Pesti Napló, 1860. június (11. évfolyam, 3092-3115. szám)
1860-06-10 / 3099. szám
134-3099. 11-ik évi folyam PESTI NAPLÓ 1860. Vasárnap, jun. 10. Szerkesztési iroda : Váczi utcza 12-ik szám 1-A6 emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Előfizetési felhívás a PESTI NAPLÓ második félévi Julius—decemberi és harmadik évnegyedi julius—septemberi folyamára. ELŐFIZETÉSI ÁR : Vidékre postán küldve: félévre 10 frt 50 kr; évnegyedre 5 frt 25 kr ausztr. ért. Buda-Pesten házhoz hordva: ugyanannyi. Az előfizetések elfogadtatnak a kiadó hivatalban, barátok terén 7. sz. a. és minden cs. k. postahivatalnál. A „Pesti Napló“ kiadó hivatala. Tolnai gazd. egyesület. Alulírottak több birtokos társaiktól nyert megbízás folytán egy tolnamegyei gazdasági fiók-egylet alakittatását czélzó gyűlésnek megtarthatása iránt a magas kormányhoz folyamodván, örömmel értesítik a t. ez. tolnamegyei gazdaközönséget a hatósági engedélynek leérkezéséről, minek folytán tisztelettel fölhívják e megyének minden gazdáit, hogy e f. évi jun. 26 átl reggeli 9 órakor Szegzárdon a megyeház nagy teremében tartandó alakitó gyűlésben részt venni, és e közhasznú intézetnek megalapítását előmozdítani szíveskedjenek. Kert Ssegzárdon, máj 25. 1860. Déri Frigyes, ifj. Bartal György, Szluha Benedek. Szabolcsi gazdasági egyesület. SZABOLCS, jun. 5. A nyíregyházi r. 1. legközelebbi tudósításában írja: „A lótenyésztést majd tán föléb reszti a gazdasági egylet, mely most csendesen áll — hogy értette ezt a t. levelező, ugye, hogy az egylet kellő pártolásban nem részesül, vagy hogy lételének semmi jelét nem adja ? nem tudom , ha első értelemben lehet némi tekintetben igazsága, ha utóbbi értelemben, megbocsát a t. szerkesztőség, ha ez állítás ellenében, bár nem szeretek más dolgába avatkozni, a következő rövid vázlat közlését kérem: „Május hó, ha nem csalódom, 22 -én tartotta a szabolcsi gazdasági egyesület első választmányi gyűlését; — az elnök gr. Degenfeld Imrén és alelnök Kállay Emmánuelen kívül huszonhét választmányi tagból tizenöten jelentek meg, a részvényes tagok közül alig egynéhányan; — az elnök üdvözlő beszéde után, fölolvastato a pénztári kimutatás, melyből kitűnt hogy a társulat eddigelé 1200 párttal rendelkezik, ebből hivatalnokok fizetésére s egyéb szükségletekre 600 egynéhány forint igényeltetvén, valóban csekélynek mondható az összeg a nagyterjedelmű Szabolcsban, hol annyi birtokos, annyi intelligens ember lakik, a gazdászat ezéljainak előmozdítására; valóban bámulandó az a mi apathiánk, bámulandó hidegségünk, melylyel ily közhasznú ügyet fogadunk , het pedig gazdaságunknak újabb, czélszerűbb lendületet adni égető szükséggé vált Szabolcsban; de nekünk csak a száraz tények elősorolása volt czélunk. • A fölmerülő hiány és szükségek következtében határoztatok, hogy új aláírási ívek bocsáttatnak szét és részvétre hivatik föl a gazdaközönség (nem jó volna-e a népet is fölvilágosítva az ügy életrevalóságáról, Békés megye példájára bevonni ?) határozatba ment egy mintagazdaság fölállítása Nyíregyháza határában, kedvező alkalomal lévén fölhasználandó a most folyamatban levő legelőfölosztás, s megbizatott az elnök, hogy magát a városi elöljárósággal érintkezésbe tevén, ha lehetséges 60 holdnyi föld hírhatását eszközölje ki, ha másképen nem, kedvező vételáron. Még ez év folytán gazdasági kiállítás is rendeztetik, úgyszintén eke- és koronaverseny Nyíregyháza határában; a kiosztandó jutalmakra nézve nem lévén elegendő a társulat pénzereje, önkénytes ajánlatokhoz folyamodtak, s többen szép ajánlatokat Ettek így gr. Degenfeld elnök három éves legszebb csikóra 6 darab aranyat, Kállay Ödön a legszebb almára 15 frt stb.