Pesti Napló, 1860. április (11. évfolyam, 3042-3066. szám)

1860-04-22 / 3060. szám

95- 3060. 11-ik évi folyam E lap szellemi részét illető minden köz- Kiadó*hivatal­i remény a szerkesztőséghez intézendő. „ . . _ ... . ..... . . ° Ferencziek terén 7-dik szám földszint. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek- ^ tőt fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1860. Vasárnap, apr. 227 Előfizetési föltételek : VIDÉKRE, postán félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. PESTEN, házhoz hordva, félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. HíriliitniAnviiL !!!., 6 hasábos petit­ sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij luruetuu a) C H alja 1 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. Szerkesztési iroda : Váczi­ utcza 12-ik szám 1-sö emelet. ... ..if fé A17*IV I _ _______________­_____________________________ Egy szomorú kórjel. PAKS, apr. 18. Gyakori tüzek zavarják most nap­pali foglalkozásainkat, majd csendes éji álmainkat. Ez év első napja óta kilenczszer volt tűz a városban, az utolsó e hó lö-én 4 ház áldozattal, és még szomorúbb jelenség az,hogy mindannyiszor biztosított épü­letek gyűltak ki a­nélkül, hogy a tűz eredetét ki­puhatolni lehetne; ha ez, mint nagyon valószínű­, a biztosító­társaságokon a nyerészkedés és csalás er­kölcstelen irányának tulajdonítható, úgy valóban nagy visszaélés a biztosítás jótékonyságával, mert míg egyfelől a biztositni akarók egy része abeli balfoga­lom terjedése miatt, hogy a biztosítások közvetlen okozói a tűznek — a biztosítástól magát visszariasz­­tatni engedi és biztosítatlanul ég el; másfelől a tiszta jellemű biztosító is szenved, mert az olcsó biztosítás lehetőségétől eltűttetik. E sajnos események között nálunk uralkodó kötevélemény a biztosítást megelőző hivatalos becsű behozatala szükségességének eszmé­jét karolja fel, míg másfelől a nádas és avult épüle­tekről a biztosítást vagy egészen megtagadandónak vagy csak részben elfogadhatónak tartja,­­ - óhajta­nék, hogy legalább az első magyar általános biztosító társaság, mely talán nem csalódunk, ha hi­zszük, hogy a többi társaságokkal együtt a rész irányt vett bizto­sítási esetek kárait több helyeken tapasztalta, a biz­tosításból eredő romlottság előtt az utat bevágva, a biz­tosításnak ily czélból idomított feltételeit állítaná fel. U. i. A tavaszi napok lefolyása semmi kívánni valót nem hagy, noha gazdáink — az időközi esőzések miatt — a vetéssel elkéstek, de a késői vetésekre is ked­vez az idő; őszi vetéseink, gabona és repcze egyaránt szépek, kukoricza- és burgonyavetést a hűvös idő is késlelteti. Szőlőmunka sürgős foglalkozássá vált, mert a gyakori esőzés nem engedte a korábbi kinyitást és metszést; a vesszők egészségesek s igy bő termésre van kilátás. Utaink roszak, ugyanazért hetivásáraink gaboná­val nem igen látogattatnak, de a gabonaár különben is nagy pangásnak indult. 1. 1. GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. PEST, april 21. E heti gabonaüzlet igen korlátolt volt, változatlan árak mellett. A lefolyt heti keretet mindennemű gabonából mintegy 25,000 mérőre te­hetjük (ausztr. mérő, ausztr. érték, s a búzára nézve banknál érvényes, három hónapi váltókat, a többire nézve kész vételt értve). Piaczi árak Pesten, ápr. 17. Alsó ausztriai mérő osztr. ért. Legjobb búza 5 frt 18 kr; közép 4 frt 80 kr; legalsóbb 4 frt 48 kr; legjobb rozs 3 frt 8 kr; közép 2 frt 87 kr; legalsóbb 2 frt 80 kr; legjobb árpa 2 frt 10 kr; közép 2 frt 3 