Pesti Napló, 1861. február (12. évfolyam, 3293-3315. szám)
1861-02-17 / 3306. szám
legyen fölebbviteli biróság, mi iránt országbíró ő algához föliratik. Az évi költségvetés 93 ezer írtra rúgván, kérdés tetett az iránt : honnét fogjuk ezt fedezni? Mocsi szencz jászkiséri, Deák Péter halasi s több képviselt erélyesen nyilatkoztak a mellett, hogy saját águnk zsebébe nyúljunk, senki mástól egy krajczárt vállaljunk, miután föliratunkban is nézetünket eszben határzottan kifejtettük. A tisztviselők fizetése : alkapitány 1900 frt, jegyző 1500 frt, első aljegyző 1150 frt, 2 ad aljegyző 600 frt, levéltárnok 550 frt, hadi pénztárnok 1050 t, házi 900 frt, kerületi kapitányok 1350 forint, blabiák 900 frt, esküdtek 700 frt stb. Valóban örvendenünk kell a szellemen, mely agyast átlengő midvégig; még az utolsó napon is nagy ámmal valának az érdeklettek. — Csak egy úri übernek minden jelenvoltak által tapasztalt magaséletére nézve lennének némely észrevételeink, de ilyszüke miatt ezeket máskorra hagyjuk. Kerekes S. — Zágráb, febr. 13. A községtanács tegnapi évében, mely nagyon népes vala, Varasdmegye vizgyülésének jan. 28-án kelt és minden törvényhűsághoz megküldött végzései, valamint azon kérvége olvastatott föl,melyben e megye ő excráját a bántól kéri, hogy a megyetörvészéket illető rendeleteitől álljon . Matasics tanácsos indítványára ezen kérény támogatása elutasittatott, ellenben a bán megérezni rendeltetett, hogy az országban a törvénysékek mielőbb rendeztessenek. Továbbá e végzés gyámolitás végett minden érvényhatósággal közöltetni rendeltetett. A Muraközt fetőleg határoztatok, hogy Mazuranics az udari dicasterium elnöke, Ő Felsége a királynál oda működjék, miszerint a hármas királyság országgyűlse mielőbb összehivassék. Különfélék. Pest, febr. 16. — A „Nemzeti kör“ f. hó 14-én délután 3 órakor ártotta választmányi közgyűlését, mely alkalommal gr. Kereki László közfölkiáltással tiszteletbeli első igazatóvá választatott meg. A szavazatok eredménye, mint álljuk, az igazgatókat illetőleg következő, első igazatóvá nagy többséggel az eddigi elnök báró Kemény Zsigmond újonnan megválasztatott; a második igazgatóillomásra, minthogy Jókai Mórnak csak pár szavazattalan többje, mint Királyi Pálnak, újra megy a szavazás végre harmadik igazgatónak legtöbb szavazattal Kardszag Ferencz választatott meg újra. A választmányi tagokat iletőleg, legközelebbi számunkban fognk kimerítő tursítást adhatni. A zenedei növendékek február 17-kén déli 1/2 órakor a Lloyd társulat teremében hangversenyt adnak, melynek féljövedelme a nemz. színház nyugdij-intézetnek szenteltetik. — Műsor. Első szakasz : 1) „Hymnusz.“ karének ; szövegét irta Kölcsey Ferencz, zenéjét Erkel ferencz. 2) Bricciardi és zenéje (Nocturne); zongoratévét mellett előadja fuvolán Grafmüller Ferencz. 3) „Erdélyben.“ Irta Petőfi S., szavalja Csery Kálmán. 4) „Élen a magyar!“ Csárdás; hegedűre szerzé Kohne Ridley, enedei tanár; előadja Vélis Kelemen. 5) „Angyali üdözlet.“ Dallamát szerző özvegy gróf Batthyány Miklósné, szül. Széchenyi Francziska grófnő. Karénekre átírta Sngeszer Mátyás, zenedei tanár. A magánrészt énekli Pástét Józefa. 6) „Jellemes ábránd.“ (Fantasie caractestique.) Lafont két híres románcza fölött, gordonkára terzé Servais F., zongora-kíséret mellett előadja Grünwald Adolf. 