Pesti Napló, 1862. augusztus (13. évfolyam, 3742-3766. szám)

1862-08-05 / 3745. szám

* A­s­b­ó­t­h Lajos 1848/6­ iki" hadjárati ”emlék­iratai 2 ik kötetét lefoglalták, remélhető azonban, hogy nemsokára meg fog jelenhetni. §§■ * Az erdélyi vasutat illetőleg a „Kr. Ztg.“ bu­­karesti levelezője f. évi jul. 18. Írja, hogy e kér­dés uj stádiumba lépett; az ausztriai kormány, mint tudva van, kinyilatkoztatta, hogy a román vasuttali összeköttetést csak a szebenvöröstoronyi vonalon engedélyezi; a Brancoveanu herczegnek itt kiadott engedély pedig a vulkáni szoroson átveze­tő vonalt jelöli ki az ausztriaival­ csatlakozó pontnak ; a romániai kormány ama nyilatkozatra azt válaszolá, hogy Ausztria kétségkívül ott ve­zettetheti ki vonalait Erdélyből, hol tetszik, azon­ban Románia semmi esetre sem fogadhatja el a vöröstoronyi vonalt, mivel az az ország minden érdekeivel ellenkeznék, nem is említve a techni­kai nehézségeket, melyek a vöröstoronyi vonal folytatásával Oláhországban felmerülnének; a vö­­röstoronyi vonalban 15 mföldnyi területen kellene sziklát széthányatni, míg a vulkánin csak 2 mért­­földnyin. E­hhez járul, hogy a zslyi bányatársu­lat már bir engedélylyel a zslyi völgyből Piskiig vezető vonalra. A vulkánszoroson kivezető román vonalnak tehát van már erdélyi földön érintke­zési pontja , Piski felé pedig a tiszai vonal Arad felől, késedelem nélkül ki fog terjesztetni, már van reá engedélye s 12 millió biztosítékkal bír. A Brancoveanu féle vonalt illetőleg is az egyezke­dés angol tőkepénzesekkel a napokban megkötte­tik s legfeljebb hat hét alatt a munkálathoz is hozzáfognak. * B. Eötvös József, az aradi kaszinó-egy­let tiszteletbeli tagjává választatván, e tény feletti köszönetét a következő sorokkal tolmácsold, a me­lyek a nagyérdemű nemes báró szerénységének élénk tanujelei . Tisztelt Igazgató úr ! Ha — nem érdemem — de törekvésem, melylyel az irodalom s közélet mezején hazám javát előmozdítani ipar­kodtam, jutalomra méltók lennének, bűntársaim bizalma és rokonszenve az egyedüli jutalom, mely után mindig vágyódtam, s ezért kegyed helyesen ítél érzéseimről, midőn június 30 án hozzám inté­zett soraiban azon meggyőződését fejezi ki, hogy az aradi kaszinó-egylet választását, mint e rokon­­szenvnek jelét, örömmel fogadtam. Fogadja a tisztelt igazgató úr köszönetemet a meleg szavakért, melyekkel megválasztatásomat tudtomra adja, s legyen hálámnak tolmácsa az egylet körében, melyet, mint a hazai irodalom és művészet buzgó pártolóját, mindig tiszteltem, s melynek most büszkeséggel társának nevezhetem magamat. Hazafias üdvözletem mellett őszinte tisztelettel maradok a tisztelt igazgató urnak alázatos szolgája­­. Eötvös József, m. k. * Az aradi hegy alja legtöbb jó bortermő helysége, igy~ Ménes, Paulis, Radna, Eavín és Kovászonez kamarai jószá­gok, azonban a nemzeti banknak elzálogosittattak. Most a magyar bor hírre kapván, a nemzeti bank igazgatósága jónak látta úgy intézkedni, hogy a tizedek a szőlőbirtokosoktól ezentúl in natura szedessenek be. Ez azon vidék szőlősgazdái között nagy izgatottságot okozott , majd általuk aug. 1 jén az aradi városházán gyűlés tartatott, a mely­ben elhatározták, küldöttséget meneszteni Bécsbe a nemzeti bank igazgatóságához, amaz a boripar­ra és tenyésztésre felette káros és alkalmatlan in­tézkedés megszüntetése végett. E küldöttség áll Kopcsányi József­­— az arad-hegy­aljai bor­­rászati egylet titkára — Somogyi Gyula, városi tanácsos, Rácz J. Horváth Ádám ügyvéd, és Borngasser urakból. * Aranyosszéken az adóexequálásnak új mód­ját kezdik foganatba venni: mint a „K. K.