Pesti Napló, 1861. március (12. évfolyam, 3316-3341. szám)

1861-03-22 / 3334. szám

68- 3334, 12-ik évi folyan­) Péntek, mart. 22 Szerkesztett iroda: A lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el Kiadó­hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A­ lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatali­­sí intézetnek. Előfizetési föltételek: VIDÉKRE, i ostán I POSTÁN’, házhoz hordva. félévre . . . . 10 írt 60 kr. a. ért. félévre .... 10 írt 50 kr. a.ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért.­­ Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. HirilotniztívpL álla . 6 hasábos petit­sor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdíj uiruem­enyeH alja 1 kül#n go njkr Magánvita 4 hasábos petitsor 25 njkr. 1861. Szép-utcza 1-ső szám, 1-ső emelet __ B E C 8 I BÖRZE martius 20-én, 1861. I Adott Tar- Adott T^ ~ Adott Tar- “ Adott IV? Allamadoesag. ár tott ár ár tott ár L többsegi kötvények. ár tott ár ár ott ár 5%-o* osztrák értékben...................100 frt 59.50 69 75 Álamvusp.................................... 500 frank 148.50149.­ N. Szombati l-sö kibocsátás....................... 22.­ 24 — 57%-os nemzeti kölcsön...................100 frt 76.40 76.50 Sorsjegyek. Lombard-velenczei....................... 500 frank 144 — 144.50 NI. Szombati 2-ik kibocsátás .... 75__80___ 5%-os metalliques............................100 frt 64.75 65 25 Duna-gőzhajózási társulat . . . 100 ft pp. 97 60 68.50 Váltók ideviseli. 47,7„-os „ .................................100 frt 56 - 56 50 Osztrák Llgod.............................100 ft pp. 80 - 81- Három­­ napra. . .... 1839-diki sorsolással.......................100 frt 105.60 106 50 Amsterdam ICO holl. frt (85 ft 62 kr a. é.) 37, 124 75 195 — Földtehermentezitéziek. 1854-diki „ ............................100 frt 84.75 85.26 Hissvenyek. Augsburg 100 d. német ft (85 ft 90% kr) 37,. 125 1­50 125 75 1860-diki „ ............................100 frt 81.50 81 75 Nemzeti bank (ex div.).................................... 720 — 722.— Benin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) „ _*_______1­5­,-os magyarországi . . . . . . 100 frt 64.75 66. Comp-rentpapírok 42 ausztrál lira................... 15.75 16.25 Hitelintézet 200 frt.......................................... 162 50 162.70 M. Frankfurt 100 d. nem. ft (85 ft 90’/, kr) 3­0 125 65 fok 75 57.-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 63.25 64.— A hitelintézeti darabja.....................100 ft a. é. 114,50 115 — Alsó-ausztriai eBC. bank 500 frt................... 666 — 568.- Hamburg 100 márk-bank 6 frt (75 ft 85 kr) 2 k­m,_111 95 5%-os erdélyi ........ 100 frt 61.— 62.­ • Trieszti db........................................100 ft pp.125.—126.— Duna-gőzhajózási társulat 500 frt...................412 —414.— London 10 font sterling. (100 ft 23*/s krí 6 „ 143__140'__ Velenczei kölcsön 1859 5/0 . . . . 100 frt 89.25 89 75 Dunagőzhajóz. társ. darabja . . . 100 ft pp. 99.75100 25 Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 140.— 150.— Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért) 3'/, „ 58.50 £860 Budai városközség db...................40 ft a. é. 36.25 36.75 budapesti lánczhid 500 ft pp............................ 382.— 385.— Pénznemek. Zálog­levelek. Eszterházy.....................................40 ft pp. 91.— 92.— Éjszaki vasút.................................................. 