Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)
1862-09-28 / 3789. szám
gatva, ritkán távozhatik a nélkül, hogy szintén valamit ne vett volna. Az egész ámbár magánintézet, a hatóságtól mellé rendelt hivatalnok felügyelete alatt áll. Intézetem tehát azon hely, hol mindennemű ingóságok (aljas zsibót kivéve) megtekintésre és eladásra kitévék és hol kilátásuk van az ott összegyűlő nagyobb közönség, valamint a vele összekötött és szükség szerint ismétlődő árverések által illő árért eladatni. Ezen kívül az eladásra betett árukra értékekhöz mérve előlegezések is adatnak, melyek évenkint 6% kamatosittatnak. Ily intézet üdvössége szembeötlő, mert a) Az eladó nem kényszerül tulajdonát elfecsérelni , hanem azt minden esetre jobb áron adhatja el, mint más viszonyok közt. b) A vevő pedig a számos tárgyak közt válogathat és ezeket valódiságukban, minden álcáinosítás nélkül találja kitéve és a mellett azokat mégis olcsóbban szerezheti, mert az intézet a törvényesen meghatározott percenteken kívül semmi hasznot nem vesz. c) Az eladó tulajdonára olcsó kamat mellett előlegezést kaphat. — Hányszor történik, hogy valaki más helyre hurczolkodván, ingóságait, nehogy szükségtelen lakbért fizessen,gyorsan és minden áron eladni kényszerül. Ezen bajon itt segítve van : az intézet átveszi az ingóságokat, előlegként kifizeti a lakbért, ha kívántatik, és az ingóságok az eladó iránti teljes biztosság mellett vevőre várnak. d) Hányszor történt már főleg a vidéken, hogy valamely plébános vagy műkedvelő egész életét ritka könyvek, vagy más érdekes tárgyak gyűjtésére fordította ; halála után a hagyatékkal rendelkezők, nem tudván azokat érvényesíteni, maculaturaként adják el, és így néha,elvesznek az országnak a leértékes tárgyak. Én magam tapasztaltam ezt Magyarország egyik nagyobb városában. Intézetem segít ezen. e) Gyakran találtatnak külföldön magánosok birtokában oly okiratok és egyéb tárgyak, melyek a magyar történetre legnagyobb becscsel bírnak ; ha ezeknek ilyen tökéletes biztosságot nyújtó intézet fennállása ismeretes lesz, akkor ennek bizonyosan át fogják küldeni tárgyaikat, mint ezt a tapasztalat más városokban tanúsítja. f) De nemcsak régiségeket, hanem újabb művészi csikkeket, úgynevezett ritkaságokat is fognak a külföld iparosai, kik örömest látnának gyártmányaiknak Magyarországban új vásárt megnyitva, beküldeni*, és mi ezáltal némileg bazart nyerünk, hol a kiállított tárgyak hazai iparosainknak utánzásra mintaképül szolgálhatnak. g) És ha ilyen bazar alakul, hazai iparosaink is kiállíthatják gyártmányaikat eladásra mutatványokul, és ha ezek czimekkel ellátvák, ajánlat és ismertetésül szolgálnak. h) Iparosok és kereskedők idővel sok oly tárgyat halmoznak össze, melyek vagy kevésbé sikerültek, vagy időközben történt javítások, vagy megváltozott divat által, némileg sason ki-vüliekké lettek, vagyis, melyek eredetileg meg-határozott árukért többé el nem adhatók, de melyeket a tulajdonos a rendes áron alól is örök s most eladna, azt azonban különféle körülményeknél fogva saját neve alatt vagy saját laká-sán nem teheti ; ezeknek intézetem bizonyosan kívánatos lesz. j- t i) Törvényszéki árveréseknél gyakran oly kellemetlenségek