Pesti Napló, 1862. augusztus (13. évfolyam, 3742-3766. szám)
1862-08-05 / 3745. szám
179-3745 Ibik évi folyam. Kedd, aug. 5.1862. “e up wellemi részét illető minden közlemény I Kiadó • h i 7 a t a 11 Előfizetési föltételek : Hirdetmények dija : SzerkeSZtéSI iroda • * ai,er^eszt^3^^ez Intézendő. I Ferencziek terén 7-dik szám földszint. I Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva : I 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. „ . . Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo- I A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadása körüli ' ' ' ’ 10. S „5 kr a é I Bély®^di-i kul°“ 5 hasábos Ferencziek tere 7-.k szám , 1-id emeleti gadtatnak el. I panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők.________| Évnegyedre ... 5 fit 25 kr. a. é.________________petit-sor 26 nkr._____________ Előfizetés nyittatik „PESTI NAPLÓ“ augustus—decemberi 5 hónapos folyamára $ forint 75 krajcárral. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. PEST, augusztus 4. 1862. (bn) A régi eszmék, vagy inkább a régi praxis emberei, miután miden positióból kiszorittatták, a megyébe akarnak visszavonulni, hogy e védbástyából az országot számukra visszafoglalhassák. Valóban szánakozással kell tekinteni e haldokló bajnokok görcsös öröködéseire, de mint minden küzdelem, úgy ez is részvétet gereszthetne, ha nem hasonlítana az ismeretes szélmalom harcához; mert hol van az ellenség Magyarországon, mely a megyéket semmivé akarja tenni ? S várjon a mi táborunkban szoktak-e declamálni a megyék omnipotentiája ellen? melylyel a 47-ki conservativ szójárás szerint kormányozni nem lehetett. Vájjon nem ezen omnipotentia megtörésére voltak-e a bureaucrataszagu administrátorok hivatva ? S nem az ellentáborban törték-e el a palotát a megyék felett, mert az 1861-ki alkotmányos időszakban a jogaikat gyakorolni s .Az őket illető törvényes hatáskört elfoglalni törekedtek. Mi a bur saucratismust s a közigazgatásnak mindenbe való avatkozását az uj kor valódi átkának tartjuk; minél kevesebbet kormányoznak és administrálnak egy országban, annál szabadabb, annál boldogabb az ország; de azért központi kormány nélkül mégsem lehetünk. — Korunknak a szabadság és alkotmányosságróli fogalmai szerint, a legjobb s legtermészetesebb formája a központi kormánynak a felelős parlamenti kormány, — az országos önkormányzat. Hogy pedig felelős központi kormány mellett a megyék megállhatnak, — láttuk 1848-bam s láthatjuk a dolgok logicájából. A felelős miniszter folyvást szemközt a parlamenttel, s a szabad sajtó ellenőrködése alatt, rendes viszonyok közt, csak törvényes rendeleteket adhat, ilyeneket végrehajtani a megye köteles. De mi azon állítással bátorkodunk fellépni , miszerint a megye csak felelős parlamenti kormány mellett tartható, a nélkül lehetetlen. A mai megye nem lehet más, mint democrata alapú megye; nagy qualificatio nem practicabilis. Hová vezetnek a nagy qualificatiók, tapasztaltuk Francziaországban, hol a választók igazi zsarnokságot gyakoroltak a kormány felett, a nemzetet elidegenítették a létező állapot fenntartásától, s a 48-ki forradalom okainak egyike voltak. Tessék e tárgyról akár Tocqueville leveleiben, akár Montalembert beszédeiben