Pesti Napló, 1862. augusztus (13. évfolyam, 3742-3766. szám)
1862-08-05 / 3745. szám
* Asbóth Lajos 1848/6 iki" hadjárati ”emlékiratai 2 ik kötetét lefoglalták, remélhető azonban, hogy nemsokára meg fog jelenhetni. §§■ * Az erdélyi vasutat illetőleg a „Kr. Ztg.“ bukaresti levelezője f. évi jul. 18. Írja, hogy e kérdés uj stádiumba lépett; az ausztriai kormány, mint tudva van, kinyilatkoztatta, hogy a román vasuttali összeköttetést csak a szebenvöröstoronyi vonalon engedélyezi; a Brancoveanu herczegnek itt kiadott engedély pedig a vulkáni szoroson átvezető vonalt jelöli ki az ausztriaival csatlakozó pontnak ; a romániai kormány ama nyilatkozatra azt válaszolá, hogy Ausztria kétségkívül ott vezettetheti ki vonalait Erdélyből, hol tetszik, azonban Románia semmi esetre sem fogadhatja el a vöröstoronyi vonalt, mivel az az ország minden érdekeivel ellenkeznék, nem is említve a technikai nehézségeket, melyek a vöröstoronyi vonal folytatásával Oláhországban felmerülnének; a vöröstoronyi vonalban 15 mföldnyi területen kellene sziklát széthányatni, míg a vulkánin csak 2 mértföldnyin. Ehhez járul, hogy a zslyi bányatársulat már bir engedélylyel a zslyi völgyből Piskiig vezető vonalra. A vulkánszoroson kivezető román vonalnak tehát van már erdélyi földön érintkezési pontja , Piski felé pedig a tiszai vonal Arad felől, késedelem nélkül ki fog terjesztetni, már van reá engedélye s 12 millió biztosítékkal bír. A Brancoveanu féle vonalt illetőleg is az egyezkedés angol tőkepénzesekkel a napokban megköttetik s legfeljebb hat hét alatt a munkálathoz is hozzáfognak. * B. Eötvös József, az aradi kaszinó-egylet tiszteletbeli tagjává választatván, e tény feletti köszönetét a következő sorokkal tolmácsold, a melyek a nagyérdemű nemes báró szerénységének élénk tanujelei . Tisztelt Igazgató úr ! Ha — nem érdemem — de törekvésem, melylyel az irodalom s közélet mezején hazám javát előmozdítani iparkodtam, jutalomra méltók lennének, bűntársaim bizalma és rokonszenve az egyedüli jutalom, mely után mindig vágyódtam, s ezért kegyed helyesen ítél érzéseimről, midőn június 30 án hozzám intézett soraiban azon meggyőződését fejezi ki, hogy az aradi kaszinó-egylet választását, mint e rokonszenvnek jelét, örömmel fogadtam. Fogadja a tisztelt igazgató úr köszönetemet a meleg szavakért, melyekkel megválasztatásomat tudtomra adja, s legyen hálámnak tolmácsa az egylet körében, melyet, mint a hazai irodalom és művészet buzgó pártolóját, mindig tiszteltem, s melynek most büszkeséggel társának nevezhetem magamat. Hazafias üdvözletem mellett őszinte tisztelettel maradok a tisztelt igazgató urnak alázatos szolgája. Eötvös József, m. k. * Az aradi hegy alja legtöbb jó bortermő helysége, igy~ Ménes, Paulis, Radna, Eavín és Kovászonez kamarai jószágok, azonban a nemzeti banknak elzálogosittattak. Most a magyar bor hírre kapván, a nemzeti bank igazgatósága jónak látta úgy intézkedni, hogy a tizedek a szőlőbirtokosoktól ezentúl in natura szedessenek be. Ez azon vidék szőlősgazdái között nagy izgatottságot okozott , majd általuk aug. 1 jén az aradi városházán gyűlés tartatott, a melyben elhatározták, küldöttséget meneszteni Bécsbe a nemzeti bank igazgatóságához, amaz a boriparra és tenyésztésre felette káros és alkalmatlan intézkedés megszüntetése végett. E küldöttség áll Kopcsányi József— az arad-hegyaljai borrászati egylet titkára — Somogyi Gyula, városi tanácsos, Rácz J. Horváth Ádám ügyvéd, és Borngasser urakból. * Aranyosszéken az adóexequálásnak új módját kezdik foganatba venni: mint a „K. K.