Pesti Napló, 1862. június (13. évfolyam, 3692-3714. szám)

1862-06-03 / 3693. szám

— Nagy-Becskerek, máj. 27. Hatalmas esőnk van, mely tán föleleveniti elszikkadt, ki­égett vetéseinket. Gabnaüzletünk csendes, 83— 85 ftos búza 4—4 ft 40 kr, kétszeres 3 ft 40— 80 kr, árpa 2 ft 50 kr, zab 1 ft 50 kr, kukoricza 3—3 ft 10 kr. A vízállás igen jó. V­eszprém, máj. 27. Tiz nap óta majd minden nap van több kevesebb esőnk, néha zi­vatarral. Vetéseink rendkívül gazdagok. A gab­­naföldek ifjú erdőhöz hasonlitnak, oly magas, szálas a gabona. A gabnaárak mind e mellett emelkedőben vannak. Búza 4 ft— 4 ft 30 kr, két­szeres 3 ft 40—50 kr, rozs 2 ft 80 kr — 3 ft, árpa 2 ft—2 ft 20 kr, kukoricza 3 ft 20 kr, zab 1 ft 80 kr, bab 4 ft, köles 3 ft 20—50 kr. K A 1 C a T é 1­­* k. Pest, junius 2. * A fiumei zavargásról írja a „Pozor“, hogy mi­dőn az új „Fiume vármegye“ zászlajának fölszen­teléséről a grabniki mezőről visszatérő menet,mely kizárólag horvátokból álla, este a városba érkezett: a Jellacsics tértől a kaszinóig tolongó 2000 nyi tö­meg által a menet minden kocsija fütytyökkel,macs­kanyávogással és orditozással fogadtatott; a nép az utczákon „éljen“ kiabálással forrongott; s a ko­csikban ülőket a gúnyjeleken kivül égő szivar­­darabokkal és kövekkel dobáló, és e tekintetben nem kíméli meg a délszláv párt kedvenczét, a dia­kovár­­ püspököt sem. Néhány horvát megsebesít­tetett. A franczia consul gyaláztatott. (Miért ?) Végre katonai beavatkozásnak kell­ a rendet hely­reállítani. A „Pozor“ továbbá két kémről is be­szél, kik a grobniki mezőn elfogattak. * A magy. kir. helytartótanács a ma­gyarországi összes nyilvános iskolák- és tanintéze­tekhez azon fölszólítást intézte, hogy a körükben találtató szerb tanulókat összeírják, vagy ha ilyek az iskola keblében nem léteznének is, ez iránti pontos kimutatásukat neki felterjeszteni köteles­ségüknek ismerjék. * A pesti városi tanács a magy. akadémia pa­lotája építésének foganatba vételéhez a megkíván­­tató engedélyt a szokásos szabadalmi díj önkény­­tes elengedése mellett adta meg. * Sailer Ferencz pesti órás a Ferencziek te­rén annak idejében ajánlatot tett egy óra készítése iránt, mely az akadémia palotáját diszesítendette; miután azonban, mint a tervből láttuk, óra nem fog az épületre alkalmaztatni, e helyett a hazafias érzelmű iparos ajánlatát 500 ft készpénz adomá­nyozásával váltandja be. * P­é­c­hy Ferencz, cs. k. kamarás és valóságos magy. kir. helytartótanácsos, a magy. kir. hely­­tartóság második elnök helyettesévé neveztetett ki ő Felsége által. * A pesti ág. evangélikus szláv közön­ség ismeretees ügyében a m. kir. helytartótanács a helybeli város tanácsot jövőbeni miheztartása vé­gett arról értesítette, hogy egy épen most kibocsá­tott m kir. udvari rendelet szerint a bányakerü­leti autonóm superintendens illetékessége a pesti evang.­szláv egyházközség és lelkészének minden ügyeiben, a törvények és a törvényes gyakorlat értelmében, kétségbe sem vonható. Egyszersmind a pesti szláv község lelkészének benyújtott pana­sza elintézés végett a bányakerületi főtiszt, supe­rintendens, Székács József úrhoz tétetett át. Mint tudva van, az itteni szláv község lelkésze a Sep­tember­ pátens hive, minél fogva e község hozzá­tartozóinak egy kis részével az autonóm egyhá­zon kivül áll. * Azon két egyén, ki a „Pozor“ szerint a grob­niki zászlószentelésen mint kém elfogatott, mint a M. O.