Pesti Napló, 1861. március (12. évfolyam, 3316-3341. szám)
1861-03-16 / 3329. szám
A „M. S“ tegnapi száma írja : Jókai Mór barátunk azon hitvallásának, melyet márt. 5-ikén a pestjózsefvárosi választópolgárok előtt tartott, politikai tekintetben szerfölött üdvös eredményei mutatkoznak. Tisztelt barátunk beszéde — mint egy előttünk fekvő távirati sürgöny bizonyítja — a legkedvezőbb hatást téve szerb testvéreinkre. Az óhajtott kiengesztelődés előmozdítása, az ingadozó bizalom megszilárdítása, Jókai nyilatkozata által nem csekély mértékben segíttetett elő. Vukovárról a következő sürgöny intéztetett Jókaihoz: „Vukovár, mart. 13. Azon nemes szabadelvűség méltánylatául, melyet ön követte jelöltetése alkalmával a nemzetiségi jogokat illetőleg nyilvánított, szívélyes zsiónk ! Több vukovári szerb nevében : Stoicsevics.“ . A londoni „Day and Sons“ czégü ház, mely ellen az ausztriai császár a Kossuth bankók nyomatása miatt pert kezdett, biztosítékot kér a leendő perköltségekre. Azon költségeket pedig, melyeket az osztrák császár által Kossuth Lajos, Magyarország v. kormányzója ellen indított per, az utóbbinak okoz, a közönség nyilvános pénzgyűjtés útján fogja fedezni. A gyűjtőíveken szaporán és szép összegekkel gyűlnek az aláírások. A Galaczon febr. 21-kén múlt ki Baka Gyula, a volt 52-ik honvédzászlóalj századosa. Távoli szüleinek és rokonainak helyét a száműzött barátai pótolák a végtisztességtételnél. Nyugodjanak az idegen föld hantjai közt kiszenvedett porai békében. A Varsóban elesett áldozatokért majd minden lengyel városban tartottak requiemet. Az ausztriai lengyel tartományban, Krakó, Lemberg, Rzeskow stb. szintén megtartották, míg Tarnowban püspöki, s Przemyslben pedig hatósági ellenállás akadályozá meg azok megtarthatását. Nyilatkozat.*) A „Szegedi Hiradó“ i. e. 14-ik számában olvasom, hogy Szeged polgárai közel mintegy százan elismerő feliratot intéztek Szilágyi Virgil úrhoz, Pest városa közgyűlésén tartott beszéde következtében. Miután az illető aláírók névjegyzéke közölve nem volt, minden lehető félreértések elhárítása végett nyilvánítom, hogy én az említett föliratot nemcsak alá nem írtam, de létezése is csak akkor jutott tudomásomra, midőn megtörténtét a „Szegedi Híradó“ fölhivatkozott számában olvasom. • Kelt Szegeden, 1861. tavaszelő 13. Ostrovszky József, polgármester. A kolozsvári Muzeum-egylet titkára Finily Henrik köszönetet mond azon lapok szerkesztőségeinek, melyek lapjaikat az egylet számára megküldötték. Azt hisszük, hogy e köszönet kivétel nélkül minden hazai lapot illet, bár a névsorban egy pár lap nincs megemlítve. ” A bécsi egyetem fekete tábláján a következő hirdetmény volt kiszegezve : „Az egyetemi tanuló urakhoz ! Az egyetem rectora kötelességének tartja a tanuló urakat figyelmeztetni, hogy minden demonstratiótól távol tartsák magukat Hogy ő atyai barátjuk, ezt már eléggé bebizonyította. Ő minden bajt el akar tőlük távolítani és meg van győződve a tanuló ifjúság ildomos fölfogásáról, mely megóvandja őket, hogy ne maga fejétől induljon, mi válik javára, mi veszedelmére. Meg van győződve, hogy a tanuló ifjúság sohasem fogja megengedni, hogy azt mondhassák róla, ő volt, a ki Ausztria szbadságának fölcsi rádió vetését elpusztította. Bécs, mart. 12. 1861. Opp olczer, rector.