Pesti Napló, 1860. június (11. évfolyam, 3092-3115. szám)

1860-06-10 / 3099. szám

134-3099. 11-ik évi folyam PESTI NAPLÓ 1860. Vasárnap, jun. 10. Szerkesztési iroda : Váczi­ utcza 12-ik szám 1-A6 emelet. E lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Előfizetési felhívás a PESTI NAPLÓ második félévi Julius—decemberi és harmadik évnegyedi julius—septemberi folyamára. ELŐFIZETÉSI ÁR : Vidékre postán küldve: félévre 10 frt 50 kr; évnegyedre 5 frt 25 kr ausztr. ért. Buda-Pesten házhoz hordva: ugyanannyi. Az előfizetések elfogadtatnak a kiadó hiva­talban, barátok­ terén 7. sz. a. és minden cs. k. postahivatalnál. A „Pesti Napló“ kiadó­ hivatala. Tolnai gazd. egyesület. Alulírottak több birtokos­ társaiktól nyert megbízás folytán egy tolnamegyei gazdasági fiók-egylet alakit­­tatását czélzó gyűlésnek megtarthatása iránt a magas kormányhoz folyamodván, örömmel értesítik a t. ez. tolnamegyei gazdaközönséget a hatósági engedély­nek leérkezéséről, minek folytán tisztelettel fölhívják e megyének minden gazdáit, hogy e f. évi jun. 26 átl reggeli 9 órakor Szegzárdon a megyeház nagy tere­mében tartandó alakitó gyűlésben részt venni, és e közhasznú intézetnek megalapítását előmozdítani szí­veskedjenek. Kert Ssegzárdon, máj 25. 1860. Déri Frigyes, ifj. Bartal György, Szluha Benedek. Szabolcsi gazdasági egyesület. SZABOLCS, jun. 5. A nyíregyházi r. 1. legközelebbi tudósításában írja: „A lótenyésztést majd tán föléb­­ reszti a gazdasági egylet, mely most csendesen áll — hogy értette ezt a t. levelező, ugy­e, hogy az egy­let kellő pártolásban nem részesül, vagy hogy lételé­nek semmi jelét nem adja ? nem tudom , ha első ér­telemben lehet némi tekintetben igazsága, ha utóbbi értelemben, megbocsát a t. szerkesztőség, ha ez állí­tás ellenében, bár nem szeretek más dolgába avat­kozni, a következő rövid vázlat közlését kérem: „Má­jus hó, ha nem csalódom, 22 -én tartotta a szabolcsi gazdasági egyesület első választmányi gyűlését; — az elnök gr. Degenfeld Imrén és alelnök Kállay Emmá­­nuelen kívül huszonhét választmányi tagból tizenöten jelentek meg, a részvényes tagok közül alig egyné­­hányan; — az elnök üdvözlő beszéde után, fölolvas­­tato­­ a pénztári kimutatás, melyből kitűnt hogy a társulat eddigelé 1200 párttal rendelkezik, ebből hiva­talnokok fizetésére s egyéb szükségletekre 600 egy­néhány forint igényeltetvén, valóban csekélynek mondható az összeg a nagyterjedelmű Szabolcsban, hol annyi birtokos, annyi intelligens ember lakik, a gazdászat ezéljainak előmozdítására; valóban bámu­landó az a mi apathiánk, bámulandó hidegségünk, melylyel ily közhasznú ügyet fogadunk , het pedig gazdaságunknak újabb, czélszerűbb lendületet adni égető szükséggé vált Szabolcsban; de nekünk csak a száraz tények elősorolása volt czélunk. •­ A fölme­rülő hiány és szükségek következtében határoztatok, hogy új aláírási ívek bocsáttatnak szét és részvétre hivatik föl a gazdaközönség (nem jó volna-e a népet is fölvilágosítva az ügy életrevalóságáról, Békés me­gye példájára bevonni ?) határozatba ment egy minta­gazdaság fölállítása Nyíregyháza határában, ked­vező alkalomal lévén fölhasználandó a most folya­matban levő legelőfölosztás, s megbizatott az elnök, hogy magát a városi elöljárósággal érintkezésbe te­vén, ha lehetséges 60 holdnyi föld hírhatását eszkö­zölje ki, ha másképen nem, kedvező vételáron.­­ Még ez év folytán gazdasági kiállítás is rendeztetik, úgy­szintén eke- és koronaverseny Nyíregyháza ha­tárában; a kiosztandó jutalmakra nézve nem lévén elegendő a társulat pénzereje, önkénytes ajánlatokhoz folyamodtak, s többen szép ajánlatokat Ettek így gr. Degenfeld elnök három éves legszebb csikóra 6 darab aranyat, Kállay Ödön a legszebb almára 15 frt stb.