fordulnak elő, melyek miatt a végrehajtó és a zálogító egyaránt szenvednek ; • az első, mert gyakran annyit semvesz be, amennyivel a napi költségeket fedezhetné ; a második, mert tulajdonát potom áron látja elfecséreltetni, és daczára annak, hogy mindenéből kifosztatik, a bevétel elégtelensége miatt ezentú is adós marad. Ily kellemetlenséget csak egynéhányat akarunk itt felemlíteni. Az árverés az újságokban közzététetett és a törvényszék kapuján kiszegeztetett, és daczára annak, a rendes és keresetből minden árverésen megjelenő vevőkön kívül alig ismeretes valaki előtt, vagy az árverés egy messze fekvő, nem igen látogatott városrészben történik, ki vesz magának annyi fáradságot, hogy oda ki menne ? Vagy szűk, alkalmatlan helyiségben történik, hol alig fér meg tíz ember, és az a csekély tér olyanoktól van már elfoglalva, kik minden versenyzést magukkal lehetlenné tesznek. Mily előnyt érdemel tehát oly intézet, mely a város leglátogatottabb részében fekszik, elég tágas helységekkel bír és a versenyzésnek mindennemű kényelmet nyújt. Reményem tehát, hogy az említett előnyök egy, minden jót méltányló közönséget intézetemnek megnyerni fognak, és pedig annál inkább, minthogy a teljes biztosságnál, melyet intézetem nyújt, azt vidéki eladók is használhatják, valamint az által, hogy a betett tárgyak jegyzékek által kihirdettetnek, vidékiek az igazgatóságnál történt megrendelések által is léphetnek fel mint vevők. Ide mellékeljük még a magas hatóságtól szentesített alapszabályokat és pedig a tisztelt közönség ellenében. 1. A felsőbb helyen engedélyezett ingóságok raktárába minden fél kiteheti ingóságait (aljas zsibót kivéve) eladásra, az árt maga az eladó határozza meg. 2. Az eladott ingóságokért bevett summából az eladó köteles 5%-nyi díjt az intézetnek lefizetni, ezen kívül pedig a csekély biztosítási díjt elemi károk ellen. 3. Ha valamely tárgyat egy hó alatt és az ezen idő alatt megtörtént árveréseknél eladni nem lehetett, akkor az eladó köteles nyilatkozni, a) ha váljon tárgyat visszavenni, b) vagy a meghatározott árt oly módon leszállítani akarja, hogy az bizonyosan eladassék. Az elmúlt hóért tárbér fejében a meghatározott árnak 2%-jét tartozik lefizetni, hasonlóképen minden hóért, melyben a tárgy el nem adatik. Az eladó részéről nem történt nyilatkozás esetére, vagy a tárgyak vissza nem vételekor, ez az alapszabályok értelmében beleegyezésnek vétetik, és a tárgyak a következő árveréseknél a legtöbbet ígérőnek a határozott áron alól is átengedtetnek. 4. A 2% nyi tárbér a tárgyak nagyobb értékénél az intézet és fél közt történt egyezkedés következtében leszállíttathatik. 5. A betett tárgyakra az intézet 6% nyi kamatosítás mellett aránylagos előlegezéseket is ad. 6. Nyilvános árverések tartatnak szükség szerint, melyek hirdetmények által az eladandó tárgyak megnevezésével előbb közhírré tétetnek. Az árverések egy erre kiküldött városi tisztviselő jelenlétében történnek, attól aláiratnak és a feleknek megtekintésül kívánnak téve. 7. Minden rábízott tárgyakért az intézet addig felelős, amig azok nála letévék. (Ezen felelősség megszűnik, ha a fél kinyilatkoztatta, hogy tárgyait visszaveszi és ezen nyilatkozat után 24 óra alatt ezt tenni elmulasztotta. Minthogy e szerint minden erőmet arra fogom fordítani, hogy az ipar terén hosszas évek során tett számos tapasztalataim, szigorú becsületesség, erély és a külfölddel fennálló összeköttetéseim által intézetemet a közjóra nézve minél hasznosabbá tehessem, ezt a t. ez. közönség figyelmébe ajánlom és annak részvétét és gyámolitását számomra kikérem. Pest, 1862-iki September hóban. 