“ E hirdetmény az orvostani klinikumban történt következő esettel függ össze: Tegnap f. hó 12-én az orvosnövendékek közt az a hír terjedt el, hogy egyik pályatársuk fölszólítást tett volna, mikép állítólag egy joghallgatótól eredő indítvány folytán az 1848-ban elesettek sírjának látogatásában részt vegyenek. E hír következtében Dumreicher tanár beszédet tartott hallgatóihoz, melyben kérte, hogy az említett szándékról, ha léteznek, tegyenek le. A többi közt igy szólt : ő mindig alkotmányos érzelmű volt, még oly idősen is, midőn az állására nézve veszélylyel volt egybekötve s most annál inkább az, a midőn általános kötelesség a megadott alkotmányt szabadelvű irányban kifejteni ; ő összeköttetéseinél fogva a viszonyokat pontosan smeri, és annálfogva meg van győződve, hogy e terv nem az ifjúság,hanem egy bizonyos párt agyában született,mely semmi eszközöktől sem retten vissza, hogy demonstratiókat előidézzen; mint barátjuk kéri tehát s szivükre köti hallgatóinak , hogy e szándékukról mondjanak le, miután az által csak a reactiónak tennének szolgálatot, de másrészt, mint már előbbi alkalmakkor is, a rész következnényeket csak egyedül ők viselnék. Az „Augs. Alig. Ztg.“ párisi levelezője úgy tudja, hogy Türr tábornok kétszer volt kihallgatáson a franczia császár ő felségénél, egyizben Napoleon herczeg társaságában, máskor meg egyedül. A Timesnek írják Berlinből, hogy Zedlitz Vinckét, a porosz szabadelvű párt európai hírnévre jutott derék vezérét márcz. 2-án párbajra hitta, melynek négy hét alatt, még pedig husvét nagy hetében kell megtörténni. 4 jog és szabadság védnemzője őrködni fog a nemes férfi élete fölött. Mint a „Pécsi lapok“ írják, Apáthiban gróf Apponyi számtartóját Jillit, ki 11 gyermek atyja, mart. 8 án kirabolva, meggyilkolták. A keze alatti uradalmi pénztártól elvitt összeg 4000 forintra rúg. A tetteseknek nyomára jönni még nem sikerült. A pesti ág. hitv. evang. egyház templomában mart. 18-kan esti 6 órakor gyámintézeti istentisztelet fog taratni, melyre az illető hívek ezennel meghivatnak. — Fiuméból írják a P. L.-nak, hogy ott Szalay László képviselővé választatása a legjobb benyomást tette, mert meg vannak győződve, hogy Szalay a fiumei államjogi viszonyokkal ismeretes lévén, azokat a magyar országgyűlésen gyámolitani s védelmezni fogja. t Mint a M. S. irja, Jókai Mór a letenyei kerület váasztói által táviratilag fölszólittatott, hogy lépjen föl ná ok követjelöltül. f Bécsi hirek szerint, Mesko cs. kir. tábornok, ismertlen okból elfogatott. f Máriássy Gábor egri és Kováts József kalocsai katonokok a királyi tábla főpapjaivá vannak kinevezve. Horvát testvéreink vágyainak leghűbb kifejezését adja röviden a Pozor következő eszéki távirata mart. 12-éről. Ma határoztatott el a megyei nagygyűlésben elégedetlenséget nyilvánítani és protestálni az élén, hogy a katonai őrvidék és Dalmatia még nem hivatott a horvát országgyűlésre , a horvát hatóság tegyen ez iránt erélyes fölterjesztést ő Felségéhez. A király nyissa meg az országgyűlést személyesen, és koronáztassa meg magát Zágrábban, mint a három egyesült királyság királya. — A magyar országgyűlés ismerje el a hármas királyság függetlenségét, szuverenitását és egyenjogúságát sz. István koronájával, a horvát korona integritását és a Magyarországon levő nemzetiségek egyenjogúságát. A bécsi cs. b. rendőrigazgatóság a következő hirdetményt, mint a febr. 26-ki alkotmányos szabadság kifolyását teszi közhírré : „Magas meghagyás folytán minden választási tanácskozásra szolgáló gyülekezet a nyilvános rend és biztonság fönntartására rendeltetett fejedelmi hatóságnál előre bejelentendő, s ennek helybenhagyása nélkül meg nem tartható, mi ezennel közhírré tétetik! ” Borsodmegye közgyűlése következő nyomtatványt adott ki : „E mlékirat az 1849-ik esztendőben megszakadt, és az 1860. dec. 3-kán ismét megnyitva folytatott borsodmegyei közjegyzőkönyvek között létező hézag kipótlására, figyelmeztetésül a jelenés szózatul az utókorhoz.