“ — Ebből világosan láthatja a t. gazda-közönség, hogy a szabolcsi gazdasági egylet nem áll, hanem mozog, s életének jeleit is adja ; tőlünk függ, hogy élete tar­tós, biztosított legyen, s a még most szerény növény bizonyára fölviruland, ha a részvé­lenség dere meg nem dermeszti azt ; — föl azért lelkes szabol­csiak , ime meg van, mit óhajtánk, áll a gaz­dasági egyesület , legyetek annak buzgó aposto­lai, s kihez az aláírási ivek eljutnak, ne sajnálják föllrni nevét, s a haza oltárára letenni áldozatfillé­reit, hiszen a gazdaság előmozditása, s ez által a nép s kedves haza jobbléte czéloztatik e társulatok által. — De ennyi elég addig is, mig részletesebben meg­ismerhetem az egyesületet. — Valamit önmagunkról is; időjárásunk tul gazdag; a kapálást végezni nem tudjuk a napontai eső miatt, minek s a négy napos hideg miatt kukoriczánk sárgulni kezdett, de remé­­nyünk van , hogy a beállt meleggel helyre jő; A ve­téseink oly szépek, milyenre rég emlékszünk; szipoly van , de valami nagy kárt nem tett; rétjeink dús ara­tást ígérnek; az élet­ár igen nyomott, nem vesz senki, csak napi szükségekre ; a marha-ár folyvást magas; gyapjú 85-90 frton kél; repeze gazdag, 9% forintért kérnék. r. 1. — A temesvári gazdasági egyesület köze­lebbről közgyűlést tartott, hogy arról határozzon, életre képes-e a társaság vagy nem. Két órai vitat­kozás után, melyből kitűnt, hogy mindnyájan egy in­tézet létezését óhajtják, mely a déli megyék gazdasá­gi érdekeit szemügyre vegye, csak hogy az egyik rész önálló társaságot kívánt, a másik pedig a pesti gaz­dasági egyesülethez akart csatlakozni,­­ szavazásra került a dolog, melynek eredménye szerint 13 szava­zattal 10 ellenében eldöntetett, hogy a temesvári gazdasági egyes­ü­let önállólag fennál­l-­­ op. Csekonits János úr mint elnök, P­e­s­t­i F­r­i­­gyes m­át titkár leköszönvén, ezen, valamint a vá­lasztmányban megürült helyek betöltése a legköze­lebbi közgyűlés teendőjévé tétetett. (D.tv.) font kr Bácskai....... 82—83 400—425 Bozs................................... 77—78 250­ 260 Sem­ek árpa....................... 70—72 210—225 Zab......................................... 46-48 130-135 Tengeri................................................... 240—260 Köles........................................................ 190—210 — Piaczi árak Pesten jun. 8. (Alsó-ausztr. mérő ausztr. ért.) Legjobb búza 4 frt 55 kr, közép 4 frt 20 kr, legalsóbb 3 frt 92 kr; legjobb rozs 2 frt 52 kr, leg­alsóbb 2 frt 38 kr; legjobb árpa 2 frt 10 kr; közép 2 frt 3 kr, legalsóbb 1 frt 96 kr; legjobb zab 1 frt 40 kr; legalsóbb 1 frt 36 kr; legjobb kukoricza 2 frt 52 kr; legalsóbb 2 frt 38 kr. BÉCS, jun. 9. (Távirati tudósítás a bécsi gabona­börzéről.) Bánsági búza 1. Mosony 85 fontos 470 kr; marosi 1. Mosony 85 fontos 475 kr; bánsági 1. Mo­­sony 84 és fontos 470 kr; bácskai 1. Győr 82 fontos 410 kr; fehérmegyei 1. Győr 83 fontos 430 kr. — El­kelt mindössze 20,000 mérő búza. K.iadó­hivatal : Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. Előfizetési föltételek : VIDÉKEÉ, postán PESTEN, házhoz hordva : Félévre ... 10 írt 50 kr. a. ért. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért.. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hirdetm­ányak­ éli.. 6 hasábos petit­ sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij Ülje, tu­lön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit sor 25 ujkr. B­ÉCSI BÖRZE jun­ius 8-án, 1860.­ ­ --------------------- '' —— 1 ■ —- -..... .............. — — ■' ' — - ■ —.—_. —.—.