7) Pár dal két szopránhangra Mersalante „il Bravo“ operájából; olasz szöveggel éneklik Jabatinszky Mária és Pifko Terézia. — Második szárász : 1) „Ki az?“ Karének; szövegét szerzé Czutor Gergely; pályanyertes dallamát Jakab István, 1) Weber K. M. „Utólsó gondolata.“ Ábránd, hegedűre szerzé Kohne Ridley tanár; előadja Krausz Adolf. 3) ,A nándori fogolynő.“ Irta Tárkányi Béla; szavalja Stronayi Jozefa. 4) A grófné magándala Mozart „Figaro lacodalma“ operájából magyar szöveggel, énekli Szégal Gabriela. 5) Liszt Ferencz „magyar töredéke“ (Rhapodie hongroise ; Fis-moll) ; előadja zongorán Mutschenlacher Viktor. 6) „Rákóczy-induló.“ Karének. Szövegét zerzé néhai Szerdahelyi József; négyes kardalra átírta Sngeszer Mátyás tanár. — Mint a K. K. irja Erdély több román faluiban azzal feleltek a magyarok ellen való bujtogatásokra, hogy magyarokkal véd- és daczszövetséget kötöttek, e kötést írásba foglalták, s azt hirlapilag is közzé akarják enni. — A f. hó 13-án tartott színházi academia, több mint .500 fttal fogja szaporítani a pestmegyei honvédségégezési egyesület tőkéjét. — A magyar természettudományi tárulat, febr. 14-diki ülésében dr. Bugát elnök ur leelet olvastata föl, mely szerint Fiuk nyugalmazott kir. gyárigazgató a társulat szükségeire 20 ft adományozott. Ezután dr. Kovács Gyula Szob vidékét ismertette meg őslénytani tekintetben. 1847-ben a vasút épitése skaiméval Szobnál a harmadképletet keresztül vágták,zóta sok őslénytani tárgyat, különösen számos csiga- és agylófajokat találtak ott, melyeknél fogva Szob a legazdagabb magyarországi lelhelyekhez tartozik. Gerinczes Hatok maradványai is előfordulnak, de többnyire csakis töredékekben. A csigákból már 130 fajt találtak ott, 848-ban Sadler és Kubinyi Ferencz, 1853-ban Kovács Gyula s mások gyűjtögettek ott a nemzeti Múzeum számára.A szobi csigák és kagylók legnagyobb részt ugyanzok, melyek a bécsi medenczében, külön Steinabrunnan előfordulnak, tehát a harmadképlet második emeltébe valók. — Dr. Chyzer Kornél apróbb közléset adott elő az európai skorpiókról, egy rovarfaj bőrén előforduló mésznemü lerakodmányról s gyermekek ilében talált légypondrókról. — Mármarosból egy levelet közlöttünk f. é. január -iki esti lapunkban, melyben többek közt e szavak llottak : „A cs. k. megyehatóság korszakában a levélirunkban ellenzár alatt volt s a municipalis világban olyan megőrzött ládából arany emlékpénzeink ellopattak ott. Az e tárgyban hosszan folyt vizsgálat eredményezön, hogy G. A. volt megyefőnök és társa, a megtértésben még a cs. k. kormány korszakában elmarasztaltttak.“ Ez ellenében most egy helyreigazítást veszünk Geron Antal úrtól. E szerint a megye fa ládájában volt a néhai gr. Vay Ábrahám főispán ur által 1837-ben a megyének ajándékozott mintegy 80 arany súlyú arany pecsétnyomó egy ezüst tokban, és 34 ezüst emlékpénz melyeket 1851. julius 31-ikén az akkori államügyész és levéltárnok, a Gerson A. ur jelenlétében öszszeirt. Nagyobb biztosítás kedvéért ezket az adópénztárba tették le. Az elveszett 11 arany emlékpénzt Gerson A. urnak nem adta át előde, midőn ő hivatalát átvette. Az e részben kiküldött vizsgáló bizottmány 1853-ban e tényt constatirozta is. Hogy az érintett emlékpénzek nem G. A. ur keze alatt vesztek el s hogy ezek megtérítésében el nem marasztaltatott, bizonyítja még Ő Felségének múlt évi máj. 20-án kibocsátott és a cs. k. helytartóság elnöksége által 1860. 