Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)

1862-09-21 / 3783. szám

kr, tömött 6 ft, tojás 324,000 db, 20—22 db 40 kr, sajt 28 m. mázsája 18—24 ft. A halpiaczon kelt el f. é. sept. 19-ikén Tiszá­ról kocsin hozott állott hal : potyka 82 m. má­zsája 10—24 ft, fontja 12—30 kr, harcsa 26 m. mázsája 12—28 ft, fontja 12—30 kr, kárász 8 m. mázsája 4—10 ft, fontja 6—15 kr, eleven 10 m. mázsája 20— 30 ft, fontja 24—40 kr. Győr, sept. 17. — A hét folytán körülbe­lül 10,000 mérő bácskai 84—85 fontos búza lett eladva 4 ft 10—20 kr, zab is kelt el mintegy 5000 mérő 1 ft 50—60 kri, s rozs is jobb kelet­nek örvendett. Kukoricza nincs is piaczunkon, s mindenki az uj termést várja. Serfőző árpát Fel­­ső-Ausztria számára 8000 mérőt vásároltak. A viz apad, az időjárás meleg és száraz. — A árak következőkép jelelhetők : Bánáti búza ut 86—89 fon. 4 ft 50- 90 kr, bánáti 6 b. 83—85 fon. 4 ft—4 ft 20 kr, magyar b. 84—87 fon. 4 ft 10—60 kr, rozs 76—78 fon. 3 ft—3 ft 25 kr, serfőző árpa 66—70 fon. 2 ft 10—40 kr, közön­séges árpa 62—64 fon. 2 ft—2 ft 10 kr, kuko­rica a 80—83 fon. 4 ft 5—15 kr, kukoricza uj 3 ft­ 3 ft 20 kr, a zab 47—50 fon. 1 ft 64—72 kr, uj zab 44—47 fon. 1 ft 52—58 kr. Temesvár, sept. 14. Gabnakereskedelmi köreinkben az egész elmúlt hétben rosz hangu­lat volt észrevehető. A vételvágy sokkal keve­sebb s a vevők visszatartózkodók. Egész heti be­hozatalt alig lehet tízezer mérőre számitni, s mind a mellett csak nyomott árakon történtek az el­adások. Ugyanis: 86—87 fontos foglalóé búza fizettetett 3 ft 90 kr—4 ftig, piaczi 83—84 fon, 3 ft 50 kr, kétszeres 3 ft 20 kr, múlt évi kukori­cza 3 ft 40—50 kr, uj csöves 2 ft 50 kr, rozs­a mi kevés jön, azt is a szeszgyárosok veszik meg 2 ft 60—70 kr, zab­kocsi számra és magtárak­ban kapható 8—10 % feladással 1 ft 80—85 kr, burgonya mérete 1 ft 60 kr. — Ezelőtt egy héttel még 30 foknyi forróság volt, máig már jól alább szállt. Időjárás esőre hajlandó, s pár nap óta több helyen részesültek rövid, de jó esőben. Béga vize javulni kezd. — Déva, sept. 15. A gabona ára 20 kupás vékát és ujkrajczárokat értve, legközelebb ez vala : Tiszta búza 2 ft 20—50 kr, elegyes 1 ft 50—60 kr, aljasb 1 ft 8 kr, rozs 1 ft 20 kr, aja­kos 78 kr, zab 78 kr, kukoricza 1 ft 30 kr, bur­gonya 90 kr. — Legjobb ökör párja 194 ft, kö­zepesé 120 ft, alsóbb rendűé 110 ft. Legjobb tehén­­párja 140 ft, közepesé 85 ft, alsóbbrendű 60 ft. Ökörbör 25 ft, tehénbőr 13 ft. Nyers fagy­­gyu­mázsája 24 ft, szárazé 27 ft. — Hus fontja 10 kr, zsir kupája 1 ft 20 kr. A kukoriczaszedés most javában foly, a szárazsághoz képest, mely uralkodott, meglehetős mennyiséget ad. A széna, noha nálunk nem volt szűk termése, jó árnak ör­vend. Az árnyékos helyiségeken szép sarjat is kaszálunk, ellenben napos helyeken semmi sar­jut nem lehet aratni. Az eddig — nálunk oct. közepe előtti példátlan szüret ideje most oct. 1-én túl föl van szabadítva. Vegyes tudósítások. — Legfelsőbb udvari rendel­­­e­t a megyék és szabadkerületek kormányzói­hoz, — a világos örökösödési esetekben eljáró osztoztató választmány alakítását tárgyazó ügyek kezelése és elintézése tekintetében. A császári királyi Apostoli Felsége Legkegyelmesb Urunk nevében. A megyei, illetőleg bizottmány­i gyűlések tar­tása, múlt évi november hó 5-kén kibocsátott legfelsőbb határozat által ideiglenesen betiltat­ván, szükségesnek találtatott, hogy világos örö­kösödési esetekben az osztoztató választmány alakítását tárgyazó ügyek kezelése s elintézése tekintetében előforduló esetekben zsinórmérté­kül szolgálandó ideiglenes intézkedés tétessék ; ennélfogva az érintett választmány alakítására vonatkozó folyamodványok elintézése, illetőleg a választmányi tagoknak az 1840. 