kr; legalsóbb 1 frt 96 kr; legjobb zab 1 frt 82 kr; közép 1 frt 75 kr; legalsóbb 1 frt 68 kr ; legjobb kukoricza 2 frt 80 kr; közép 2 frt 65 kr; legalsóbb 2 frt 52 kr. NYÍREGYHÁZA, ápr. 19. Őszi vetéseink mostani állapotukban a gazdát egészen kielégítik, és gazdag aratásra nyújtanak biztató kilátást és reményt, de az idő a gazda, meglehet másként rendelkezik , mint mi remélünk. A tavaszi vetéssel elkéstünk, márcziusban és április elején a gyakori esők akadályoztattak a me­zei munkában, annyira, hogy némely ember csak most halad vége felé a tavaszi vetésnek. — A levegő hús, és a­mint a multheti keleti szél — mely egész erejé­ben felénk tört vala — megállott, az éjek deresek, de nem nagyon vastagon. — A szőlőt megnyitottuk már, és a vinczellérek nem igen vérmes reményekkel van­nak a jövő termés iránt. — A jószág már künn jár a pusztákon, hol elegendő legelőt talál; a birka könnyen kitelelt ugyan, de a szörög-féregben hull, kivált a tok­­lyó. — A gabnaüzlet régi pangásában még mélyebben sülyed, az ára is lefelé kullog; a búza 20 vfrt, a rozs 9 frt—9 frt 30 kr, a kukoricza ugyanazon az áron, az árpa 7—8 vfrt, a zab 6 frt—6 frt 15 kr bankóban. Azonban mindezek csak névleges árak, mert alig le­het látni egy két vékát mérni. — Az iparosok a ta­vasz megnyíltával járják a vidéki vásárokat, de igen sok van, a­ki annyit sem árul, hogy a kocsibért ki­fizethesse. r. 1. BÉCS, apr. 21. (Telegramm a bécsi ga­bonabörzéről.) Magyar búza 1. Pozsony 85 font 517 kr. Marosi „ 1. Mosony 85% „ 530—535 kr. „ „ „ „ 85 „ 525 kr. Felvidéki rozs 1. Bécs 80 „ 350 kr. n n n r 81 82 „ 385 kr. „ « „ — „ 360 kr. PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, april 21-kén.) April 20. April 21. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 79.75 79.70 —ft — kr — ft 5 kr 5°/o metalliques 69.60 69.50 — „ — „ — „ 10 „ April 20. April 21. Emelked. Csökk. Bankrészvény 1 60, — 859.— — frt — kr 1 frt — kr Hitelintézet 187.50 186 60 - „ — „ — „ 90 „ Augsb, váltó 113 50 114.— — „ 50 „ — „ — „ London, váltó 132 35 132.75 — „40 „ — „ — „ Arany 6.31 6.33% — PÁRIS, apr. 20. (Zárlat.) 3 percentes rente 70.05 41­, perc. rente 96. Crédit mobilier 781 ; osztrák ál­lamvaspálya 528; lombardiai vasút 542. Hanyatló árak a londoni árfolyamok miatt. A Ma­gyarországot illető cs. kézirat nagy sensatiót csinált a börzén. LONDON, apr. 20. Consolok 947/8 (nem változtak). VEGYES KÖZLEMÉNYEK.­ ­ (Árubörze Pesten.) A pesti keresked. és iparkamra közelebbi ülésén a m. helytartóság előter­­jesztete , hogy a kereskedelem, főleg a terményke­­reskedés fontossága és terjedtségénél fogva Pesten, egy külön árubörzének, az 1860. febr. 21-i uj törvény alapjául felállítása a kereskedés­i ipar előmozdítá­sára általában szorgosan szükségesnek látszik. Ezen legmagasb határozat foganatosítása Pesten an­­no könnyebben mehet végbe, miután a tulajdonké­ppe­ terménykereskedékre nézve már gabnacsarno­­kunk van ; továbbá Pesten egy külön alkusz-testület is létezik, ennélfogva csak a gabnacsarnok kiterjesz­téséről és a f. évi febr. 20-ai legmagasb rendeletben foglalt határozványokról lesz szó. Ez a kamra tagjaiból alakított választmányhoz uta­­síttatott tanácskozás és javaslattétel végett, mely után a kamra illető tudósítását a m. cs. k. helytartó­sági osztálynak nyujtandja át. A Folyó évi ápril 30 ik napján délelőtti 9 órakor fog a kassai kaszinói teremben a kassai területet illető földtehermentesítési kötvényeknek 6-ik kisorsolása megtartatni és magában foglalandja a folyó évi febr. 29-ik