-nak Írják, két, a műveit osztályhoz tartozó magyar volt, a kik is a gr. Batty­ányi Gusztáv tulajdonaihoz tartozó vendéglőből nyu­godtan nézték az egész jelenetet, és mit sem tet­tek. Mindazáltal két szerezsán által Fiuméba kí­sértették őket. Smaics főispán mindkettőt becsüle­tes embernek nyilatkoztatá, azonban az illető szol­­gabiró nem hallgatott szavára. — Fiuméban a za­vargókat két század nyomta el. * Gr. Festetits György palotájának építé­sét már megkezdették. E díszépület — mely mú­zeumunk környékét kétségkívül emelendi — egy emeletes lesz, és renaissance-stylu, igen gazdagon ékitett homlokzattal birand. * A helytartótanács megszünteté a szabad hús­­vágás ellen eddig fenforgó akadályokat. Az újabb rend főpontjai: mindenki vághat húst, ha mester­sége szerint nem is mészáros; nem szükséges, hogy pesti lakos legyen; pénzalapot sem kell kimutat­nia, sem a ezek pénztárába nem kell biztosítékot letenni; végre külön jégvermet sem kell tartania, így eléggé meg van könnyítve a vállalat, s óhajtan­dó, hogy a szándékolt ezél is eléressék, t. i. hogy olcsóbb legyen a hús. * Sopronból értesítnek bennünket tegnapi ke­lettel, hogy a magyar biztosító társulat ügynöke O­r­m­ó­d­y Bertalan, ki csak néhány nap óta tar­tózkodók ott, május 30-kán elfogatott, és szoros eiset alatt tartatik a lovas kaszárnyában. | * A­z egyesült államok hadsereg­ébe a jelen ameri­kai háború folyama alatt sokan mentek Európából is szerencsét próbálni. A washingtoni kormány azon­ban május­­8 -án hivatalosan ki­jelenté, hogy töb­bé nemcsak hogy nem fogad be önkényteseket az unió hadseregébe, de a toborzásokat is teljesen megszünteti. E kijelentés is alkalmasint a karinthi döntő ütközet eredménye. * A május 31 iki „Triester Zig“ közli a török­osztrák kereskedelmi szerződés főbb pontjait. A hajózásra vonatkozó szabványok a török angol s a török-franczia szerződésben foglaltakkal öszhang­­zanak. A behozatali vám a szárazföldön 6%re szál­líttatott le. Az ausztriai birodalomból a só Bosniá­­ba s Herczegovinába 10% behozatali vám mellett megengedtetik. A szerződés a ratifikáció kicserélé­séig megszabott egy havi időköz után lép hatály­ba.­­ A trieszti városi tanács máj. 30 iki ülésé­ben a tanügyi választmány megbizatott, hogy egy olasz tannyelvű gymnásiumnak a város költségén leendő felállítása tárgyában javaslatot készítsen. * A „Vasárnapi Újság“ legközelebbi száma Conte Domini Vinczének, a fiumei tengerész­iskola érdemdús igazgatójának arczképét közli. A derék hírlap e megemlékezését fiumei hazánk­fiai kétségkívül kedvesen veendik. * Az ungvári nyomdából épen most került ki : „Az 1848—49 iki szabadságharcz története“; első füzet, irta Mészáros Károly. Ára 40 kr. * Folyó hó 19-kén Holdmezővásár­helyen, 20 án Kishegyesen (Bács), 21-én Galantán (Pozsony), Rettegen (Erdély), 21-kén Tisza-Lökön, Miskolcz vidékén, 23-kán Eleméren (Bánság), 25 kén Po­zsony megye több határában, Zalaegerszegen, Szi­szek vidékén, 26-án Galgóczon (Nyitra megyében) tett tetemes kárt a jég. — Holdmezővásárhelyen sok gazda keserűen bánja, hogy noha évenkint rendesen biztositni szokott, mindaddig halogatta a biztosítást, mig megtörtént a szencsétlenség. A magyar biztosító társaság azonnal intézkedett az őt érdeklő károkra nézve. * A pesti szervita convent perjele folyamod­ványt nyújtott be a várostanácshoz, hogy a zár­dának az úri és zsibárus utcza sarkára dűlő nagy telkére — melyet most undok kőfal disztelenit­l három emeletes bérház építketése engedtessék meg. * Az aradi g. n. e. templom alapkövét, május 29 kén tették le teljes ünnepélyességgel. * A német színházban a szombati előadás al­kalmával egy 14 éves lánykának ruhája a szín­padi lámpáktól lángot kapván, a szerencsétlen gyermek teste minden oltási kísérlet daczára is annyira összeégett, hogy az áldozat másnap éjjel meghalt. Winter igazgató úr, a­ki saját kezeivel akará eloltani a lány égő ruháját, jelentéktelenebb égetési sebeket kapott. * Lisznyai Kálmán Pozsonyban is rende­zett költői estélyt. * A magyar kereskedelmi bank, f. hó 14-kén d.