“-nek írják, Sinfalva határáról egy adóhátralékosnak 4 kereszt tiszta búzáját állítólag adószedő biztostól kapott rendeleténél fogva, a faluelöljáróság confis­­kálta, illetőleg híradás nélkül elvitte. Egy arrá­­kosi adófizetőnek 1 ft hátralékért nyolcz kereszt búzával hazafelé menő szekerét letartóztatták. Már most a gabnát árulják, de azért az adóexe­­quáló katonákat a hátrálékosok mégis kénytele­nek tartani. * A gr. Viczay féle h­eghi uradalmat egyik érte­sülés szerint hg Eszterházy Pál, a másik értesülés szerint pedig a volt nápolyi király meg­vette volna. — Hg Eszterházy lábtörése már annyira meggyógyult, hogy ő magassága közelebb­ről Karlsbadot már odahagyhatva, Bécsbe térhet vissza. * A „M. D.“ úgy értesül, hogy azon hir, mint­ha hg Eszterházy Pál a 400 éves kis­mártoni harangot, mely hazánkban a legnagyobb, a bécsi foga­dalmi templom számára odaajánd­kozta vol­na : nem való. Kár is volton ezen maga nemében egyetlen ritkaságunknak Magyarországból kiván­dorolni. * A balaton­füredi kétrándulásról komolyan kezdenek beszélni. Az oda és visszaszállítási dij vasúton s gőzhajón 6 ft lenne. E tekintetben H­o 1­­ á­n Ernő úr részletes értesítését várjuk, addig a dolog bizonyosságára nem sokat adván. * Múlt hó 21 én délután a magm­ai közkincstári erdőség Bleszoj nevű nyíljában a vágott és ölbe rakott fából mintegy 2.000 ölnyi mennyiség lett a tűz martalékává, a­mely tűz a topánfalvi erdészi hivatal bejelentése szerint valószínűen szándékos gyújtogatásból támadott. Hogy a napról napra mindinkább terjedő veszedelmes gyújtogatás vala­hára megakadályoztassék, szükségesnek látta felséges királyi fökormányszéki elnökség 3616 evi. sz. a. kellő erélylyel fellépni s megrendelni Kolozsmegye főispáni helytartójának a részletes és alapos eljárást. (K. K.) * Pesten október elejétől „Fortuna“ czím alatt új börze- és lotteria - lap fog megjelenni német nyelven. * A leégett „Pontus“-t felszálltják immár Ó Budára, azonban a hajó­óriás annyira odáig van, hogy még vasrészei sem használhatók többé új gő­zös építésére, s legfölebb ócska vasként adhatók el. A benne vesztett vagyon rámegy 230,000 ftra, miután a megmaradt részek jó, ha 20—25,000 ftért eladhatók. *A magyar biztosító társaság, életbiztosítási osz­tályának üzlet kimutatása, 1862 nek julius havá­ról. A kiállított kötvények száma 316, és pedig 176 darab halálesetre szóló kötvény, 381. 650. 140 darab életben fizetendő tőke, 162. 150, ösz­­szesen 543. 800 ft. * Porghes Mari a nemzeti színház egyik volt ballettánczosnője meghívást kapott a brüsseli kir. színházhoz. * A dunaparti kikötő tovább építése az Alduna­soron egyelőre a görög templomig még az idén meg fog kezdetni, kiköveztetni azon modorban, mint az eddigi új rakpartok. A tervezet szerint a Lloyd épülettől a Bajzáth házig sétány fog készít­tetni, itt azonban új házsor épül egész a Rupp és Körmendy féle házig. Innét a redout épület és az angol királynő szálloda előtt ismét sétány,­­ to­vább újra házsor leend, úgy hogy egészen uj Al­­dunasor és uj utczák fognak keletkezni. E háztel­kek a kikötő továbbépítésének megkezdésekor azonnal kiméretnek és eladatnak. A rakpart épí­tésére szükséges költségeket a város azon felduna­­sori telkek eladásából meríti, a melyek a Széche­­nyi-utczától az Attila utczáig feküsznek. E legkö­zelebb eladandó tér 8 háztelket foglal magában 2042 □ öllel, melyből egy egy □ öl 200 ftra van becsülve. (P. Ll.) * Adámosi Székely Bertalan hazai tehet­séges festészünk,kinek a legközelebbi kéthavi műz­­tárlaton szakférfiak által is méltányolt .Lajos király é­s „Doboz 111 képei tetszésben részesültek, — az ezen elismerés folytán hozzá intézett felhívásoknak s megrendeléseknek meg­felelendő Berlinből fővárosunkba érkezett, — hol huzamosabb ideig szándékozik mulatni. — Legkö­zelebb tehetséges festészünk lakásáról is értesítend­­jü­k olvasóinkat, hogy kik talán nála megrendelé­seket tenni óhajtanának, könnyebben tájékozhas­sák magukat. * Hir szerint mind az északi vaspálya főigaz­gatója M­a n­­­e­­­ur, mind a déli vaspályáé M­i­­c­h­e­­­ur oda fognák hagyni ezen állomásaikat. Manuel helyére Bressont az orosz vaspá­lyák jelenlegi igazgatóját emlegetik. * A­­­e­x­y Lajos kassai puskagyártó oly há­tultöltő lőfegyvert