13. t. sz. ér­telmében­ kinevezése azon esetekben, midőn a hagyatékhoz ingatlan nemesi javak tartoznak, azon megyékben, hol nyilvános tisztiszékek tar­tatnak, az illető megyei közönséget,­­ azon me­gyékben pedig, melyekben tisztiszékek még nem tartatnak, állandó megyei törvényszéket illeten­­ek. Ellenben, midőn a hagyaték csupán ingósá­gokból, vagy pedig nem nemesi ingatlanokból áll, semennyiben ezen utóbbiak szabad királyi vagy rendezett tanácsú városokban nem feküsz­­nek; az érintett hivataloskodás minden esetben a járásbeli szolgabirák által, kikre egyébként is az 1848. évi IX. t. sz. szerint az úri hatóság te­endői átszállottak, s kik a felek közelében szé­kelnek, leszen gyakorlandó. Miről a.........kor­mányzója oly meghagyással értesittetik, misze­rint ezen udvari rendeletet alkalmazkodás végett az illetőknek tudomására adja. Kelt a birodalmi fővárosban Bécsben, Ausztriában, Szentmihály­­hó második napján , ezernyolczszáz hatvakette­­dik évben.“ — Abauj megye, sept. 18. Főispáni helytartó úr ma délelőtt tartotta meg a felsőbb helyen engedményezett és hírlapi utón is köztu­­domásra hozott nyilvános közgyűlést. Azon elv­ből indulva ki, mikép a sajtónak hivatása a köz­véleményt visszatükrözni, és a hon minden ol­vasni szerető lakóit az egyes vidékeken előfor­duló eseményekről , az uralgó közhangulatról lehető hiven értesíteni , sietek a tisztelt olvasó közönséget a mai közgyűlésben előfordult neve­zetesebb eseményekkel megismertetni. A gyűlést főispáni helyettes úr 10 órakor nyitotta meg ; jelen volt a tisztikar teljes számmal, a meghívot­tak közöl alig néhány. A méltóságú megnyitó beszédében a közgyűlést üdvözölvén, felhija a jelenlevőket,hogy a törvénykezés és közigazgatás könnyítésére c­élzólag tanácskozzanak, s vele­­ együtt működnének oda,hogy az uralkodó és nem-­­­zet közötti — oly hőn óhajtott — kiegyezkedés­t megkönnyítessék. Igaz ugyan, mondja tovább ö­­ méltósága, hogy a tér, melyet most elfoglalnak, szűk és korlátolt de hiszi, mikép a megyeközön­ség ildomos viseletének s mérsékelt magatartásá­nak sikerülene azt egy elő­ajtóvá vará­solni, me­lyen át az alkotmányos élet templomába nemso­kára bejuthatni. Örömmel hozhat fel — folytatja tovább — a kormány részéről több oly intézke­déseket, melyek a magas kormány békés s ille­tőleg engedékeny szándékáról tanúskodnak, s a teljes alkotmányos élet rövid idő múlvai élvezke­­detésére reményt nyújtanak ; de szükség, mint mondja, a nemzetnek is valahára békülékeny hangon nyilatkozni, és az uralkodót hit ragaszko­­­dásáról meggyőzni , s a magas kormány által megkezdett egyezkedési téren azzal bizalomtel­jesen közreműködni,­ végre azon óhaját fejezi ki : Vajha a nemzet a passivitás kártékony terét el­hagyná, s oly állást foglalna el, melyen hazánk zilált viszonyainak rendezése s annak az össz­­államházi helyzete a pragmatica fanctio és a je­len idős., mél­tányos kívánalmai s­z­int megála­pit­hat­hatnék. E végre felhivja a közgyűlést,a mikép őt ebben közreműködésével gyámolitaná. Végezetre indítványozza, miszerint a megye közönsége Ő Felségének a királynénak felgyó­gyulása feletti őszinte örömét egy feliratban nyi­latkoztatná ki; mi is közhelyesléssel azonnal ha­tározattá vált. A meghívottak közül ketten beszéltek ; mind­kettő elismeri, hogy a tér, melyen állnak, nem törvényes, de azt azon reményben foglalják el, hogy erejöket a haza javára lehetőleg használ­hassák. A kiegyezkedésre ők más módot nem találhatnak, mint az országgyűlésnek minél előbbi összehívását ; s mit jelen viszonyok közt tehetni csak annyi, mikép a nemzetnek már eddig is nyugodtabbá lett hangulata, a kiegyezkedésre alkalmassá változtassák teljesen át. Ezek után az alispán jelentése olvastatott fel, a közigazgatás állapotára vonatkozólag, mely az egészségi állapotot, közbiztonságot stb. kedvező szinben tünteti fel. Az egészségi­ állapot jelen év­ben kedvező, halál­esetek ritkábbak; a közbizton­ság e megye területén megháborítva nem volt; tű­zeset ez évben 59 adta elő magát; bűnvádi kereset alatt volt 274 személy, kik közöl többen kezes­ségre kibocsáttattak. Legyen szabad itt iskoláink állapotáról is rö­viden szólhatni. Az itteni főgymnasiumba, mint tudjuk, a magyar nyelv csak a lefolyt tanév ele­jétől hozatott be, s, hogy mily kedvezőleg hatott az intézet emelkedésére, kétségtelenül bizonyítja a hallgatók számának nagy növekedése, mely az 186- ik tanévi számot 116-tal haladta felül. Ez világos és nem légből kapott c­áfolat azok részére, kik szüntelen azzal