2385 sz. alatt eszközlött rendelete is, mely G. A. urat még akkor, s igy még a cs. k. kormány korszakában fölmenté a vád alól. — Veszter Imre előfizetést hirdet „ 1861-ki jogászcsárdás“ czimü zeneművére, mely az idei jogászbálban nagy tetszést aratott. Az előfizetés 80 kr., mely mart. 15-ig szerző lakására küldendő : Fehér-hajó-utcza, 10. sz. 1. emelet, 9 ajtó. Ajánljuk a közönség pártolása. — Rózsavölgyi és társa műkereskedéséből legközelebb a következő zenemüvek küldettek be „La pre m iere Violet1 e“ (az első ibolya), ára 65 kr., ,,La promenade“(a séta), ára 65 kr, mind a kettőt zongorára szerzette Löffler Richard. „Ilka és a huszártoborzó“ nagy eredeti opera 2 felvonásban szerző és zongorára alkalmazta Doppler Ferencz. Ára 3 ft ujp. — A pesti városi hatóság közgyűlést tartana február 18-án reggeli 10 órakor a megyeház teremében. — A következő nyilatkozatot vesszük : „Pest, febr. 10.1861. Vonatkozólag a „Pesti Napló“ mai számában fölhozott Vahot Imre úrtóli fölszólitásra, bátorkodik alulírott kijelenteni, hogy bár személyesen át van hatva a szükségességről, hogy az 1846-ks magyar hadjárat, úgy politikai, mint hadtani tekintetben leírassák , még nem véli érkezettnek az időt, annak hű és részrehajlatlan leírásához. De miután sorainkból már is többen kidültek, nehogy késedelmezés által történelmünk e fénykora csorbulást szenvedjen, késznek nyilatkozom magam is — aki a magyar minisztérium megalakulásánál azonnal alkalmaztattam és boldogult miniszterelnök Batthyány Lajosnál május és junius hóban hadi dolgokban titkárként működtem , azután külföldre való küldetésemről viszzatérve februártól júliusig minden csatában részt vettem a tapasztalatimat írásba foglalni s azokat vagy a nemzeti Múzeumnak, vagy Szalay László történész urnak, vagy pedig, a kit a nemzet bizodalma evvel megtisztel, általadni. Meg vagyok győződve Vahot Imre úr jó szándéka és hazafisága felől, de egy hadjáratot katonai ismeretek nélkül, compilálni lehetetlen. A nagyközönség előtt eddig kevéssé ismert nevemmel azért bátorkodom ezúttal föllépni, először, nehogy Vahot Imre úr által majdan közlendő leírásokat tökéletlen vázlatnál többnek tartja, másfelől pedig, tisztelve szeretett bajtársaimat, óvakodásra intvén, nehogy adataikban az ügynek és ügyfelek közti egyetértésnek valahogy ártsanak. Végre bátorkodom a hazai lapokat fölkérni ezen nyilatkozatom közlésére. Szankó Soma, volt honvéd őrnagy, jelenleg tanár a pesti református gymnasiumnál. — A magyar jog irodalma uj munkával gazdagodik. Récsi Emil jogtudósunktól és tanártól most jelent meg első füzete ily munkának : „Magyarország közjoga, a mint 1848-ig s 1848-ban fönnállott.“ — Ezen rendszeres munka megjelen mintegy 30 ívnyi terjedelemben csinos kiállításban. Az első rész (v. füzet) szétküldetett. A munka hátralevő része mártius elejére fog sajtó alól kikerülni. Az egész munka előfizetési ára 3 frt a ztv. ért. — Kiadó Pfeifer Ferdinand. Volt alkalmunk figyelmeztetni e munkára a közönséget, most mind tárgyánál, mind az előadásnál fogva ajánlani fogja magát, s részünkről minél nagyobb elterjedését óhajtjuk. — Telegráfi tudósítás a bécsi börzéről, febr. 16. 50/0 metall. 