­e­ 10 órakor tartandja közgyűlését. * A lóversenyekre közlekedő bérkocsik díjszabályzata következőkép állapíttatott meg: egy kétfogatú bérkocsi viteldíja ki és vissza 7 ft; egy comfortáblé 4 ft; az omnibusokon egy sze­mélytől szintén oda és visza 1 ft. 40 kr. fizettetik. * B­a­l­a­s­s­a Gyarmaton t. hó 21 ikén rendez­tek sorsjátékkal egybekötött hangversenyt a hely­beli kisdedóvoda javára, mely 500 frtot jövedel­mezett. Gr. Zichy Ferencz és gr. Zichy Lipót ugyan e czélra 6500 ftnyi alapítványt tettek. R­á­c­z­­ Al­más­o­n pedig pünköst másod napján műkedvelői színi előadás lesz az írói segély egy­let javára. A „Falusiakat“ adják elő. * W­ö­h­­­e­r zenedei tanár úr által felkéretünk kinyilatkoztatni, miszerint az „Ungarische Nach­richtenében terjesztett azon hír, hogy e „német d­al­ár­d­át“ szándékoznék alapítani, nem való, minthogy a Wöhler tanár úr vezérlete alatt ala­kult egylet „Pesti Unió“ nevet fog viselni és semmiféle nemzetiségi törekvéseknek előmozdítá­sára nem szolgáland, miután kizárólag mű­vészi szempontokkal birand. — Tisztelettel felkérem az összes ungh megyei gazdaközönséget, különösen pedig azokat, kik már az Zemplén unghi gazdasági egylet tagjai, jú­nius hó 16 án Unghvárt, a „korona“ czímű ven­déglőben, délelőtti 10 órakor tartandó értekezletre minél számosabban megjelenni. Az egyesületi ta­gok azonfelül az eltévedt aláírási ivek megnyitá­sát, és a lejárt dijak befizetését ugyanekkor leend­­nek eszközlendők. — Tisztelettel felkérem a ha­zai lapok szerkesztőit ezen felhívást becses lapja­ikba felvenni. Kelt Unghvárt, máj. 28. 1862. Pet­ro­v­a­y Ákos, a zemplén-unghi gazdasági egylet m. alelnöke. * Magya­rvárt máj. 30-kan Kilén­yi pesti születésű gazdasági intézeti gyakornok fébelőtte magát, — mint hátrahagyott levelében írja — me­rő életuntságból. * Irodalmunk ifjabb bajnokai között a legte­hetségesebbek egyike D­a­­­m­a­d­y Győző, ki több évi szorgalmas irodalmi működése folytán, mint határozott lyrai tehetség ismertette meg magát a közönséggel, előfizetést nyit válogatott köl­teményeire. Dalmady költeményeit gyöngéd érzelem, majdnem nőies finomság, tiszta felfogás, ügyes formakezelés és bizonyos egyöntetűség jel­lemzik, mely ellen a változatosság barátai bár te­hetnek is kifogást, de a mely viszont a költő s­a­ját modorának ismertető jele lévén, másrészt arról tanúskodik, hogy a fiatal író már önállóságra jutott, s önállóságának azonos bélyege tűnik fel minden egyes költeményén. — A jelen kötet aján­latára egyébiránt álljanak itt Jókai Mórnak az előfizetési fölhíváshoz csatolt ajánló szavai: „Min­den e költeményfüzért — úgymond jeles írónk — az olvasó közönség figyelmébe ajánlom, azon öröm­teljes elégtételt érzem, mely támad bennünk, mi­dőn egy kellemes jóslat teljesültét jelenthetjük. Évek előtt én vezetem be az irodalom kü­zdterére Dalmadyt, azon reményt fejezve ki, hogy benne egyiket a leghivatottabb tehetségeknek sikerült fölismernem. Mennyire igazolták az évek e vá­rakozásunkat, a felöl elégülten fog az olvasó közönség e költeményfüzér által meggyőződni, mely a fiatal költő emelkedett szelleméről, az erő kifejezésében gyöngéd s a gyöngédségben erős költői alakításáról tesz tanúságot; — e költemény­­füzér, bizton hiszem, elseje lesz azoknak, mik köl­tőnk tollából a maradandó becsüek számát növelni hivatvák. — Pesten, máj. 20 án 1862.“ A 15 nyo­mott ivén f. évi jul. hó végén, díszesen megjelenen­dő költemények előfizetési ára : 1 ft. 50 kr. Disz­­kötésben 2 ft. 50. kr. Gyűjtők 10 után tisztelet­példányban részesülnek. Az előfizetési pénzek bér mentve Heckenast Gusztáv kiadóhivatalába (egye­­tem-utcza, 4. sz.) július hó végéig küldendők be. A példányok bérmentesen fognak postára adatni. * A derék, ügyesen szerkesztett „Pécsi La­pok“ nyomdai zavar következtében bizonytalan időre fel fognak függesztetni június végével. * A maros­vásárhelyi műkedvelők f. hó 18 -án a magyarországi árvízkárosultak fölsegélésére tar­tottak színi előadást. * A pesti vízvezetékre újra következő árak be­fizettek 25—25 ftot: Wechselman J., Muttyánsz­­ky István, Schneider József, Fischer F. L., Hartl József gyógyszerész, Beer Zsigmond, Heidlberg Lipót W., Blasz Mór, Fähndrich Simon, Musitzky Jakab , Möster József, ifjabb Haáder György, Cséry Lajos, Lampel Róbert, Heffler