talál fel, mely minden eddigi újabb fölfedezésü ily fegyvereknél czélszerűbbnek állíttatik egyszerű, tartós szerkezeténél fogva E mellett azon előnye van, hogy egy percz alatt 8-szor lehet vele lőni, még pedig a legnagyobb biztossággal. Alexy találmányát Bécsbe vitte, a­hol is az a cs. k. fegyvergyárban megvizsgáltatván, rendkívül jelesnek ítéltetett. ŐFelsége a „Wan­derer“ szerint Alexynek e fölfedezéséért sajátke­­zűleg tűzé fel mellére a művészet és ipar nagy arany­érmét. * A „Bolond Miska“ előfizetőit ne hozza za­varba azon hír, hogy ezen kedvelt humoristicus lap szerkesztéséről Tóth Kálmán lelépett, ott leend­ő azért mint főmunkatárs. * Hazai kiállítóinkat érdekelni fogja azon tudósítás, hogy kik a londoni világki­állításra küldött tárgyaikat az illustrált nagy angol névsorozatba akarják felvétetni, azoknak e név­sorozat szerkesztője C­u­n­d a 11 József úrhoz "Exhibition Building, Western Dome, Office novis) kell azonnal fordulniok. A fametszetek, mi­helyt a kir. bizottmány helyeslését megnyerték, ingyen közöltetnek; a szövegért pedig a következő árszabályzat szerint történik a fizetés : egy oldal 5 font, fél oldal 3 font, 10 sor vagy kevesebb 10 shilling, ezentúl minden sorért 1 sb. fizetendő. * Hollósy Lné tegnapelőtt hagyá el Pestet. * Az ó­budai hajógyárban jelenleg két új sze­mélyszállító gőzös van épülőben, melyek az őszre már megkezdendik járataikat. * Abrudbányán jul. 27 ikon műkedvelői sza­valat- és zeneverse­ny tartatott az ottani unitárius templom javára. A tiszta jövedelem 11 db ara­nyat, 16 db ezüst tallért és 128 ftot tesz, rendkiv­í­vül nagy összeg oly kis városban, mint Abrudbá­­nya. E várost azonban kicsinysége mellett is nagg­­gyá teszi magyar lakóinak ritka lelkessége. * A Westminster-apátság­b­a­n lord Macaulay sírboltja fölé a napokban követ­kező feliratú emléktáblát helyeztek : „Babington lord Macaulay Tamás, szül. Rob­le Temple­­ban, Leicester­shire 1800. oct. 25 . meghalt Holly Dodgeban Campdenhill 1859. dec. 28. Teteme itt nyugalomra van helyezve; neve örökké él.“ * Balaton Füreden eddigelé 986-ra rúgott a fürdői vendégek száma. * A brassói német újság jul. 2- ról írja, hogy a román irodalmi és közművelődési egylet elnöke b. S­a­g­u­n­a püspök ő nmltga az előtti szombaton Brassóba érkezett számos román ban­dérium kíséretében, s este a románok fáklyás ze­nével tisztelték meg. 28 dikán reggel az egylet közgyűlését ő nmliga a román gymnasium főter­mében egy kimerítő beszéddel nyitotta meg, mi­után a katonai zenekar a néphymnust játszá. Su­­liu érsek ő nmliga szintén tartott egy rövid be­szédet. Popazu főtisztelendő az egyletet a brassói románok nevében üdvözlő, s annak jótékony ha­tására Isten áldását kérte. Eközben egy távirati sürgöny érkezett Kolozsvárról az egylet azon tag­jaitól, a kik a főkormányszéknél foglalnak hiva­tali állást, s a kik meg nem jelenthetésök okául a sürgős hivatalos ügyek halmozottságát jelenték ; e sürgöny éljenzésekkel fogadtatott. Azután az utolsó választmányi ülés jegyzőkönyve olvasta­tott s több irodalmi notabilitás jön kitüntetve. Az egylet második titkárának Vestemianu urnak kö­szönetet szavaztatott. Ezután az egylet első titká­ra Baritiu György az egylet vagyoni állásáról tett jelentést. Az alaptőke 12.000 ft. A tagok száma a­kik évenkint, egyenkint 5 fttal járulnak, már 550-re ment fel. Miután Baritiu titkár úr a mű- és iparkiállításról nagy tetszésnyilatkozatok fel­­sér­etében jelentést tett, a néphymnus két vers­szaka énekeltetett s a gyűlés bezáratott; rög­tön aztán a kiállítás megnyittatott. A látogatók száma igen nagy volt. A gyűlésben sok román asz­­szonyság és kisasszony volt jelen és az egylet alaptőkéjének gyarapítására ez alkalommal jelen­tékeny újabb pénzadományok folytak be.­­ Fiuméból közelebbről ismét indult el egy hajó munkásokkal megrakva, a­kik a suezi csa­torna ásásánál akarnak foglalkozást nyerni.­­ A „S. B.