65; nemz. kölcsön 76.20; bankrészvények 729; hitelintézetiek 163.70; london 147.75; arany 7.3. NEMZETI SZÍNHÁZ. Február 17-ére van kitűzve : Szigetvári vértanuk. Eredeti dráma 6 felv. Politikai események. ANGOLORSZÁG. Az angol akóház febr. 11-ki ülésében Bai 11 ie kérdésére, az indiai pénzügyeket illetőleg, felelégli C. Wood, hogy a folyó évben mintegy 5 500,000 font sterlingre lehet kilátás, s így a pénzügy jobban áll, mint a múlt augusztusban, az ind költségvetéskor előre gyanítani lehet. A jövő év végén helyre áll az egyensúly a bevételek és kiadások közt. A deficit egy részt a jövedelmi adókból fedeztetik , melyek ezen és a jövő évre 3,500,000 fontra tehetők. Ez összletből folyó évben 1,000,000 font sterling foly be, s igy a jövő évre marad 2,500 000 font. Ha ez öszletet levonjuk a fönnebbi 5,500,000 fontból,.%000,000 font marad hátra. Teljes oka van hinni szónoknak, hogy az ekkép már tetemesen leszállított kiadások a hadseregre a jövő évben 3,000,000 fonttal szállanak alá. Ha teljesül azon remény, hogy 1861—62-ben 3 millió reductio lesz, akkor az egyensúly a bevételek és kiadások közt helyre leszállítva. Ezek után a főállamügyész a csődtörvények javítását illető bilit terjeszti elő. A múlt évben hasonló törvényjavaslat nagy terjedelmessége miatt nem ment keresztül, a mostani bili felényivel rövidebb. A b 111 első ízben fölolvasták. A „Saturday Review“ Anglia szárazföldi szövetségesei feliratú czikkében egyebek között ezt mondja: „Régi szövetségi rendszerünk szétporlik, helyébe majd másikat kell alapítanunk. A mi emlékezetünkre a külpolitikának két nagy elmélete fejlett ki, és az elméletnél esősebb tények mindkettőnek véget szakasztottak. ” Midőn Napóleon megbukott, Angliának fő czélja volt gondoskodni, nehogy egy új Napóleon emelkedjék föl, hogy kikerüljük a kénytelenséget , nemzeti adósságunkat még 500,000,000 fonttal növelni. Austria mint conservativ hatalom szemeltetett ki, hogy Francziaországot fékentartsa, s Oroszországot szelíd ellenállással korlátozza. A pápát czirógatták, biztatták, hogy legyen oly jó osztrák, amint csak lehet, hogy Francziaország ne használhassa a catholicismus fegyverét. Szardíniának, mint Austria előőrsének védelmére bízattak az Apok Francziaország felöl, sőt erősségeket építtetett részére. — Újabb események más útra térítettek minket; átláttuk, hogy Francziaországnak és Angliának sok közös érdeke van. Az elmélet fejlett ki, hogy nyugat Európa két nagy nemzete karöltve haladva, a világ sorsát a legjobban rendezheti. Mindkét párt elfogadta ez elméletet. De a conservatív párt a Napóleonhozi szolgai ragaszkodás mellett a háttérbe egy erős Austriát állított, szerencsétlenebb programmot képzelni se lehet. A tények elítélik ezt, s ezeknek kérlelhetetlen logikája előtt meg kell hajolnunk. Austria nem erős hatalom, s Francziaország ellen végül nem használható. És a tett tapasztalatok után, oly áron, mint előbb, rém lehet kedvünk megerőteni. Hogy Francziaországot fékezzük, oda dobtuk Austriának Olaszországot. 10 évi kísérlet után meggyőződtünk róla, hogy ez nem tarthat így tovább. Undokság volt az egyensúly kedvéért egy oly rendszert támogatni, mely foglyokkal töltötte meg a nápolyi tömlöczöket. Austria most sokkal gyengébb, hogysem mint szövetséges hasznunkra lehetne. Távol attól, hogy Francziaországot sakkba tudná tartani, önmagát is csak nagy erőlködéssel tarthatja fenn. Sőt ha vissza is nyerné hajdani erejét, ezen erősödés oly útra vinné, melyen az angol nép soha se csatlakozhatnék vele. Ezért az Austriávali szövetségnek vége van. De az is igaz, hogy a franczia szövetségnek is azon értelemben, ahogy néhány év előtt képzelek, szintén vége van.