2062—2064— Korona ...................................................... 20.27­­ Salm ..............................................40 ft pp. 37.25 37.76 Ausztr. államvaspálya.................................. 285 50286.— Császári arany....................... 6 98 6 99 A­l. bank 6 év. 570-es .... 100 ft pp. 101 50102.60 Pálffy ..........................................40 ft pp. 36 50 37.— Nyugati vasút................................................186 — 186 50 Beszél arany.............................................. 6.98 6 99 „ „ ., 10 év. 570-os .... lOOft pp. 97.__ 98.— Clair ..............................................40 ft pp. 36.25 36 75 Fardubitzi vaBUt...........................................106 —106.50 Kapoleons d’or..................................................11 80 11.82 „ „ „ sorsolh. 5“/«...................100 ft pp. 91.— 91.50 St. Genois..........................................40 ft pp. 36 50 37.— Tiszai vasút...................................................147—147.— Orosz imperiale............................................."12 08 —­ ­ „ „ 12 hó 57o........................100 ft pp. 99 60100.— Windischgrätz.....................................20 ft pp. 22.— 22.50 Déli vaspálya 6C70 (ex div.)........................190-—191.— Ezüst..............................................................146 75 —._ A n. bank sors. 50/a...................100 ft a. e. 86.75 87.— Waldstein........................................20 ft pp. 25.75 25.25 Károly Lajos vaspálya (ex div.)....................... 157 — 158 50 A nemzeti kölcsön papir szelvényei. . . .141 1/ ____ A gallicziai föld, hitelintéz. 47,7,-os 100 ft pp. 87 25 88 25 Keglevieh.........................................10 ft pp. 16.60 17.'— Graz-Köflachi................................................118 •—120.— Porosz pénztári utalvány ....... 221 2.22 PEST, martius 21. Még egyszer a pragmatica sanctio. I. Az október 20-diki diploma a pragmatica sanctiot elismeri a magyar korona országai s az uralkodó ház által örökösen birt többi or­szágok és tartományok közötti közjogi viszony alapjául, s ez­által utat nyit vala az ország törvényes jogállapotának teljes helyreállításá­ra, ezzel a kedélyek óhajtandó kibékítésére, valamint az országgyűléssel folytatható egyez­kedésekre. A február 26-ai okmány a magyar koroná­tól lényeges felségjogokat, s az országtól sar­kalatos jogokat, melyeket minden időben s minden viszontagság között féltékenyen őrzött s védett, akar elvonni; s ez által a hon méltó aggodalmát riasztá föl, mely mindenkit rögtön e szent jogok oltalmára védelmi állásban egye­sít, visszafojtva minden véleménykülönbséget, s a nemzet­testben minden eszmét és érzületet ezen egy életkérdésre irányozva. Szükség, hogy a törvényes viszony szorosan szemügyre vétessék, s az általa állapított és megerősített jogállásnak szintúgy, mint föl­rótt kötelezettségeknek tiszta tudata el ne ho­­mályosuljon, s meg ne fogyatkozzék. Ezért eme, napjainkban sokszor vitatott kérdésnek minden lehető oldaláról ismételt tárgyalása nemhogy fölösleges volna, de sőt azokért, kik minket semmikép meg nem akar­nak érteni, valamint min magunkért, hogy jogállásunk eleven tudalmától táplált nemzeti lelkesedésünk tisztasága megmaradjon, kívá­natos annak akár untig való fölújítása. A pragmatica sanctio következtében Ma­gyarország jogállása az, hogy ugyanazon törvények, melyek