—————■—■— Adott tartott Adott tartott Adott tartott Adott tartott Államadósság. ár ár ár ár ár ár ár ár . 57,­08 osztrák értékben .... 100 frt 65 20. 65.30 Hitelintézet ausztriai értékben 200 frt 183 70 18.-i.a0 A n. bank­ sors. 50. . . 100 ft a. é. 89.50 89 75 Waldatein ...................................20 ft pp.­­ 27.50 28.— 570-es nemzeti kölcsön .... 100 frt 79 — 79 20 Alsó-ausztriai esc. bank pengő p. . 500 frt 566 —.S68.— A gallicziai föld. hiteliurca. 4'////-es 100 ft pp. 84 — 84.50 Keglevich ...................................10 ft pp. 14 50 15 — 576-os 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 97 - 98.- Éjszaki vaspálya pengő p. . . . 1000 frt 1835— 1837— Elsőbbace-i törvényet .. . 670-on metalliques.......................100 frt 69 10 69 30 Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 268.—1269.— Elsőbbségi kötvények. Váltók (devisek). 4 g. 7,-os „ . ... 100 frt 61 25 61.7 Nyugati pálya 200 frtp.(170 frt­ 8570os befiz.) 189 50 190.— Államvasp......................................... 500 frank 134.50 135. — Három hónapra. 1839-di­rt sorsolással . . . 100 frt 124 50 125 — Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.) . . .126 — 126 — Lombard-velenczei....................... 500 frank 134. 134.50 Amsterdam 100 hold frt (86 ft 52 kr o. o.) 8% — •— —•— 1854-diki . ........................100 frt 99 50100.— Lombard közp. olasz 200 frt osztr. becs. 80 frt Duna-gőzhajózási társulat . . 100 ft pp. —. 95 Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90'/, kr) 3’/, „ 113.­113.25 1860 diki „ ........................100 frt 9.i.50 95 75 (407, befizetés)............................ . . 158 — 159 — Osztrák Lloyd.............................100 ft pp. 88 60 89 — Berlin 100 tallér (150 frt osztr. értékb.) 4 „­­ — — —.— Comp-rentpapirok 42 ausztria Ura . . . . 15 50 16.— Pozsony n.-szombati I-ör kibocsátott 200 ft pp. 24.— 26.—­­ M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90‘­, kr) 3 „ 113 35 113.50 Póza.-n.-szombati il-szorkibocsátott 200 ft pp. 55.— 60.— Sorsjegyek. Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr) 21/, „ 100.15 100 25 Földtehermentesítésiek. Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 437.— 438 — A hitelintézeti darabja inn ft a i in*. o* via London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr) 4 „ 131.75 132.— 57.-os als. ausztria......................100 frt 92 50 93.­­ Osztrák LW-társulat Triesztben 500 ft pp. 105 - 200.— Dunagőzhajóz. társ. dbja ' 1 100 ft pp! 103.—108'50 Párma 100 frank (40 ft 50 kr osztrák ért) 3 7,­­ 52.45 62.50 57,-os magyarországi .... 100 frt 73.50 74.25 Budapesti lánczhid........................ 500 ft pp. 380 — 390 — Trieszti államkölcsön db. . . 100 ft pp. 120.—121.— Pénznemek. 57,­OE bánsági, horvát és szláv. . 100 frt 71.50 72.— Budai városközség db .... 40 ft a. é. 38.15 38.50 Császári arany.............................................. 6.247,0 6.24 7.2­6%-os erdélyi...................................100 frt 69 75 70.­ Zálog­ levek Eszterházy...................................40 ft pp. 85.50 86.50 Beczés arany ................................................ 6.24 6.24 5%-os sursolási záradékkal 1867 re 100 frt —.— —.— Salm........................................... 40 ft pp. 40.— 40.50 Korona...........................................18 15 18.15 Velencz­i kölcsön 1859 6° . . . 100 frt 80 25 80 50 A­l. bank 6 év. 5%*os .... 100 ft pp. 101 —102 — Pálffy..................................................40 ft pp. 37.50 38.— Napoleons d’or..............................................10.61 —.— Haim­­in vsb » ” 1 1 10 év. 5%-os .... 100 ft pp. 98.— 98 50 Clary................................................ 