“ És itt, elmondva, miért van vége a francziával a szövetségnek, kérdezi : „hol keressünk ezután szövetségest ? Ne tartsunk szorosan egygyel se — mond — ha Francziaország érdekeinket veszélyezteti, küzdjünk meg vele, maradjunk Austriával is barátságos lábon, de egy fillért se áldozzunk arra, hogy Magyar vagy Olaszországtól megvédjük. Szilárd alapelveel fogadjuk el, hogy Anglia részére legjobb az alkotmányos és szabadelvű népek között keresni szövetséget; jelenleg Olasz-, Poroszország és Belgium Anglia természetes szövetségesei.“ FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ febr. 12-dikén, mint a táviró már röviden jelenté, megcáfolja azon tudósítást, mintha Quelen ur levelezésben járt volna a császár és a pápa közt. Azt mondja, Quelen ur egyes egyedül magánügyekben ment Rómába, s nem vitt magával vissza Párisba valamely írásbeli közlést. — Lamartine, aki „irodalmi beszélgetései“ legutóbbi füzetében élénken harczol az Olaszország egygyétételére célzó piemonti törekvések ellen, Proudhonban szövetségesére talált, a kiegr röpiraton dolgozik, melyben Olaszországnak a köztársasági értelemben vett foederatiot úgy tünteti elő, mint egyedül üdvöst. — Latour d’Auvergne herczeget Berlinből Párisba hívták. — Az Algírból érkező tudósítások kedvezőleg szólnak Malakoffág kormányzásáról. A tábornagy egyiránt, szigorú polgár és katona iránt. Ami azonban legváratlanabb, a tábornagy egy algíri parlament fölállítását kívánja, hasonlóét, mint amely Ausztráliában fönnáll. A herczeg terve szerint lenne egy senatus, melynek tagjait a császár nevezné ki, s egy törvényhozó tesz, a mely választás útján jöne létre és a melyben a bennszülötteknek is lennének bizonyos számú képviselőik. Az adóssági fogságot tárgyazó törvényjavaslat az 1832. április 17-diki törvényt annyiban akarja módosítani, hogy a kitételező a befogott adós élelmezésére többet tartozzék letenni előre, mint eddig, nevezetesen Párisban 45 frankot, másutt 40 frankot egy hónapra. OLASZORSZÁG. — Nápolyból a gaetai eseményekre vonatkozólag írják : A bombázás a száraz felől 30-dikán kezdődött, s folyt a 4-dikén ostromvonalba állított hajóssereg támogatása mellett. Néhány idegen követ ki akart vonulni Gaetabel de Cialdini nem engedte meg. Három telep működött Persano hajói ellen. Estve felé a flotta a molai vizekre vonult. Ez csak előjáték volt. 4 és 5-dike közti éjjel a bombázás hevesen tartott. 5-dikén estve egy iszonyú dörgés hallatszott, ekkor repült föl a lőportorony. Az Orlando erős szét volt rombolva, az erőd telepei földig leomlottak.A rés a tenger felől nyílt,ezért a rohamra kész csapatok nem indulhattak meg. Általánosan hitték, hogy a vár megadja magát, de semmi jelt se tűzvén ki,a bombázásujból megkezdetett Ismét vetettek néhány ezer bombát a városba, s éjjel a flotta is részt vett a tüzelésben. Minden hajón volt egy villanyvilágító készület, mely fényét, hogy biztosan tehessen czélozni, a bástya határozott pontjára vetette. E hatalmas támadás roppant rombolást eredményezett. 