“-nek írják, Sinfalva határáról egy adóhátralékosnak 4 kereszt tiszta búzáját állítólag adószedő biztostól kapott rendeleténél fogva, a faluelöljáróság confiskálta, illetőleg híradás nélkül elvitte. Egy arrákosi adófizetőnek 1 ft hátralékért nyolcz kereszt búzával hazafelé menő szekerét letartóztatták. Már most a gabnát árulják, de azért az adóexequáló katonákat a hátrálékosok mégis kénytelenek tartani. * A gr. Viczay féle heghi uradalmat egyik értesülés szerint hg Eszterházy Pál, a másik értesülés szerint pedig a volt nápolyi király megvette volna. — Hg Eszterházy lábtörése már annyira meggyógyult, hogy ő magassága közelebbről Karlsbadot már odahagyhatva, Bécsbe térhet vissza. * A „M. D.“ úgy értesül, hogy azon hir, mintha hg Eszterházy Pál a 400 éves kismártoni harangot, mely hazánkban a legnagyobb, a bécsi fogadalmi templom számára odaajándkozta volna : nem való. Kár is volton ezen maga nemében egyetlen ritkaságunknak Magyarországból kivándorolni. * A balatonfüredi kétrándulásról komolyan kezdenek beszélni. Az oda és visszaszállítási dij vasúton s gőzhajón 6 ft lenne. E tekintetben Ho 1 án Ernő úr részletes értesítését várjuk, addig a dolog bizonyosságára nem sokat adván. * Múlt hó 21 én délután a magmai közkincstári erdőség Bleszoj nevű nyíljában a vágott és ölbe rakott fából mintegy 2.000 ölnyi mennyiség lett a tűz martalékává, amely tűz a topánfalvi erdészi hivatal bejelentése szerint valószínűen szándékos gyújtogatásból támadott. Hogy a napról napra mindinkább terjedő veszedelmes gyújtogatás valahára megakadályoztassék, szükségesnek látta felséges királyi fökormányszéki elnökség 3616 evi. sz. a. kellő erélylyel fellépni s megrendelni Kolozsmegye főispáni helytartójának a részletes és alapos eljárást. (K. K.) * Pesten október elejétől „Fortuna“ czím alatt új börze- és lotteria - lap fog megjelenni német nyelven. * A leégett „Pontus“-t felszálltják immár Ó Budára, azonban a hajóóriás annyira odáig van, hogy még vasrészei sem használhatók többé új gőzös építésére, s legfölebb ócska vasként adhatók el. A benne vesztett vagyon rámegy 230,000 ftra, miután a megmaradt részek jó, ha 20—25,000 ftért eladhatók. *A magyar biztosító társaság, életbiztosítási osztályának üzlet kimutatása, 1862 nek julius haváról. A kiállított kötvények száma 316, és pedig 176 darab halálesetre szóló kötvény, 381. 650. 140 darab életben fizetendő tőke, 162. 150, öszszesen 543. 800 ft. * Porghes Mari a nemzeti színház egyik volt ballettánczosnője meghívást kapott a brüsseli kir. színházhoz. * A dunaparti kikötő tovább építése az Aldunasoron egyelőre a görög templomig még az idén meg fog kezdetni, kiköveztetni azon modorban, mint az eddigi új rakpartok. A tervezet szerint a Lloyd épülettől a Bajzáth házig sétány fog készíttetni, itt azonban új házsor épül egész a Rupp és Körmendy féle házig. Innét a redout épület és az angol királynő szálloda előtt ismét sétány, tovább újra házsor leend, úgy hogy egészen uj Aldunasor és uj utczák fognak keletkezni. E háztelkek a kikötő továbbépítésének megkezdésekor azonnal kiméretnek és eladatnak. A rakpart építésére szükséges költségeket a város azon feldunasori telkek eladásából meríti, a melyek a Széchenyi-utczától az Attila utczáig feküsznek. E legközelebb eladandó tér 8 háztelket foglal magában 2042 □ öllel, melyből egy egy □ öl 200 ftra van becsülve. (P. Ll.) * Adámosi Székely Bertalan hazai tehetséges festészünk,kinek a legközelebbi kéthavi műztárlaton szakférfiak által is méltányolt .Lajos király és „Doboz 111 képei tetszésben részesültek, — az ezen elismerés folytán hozzá intézett felhívásoknak s megrendeléseknek megfelelendő Berlinből fővárosunkba érkezett, — hol huzamosabb ideig szándékozik mulatni. — Legközelebb tehetséges festészünk lakásáról is értesítendjük olvasóinkat, hogy kik talán nála megrendeléseket tenni óhajtanának, könnyebben tájékozhassák magukat. * Hir szerint mind az északi vaspálya főigazgatója Ma neur, mind a déli vaspályáé Micheur oda fognák hagyni ezen állomásaikat. Manuel helyére Bressont az orosz vaspályák jelenlegi igazgatóját emlegetik. * Aexy Lajos kassai puskagyártó oly hátultöltő lőfegyvert talál fel, mely