“ egy sereg égésről tudósít. Nagy- Demeteren, Besztercze vidékén f. hó 2- án 200 ház égett el, 3 emberélet is áldozatul esett. — F. hó 20 án Szászsebesen volt égés, egy ház 5 gaz­dasági épület, Segesváron 3 ház minden gazdasági épületével lön hamuvá. Az említett lap, jul. 20 án, az utolsó perczekben vette a hírt, hogy Nagy- Csürön nagy tűz ütött ki, még pedig a jobb gaz­dákat gyúrták fel azért, mert néhány gazdászati gépet hozattak meg maguknak. * Háromszéken, Árkos környékén, tolvajbandát fedeztek fel, s tagjait nagyobb részben el is fog­­dosták. * Sümegben a dalárda a magyar írók segélyegy­lete javára előadást rendezett, melynek tiszta jö­vedelme 50 ft. A szép példa követésre méltó. * Az új redout épület nagy termeinek szobrá­szati díszítését Marsalko helybeli szobrász vállalta el 28.000 ftért. Ez épület igen gyorsan, igen szi­lárdan és a mellett igen ízletesen épül. Hisze leend Dunapartunknak. * A különben is gyarló pénzügyi lábon álló bu­dai népszínházát meglepte az adóexecutió. * Mindössze tizenkét, egészen ismeretlen nevű háztulajdonos, a Pest Budán lakó összes róm. katholicusok nevében folyamodványt nyújtott be Pest város tanácsához, melyben abbeli kérelmüket terjesztik elő, hogy a tanács, a múlt évben a fze­­repesi út melletti városi köztemetőből eltávolított karmelitáknak visszahivatása iránt a szükséges lépéseket megtegye. Jó lesz valóban az összes ka­­tholikusokat megkérdezni, mert tudtunkkal azok­nak, kik az eltávolítást határozták, túlnyomólag na­gyobb része katholikus volt. (M. S.) * October hó elsején Pesten három új vasárnapi iskola állíttatik iparos tanonczők számára , és pe­dig a Lipótvárosban a nádor utcza végén, a Teréz­városban a gyárutczában és a Józsefvárosban az üllői után. * A fizetések­­ szállítása miatt 300 ftról 250 re­f. hó 1-jén 217 városi hajdú adta be lemondását. * Schwartz Gyula, ritka képzettségű fiatal hazai tudósunk, geológiai művet irt és adott ki an­gol nyelven. E mű oly jeles, hogy a híres „Geolo­gical Society'­ nagy elismeréssel fogadá. Hogy az ily működés egy szabad és nagy nemzet nyelvén saját nemzetünknek mennyire becsületére válik, mutatja azon bírálat, melyet az angol tudományos lapokban e műről találunk. Az angol „The Par­thenon“ július 26 -i száma azt mondja, hogy azt, „mint szerencsés ómenét üdvözli a magyar nemzet leendő nagyságának. Egy oly férfiú gazdagítja e műben a világirodalmat mély tudomá­nyával, kinek magas tudományos rangja, mint ethnológnak, már el lön ismerve, így ír szóról szóra a „Parthenon“. Ezután 7—8 hasábra­ terjedő részletes ismerteté­sét közli a műnek, míg végül így fejezi be a szem­lét : „E mű egyes részeiben egy alapos tanulmá­nyokban gazdag, hatalmas (powerful) lelket árul el, s a valódi minden erőltetés nélküli ékesszólás (Natural eloquence) — ezen legbiztosabb ismérve a lángésznek (genius), mely irályából áradoz, soha sem akarja, a­helyett, hogy magát a gondolattól vezettetni engedné, magával ragadni a gondolatot.“ * A budai színtársulat azon fele, mely nehány hét óta B-Füreden működött, aug. 12 -én térend vissza a budai színházhoz. — F. aug. hó 3 -án a pesti lövöldében tartott ezéllövéskor jutalmat nyertek : Zoller úr egy szeg­lövést Elszasser urnak, Nietsch ur egy négyes lö­vést magának, Pilisy ur egy négyes lövést magá­nak, Nietsch ur egy négyes lövést Raffács urnak, Preisz ur egy négyes lövést Mautner urnak, Zoller ur egy hármas lövést Wetzer urnak, Eckel ur egy hármas lövést magának, Pilisy ur egy hármas lö­vést b. Laffert Antal urnak, Zettner ur egy hár­mas lövést magának. — Telegraf! tudósítás a bécsi börzéről aug. 4. 5% metalliques 71.50. Nemzeti kölcsön 82.80. Bankrészvény 798. — Hitelintézet 214. 90 Londoni váltók 126. 80 Arany 6. NEMZETI SZÍNHÁZ. Aug. 4-re van kitűzve: „Mártha, vagy: a richmondi vásár.“ Víg opera 4 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Aug. 4 re van kitűzve : „Fehér Othello.“ Vígjáték. Ezt követi: „Ő nem féltékeny.