8 dikán estve parlamentár sajka jött a tengernagyhoz, 48 órai fegyvernyugvást kérni Eddig terjednek a rendes tudósítások. DUNAI FEJEDELEMSÉGEK. Jaszyból febr. 12-től táviratozzák a franczia lapoknak, hogy a moldvai kamra, a trónbeszédre adott válaszfeliratban oly határozatot hozván, mely a krajovai zavarok tárgyában a biróság végítéletének eléje vág, és a kamra alkotmányos hatáskörén túl megy, föloszlattatott. Ugyanazon napról táviratozzák Bukarestből : „A választott gyűlés a minisztérium ellen, ellenséges szavazatban nyilatkozván, föloszlattatott.“ Távirati jelentések. Pária, febr. 15. A „Francziaország, Róma és Olaszország“ czimű röpirat megjelent. Ugyanez ezt mondja, hogy itt nem a sze 1t e m, de a világi pápaság kérdése forog fönn. Lagueronniére úr bebizonyítani törekszik, hogy Francziaország mindent megtett a pápaság megmentésére. Hogy ez elszigetelve áll, magának köszönheti. A röpirat következőleg végződik: Olaszország szabad, de nem konstituált. A szervezés hátráltatója Róma. Míg a kettősök közti antagonismus tart, Olaszország és a világi pápaság a súlyegyént el nem érendik. Olaszország pápa nélkül és oly nehezen képzelhető, mint pápa Olaszország nélkül. Egyébiránt a császár haderejét Rómában hagyandja, hogy a pápát védje. Ő sem Olaszországot föl nem áldozhatja a római kúriának, sem a pápaságot a forradalomnak. Türelmesen várandja be az órát, melyben a pápai kormány különbséget fog tenni tudni azok között, kik őt a romlás örvényébe tasziják, s azok között, kik megmentésére mindent megtettek. Milano, febr. 15. A tegnapi Perseveranza, mely Gaetának mielőbbi átadását állítja, hozzá függeszti még : Gaeta kapitulatiája ránk nézve épen jókor történik, mert igen valószínüleg a trón vesztett herczegeknek Ausztriától támogatott támadását kellend a Pónál fogadnunk. Smyrna, febr. 8. „General-Admiral“ és „Gromoboi“ orosz fregattok ideérkeztek a syriai partokról. Trieszt, febr. 15. Mint a triesti újság jelenti, a partvidékiek országgyűléseinek kérdése eldöntetett, az istriai országgyűlés Parenzában, a görczi Görczben fog megtartatni. Az itteni községtanács országgyűlési szükségletekkel foglalkozik. — A legújabb levantei posta a „Calcutta“ Lloydközössel f. hó 15-én Triesztbe érkezett s Konstantinápolyból febr. 9-ig terjedő tudósításokat hozott oda magával. A török kormány Blach et Comp. háznak Mires párisi bankárnál 6 millió frankig hitelt nyitott. Ferik Butbul Ahmet basa különös küldetéssel Candia szigetre megy. — A redifeket a jövő tavaszszal igen korán be fogják szólítni. A drinápolyi orosz konzult visszahívták. — Fuad pasa Moktarából Bejrutba viszszatért. A „Hully“ (?) és „IV. Henrik“ Messageriegőzösök, még pedig az első a trapezunti révben, a második Amastra-nál hajótörést szenvedtek. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond Esti posta Pest, febr. 16. — Turinból írják febr. 11-ről: A király ma ment Milánóba, hol a Carneval egy szabadalom következtében szombatig tart. Egész Olaszországból tömérdek mulató jön ilyenkor Milánóba. Nem kell hinni a Garibaldiról naponként terjesztett kósza híreket. Nevezetesen most azt mondják, hogy Konstantinápolyba fog menni, Kossuthal és Klapkával találkozni. Kossuth csendesen ül Londonban, Klapkát pedig várják ide, s talán már meg is érkezett. Az itt mulató magyarok meg vannak győződve, hogy Magyarországon csak akkor kerül fölkelésre a dolog, ha az olaszországi háború erre jelt ad, vagy ha az ausztriai kormány reactionális rendszabályokkal ingerli a magyarokat. Jelenleg mindkettő valószínűtlen. — A felelet, melyet a porosz király a képviselőház küldöttségének az adresse átnyújtása alkalmával adott, figyelmet érdemel az által, hogy a király kinyilatkoztatta, miszerint híven fog ragaszkodni alapelveihez, melyet miniszterei az adresse-viták alatt kellőleg kifejtettek. — Gaeta ostrománál a föllobbant gránát raktár dörgését 20 tengeri mértföld távolságban is meg lehete hallani. A robbanást az ostromló sereg „Éljen Olaszország!