minden eddigi újabb fölfedezésü ily fegyvereknél czélszerűbbnek állíttatik egyszerű, tartós szerkezeténél fogva E mellett azon előnye van, hogy egy percz alatt 8-szor lehet vele lőni, még pedig a legnagyobb biztossággal. Alexy találmányát Bécsbe vitte, ahol is az a cs. k. fegyvergyárban megvizsgáltatván, rendkívül jelesnek ítéltetett. ŐFelsége a „Wanderer“ szerint Alexynek e fölfedezéséért sajátkezűleg tűzé fel mellére a művészet és ipar nagy aranyérmét. * A „Bolond Miska“ előfizetőit ne hozza zavarba azon hír, hogy ezen kedvelt humoristicus lap szerkesztéséről Tóth Kálmán lelépett, ott leendő azért mint főmunkatárs. * Hazai kiállítóinkat érdekelni fogja azon tudósítás, hogy kik a londoni világkiállításra küldött tárgyaikat az illustrált nagy angol névsorozatba akarják felvétetni, azoknak e névsorozat szerkesztője Cund a 11 József úrhoz "Exhibition Building, Western Dome, Office novis) kell azonnal fordulniok. A fametszetek, mihelyt a kir. bizottmány helyeslését megnyerték, ingyen közöltetnek; a szövegért pedig a következő árszabályzat szerint történik a fizetés : egy oldal 5 font, fél oldal 3 font, 10 sor vagy kevesebb 10 shilling, ezentúl minden sorért 1 sb. fizetendő. * Hollósy Lné tegnapelőtt hagyá el Pestet. * Az óbudai hajógyárban jelenleg két új személyszállító gőzös van épülőben, melyek az őszre már megkezdendik járataikat. * Abrudbányán jul. 27 ikon műkedvelői szavalat- és zeneverseny tartatott az ottani unitárius templom javára. A tiszta jövedelem 11 db aranyat, 16 db ezüst tallért és 128 ftot tesz, rendkivívül nagy összeg oly kis városban, mint Abrudbánya. E várost azonban kicsinysége mellett is nagggyá teszi magyar lakóinak ritka lelkessége. * A Westminster-apátságban lord Macaulay sírboltja fölé a napokban következő feliratú emléktáblát helyeztek : „Babington lord Macaulay Tamás, szül. Roble Templeban, Leicestershire 1800. oct. 25 . meghalt Holly Dodgeban Campdenhill 1859. dec. 28. Teteme itt nyugalomra van helyezve; neve örökké él.“ * Balaton Füreden eddigelé 986-ra rúgott a fürdői vendégek száma. * A brassói német újság jul. 2- ról írja, hogy a román irodalmi és közművelődési egylet elnöke b. Saguna püspök ő nmltga az előtti szombaton Brassóba érkezett számos román bandérium kíséretében, s este a románok fáklyás zenével tisztelték meg. 28 dikán reggel az egylet közgyűlését ő nmliga a román gymnasium főtermében egy kimerítő beszéddel nyitotta meg, miután a katonai zenekar a néphymnust játszá. Suliu érsek ő nmliga szintén tartott egy rövid beszédet. Popazu főtisztelendő az egyletet a brassói románok nevében üdvözlő, s annak jótékony hatására Isten áldását kérte. Eközben egy távirati sürgöny érkezett Kolozsvárról az egylet azon tagjaitól, a kik a főkormányszéknél foglalnak hivatali állást, s a kik meg nem jelenthetésök okául a sürgős hivatalos ügyek halmozottságát jelenték ; e sürgöny éljenzésekkel fogadtatott. Azután az utolsó választmányi ülés jegyzőkönyve olvastatott s több irodalmi notabilitás jön kitüntetve. Az egylet második titkárának Vestemianu urnak köszönetet szavaztatott. Ezután az egylet első titkára Baritiu György az egylet vagyoni állásáról tett jelentést. Az alaptőke 12.000 ft. A tagok száma akik évenkint, egyenkint 5 fttal járulnak, már 550-re ment fel. Miután Baritiu titkár úr a mű- és iparkiállításról nagy tetszésnyilatkozatok felséretében jelentést tett, a néphymnus két versszaka énekeltetett s a gyűlés bezáratott; rögtön aztán a kiállítás megnyittatott. A látogatók száma igen nagy volt. A gyűlésben sok román aszszonyság és kisasszony volt jelen és az egylet alaptőkéjének gyarapítására ez alkalommal jelentékeny újabb pénzadományok folytak be. Fiuméból közelebbről ismét indult el egy hajó munkásokkal megrakva, akik a suezi csatorna ásásánál akarnak foglalkozást nyerni. A „S. B.