a felséges uralkodó­ház örökösödési jogát a kijelölt öröködési rend szerint elfogadták s megállapították : egy­szersmind az ország összes törvényes jogálla­potát és alkotmányos rendszerét, minden egyes jogaival és szabadságaival elismerték és biz­tosították. Elvállalt kötelezettsége az, hogy az austriai házbeli közös fejedelem uralkodása alatti töb­bi örökös országok­ és tartományokkal elvár­­hatatlan és felbonthatatlan kapcsolatot tart­son fönn : az ország királyválasztási szabad­sága csak az 1723: 2. törvényczikkelyben ki­jelölt ausztriai házbeli ágak teljes kihalta ese­tére lévén fönntartva. A pragmatica sanctio által állapított örö­kösödési jogot és rendet elfogadó 1723 . 1. törv. ez. 4. §-a az uralkodó fejedelem szemé­lyének szükségképes közösségére e szavai­val utal: „hogy (t. i. Ő Felségének) azon nő-, vagy fiörököse, ki a fels. ausztria ház előbb mondott országai s tartományainak örököse, az említett s a fels. ausztriai háznál elfogadott elsőszülöttségi szabályzat szerint leend­ő ezen és bármely jövendő esetekben, ugyanazon öröködés örökjogánál fogva, a szintén osztha­tatlanul értendő Magyarország és hozzákap­csolt részek, országok és tartományok csalha­tatlan királyának tartassák és koronáztassák.“ Ennek megfelőleg s ennek folyományául, az örököstartományokkali elválhatatlan s felbont­hatatlan együttbirtoklás kapcsolatát az 1723. t. ez. 7. §-sa mondja ki, az ott kijelölt ágaknak az öröködési jogot Magyarországra és a hozzá kap­csolt részek­, országok- s tartományokra nézve is, az ŐFelsége által „Németországban s Német­országon kívül fekvő más örökös országai­ s tartományaiban is, oszthatatlanul s elválthatat-­­ lanul, együtt és egyetemben, Magyarország­gal s a hozzákapcsolt részek­, országok- s tar­tományokkal együtt örökösen birandókban­, megállapított joggal és renddel tulajdonítván. Ezen kötelezettség közjogi természetének közelebbi meghatározásánál legelőször tisztá­ban vagyunk az iránt, hogy általa az ország függetlenségén s a magyar korona felségjo­gain csorba nem ejtetett. És igen fontos, hogy az 1791: 10. törvényczikk, az ország és kap­csolt részei függetlenségét nemcsak átalában elismeri s biztosítja, hanem azt épen a pragma­tica sanctio által a többi tartományokkal lé­tesített viszonyra vonatkozólag teszik. Ugyan­ezen törvényes viszonyokra hivatkoznak az 1848-diki törvények, valamint Erdélynek Ma­­gyarországgali egyesitése is a pragmatica san­ctio értelmébeni birodalmi kapcsolat épségben tartása mellett szentesittetett. Tiszta tudatával kell birnunk, mi legyen a pragmatica sanctio által létesített eme törvé­nyes viszonyoknak, emez, újabb időkben úgy­nevezett birodalmi kapcsolatnak, valódi s gya­korlati tartalma, hogy visszautasíthassuk a Separatismus vádját akkor, midőn e hon fiai az ország sarkalatos jogai mellett emelnek szót, és midőn a nemzet el nem ismerheti, hogy az országot kötelező, annál kevésbbé sarkala­tos jogairól intézkedő törvényszabály máské­pen , mint a törvényesen koronázott király, s az ország és nemzet testét képviselő ország­­gyűlés közös megegyezésével alkottathassák. Ezen törvényes viszonyzat valódi tartalma, a­mint azt valósággal a nemzet és fejedelem között kötött ünnepélyes kétoldalú szerződés, az 1723: 1. 