“ riadása követte, és nyomba reá iszonyú tüzelés, miközben óránként 600 gyúgolyó repült a várba. A hajórajból legélénkebben s legügyesebben tüzelt a Garibaldi nevű fregatté. — Gaeta eleste után a külföldi lapok figyelme nagyobb mértékben mint eddig, oda van irányozva , mi történik Bécsben és Rómában. Ezen közlönyök a Bécsben történt legújabb kabineti módosításban annak jelét látják, hogy a katonai párt még mindig túlnyomó. Az „Indépendance helge“-nek azt írják, hogy báró Vay fölszólíttatván, adjon jelentést a miniszteri tanácsnak a magyar ügyekről, azt felelte volna, hogy ő Magyarország cancellárja, és hogy ő nem ismer miniszteri tanácsot, hogy ő mint eddig, ezután is Magyarország királyához fogja intézni jelentéseit, ő Felségének azután tetszésétől függ az osztrák minisztériummá közölni. A római ügyet tárgyazó új röpiratról a „Patrie“ febr. 13 ról a következő értesítést közli : „A külföldi lapok néhány nap óta egy röpirat nem sokára megjelenését jelentik, mely kivételes fontossággal bírna, és amelyben a római udvar irányában követett császári politika lenne előadva. E lapok, különösen pedig a ma reggeli „Independance beige“ e tárgyban bizonyos részletekbe ereszkedek, melyekben a szoros igazság hiányzik. „Annyi, ha jól vagyunk értesítve igaz, hogy a szóban forgó irat holnapután fog megjelenni, hogy a czímje : „Francziaország, Róma és Olaszország“ lesz, és hogy szerzője nevét fogja viselni de Laguerronniere vicomte államtanácsos úrét, aki a belügyminisztériumban a nyomda és könyvészeti ügy főigazgatóságával van megbízva. A kamrákkal közlött diplomatiai okiratok fényes világot vetettek Francziaországnak a római udvarral szemközt folytatott alkudozásaira. Laguerronniére úr iratának hír szerint az volna a czélja, hogy végig vigye a kimutatást (d’achever la démonstrations bírákká tegye Francziaországot és Európát.“ A „Patrie“ ezen látszólagos helyreigazítása semmivel sem csökkenté a feszültséget, melylyel az új röpirat megjelenését febr. 13-dikán várták Párisban. Hiába, a közvélemény abban programmot lát ezen sokáig húzódott ügy utolsó fölvonásához, melynek befejezése Gaeta elestével még korszerűbnek tűnik föl. A röpiratban javaslati megoldások szerint Persigny úr eszméje, melyet a császár később elfogadott. Február 13 dikán egyébiránt Gramont herczeg nem sokára leendő elutazásáról beszéltek Rómából. Ez esetben Goyon tábornok fogná vinni a katonai parancsnokság mellett a diplomatiai ügyeket is a római székkel. Ezzel hozzák kapcsolatba az ultimátumról szóló híreket is. A pápa köszönetet mondatott Guizot úrnak a részvétért, melyet a franczia akadémiában a szentszék világi hatalma iránt tanusított. A „Pesti Napló 46 magán társürgönyei. Róma, febr. 15. A pápa meglátogatta a nápolyi királyt és családját. — A „Wiener Zeitung“ mai esti lapja Zágrábból február 15-től táviratilag jelenti: a megyegyűlés folytattatik , egy küldöttség neveztetett ki a bánhoz azon kérés előterjesztésére, hogy Fiume ostromállapota szüntetnék meg.