F., Schwobo­­da József, Thurn János, Prokisch János, Lustig József, Fabesch Márton, Karpf Ignác­, Kazertz Jó­zsef, Hoffmann József, Brem Ferencz, Ivanovits Alajos, Leitgeb János. — A „Pesti Napló“ május 27-iki, 11- ik szá­mában megjelent a „Magyar Sajtó”ból átvett köz­leményt illetőleg, kötelességem nyilvánítani, misze­rint Vácz J. közönsége — a nyári idény alatt, mint mindenütt, úgy itt is eleinte kevésbé látoga­tott színi előadásainkat — értesülvén boldogult férjem súlyos betegsége és nyomasztó anyagi helyzetemről — oly hazafias, és nemes pártolás alá vette, miként utolsó előadásaink jövedelméből adóságaimat törleszthetem ; és így nem való, hogy szegény férjem éhséggel küzdve halt meg, és hogy nekem számára a szükséges táplálékot kéregetnem kellett volna Tudomásra jutván pedig elhunyta, több váczi lelkes hazafi gyűjtőiven adakozott a te­metési költségek fedezésére, sőt P. K. kőfaragó úr, egy ingyen készítendő sirkó felállítását is nemes­keblűleg megajánlotta Igaz ugyan, hogy a nemzeti színház tagjai is adakoztak eltakarítására, de ez tudtomon kívül történt, miért úgy lelkes pályatársaimnak, mint különösen a t. váczi kö­zönségnek, hazafias pártfogásukért legforróbb kö­­szönetemet nyilvánítom. Vácz, május 30-kán 1862. Tóthné. * Nagy-Rőczén az evangélikusok tót gymnásium felállítását határozák el. * A budai népszínház fenntartására és gyámo­­litására segélyt küldöttek Pap Antal ur által Fe­­hérmegyéböl gr. Zichy Kamil 50 ft, gr. Zichy Aladár 100 ft, Trencsénmegyéböl gr. Nyáry, szül. Bossányi Anna 10 ft, Szathmármegyéből Urai Ká­roly 1 ft, Urai József 5 ft, Puskás Ferencz 10 ft, Borsod megyéből Kostyán Kun Judith 20 ft, Bécs­­ből Michalik Rikhárd 2 ft, Syré Frigyes 5 ft, Hau­­ner J. 2 ft. Összesen 205 ft. * Gráczban és környékén f. hó 23-dikán nagy felhőszakadás volt, mely alkalomkor a villám va­lami 20 szót ütött le a városba, de nem gyújtott s nem is sértett meg senkit. Nem úgy a környéken. Libenauben egy földmives háza és istálója, a vil­­lámgyújtás következtében, porrá égett. Eggenberg­­­ben pedig egy lányka, villámtól találva, halva ro­gyott össze. * Olvastuk Károlyi Istvánná, szül. B­e­n­i­cz­­k­y Teréz újonnan megnyitandó nőneveldéjének programmját, és csak dicséretet mondhatunk róla. A tanfolyam 4 évre terjed : nevelés, tanítás, és mindennemű ellátásért fizet egy egy növendék évenkint 400 ftot. Társalgási nyelv magyar és franczia. Mindenik osztályban az előszámlált tan­tárgyak fokozatos előhaladásban fognak tanít­tatni. Vallástan : bibliai történet, hittan, s az egyházi történelem. Magyar nyelvtan : fogalmazás, helyes­írás. Német­ és franczia nyelvtan : elméle­tileg, főleg gyakorlatilag, hogy a növendékek ne csak könnyűséggel beszéljenek ezen nyelveken, hanem jól is fogalmazzanak. Történelem : a világ eseményei főbb vonalaiban, különösen a magyar történelem egészen felfogva. — Földrajz : a föld­ről általánosan, különösen Magyarország föld­rajza. — Számtan : mennyi az élet közönsége­sebb viszonyaiban mellőzhetetlen. — Természet­­tani és természetrajzi helyes fogalmak. — Szépírás, rajzolás, ének, zene, táncz. Kézi ügyességeik kép­zésére tanulnak : kötést, horgolást, hímzést, főleg ruhaszabást és varrást. * Czivi­zálódunk , már a vasúti vonatokat is kezdik nálunk is kirabolni, mint Olaszország s Ame­rika némely vidékein. A múlt éjjelek egyikén ugyanis néhány tolvaj egy igen lassan haladó te­­hervonatot vevén észre a vaspályán Monor és Pi­lis közt, észrevétlenül felhágtak reá és több cso­mag vörösárut raboltak el, azonban már kézre kerültek.