0 p p o d i A. V. a felsőbb helyen engedélyezett ingóságok raktárának tulajdonosa. In Tárna. Sí A magyar irodalom történetéből .Jámbor Páltól KISFALUDY SÁNDOR: Nagy időszakot nyitunk meg. Fényes csarnokba lépünk. Öröm és büszkeséggel telik el a lélek, ha a 18 ik század második felének küszöbéről a század végéig tekint, mert ott látja Kisfaludy nagy alakját, mely azt látszik mondani: e század enyém. Valóban, szép alak, barátságos és mosolygó, mint az, kire a dicsőség tekint fényes szemeivel. Mosolyog, mert nem fél a haláltól; barátságos, mert Petrarka vele kezet szorít. Eszünkbe jutnak legszebb dalai, miket éneklőnk, mint gyermekek, miket tanulmányozunk, mint férfiak. Ha szabad volna irigyelni költő sorsát, boldogságát irigyelnék, mert őt megérte az egész ország. Boldog költő, kinek ily viszhangja van! Boldogok vagyunk mi, mert öt miénk. Egészen uj hangok azok, mik lantján megrendülnek ; uj a ráma, mibe foglalja énekeit; uj az irány, mit követ. Himfy megjelenése után, ő nem egyedül maga Kisfaludy már, hanem a népet azonosítván magával, a magyar nép: Kisfaludiak népe. Mert a pillanattól, hol lantja megrendült, szaporodnak a jelesek ; a nemzet magasabban érez ; a fiatalság szárnyakat kér az időtől; a hegyek viszhangot adnak a völgyeknek, minden forrás emelkedik, egy szóval a nemzet költő lesz. Soha könnyebb kéz nem pengető lantot, mint övé. Játszott a hurokkal, mint szellő, majd enyelgett velük, mint gyermek. Belopta magát a szívbe észrevétlenül, ringatta az öregeket és ifjakat, és könyeket fakaszta a szemben, fájdalom nélkül , mert édes az a fájdalom , mit Kisfaludy zeng. Akartok keleti költészetet? nála van forrása; akartok képzeletet ? ott van tündér képekben. Forró honszerelmet? ott ég mintegy oltáron. Ki olva a Kisfaludy dalait, félig mámoros lesz tőlök ; annyi bennök a tűz, az élet, az ifjúság. Mielőtt felserdült a magyar ifjú, már a Kisfaludy múzsája boldogítátt. Innen szítja be a vágyat, a reményt, a honszerelmet. Míg a nemzet úgy szeret, mint Kisfaludy tanítja, addig nagy és erős lesz, mert ő hisz a hazában, erényben és hűségben. Ő nemcsak költője, hanem egyszersmind lovagja is a kornak. Azért, ha valaki olvasni akarja Kisfaludy dalait , olvassa azokat tiszta kebellel, mert tiszta forrásból erednek azok. Nincs itt méreg, hanem erő és harmat együtt; nincs láz, hanem mélység, nincs érzelgés, hanem férfiasság. Ő szeret, és te is fogsz vele szeretni; ő szenved, és te is fogsz vele szenvedni. Mikép itél felőle Toldi? „Sem előbb, sem utóbb, mond ő, magyar könyv ily általános s mély hatást nem tett. A Himfy név berepülte az országot, s a nagy és ismeretlen valódi bálványa lett az ifjú és női közönségnek, sőt a komoly crezy urak is, kik soha magyar könyv forgatásához le nem