“ — Ebből világosan láthatja a t. gazda-közönség, hogy a szabolcsi gazdasági egylet nem áll, hanem mozog, s életének jeleit is adja ; tőlünk függ, hogy élete tartós, biztosított legyen, s a még most szerény növény bizonyára fölviruland, ha a részvélenség dere meg nem dermeszti azt ; — föl azért lelkes szabolcsiak , ime meg van, mit óhajtánk, áll a gazdasági egyesület , legyetek annak buzgó apostolai, s kihez az aláírási ivek eljutnak, ne sajnálják föllrni nevét, s a haza oltárára letenni áldozatfilléreit, hiszen a gazdaság előmozditása, s ez által a nép s kedves haza jobbléte czéloztatik e társulatok által. — De ennyi elég addig is, mig részletesebben megismerhetem az egyesületet. — Valamit önmagunkról is; időjárásunk tul gazdag; a kapálást végezni nem tudjuk a napontai eső miatt, minek s a négy napos hideg miatt kukoriczánk sárgulni kezdett, de reményünk van , hogy a beállt meleggel helyre jő; A vetéseink oly szépek, milyenre rég emlékszünk; szipoly van , de valami nagy kárt nem tett; rétjeink dús aratást ígérnek; az életár igen nyomott, nem vesz senki, csak napi szükségekre ; a marha-ár folyvást magas; gyapjú 85-90 frton kél; repeze gazdag, 9% forintért kérnék. r. 1. — A temesvári gazdasági egyesület közelebbről közgyűlést tartott, hogy arról határozzon, életre képes-e a társaság vagy nem. Két órai vitatkozás után, melyből kitűnt, hogy mindnyájan egy intézet létezését óhajtják, mely a déli megyék gazdasági érdekeit szemügyre vegye, csak hogy az egyik rész önálló társaságot kívánt, a másik pedig a pesti gazdasági egyesülethez akart csatlakozni, szavazásra került a dolog, melynek eredménye szerint 13 szavazattal 10 ellenében eldöntetett, hogy a temesvári gazdasági egyesület önállólag fennáll- op. Csekonits János úr mint elnök, Pesti Frigyes mát titkár leköszönvén, ezen, valamint a választmányban megürült helyek betöltése a legközelebbi közgyűlés teendőjévé tétetett. (D.tv.) font kr Bácskai....... 82—83 400—425 Bozs................................... 77—78 250 260 Semek árpa....................... 70—72 210—225 Zab......................................... 46-48 130-135 Tengeri................................................... 240—260 Köles........................................................ 190—210 — Piaczi árak Pesten jun. 8. (Alsó-ausztr. mérő ausztr. ért.) Legjobb búza 4 frt 55 kr, közép 4 frt 20 kr, legalsóbb 3 frt 92 kr; legjobb rozs 2 frt 52 kr, legalsóbb 2 frt 38 kr; legjobb árpa 2 frt 10 kr; közép 2 frt 3 kr, legalsóbb 1 frt 96 kr; legjobb zab 1 frt 40 kr; legalsóbb 1 frt 36 kr; legjobb kukoricza 2 frt 52 kr; legalsóbb 2 frt 38 kr. BÉCS, jun. 9. (Távirati tudósítás a bécsi gabonabörzéről.) Bánsági búza 1. Mosony 85 fontos 470 kr; marosi 1. Mosony 85 fontos 475 kr; bánsági 1. Mosony 84 és fontos 470 kr; bácskai 1. Győr 82 fontos 410 kr; fehérmegyei 1. Győr 83 fontos 430 kr. — Elkelt mindössze 20,000 mérő búza. K.iadóhivatal : Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési föltételek : VIDÉKEÉ, postán PESTEN, házhoz hordva : Félévre ... 10 írt 50 kr. a. ért. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért.. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hirdetmányak éli.. 6 hasábos petit sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij Ülje, tulön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. BÉCSI BÖRZE junius 8-án, 1860. --------------------- '' —— 1 ■ —- -..... .............. — — ■' ' — - ■ —.—_. —.—.—————■—■— Adott tartott Adott tartott Adott tartott Adott tartott Államadósság. ár ár ár ár ár ár ár ár . 