ijeszgetik a világot, hogy honunkban a német nyelv uralma megszűn­tével a tanodák látogatása, s ezzel a művelődés­ben­ haladás is csökkenne. . . . Reáltanodánk ez évben szinte számos­ hallgatóval birt. Reményi E. úr f. hó 17-én tartotta hangverse­nyét , hogy nagy hallgatóság előtt és nagy tetszés között, azt mondanom is felesleges , még vasár­nap este fellép, s akkor, mint mondják, tovább fog utazni. Kocs — G­a­l­g­a-v­ö­l­g­y, aug. 28-án. Az egyiránt szép és termékeny Galga-völgy legnépesebb s legmunkásabb magyar községei a legújabban két nevezetes mozzanat által néznek szép jövendő­­söknek elébe. Az egyik a pest-losonczi vasút, a­mely a már megtörtént kijelölés szerint e szép völgyet hasí­tani fogja. A másik még nevezetesebb mozzanat, a folyó évi nyár folytán az úrbéri tagosítások érdemé­ben volt földesurak és négy népes úrbéres köz­ség között a megye munkás alispáni bíróságának hivatalos közbenjárásával létrehozott úrbéri egyességek. Bagh, Hévíz- Györk, Hévíz és Túra tös gyöke­res magyar ajkú községek volt jobbágyai meg­értve az idő komoly intését, s felfogva saját ér­dekük követelményeit, a már teljesen felszerelt és bírói ítéletre váró úrbéri pereiknek valóban kedvező és nagy jövendőt ígérő egyességek ál­tal vetettek véget, melyek létrehozásánál a fö­­méltóságu Eszterházy herczegség bujáki uradal­ma, melyhez Héviz és Túra tartozik és nagy mél­tóságú báró Sina hatvani uradalma, melyhez Bagh és Héviz Györk tartozik, valódi jóindula­tot és nagylelkűséget tanúsítottak. Lehetetlen emlités nélkül hagyni, különösen azon nemes és követésre méltó bölcseséget, melylyel I. Mészáros Károly ur, a herczegi ma­jorátus teljhatalmú biztosa, ki ezen egyességek kötésénél épen jelen volt, az alkudozásokat a főméltóságú Eszterházy herczegség részéről, va­lamint a majorátus más számos községeiben, úgy itt is előmozdítani és végczéljokhoz vezérel­ni igyekezett. Meg kell az igazság érdekében azt is jegyez­nünk, hogy két kedvező körülmény párosult itt arra, hogy a különben oly nehezen sikerülő úr­béri egyességek ezen határos négy község úrbéri pereiben oly szépen, oly egyszerűen, oly bizto­san és oly megnyugtatóig jöhettek létre. Az egyik körülmény az, miként az úrbéri pe­rek úgy a földesúri uradalmi ügyesség, mint a községi képviselőség részéről, minden részle­tekre nézve szigorú tüzetességgel és szakava­­tottsággal lettek felszerelve, — semmi figyelmen kiül hagyva, — minden kölcsönös jog és köte­lezettség, minden darab földnek jogtermészete tüzetesen és igazságos szigorral megvitatva, meg­állapítva és tisztába hozva. A felek képviselői ismerték álláspontaik erejét és gyengéit, de bír­tak egyszersmind elég mérséklettel, kölcsönös érdekeik irányában lehető kímélettel és méltány­­lattal viseltetni. A másik kedvező körülmény azon elvitázhat­­lanul szerencsés tapintatú modorban rejlik, mely­lyel a megye első alispánja, t. Benyovszky Vin­­cze ur, valamint birótársa, t. Pesko Medárd köz­ponti szbiró ur, a valóban feszített figyelmet igénylő hosszas tárgyalásokat vezérelték , nem kímélve sem időt, sem fáradságot a felek köl­csönös igényei kiegyenlítése körül. Mind a négy úrbéri egyességnél a községeket Fitos Ferencz b. ügyvéd ur, a volt földesurasá­­got pedig Sárkány József bujáki és hatvani ura­dalmak rendszerinti ügyésze képviselte. Rövid idő múlva, mind a négy jelentékeny határ az urb. egyességek szerinti tagosztályi kihasitás alá kerülend, és élvezni fogja az egyes­ségek félreismerhetlen kedvezményeit, és gyara­podni fog az ekként lehetővé vált czélszerű gazdálkodás előnyei által. (Sürgöny) — A horvát-tótországi udv. kanczellária kinevezte, első osztályú ülnökökké. A zágrábi megye-törvényszéknél : S­i­n­k­o­­v­i­c­s Lajos 2 fk osztályú megyetörvényszéki előadót Eszéken ; lovag Tierry Ferencz 2-sod osztályú megye-törvényszéki ülnököt Fiuméban; Koszics György 2 od osztályú megye-törvény­széki ülnököt Eszéken, mint állam­ügyészt; Tus­kan Márk ideiglenes államügyészt Varasdon; Barac Jenő rendelkezés alatti járás­főnököt; Janda József úrbéri törvényszéki ülnököt Varas­don, s Blazics Dénes rendelkezés alatti járásfő­nök­öt. A