“ Vígjáték. Pesten, 1862. jul. 4. Tárcza. Könyvismertetés. (Nyelvtudományi közlemények. Ki­adja a magyar tudományos akadémia nyelvosztályának bizottsága. Szerkeszti Hunfalvy Pál. Első füzet. Pesten, Eggenberger Ferdinánd magy. akad. könyvárusnál. Előfizetési ár a három tíz éves füzetre 3 ft; postai bérmentes szétküldés mellett 3 ft 30 kr. u. p. A megjelent füzet ára tehát 1 ft. A második füzet octoberben, a harmadik füzet decemberben fog megjelenni). (Vége.) A magyar nyelvtudomány ezen ujabbkori mozgalma egymásután veszi vizsgálat alá a ma­gyar nyelvtan egyes tényeit; legközelebb a ma­gyar igeidők kérdése körül támaszt a nagy ferge­teges Hunfalvy Pál, ki azt mondja, egy nyelv­tudós sem született, hanem ki kénytelen volt mind azt tanulni a mit tud, s azért nem is tud sokat, a magyar igeidők helyes használatát is meg szerette volna tanulni. Miután egy uj ma­gyar nyelvtanból sem tanulhatta meg azt, miután az egész uj magyar irodalom sem birta kalau­zolni, mely véleménye szerint, a tud vala, tu­­da, tudott, tudand igealakokat logikai ön­tudat nélkül használja : ő a régi magyar iroda­lomra fordula, s abban, meglepetésére, követke­zetes­séget talála az igeidők használatában. A mit ott megtalált, azt időnkint közli vala a M­a­g­y­a­r Nyelvészetben, minek általános eredmé­nye röviden ez : A tu­dán d alak nem futurum indicativi, hanem praeterito-futurum conditiona­­tum; a tud vala alak az, mit a latin nyelvta­nok imperfectumnak neveznek; a t­u­d a alak meg az, mit a latin, szóval az európai grammati­kák praeteritum historicumnak neveznek;a tü­dőit­alak az, mit perfectumnak hínak. Ebből az foly, hogy roszul tanítjuk a magyar paradig­mákat igy : amo, amas, amat, szeretek, szeretsz, szeret; amabam, amabas, amabat, szeretek, sze­retés, szerete stb, hanem hogy igy kell helyesen tanítani : Praesens. amo szeretek amamus szeretünk amas szeretsz amatis szerettek amat szeret amant szeretnek Imperfectum. amabam szeretek vala amabamus szeretünk vala amabas szeretsz „ amabatis szerettek „ amabat szeret „ amabant szeretnek „ Praeteritum historicum. amavi szeretek amavimus szereténk am­avisti szeretés amavistis szeretétek amavit szerete amaverunt szeretének Perfectum. amavi szerettem amavimus szerettünk amavisti szerettél amavistis szerettetek amavire szeretett amaverunt szerettek. Futurum conditionatum. amavero szeretendek amaverimus szeretendünk amaveris szeretendesz amaveritis „ amaverit szeretend amaverint stb. Hunfalvy meg is fejte a magyar igeidők za­varát az újabb időben, különösen a XVIII. és XIX. század folytában, mely zavar t. i. részint a latin, részint a német nyelv hatása által lett. A latin nyelv, mint ismét látók, nem bir idöalakkal a praeteritum historicum kifejezésére, azért ott amavi testen szeretek és szeretett; a német nyelv viszontag nem bir külön idöalakkal az im­perfectum kifejezésére, azért nála idh kiebte, mint imperfectum : szeretek vala, amabam, mint praeteritum historicum : szeretek, amavi. A ma­gyar nyelvtan a XVIII. és XIX. században csak a latin és német nyelvtanok nyomdajein jár vala (a rokon nyelveket, p. o. a törököt, mely ájtai jel­lemével az idők tanát is felvilágosíthatta volna, csak Révay kezdő tanácsul fogadni) nem csuda tehát, ha előképeiről reáragadt olyan is, mi épen nem magyar. A­mit itt röviden összefoglaltunk, az nem egy évnek s nem egy értekezésnek az eredménye. Fogarasi János azon hiszemben lévén, hogy Hunfalvy eretnekséget tanít, meg akará ezt c­áfolni egy hosszú akad­miai értekezésben, melyre Hunfalvy válaszolt. Ezen vita által jött a Nyelvtudományi közlemények­be, s itt, mint látjuk, véget fog érni. Fogarasi maga is a régi irodalomra tér, s abból akarja megc­áfolni Hunfalvyt, de valójában igazolja, s így nem kell több vitatkozás, ha tanukkal fogad­ják el a tényeket. A 2. lapon kétkedik F. ur, hogy régibb nyelv­emlékeink vájjon lehetnek-e már kifejtett és még kifejtendő