“ Horváth György kecskeméti színigazgató a honvéd segélyző-egylet javára egy jótékony színi előadást rendezett, melynek tiszta jövedelméből 20 főt szerkesztőségünkhöz küldetett be. Telegrafi tudósítása bécsi börzéről; mart. 15 éröl: 5°/0 metalliques 65.60; nemzeti kölcsön 76.50; bankrészvény 726; hitelintézet 164; londoni váltó 146.75; arany 6.97. + Pesti terményárak : Búza bánsági 80—84 ftos, 4 ft 70 kr — 5 ft 70 kr; tiszai 80—83 ftos 4 ft 80 kr — 5 ft 50 kr ; fehérvári 82—85 ftos 5 ft 60 kr — 6 ft 30 kr, bácskai 80—82 ftos 5 frt 10—30 kr, kétszeres 76 —77 ftos 3 ft 80 kr — 4 ft, rozs 74—76 ftos 3 ft 50— 70 kr, árpa 67—68 ftos 3 ft — 3 ft 30 kr, abraknak 66—68 ftos 2 ft 30— 50 kr, zab 45—47 ftos 1 ft 60 —70 kr, kukoricza 2 ft 40—65 kr, köles 3 frt 40— 60 kr, bab 4 frt, 4 ft 75 kr. Nagyobb kelete csak az árpának, zabnak, kukoriczának volt, a többi csak helybeli szükségre kelt Dunavizállás : Pest, martius 14. 10' 0 fölött. „ Pozsony, mart. 13. 2' 1" „ NEMZETI SZÍNHÁZ. Martius 14-kén Szerdahelyi Kálmán jutalomjátékául : „A varázs hegedű“ Operette 1 felvonásban, irta Offfenbach, s ezt megelőzte a „Felolvasónő“ szinmű 2 felvonásban, fordította Feleki. A nemzeti színház közönségének mindig van egy-egy kiválasztott kedvencze, s nem csalódunk , ha mostani egyik legkedvesebb színészének Szerdahelyi Kálmánt tartjuk, melynek nemes iparkodását a közönség s az irodalom is mindig méltánylattal említi, s ahol csak lehet, mindig kitünteti. Szerdahelyi egy darab idő óta Offenbach operettjeiben annyi sikerrel lépett föl, hogy igazán sokak óhajtásának felelt meg, midőn jutalomjátékául is ily kis operetteket választott. Nem mondjuk ugyan, hogy ily kis operettekért előbbi oly sok sikert ígérő tanulmányait elhanyagolja, mert valljuk be őszintén, hogy e kis operettekben is nem annyira éneke, mint játéka az, mely a közönséget oly viharos tapsokra ragadja, de rém árt színházunk közönségének más újdonságok hiányában ilyen nyalánkságokkal is kedveskedni. Szerdahelyi tegnapi szerepét mind a két darabban annyi átgondoltsággal s oly könnyűséggel játszotta, hogy igazán megérdemlette azt a perczekig tartó tapsot, melylyel kilépésekor a közönség fogadta. — Egressy az Öreg volt kapitány szerepét igen jól adta, s különösen a kibékülési jelenet annyira természetes, s annyira megható volt, hogy nem egy gyengébb szivű hölgy szemében láttuk a részvét könyeit csillogni. Felekiné mint mindig, igen jól játszott. Huber Ida kedvesen énekelt az ő párjával Markovich Ilkával együtt. Ami magát az operetteket illeti, az Offenbachtól harmadik a nemzeti színpadon s minden tekintetben sokkal gyengébb, mint az „Eljegyzés lámpa fénynél“ vagy a „Férj az ajtó előtt“, bár ennek is van egy igen kedves hármasdala, bár csak is az egyedüli, mely a közönség tetszését megnyeré. Tegnap délután 4 órakor tartotta Joachim József második és búcsú hangversenyét a zenede javára, melyre a muzeum