után olvasni. A megyét magasabb census alapján, mint a 48-ki, nem lehet szervezni : ilyen megye s a bureaucratikus collegialis kormány közt a dolgok természete szerint, folyvást collisiók fognak támadni. Az államhatalmak közt bizonyos homogeneitásnak kell lenni; ahol az nincs, ott a hajlam a kölcsönös elnyomatásra szükségkép előáll. Régi szabású collegiális közigazgatás el fogja nyomni az új szabású megyét, vagy a megye folyvást ellenálván, a központi kormánynak nemcsak megzavarja a közigazgatás, hanem az országgyűlésen is orgánumai által e kormány forma átidomítására folyvást fog működni. A megye s ilyen kormány — az volna a folytonos rendszeresített anarchia. A felelős parlamenti kormány azonban, kifolyása lévén a törvényhozásnak, mely a megyék s más törvényhatóságok képviselőiből áll — mert azért, hogy egy megyének képviselői nem egy helyen, de több választókerületekben választalnak, nem szűnnek meg a megyét képviselni, a felelős parlamenti kormány s az új megye közt létezik azon szellemi rokonság, mely egyedül veheti elejét az összeütközéseknek. Vagy talán bizonyos emberek Magyarország népét ad antiquam servitutem reducálni akarják; — akkor aztán minden — a régi megye, s régi kormányforma, meg a régi adómentesség is — lehetséges volna egy időre, teljesült volna az által, hogy a reichsrathi képviselő urak a Schottenthor előtti házrói szünnapokra haza mentek, szeptem- ber 15-dikéig nem fogják hallatni mágusát. Majd meglátjuk, teszi hozzá a bécsi lap, a Lajthán túl fel fogják e használni a reichsrathmentes időt arra, hogy a „kibécülés“ útját egyengessék, azonban menten hozzá teszi, hogy ehhez kevés reménye van, s hogy September 15-ike mindent azon karban találand, a melyben azt augusztus 1-je hagyta. Nem tudjuk, kiket illet az „Ost. d. Post“ nógatása a kibékülés utjának egyengetésére, hanem azt tudjuk, hogy amit a bécsi lap „kibékülés“ alatt ért, az a szent István koronája alatti területen csupán egy módon volna megkísérthető t. i. a törvényesen egybehitt és kiegészített országgyűlés által; márpedig hogy hat hét alatt a magyar országgyűlés nem lesz együtt, következésképen hogy az érintett irányban nem is történhetik semmi eredményes lépés: ez oly természetes dolog, melynek megjóslására nem szükség semmiféle cassandrai tehetség. Az „Ost d. Post“ úgy látszik nem akarja ezt érteni. Ő egyesek részéről várja az initiatívát. Neki programmok kellenek a valóságos árcsökkentési „Offertek“ modorában. A ki legkevesebbet kíván, az az ő embere. Csak hogy az a baj, hogy midőn az építés napja bekövetkezik, kisül, hogy a ki azt a sok szép ajánlatot téve, a gazda hite nélkül csinálta a számadást. Az octoberi férfiak művének sorsa tanulságul szolgálhat az „Ost d. Post“nak, jóllehet azok eljárását sok körülmény, némelyeknél talán a törvényesség erejébe vetett jóhiszemű bizalom is igazolhatja. Ami a reichsrathot illeti : nem mi mondjuk, a „Vaterland“ mondja, hogy ezen testület, ahelyett, hogy a Magyarországgal való egyetértést előmozdította volna, a kormány oly elhatározásaira ujjongott helyeslést, melyek a magyar kérdés megoldását megnehezíték és elbuzák, halaszták. „Amit mi — mond a „Vaterland“ — még a képviselőház szemére vetünk, még pedig jogosan, az