irányunkban általán szólva előképek , miután „d­iákos irók és diákból f­o­r­d­­­t­ó­k“ (a 9. lapon). — Ezt méltán mások és a „Szépirodalmi Figyelő" is úgy ér­ték, hogy Fogarasi így okoskodik : Hunfalvy, ki a régi magyar nyelvemlékekből akarja kisütni a magyar igeidők helyes használatát, nagyon csa­latkozik, mert lám, a régi magyar irók szörnyű­­képen diákoskodtak. Hunfalvy rögtön ezzel fe­lele : a régi magyar irók mire nézve lehetnek igazító min­táink? Ebben ezen okoskodást fejtegeti (1. a 12. stb. lapokat.) Ha vannak kérdések a magyar nyelvben, a melyekre nézve önleges ítéletünk nem teremt­het szabályt, s a melyekre nézve az élő nyelv és az új írói szokás sem igazíthatnak el, azokra­­ nézve a régi magyar írók lehetnek igazító min­táink, ha nem tudják utánozni az idegen példá­kat. Hogy vannak kérdések, melyekre nézve sem nyelvtudatunk, sem az uj írói szokás nem teremt­het szabályt, mutatja az i­d­e­s igék kérdése, mely annak idejében Révai és Verseghi közt folyt vala, s melyet Révai a régi írókból dönte el. Hogy az idők kérdésében nyelvtudatunk nem dönthet, a tapasztalás bizonyítja, hogy az új irói szokás sem dönthet, maga az irók gyakorlata bi­zonyítja: tehát cs­a a régi irók dönthetnek ab­ban is, föltéve, hogy nem követtek idegen példá­kat. Azokat nem is lehetett követniök, mert a latin nyelv, melyből leginkább fordítanak vala, nem tudja megkülönböztetni a praeteritum histo­­ricumot az általános perfectumtól, ámde a ma­gyar írók, valamikor az amavi- féle alak praeteritum historicum jelentésű, azt szere­ték alakkal fordítják , valamikor ellenben általános perfectum jelentésű, azt szerettem alakkal fordítják. Ezen egy tény mutatja már, hogy a régi írók nem követik vala a latin példát, hanem hogy gyakorlatuk önálló. Kérdés már, vájjon ezen önálló gyakorlatuk helyes-e ? az az magyar nyelv szellemének megfelelő-e ? Kinek lehet a kettő közül igaza, a régi gyakorlatnak-e vagy az újnak ? Ha a nyelvérzékre hivatkozunk, nem tudom, ki fogja merni állítani, hogy az újabb kor érzéke alaposabb, eredetiebb, mint a régi koré ! Ha pedig a gyakorlat következetes­ségét veszszük, a régi sokkal felülmúlja az újab­bat ; ha végre azon lehető külső tanúságot vesz­szük, melyet csak egyik rokon nyelv tehet a má­sik mellett, ismét a régi gyakorlaté az elsőség, melyet a török nyelv igazol, holott ennek abbeli hatása, milyen a latin vagy német nyelvnek volt a magyarja, sohasem volt e merre ; a találkozás tehát, mely van p. o. aszeretek valai és szeveridim közt, a szereté ki és s­z­e­r d­i­m közt, igazán a faji jellemből való, tehát azon fajhoz tartozó magyar nyelvnek örökös sajátja, melylyel már bir vala, mikor legelőször találkozók latin nyelvű népekkel. Ezeket fejtegeti Hunfalvy azon itt olvasható ér­tekezésében, melynek czime : A régi magyar írók mire nézve lehetnek mintáink ? Fogarasi folytatván a kérdés fejtegetését a „Szabatosság a magyar igeidőkben“ czimű érte­kezésben, azt állítja ugyan, hogy „ha az ő nézete alapos, akkor a magyar nyelv az első szépségű és szabatosságú nyelvekkel versenyez; de ha az el­lennézet (Hunfalvy-é) vergődnék érvényre, — a­mit nem hiszen, — úgy bajosan lehetne nyelvünk­kel e tekintetben különösen dicsekedni, s kár volna e nemű fejtegetésekre sok szót veszteget­ni !“ (a 8. és 9. lapon) , de az igen számos té­nyek, melyeket felhoz, nincsenek nézete mellett, mint az egyszerű elmondásból legott kitetszik. Ugyanis a tud vala alakra előbb 74 pél­dát (a 67.—72. lapokon), azután 31-et hoz fel (72.—74. lap.), melyek mind azt bizonyítják, hogy Hunfalvy helyesen értelmező imper­fectumnak, és latin vagy európai gram­matikák elnevezése szerint, akár helyes akár helytelen is ez , mert itt az időfogalomról van kérdés, nem a fogalom elnevezéséről. Van tehát már egy alakra, a tud v a­­­a ra nézve egye­zés. Mit talál Fogarasi a t­u­d­a alakról ? A tuda alakról először a 75—89 lapokon 244 példát hoz elő, mely mind praeteritum historicum jelentésű ; azután a 89—93. 