fiumei törvényszéknél Stipancsics Bertalant a fönnállott eszéki megyetörvényszék rendelke­zés alatti államügyészét. A varasdi megye­törvényszéknél Svagel Károly ottani 2-ed osztályú megye­törvényszéki ülnököt s czimzetes báni táblai ülnököt. A kőrösmegyei törvényszéknél Fodroci Sán­dor körösmegyei főjegyzőt, s hajdani megyetör­vényszéki tanácsost. A pozsegai megyetörvényszéknél Erlinger Fe­rencz úrbéri törvényszéki ülnököt Eszéken. A vukovári megye­törvényszéknél Kantics György 2-ed osztályú megye­törvényszéki taná­csost 8 úrbéri törvényszéki előadót Eszéken. Az eszéki megyetörvényszéknél Velicskovics István cs. k. szabadkai járásbirót, s jelenleg új­vidéki városkapitányt. Másodosztályú ülnökökké. A fiumei megyei törvényszéknél: Gradi Miklóst a dalmatiai orsz. főtörvényszék tanácstitkárát, mint államügyészt; Kavics Flórián tanácstitkárt a báni táblánál s Kovácsig Gusztáv törvényszéki segédet a zág­rábi megyetörvényszéknél. A varasdi megyetörvényszéknél : Cekus Ká­roly, Kavics Sándor és Milcsics Mór rendelkezés alatti járásfőnököket, ez utóbbit mint államü­gyészt; Baksay Sándor rendelkezés alatti járás­hivatali segédet; Mladenovics Péter Mihály előbbi cs. kir. szerb bánáti járáshivatali segédet; a vu­kovári megyetörvényszéknél szolgálattételre ki­jelöléssel; Milics Vincze törvényszéki segédet a fiumei megyetörvényszéknél. A körösi megyetörvényszéknél : Femenics György ideiglenes úrbéri törvényszéki ülnököt Varasdon ; Gmnaz István rendelkezés alatti já­ráshivatali segédet, mint államügyészt s Rusnov Antalt, a zágrábi megyetörvényszék törvényszéki segédét. A pozsegai megyetörvényszéknél : Leunig Vincze rendelkezés alatti ideiglenes megyetör­vényszéki tanácsost Eszéken, Teodorovics Sán­dor rendelkezés alatti járásfőnököt, mint állam­ügyészt, Peicsics Sándor előbbi járási segédet s jelenlegi főszolgabirót. A vukovári megyetörvényszéknél: Marsó Ala­jos, szerém megyei ügyészt s hajdani cs. k. kerü­leti törvényszéki tanácsost Újvidéken; Gyorgye­­vics György hajdani cs. kir. járáshivatali segédet és Stojakovits György rendelkezés alatti újvidéki kerületi törvényszéki segédet, mint államügyészt. Az eszéki megyetörvényszéknél : Baics Pál rendelkezés alatti államügyészi helyettest Temes­vártt; Zecsevics György, rendelkezés alatti já­ráshivatali segédet; Krajcsevics Ferenc, rendel­kezés alatti járáshivatali segédet; Horvátics Ta­más rendelkezés alatti szerb-bánsági járáshiva­tali segédet, a vukovári megyetörvényszéknél szolgálattételre kijelöléssel ; Marinkovits Milán, rendelkezés alatti kér­ törvényszéki segédet Zomborban ; Sova Ede törvénysz­éki segédet Eszéken, mint államügyészt, s Milankovis Dávi­dot, Verőcze megye aljegyzőjét. Tanácstitkárokká. A zágrábi megyetörvényszéknél : Kömley Pál rendelkezés alatti járáshivatali segédet és Kljucsecs György törvényszéki segédet Zágráb­ban, mindkettőt mint államügyészi helyettest. A fiumei megyetörvényszéknél : Marjaszevits Bertalan rendelkezés alatti járásfőnököt. A varasdi megyetörvényszéknél : Zlatarovics György rendelkezés alatti járáshivatali segédet, mint államügyészi helyettest, s Aih Károly tör­vényszéki segédet az eszéki megyetörvényszék­nél, ez utóbbit a vukovári megyetörvényszéknél szolgálattételre kijelöléssel. A körösi megyetörvényszéknél : Thaller Mik­lós pozsegamegyei szolgabirót s hajdani figyelőt, mint államügyészi helyettest. A pozsegai megyetörvényszéknél : Strazimir János rendelkezés alatti járáshivatali segédet,­­ Baics Mátyás rendelkezés alatti ideiglenes járás­hivatali segédet. A vukovári megyetörvényszéknél : Sarajkics György hajdani szerb-bánsági járáshivatali toll­­nokot és Dimitrievics Istvánt, Szerém megye tiszteletbeli szolgabiráját, ez utóbbit mint állam­ügyészi helyettest. Az eszéki megyetörvényszéknél : Mikesics Mihály rendelkezés alatti járáshivatali segédet, valamint Kovacsevics Lajos s Bunczek Alajos törvényszéki segédeket Eszéken, e két utóbbit mint államügyészi helyettest. A segéd­hivatalok igazgatóivá.A vukovári megyetörvényszéknél : Popov Tivadart, a segéd­­hivatalok rendelkezés alatt segédét a fennállott temesvári