Pesti Napló, 1861. március (12. évfolyam, 3316-3341. szám)
1861-03-22 / 3334. szám
68- 3334, 12-ik évi folyan) Péntek, mart. 22 Szerkesztett iroda: A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalisí intézetnek. Előfizetési föltételek: VIDÉKRE, i ostán I POSTÁN’, házhoz hordva. félévre . . . . 10 írt 60 kr. a. ért. félévre .... 10 írt 50 kr. a.ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. HirilotniztívpL álla . 6 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdíj uiruemenyeH alja 1 kül#n go njkr Magánvita 4 hasábos petitsor 25 njkr. 1861. Szép-utcza 1-ső szám, 1-ső emelet __ B E C 8 I BÖRZE martius 20-én, 1861. I Adott Tar- Adott T^ ~ Adott Tar- “ Adott IV? Allamadoesag. ár tott ár ár tott ár L többsegi kötvények. ár tott ár ár ott ár 5%-o* osztrák értékben...................100 frt 59.50 69 75 Álamvusp.................................... 500 frank 148.50149. N. Szombati l-sö kibocsátás....................... 22. 24 — 57%-os nemzeti kölcsön...................100 frt 76.40 76.50 Sorsjegyek. Lombard-velenczei....................... 500 frank 144 — 144.50 NI. Szombati 2-ik kibocsátás .... 75__80___ 5%-os metalliques............................100 frt 64.75 65 25 Duna-gőzhajózási társulat . . . 100 ft pp. 97 60 68.50 Váltók ideviseli. 47,7„-os „ .................................100 frt 56 - 56 50 Osztrák Llgod.............................100 ft pp. 80 - 81- Három napra. . .... 1839-diki sorsolással.......................100 frt 105.60 106 50 Amsterdam ICO holl. frt (85 ft 62 kr a. é.) 37, 124 75 195 — Földtehermentezitéziek. 1854-diki „ ............................100 frt 84.75 85.26 Hissvenyek. Augsburg 100 d. német ft (85 ft 90% kr) 37,. 125 150 125 75 1860-diki „ ............................100 frt 81.50 81 75 Nemzeti bank (ex div.).................................... 720 — 722.— Benin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) „ _*_______15,-os magyarországi . . . . . . 100 frt 64.75 66. Comp-rentpapírok 42 ausztrál lira................... 15.75 16.25 Hitelintézet 200 frt.......................................... 162 50 162.70 M. Frankfurt 100 d. nem. ft (85 ft 90’/, kr) 30 125 65 fok 75 57.-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 63.25 64.— A hitelintézeti darabja.....................100 ft a. é. 114,50 115 — Alsó-ausztriai eBC. bank 500 frt................... 666 — 568.- Hamburg 100 márk-bank 6 frt (75 ft 85 kr) 2 km,_111 95 5%-os erdélyi ........ 100 frt 61.— 62. • Trieszti db........................................100 ft pp.125.—126.— Duna-gőzhajózási társulat 500 frt...................412 —414.— London 10 font sterling. (100 ft 23*/s krí 6 „ 143__140'__ Velenczei kölcsön 1859 5/0 . . . . 100 frt 89.25 89 75 Dunagőzhajóz. társ. darabja . . . 100 ft pp. 99.75100 25 Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 140.— 150.— Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért) 3'/, „ 58.50 £860 Budai városközség db...................40 ft a. é. 36.25 36.75 budapesti lánczhid 500 ft pp............................ 382.— 385.— Pénznemek. Záloglevelek. Eszterházy.....................................40 ft pp. 91.— 92.— Éjszaki vasút.................................................. 2062—2064— Korona ...................................................... 20.27 Salm ..............................................40 ft pp. 37.25 37.76 Ausztr. államvaspálya.................................. 285 50286.— Császári arany....................... 6 98 6 99 Al. bank 6 év. 570-es .... 100 ft pp. 101 50102.60 Pálffy ..........................................40 ft pp. 36 50 37.— Nyugati vasút................................................186 — 186 50 Beszél arany.............................................. 6.98 6 99 „ „ ., 10 év. 570-os .... lOOft pp. 97.__ 98.— Clair ..............................................40 ft pp. 36.25 36 75 Fardubitzi vaBUt...........................................106 —106.50 Kapoleons d’or..................................................11 80 11.82 „ „ „ sorsolh. 