­­ A pesti egyetemi dalegyletbe, mint pártoló tagok léptek be: Pestről Pauler Tivadar 15 fttal, Balassa János 10 fttal, Roder Alajos 10 fttal, Sauer Ignácz 5 fttal, Schopper György 5 fttal, Konek Sándor 5 fttal, Karvasy Ágoston 5 fttal, Kautz Gyula 5 fttal, Récsi Emil 5 fttal, Wenzel Gusztáv 5 fttal, Rupp János 5 fttal, Linzbauer Ferencz 5 fttal, Wagner János 5 fttal, Arányi Lajos 5 fttal, Stockinger Tamás 5 fttal, Semmelweiss Ignácz 5 fttal, Nedelko Döme 5 fttal, Szombathelyről Bit­­nicz Lajos 5 fttal, Fekete János 5 fttal, Kopsz János 5 fttal, Pécsről Jónás József 5 fttal, Kalo­csáról Ábrahámffy János 5 fttal. Ezen első, úgy az ezutáni közlések a t. ez. pártoló tagoknak nyug­­tatványul szolgálandnak. — Pesten, 1862. május 24 én. Erdősy Gyula, egyleti elnök. * Somogymegye Taszár helységének lakói a tagosztály kivitelének ellenszegültek, s a föld­mérő mérnököt munkálódni nem engedték. Ka­tonai erő küldetett tehát ki 30 dzsidás képében, a­kik, midőn megérkeztek, a bujtogatók által fel­izgatott nép által megtámadtatának. A dzsidások erre fegyvereiket használván, elszéleszték a za­vargó tömeget. Ez alkalommal — mint a Lt.nak írják — többen megsebesültek, még pedig néhá­­nyan életveszélyesen. A főczinkosok befogattak, s a földméreti munkálatok katonai fedezet alatt megkezdettek. * A frankfurti „Zeit“ a legmelegebb sza­vakkal emlékszik meg a londoni világkiállítás osztrák osztálya­ és különösen a magyar kiállít­­mányokról. A magyar bort, olajt, búzát, fát, gyap­jút, dohányt „csodálatra méltóknak“ nevezi és ma­gasztalóig említi fel, hogy mind e kiállítmányok­­ban a magyar nemesség legkitűnőbbjei közül is sokan vettek részt. * A császárfürdői bálok, melyeket néhány fiatal embert akart rendezni, már születésük előtt meg­buktak, s mint halljuk, elsejük sem fog megtar­tatni. * A villányi hegy nemcsak kitűnő bort ad, ha­nem ez utóbbi hetekben oly földet is találtak rajta, mely vegytani vizsgálat folytán, oly jó minőségű víz­hatlan mésznek (cement) mutatkozik, hogy pár­ját a continensen ritkítja. Mondják, hogy e föld­réteg oly hatalmas, miként a kereskedés nevezetes ágává nőheti ki magát. * A Zágráb Varasd közötti postaúton ismételve fordulván elő rablási, útonállási esetek : a málha­­postaszekerek néhány nap óta ez után katonai fö­­dezet mellett szállíttatnak. *Nyitsnyay Gusztáv Hold-Mező Vásár­helyit az ifjúságból állandó műversenytársulatot alakított. * A pesti pályaudvarral átellenben fekvő egy­kori czukorgyári épületeket és telket Clayton Shuttleworth és társa angol gépész czég vette meg 250,000 ftért, s rajta nagyszerű gaz­dasági gépgyárt állitand. * A pécs kanizsai vasút­vonal előmunkálataira a PO­ L-k szerint az engedély f. hó 1- én meg­adatott. — A fehérvár-eszéki vonal előmunkálatai pedig — valamint az arad-szebenié is — már tény­leg megkezdettek. * E­r­­­c­h Gusztáv kiadásában közelebbről a következő nagy érdekű könyvek jelentek meg : 1.) Egyetemes történelem. Irta Hun­fal­vy János. Második javított kiadás. Első kötet: Az ó­kor történetei. Nagy 8 ad rét 310 1. Ára 1 ft 50 kr. 2) Géptan. Reáltanodák, félgymnáziumok és magán tanulók számára. Irta P­e­t­z­v­a 11 Otto. Ábrákkal. Nagy 8­ ad rét 414 1. Ára 3 ft. 3.) A­z államháztartási vagyis pénzügyi tu­­d­o­m­á­n­y. Irta K­a­r­v­a­s­y Ágost egyetemi tanár stb. Díszes kiadás 206 1. Ára 1 ft 60 kr. 4.) C o n i n g s b­y, vagy az uj nemzedék. Disraeli Esq. után angolból Bokor. Három kötet. Ára 2 ft. 5.) Petőfi életéből. (Regényes rajzok. Irta Szo­k­o­l­y Viktor. 2 ik kiadás. Szép kiadás 209 1. Ára 1 ft. — F. évi Junius hó­t én a pesti lövöldében tar­tott széllövés alkalmával következő urak jutalmat nyertek: T. Pán ur egy szeglövést magának, t. Ratzky ur egy négyes lövést Zettner urnak, t. Rátzky ur egy négyes lövést Wallenfeld urnak, t. Eckel ur egy négyes lövést Medetz urnak, t. Nietsch ur egy négyes lövést Fleischl urnak, t. Mautner ur egy négyes lövést magának, t. Krones ur egy né­gyes lövést magának, t. Colland ur egy négyes lö­vést magának, t. Zoller ur egy négyes lövést ma­gának. * Emich Gusztávnál megjelent : Tarka könyv. Humoreszk­, beszély- és életkép gyűjte­mény. Irta S­z­o­k­o­l­y Viktor. Szép kiadás. A két kötet ára 2 ft. * Hartleben K. A. bizom­ányában megjelent Jósika Miklós : Egy magyar család a fáradalom alatt czimü korrajzának IX-ik és X ik kötete. — A k. m. természetudományi társulat május 28-diki szakgyülésében Nendt­­u­i­c­h Károly tudor az agyagosi ásványvíz vegy­­bontásának eredményét adta elő. E viz Zemplin megye Sárossal határos bikkes s tölgyes erdejében esik, s a­­vegybontás szerint a keserüsós vizekhez tartozik, kiváltó só tartalommal s tűzálló alkat­részei oly nagy mennyiségével, hogy az acheni s badeni vizeket i3 e tekintetben felülmúlja. Érte­kező ásványvizeink vegybontásának mindinkább előhaladtával valóban méltán mondhatta el, ha­zai vegyészeink teszik a­­magukét, csak bár a tulajdonosok is a kényelem, kiállítás tekintetében hátre ne maradnának ! Azután Balogh Kálmán, orvostudor, az „An­nales des scienses naturelles“ XVI. kötetéből több az állatti É­lettan köréhez tartozó értekezleteket közölt kivonatban. 1) Robin azon nevezetes felfe­dezését adta elő, hogy a Nephelis féreg­­ pete­fészkében a peték csak akkor képződnek, ha a spermatophorák oda már bejutottak, a peteképző­dés ugyancsak az említett spermatophorák köze­pében menvén véghez. 2) Dareste részint a régi meglevő tapasztalatok, részint saját észletei nyo­mán azon eredményre jutott, hogy a kettős torz képletek nem Beer állítása szerint a peték osztó­dása, hanem ellenkezőleg két vagy több pete ösz­szeolvadása által jönnek létre. 3) Droka a kettős sárgájú tojásokkal tett költési kísérleteknél azt találta, hogy majd két egyenlő nagy, majd pedig két különböző nagyságú ébrény fejlődik ki ugyan egy tojásban, míg az is megtörténhetik, hogy csak egy, vagy pedig egy sem jön létre. Továbbá Tóth Sándor a derna-bodonosi föld­­égésről emlékezett, hogy t. i. azon egy szemtanú által tett tudósítás az „Idők Tangjá“ból, miszerint említett helyen 1859-ben előbb egy 4 □ öl terü­letű hely kezdett melegedni, s azóta az égés a hegy felé 18 ölnyit haladt, miről újabb a hely­színéről vett tudósításai is tanúskodnak, átment elébb a hazai, később a külföldi lapokba is a­nél­kül, hogy eddig valaki a dolog felvilágosításához szólott volna. Addig is hat, míg a helyen megje­­lenend, következőket mond el, mint a hely isme­rője : Bonos elmagyarosodot­tól és Alsó - Felső- Derna román faluk, Bihar keleti Erdélylyel hatá­ros részén, harmadkori képletü területen, gazdag s hatalmas barna kőszén telepek felett, ezenkívül határuk az asphaltban is oly gazdag, hogy péld. Bodonos mellett évek során át már jelentékeny forgalmú asphaltbánya áll. Ezenkívül már Fé­nyesnél írva áll e vidékről hogy rajta több föld­alatti üregek léteznek. Ehhez véve, hogy kőszén telepek kül vagy belokokra beálló égése ismeretes napi dolog, a derna bodonosi jelenetet egyszerű föld­alatti gyuanyagok égésének nyilvánítja, állott legyen be a­z égés kül vagy belokra. Ezután szólott általá­ban a Rézhegység természetrajzi gazdagságáról, nevezetesen a Nendtvich­s Hauer által már vegyi­összetételben is ismert asphalt, kitűnő tűzálló a fazék agyag, kőszén festő s kallóföld eljöveteléről; ily földet s asphaltot egyszersmind be is mutat­va, továbbá számos ritka növényeknek, mint pél­dául bókoló türempik — Carpesium cernuum —­ s ritka állatoknak, mint például havas bagoly — stryx nyetea — itteni létezéséről. Most azon helytartósági rendelet olvastatott fel, hogy ezentúl a közgyűlések kormánybiztos jelen­létében lesznek tartandók. Végül a könyvtár ré­­széről újabb küldemények jelentettek be. Tóth Sándor. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről jun. 2. 5% metalliques 70, 65 Nemzeti kölcsön. 63, 95. Bankrészvény 830. — Hi­telintézet 12, 50. — Londoni váltók 130,25. — Arany 6,22. NEMZETI SZÍNHÁZ. Junius 3 ra van kitűzve „Az utolsó levél.“ Vigj. 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Jun­. 3-ra van kitűzve „A tücsök.“ Életkép 5 felv. — Szabadkáról. A vadasz és Versenylap I. évi 14. számában Szabadkán ápr. 24-én tartott lóversenyt érintő czikk jelent meg többektől componálva, Kristoforovics János írnok ur ne­ve alatt közölve. Ezen czikben nevem a pálya bírák névsorában valótlanul cs. k. kapitányi Tárcza. Az új földesúr.