57,08 osztrák értékben .... 100 frt 65 20. 65.30 Hitelintézet ausztriai értékben 200 frt 183 70 18.-i.a0 A n. bank sors. 50. . . 100 ft a. é. 89.50 89 75 Waldatein ...................................20 ft pp. 27.50 28.— 570-es nemzeti kölcsön .... 100 frt 79 — 79 20 Alsó-ausztriai esc. bank pengő p. . 500 frt 566 —.S68.— A gallicziai föld. hiteliurca. 4'////-es 100 ft pp. 84 — 84.50 Keglevich ...................................10 ft pp. 14 50 15 — 576-os 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 97 - 98.- Éjszaki vaspálya pengő p. . . . 1000 frt 1835— 1837— Elsőbbace-i törvényet .. . 670-on metalliques.......................100 frt 69 10 69 30 Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 268.—1269.— Elsőbbségi kötvények. Váltók (devisek). 4 g. 7,-os „ . ... 100 frt 61 25 61.7 Nyugati pálya 200 frtp.(170 frt 8570os befiz.) 189 50 190.— Államvasp......................................... 500 frank 134.50 135. — Három hónapra. 1839-dirt sorsolással . . . 100 frt 124 50 125 — Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . . .126 — 126 — Lombard-velenczei....................... 500 frank 134. 134.50 Amsterdam 100 hold frt (86 ft 52 kr o. o.) 8% — •— —•— 1854-diki . ........................100 frt 99 50100.— Lombard közp. olasz 200 frt osztr. becs. 80 frt Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. —. 95 Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90'/, kr) 3’/, „ 113.113.25 1860 diki „ ........................100 frt 9.i.50 95 75 (407, befizetés)............................ . . 158 — 159 — Osztrák Lloyd.............................100 ft pp. 88 60 89 — Berlin 100 tallér (150 frt osztr. értékb.) 4 „ — — —.— Comp-rentpapirok 42 ausztria Ura . . . . 15 50 16.— Pozsony n.-szombati I-ör kibocsátott 200 ft pp. 24.— 26.— M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90‘, kr) 3 „ 113 35 113.50 Póza.-n.-szombati il-szorkibocsátott 200 ft pp. 55.— 60.— Sorsjegyek. Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr) 21/, „ 100.15 100 25 Földtehermentesítésiek. Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 437.— 438 — A hitelintézeti darabja inn ft a i in*. o* via London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr) 4 „ 131.75 132.— 57.-os als. ausztria......................100 frt 92 50 93. Osztrák LW-társulat Triesztben 500 ft pp. 105 - 200.— Dunagőzhajóz. társ. dbja ' 1 100 ft pp! 103.—108'50 Párma 100 frank (40 ft 50 kr osztrák ért) 3 7, 52.45 62.50 57,-os magyarországi .... 100 frt 73.50 74.25 Budapesti lánczhid........................ 500 ft pp. 380 — 390 — Trieszti államkölcsön db. . . 100 ft pp. 120.—121.— Pénznemek. 57,OE bánsági, horvát és szláv. . 100 frt 71.50 72.— Budai városközség db .... 40 ft a. é. 38.15 38.50 Császári arany.............................................. 6.247,0 6.24 7.26%-os erdélyi...................................100 frt 69 75 70. Zálog levek Eszterházy...................................40 ft pp. 85.50 86.50 Beczés arany ................................................ 6.24 6.24 5%-os sursolási záradékkal 1867 re 100 frt —.— —.— Salm........................................... 40 ft pp. 40.— 40.50 Korona...........................................18 15 18.15 Velenczi kölcsön 1859 6° . . . 100 frt 80 25 80 50 Al. bank 6 év. 5%*os .... 100 ft pp. 101 —102 — Pálffy..................................................40 ft pp. 37.50 38.— Napoleons d’or..............................................10.61 —.— Haimin vsb » ” 1 1 10 év. 5%-os .... 100 ft pp. 98.— 98 50 Clary................................................ 