ereszkedtek, részvéttel olvasák azt, s a magyar költészetben hinni kezdtek." Miképtél felőle Csokonay ? „Himfy múzsájának képzelődési nagyok, mond ez, érzései hol melegek, mint a nyári nap; hol égetők és erőszakosak, mint a fölháborodott Etna ; találmányi egyenlők, tarkák, kifogyhatatlanok: egy szóval az egész munkája olyan, mint valamely igéző vidéke Cyprus boldog szigetének; és még ott is, hol irtózni kellene, a köszirteken. „Gráciákat talál az ember." Mi a hiányokat illeti, kevés hiányt találni nála. A fő hiány az, hogy hangmértéke nem tökéletes. Látszik, hogy a trocheust sejti, de nem bírja, csak félig. Bár a 16-ik százsdban már Balassa megközelítő azt, Kisfaludynak tökélyre kell vala emelnie. Itt ott kirí nála a rím szüksége is. Továbbá a jelző nála gyakran hibásan van használva, mint p. o. a sir b e f a 1 ; ez apróságokat levonva, bátran remeknek mondhatjuk Kisfaludy teremtményeit. De lássuk, mi körülmények folytak be költői pályájára ? Befolyt először a pozsonyi papnövelde lelkes ifjaivali társalgás, kikkel eszmét cserélt, s együtt olvasá Schillert. Másodszor befolyt az 1791-ki országgyűlés, melynek üléseit szorgalmasan látogatá, és hol a hazafias szónoklatok őt lángra gyulaszták. Befolyt rá harmadszor Bacsányival, és Kerekes, a magyar hírmondó szerkesztőjével való barátsága Bécsben, hol ő testőr volt. Továbbá, különösen befolyt rá egy erdélyi út, melyet maga így ír le: „Nyires nevezetű faluban kellene meghalnom, s gondold el, mint kellett elszomorodnom : Erdélynek , hol magyarokat véltem lelni, mindjárt első helységében egy lelket sem találtam, ki magyarul értett volna. Búmban nem is tudtam aludni............s ezen szivemet szaggató órámban itt Kolozsvárott, hol még rokon magyar sziveket leltem, eltökéltettem magamban, hogy ér, szegény magyar nemes ifjú ... akár mint katona, akár mint egyszerű polgár, szívem véréből, hazafias érzelmimből, mint a selyembogár gyomrából, egy fonalat fonok, melynélfogva veszni indult magyar nemzetiségünket, magyar nyelv, érzés és írás által, hacsak kevés idővel is tovább, életben tartsam. De befolyt rá, véleményünk szerint, ama végzetes körülmény, hogy a francziák által elfogatván , épen Vaucluse regényes tájára jutott, mit Petrarka hajdan megénekelt. Azonban, mindezek mellékes körülmények: mint költővé téve: az a badacsonyi szüret, hol Szegedi Rozáliával találkozott. Ez gyújtá fel benne az alvó tüzet, ez adott hangot mind ama néma pacsirtának, mi hárfás lelkében szunnyadt. E szép nemze, ki egyelőre hideg volt mint márvány, de később neje jön a költőnek, sugall mind ama szép, lágy dalokat, miket „A kesergite szerelem“ és „Boldog sze r e lem“ czim alatt ismerünk, így lett tehát költővé Kisfaludy. Művei következők : Csobáncz, Tátika, Somló, Dobozi, Szent Mihályhegyi remete, Eseghvár, Miczbán, Frangepán Erzsébet, Balassa Bálint, A somlói vérszüret, Kemend, Döbrönte, A megbosszult hitszegő, Szigliget stb. De valamennyi közt legjelesebb műve: Himfy szerelmei. Lássunk egy pár gyöngyöt a mély tengerből: 35. Dal. A virágok szép nemében A rózsa legjelesebb; A csillagok seregében A nap legfelségesebb; Ilyen rózsa a szerelem, Az életnek kertjében; Ilyen nap, ily fejedelem Az örömek