*) Regény. Irta Jókai Mór. (Folytatás. **) A kik egymást nem ismerték. A csónakok megérkezései nem fogadták va­lami csótánynyal, már a­hogy tudniillik színpa­don történt volna, általános egymás nyakába borulást scénázva impromptu, a­minek az volt a legfőbb oka, hogy az udvaron belől folyvást annyi volt a dolog, hogy éjfél tájon is talpon tarta az embereket. A roppant, húsz holdnyi tér, melyet az udvar, park és szérüs kertek képez­tek , mint egy körülkerített sziget a tenger kö­zepén el volt lepve ökrökkel, lovakkal, birkák­kal, miket a tanyákról idehajtottak a viz elöl, a béresek egy része azoknak rendbentartásával foglalkozott, más része a cselédségnek rőzsekö­­tegekkel erősité a töltést, a hol félteni lehetett; jó formán észre sem vette senki a vendégek ér­­keztét, az ispánon kivül, kinek erősen lelkére köté Kampós uram, hogy a csónakokat lakatra kösse, s a lakat kulcsot a zsebébe tegye. — Csakhogy itthon volnánk! Már most mél­­tóságos uram, leszek olyan bátor, a kisasszony­hoz magam elvezetni; látom még ég a gyertya a szobájában; ifjú ténsuram maga is oda talál az alatt az öreg úrhoz. Ankerschmidt kezet szorított Aladárral, s a folyosón kétfelé válva, egyik jobbra, másik bal­ra tért. Mi tartsunk Aladárral. Az öreg úr is ébren volt még, midőn öcscse benyitott szobájába s örvendve jött eléje. — Hozott Isten! hogy jöttél ide? — Egy lélekvesztőn. Ankerschmidtet is ma­gammal hoztam. — Azt ugyan jól tetted, a leánya agyonsirja magát apja után , azt meg én hoztam ide. Fáradt vagy ugye ? — Arról nem tudok semmit, hanem inkább szomjas. Hajnal óta nem találtam vizet, pedig rajta jöttem. — Tehát éhes is vagy? A vacsora kész. — Hogy vártak vele ily későig? — Kampósra vártunk, ki csónakkal körjára­tot tett, hogy nincs e valahol veszedelem a fa­luban. — Találkoztunk. Együtt jöttünk vissza. Ő riasztotta fel álmából Ankerschmidtet, ki szeren­cséjére aludt azalatt, mig kastélya romjait meg­kerültük s nem látta sokáig azt a pusztulást. — A vacsora kész, de te válts öltönyt, mert kisasszony van a háznál. Itt szobád kulcsa. — Egy percz múlva készen leszek, szólt Ala­dár s az ismerős szoba kulcsát átvéve, megölelé bátyját s eltávozott, úgy tett, mint a ki tudja, hogy otthon van. Aladár, mig bátyja házánál hagyott ruhatárá­ban válogatna, elgondold magában, hogy mégis szépen van az elintézve a világon, hogy mikor egy embert minden porczikájában megtörtek, földhöz csaptak, meggyűrtek, eltettek, megté­­pásztak, megint kilöktek, akkor az ember a leg­első ellenségét, a­kit előtalál, felveszi a csónak­jába, reggeltől estig izzad vele, hogy hazahozza, szárazra tegye, s mikor aztán már fáradtan, éhe­sen, szomjasan szeretne végig nyúlni a legelső szalmaágyra, akkor még szépen frakkot kell húznia, hogy az ellensége leányától megkérdez­hesse : „Wie befinden Sie sich, mein Fräulein?“ Aladár semmi roszat sem kívánt a kisasz­­szonynak magában, de azt csakugyan nagyon szívesen hallotta volna, ha azt izené vala, hogy nem jöhet a vacsorához, mert migraineje van, vagy már lefeküdt. E várakozása azonban meghiúsult, nem so­kára halla nagybátyja szavait, ki őt sürgetni jött. Az étel az asztalon , a vendégek hiva vannak. Jól van, tehát essünk át ezen is. Az öreg úr megrázta Aladár vállát s azt dör­­mögé neki: képzeld, mintha abba a dan­dóba mennél, a melyben a branyiszkói nap után reg­gelig tánczoltál. — Lehetett akkor, sugá vissza Aladár. Ezzel az ebédlő felé siettek, melyhez egy kö­zös folyosón keresztül lehetett mind a két szárny­ról jutni. így történt, hogy csaknem az ajtónál találkoztak össze a lovaggal és leányával. Ilyen szűk helyen sokkal kevesebb czeremó­­niát lehet az embernek egymással tenni, nem is nézheti senki, merre van jobb, merre van bal, de még a dolog természete is úgy hozza magá­val, hogy