“ egy sereg égésről tudósít. Nagy- Demeteren, Besztercze vidékén f. hó 2- án 200 ház égett el, 3 emberélet is áldozatul esett. — F. hó 20 án Szászsebesen volt égés, egy ház 5 gazdasági épület, Segesváron 3 ház minden gazdasági épületével lön hamuvá. Az említett lap, jul. 20 án, az utolsó perczekben vette a hírt, hogy Nagy- Csürön nagy tűz ütött ki, még pedig a jobb gazdákat gyúrták fel azért, mert néhány gazdászati gépet hozattak meg maguknak. * Háromszéken, Árkos környékén, tolvajbandát fedeztek fel, s tagjait nagyobb részben el is fogdosták. * Sümegben a dalárda a magyar írók segélyegylete javára előadást rendezett, melynek tiszta jövedelme 50 ft. A szép példa követésre méltó. * Az új redout épület nagy termeinek szobrászati díszítését Marsalko helybeli szobrász vállalta el 28.000 ftért. Ez épület igen gyorsan, igen szilárdan és a mellett igen ízletesen épül. Hisze leend Dunapartunknak. * A különben is gyarló pénzügyi lábon álló budai népszínházát meglepte az adóexecutió. * Mindössze tizenkét, egészen ismeretlen nevű háztulajdonos, a Pest Budán lakó összes róm. katholicusok nevében folyamodványt nyújtott be Pest város tanácsához, melyben abbeli kérelmüket terjesztik elő, hogy a tanács, a múlt évben a fzerepesi út melletti városi köztemetőből eltávolított karmelitáknak visszahivatása iránt a szükséges lépéseket megtegye. Jó lesz valóban az összes katholikusokat megkérdezni, mert tudtunkkal azoknak, kik az eltávolítást határozták, túlnyomólag nagyobb része katholikus volt. (M. S.) * October hó elsején Pesten három új vasárnapi iskola állíttatik iparos tanonczők számára , és pedig a Lipótvárosban a nádor utcza végén, a Terézvárosban a gyárutczában és a Józsefvárosban az üllői után. * A fizetések szállítása miatt 300 ftról 250 ref. hó 1-jén 217 városi hajdú adta be lemondását. * Schwartz Gyula, ritka képzettségű fiatal hazai tudósunk, geológiai művet irt és adott ki angol nyelven. E mű oly jeles, hogy a híres „Geological Society' nagy elismeréssel fogadá. Hogy az ily működés egy szabad és nagy nemzet nyelvén saját nemzetünknek mennyire becsületére válik, mutatja azon bírálat, melyet az angol tudományos lapokban e műről találunk. Az angol „The Parthenon“ július 26 -i száma azt mondja, hogy azt, „mint szerencsés ómenét üdvözli a magyar nemzet leendő nagyságának. Egy oly férfiú gazdagítja e műben a világirodalmat mély tudományával, kinek magas tudományos rangja, mint ethnológnak, már el lön ismerve, így ír szóról szóra a „Parthenon“. Ezután 7—8 hasábra terjedő részletes ismertetését közli a műnek, míg végül így fejezi be a szemlét : „E mű egyes részeiben egy alapos tanulmányokban gazdag, hatalmas (powerful) lelket árul el, s a valódi minden erőltetés nélküli ékesszólás (Natural eloquence) — ezen legbiztosabb ismérve a lángésznek (genius), mely irályából áradoz, soha sem akarja, ahelyett, hogy magát a gondolattól vezettetni engedné, magával ragadni a gondolatot.“ * A budai színtársulat azon fele, mely nehány hét óta B-Füreden működött, aug. 12 -én térend vissza a budai színházhoz. — F. aug. hó 3 -án a pesti lövöldében tartott ezéllövéskor jutalmat nyertek : Zoller úr egy szeglövést Elszasser urnak, Nietsch ur egy négyes lövést magának, Pilisy ur egy négyes lövést magának, Nietsch ur egy négyes lövést Raffács urnak, Preisz ur egy négyes lövést Mautner urnak, Zoller ur egy hármas lövést Wetzer urnak, Eckel ur egy hármas lövést magának, Pilisy ur egy hármas lövést b. Laffert Antal urnak, Zettner ur egy hármas lövést magának. — Telegraf! tudósítás a bécsi börzéről aug. 4. 5% metalliques 71.50. Nemzeti kölcsön 82.80. Bankrészvény 798. — Hitelintézet 214. 90 Londoni váltók 126. 80 Arany 6. NEMZETI SZÍNHÁZ. Aug. 4-re van kitűzve: „Mártha, vagy: a richmondi vásár.“ Víg opera 4 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Aug. 4 re van kitűzve : „Fehér Othello.“ Vígjáték. Ezt követi: „Ő nem féltékeny.