2. törvényczikkbe foglalt alaptör­vény megállapította, a honra nézve döntő fon­tosságú , miután eme közjogi viszonyban az ausztriai császári méltóság alapítása és császári czím fölvétele által — mint azt maga a feje­delem az ország törvényhatóságaihoz bocsátott nyilatkozatában félremagyarázhatatlan és őszin­te szavakkal valló — legparányibb változás nem történt,­­ valamint hogy nem is történ­hetett; és az ma azon módon fönntevő, a­mint fönn volt akkor, midőn Mária Terézia jogai védelmére lelkesült a magyar nemesség, midőn 1791-ben az ország megcsonkított jogai hely­reállításáról gondoskodtak a honatyák, midőn a nagy hódító ellen a két magyar haza kifogy­hatatlan áldozatkészséggel és lankadatlan vi­tézséggel vívta az ausztriai társult országok oldala mellett harczait, midőn alkotmányos jogai sértetlen megtartásának uj elismerését s fogadását nyeré ki 1827-ben az ország a kegyes fejedelem részéről, s midőn az ország összes kormányzatának alaptörvényeihez ké­pesti függetlenné tételéről czélravezetőbb uj intézmények létrehozatala által intézkedett a magyar törvényhozás 1848-ban. Tehát, ezen itten szóban forgó törvényes viszonyzat valódi tartalma : — a kölcsönös védelem, a személyi unió alapján. Sem kevesebb, de sem több. R­é­c­s­i Emil, 1 rész hirt, mely szerint azon magyar vasúttársaságtól, s mely „keleti Ferencz-József-vasúttársaság“ czim alatt a gr. Zichy Ferencz és Edmund indítására megala­kult, hogy Bécstől Sopronyon, Kanizsán és Zimonyon át, az európai vasútrendszert egybekösse kelettel és Konstanczinápolylyal, a kormány, mintha saját tulaj­dona lett volna, elvette a nevezett vonalat és annak mellék­ágait, s általada egy idegen bankárokból ala­kult nagy társaságnak. Idegen tulajdon fölött fölha­talmazás nélkül rendelkezni, nagy jogsérelem bármely alakban, s bármely viszonyok között. A­mi több, az állam a Rothschild-féle társaságnak e vasutat keve­sebb kötelezettséggel adta át, mint a magyar társa­ságnak — így nevezetesen nem kötelező a vasútvo­nalnak Zimonyig leendő nyújtására. Hatalmas társu­lat, melynek párisi, bécsi, triesti és olasz bankárok állottak élén, s állanak ma is. Tudjuk, hogy 1858-ban a háború küszöbén Ausztriának pénzre volt szüksége. Az állam a háború esetében félthette a tőle netán el­foglalandó társ olasz tartományoknak állami vasutait. Ki tudja, várjon fizettek volna-e kárpótlást e vas­utakért ama tartományok új urai? Az állam egy­szerre adott tehát túl a bécs-triesti és lombard-velen­­czei vasutakon, s a következés megmutatta, hogy előrelátó volt. Az állam 1859-ben a tőle elfoglalt olasz földön volt vasutaiért tán mit sem kap vala a piemonti kormánytól, e korai eladás által pedig ugyanazokért nem kevesebbet, mint 30 milliót kapott 1858 végén. Úgy látszik azonban, hogy a vásárló tár­saság elengedhetetlen föltételül szabá a dunántúli magyar vasutak átvételét is, s igy látá magát kény­telennek az akkori bécsi minisztérium a mások tulaj­dona fölött, azok hire, tudta nélkül rendelkezhetni. A vevő, a Rothschild-féle társaság, egyike a legha­talmasabbaknak a jelen korban. Birtokában van a bécs-triesti, a velenczei, lombardiai, piemonti és tos­canai vasutaknak s az összes dunántúli, vagy Duna jobb parti magyar vasutaknak. Főtendentiája ezen társaságnak, úgy látszik, Bécset és Magyarországot összekötni Triesttel és Olaszországgal. Fiume eddig elő nem foglaltatott tervébe. Azon társaság, mely egy­aránt otthon van Bécsben és Túráiban, melynek pénze bécsi, triesti és párisi zsebekbe vándorol, ter­mészetesen cosmopolita, mely sehol sincsen otthon. De másfelől az a szerencse, hogy egyszersmind