nem szorgalom buzgalom és őszinte törekvés hiánya, hanem hiány a monarchia egyes részeiben fenálló tényleges viszonyokba és különféleségekbe való politikai belátásnak, azok pontos ismeretének, és gondos megfontolásának, hiánya a mi súlyos válságunk államférfim felfogásának, hiánya az önálló s az egymás ellen küzdő érdekek meghasonlásában a kibékítési czélt előmozdító gondolatnak. „A reichsrathnak : jutott ama szép feladat, hogy a népek élő szükségleteinek ismeretére támaszkodva, a kormánynak megmutassa az utat, amelyen azoknak kielégítése, és üdvös alkotmányszerű állapotok helyreállítása rá nézve lehető volt volna ; azonban a reichsrath többsége visszautasíta e hálás szerepet, s jobbnak látta a kormánytól vontatni hagyni magát, s támpontjául szolgálni nem egy oly kormányténynek, melyet a történelem súlyos hibaként fog táblába vésni, és ott, ahol Magyarország irányában kiegyezést és kibékülést kellett volna tanácsolnia, ahol a kormányt óvnia kellett volna minden olyan lépéstől, mely által az (t. i. a bécsi kormány) Magyarország népe és Magyarország királya közé furakodott, jobbnak látta a kormány olyatén elhatározásaihoz ujongani helyeslést, melyek, mint a tapasztalás megmutatta, Magyarországot az összállamtól még inkább elidegeniték, s az által, hogy a magyar kérdés megoldását neheziték és elhuzák halaszták, chronicus financzbajaink megorvoslását is szükségkép mind messzebb távolba lökték stb.“ S mit mond az „Ost d. Post“ a „Vaterland ezen szemrehányásaira? Azt mondja , a foederalisták hasztalan kecsegtetik magukat azon reménynyel, hogy Magyarországot az octoberi diploma ki fogja elégíteni. Épen oly kevéssé, mint a februáriusi pátens. „Magyarország —így kiált fel az „Ostdeutsche“ — a dualismust akarja; ti a pluralismust akarjátok; mi pedig az egységet akarjuk, jóllehet annak különféleségében. “ „Magyarország, igy szól még hangosabban, nem akar plurálismust a magyar korona alatti országokon belül; mi pedig részünkről nem akarunk pluralismust általában, de a Lajthán inneni országokon belül legkevésbé.“ És mit húz ki ebből az „Ostdeutsche Post“? Azzal fenyegeti a foederalistákat, hogy „ha minden kötél szakad“, a dualisták és centralisták, a magyar országgyűlés és az osztrák reichsrath még ki találnak egyezkedni. A czikk utóbbi részére még visszatérünk. Próbatét a vakok intézetében. A pesti vakok intézete növendékeinek évi vizsgálata, az intézetet kormányzó elnök méltóságos Kapy Eduárd pest-pilis megyei főispáni helytartó úr elnöklete alatt, több bizottmányi tag urak, igen számos és díszes vendégkoszoru jelenlétében julius hó 31 dikén tartatott meg. Ez alkalommal gróf Pálffy Móricz excellentiája, magyarországi kir. helytartó ur is, magas látogatásával szerencséltetvén az intézetet, nemcsak a növendékeket különféle tárgyakból meghallgatni, a négy legjobbat, 2 leányt és 2 fiút megjutalmazni, velök kegyesen társalogni, hanem a kormányzó bizottmány jelenlevő igen tisztelt tagjait elnök úr által magának bemutatni, s az intézeti helyiségeket megszemlélni, s magas megelégedését kijelenteni kegyeskedett. A vizsga rövid imával kezdődött; utána rövid beszéd tartatott egy leány növendék által, melyben ünnepélyes hálát és köszönetet mondott, részint a