1. más 77 példát hoz elő, melyek jelentésre nézve tökéletesen egyeznek az első 244 példával; negyedik helyen újra 69 példát sorol elő, melyek kivétel nélkül praeteritum historicumok ; itt tehát összesen 390 példával igazolja a Hunfalvy nézetét e t­u d a alakról. Ámde Fogarasi még harmadik helyen I (a 94—98. lap.) 117 példát hoz fel, melyekről A „Pesti N.” magán társürgönyei. Turin, aug. 3. A királyi manifestum sajnálkozik Garibaldi készületei felett; felhívást tartalmaz csak a király felhívá­sát követni; minden más felhívás csak forradalom-­s polgárháborúra való felhí­vás ; fenyeget, hogy a törvény szigora sze­rint fog eljárni. A kamrák szombati ülésében R­a t­a­z­t­­ kinyilatkoztatja, hogy ha Garibaldi a törvényesség terét elhagyja, a közös jog alá esik, meg fog büntettetni, mint bárki más. Reményli,hogy Garibaldi a pol­gárháborút kerülni fogja. A kamra a ki­rály szavaihoz csatlakozott. Politikai események. ANGOLORSZÁG, London, júl. 20. A „Morning Post“ tartózkodás nélkül kijelenti, hogy a dolgok Olaszországban aggasztóbb ala­kot öltenek, mint bármikor a villafrancai béke megkötése óta. „Ha — úgymond — sokan azt a kérdést vetik fel : „mit akar Garibaldi Olaszországban?“ mi ellenkezőleg azt kérdez­zük, „mit akar vagy mit tehet az olasz kormány Garibaldival?“ Fájdalom, a hős tábornoknak rendkívüli politikai befolyása van Olaszország­ban. Igen óhajtandó vola, hogy politikai hatal­mának nagysága előtte titok maradjon, mivel e hatalmával alig tud egy szikra politikai ismeretet egyesíteni. De e hatalom nem titok többé előtte s ez az, a­mi őt a legveszélyesebb túlzásokra ra­gadja. A mostani egyenetlenségek sajátképi oka a Ratazzi-miniszterium. Az olasz democratia har­­czias feje hízelgésekkel halmoztatott el; felhasz­nálták hazafias törekvéseit és harczi ösztöneit; közvetve és közvetlenül, hivatalos gyámolítását ígérték tervezett expeditióinak, vagy legalább, hogy tűrni fogják. És ez nem egy ízben történt, de folytonosan és rendszeresen, mindaddig, míg Garibaldi befolyása és tekintélyére volt szükség, hogy a Ratazzi-minisztérium megalakulását elő­segítsék. Midőn egyszer a kabinet meg volt ala­kulva, nem sokat törődtek többé a tbk tekintélye és befolyásával s azt mondák neki, a mit kez­detben kell vala mondaniok, hogy isolált katonai fellépése a népjog és re­d kívánalmaival, vala­mint Olaszország viszonyával a többi Európához, össze nem egyeztethető. Természetesen Garibaldi dühös, de kifakadásai a franczia császár ellen, inkább a franczia miniszter Ratazzi, mint III. Napóleon ellen vannak irányozva. De azért, hogy Garibaldi rászedetni engedte magát Ratazzitól, Olaszország jövőjét nem kellene koc­­­kára tenni.“­­ A „Herald“nak írja az angol parlament egyik tagja Párisból, hogy befolyásos franczia körökben nagy megütközéssel veszik Anglia vo­­nogatását, mely szerint az amerikai közbenjárás­ra nem akar kezet nyújtani. Egyik franczia mi­niszter azt mondta volna az említett parliamenti tagnak : „Tudjuk, hogy önök hidegvérű, számító politikusok. Önök e véres polgárháború tovább­tartását kívánják, hogy mind a két fél kimerül­jön s dél egy rabszolgafelkelés által tönkre té­tessék; ily módon Indiának jutna a gyapotterme­lés egyedárusága.“ Ily gyanúsításoknak teszi ki magát Anglia közbenjárása megtagadása által. — A királyné, a D­e­r­b­y lord által megin­dított aláírásokhoz, a lancashirei szükölködök javára, 2000 mnt sterlinggel járult. — A „Times“ írja: Ő felsége a királyné, a herczegnők és ifjabb herczegek, visszatértük után Skótiából, sept. 1-én a continensre fognak menni. Ő felsége, a belga királynál 2—3 napi magán látogatást teend s aztán néhány hétig visszavonulva, a Gotha mellett fekvő Rein­hardsbrunn kastélyban tartózkodik, melyet sógora a Koburg hg. ajánlott fel rendelkezésére. A királyné incognito, Lancaster hgnő czím alatt utazik. A walesi hg. meglátogatja any­ját