“ Vígjáték. Pesten, 1862. jul. 4. Tárcza. Könyvismertetés. (Nyelvtudományi közlemények. Kiadja a magyar tudományos akadémia nyelvosztályának bizottsága. Szerkeszti Hunfalvy Pál. Első füzet. Pesten, Eggenberger Ferdinánd magy. akad. könyvárusnál. Előfizetési ár a három tíz éves füzetre 3 ft; postai bérmentes szétküldés mellett 3 ft 30 kr. u. p. A megjelent füzet ára tehát 1 ft. A második füzet octoberben, a harmadik füzet decemberben fog megjelenni). (Vége.) A magyar nyelvtudomány ezen ujabbkori mozgalma egymásután veszi vizsgálat alá a magyar nyelvtan egyes tényeit; legközelebb a magyar igeidők kérdése körül támaszt a nagy fergeteges Hunfalvy Pál, ki azt mondja, egy nyelvtudós sem született, hanem ki kénytelen volt mind azt tanulni a mit tud, s azért nem is tud sokat, a magyar igeidők helyes használatát is meg szerette volna tanulni. Miután egy uj magyar nyelvtanból sem tanulhatta meg azt, miután az egész uj magyar irodalom sem birta kalauzolni, mely véleménye szerint, a tud vala, tuda, tudott, tudand igealakokat logikai öntudat nélkül használja : ő a régi magyar irodalomra fordula, s abban, meglepetésére, következetességet talála az igeidők használatában. A mit ott megtalált, azt időnkint közli vala a Magyar Nyelvészetben, minek általános eredménye röviden ez : A tudán d alak nem futurum indicativi, hanem praeterito-futurum conditionatum; a tud vala alak az, mit a latin nyelvtanok imperfectumnak neveznek; a tud a alak meg az, mit a latin, szóval az európai grammatikák praeteritum historicumnak neveznek;a tüdőitalak az, mit perfectumnak hínak. Ebből az foly, hogy roszul tanítjuk a magyar paradigmákat igy : amo, amas, amat, szeretek, szeretsz, szeret; amabam, amabas, amabat, szeretek, szeretés, szerete stb, hanem hogy igy kell helyesen tanítani : Praesens. amo szeretek amamus szeretünk amas szeretsz amatis szerettek amat szeret amant szeretnek Imperfectum. amabam szeretek vala amabamus szeretünk vala amabas szeretsz „ amabatis szerettek „ amabat szeret „ amabant szeretnek „ Praeteritum historicum. amavi szeretek amavimus szereténk amavisti szeretés amavistis szeretétek amavit szerete amaverunt szeretének Perfectum. amavi szerettem amavimus szerettünk amavisti szerettél amavistis szerettetek amavire szeretett amaverunt szerettek. Futurum conditionatum. amavero szeretendek amaverimus szeretendünk amaveris szeretendesz amaveritis „ amaverit szeretend amaverint stb. Hunfalvy meg is fejte a magyar igeidők zavarát az újabb időben, különösen a XVIII. és XIX. század folytában, mely zavar t. i. részint a latin, részint a német nyelv hatása által lett. A latin nyelv, mint ismét látók, nem bir idöalakkal a praeteritum historicum kifejezésére, azért ott amavi testen szeretek és szeretett; a német nyelv viszontag nem bir külön idöalakkal az imperfectum kifejezésére, azért nála idh kiebte, mint imperfectum : szeretek vala, amabam, mint praeteritum historicum : szeretek, amavi. A magyar nyelvtan a XVIII. és XIX. században csak a latin és német nyelvtanok nyomdajein jár vala (a rokon nyelveket, p. o. a törököt, mely ájtai jellemével az idők tanát is felvilágosíthatta volna, csak Révay kezdő tanácsul fogadni) nem csuda tehát, ha előképeiről reáragadt olyan is, mi épen nem magyar. Amit itt röviden összefoglaltunk, az nem egy évnek s nem egy értekezésnek az eredménye. Fogarasi János azon hiszemben lévén, hogy Hunfalvy eretnekséget tanít, meg akará ezt cáfolni egy hosszú akadmiai értekezésben, melyre Hunfalvy válaszolt. Ezen vita által jött a Nyelvtudományi közleményekbe, s itt, mint látjuk, véget fog érni. Fogarasi maga is a régi irodalomra tér, s abból akarja megcáfolni Hunfalvyt, de valójában igazolja, s így nem kell több vitatkozás, ha tanukkal fogadják el a tényeket. A 2. lapon kétkedik F. ur, hogy régibb nyelvemlékeink vájjon lehetnek-e már kifejtett és még