osztrák állam­­vaspálya 518; lombardiai vasút 552. Lord Granville felelete Normanby interpellatiójára, valamint Lon­donból érkezett pénzügyi rész­leltek rész benyomást tettek. (A 27-iki bejegyzések : 3 % rente 68.50; 4% rente 96.75; créd. mob. 755; osztr. államv. 518; lombardiai 553.) LONDON, január 28. Consolok 943/s. Rosz han­gulat. Danavizállás. Pesten, jan. 30. 5‘ 5“ 0'‘­0 felül. Nemzeti köles. 80.— 80.— — ft — kr — ft —kr 5% metalliques 71.40 71.20 — „ — „ — „ 20 „ Bankrészvény 875.— 860.-----„ — „ 15 „ — „ Hitelintézet 200.60 199.20 — „ — „ 1 „ 40 „ Augsb. váltó 111.75 110.70 — „ — „ 1 „ 5 „ London, váltó —.— —.-------„ — „ — „ — „ Arany 6.20 6.10 — „ — „ — „ 10 „ HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA. A Budapesti Hírlap 23. sz. Hivatalos Ér­tesítőjéből (jan. 29.). Csőd nyittatott: Klein Lipót pesti rőföskeres­­kedő vagyona ellen; a követ, bejei, mart. 25-ig a pesti orsz. törvszéknél; perügyelő Barabás Dániel ügyvéd. — Nicsehy Fülöp és Mária pesti kertészek vagyona ellen; a követ, bejei, april 7-ig a pesti orsz. törvszéknél; per- Ügyelő Lippert József ügyvéd. — Adelsfeld Lajos volt pesti lakos s dohányjövedéki ellenőr hagyatéki vagyona ellen ; a követ, bejei. mart. 10 ig a pesti orsz. törvény­széknél ; perügyelő Soltész Albert ügyvéd. — Lapedato István pesti férfiszabómester vagyona ellen ; a követ, be­jei. mart. 10-ig a pesti orsz. törvényszéknél; perügyelő Kürtz János ügyvéd. Biróilag árvereztetnek : S. A. Újhelyien Budai Vincze és Kállay Erzsébet nevükre telekkönyvileg beigtatott u. m. Tályán 4. sz. a., Tarczolon 394 és 622. sz. a. levő fekvőségek, árv. apr. 12 és jun. 4-én a s.­a.­­ujhelyi megyei tervszék által. — Szegeden Tari Páltól lefoglalt 81. szak. 2003. számú ház, több db szőlők, ka­száló és szántóföldek tanyaépületekkel együtt, árv. márt. 8 és april 12-én a szegedi megyei tervszék által. — Bu­raton Klenkó Pál hagyatékához tartozó 7. t. k. számú 1700 frtra becsült­­ telek, árv. 28-án a muzslyai szol­­gabiróság által. — Foktőn özv. Tamás Józsefné szüle­tett Jóföldi Katalin hagyatékához tartozó ház és több db szántóföldek, árv. mart. 31 és april 30-án a kalocsai szbiróság által. — Miskolczon Deutsch Dávid könyv­nyomtató hagyatékához tartozó 3662. számú 3846 frtra becsült ház és 6629 fi­t 12 krra becsült nyomdai szerek árv. febr. 10 és 24-én a miskolczi megyei törvényszék által. — Köbölkuton Egeresi Andrástól lefoglalt több db fekvőségek, árv. mart. 15 és april 16-án a diószegi szol­­gabiróság által.

Next