a bemutatásokon hamar át kell esni, mert az ajtóban nem lehet megállni. Ankerschmidt egyik kezével leánya kezét fogta, másikat szívélyesen nyujtá Garanvölgyi­­nek s megrázta azt emberül. — Uram, ön tudja azt, hogy én önnek mit tartozom köszönni. — Semmit többet, mint a mennyit ön tett vol­na én értem hasonló helyzetben. — Én gyermekemet köszönöm önnek. Ankerschmidt e szónál kénytelen volt leánya előtt tért nyitni, s a­mint e perezben Erzsike és Aladár egymással egyszerre szemközt kerültek, a természethű gyermek hirtelen óvhatlanul oda­­nyujtá kezét Aladárnak, s e szókat rebegé : — Én pedig önnek atyámat köszönöm. Ha e kéz reszketéséből, ha e hang csodálatos varázsából, ha e szemek igaz babájából nem értett volna az ifjú valamit, úgy nem érde­melné , hogy egy ilyen tündértitkú könyv még valaha nyitva legyen előtte feledve. A másik perezben már észrevette a leányka, hogy el hagyta ragadtatni magát, s félénken húzta vissza kezét, és szemeit nem merte többet felemelni azon arczra, melynek képe oly régóta él már szivében. Szerencsére az estebéd zaja, s Kampós uram kínálgatási kedve hamar más irányt adtak a tár­salgásnak, ki is a bortól nem sokára jó kedvet kapván, kezdett nagyon beszédessé válni. Más­kor is az volt, de most duplán. — Csak azt az egyet sajnálom, hogy Aladár urfi nem volt itthon a veszedelemkor. — Miért öreg­ ? — Hogy maga szabadíthatta volna meg a kisasszonyt. Ez már úgy illett volna. Én azt re­gényben mindig úgy olvastam. Hiszen mink öregek.............. Aladár látva, hogy ez most mindjárt vesze­delmes dolgokat fog pergetni, belevágott a be­szédébe. — De azért én is követtem el útközben hős­tetteket, a­mikről valaha regényt lehet írni; én is mentettem meg veszélyben forgó lényt a végső pillanatban. Ankerschmidt gondolá magában , no ez a fiatal ember szereti itthon elmondani a viselt dolgait, a megmentett népségről: ha szereti, hát tegye. — Hol ? kit ? kérde mohón Kampós uram, ki szörnyen kapott rajta, hogy Aladárnak egy­szer már a saját szájából authentice hallhatja egy hős kalandját. — Hát a jegenyesen túl — egy ürgét. Szólt Aladár mosolyogva. — Ah. Oh. Hangzott több oldalról is a ked­vetlen észrevétel. Maga Ankerschmidt is meg­­restette a dolgot s sietett helyreigazítani a tudó­sítást. — No, azt elhallgatja fiatal barátunk, hogy a jegenyésen innen meg vagy ezer embert szaba­dított meg nagy erőfeszítéssel és egy jó ötlet által. — Ah, könyörgöm a lássan, hogyan volt az, tessék elmondani! szabadék Kampós úr, nagyon rajtaesve a hangon. (Dehogy nem, gondolá magában Ankerschmidt, majd itt a leányom előtt, hogy még jobban belé szerelmesítsem, már akkor csak inkább beszél­jünk az ürgéről). — De vájjon hova is lett a mi kis ürgénk, egészen elfeledkeztem róla a nagy hevélyben, kérdezé Aladártól. — Ott alszik a köpenyem zsebében most ist, szólt Aladár,­ menjen Kampós, hozza el. — Mit ? Én ? Egy ürgét ? kiáltá felugorva a puritán férfiú. Mondja a tekintetes úr, hogy hoz­zak el egy oroszlánt, egy bölény­bikát, elho­zom , de egy ürgét­ a nyavalya törne ki, ha hozzá kellene érnem. Nincs ahoz fogható utála­tos állat a nap alatt. — Oh ne mondja, könyörge érte Erzsike; én olyan szépnek találom. — No lássa , biztató Aladár, a kisaszony sze­retné látni. Csúnyának már nem merte ezután állítani Kampós uram, de rá fogta, hogy harap : — hát Aladárt miért nem harapja meg? Az más. Az neutrális , de ötöt megismeri, mert ö dist tűzött ki az ürge família kiirtására. Ötét harapta már meg farkas is, fel se vette, de az ürge harapásá­tól meghal. (Folytatása következik.) •) A fordítási jog f­enntartatik. **) Lásd a „P. N.u 3. 4. 6. 7. 8. 9. 19. 13. 14. 16. 17. 20. 21. 23. 24. 25. 28. 29. 30. 33. 35. 36.37. 38. 40. 41. 44. 45. 47. 49. 53. 54. 57. 59. 61. 64. 65. 68. 70. 72. 74. 77. 78. 80. 81. 83. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 92. 100. 108 105. 110.114. 116. 118. 120.124.126. számait.

Next