kifejtendő irányunkban általán szólva előképek , miután „diákos irók és diákból fordtók“ (a 9. lapon). — Ezt méltán mások és a „Szépirodalmi Figyelő" is úgy érték, hogy Fogarasi így okoskodik : Hunfalvy, ki a régi magyar nyelvemlékekből akarja kisütni a magyar igeidők helyes használatát, nagyon csalatkozik, mert lám, a régi magyar irók szörnyűképen diákoskodtak. Hunfalvy rögtön ezzel felele : a régi magyar irók mire nézve lehetnek igazító mintáink? Ebben ezen okoskodást fejtegeti (1. a 12. stb. lapokat.) Ha vannak kérdések a magyar nyelvben, a melyekre nézve önleges ítéletünk nem teremthet szabályt, s a melyekre nézve az élő nyelv és az új írói szokás sem igazíthatnak el, azokra nézve a régi magyar írók lehetnek igazító mintáink, ha nem tudják utánozni az idegen példákat. Hogy vannak kérdések, melyekre nézve sem nyelvtudatunk, sem az uj írói szokás nem teremthet szabályt, mutatja az ides igék kérdése, mely annak idejében Révai és Verseghi közt folyt vala, s melyet Révai a régi írókból dönte el. Hogy az idők kérdésében nyelvtudatunk nem dönthet, a tapasztalás bizonyítja, hogy az új irói szokás sem dönthet, maga az irók gyakorlata bizonyítja: tehát csa a régi irók dönthetnek abban is, föltéve, hogy nem követtek idegen példákat. Azokat nem is lehetett követniök, mert a latin nyelv, melyből leginkább fordítanak vala, nem tudja megkülönböztetni a praeteritum historicumot az általános perfectumtól, ámde a magyar írók, valamikor az amavi- féle alak praeteritum historicum jelentésű, azt szereték alakkal fordítják , valamikor ellenben általános perfectum jelentésű, azt szerettem alakkal fordítják. Ezen egy tény mutatja már, hogy a régi írók nem követik vala a latin példát, hanem hogy gyakorlatuk önálló. Kérdés már, vájjon ezen önálló gyakorlatuk helyes-e ? az az magyar nyelv szellemének megfelelő-e ? Kinek lehet a kettő közül igaza, a régi gyakorlatnak-e vagy az újnak ? Ha a nyelvérzékre hivatkozunk, nem tudom, ki fogja merni állítani, hogy az újabb kor érzéke alaposabb, eredetiebb, mint a régi koré ! Ha pedig a gyakorlat következetességét veszszük, a régi sokkal felülmúlja az újabbat ; ha végre azon lehető külső tanúságot veszszük, melyet csak egyik rokon nyelv tehet a másik mellett, ismét a régi gyakorlaté az elsőség, melyet a török nyelv igazol, holott ennek abbeli hatása, milyen a latin vagy német nyelvnek volt a magyarja, sohasem volt e merre ; a találkozás tehát, mely van p. o. aszeretek valai és szeveridim közt, a szereté ki és szer dim közt, igazán a faji jellemből való, tehát azon fajhoz tartozó magyar nyelvnek örökös sajátja, melylyel már bir vala, mikor legelőször találkozók latin nyelvű népekkel. Ezeket fejtegeti Hunfalvy azon itt olvasható értekezésében, melynek czime : A régi magyar írók mire nézve lehetnek mintáink ? Fogarasi folytatván a kérdés fejtegetését a „Szabatosság a magyar igeidőkben“ czimű értekezésben, azt állítja ugyan, hogy „ha az ő nézete alapos, akkor a magyar nyelv az első szépségű és szabatosságú nyelvekkel versenyez; de ha az ellennézet (Hunfalvy-é) vergődnék érvényre, — amit nem hiszen, — úgy bajosan lehetne nyelvünkkel e tekintetben különösen dicsekedni, s kár volna e nemű fejtegetésekre sok szót vesztegetni !“ (a 8. és 9. lapon) , de az igen számos tények, melyeket felhoz, nincsenek nézete mellett, mint az egyszerű elmondásból legott kitetszik. Ugyanis a tud vala alakra előbb 74 példát (a 67.—72. lapokon), azután 31-et hoz fel (72.—74. lap.), melyek mind azt bizonyítják, hogy Hunfalvy helyesen értelmező imperfectumnak, és latin vagy európai grammatikák elnevezése szerint, akár helyes akár helytelen is ez , mert itt az időfogalomról van kérdés, nem a fogalom elnevezéséről. Van tehát már egy alakra, a tud v aa ra nézve egyezés. Mit talál Fogarasi a tuda alakról ? A tuda alakról először a 75—89 lapokon 244 példát hoz elő, mely mind praeteritum historicum jelentésű ; azután a 89—93. 