5“/«...................100 ft pp. 91.— 91.50 St. Genois..........................................40 ft pp. 36 50 37.— Tiszai vasút...................................................147—147.— Orosz imperiale............................................."12 08 — „ „ 12 hó 57o........................100 ft pp. 99 60100.— Windischgrätz.....................................20 ft pp. 22.— 22.50 Déli vaspálya 6C70 (ex div.)........................190-—191.— Ezüst..............................................................146 75 —._ A n. bank sors. 50/a...................100 ft a. e. 86.75 87.— Waldstein........................................20 ft pp. 25.75 25.25 Károly Lajos vaspálya (ex div.)....................... 157 — 158 50 A nemzeti kölcsön papir szelvényei. . . .141 1/ ____ A gallicziai föld, hitelintéz. 47,7,-os 100 ft pp. 87 25 88 25 Keglevieh.........................................10 ft pp. 16.60 17.'— Graz-Köflachi................................................118 •—120.— Porosz pénztári utalvány ....... 221 2.22 PEST, martius 21. Még egyszer a pragmatica sanctio. I. Az október 20-diki diploma a pragmatica sanctiot elismeri a magyar korona országai s az uralkodó ház által örökösen birt többi országok és tartományok közötti közjogi viszony alapjául, s ezáltal utat nyit vala az ország törvényes jogállapotának teljes helyreállítására, ezzel a kedélyek óhajtandó kibékítésére, valamint az országgyűléssel folytatható egyezkedésekre. A február 26-ai okmány a magyar koronától lényeges felségjogokat, s az országtól sarkalatos jogokat, melyeket minden időben s minden viszontagság között féltékenyen őrzött s védett, akar elvonni; s ez által a hon méltó aggodalmát riasztá föl, mely mindenkit rögtön e szent jogok oltalmára védelmi állásban egyesít, visszafojtva minden véleménykülönbséget, s a nemzettestben minden eszmét és érzületet ezen egy életkérdésre irányozva. Szükség, hogy a törvényes viszony szorosan szemügyre vétessék, s az általa állapított és megerősített jogállásnak szintúgy, mint fölrótt kötelezettségeknek tiszta tudata el ne homályosuljon, s meg ne fogyatkozzék. Ezért eme, napjainkban sokszor vitatott kérdésnek minden lehető oldaláról ismételt tárgyalása nemhogy fölösleges volna, de sőt azokért, kik minket semmikép meg nem akarnak érteni, valamint min magunkért, hogy jogállásunk eleven tudalmától táplált nemzeti lelkesedésünk tisztasága megmaradjon, kívánatos annak akár untig való fölújítása. A pragmatica sanctio következtében Magyarország jogállása az, hogy ugyanazon törvények, melyek a felséges uralkodóház örökösödési jogát a kijelölt öröködési rend szerint elfogadták s megállapították : egyszersmind az ország összes törvényes jogállapotát és alkotmányos rendszerét, minden egyes jogaival és szabadságaival elismerték és biztosították. Elvállalt kötelezettsége az, hogy az austriai házbeli közös fejedelem uralkodása alatti többi örökös országok és tartományokkal elvárhatatlan és felbonthatatlan kapcsolatot tartson fönn : az ország királyválasztási szabadsága csak az 1723: 2. törvényczikkelyben kijelölt ausztriai házbeli ágak teljes kihalta esetére lévén fönntartva. A pragmatica sanctio által állapított örökösödési jogot és rendet elfogadó 1723 . 1. törv. ez. 4. §-a az uralkodó fejedelem személyének szükségképes közösségére e szavaival utal: „hogy (t. i. Ő Felségének) azon nő-, vagy fiörököse, ki a fels. ausztria ház előbb mondott országai s tartományainak örököse, az említett s a fels. ausztriai háznál elfogadott elsőszülöttségi szabályzat szerint leendő ezen és bármely jövendő esetekben, ugyanazon öröködés örökjogánál fogva, a szintén oszthatatlanul értendő Magyarország és hozzákapcsolt részek, országok és tartományok csalhatatlan királyának tartassák és koronáztassák.