cs. kir. országos főtörvényszéknél ; a pozsegai megyetör­vényszéknél Cziráky Károly rendelkezés alatti megyei titkárt, s az eszéki megyetörvényszéknél Zsivanovics Jánost, a hor­vátetországi kir. udv. kanczellária tisztjét. K A M n f é I é k. , Pest, szeptember 20. ** A magyar királyi udvari kanczellária, egyet­értve a cs. k. pénzügyminisztériummal, a magyar írói segélyegyletnek kivételkép megengedte, hogy az általa rendezett sorsjátéknál az eredetileg en­gedményezett 100,000 sorsjegyet még 20,000-el szaporíthassa, s így összesen 120,000 jegyet bo­­csáthasson ki, a 10% lottó illeték fele ezen 20,000-­ nél is elengedtetvén, B. Eötvös József, mint az egy-­ let h­elyettes elnöke, a városi tanács utján értesü­­l­­etett e határozatról. ' ** A „Sürgöny“ szerkesztősége tegnapi újdon­ságai közt megjegyzi, miszerint Kecskeméthy Au­rél urnak Kovács Lajos úr röpiratáról irt csikkéi, mint magától értetődik, pusztán’ egyéni nyilatko­zatoknak tekintendők. ** Többször volt már említve a lapokban, azon új találmány, mely szerint a kukoriczacső héjából nyomtatásra s írásra egyaránt alkalmas papírt lehet gyártani, hogy mennyire előhaladt már e tekintetben a Glognitz melletti schlögelmühli cs. k. kincstári papírgyár, erről bő alkalmunk volt teg­nap a jelenleg körünkben időző Reuter ch. kir. tanácsos és bécsi műipartanodai tanácsos úr szí­vességéből személyesen is meggyőződni. Nevezett tanár úr ugyanis szerkesztőségünknél megjelenvén, előmutatott tizenöt féle szebbnél szebb papírdara­bot, valamint egy darab zsákszövetet is, melyek mind kukoric­ahéjból gyártattak. A tisztelt tanár úr a végből rendült le hazánkba jelenleg, hogy figyelmetessé tegye az illetőket, miszerint a kuko­­riczacső héja, mely­ az­ eddigi kezelésnél alig hozott valami hasznot, mint takarmány, nemcsak papír­os szövetekre használható, hanem a héj rostjai közt levő anyag liszttel vegyítve jóizű kenyeret is ad. Felhívja tehát­ azokat, kik az említett kukoricza­­cső-héjkészleteket már ez idén is értékesíteni óhajtják, gyűjtsék azt össze, melynél azonban kö­vetkező eljárás leszen követendő : A teljes érett­ség után a kukoric­acsövek letöretvén, az azokat takaró levelek lefosztatva, a földre téríttetnek, vagy ha a föld nedves volna, alkalmas aljazatra kiterittetvén, megszáritandók, hogy majd zsákokba göngyölve, az illető helyekre elszállitathassanak. Minél szárazabbak a mondott levelek, s minél tel­jesebben óvattak meg a természetes korhadástól, a papír­gyártásra annál alkalmasabbak. A termesz­tők önérdekében fekszik tehát a levelek gyűjté­sénél minél gondosabban eljárni, hogy azok lehe­tő tisztán és szárazon kerüljenek a gyárba. — Termesztőinket figyelmeztetjük ezen uj jövedelmi forrásra. Egy holdnyi kukoricza földről körülbelül 3—4 mázsa héjat lehet nyerni, s a termesztő 3—4 fztot kaphat érte, mi roppant jövedelem oly czik­­kért, mely eddig többnyire kárba veszett, vagy csak igen-igen csekély hasznot hajtott ? A nevezett papírgyár igazgatósága gondoskodni fog róla, hogy idővel hazánk minden vidékén legyenek rendes bizományosai,a­kik a termesztőktől átvegyék a kukoric­ahéjat, az illetők azonban addig is a bécsi cs. k. államnyomda igazgatója Auer A. udvari tanácsos úrhoz fordulhatnak, ki a szükséges út­baigazításokkal és értesítésekkel egész készség­gel szolgáland. Óhajtandó, hogy termesztőink kel­lő figyelemmel legyenek ezen fontos találmány iránt, annyival inkább, mivel itt oly uj iparágnak pártolásáról van szó, mely nagyobb terjedelmet nyervén, a hazai közgazdaságra is nagy jelentő­ségűvé válhatik. ** A testvér Erdélyország közügyeinek élén oly lelkesen buzgólkodó jeles hazafit, gr. Mikó Imre e nagyméltóságot, fájdalmas csapás érte, egyetlen fia Ádám f. hó 16-ikán Linczben meghalt. A haza egy jeles képzettségű, nagy reményekre jogosító fiát veszté el a korán elhunyt ifjúban, s e veszteséget legjobban érzik azok, kik őt köze­lebbről ismerék. Béke hamvaira! — A magyar földhitel-intézet közgyűlése fo­lyó hó 22 -én délelőtt 10 órakor fog a közteleken megtartatni. ** A jövő 1863 dik évre már eddig megjelent és sorakozott naptárak száma ismét