1. más 77 példát hoz elő, melyek jelentésre nézve tökéletesen egyeznek az első 244 példával; negyedik helyen újra 69 példát sorol elő, melyek kivétel nélkül praeteritum historicumok ; itt tehát összesen 390 példával igazolja a Hunfalvy nézetét e tu d a alakról. Ámde Fogarasi még harmadik helyen I (a 94—98. lap.) 117 példát hoz fel, melyekről A „Pesti N.” magán társürgönyei. Turin, aug. 3. A királyi manifestum sajnálkozik Garibaldi készületei felett; felhívást tartalmaz csak a király felhívását követni; minden más felhívás csak forradalom-s polgárháborúra való felhívás ; fenyeget, hogy a törvény szigora szerint fog eljárni. A kamrák szombati ülésében Ra tazt kinyilatkoztatja, hogy ha Garibaldi a törvényesség terét elhagyja, a közös jog alá esik, meg fog büntettetni, mint bárki más. Reményli,hogy Garibaldi a polgárháborút kerülni fogja. A kamra a király szavaihoz csatlakozott. Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, júl. 20. A „Morning Post“ tartózkodás nélkül kijelenti, hogy a dolgok Olaszországban aggasztóbb alakot öltenek, mint bármikor a villafrancai béke megkötése óta. „Ha — úgymond — sokan azt a kérdést vetik fel : „mit akar Garibaldi Olaszországban?“ mi ellenkezőleg azt kérdezzük, „mit akar vagy mit tehet az olasz kormány Garibaldival?“ Fájdalom, a hős tábornoknak rendkívüli politikai befolyása van Olaszországban. Igen óhajtandó vola, hogy politikai hatalmának nagysága előtte titok maradjon, mivel e hatalmával alig tud egy szikra politikai ismeretet egyesíteni. De e hatalom nem titok többé előtte s ez az, ami őt a legveszélyesebb túlzásokra ragadja. A mostani egyenetlenségek sajátképi oka a Ratazzi-miniszterium. Az olasz democratia harczias feje hízelgésekkel halmoztatott el; felhasználták hazafias törekvéseit és harczi ösztöneit; közvetve és közvetlenül, hivatalos gyámolítását ígérték tervezett expeditióinak, vagy legalább, hogy tűrni fogják. És ez nem egy ízben történt, de folytonosan és rendszeresen, mindaddig, míg Garibaldi befolyása és tekintélyére volt szükség, hogy a Ratazzi-minisztérium megalakulását elősegítsék. Midőn egyszer a kabinet meg volt alakulva, nem sokat törődtek többé a tbk tekintélye és befolyásával s azt mondák neki, a mit kezdetben kell vala mondaniok, hogy isolált katonai fellépése a népjog és red kívánalmaival, valamint Olaszország viszonyával a többi Európához, össze nem egyeztethető. Természetesen Garibaldi dühös, de kifakadásai a franczia császár ellen, inkább a franczia miniszter Ratazzi, mint III. Napóleon ellen vannak irányozva. De azért, hogy Garibaldi rászedetni engedte magát Ratazzitól, Olaszország jövőjét nem kellene kockára tenni.“ A „Herald“nak írja az angol parlament egyik tagja Párisból, hogy befolyásos franczia körökben nagy megütközéssel veszik Anglia vonogatását, mely szerint az amerikai közbenjárásra nem akar kezet nyújtani. Egyik franczia miniszter azt mondta volna az említett parliamenti tagnak : „Tudjuk, hogy önök hidegvérű, számító politikusok. Önök e véres polgárháború továbbtartását kívánják, hogy mind a két fél kimerüljön s dél egy rabszolgafelkelés által tönkre tétessék; ily módon Indiának jutna a gyapottermelés egyedárusága.“ Ily gyanúsításoknak teszi ki magát Anglia közbenjárása megtagadása által. — A királyné, a Derby lord által megindított aláírásokhoz, a lancashirei szükölködök javára, 2000 mnt sterlinggel járult. — A „Times“ írja: Ő felsége a királyné, a herczegnők és ifjabb herczegek, visszatértük után Skótiából, sept. 1-én a continensre fognak menni. Ő felsége, a belga királynál 2—3 napi magán látogatást teend s aztán néhány hétig visszavonulva, a Gotha mellett fekvő Reinhardsbrunn kastélyban tartózkodik, melyet sógora a Koburg hg. ajánlott fel rendelkezésére. A királyné incognito, Lancaster hgnő czím alatt utazik. A walesi