“ Ennek megfelőleg s ennek folyományául, az örököstartományokkali elválhatatlan s felbonthatatlan együttbirtoklás kapcsolatát az 1723. t. ez. 7. §-sa mondja ki, az ott kijelölt ágaknak az öröködési jogot Magyarországra és a hozzá kapcsolt részek, országok- s tartományokra nézve is, az ŐFelsége által „Németországban s Németországon kívül fekvő más örökös országai s tartományaiban is, oszthatatlanul s elválthatat- lanul, együtt és egyetemben, Magyarországgal s a hozzákapcsolt részek, országok- s tartományokkal együtt örökösen birandókban, megállapított joggal és renddel tulajdonítván. Ezen kötelezettség közjogi természetének közelebbi meghatározásánál legelőször tisztában vagyunk az iránt, hogy általa az ország függetlenségén s a magyar korona felségjogain csorba nem ejtetett. És igen fontos, hogy az 1791: 10. törvényczikk, az ország és kapcsolt részei függetlenségét nemcsak átalában elismeri s biztosítja, hanem azt épen a pragmatica sanctio által a többi tartományokkal létesített viszonyra vonatkozólag teszik. Ugyanezen törvényes viszonyokra hivatkoznak az 1848-diki törvények, valamint Erdélynek Magyarországgali egyesitése is a pragmatica sanctio értelmébeni birodalmi kapcsolat épségben tartása mellett szentesittetett. Tiszta tudatával kell birnunk, mi legyen a pragmatica sanctio által létesített eme törvényes viszonyoknak, emez, újabb időkben úgynevezett birodalmi kapcsolatnak, valódi s gyakorlati tartalma, hogy visszautasíthassuk a Separatismus vádját akkor, midőn e hon fiai az ország sarkalatos jogai mellett emelnek szót, és midőn a nemzet el nem ismerheti, hogy az országot kötelező, annál kevésbbé sarkalatos jogairól intézkedő törvényszabály másképen , mint a törvényesen koronázott király, s az ország és nemzet testét képviselő országgyűlés közös megegyezésével alkottathassák. Ezen törvényes viszonyzat valódi tartalma, amint azt valósággal a nemzet és fejedelem között kötött ünnepélyes kétoldalú szerződés, az 1723: 1. 2. törvényczikkbe foglalt alaptörvény megállapította, a honra nézve döntő fontosságú , miután eme közjogi viszonyban az ausztriai császári méltóság alapítása és császári czím fölvétele által — mint azt maga a fejedelem az ország törvényhatóságaihoz bocsátott nyilatkozatában félremagyarázhatatlan és őszinte szavakkal valló — legparányibb változás nem történt, valamint hogy nem is történhetett; és az ma azon módon fönntevő, amint fönn volt akkor, midőn Mária Terézia jogai védelmére lelkesült a magyar nemesség, midőn 1791-ben az ország megcsonkított jogai helyreállításáról gondoskodtak a honatyák, midőn a nagy hódító ellen a két magyar haza kifogyhatatlan áldozatkészséggel és lankadatlan vitézséggel vívta az ausztriai társult országok oldala mellett harczait, midőn alkotmányos jogai sértetlen megtartásának uj elismerését s fogadását nyeré ki 1827-ben az ország a kegyes fejedelem részéről, s midőn az ország összes kormányzatának alaptörvényeihez képesti függetlenné tételéről czélravezetőbb uj intézmények létrehozatala által intézkedett a magyar törvényhozás 1848-ban. Tehát, ezen itten szóban forgó törvényes viszonyzat valódi tartalma : — a kölcsönös védelem, a személyi unió alapján. Sem kevesebb, de sem több. Récsi Emil, 1 rész hirt, mely szerint azon magyar vasúttársaságtól, s mely „keleti Ferencz-József-vasúttársaság“ czim alatt a gr. Zichy Ferencz és Edmund indítására megalakult, hogy Bécstől Sopronyon, Kanizsán és Zimonyon át, az európai vasútrendszert egybekösse kelettel és Konstanczinápolylyal, a kormány, mintha saját tulajdona lett volna, elvette a nevezett vonalat és annak mellékágait, s általada egy idegen bankárokból alakult nagy társaságnak. Idegen tulajdon fölött fölhatalmazás nélkül rendelkezni, nagy jogsérelem bármely alakban, s bármely viszonyok között. Ami több, az állam a Rothschild-féle társaságnak e vasutat kevesebb kötelezettséggel adta át, mint a magyar társaságnak — így nevezetesen nem kötelező a vasútvonalnak Zimonyig leendő nyújtására. Hatalmas társulat, melynek párisi, bécsi, triesti és olasz bankárok állottak élén, s állanak ma is. Tudjuk, hogy 1858-ban a háború küszöbén Ausztriának pénzre volt szüksége. Az állam a háború esetében félthette a tőle netán elfoglalandó társ olasz tartományoknak állami vasutait. Ki tudja, várjon fizettek volna-e kárpótlást e vasutakért ama tartományok új urai? Az állam egyszerre adott tehát túl a bécs-triesti és lombard-velenczei vasutakon, s a következés megmutatta, hogy előrelátó volt. Az állam 1859-ben a tőle elfoglalt olasz földön volt vasutaiért tán mit sem kap vala a piemonti kormánytól, e korai eladás által pedig ugyanazokért nem kevesebbet, mint 30 milliót kapott 1858 végén. Úgy látszik azonban, hogy a vásárló társaság elengedhetetlen föltételül szabá a dunántúli magyar vasutak átvételét is, s igy látá magát kénytelennek az akkori bécsi minisztérium a mások tulajdona fölött, azok hire, tudta nélkül rendelkezhetni. A vevő, a Rothschild-féle társaság, egyike a leghatalmasabbaknak a jelen korban. Birtokában van a bécs-triesti, a velenczei, lombardiai, piemonti és toscanai vasutaknak s az összes dunántúli, vagy Duna jobb parti magyar vasutaknak. Főtendentiája ezen társaságnak, úgy látszik, Bécset és Magyarországot összekötni Triesttel és Olaszországgal. Fiume eddig elő nem foglaltatott tervébe. Azon társaság, mely egyaránt otthon van Bécsben és Túráiban, melynek pénze bécsi, triesti és párisi zsebekbe vándorol, természetesen cosmopolita, mely sehol sincsen otthon. De másfelől az a szerencse, hogy egyszersmind otthon találja magát mindenütt, ahol érdekei egyeznek a nemzetgazdasági érdekekkel. Míg Bécstől Triestig a társaság egészen ausztriai színezetű, Olaszországban egészen olasz, és hivatalnokai az olasz király, Victor Emanuel színeit viselik. Miért ne volna hát lehetséges, hogy Magyarországon e társaság maga legyen ? Ez igen is lehetséges, annyival inkább, mivel ezen hajlamát már e próbaút alkalmával volt alkalmunk tapasztalni. Nemcsakhogy elnöke gr. Zichy Ferencz , magyar, hanem számos hivatalnoka, köztük a derék Hollán Ernő, számos mérnöke és hivatalszolgája is. A társaság tarifáját magyar nyelven fogja kiadni, (első magyar vasúti tarifa a lefolyt 12 év alatt!), s hivatalnokai és szolgái Magyarországon magyar egyenruhát fognak viselni. 20-án a sz.-fehérvári állomáson kék attilás conductorok s pályafői hivatalnokok fogadtak. A megnyitásig az egész személyzet magyarlábon fog állani. A jövő országgyűlésen, ha Isten hosszú életet rendelt neki, ezen társulat Ugye okvetetlen szőnyegre kerül. Ama két pont, melyben a magyar sérelmet lát, t. i. a keleti vasút megszűnésekor kötött 1858-i átvétel és Fiume mellőzése, ezen országgyűlés itélőszéke elé fog kerülni, nem hogy felbontassék a szerződés, hanem kiegyenlíttessék, s az ügy szépen, Magyarország közvetlen érdekeire való tekintettel oldassék meg. Az országgyűlés egyezkedhet in oly föltételek alatt, melyeknél fogva a társulat érdekei minél inkább azonosokká válandanak hazánk érdekeivel, és nevezetesen egy fiuméi vasút megépítésére alkudhatik meg szorosan meghatározandó idő alatt. Hála Istennek, tetűnt azon tehetetlenség kora hazánkban, midőn csak erődtünk magunkban, csak meddő zúgolódással tápláltuk szivünkben az ellen- és rokonszenveket. Eljött a tettek ideje, mely képesít, hogyha valami bánt, tegyünk is róla, így a dolgokat is sokkal nyugodtabban, elfogulatlanabbul vizsgálhatjuk. Az osztrák déli vasúttársaságra nézve sem ítélhet meg tehát senki, ha nem szólunk a legkisebb animositással. A buda-kanizsai vasútvonal egyelőre és mindig nevezetes fait-accompli marad. A buda-kanizsai vonal azt jelenti, hogy Magyarország egyenes vasúti összeköttetésben áll a tengerrel. Eddig Bécs felé kellett fölkerülnünk, Pestről, hogy onnan a Semmeringen át Triestbe jussanak áruczikkeink, ami főleg nyers terményekben nagyon költséges volt. Pestről Triestig 111 mértföld utat kellett tenniök, s a Semmeringen át csak kisebb részletekben lehet szállítni a terheket. Most már Budától Kanizság 29 mértföld lapályon vezető, Kanizsától Pragerhofig 14 1/2 mértföld, Pragerhoftól 37 % mértföld hosszúságú vonal vezet a tengerhez, ami összesen 81 mértföld. Nyertünk tehát 30 mértföldet, a Semmering okozta késedelmet is beleszámítván, még