szaporodott egygyel, mely bő tartalmánál, mulattató, ismeret­­terjesztő és tanulságos czikkeinél fogva jobb nap­táraink között foglaland helyet. Czime : „Az or­szág tükre“, képes naptár évkönyv 1863 dik esz­tendőre. Többek közremunkálásával szerkesztette Balázs Sándor. Kiadták Engel és Mandello. A ren­des naptári rovaton, vásárok jegyzékén stb. kívül a szépirodalmi rész Balázs Sándor, Bodor Károly, Dalmady Győző, Friebeisz Ferencz, Lisznyay Kál­mán, Rajkai F. J. Szabó Richárd, Szász Károly és Tompa Mihálytól hoz dolgozatokat. Az ismeret­­terjesztő részben régibb magyar hölgyek életraj­zát találjuk Remellay Gusztávtól négy köré raj­zolt arczképpel, továbbá a magyar irodalom ter­jedéséről, a nevelésről, hazánk kereskedelmi, gaz­dasági, erdészeti, borászati, lótenyésztési viszo­nyairól irt, s még más apróbb czikkeket. A har­madik rész a szokott tiszti czim- és névtárt tartal­mazza. ** Szorgalmas és népszerű írónk Vas Gereben „Életunt ember“ czímű legújabb regényének első kötete már elhagyta a sajtót, a Ráth Mór bizomá­nyában jelent meg. A második kötet minél előbb követendő. ** A mára tervezett s Bécsbe indulandott két­vonat kirándulása fe­hé­sz ikére, azaz jövő szom­batra határoztatott, mint a falragaszok jelentik, több oldalról nyilvánított köz­hajtás folytán, mi magyarul alkalmasint annyit tesz, hogy eddig nem jelentkezett elég vállalkozó a kéjutazásra. ** A nemzeti színház új igazgatósága egyéb újításai között a díszleteket is korszerűleg akarja szaporítani. Többek közt egy ügyes, ahhoz értő mester által két szobadíszítvényt készíttet zárt általakkal és igazi teleppel (Plafond). E díszítmény mindenesetre jó szolgálatot teend különösen tár­salgási darabok előadásánál és hangversenyeknél. ** Grammont herczeg, franczia követ a bécsi udvarnál, néhány napot fővárosunkban töltött s múlt szerdán Gödöllőre is kirándult vadászatra. — Si­e­y ur, a gyógytestgyakorlatnak főváro­sunkban egyetlen egy mestere, ki e gyógymódot elméletileg tökéletesen érti s gyakorlatilag kitűnő sikerrel alkalmazza, hosszas tapasztalati utazásá­ból hazaérkezett, s gyógyításait a napokban meg­kezdendő . Hallomás szerint a budai városmajor rende­zési tervében kétezer forintot számítottak a város­­majorbeli két kút kitisztítására s díszes felszere­lésére, mi annál kívánatosabb, mert ezek a vizek túlságos mésztartalmuk miatt nem tartoznak a legkellemesebb s legegészségesebb vizek közé; a környezetből a kutakba szivárgó szeméttől pedig gyakran teljesen élvezhetetlenekké válnak. ** Debreczenben oly polgári olvasó egylet ala­kításán fáradoznak, mely a szegényebb sorsú la­kosság szellemi kiképzésére minden dij nélkül nyitva álland. ** Kunszt József kalocsai érsek­­ excja, mint a „P. H.“ hallja, 10 részvényt irt alá a magyar gőz­hajózási vállalatra. ** Gróf Hunyady Kálmán, a szerb fejedelemnő testvére, jövő hó Il­ikén tartja esküvőjét Bécsben Bao­ Schauenstein grófnővel. — Dr. Peregrini Elek eddig Pesten lé­tezett jeles fitan- és nevelő intézetét áttette Budá­ra, a várba, úri utcza 71 sz. alatti házába. ** Szegvárról Írják nekünk: Ugyanaz nap, melyben a „P. Naplódnak September hó 10-ei számában az annyira jeles és közbátorsági szomo­rú helyzetünket oly híven jellemző czikket olvas­tuk, azaz folyó hó 12 én estve 8 órakor az itt lakó Fák család áldozata lett egy rabló csapat (Illés Imrének hiják főnökét) kegyetlen megtáma­dásának. Ezen merényletek oly gyakoriak — a veszedelem, a­melyben minden rangú és rendű polgárok minden különbség nélkül folytonosan él­nek oly nagy, hogy méltán egyik feladatának tart­hatja a sajtó, ismételt felszólalások által, nemcsak a bajait úgy is érző közönséget, de a hazai ügyeinek élén állók figyelmét a honpolgárok élete és vagyon­biztonsága fentartására minél inkább vonni. A fent írt estvén (sept. 12 én) a nevezett ház egy rablócsapat által megtámadtatván, lakói minden pénz- ezü­stnemü, órák és egyéb értékesebb tárgya­iktól megfosztattak. A gyakori rablási esetek által elő­vigyázatra intetvén, estrefelé a ház minden aj­taja gondosan be lett zárva, igy történt az ak­kor is. A rablóknak azon szokott csetük, hogy a házhoz tartozók egyikével nyittatják ki az ajtót, ez esetben is sikerült, mert az inas a gazda szavá­ra, kit a rablók, valamint két kocsist is összekötött kezekkel halálfenyegetések közt odahajtottak; az ajtót kinyitotta, és így a ház lakóit a védelem le­hetőségétől is megfosztotta. 