már megboldogultaknak, részint a még életben lévő érdemdús férfiaknak, kik a jótékony czélról meggyőződve, s a tanitás szükségeit felfogva, részint az intézet alapítása körül a tisztelt közönséget buzdítani, részint fenntartása és gyarapodása körül szóval és tettel fáradozni szíveskedtek. Ilyen volt boldog emlékű , cb. k. fensége, főherczeg József országunk feledhetetlen nádora, az intézet lelkes alapitója, pártfogója s fentartója. Ilyenek Dubravicky Simon, Földváry Gábor, Szentkirályi Móric, Nyári Pál pestmegyei első alispánok és intézeti bizottmány elnökei; ilyenek Péchy Ferencz helytartósági tanácsnok, és a mostani elnök Kapy Eduárd ő méltóságaik. A testgyakorlás után történt a szorgalmas növendékek pénzbeli jutalmazása, részint az évi alapítványokból, minek hold. Helmeczi alapítványának kamatja egy arany, Korláth Lászlóé 5 forint 25 krajezár, O 111k Sándornéé 3 forint 78 krajezár, Schirer Jánosé 2 forint 52 krajczár o. é., részint a helyszínen begyült kegyes adakozóktól, úgymint Eötvös Józsefné, született Kolb Mária ö nagyságától, a ki a szorgalmas növendékek megjutalmazására évenkint járul egy aranynyal; özvegy gróf Bethlen Pálné ő nagyságától két arany, Rudnyánszky Ferencz úrtól egy arany, mely pénzbeli összeget maga elnök ur ő méltósága a megjutalmazottaknak kézbesíteni kegyeskedett. A nagy vizsga után évenkint szokás a növendékéig részére alkalmas helyen mulatságot rendezni. E czélra is többen, emberbaráti szeretettől indítva, pénzbeli adakozásokkal igyekeztek a szükséget pótolni, igy Steinbach Teréz aszszonyság 10 forintot, Váltó János alesperes sadai plébános ur 10 ft. Egy magát megnevezni nem akaró budai ur 10 forintot, egy esztergomi polgár hason czélra S tr o m a je r ur által 5 ftot, kiknek az intézeti igazg. kegyeletükért a legszivesb köszönetét nyilvánítani legszebb kötelességének ismeri , nem mellőzvén háláját kifejezni Stromajer Ferencz gondnok úrnak is, ki ez idei bérmálás alkalmával, nemcsak ő maga a bérmáló atya tisztét elfogadni, hanem bérmáló atyák és anyákról gondoskodni, a bérmáltakat megajándékozni szíveskedett; valamint azok irányában is, kik a növendékeket szellemileg fölsegíteni készek valának, úgymint: a Sz. István társulat szekenast Gusztáv úr több év óta a „Vasárnapi Újság“ folyamával. Tratt- ner Károlyi ur, ki szintén több év óta az intézetet azt érdeklő nyomtatványokkal látja el. A növendékek száma jelenleg 55 és pedig fiú 32, leány 23. Vallásra róm. kath. 42, görög katholikus 1, ág. vall. 5, helv. vall. 5, Mózes vall. 2, budapesti 14, pestmegyei 7, magyarországi 30, erdélyi 2, tótországi 1, gácsországi 1. Köszönet és hála még egyszer az igen tisztelt közönségnek, mely mindenkor kész a jótékonyság kertébe azon emlékfát ültetni, melynek virágai balzsamot nyújtanak a szenvedő emberiség enyhítésére. A jelen bizottmány tagjai és ülnökei mélt. Báró Orczy György, mélt. Báró Podmaniczky László, mélt. Eötvös József hét személynök, mélt. Havas József helytartósági tanácsos, mélt. Gozsdu Manó volt krassói főispán, mélt. Zsivora György volt csanádi főispán. Tekintetes Egresi Samu, Pajor Titus, volt városi tanácsnok, Havas Ignácz mint főgondnok Perger Ignácz , Walthier Antal, Kaszelik Ferencz, Stromajer Ferercz mint