napjáig kiállított és még a hitelkönyveket ter­helő földtehermentesítési kötvényeket. Az ezen kisorsolásra meghatározott törlesztési ösz­­szeg 72,000 pírt. (Szükséges, eddigelő hiányzott uj munka.) A gazdaközönség, s mindaz közölünk, ki­nek pénz fordul meg kezén s pénzt kell kezelnie, örömmel fogad kétség kívül egy eddigelő hiányzó uj munkát. Ezen munka szerzője W­e­n­i­n­g­e­r Vincze (a pesti kör. akadémia tanára, a magy. term. tud. társaság tagja, az első általános biztosító társaságnál technikai számvizsgáló), ki az elméleti számtanban, és a mi fő, annak életbéli alkalmazásában egyaránt jeles. A munka haszonvehetőségére és teljességére nézve meg­van a megkívántató kezesség. Mint szükséges mindennapi kézikönyvre ennélfogva az előfizetési ivet ideig tatni a közönség érdekében való ügynek tartottuk. „Előfizetési vagy aláirási felhívás a következő munká­ra: „Politikai vagyis Felsőbb kereskedelmi számtan.“ Irta Weninger Vincze, 20—25 nagy 8-adrétü iv. Előfizetési ár 3 frt. Nyolca példányra egy ingyenpéldány. — Ezen irodalmunkban valóságos héza­got pótló és kereskedőknek, ügyvédeknek, hivatalno­koknak, valamint minden capitalistának nélkülözhetlen kézikönyv tartalma következő : 1. A száztól, vagyis per­czent számítások és ebbeli szokások. II. Kamatszámítá­sok, váltó diskontírozás vagy leszámitolás. III. A bankok és üzletei: bankári váltóüzlet számításai (arbitrage); váltóbizományi számítások, a jelentékenyebb váltóár­jegyzékek magyarázatával. IV. Az állampapírok és más értékes papírok számítása. Ausztria értékes papirainak felsorolása és magyarázata. V. Méretisme: arany és ezüst­­számitások; a vert pénzek története és számítása. Európa nagyobb államainak pénzverési viszonyai. VI. Összetett kamat számítás táblázatokkal, státusadósságok törlesz­tése és a törlesztési képletek; lotter­ a­ kölcsönök és a sorsjegyek értékének számítása. VII. Takarékpénztárak. VIII. Biztosító társulatok és az életbiztosítási számítások elmélete táblázatokkal. Ausztria biztosító társulatai és működésük. — Ezen fejezetek mindegyike a mathemati­­kai megalapítással el­len látva, valamint a logarithmusok alkalmazása a bankári számításoknál mindenhol meg van mutatva. A kézirat már nyomatás alá egészen elké­szült és hogy előfizetések vagy aláírások május végéig fogadtatnak el, a mikoron túl, a munka ára a költséges kiállítás végett, fel fog emeltetni. A munka díszes és czélszerű kiállításáról, valamint pontos és gyors szétkül­déséről kereskedik Ráth Mór, Pesten, „a vastuskóhoz.“ (Az angol-franczia kereskedelmi re­form) már csak mártius hónapban is nagy befolyás­sal volt a franczia kereskedésre, mielőtt maga e re­form életbe lépett volna. A „Moniteur“ az említett hó­napról közzétevén Francziaországnak a külfölddel való kereskedési forgalmát. E kimutatásból látni, hogy mindazon áruczikkek bevitele, melyek vám­jára nézve tetemes a leszállítás van ígérve, nagyon megkevesbült. Például mártiusban a kávé bevitele 23% ezer m. e.-ről 13% ezer m. e.-re szállott; a gyarmati czukoré 80 ezerről 47 ezerre; a­ pamuté 73 ezerről 29 ezerre; a gyapjúé 24 ezerről 6 ezerre stb. E miatt a vámjö­vedelem 11% millió frank volt, míg 1859. mártiusban 15,6 millió, s 1858­ ugyanazon hó­napban 14,9 millió frank.