40 ft pp. 36 75 37 — Orosz imperiale.............................................. 10 82. —.— nesztenyeg. „ . „ sorsaik. 57, . . . .lOOtt pp. 94.— 94 25 Bt. Genois.........................................40 ft pp. 38.— 38 50 Ezüst 100 ftért............................................. 132.50132.50 Nemzeti bank (ex div.) ...... 860 - 862 „ „ n 12 hó 5*/».......................100 ft pp. 100 — —Windisehgrätz................................20 ft pp. 23 50 24 — A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 32'/azol82*/.'/# PEST, június 9. (Fk.) Bármennyire ellenkezők is egymás közt a Szicíliából érkező hírek, van mégis egy pár tény, mely e tudósítások nyomán egész biztossággal megállapítható, t. i. az, hogy a nápolyi kormány még folyvást ignorálni akarja a Garibaldi által kivívott eredményeket, és alattvalóival úgy szeretne értekezni, mintha ezek békés folyamodók minőségében járulnának a királyi trónhoz; továbbá, hogy a nápolyi kormány Palermo bombázásának folytatására is kész lett volna, ha Letizia tábornok saját szemével meg nem győződik ily vállalat lehetlenségéről, végre hogy se Nápoly maga nem elég erős a sziciliai lázadás elnyomására, se valamelyik külhatalom tettleges beavatkozása nem várható. Ezen tények nem sok kilátást engednek arra, hogy II. Ferencz király a lázadás fölött diadalmaskodhatnék, sőt igen közelnek látszik azon veszély, hogy még a szárazföld nyugalma is háborittatni fog. Hogy Páris felől valami akadály gördíttetnék a lázadás elé, azt elettől fogva nem hittük és ma annál kevésbbé hiszszük. Ha igaz, hogy Cavour gróf szintén Lyonban volt e napokban, a midőn Napoleon császár az orosz czár özvegyével ott találkozott, kétségen kívül már határzott egyezkedés is létezik azon szerepre nézve, melyet Piemont a felkelés irányában játszani fog. Muratféle trón alakításáról ezek után szintén nem lehet szó és mindinkább megszilárdul azon vélemény, miszerint a délolasz lázadás csak úgy fog Piemont javára kiütni, mint a közép olaszhoni. A conservativ Európa bámulatos nyugalommal nézi mindezeket és, ha csak a turini orosz követ igen gyöngéd „intéseit és figyelmeztetéseit“ nem akarjuk annak venni, még tiltakozás sem történt a sziciliai felforgatás ellen. Ez egyesegyedül az által magyarázható, hogy azt képzelik, miszerint Garibaldi mögött még egészen más emberek állnak, kiket egyelőre nem kell megsérteni, sőt a kiket későbbi restaurationális tervek kivitelére majd eszközül lehetene használni. Az olvasó előtt talán nem egészen világos ez utóbbi mondat értelme. Megmagyarázzuk ! A minap alkalmunk volt a Manteuffel-féle kormány alatt nagy befolyással birt porosz államférfi levelét látni, melyet ez, egyik bécsi elvbarátjához intézett, és mely — legalább a mi ítéletünk szerint — szerfölött érdekes, mert nem egyes ember egyéni nézeteit véljük benne föltalálni, hanem hű tükörképét egy egész párt, mégpedig Poroszországon kívül is nagyszámú párt indulatjának és reményeinek. Szóról szóra nem idézhetjük a levél tartalmát, hanem lényegét emlékezetből is elég hiven reméljük visszaadhatni. A porosz — rövidség okáért igy nevezzük a levélírót — azzal kezdi levelét, hogy ellenszenvét mind Napoleon mind bárminemű forradalom és így annak hőse Garibaldi ellenében is élénken nyilvánítja. Mindazáltal Garibaldi legújabb vállalatát nagy örömmel üdvözli és mondhatlan szerencsétlenségnek tartaná, ha a conservativ hatalmak gátolni akarnák. „Inimicus inimici mei est amicus meus“ így mond, Garibaldit pedig Viktor Emánuel ellenségének tartja, ki csak ideiglenesen színlel barátságot és hódolatot a szárd