egében. Boldog, kinek e nap fénylik, Kinek ez a rózsa nyílik ! E nélkül a kert csak gaz, Amna nélkül nincs tavasz. Mi által tűnik ki e versszak ? Kitűnik mindenek előtt alakja által, mely alak hasonlít egy gyönyörű képrámához, melyben megvan mind az arány, mind a művészi összeillesztés, annyira, hogy belőle egy hajszálnyit sem elvenni, sem hozzáadni nem lehet. Hogy költő a szerelmet rózsához és naphoz hasonlítja, ez nem uj; de midőn azt mondja: Boldog, kinek e nap fénylik, kinek ez a rózsa nyílik! ez már uj ; és tudjuk, mért van a hasonlat felhozva. De Kisfaludy nemcsak költő, hanem bölcsész is, ki a képet és oly szigorú, mint természetes következtetéssel befejezi, tovább folytatván :E nélkül a kert csak gaz, ama nélkül nincs tavasz. Mint az olvasó látja, arra, hogy az ember ily kerek képet alkosson, több kell mint ecset, több kell mint festék, ide művészi kéz, rendező szem, egy szóval — mester kell. 48. Dal. A halavány olajfáknak Járván csendes békében, Lelkem iszonyú csatáknak Forog vesztő dühében. A hajdani századokban Egy olajág mit nem tett 1 A háborgó országokban Békességet szerezett: 8 most egy olajerdő nékem Meg nem szerzi békességem ! Meddig tart e szomorú Létem dúló háború. Mi szerencsés hasonlat! egy olajfaág békét ad egy országnak: az ő békességét egy olajfaerdő nem hozza meg. E gyengéd kép nem fejez-e ki többet, mint minden vérengző képek? 126. Dal. Napok jönnek, napok mennek, De bám csak nem távozik; És az órák elröppennek, De sorsom nem változik; A vulkánok kifáradnak, De nem az én tüzeim; Folyók, tavak kiapadnak, De nem az én könyeim; Erdők, mezők felvidulnak, Csillagzatok megfordulnak, A szerencse forgandó, Csak ínségem állandó. Vége hossza nem lenne az idézeteknek, ha mindazt, ami jeles, idézni akarnék; de hisz’ Himfyt úgy is könyv nélkül tudja a közönség. De lehetlen megállnunk, hogy a következő verseket föl ne hozzuk: Magasb elmék mélyebb szivek ! Jaj tinéktek a földön! Az ily tökély, bár nagy érdem, Boldog itt még ritkán jön. Csak a könnyű s középszerű Diszlik itt a nap alatt. Szerencsétlen, a mi ennek Keskeny körén túl haladt. Mikor ilyent teremt az ég: „Eredj ! mondja, légy dicsőség ! Légy czimere nemednek És m ostora keblednek. Ez egyenesen byroni szépség. ” Sokan mondják , hogy Kisfaludy Petrarka után irt; ez tévedés. A könyv, mit Kisfaludy használt, nem volt más, mint a szív, hol minden dal már meg van írva, és honnan Petrarka ismerité az ő dalait. Ezért találkoznak néha össze az olasz és magyar dalnok, mint gyakran szív szívvel találkozik az életben. Midőn ez aknát — a szívről van szó — kilátszott már meríteni, annyira, hogy gyöngyök helyett onnan könyek Berkedének , akkor egy másik szinte oly nagy könyvhöz fordult, melynek neve : természet, és hol szinte annyi titokteljes hang van, mint amott. Ha itt szinte találkozik ez olasz költővel, ez nem bizonyít mást, minthogy mind a ketten egyet éreztek, egyet szerettek, és — ami meglepő, természetesen — egyenlőkép fejezték ki érzelmeiket. Azért, ha szabad Kisfaludyt külön költői czímmel illetnünk : ő par excellence a természet költője. Mert nincs ott egy virág, egy bimbó, egy kehely, egy bokor, egy rom, egy szikla, egy csillag, egy