ennél is többet. Kereskedelmünk máris egyenes összeköttetésben áll az angollal. A teherszállítás már mártius 22-ikén megnyílik és pedig 50,000 mérő kukoricával, melyet az angol „Bibby and son“ hajótulajdonosi firma szállít Liverpoolba. Amint hitelesen értesültünk, a magyar búza ezen vasúton szállítva, máris versenyezhetik Triesztben az odessaival. Különösen a liszt, hordókban és szárazon elrakva, igen nagy kivitellel kecsegtet. A szegedi gőzmalom lisztje Triesztben eddig is leghiresebb volt. Az uj vasút a Dunán szállitni szokott gabonát egyenesen fölveheti. A társaság gondoskodik dunai lakhelyről e czélra, s ez nem Budán lesz, ahol a pályaudvartól a Dunapartig a kisajátítás óriási költségbe kerülne, hanem a tétényi vasútállomásnál, ahol csak néhány ölnyi vasutág kívántatik a pályaudvartól a Dunapartig. Itt raktárakat és kirakodási hatórévet állít föl a társaság. Téténynek, ahol a Fehérvár felől jövő vasút először éri el a Dunát, e szerint nagy jövője van, s mit sem fog állása változni, ha majd nem Triestbe, hanem Fiuméba szállíttatik a gabona és más nyers termény. Fontos kiviteli czikk az adriai tengerre a magyar hordó-donga, mely Angliában már is háttérbe szorította a new-orleansit. Triest fa-raktárai eddig is tömve voltak a horvátországi és szomszéd magyar megyék ily nemű fél-gyártmányaival. Ezek könnyen megbírják a 100 köblábra 80 krjával vetett kiviteli vámot. Más faneműek szintoly kelendők volnának a külföld számára, de már ezeket nem esik hogy ama 80 krnyi vám jobban terheli, hanem a tengeri hatóság még 20 krt vet rájuk, mert az osztrák hajóépítés emelésére a fakivitelt jónak látták nehezíteni. Igen fontos kiviteli czikk a gyapjú, mindenféle nyers bőr és marhaszőr, zsír stb. Azzá válhatnék még a kender is, a tengerész nemzetek számára (a len kevésbé) ; azzá válhatik a magyar asszu szilva, mely vetélkedhetnék a bordauxi-val. Eddig is gyakran árultak bosnyák és horvátországi szilvát bordeauxi gyanánt. A déli államvasút-társaság már érintkezésbe tette magát az angol hajótulajdonosokkal, hogy Triest és London közt egyenes és rendes csavargőzös közlekedés állíttassék föl. Eddig vitorláshajók közlekedtek, nem közvetlenül Londonnal, hanem Liverpoollal. A világ piaczával való egyenes összeköttetésünkön kívül igen nevezetes az, hogy szellemileg is közelebb jutottunk a külső nemzetekhez, az angolhoz, francziához, s főleg az olaszhoz, mely utóbbira nézve csak annyit kell megjegyeznem, hogy Budán fölülre a vasútra, egy nap alatt Triestbe, másfél nap alatt Velencébe utazhatunk igen csekély költséggel. Olaszország tőszomszédunkká lett. Salamon Ferencz: A bnda-kanizsai vasat. Ezen 29 mértföldet tevő vasútvonal ünnepélyes próbaútja 1861-ben mártius 20-ikán ment véghez. Sokkal fontosabb esemény, semhogy, bár röviden, be ne jegyeznék hazánk jelenkori, eseményekben gazdag történetébe. , Emlékszünk mindnyájan, mily nagy méltatlankodással vette hazánk, sőt egész Európa azon váratlan . Az „Agramer Zeitung“ hasábjain megjelent a nagy horderejű programm, mely a horvát nemzet kivonatait tartalmazza, s mely néhány héttel előbb, két igen kitűnő talentumú és befolyású horvát honfi által előbb Deák Ferenczczel, utóbb velem is közölteték. Midőn a tisztelt férfiakhoz szerencsém volt, ők azon nézetet fejezték ki, hogy miután a programm nyomtatásban is meg fog jelenni, nem volna czélszerű addig a magyar journalisticának a benne foglalt kérdéseket átalában említeni, s annál kevésbé részletes bonczolgatás alá venni. Jankovich grófnak, ki e nézetet ismételten beszővé a társalgásba, megígértem, hogy a programmot nem tekintem általam olvasottnak, és hallgatni fogok felőle, míg az a sajtó útján egész terjedelemben közzé nem tétetik. S most az „Agramer Zeitung“ vádként említi, hogy a programm a magyar journalistica által szándékosan ignoráltatott. A szándékos ignorálást őszintén be kell vallanom, de azon figyelmeztetés mellett, hogy ez a horvát uraknak tett ígéretemnél fogva történvén, talán nem érdemlett volna korholást. KEMÉNY ZSIGMOND.