gondnok, volt Pest városi képviselők, Rudnyánszky Ferencz mint ügyvéd, Szalai József mint titkár, Bartha Károly, mint orvos. Pest, aug. 4. H a 1 v á n y i János sk. Vakint. igazgató. Bécsi dolgok. Az „Ost-Deutsche Post“ azt a nevezetesfölfedezést teszi, mintha nekünk magyaroknak különös szívbeli óhajtásunk (najdasági ) keresked tudósítás. Pest, aug. 4-kén. Forró tikkasztó bőség. A Duna vize erősen apad. A hévmérő tegnap árnyékban majdnem 29. fokra hágott, a hazánkban bármily bő nyarak mellett is, már szokatlan forróság. Párisban a liszt ára lejjebb szállott, azonban Berlinben jelentékeny gabnaáremelkedés történt, ami épen nem egyeztethető öszsze a német kereskedelmi lapok azon tudósításával, mintha északi Németországban, továbbá Lengyelországban valami jó termés volna. Az angol piaczok hangulata a lefolyt héte nátalán lanyha volt, valószínűleg az új készleteknek még mostani hiányánál fogva, a nélkül azonban, hogy az árak csökkentek volna. Marse 11 e-ből írják jól. 29-kéről a trieszti lapnak, hogy ott a búza ára folyton hiányzó kérdezősködések következtében csökkenő irányt vett. Amsterdamban a gabnaüzlet csendes , változatlan, Odessában az árak részben emelkedtek. Helyi gabnabörzénken a múlt héten összesen 25.000 m. búza adatott el, mert több aligha volt kiállítva. Ebből azonban igen kevés ment külföldre, többnyire helybeli fogyasztásra kelt el. Rozs 10,000 mérőnyi adatott el többnyire sept.—okt. havi átvétel melletti új termék 78— 79 ftos 3 ft 40 —45 kijával. Az árpaforgalom igen jelentéktelen volt, a készletek hiánya miatt. Kukoriczából körülbelül 10,000 m.-nyit vettek fogyasztásra 5—10 krral emelkedett árakon. A zab folyton szilárdan áll, azonban igen korlátolt készletek következtében az adásvevésnek csak is a helybeli fogyasztásra kelle szorítkoznia. A repere a hét elején élénken kelt, hanem azután a forgalom élénksége a külföldi piacrokoni árhanyatlás folytán csökkent. A szilvapálinka akója 15—16 fton kelt. Triesztben a héten összesen 34,000 st. búza kelt el, s ez, 2000 sz. ibrailai szállítmányt kivéve, mind magyarországi termés. Kukoricza 60,500 st. kelt részben magyar, részben aldunai, s részben levantei termés. Az összes gabnakelendőség 96,000 szarra ment. Győr, f. hó 2-kán szombaton megtartott hetivásárunk, mint a tegnapi, még az idén nem volt, amit az alább kimutatott gabnamennyiség eléggé bizonyít. Miután azonban a külföldi vásárlók már eltávoztak, a termesztők pedig a múlt heti vásári árakkal leszállani nem akartak, a gabnának talán fele is megmaradt, s árak is 15—20 krral csökkentek. Különben lehetett oly szép rábaközi búzákat látni, melyek a marosi búzával minőség és nehézségre nézve vetekedtek ; az árpa is nagyon szép volt, csupán a rozs látszott a hőség által kissé megszorítva. Az időjárás egykét hüvös és szeles napot kivéve ismét nagyon meleg, s a munkára ugyan kedvező, azonban a kukoricza nagyon kezd elsülni. Beszállíttatott : búza 4001 mérő, rozs 1147 m., árpa 1789 m., zab 538 m., kukoricza 60 m., burgonya 399 zsák. Az árak következők : Egy auszt. m. tiszta b. 4 ft 80 kr-5 ft, közönséges 4 frt 50—7) kr, kétszeres 3 frt 10—30 kr, rozs 3 frt 3 frt 20 kr, árpa 2 frt 50—80 kr, zab 1 frt 70—85 kr, kukoricza 3 frt 70—4 frt, köles 