díszterme egész szorongásig megtelt s mégis többeknek kellett visszamenni, a nélkül , hogy a világhírű hegedűművészt csak egyszer is halhatták volna. Játéka most még inkább megnyerte a közönség tetszését, mint először, s kivált a közkívánatra előadatott magyaros Concert darabjai után szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta a művészt. A zenede növendékei nevében egyik tanuló szépen megköszönte a művész nagy lelküségét s emlékül egy babér koszorúval tisztelte meg. A közönség kivonatára a Rákóczy indulót is eljátszotta. Áldja meg a messze távozó művészt a magyarok istene, s hirdesse a szabad Angliában, hogy a magyar a művészetben is tud kitűnő férfiakat adni a világnak. — Márczius 16-ára van kitűzve: „Bánk Bán.“ Opera 3 felvonásban Erkeltől. *) Kéretnek a hazai lapok. szerkesztői jelen nyilatkozat fölvételére. Politikai események. FRANCZIAORSZÁG. A „Siécle“ szomorú de tanúságos látványnak nevezi azt, melyet a törvényhozó testben a válaszfelirati tárgyalás nyújtott. Egyfelől azt látja, hogy oly képviselők, akik, hogy megválasztassanak, a kormány pártfogását elfogadták, most a kormány megtámadására egy sereg, több mint ultramontan érvvel állanak elő, és mivel a pápa, önhibája miatt elvesztette világi hatalmát, az egész világot már is az 1852 diki véres rémmel ijesztgetik. Lát másfelől egy kormányt, akit ügynökei, a mairek, megyei főnökök, és a többiek, jóformán megcsaltak akkor, midőn pártolását azon elvek elleneinek adták, amely elveken e kormány nyugszik. A „Siécle“ azt kérdi: nem jobb lett volna-e szabadon hagyni beszélni az általános szavazatott,s megengedni, hogy a választók saját hajlamukat és ösztönüket kévessék? nem jobb lett volna-e a polgármestereket nem tenni a kormány ügynökeivé, hanem meghagyni a község képviselőinek. Azt kérdi továbbá : el fogja-e ismerni a Kormány, hogy tévedésbe vitték? el fogja-e ismerni, hogy ha nyolc év óta az ország gondolkodásmódjának kiismerésével megbízott kihivatalnokok nem rejtették volna el előtte az igazságot, és ha ezek a sajtót szabadon engedték volna beszélni, ma hite se lenne e váratlan kitörésnek, mely ellene kipattant? Hanem minden hangon azt beszélték előtte, hogy mindenki meg van elégedve, s hogy a kormány mindenki helyeslését bírja. Ezen bizonyításokra támaszkodva oly gyülekezet elé lépett, melyben politikájának sokkal több ellenségét taláta, mint hihette volna. A „Siecle“ azt mondja, jobb lett volna e testületet föloszlatni, mely szerinte nem képviseli az ország érzületeit. Az izgatottságot csak egy coteria képviseli, melyre az általános szavazatnak csak egyet kell fújni, hogy vele végezzen. „Az ország — igy végzi a Siécle — mely ment az elfogultságtól, és a mely idegen az ultramontan vezetők apró conspiratioitól, loyális módon felelt volna a hozzá loyális módon intézett fölhívásra. Az ország örömrivalgással fogadta Francziaországnak Olaszország fölszabadítása végett kivívott győzelmeit. Az ország egy szavazatot beadott volna az olas emancipatio elleneinek. Az atyák és anyák, kiknek gyermekei az olasz szabadságért haltak meg, nem engedték volna meg, hogy a perugiai gyújtogatóik védői apotheosisokat kapjanak a franczia parlament kellő közepében, és hogy azok, akik Krimiában nemes véreket velünk együtt onták, rablóknak neveztessenek.