Reinhardsb­urnban, aztán nővére a porosz korona-hgnőhöz megy. A kir. fensége jövő nov. 9-én lesz nagykorú. — A „Morning Advertiser“ szilárdul meg van győződve, hogy in. Napóleonnak mexikói expe­­ditiójával messzeható tervei vannak. „Napoleon Lajos — úgymond — emlékezik rá, hogy a Mississippi partját nagyobb részt franczia emi­gránsok népesítették be; hogy Luisiania egykor franczia gyarmat volt, és vissza is óhajt­ja nyerni. Ezen azért — úgy mondják — dél egész biztossággal számolhat a franczia köz­benjárásra. A mexikói expeditióra azért vállal­kozott, mivel ürügyet szolgáltat neki, tekintélyes haderővel közel lehetni, melylyel minden pilla­natban a déli államokba bevonulhat, úgy mint Rómát megszállotta, hogy később az osztrákokat kiszorítsa. Ebben találja magyarázatát az elha­tározott, 30,000 ember küldése megfelelő tengeri erővel Mexicóba — és lehetséges, hogy az O­r­­leans­égek azért hagyták oly rögtön oda az északi sereget, mivel attól tartottak, hogy előbb vagy utóbb franczia csapatok ellen kell küz­deniük. FRANCZIAORSZÁG. A G­a­r­i­b­a­­­d­i­nak tulajdonított expeditionális tervek még mindig foglalkoztatják a párisi sajtót s közhangulatot felsőbb körökben, sőt még azokban is, melyek a császári szótól nem esnek távol, azon meggyőző­dés uralkodik, hogy Garibaldi a pápai államok valamely tengerparti pontján fog kikötni. Ezen meggyőződést látszik jelezni a „Patrie“ aug. 1-ről szóló azon tudósítása, hogy a júl. 30-án Ci­­vita-Vecchiából megérkezett „Brandon“ gőzös által hozott sürgönyök szerint a franczia kor­mány Pothuau kapi­ánynak a legerélye­­sebb s szabatosabb rendeleteket küldte meg, a pápai államok partjaira a legszigorubb őrszem­mel lenni. A római part, teszi hozzá a „Patrie“ igen szigorúan szemmel tartozik a franczia czir­­káló hajóraj által. A „Descartes“ a „Gomes“ gő­zösök a terracinai öbölbejárat előtt ál­lomásoznak. A hivatalos védelemmel ellentét­ben áll a közhangulat, mely Garibaldit Monte­negróban látja majd közel­jövőben kiszállani. Az „Ind. beige“, „Opin. Nat.“ s „Nat. Zeit.“ júl. 31. s aug. 1-ről szóló tudósításai szerint Gari­baldi ugyan még Siciliában tartózkodik, de igen sok barátja s ismerőse már elsietett Monte­negróba, hogy ott a majdan formálandó for­radalmi hadsereg előcsapatját alakítsák meg, melynek a kelet fellázítása lenne hivatása. Az „Ind. beige“ még nem hiszi elég solidnak ugyan e verzió alapját, de annyit mégis tudni állít, hogy Napóleon császár Thouvenelnek tudtul adta, hogy a­mennyire csak lehet, kurtítsa meg a szabadságidőt, mivel az európai viszonyok s helyzet igen feszültek.­­ A „Patrie“ nagy figyelemmel kiséri a konstantinápolyi együtt ülésező confe­­rentia tárgyalásait. Aug. 1-ről következőleg ér­tesít ez ügyben: „Az általános kölcsönös felvi­lágosítások után, melyeket a különböző nagyha­talmak képviselői a jelenleg Konstantinápolyban együtt ülésező conferentiának második összejö­vetele alkalmával egymásnak értésül adták, mint hírlik, a szerb kormány egy emlékiratot olvas­tatott fel, melyben a leghatározottabban sürgeti a belgrádi török­ erősség leromboltatását. A por­tai képviselő erélyesen tiltakozott az emlékirat ilyetén következtetése ellen. A a­­­i baja min­den áron azon volt: ismerje el a conferentia, bő­vebb vitába bocsátkozás előtt, hogy a szerb kor­mány ezen igénye ellenkezik a szerződések szab­ványaival, s így e szempontot vitán kívül esőnek kilítván, kívánta, hogy kormánya előterjesztmé­­nyei haladéktalanul vétessenek vizsgálat alá. Ezen ellen-előterjesztések, ha jól vagyunk érte­sülve, azt foglalják magukban, hogy a szerb te­rületen létező várak török helyőrségeinek lét­száma szállíttassák le. Az angol kormány szintén támogatta Aali­basa véleményét. A vita a leg­közelebbi ülésen folytatva jön, és pedig annál élénkebben, mivel a nagyhatalmaknak a szerb ügyet illető nézeteiben jelentkező eltérés s szét­­válóság mindinkább nyilvánossá lesz.­­ A

Next