­­ Az első három hónapot összevéve, a vámjövedelem aránylag kevesebb csök­kenést mutat, mert az év első heteiben a vámszer­­ződés nem volt ismeretes. Mindemellett így ezen há­rom hó is kereskedést mutat a bevitelben. A kivitel­ben, ezzel ellenkezőleg, némely czikkekre nézve töb­b ülésnek kellene látszania, mivel az angol vám­köny­­nyítések már gyakorlatban vannak, de e befolyás még e kimutatásból nem ismerszik meg, a­minek két oka van: egyik hogy épen a vámkönnyítésekre való várakozás miatt a franczia bevitel Francziaor­­szágból Angliába a két első hónap alatt igen korlá­tolt volt, a­mi rész befolyással volt az egész negyed­évi bevitelre, s mivel a politikai viszonyok még min­dig megszorítólag hatnak a continensi kereskedésre, mi­által a gyarapodás, melyet az új szerződés Fran­cziaországnak angol részről szerezne, más oldalon elvész. font kr | ______________________ BÉCSI BÖRZE april 20-án, 1800.__________________ ^ ---------------------------------------------- ----------------------------^---------------------------------- ----------y-... - --■■■ ----------^---------—1 Bánsági búza................... 83—84 475—515 Fehérmegyei................... 82 470—480 „ „ ....................... 83 495 -500 „ „ ..... 83V» * 84 510-515 Tiszai, pesti . . . . . 81 — 85 425—515 Bácskai.............................. 82-83 445—470 Uj rozs............................ . 77-78 260-270 (Az őt nem igen veszik.) Serfőzésre való árpa . . 70—73 235—260 Takarmánynak való. . . 65—69 170—190 Uj tengeri........................................... 250—270 C tengeri........................................... 300 Zab.................................... 46-48 155-160 Köles.......................... 220—250 Bab . . ............................. . 420—460 Adott tartott Adott tartott Adott tartott Adott tartott Államadósság. ár ár ár ár ár ár ár ár 5%-os osztrák értékben .... 100 frt 64 75 65. Hitelintézet ausztriai értékben . 200 frt 187 50 187.70 A n. bank­ sors. 5% . . . 100 ft a. é. 87 50 88.— Waldstein ..................................20 ft pp. 27.50­­28.— 5°/0-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 79 70 79.90 Alsó-ausztriai esc. bank pengő p. . 500 frt 560.—562 — A gallicziai föld. hitelintéz. 40,%­03 100 ft pp. 84.— 84.50 Keglevich ..................................10 ft pp. 16.25 16.75 5%-os ISDi-ki B. sorozat . . . 100 frt 95­­ 95.60 Éjszaki vaspálya pengő p. . . • Elsőbbségi kötvények. Váltók (devisek). 5%-os metalliques.......................100 frt 69.50 69.70 Allamvaspálya pengő p. . . . 200 frt277 —277.Oü fUrnn Un.ní» 4'/.%-03 „ . ... 100 frt 61.25 61 50 Nyugati pálya 200frtp.(170 frt,85%os befiz.) 182.­ 182 25 Államvasp........................................ 500 frank 136.50 137.­ , * , “ Q0. , 7ft 1884-diki sorsolással . . . 100 frt 358.­­ 360 - Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . . . .126 -126— Lombard-velenczei....................... 500 frank 136 50 137— Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 152 kr o. é.) 3'­/, 113 50 113.75 1839-diki „ .......................100 frt 124 — 124.50 Lombard közp. olasz 200 frt osztr. becs. 80 frt Duna-gőzhajózási társulat . . . 100 ft pp. 94.- 94.50 Augsburg lü.­d. nemet frt (85 ft 90/, kr) 3/% 113 50 113. 76 1854-diki ” .......................100 frt 95.50 95 75 (40% befizetés)........................................ 154—155 - Osztrák Lloyd.............................100 ft pp. 91.50 92 - Berlin 100 tallér (150 frt osztr. értekb.) % Comp­rentpapirok 42 ausztria lira . . . . 15.50 15.75 Pozsony n.-szomba­ti sör kibocsátott 200 ft pp. 24— 26— a . . M. FrankfurtlOO d.ném.frt(85 ft 90 /, kr) 3 „ 113 50 113 95 Pozs.-n.-szombati II-szerkibocsátott 200 ft pp. 55.-- 60.—• Sorsjegyek. Hamburg 100 mark-bankó frt(75 ft 85 kr) 2 /, „ 100.50100 60 Földtehermentesitésiek. Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 442.—444— A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 102.50 102.75 London 10 font sterling. (100ft23­/ to)4yj . 13 . 35 132.50 5%-os als. ausztria...........................100frt91— 92— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 200 — 205— Dunagőzhajóz. társ. dbja . . . 100 ft pp. 100.75 101 — Páris 100 frank (40 ft M­­kr osztrák ért.) 3 /. .­­. 52.90 5°/-os magyarországi .... 100 frt 73.— 73 75 Budapesti Lánczhid.......................... 500 ft pp. 350.— 355 — Trieszti államkölcsön db. . . . 100 ft pp. 118.50119.50 Pénznemek. 5°/­-os bánsági, horvát és szláv. . 100 frt 71.50 72— Budai városközség db . . . . 40fta. é. Sz.75 38.25 Császári arany............................................6.31 6.311 5%-os erdélyi............................. 100 frt 69 25 69 50 Zálog­levek. Eszterházy...................................40 ft pp. 83.— 84— Beczés arany ...............................................6.31 6.31. 5%-os sorsolási záradékkal 1867 re 100 frt ——.— Salm ..............................................40 ft pp. 38.50 39.— Korona......................................................... 18 22 18.22 Velenczei kölcsön 1859 5% . . . 100 frt 80— 80.50 A­­. bank 6 év. 5%-os .... 100 ft pp. 100 — 101 — Pálffy...............................................40 ft pp. 36.25 36.75 Napoleonsd’or ............................................10.64 I _. . . n n n 10 év. 5%-os .... 100 ft pp. 96.50 97— Clary............................ . . . 40 ft pp. 37.25 37.75 Orosz imperiale............................................ 10 86 — — H esz­vények. n n sorsolh. 5% .... 100 ft pp. 91 50 92— St. Genois........................................40 ft pp. 37.— 37.50 Ezüst 100 ftért...............................................132.75 132.,25 Nemzeti bank (ex div.)............................. 860 — 862 „ „ „ 12 hó 5%.......................100 ft pp. 100.— —— Windischgrätz...............................20 ft pp. 22 50 23 — A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 32%% 32'/,% Szatmármegyei gazdasági egyesület. SZATMÁR mellől apr. közepén. Múlt évi egyik le­velemben azon tudósítást tettem, hogy míg más me­gyékben szinte mindenütt gazdasági egyletek alakul­nak, addig nálunk e részben semmi mozgás, semmi készület, holott a régi időben Szatmármegye az elsők közt volt, mely fiókegyletet állított; — s ismerve ma­gunkat s társaséleti viszonyainkat, azon jóslatot te­vem, miként egyletünk talán nem is lesz vagy épen utólsók leszünk a hazában! — Midőn ezen tudósítá­som óta egy év minden e téren tett lépés vagy csak hangosabb óhajtás nélkül telt el, midőn a szomszéd Kis-Ugocsa is megindult, s csekély erővel, de annál nagyobb lelkesedéssel egyletet alakított, fájdalmas érzettel sejteni ama szomorú jóslat teljesedésbe me­netét. Most azonban annál váratlanabb öröm lepett meg, s engem illet azt legelőbb hirdetni, miként nálunk is — valahára bár — virrad! Megyénk egykori főis­pánjának idősb fia, K. V­é­­­s­e­y József, a megyebeli birtokossághoz intézett felszólításában kijelenti, mi­ként a közérdek s közkívánattal vél találkozni, mi­dőn más vidékek serkentő példájára Szatmármegyé­­ben egy gazdasági fiókegylet alakításán működik, — a hatóság engedélyét bírván, egy i. é. május 9 én Szatmár városában tartandó alakulási gyűlésre a bir­tokosokat meghívja. Óhajtva várjuk már most a kitűzött napot, — ad­jon az ég szerencsét e