király irányában, hogy ennek ezégje alatt vihesse ki a maga terveit. Mihelyt ez sikerült , a tábornok levetendi az álarctot és Viktor Emánuel zászlóját Mazziniéval föl fogja cserélni; a monarchiai elv csak addig fog fönntartatni, mig az unificátió műve nincs végrehajtva, azután pedig a respublica leend a jelszó. Ez leend azon perez, a midőn Napóleon császár kénytelen leend, nem csak cserben hagyni Olaszországot, hanem, mint monarcha a Francziaországra nézve is veszélyessé válható köztársasági elv ellen küzdeni. Ekkor aztán— Viktor Emánuel régen túl lévén árasztva — az európai monarchikus kormányok ismét szorosan fognak egymáshoz csatlakozni, hogy tételekért küzdjenek; a franczia császár per argumentum ad hominem fogja tapasztalni, hová vezet az ő felforgatási politikája; aztán tesztel lésekkel a conservativ hatalmakhoz fog csatlakozni és ezekkel egyetemben a restaurációt véghez vinni, nem csak déli Olaszhonban, hanem mindenütt, ahol a legitim rend megzavartatott. Tehát épen a conservatív párt érdekében áll segíteni azt, hogy a forradalom minél előbb ama végletig eljusson, mert aztán annál hamarább álland be és annál gyökeresebb leend a reactió!. . . . Eddig a porosz levélíró. Minő rövidlátók, minő ábrándozók és önámítók ezek a par excellence „élesszemü“, „tapasztalt,“ „higgadt“ politikusai a régi iskolának! Minő szivindító kegyelettel csüggnek régi előítéleteiken! Azt hiszik, hogy ők átlátják ugyan a forradalmárok legtitkosabb czéljait, de a forradalmároknak sejtelmök sincs a reactio alattomos reményeiről; azt hiszik, Napoleon császár csak amolyan ifjenetféle rajongó, ki eszményeket hajhász és ki rögtön a valóság által kiábrándíttatván, hevenyészett ugrással a túlsó oldalra álland; azt hiszik, miszerint Garibaldi nem veszi észre, hogy az egyesült Olaszhonyleg- Gazdasági és kereskedelmi szemle. PEST, jun. 9. A vásár folytán nagy mennyiségű gabona kelt el: 50,000 mérőre becsült, — s a mi több, nagy részét külföldiek vették meg , — poroszok és szászországiak. Habár a búzaüzlet nem volt oly tetemes, e czikkre nézve is olyan volt a hangulat, s a tulajdonosok oly tartózkodók, hogy nem is merték kimondani, mennyire tartják, nehogy valamit eladjanak. — A többi gabonanemek is valamivel keresettebbek voltak. Ami a lefolyt hetet illeti, mindennemű gabona keretét 70,000 mérőre becsüljük, a minő számot piaczunk már régóta nem bírt fölmutatni. A bejegyzések, mérőnként és súly szerint (a búzára nézve 2—3 havi határidőre, a többinél készpénzre értve) a következendők: font ki Bánsági búza....................... 83—84 440—465 Fehérmegyei.......................82 V7—83/2 435—460 Tiszai, pesti....................... 82-85 V, 410—465 Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jun. 9-én.) Junius 8. Jun. 9-én. Emelked. csekk. Nemzeti köles. 79.10 79.40 —ft30kr — ft—kr 5°/„ metalliques 69.20 69.30 — „ 10 „ — „ — „ Bankrészvény 860.— 860.— — „ — „ — „ — „ Hitelintézet 184.— 186.— 2„ — „ — „ — „ Angsb. váltó 113.— 112.85 — „ — „ — „ 15 „ London, váltó 152.— 131 65 —„ — „ — „ 35 „ Arany 6.24V, 6 23 - „ - „ - „1%„ PÁRIS, jun. 7. A börzén csaknem merő szünetet tart az üzlet, a gabonaárak tegnap történt emelkedése miatt. Zárlat : 3 perces rente 68.30 (csökke. 1 frank 70 cent.); 41, peres rente 96.25 (emelk. 10 cent.); credit mobilier 660 (csökk. 7 frank); osztr. államvasp. 512 (nem változott.) PÁRIS, jun. 8. Zárlat: 3 peres rente 68.25; 4Va pet rente 96.45; crédit mob. 660; osztr. államvasp. 512; lomb. vasút 498. LONDON, jun. 7. Consolok 95V4. LONDON, jun. 8. Consolok 95V4. Dunavizállás. Pesten junius 9. 10' 0" 0"' 0 fölül.