3. mindenféle fegyve­rekkel ellátott zsivány, felhajtván előttök a férfiú és női cselédséget, az első emelet egyik szobájá­ban fiatal nejével és Bécsből épen itt mulató báró K............nnővel whitterő Károly, (az öregebb testvér F. Gedő úr nem volt honn, s csak a rablók elmenetele után félórával érkezett meg) megrohan­ván, öt kardvágásokkal és puskatüsdöfésekkel foly­tonos legvadabb fenyegetések mellett, minden pén­zének és ért­ékesebb tárgyainak kiadására kénysze­­rítették, úgyszintén a nőktől is mindent elraboltak. De ez mind nem volt elegendő. Tudták, hogy Fák Gedő úr a zalamegyei gazda­egyesület pénztárnoka, ezt felhasználván, előkérték öcscsétől íróasztala kulcsát, és minthogy azt természetesen elő nem adhatta, mert nem volt nála, kardlapozással és azon fenyegetéssel, hogy tüzes parazsat hoznak, kényszeríteni akarták a kulcsok és még sokkal több pénz kiadására. Utóbb fejszét hozván, s ösz­­szetörvén az irószekrényt, abból minden irományt kiszórtak. Midőn az egyleti pénzeket nem talál­ták, mert azokat éppen a rablók miatt nem tartja honn, már már borzasztó fenyegetéseik kiviteléhez fogtak, a mindinkább növekedő külső zajra, me­lyet az összetódult népség okozott, végre egy órai dúlás után magával vivén egyszersmind a család fegyvereit, eltávoztak, ígérvén, hogy a honn nem talált Gedő urat is nemsokára megtalálják, és ha igen sok pénzt nem tud adni, megölik. Véresen csak az inas lett megsebesítve, egy nem igen mély kard szúrást kapván alsó testébe. Három pandúr volt a faluban, kik nem merték megtámadni a rab­lókat, kik számra öten voltak. A fegyvertelen népséget egy pár az udvaron őrt álló rabló, foly­tonos lövésekkel távol tartotta. — R­ó­m­e­r Flóris, sz. Benedek rendű áldo­­zár s pesti kir. gymnasium igazgatója Maponkán, Heves megyében egy, 1650 évi magyar köriratu harangot talált, Mátra-Verebélyen — Nógrád leg­szélén — pedig egy másikat majd 50 évvel régieb­­bet, következő felirattal: MISERICOR. D. I. C. A. 1.6.05. GAG. GERGEL. VEREBELI. HARANK. — Ez talán a legrégibb magyar feliratú harang. ** A sebészi műhelyekre nézve azon czélszerű intézkedés létetett,hogy tulajdonosaik ezentúl nem fognak szabadon a város bármely helyén lakást választhatni, hanem a fenforogható gyors­segély­hez képest a város fogja számukra kijelölni, hol folytathassák üzletüket. Ez ügyben tekintet lesz a város különböző részeire. — A nemzeti kör azon t. ez. rendes tagjai, kik tagdíjaikat ez ideig be nem fizették, újólag figyel­meztetnek, hogy azt f. évi sept. 30 áig befizetni szíveskedjenek; különben, minthogy a köt év a mondott napon végződik, s a pénztári számadások is akkor fognak befejeztetni, az elkésendők nevet az évkönyvben a tagok névlajstromában mint hátra­lékosok fognak följegyeztetni, azonkívül pedig a májusi közgyűlés által felhatalm­azott bizottmány fog eme tartozások mikénti behajtása iránt intéz­kedni. A befizetések Stutter Ferencz pénztárnok urnái a kör helyiségében mindennap teljesithetők a délutáni órákban. A választmánynak 1862 sept. 14 i ülése határozatából. ** A járványos marhavész némi elháritásaul a „Gy. K.“ a következőket ajánlja gazdáink figyel­mébe : Sz­á­j­fáj­ás, megismerhető a marha szája habos és nyálenyvességéről, e betegség közben lázadoznak, igen szaporán lélekzenek, a a szen­vedés hosszadalmas. Gyógyítása : egy iteze búza­­korpa négy iteze tiszta vízben megfőzetik. A fo­lyadék leszüretvén, kihűlésekor bele­kevertetik két lat tömény­ sósav (acid, hydroclorat), két lat salaminsó (amon. clor), két lat nyers timsó (alum. erod.), egy botrakötött rongyot a folyadékba már­tunk,­­ ezzel az állat száját gyakran ki kell mosni; eledelül pedig a beteg állatoknak lisztes keveré­keket kell adni; ezen kezelés után 8 nap alatt az állat előbbeni egészsége helyre áll. — 2-or. Láb­fájás, sántítás által ismerhető