otthon találja magát mindenütt, a­hol érdekei egyeznek a nemzetgazdasági érdekekkel. Míg Bécstől Triestig a társaság egészen ausztriai színezetű, Olaszországban egészen olasz, és hivatalnokai az olasz király, Victor Emanuel színeit viselik. Miért ne volna hát lehetséges, hogy Magyarorszá­gon e társaság m­a­g­a­­ legyen ? Ez igen is lehetsé­ges, annyival inkább, mivel ezen hajlamát már e pró­baút alkalmával volt alkalmunk tapasztalni. Nem­­csakhogy elnöke gr. Zichy Ferencz , magyar, hanem számos hivatalnoka, köztük a derék H­o­ll­á­n Ernő, számos mérnöke és hivatalszolgája is. A társaság tarifáját magyar nyelven fogja kiadni, (első magyar vasúti tarifa a lefolyt 12 év alatt!), s hivatalnokai és szolgái Magyarországon magyar egyenruhát fog­nak viselni. 20-án a sz.-fehérvári állomáson kék at­­tilás conductorok s pályafői hivatalnokok fogadtak. A megnyitásig az egész személyzet magyarlábon fog állani. A jövő országgyűlésen, ha Isten hosszú életet ren­delt neki, ezen társulat Ugye okvetetlen szőnyegre kerül. Ama két pont, melyben a magyar sérelmet lát, t. i. a keleti vasút megszűnésekor kötött 1858-i átvé­tel és Fiume mellőzése, ezen országgyűlés itélőszéke elé fog kerülni, nem hogy felbontassék a szerződés, hanem kiegyenlíttessék, s az ügy szépen, Magyaror­szág közvetlen érdekeire való tekintettel oldassék meg. Az országgyűlés egyezkedhet in oly föltételek alatt, melyeknél fogva a társulat érdekei minél inkább azo­nosokká válandanak hazánk érdekeivel, és nevezete­sen egy fiuméi vasút megépítésére alkudhatik meg szorosan meghatározandó idő alatt. Hála Istennek, tetű­nt azon tehetetlenség kora ha­zánkban, midőn csak erődtü­nk magunkban, csak meddő zúgolódással tápláltuk szivünkben az ellen- és rokonszenveket. Eljött a tettek ideje, mely képesít, hogyha valami bánt, tegyünk is róla, így a dolgokat is sokkal nyugodtabban, elfogulatlanabbul vizsgál­hatjuk. Az osztrák déli vasúttársaságra nézve sem ítélhet meg tehát senki, ha nem szólunk a legkisebb animositással. A buda-kanizsai vasútvonal egyelőre és mindig ne­vezetes fait-accompli marad. A buda-kanizsai vonal azt jelenti, hogy Magyaror­szág egyenes vasúti összeköttetésben áll a tengerrel. Eddig Bécs felé kellett fölkerülnünk, Pestről, hogy onnan a Semmeringen át Triestbe jussanak áruczik­­keink, a­mi főleg nyers terményekben nagyon költ­séges volt. Pestről Triestig 111 mértföld utat kellett tenniök, s a Semmeringen át csak kisebb részletek­ben lehet szállítni a terheket. Most már Budától Ka­­nizság 29 mértföld lapályon vezető, Kanizsától Pra­­gerhofig 14 1/2 mértföld, Pragerhoftól 37 % mértföld hosszúságú vonal vezet a tengerhez, a­mi összesen 81 mértföld. Nyertünk tehát 30 mértföldet,­­ a Semme­ring okozta késedelmet is beleszámítván, még ennél is többet. Kereskedelmünk már­is egyenes összeköttetésben áll az angollal. A teherszállítás már mártius 22-ikén megnyílik és pedig 50,000 mérő kukoric­ával, melyet az angol „Bibby and son“ hajótulajdonosi firma szál­lít Liverpoolba.­­ A­mint hitelesen értesültünk, a magyar búza ezen vasúton szállítva, már­is verse­nyezhetik Triesztben az odessaival. Különösen a liszt, hordókban és szárazon elrakva, igen nagy kivitellel kecsegtet. A szegedi gőzmalom lisztje Triesztben ed­dig is leghiresebb volt.