hg. meglátogatja anyját Reinhardsburnban, aztán nővére a porosz korona-hgnőhöz megy. A kir. fensége jövő nov. 9-én lesz nagykorú. — A „Morning Advertiser“ szilárdul meg van győződve, hogy in. Napóleonnak mexikói expeditiójával messzeható tervei vannak. „Napoleon Lajos — úgymond — emlékezik rá, hogy a Mississippi partját nagyobb részt franczia emigránsok népesítették be; hogy Luisiania egykor franczia gyarmat volt, és vissza is óhajtja nyerni. Ezen azért — úgy mondják — dél egész biztossággal számolhat a franczia közbenjárásra. A mexikói expeditióra azért vállalkozott, mivel ürügyet szolgáltat neki, tekintélyes haderővel közel lehetni, melylyel minden pillanatban a déli államokba bevonulhat, úgy mint Rómát megszállotta, hogy később az osztrákokat kiszorítsa. Ebben találja magyarázatát az elhatározott, 30,000 ember küldése megfelelő tengeri erővel Mexicóba — és lehetséges, hogy az Orleanségek azért hagyták oly rögtön oda az északi sereget, mivel attól tartottak, hogy előbb vagy utóbb franczia csapatok ellen kell küzdeniük. FRANCZIAORSZÁG. A Garibadinak tulajdonított expeditionális tervek még mindig foglalkoztatják a párisi sajtót s közhangulatot felsőbb körökben, sőt még azokban is, melyek a császári szótól nem esnek távol, azon meggyőződés uralkodik, hogy Garibaldi a pápai államok valamely tengerparti pontján fog kikötni. Ezen meggyőződést látszik jelezni a „Patrie“ aug. 1-ről szóló azon tudósítása, hogy a júl. 30-án Civita-Vecchiából megérkezett „Brandon“ gőzös által hozott sürgönyök szerint a franczia kormány Pothuau kapiánynak a legerélyesebb s szabatosabb rendeleteket küldte meg, a pápai államok partjaira a legszigorubb őrszemmel lenni. A római part, teszi hozzá a „Patrie“ igen szigorúan szemmel tartozik a franczia czirkáló hajóraj által. A „Descartes“ a „Gomes“ gőzösök a terracinai öbölbejárat előtt állomásoznak. A hivatalos védelemmel ellentétben áll a közhangulat, mely Garibaldit Montenegróban látja majd közeljövőben kiszállani. Az „Ind. beige“, „Opin. Nat.“ s „Nat. Zeit.“ júl. 31. s aug. 1-ről szóló tudósításai szerint Garibaldi ugyan még Siciliában tartózkodik, de igen sok barátja s ismerőse már elsietett Montenegróba, hogy ott a majdan formálandó forradalmi hadsereg előcsapatját alakítsák meg, melynek a kelet fellázítása lenne hivatása. Az „Ind. beige“ még nem hiszi elég solidnak ugyan e verzió alapját, de annyit mégis tudni állít, hogy Napóleon császár Thouvenelnek tudtul adta, hogy amennyire csak lehet, kurtítsa meg a szabadságidőt, mivel az európai viszonyok s helyzet igen feszültek. A „Patrie“ nagy figyelemmel kiséri a konstantinápolyi együtt ülésező conferentia tárgyalásait. Aug. 1-ről következőleg értesít ez ügyben: „Az általános kölcsönös felvilágosítások után, melyeket a különböző nagyhatalmak képviselői a jelenleg Konstantinápolyban együtt ülésező conferentiának második összejövetele alkalmával egymásnak értésül adták, mint hírlik, a szerb kormány egy emlékiratot olvastatott fel, melyben a leghatározottabban sürgeti a belgrádi török erősség leromboltatását. A portai képviselő erélyesen tiltakozott az emlékirat ilyetén következtetése ellen. A ai baja minden áron azon volt: ismerje el a conferentia, bővebb vitába bocsátkozás előtt, hogy a szerb kormány ezen igénye ellenkezik a szerződések szabványaival, s így e szempontot vitán kívül esőnek kilítván, kívánta, hogy kormánya előterjesztményei haladéktalanul vétessenek vizsgálat alá. Ezen ellen-előterjesztések, ha jól vagyunk értesülve, azt foglalják magukban, hogy a szerb területen létező várak török helyőrségeinek létszáma szállíttassák le. Az angol kormány szintén támogatta Aalibasa véleményét. A vita a legközelebbi ülésen folytatva jön, és pedig annál élénkebben, mivel a nagyhatalmaknak a szerb ügyet illető nézeteiben jelentkező eltérés s szétválóság mindinkább nyilvánossá lesz. A