2 ft 90 kr-3 ft 20 sr, bab 3 ft 80 kr—4 ft 20 kr, széna egy mázsa 1 frt 10—30 kr, bor egy akó 7—9 ft, idei burgonya zsákja 1 frt— 1 frt 30 kr. Szeged, aug. 1. A marhavásár —ámbár vidékünkön a marhavésznek nyoma sincs — igen csekély vola, s a behajtott marhák közöl is csak kevés kelt el; hizlalt marha épen nem volt. Mészárosaink a vásár előtt néhány nappal hajtottak 100 db ökröt Békésből. A marha ára némileg alábbszállt, s miután a kövér disznók iránt külföldről egyre tart a kérdezősködés, azért a sertések ára is emelkedik. Egypár disznó őszi hizlalásra 20—30 fton kelt, némileg kövérebbek 40 45 fton, s egész kövéreknek fontja 29 kron. A kevés nyers bőr, mely a vásáron volt, gyorsan elkelt; egy pár ökörbör 24—36 fton, tehénbőr 22—24 fton, egy pár juhbőr 2 ft 80—3 ft 20 kron, báránybőr 80 kr—1 ft 50 kron kelt. A tímároknál igen kevés kidolgozott bőr kelt el, mert igen magas árat követeltek érték. A gyapjú az egyedüli kapós czikk, s a helybeli készlet meglehetősen elkelt; mázsáját 64— 70 fton adták. A toll sem mondható elhanyagoltnak, főleg ha készlet kapható volna. Egy cseh kereskedő nagyobb mennyiség tollat akart venni, de alig néhány mázsát talált. E kereskedőház a közönséges toll mázsájáért ígért 56 - 60 ftot, finomabbért 90—100 ftot, pehelyért 140—150 ftot. A készlethiány oka a termelők magas követelésének. A zsiradékok nem igen kelendők, de készlet sem igen van ; jó ehető szalonna mázsája 36 ft, oláh faggyú szappanosok számára 37-38 ft, szép száraz szappan 28 ft, fris disznózsír csak kisebb eladásoknál található, s stezéje 60—64 krajczár. Tört barackmag néhány mázsányi kelt el 22 Vj frton. A talpak, deszkák és zsindely iránt mutatkozott érdekeltség jóval alábbszállt, s daczára a jelentékeny árcsökkenésnek, csak igen csekély mennyiség kelt el, mert nincs pénz építkezésre ; hasonló pangás mutatkozik a téglaüzletnél is. A gabnakereskedés élénkül ugyan némileg, de ezen élénkségnek semmi biztos alapja sincs, miután a külföldi tudósítások ingadozók, s az aratás eredménye még egyre bizonytalan. A hírek ugyan inkább jobbat reméltetnek, mint roszat, de az árak nem ingának, s amely tartományokban az aratás most állt be, az idő igen kedvező, s így az eredmény is dúsabb leend. A gabnaszállítás piaczunkra tetemesnek mondható, s az ár e hét folytán ismét emelkedett. A búza ára 4 ft 35—50 kr, kétszeresé 3 ft 45 — 60 kr, rozsé 2 ft 90—3 ft 10 kr, árpáé 2 ft 35—50 kr, zabé 2 ft, kukoriczáé 3 ft 30—40. kr. Arad, aug. 1-én. A mai gabonaszállitmány nem volt jelentéktelen. Búza mintegy 4000 mérő jött, 86—88 fontos 4 ft 10—30 kron kelt. Rozs 2000 m. 76 -77 fontos 2 ft 60—65 kron. Árpa 3000 m. 67— 68 fontos 2 ft—2 ft 5 kron. Zab 1500 m. 45—46 fontos 1 ft 90—92 kron. Szesz e hét folytán mintegy 500 akó ment forgalomba, s 572 kron kelt fokonkint. Arad, aug. 1-jén. Első osztályú tiszta búza 82 fontos 4 ft 25 kr, második oszt. 81 fontos 3 ft 90 kr, harmadik oszt. 80 fontos 3 ft 60 kr. — Kétszeres első oszt. 79 fontos 3 ft 30 kr, második osztályú 78 fontos 3 ft 20 kr, harmadik oszt. 77 fontos 3 ft — kr. Rozs első osztályú 77 fontos 3 ft — kr, második oszt. 76 fontos 2 ft 60 kr, harmadik oszt. 75 fontos 2 ft 50 kr. Árpa első oszt. 66 fontos 2 ft 10 kr. második