40 ft pp. 36 75 37 — Orosz imperiale.............................................. 10 82. —.— neszt­enyeg. „ . „ sorsaik. 57, . . . .lOOtt pp. 94.— 94 25 Bt. Genois.........................................40 ft pp. 38.— 38 50 Ezüst 100 ftért............................................. 132.50132.50­­ Nemzeti bank (ex div.) ...... 860 - 862 „ „ n 12 hó 5*/».......................100 ft pp. 100 — —Windisehgrätz................................20 ft pp. 23 50 24 — A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 32'/azol82*/.'/# PEST, június 9. (Fk.) Bármennyire ellenkezők is egymás közt a Szic­íliából érkező hírek, van mégis egy pár tény, mely e tudósítások nyomán egész biztos­­sággal megállapítható, t. i. az, hogy a nápolyi kormány még folyvást ignorálni akarja a Ga­ribaldi által kivívott eredményeket, és alattva­lóival úgy szeretne értekezni, mintha ezek bé­kés folyamodók minőségében járulnának a ki­rályi trónhoz; továbbá, hogy a nápolyi kor­mány Palermo bombázásának folytatására is kész lett volna, ha Letizia tábornok saját sze­mével meg nem győződik ily vállalat lehet­­lenségéről, végre hogy se Nápoly maga nem elég erős a szic­iliai lázadás elnyomására, se valamelyik kü­lhatalom tettleges beavatkozása nem várható. Ezen tények nem sok kilátást engednek ar­ra, hogy II. Ferencz király a lázadás fölött diadalmaskodhatnék, sőt igen közelnek látszik azon veszély, hogy még a szárazföld nyugalma is háborittatni fog. Hogy Páris felől valami akadály gördíttet­­nék a lázadás elé, azt elettől fogva nem hittük és ma annál kevésbbé hiszszük. Ha igaz, hogy Cavour gróf szintén Lyonban volt e napokban, a midőn Napoleon császár az orosz czár özve­gyével ott találkozott, kétségen kívül már határ­zott egyezkedés is létezik azon szerepre nézve, melyet Piemont a felkelés irányában játszani fog. Muratféle trón alakításáról ezek után szin­tén nem lehet szó és mindinkább megszilárdul azon vélemény, miszerint a délolasz lázadás csak úgy fog Piemont javára kiütni, mint a közép olaszhoni. A conservativ Európa bámulatos nyuga­lommal nézi mind­ezeket és, ha csak a turini orosz követ igen gyöngéd „intéseit és figyel­meztetéseit“ nem akarjuk annak venni, még tiltakozás sem történt a szic­iliai felforgatás ellen. Ez egyesegyedül az által magyarázható, hogy azt képzelik, miszerint Garibaldi mögött még egészen más emberek állnak, kiket egy­előre nem kell megsérteni, sőt a kiket későbbi restaurationális tervek kivitelére majd eszkö­zül lehetene használni. Az olvasó előtt talán nem egészen világos ez utóbbi mondat értelme. Megmagyarázzuk ! A minap alkalmunk volt a Manteuffel-féle kormány alatt nagy befolyással birt porosz államférfi levelét látni, melyet ez, egyik bécsi elvbarátjához intézett, és mely — legalább a mi ítéletünk szerint — szerfölött érdekes, mert nem egyes ember egyéni nézeteit véljük benne föltalálni, hanem hű tükörképét egy egész párt, még­pedig Poroszországon kívül is nagy­számú párt indulatjának és reményeinek. Szóról szóra nem idézhetjük a levél tartal­mát, hanem lényegét emlékezetből is elég hi­­ven reméljük visszaadhatni. A porosz — rövidség okáért igy nevezzük a levélírót — azzal kezdi levelét, hogy ellen­szenvét mind Napoleon mind bárminemű forra­dalom és így annak hőse Garibaldi ellenében is élénken nyilvánítja. Mindazáltal Garibaldi leg­újabb vállalatát nagy örömmel üdvözli és mond­­hatlan szerencsétle­nségnek tartaná, ha a con­servativ hatalmak gátolni akarnák. „Inimicus inimici mei est amicus meus“ így mond, Ga­ribaldit pedig Viktor Emánuel ellenségének tartja, ki csak ideiglenesen színlel barátságot és hódolatot a szárd