­­ Az uj vasút a Dunán szál­litni szokott gabonát egyenesen fölveheti. A társaság gondoskodik dunai lakhelyről e czélra, s ez nem Bu­dán lesz, a­hol a pályaudvartól a Dunapartig a kisa­játítás óriási költségbe kerülne, hanem a tétényi vasútállomásnál, a­hol csak néhány ölnyi vasutág kívántatik a pályaudvartól a Dunapartig. Itt raktárakat és kirakodási hatórévet állít föl a társaság. Tétény­­nek, a­hol a Fehérvár felől jövő vasút először éri el a Dunát, e szerint nagy jövője van, s mit sem fog ál­lása változni, ha majd nem Triestbe, hanem Fiuméba szállíttatik a gabona és más nyers termény. Fontos kiviteli czikk az adriai tengerre a magyar hordó-donga, mely Angliában már is háttérbe szorí­totta a new-orleansit. Triest fa-raktárai eddig is töm­ve voltak a horvátországi és szomszéd magyar me­gyék ily nemű fél-gyártmányaival. Ezek könnyen megbírják a 100 köblábra 80 krjával vetett kiviteli vámot. Más fa­neműek szintoly kelendők volnának a külföld számára, de már ezeket nem esik hogy ama 80 krnyi vám jobban terheli, hanem a tengeri ható­ság még 20 krt vet rájuk, mert az osztrák hajó­építés emelésére a fa­kivitelt jónak látták nehezíteni. Igen fontos kiviteli czikk a gyapjú, mindenféle nyers bőr és marha­szőr, zsír stb. Azzá válhatnék még a ken­der is, a tengerész nemzetek számára (a len kevésbé) ; azzá válhatik a magyar asszu szilva, mely vetélked­hetnék a bordauxi-val. Eddig is gyakran árultak bosnyák és horvátországi szilvát bordeauxi gyanánt. A déli államvasút-társaság már érintkezésbe tette magát az angol hajótulajdonosokkal, hogy Triest és London közt egyenes és rendes csavar­gőzös­ közle­­kedés állíttassék föl. Eddig vitorlás­hajók közleked­tek, nem közvetlenül Londonnal, hanem Liverpoollal. A világ piaczával való egyenes összeköttetésün­kön kívül igen nevezetes az, hogy szellemileg is kö­zelebb jutottunk a külső nemzetekhez, az angolhoz, francziához, s főleg az olaszhoz, mely utóbbira nézve csak annyit kell megjegyeznem, hogy Budán fölülre a vasútra, egy nap alatt Triestbe, másfél nap alatt Velenc­ébe utazhatunk igen csekély költséggel. Olasz­­ország tőszomszédunkká lett. Salamon Ferencz: A bnda-kanizsai vasat. Ezen 29 mértföldet tevő vasútvonal ünnepélyes próbaútja 1861-ben mártius 20-ikán ment véghez. Sokkal fontosabb esemény, semhogy, bár röviden, be ne jegyeznék hazánk jelenkori, eseményekben gaz­dag történetébe. , Emlékszünk mindnyájan, mily nagy méltatlanko­dással vette hazánk, sőt egész Európa azon váratlan . Az „Agramer Zeitung“ hasábjain megjelent a nagy horderejű programm, mely a horvát nemzet ki­­vonatait tartalmazza, s mely néhány héttel előbb, két igen kitűnő talentumú és befolyású horvát honfi által előbb Deák Ferenczczel, utóbb velem is közöl­­teték. Midőn a tisztelt férfiakhoz szerencsém volt, ők azon nézetet fejezték ki, hogy miután a programm nyom­tatásban is meg fog jelenni, nem volna czélszerű ad­dig a magyar journalisticának a benne foglalt kérdé­seket átalában említeni, s annál kevésbé részletes bonczolgatás alá venni. Jankovich grófnak, ki e né­zetet ismételten beszővé a társalgásba, megígértem, hogy a programmot nem tekintem általam olvasott­nak, és hallgatni fogok felőle, míg az a sajtó útján egész terjedelemben közzé nem tétetik. S most az „Agramer Zeitung“ vádként említi, hogy a programm a magyar journalistica által szán­dékosan ignoráltatott. A szándékos ignorálást őszintén be kell val­lanom, de azon figyelmeztetés mellett, hogy ez a hor­vát uraknak tett ígéretemnél fogva történvén, talán nem érdemlett volna korholást. KEMÉNY ZSIGMOND.

Next