oszt. 65 font. 2 ft, harmadik oszt. 64 font. 1 ft 90 kr. Zab első oszt. 46 font. 2 ft, második oszt. 44 fontos 1 ft 90 kr. Kukoricza 84 fontos 3 ft 40 kr. Lángliszt mázsája 9 ft 50 kr. Zsemleliszt mázsája 9 ft. Kenyérliszt mázsája 8 ft. Széna mázsája 3 ft 50 kr. Borsó itezéje 20 kr. — Lencse itezéje 15 kr. Bab itezéje 14 kr. Köles itezéje 14 kr. Búzadara itezéje 20 kr. — Dara itezéje 12 kr. — Uj bor itezéje 20 kr. — Régi bor itezéje 30 kr. — Sör itezéje 15 kr. Tűzifa 11 ft. Egy font gyertya 45 kr. — Egy font szappan 35 kr. — Font marhahús 21 kr. — Egy font repereolaj 40 kr. — Egy font lenolaj 40 kr. N.-Becskerek, jul. 30. — Az aratásnak vége, sokat,remény lettünk és keveset kaptunk, ez a sorsa Ádám fiának, csakhogy ritkán éri be a telhetetlen ember azzal, a mit neki a jó isten ad; igy van ez Bánátban is. A gabna, igaz, hogy középszerűen termett, de a mi kevés volt, az jól fizetett, igy vidékünkön épen nincs okunk a Vegyes tudósítások. Léva, aug. 1. 1862. Tegnap, vagyis julius 31-kén szerény ünnepélynek valánk szemtanúi. Ugyanis tudva a lapok utján, miszerint kőtiszt. Kislingstein Antal, tek. Várady János, méltóságos gróf Hunyady László és tek. Leidenfrost László urak egy egy aranynyi alapítványt tettek azon gymnnsiamunkat látogató tót ajkú tanonczok számára, kik a magyar nyelvben az éven át legjobb haladást tesznek. Nem szükség magasztalnom e nagy lelkű hazafiak áldozatkészségét; a szent czél, melyre ők áldozzanak — az édes hazai nyelv —— önmagában is olyan, mely minden magasztalást fölöslegessé tesz, de visszafojtanunk hálaérzelmeinket, a legszentebb ügy nevében, teljes lehetetlen. Valóban csak igy és nem máskép valósulhatnak ünnepelt költőnk e szép szavai • „Az ég minden hazának kincset ád, S a nemzet hiven őrzi birtokát.“ Megtartatván az ünnepélyes „Te Deum,“ az ifjúság szokás szerint visszavonult a tanterembe ; nehány világi ur jelenlétében a nt i s tud. Menyhárt Ágostonigazgató úr meleg szavakkal ecseteli az ifjúság szerény magaviseletét és szorgalmát, buzdítván egyszersmind azokat, kik kevésbé feleltek meg a várakozásnak. Ezután felolvasván az általános sorozatot, mint gymnasiumunk történetében nevezetes eseményt, a fent említett urak alapítványát hozá fel. Rövid, de velős szavai után felolvasá azon derék ifjak neveit, kik a kitűzött ösztöndijban részesültek, ezek: a IV. osztályban Zlattnyánszky Ernő; III.-ban Való Simon; H.-ban Szádeczky Pál; I.-ben Schwarz József. Meg kell említenem még olyan dolgot, melyet a tisztelt olvasó közönség talán meg is unt, de hiába, többet meguntunk már, s mégsem tehetünk róla. Gymnasiumunk érdekében a „Pesti Napló“ is hozott levelet, rendes levelezőjétől, midőn annak idején csak úgy „sine nobis de nobis“ formán a vegyesek regimentjébe assentálták azt. A derék levelező úr, ki e tekintetben szintoly jól ismeri a gymnasium biographiáját, mint mi, világosan kifejtette az okokat és pedig szerződésileg, miért nem lehet e gymnasium vegyes ? De a „Magyar Sajtó is hozott egy kis czikkecskét e részben ; e czikkről azt mondották annak idején a szakértők, hogy beillik falnak, melyen . cserebogár nagyot koppanva elhallgathatna. Danielik János püspök ur ő méltósága Léván keresztül utaztában főt. Gyürky László