király irányában, hogy ennek ezégje alatt vihesse ki a maga terveit. Mihelyt ez sikerült , a tábornok levetendi az álarctot és Viktor Emánuel zászlóját Maz­­ziniéval föl fogja cserélni; a monarchiai elv csak addig fog fönntartatni, mig az unificátió műve nincs végrehajtva, azután pedig a res­­publica leend a jelszó. Ez leend azon perez, a midőn Napóleon császár kénytelen leend, nem csak cserben hagyni Olaszországot, hanem, mint monarcha a Francziaországra nézve is veszélyessé válható köztársasági elv ellen küz­deni. Ekkor aztán— Viktor Emánuel régen túl lévén árasztva — az európai monarchikus kormányok ismét szorosan fognak egymáshoz csatlakozni, hogy tételekért küzdjenek; a fran­­czia császár per argumentum ad hominem fogja tapasztalni, hová vezet az ő felforgatási politikája; aztán tesztel lésekkel a conservativ hatalmakhoz fog csatlakozni és ezekkel egye­temben a restaurációt véghez vinni, nem csak déli Olaszhonban, hanem mindenütt, a­hol a legitim rend megzavartatott. Tehát épen a conservatív párt érdekében áll segíteni azt, hogy a forradalom minél előbb ama végletig eljusson, mert aztán annál hamarább álland be és annál gyökeresebb leend a reactió!. . . . Eddig a porosz levélíró. Minő rövidlátók, minő ábrándozók és ön­ámítók ezek a par excellence „élesszemü“, „tapasztalt,“ „higgadt“ politikusai a régi is­kolának! Minő szivindító kegyelettel csügg­­nek régi előítéleteiken! Azt hiszik, hogy ők átlátják ugyan a forra­dalmárok legtitkosabb czéljait, de a forradal­mároknak sejtelmök sincs a reactio alattomos reményeiről; azt hiszik, Napoleon császár csak amolyan ifjenetféle rajongó, ki eszményeket hajhász és ki rögtön a valóság által kiábrán­­díttatván, hevenyészett ugrással a túlsó oldal­ra álland; azt hiszik, miszerint Garibaldi nem veszi észre, hogy az egyesült Olaszhon­y­leg- Gazdasági és kereskedelmi szemle. PEST, jun. 9. A vásár folytán nagy mennyiségű gabona kelt el: 50,000 mérőre becsült, — s a mi több, nagy részét külföldiek vették meg , — poroszok és szászországiak. Habár a búzaüzlet nem volt oly tetemes, e czikkre nézve is olyan volt a hangulat, s a tulajdono­sok oly tartózkodók, hogy nem is merték kimondani, mennyire tartják, nehogy valamit eladjanak. — A többi gabonanemek is valamivel keresettebbek voltak. A­mi a lefolyt hetet illeti, mindennemű gabona ke­retét 70,000 mérőre becsüljük, a minő számot pia­czunk már régóta nem bírt fölmutatni. A bejegyzé­sek, mérőnként és súly szerint (a búzára nézve 2—3 havi határidőre, a többinél kész­pénzre értve) a kö­­vetkezendők: font ki Bánsági búza....................... 83—84 440—465 Fehérmegyei.......................82 V7—83­/2 435—460 Tiszai, pesti....................... 82-85 V, 410—465 Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, jun. 9-én.) Junius 8. Jun. 9-én. Emelked. csekk. Nemzeti köles. 79.10 79.40 —ft30kr — ft—kr 5°/„ metalliques 69.20 69.30 — „ 10 „ — „ — „ Bankrészvény 860.— 860.— — „ — „ — „ — „ Hitelintézet 184.— 186.— 2„ — „ — „ — „ Angsb. váltó 113.— 112.85 — „ — „ — „ 15 „ London, váltó 152.— 131 65 —„ — „ — „ 35 „ Arany 6.24V, 6­ 23 - „ - „ - „1%„ PÁRIS, jun. 7. A börzén csaknem merő szünetet tart az üzlet, a gabonaárak tegnap történt emelkedése miatt. Zárlat : 3 perc­es rente 68.30 (csökke. 1 frank 70 cent.); 41­, peres rente 96.25 (emelk. 10 cent.); cre­dit mobilier 660 (csökk. 7 frank);­ osztr. államvasp. 512 (nem változott.) PÁRIS, jun. 8. Zárlat: 3 peres rente 68.25; 4Va pet rente 96.45; crédit mob. 660; osztr. államvasp. 512; lomb. vasút 498. LONDON, jun. 7. Consolok 95V4. LONDON, jun. 8. Consolok 95V4. Dunavizállás. Pesten junius 9. 10' 0" 0"' 0 fölül.

Next