“ A „Siécle“ ezen czikkét különösen Kolb-Bernard úr táviratilag már említett beszéde idézhette elő, azon ultramontan fölirat egyik aláírójáé, amely a „La Bretagne“ lap végképi megszüntetését vonta maga után. Kolb-Bernard úr nem ügyetlen körülírását adta Anton e 11 i bibornok legújabb körlevelének ; a leghevesebben támadta meg a piemonti politikát s végül ugyancsak komor színekkel rajzolta a franczia nép aggodalmát, amely szerinte nemcsak erkölcsi érzelmeiben sértve érzi magát az olaszországi politika által, hanem anyagi érdekeiben is fenyegetve az Angliával hozott kereskedelmi szerződés miatt. A keresztény jog alapja, mely alatt Európa régóta, sokkal 1815 előtt élt, szerinte mélyen meg van ingatva, s mindennap mélyebben ássa azt alá; az európai társadalom, egykor az emberiség világa és büszkesége, a népek vonaglásai közt oszlik föl; a trónok ingának, valamint a köz és magán vagyon (ellenmondások, zaj.) E pusztulást nem lehet eltakarni holmi üres gazdászati elméletekkel, melyek a franczia népbe az angol kalmárszellemet akarnák beoltani, se puszta geographiai eljárással, mely az államok határait megváltoztatja. Szóló előtt a nagy politika abban áll, visszatérni a keresztény jogra, és azt minden módon szilárdítani. Ellenben kicsinyes politika lenne, félreismerni a helyzet komoly voltát, lehetetlen ponderatiot keresni egymással ellenszenves elvek közt, s mint mondatott, rendet rendetlenséggel csinálni. (zaj, félbeszakítás.) B a r o c b e (közbe szól) Hát ki mondta azt ? Caussidiére. Ne zavarja ön a dolgot. Caussidiére mondta azt és nem a császár kormánya. Ilyen és hasonló dolgokat még többet is mondott a szónok. Azt mondta, hogy a pápaság kérdése Francziaországra nézve az a kérdés : az emberiség élén legyen-e vagy nem ? Azt mondta, Francziaországnak katholikusnak kell lenni, vagy ha nem az, akkor semmi. Azt mondta, a katholikus vonzóerő hatalmának kell tulajdonítani Nizza és Savoya bekeblezését is. „És mégis — téve hozzá — jelenleg schismáról való hirek emelkednek; a kormányt a theocratia felé nógatják. Mi leszakab. hitből ? Én nem tudom, de az illetők az örvény szélén állnak.“ Szóló a franczia politicát expediensek politikájának nevezi s azt mondja, az olaszországi színpadon mindig Anglia politikája lett a győztes, Francziaországé mindig megbukott (félbeszakasztás, tagadások.) A be nem avatkozás, meg a nemzetiségek elvét a szóló a forradalmak „laissez-faire“-jének nevezi; azonban alább mégis azt mondja, hogy ő azt kész alkalmazni mind Lengyelországra, a melyen elkövetett nagy igazságtalanság ellen ő és elvbarátai mindig tiltakoztak, mind Izlandra, melynek politikai és vallásos elnyomása ellen most is tiltakozik. Ami Olaszországot ileti, az ő részére is tiszteletben akarja tartani szónok a nemzetiség elvét, csakhogy népei saját autonómiájuk törvényei szerint constituálják magukat, jusson eszékbe, hogy a pápaság volt létezésük lelke, s függetlenségek pajzsa. Szóló így végzi : „Szabályozni kell nem annyira az érdekeket, mint az elveket, a pillanat eljött, inkább mint valaha, midőn választani kell azok közt, melyek életet, s azok közt, melyik halált adnak. Van valami rosszabb és orvosolhatatlanabb, mint az erőszakkal megdöntött kormányok, s ez az oly kormányok, melyek magukat ölik meg (különféle mozgalmak, zaj). B 11 a u 11: „Nem szándékom ily késő órában ezen hosszú beszédre felelni. De mielőtt ma este elválnánk, tiltakozni kívánok azon különös dolgok ellen, melyeket épen most hallottak önök. Nem fogadhatjuk hallgatva ezen lealázási szemrehányásokat, melyeket a császári politika ellen intéztek, ezen hallatlan eszélytelenség és hevesség szavait. Mondanivalónkat a tárgyalás további részére tartjuk fen. Meg fogjuk mutatni, hogy Francziaország politikája nem szűnt meg katholikus lenni, s szabadelvű volt. E politika ugyanaz lesz jövőben is. Római politika nem lesz, de franczia marad.