naphoz, sikert a tisztelt báró kezdeményezéséhez ! X. PEST, ÁPRILIS 21. MFk.) A rege szerint vannak apró koboldok, mik az alvó ember gyomrára ülnek és ott nyargalnak, rugdosnak és számtalan más csin­­talanságokat követnek el, mik­­özben az alvót mondhatlan szorultság foglalja el; érzi, hogy valami nyomja, de nem látja hogy mi­ szeret­ne fölugrani és a terhet lerázni, de lába bénít­va van, keze ólomnehéz, a lélegzet lassan és hörögve emelkedik a mellből. Végre, midőn a szorultság és félelem legmagasb fokra hágott és az alvó a megfuláshoz közelnek érzi magát, a kétségbeesés erőt ad neki a másik oldalra fordulni; az „alp“ leesik és a szegény sanyar­gatott nyugalmasan folytatja álmát. Másnap az orvosnál tudakozódván ez iszonyú állapot oka iránt, azon egyszerű felvilágosítást nyerjük, miszerint az ok nem kívül, hanem belül, a belső szervezet működéseinek valamelyik ren­detlenségében keresendő. Ily „alp“ nyomása alatt látszik szenvedni jelenben Németország is; valami láthatlan súly terheli mellét, hogy alig tud lélegzetet venni; szeretné lerázni e terhet, de sehol nem látható, kézzel nem fogható. Folyvást azt képzeli ma­gának, hogy bajuszszal, állszakállal és magas­­szárú csizmával ellátott kobold nyargal az ő gyomrán és erejének erejével meg akarja foj­tani. Ha pedig értelmes orvost tetszenék meg­kérdezni, megtudhatnák derék szomszédaink, miszerint sokkal jobban tennék, ha ezen kel­lemetlen „alp­nyomás­ okat nem kívül, hanem saját belsejökben keresnék, minthogy ott ta­lálható a kényelmetlen állapot forrása. Mint­egy ösztönszerűleg érzik, miszerint belső szer­vezetük nem olyan, hogy komoly veszélylyel sikeresen szembeszállhatnának, és ezen homá­lyos sejtelem alapján képzelmök azt hiteti el velük, miszerint az a gonosz szellem máris mellökön ül és életöket fenyegeti. Majd a Raj­na felé pillantanak, mint a­mely az ellenök irányzott megtámadás legközelebbi czélja, majd ismét dán-franczia szövetségről mesélgetnek KÖZLEKEDÉS. — Életbeléptetett menetrend délkeleti állam­vaspályán. Indulás. Bécsből 6 óra 30 per­c reggel és 7 ó este. Marcheggről 8 ó. 2 p. regg. és 8.ó. 39 p. este. Pozsony­ból 8 ó. 54 p. regg. és 9 ó. 36 p. este. Érsekújvárról 11 ó. 56 p délben és 12 ó. 45 p. éjjel. Esztergom-Nánáról 1 ó. 6 p. d. u. és 2 ó. 13 p. éjjel. Érkezés Pestre 3 ó. 15 p. d. u. és 4 ó. 45 p.­­ regg. Indulás Pestről 4 ó. 5 p. d. u. és 5 ó. 55 p. regg. Czeg­lédről 6 ó. 35 p. este és 8 ó. 30 p. regg. Szegedről 10 ó. 15 p. este és 1 ó.40 p. regg. Temesvárról 2 o. 10 p. regg. és 6 ó. 35 p. este. Jassenováról 6 ó. 25 p. regg. Érkezés Baziásra 7 ó. 28 p. reggel. Indulás Baziásról 7 ó. 30 p. este. Jassenováról 8 ó. 21 p. este. Temesvárról 11 ó. 25 p. este és 6 ó. 55 p reg­g Szegedről 2 ó. 50 p. éjjel és 1 ó. 10 p délb. Czeglédről 6 ó. 15 p. regg. és 6 ó. 15 p. e. Érkezés Pestre 8 ó. 23 p reg. és 8 ó.27 p. e. Indulás Pestről 9 ó. 12 p. regg. és 9 ó. 20 p. e. Esztergom- Nánáról 11 ó. 26 p. regg. és 11 ó. 39 p. este. Érsekújvárról 1 ó. 1 p. délb. és 12 ó. 55 p. éjjel. Pozsonyból 3 ó. 53 p. d. u és 3 ó. 49 p. regg. Érkezés Marchegybe 4 ó. 27 p. d. u. és 4 ó. 24 p. regg. Bécsbe 5 ó. 59 p. este és 6 ó. 1 p. regg. — A délkeleti vasutvonala 2.sz. a. személyvonat Baziasról Temesvárig csak hétfői napon, az első cs. k. szab. dunagőzhajózási társaság gyorsgőzöse jókori megérkeztekor közlekedik. A vonatok , a közbeneső állomásokróli elindulása ideje a minden állomáson kifüggesztett menettervből tudható meg. Dunavízállás: Pesten, ápril 21. 11' 2" 0'" 0 felül.

Next