plébános úrnak nyíltan megmondotta, hogy el van döntve, miszerint a lévai gymnasium ezután is tisztán magyar lesz; sőt a tisztelt püspök úr az igazgatót is kereste (ki szerencsétlenségére sétáját végezte), hogy megnyugtassa ez iránt; s most újra rendelet érkezik a főbirói hivatalhoz, hogy vizsgálná meg a dolgot az igazgatóval együtt s terjesztené föl a helytartósághoz, várjon a vegyesek közé sorozható-e e gymnasium vagy nem ? Ne higgye senki, hogy érvekkel akarnék előállani megint ez intézet védelmére; akinek nem volt elegendő az, mi hivatalosan fölterjesztetett s a nyilvános lapokban is elmondatott, azzal nincs többé szavunk ! Tudhatná minden ember, hogy e gymnasium sem az ország — sem a király — hanem a magánosok alapítványának köszöni létét; azt is tudhatnák jóakaróink, hogy ez alapítványnál a magyar nyelveid tanítás feltéte — ajánlottuk volt. Tegyük föl, hogy e gymnasiumra csakugyan rátukmálnák a vegyes tanítást, ha ez megtörtént, tudják meg jóakaróink, hogy ez intézet élete azon perezben megszűnt. És mit nyertek ezzel jóakaróink ? vesztettek és pedig kétszeresen; mert míg eddig a lévai gymnasiumban a rendszeres nevelés- és tanításon kívül a magyar nyelvben is képeztethették gyermekeiket, kétlem, vájjon lenne e helyök, hová fejüket hajtsák, miután Léva középpontját képezi Barsmegye vidékének ; s egyszersmind az utolsó hely a határ felé (értem, a hol már a szláv nyelv kezdődik,a hol még magyar előadások tartatnak. K. L. nagy panaszra, sőt helylyel-közzel még bőven is fizetett gabnaföldünk; beszéltem oly termelőkkel, kik ez évi termést a jobbak közé számítják, szemre pedig mi kivánni valót sem hagy hátra, mert az tömött, és igy sok lisztet kiad, s jóízű kenyeret igér, mit saját tapasztalásom után bizonyíthatok, — az árpa szalmára kicsiny volt és ritkás, de a mi volt, szinte jól fizetett, — a zab ellen pedig szalma tekintetből sem lehet panasz. Adná az ég, hogy honunk minden vidékén oly termésnek örvendhetnének lakóink, mint Bánátban. Kolozsvárit jul. 31-kén, 1862. bécsi mérője osztr. ért. Középár. — Tiszta búza 4 ft 10 kr., elegybuza 3 ft 60 kr, rozs 2 ft 20 kr, zab 1 ft 30 kr, árpa 1 ft 80 kr, törökbúza 3 ft 10 kr, pityóka 1 ft — kr., marhahúsnak fontja 15 kr. Különfélék. Pest, augusztus 4. * Gr. C r e n e v i r e erdélyi kormányzónak Ő Felsége 2000 ftot adott át Mettersdorf erdélyi szász község tűzkárosult lakói közötti kiosztás végett. * Gr. Apponyi György exjának, ki Pestre igra visszaérkezett, az „OBt D. P.“ szerint egy óra hosszat tartó kihallgatása volt. * A nemzeti kör az írók segélyegyletének alaptőkéjéhez 200 fttal járulni elhatározó, elhatározó egyszersmind, hogy az ugyanezen jótékony egylet alaptőkéjének növelésére hirdetett sorshúzás nyereményeit, e czélra a tagok magán adakozásaiból megszerzett mintegy 80 ft értékű photograph- és pastell képgyűjteménynyel szaporítandja. Ugyanezen egylet tegnap tartott választmányi gyűlése a pesti vízvezeték előmunkálatainak költségére 50 ftot szavazott meg, s a dunántúli vinczellérképezde javára engedményezett sorshúzás sorsjegyeiből 25 ft árát megtartott, elhatározván ezen fölül, hogy ily sorsjegyek az egylet felügyelőjénél a netalán venni akaró tagok számára odt. 15 héig létéve tartassanak.