“ (Zajos helyeslés jelei.) Baroche úr kérdi az ország képviselőit, kik csak most voltak érintkezésben e néppel, vájjon azon nyugtalanságok, vájjon azon veszélyek, melyekről a szónok beszélt, léteznek-e ? (Számos hang: Nem, nem, nem léteznek. Néhány ellenkező kiabálás hallatszik.) A miniszter ismétli, amit a senatusban mondott, hogy ezen állítólagos izgalom csak ott van, ahol bizonyos pártok a vallás álarcza alatt támadják meg a császári kormányt. OLASZORSZÁG: Az „Opinione“ határozottan kinyilatkoztatja, hogy Róma és Turin között semmi egyezkedés se foly. S ez lehetetlen is a római curia jelen iránya mellett. Passaglia is kijelenti a „Nazione“-ban, hogy nem volt megbízva a piemonti kormánynyali egyezkedésre. Rómában a nemzeti bizottmány attól tart, hogy nem fékezheti tovább a nyugtalan népet. Cavournak nagyon kedve ellen lenne a mozgalom, melybe a franczia helyőrség kénytelen volna fegyveres kézzel beavatkozni, és amely a Francziaországgal a diplomatiai viszony fölelevenítését ismét késleltetné. — Jelentettük volt, hogy a pápai zuávokat föloszlatják, s a föloszlatást a franczia és belga legitimisták haza küldésével kezdik meg. Ezzel összeköttetésben van Merode hadügyminiszternek következő napi parancsa : „Néhány nap óta hirek szárnyalnak, melyeknek következtében alulirt kénytelen a pápai zuávok zászlóaljához néhány szót intézni. Az ő zászlóaljok toborzása egy nemes és nagy szivü önfeláldozáson alapul , mely iránt ők folytonosan a legfényesebb bizonyítékokat nyújtották. Mindamellett lehetséges, hogy vannak köztük oly szívek, melyeknek szilárdságát a helyzet növekedő nehézségei megingatták. Ezért mindenki szabadon elmehet,ki ragaszkodásánál a veszélyt nagyobbnak tartja, vagy a ki nem hajlandó osztozni a dicsőséges lealáztatásban, mely e perezben a Krisztus helytartójának hadsergére vár. A pápai zuávok zászlóaljában csak oly férfiak lehetnek, kik semminemű megpróbáltatások között magukat eltántorittatni nem engedik.“ Merode. Esti posta. Pest, mart. 15. — Párisban mart. 12-dikén a nap főeseménye az oda érkezett távirati jelentés volt, Messina és Civitella küszöbön álló föladásáról. A feltétel mint a franczia fővárosban beszélték, úgy hangzik, hogy a gaetai várőrségnek magadott capitulatio a két vár őrségeire és a római területre átment nápolyi csapatokra is kiterjesztessék. A szíriai ügyet tárgyaló conferentia, mint a „Patrie“ jelenti f. hó 11 dikén megtartó második ülését. A „Patrie“ csak annyit mond, hogy az illetők közel állanak egy minden részre kielégítő egyezmény megkötéséhez. Egy belga lap úgy hallja, hogy a franczia megszállás meghosszabbítása három hónapra van határozva a jegyzőkönyv aláírásától számítva. Bran qu t, az ismeretes köztársasági főnököt, a a ki 22 évből 21-et töltött börtönben, vagy száműzetésben s 1859-ben az általános amnestia folytán lett szabad, f. hó 10-ikén megint elfogták. Bizonyos Senique nevű egyént is elfogtak vele. A vád, mint a „Patrie“ írja titkos társulatba való részvét. A londoni