fel, a a köröm közt fekélyes kórtermény mutatkozik, s oly vesze­delmes, hogy pár nap alatt a körmöt leválasztja a húsrészektől. Orvoslás a következő: egy lat ólom­­eczet (acet. lytharg.), 8 lat boreczet, két lat fehér gálicz (vitr. zinci), fél lat kék gálicz (vitr. ferri) vegyittetvén össze, szöszre csepegtetik s a köröm közti csatornába naponkint 3-szor kell tenni. — 3-szor. Torokláb, torokgyík. E veszedel­mes kert, mely a támadás után 6 óra alatt tönkre teszi az állatot, elősegítik a hűvös éjszakák s a harmatos fű. Biztos gyógyszere: fél font disznó­zsír, 4 lat borostyánbogyó-olaj (pl. lam­. prés.), 1 lat kőrisbogárpor (pulv. canthar), fél lat ebtej (euphorbium), egy nehezék kámfor kevertetik össze kenőcsnek, s vele a beteg állat szügye be­­kenetik jó erősen, s az állat légvonatmentes helyen tartassák. A hol e kór kiütött, a sertéseknek ki­vált, hetenkint 3-szor savanyu aludttej, vagy savó adassék eledelül. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről sept. 20. 5% metaquilies 71.5 Nemzeti kölcsön 83.5. Bankrészvény 793. — Hitelintézet 215.40. Ezüst 124.50. Londoni váltók 126.10 Arany 6.3. NEMZETI SZÍNHÁZ. Sept. 21-re van kitűzve: „Dobó Katicza , vagy: Az egri szép napok.“ Történeti népszínmű 3 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Sept. 21-re van kitűzve: „A molnárok.“ Tréfás némajáték 1 felv. Ezzel: „Pünkösdi királyné.“ Vígjáték. Politikai események. ANGOLORSZÁG. A „Daily News“ sep. 16­­ száma az olasz ügyre vonatkozó czikket közöl, melyben ezeket olvashatni: „1861-i nov. 19 én, midőn a Ricasoli-kabinet nehézségei tetőpontjuk­ra értek, biztos forrásból a következő tudósítást közöltük : „Az olasz conf­ederatió terve korán sincs elvetve. A terv az, hogy Olaszországot há­rom részre oszszák: éjszaki királyságra, élén Victor Emanuel királylyal, pápai államra, Um­­briával s a márkákkal együtt; végre nápolyi ki­rályságra. Velencze az éjszaki királysághoz len­ne csatolandó. A nagy akadály, mely e terv va­­lósulását gátolja, Ricasoli báró. Különben min­denféle fondorkodást kezdtek meg, hogy a kor­mánytól elmozdítsák, s ha oly kabinetet alkot­hatnának, melynek feje Rattazzi volna, azt hi­szik, hogy a hármas Olaszország létre­jövend, a pápa ki lesz elégítve s az egységes Olaszország réme mindörökre a véres tengerbe fulasztva Midőn e közlemény megjelent, nemcsak általá­nos hitetlenségre talált, hanem gyors és nyoma­tékos ellenmondásra is különféle (befolyásos) körökben. Most minden ember összehasonlithat­­ja a császár titkos tervezetének vázlatát, mely 10 hónappal ezelőtt e hasábokban megjelent, azon vakmerő tervezettel, mely Lagueronniére harmadik levelében foglaltatik. A tervek nem­csak általános körvonalaikban, hanem részleteik­ben is azonosak. Lagueronniére harmadik leve­lében természetesen szivére teszi kezét s szeré­nyen kinyilatkoztatja, hogy épen nem tolmácsa az imperialistikus kormánynak. De nincs kétség benne, hogy csak a császár eszköze, mint az már gyakrabban való. Azt ugyan el lehet tagadni és reméljük is, hogy ez fog történni. Most azonban kitűnik, mit sokan kezdettől fogva mondtak, hogy HI. Napoleon az egyedüli, való s komoly akadály Olaszország egységében. Õ s nem Ausz­tria vagy a pápa akasztotta meg halasztás»' B szított ellene folyvást összeeskü­vé»»%t. q volt az, ki Gaeta ostromát s a katonai harczot Dél- Olaszországban mesterkélten hosszúra nyújtotta. 0 volt az, ki Rómát reactionarius fondorlatok központjává s déli rablócsapatok gyülhelyévé tette. 0 volt az, ki közel kivonulás ürügye a hír hatalmát ott folyvást megerősítette. A meddig az olaszokat bizonytalan kivonulási ígéretek által tétlenségre bírhatta, ez ígéretekkel épen nem fu­karkodott. A múlt évben ugyanis, midőn Ricasoli nemes, egyenes és hazafias politikája a tuileria­i­kát megbántotta, a császár turini ügynökei egy­re beszélték, hogy a miniszter hajthatatlan ke­ménysége leginkább gátolja a kivonulást Ró­mából. Most lassan meg kezdjük fogni, hogy Olaszország alázatosabb politika által mit nyert vagy nyerhet. Szerencsére Olaszország érdekei­nek s az emberiség javára a császár terve can-i

Next