Reuter féle ügynökség Rómából folyó hó 10-dikéről olyan tudósítást kapott, mely szerint Gramont herczeg azzal volna megbízva, jelentené ki a pápának, hogy a császár desavoyálja Napoleon hűnek a senatusban tartott beszédét. A Reuter- Ügynökség bizonyosan maga se hiszi e tudósítást. A törvényhozó testnél Picchon úr a Castelfidardonál harczolt pápai zuávok iránti rokonszenvtől elragadtatva, olyan gorombaságokat mondott Viktor Emánuel király ellen, hogy mint a táviró jelenti Morny gróf kénytelen volt leczkét adni Plichon urnak az illendőségtanból. — Turin, márcz. 10. Fanti nyilatkozata, hogy a pápai birtokon tartózkodó nápolyiakat lázadóknak és nem katonáknak fogja tekinteni, oly hatással volt IIdik Ferenczre, hogy azonnal kész lett Messinába és Civitellába föladási parancsot küldeni, ha a pápai államokban levő katonáira is kiterjesztik a gaetai capitulatio föltételeit. (Talán ennek következtében történt a két várnak némely lap által határozottan állított föladása). A pénzügy kérdése sokat foglalkoztatja a kormányt. Cavour erre oly nagy súlyt helyez , hogy kész átvenni a pénzügyi tárczát , Nigrának engedvén a külügyet. Türr tb. Angliában jelentékeny mennyiségű fegyvert vásárolt. Úgy látszik Garibaldi, Bixio, Türr, Klapka és Kossuth egyetértenek Cavourral és a királylyal a teendők fölött. Az ausztriai kormány úgy készül, mintha nem hinne az olaszok harct elnapoló szándékában és vannak, kik úgy vélekednek, hogy Ausztria a kezdeményezés meggondolásával készülődik. London, mart. 12. Az osztrák követ, mint halljuk ,Day and Sons kivonata folytán, a perköltségek biztosítékául az illető törvényszéknél 100 font sterlinget tön le. Türr tábornok néhány nappal ezelőtt innen Párisba visszautazott. Klapka tábornokot e hét folytán Londonba várják. Az angol felsőház mart. 11-iki ülésében a lord kancellár az írek közti vegyes házasságot illetőleg törvényjavaslatot terjeszte elő, s egy külön bizottság kinevezését kéri, a végett, hogy a skót házassági elválást illető törvény az angollal inkább öszhangzatba hozassák. Az alsóházban a hajóhadi budget több tétele megszavaztatott. Ez alkalommal Palmerston kiemeli, hogy Francziaország szintoly erős, sőt még erősebb hajóhad alkotására vágyik, mint a minővel Anglia bír. Angliának különösen a vasvértes hajókra nézve sok a teendője. Távirati Jelentések: Páris, mart. 14. Billault tiltakozik amaz állítás ellen, hogy a kormány az orgylkosok tereit kerülgette volna. A miniszter panaszt emelt a megtámadás hevessége ellen, s a kormány politikáját végletekig védi. Vége a fővitának. Turin, mart. 14. A f. hó 13-ai kamaraülésben Farini egy a trónbeszédre való választ olvasott föl, mely közmegegyezéssel elfogadtatott. Ez a trónbeszédnek paraphrasisa, s többek között Napoleon herczeg beszédjéről, s a porosz kamara szavazatáról hálásan emlékezik. Konstantinápoly, mart. 12. (Párison keresztül.) A porta vonakodik belügyeit a conferenczia elé vinni. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond A „Pest Napló“ magán társürgényei. Nagy-Várad, mart. 15. Bihar megyében országgyűlési képviselők il el vannak választva : Lovassy Ferencz, Komáromy György, Vertán András, Csengery Imre, Keemen Albert, Ambrus József, Tisza Lajos, Bika Simon , Csanády Sándor. Csáktornya, mart. 15. Inkey Ádám roppant lelkesedéssel országgyűlési képviselőül választatott s erélyes beszédet tartott választóihoz.