felhő, mit meg ne szólított volna fájdalmában, vagy örömében, és oly hangon, hogy mindez érzéktelen tárgyak megértették, megszólamlottak, és a költővel együtt — ha szabad így szólanunk — könyekre fakadtak. Valóban, soha annyit nem énekelt a nép e hazában, mint akkor ; itt éneklek : Dicsértessék az ur Isten, amott: Szigligetben fogunk élni . .. és lehet mondani, hogy Zala, Somogy, Fehér, s az egész Duna vidéke nem volt egyéb, mint viszhangja Balaton múzsájának. Mi szép p. o. ez is : Múzsám te ki zokogással Töltöd a természetet, Töltsd most örömkiáltással Napnyugatot keletett Patak 1 ittad siralmimat ? Most örömöm könnyít idd 1 Zephyr hordtad panaszimat ? Most örömöm hangját vidd 1 Másként jár most az idő. A mióta enyém ö. Ily könnyű, játszi modorban vannak írva a regék is, miket nem elég egyszer olvasni. Hogy rámánk egész legyen, igtassuk ide Dobozi daliás képét: Gyermekkirályt s oly hadvezért, Ki erején feltü mer, Ád az Isten haragjában A nemzetnek, kit megver: így volt akkor, hogy Mohácsnál Lajos király elveszett, És a magyar a töröknek Másfél százig rabja lett. „Állj meg Mihály 1 mond a bús hölgy, Legitt elér a pogány ! Kettőnk alatt kidül a ló, Nézd már véres habot hány. Tartsd meg magad a hazának, Hagyj itt veszni engemet ! De hogy tiéd maradhassak, Üsd te által szivemet ! Magad könnyen elébb állhatsz És hazádnak még szólalhatsz, öld meg feleségedet, Üsd szivembe késedet !“ Némán visszanéz Dobozi. Vérzik a szív keblében : „Menjünk ! menjünk ! amig lehet! Így felel bús mérgében. A szép asszony csüggedve áll, Egy haldokló liliomszál. A ló közel hozzájok Bús szemeket vet rájok. Lehet-e a fájdalmat élénkebben kifejezni ? És nem szól-e mint látnok, a nemzethez, melyet annyi vész hányt a meghasonlás miatt, midőn igy esd hozzá : A fő és test fogjon kezet ! Egy értelem, egy érezet Lelkesítsen tégedet , ne féltsd magyar éltedet. Örökké hallgatná az ember. Jellemezni röviden Kisfaludyt így lehet: Költő, kiben egészséges az érzés, egészséges a gondolat, és mindig újat érez, és újat gondol, anélkül, hogy keresné. Érdekes lesz végre tudni, minek tulajdonítja önmaga munkái sikerét ? „Ha Petrarka, mond ő, és mások előttem nem énekeltek volna is, én Himfyt mégis írhattam volna, s igy talán még nagyobb eredetiséggel; mert a mi emberben vagyon, az jöhet is az emberből : de ha Gyöngyösy, Zrínyi, Orczy, Faludy előttem nem írnak vala, hát, ha három Petrarka laknék is keblemben, Himfy még sem születhetett volna.“ Született Kisfaludy Sümegen, Zalában 1772- ben, septemb. 27-én. Atyja országgyűlési követ volt. Tudott francziául és olaszul. Látogatá a színházat, Tassoval kezében látogatá a várromokat is, hol regéjének meséjét találta. Élte végső napjait úgy élte, mint remete sümegi és somlai magányában, honnan csak Füredre rándult át, hol egy csinos színházat emelt, aláírás útján. Meghalt 1844-ben, élte 73-ik évében. Szobra, mert a hölgyek szobrot emeltek neki, a nemzeti múzeum egyik teremében áll. Csatkozunk. Kisfaludynak szobra van mindenütt, hol magyar él, hol a költészet geniusa virágot ültet, vagy kegyenczeinek koszorúkat osztogat. Tisztelet a hazafinak ! Dicsőség a regeköltőnek ! Koszorú Kisfaludy Sándornak. (Jajdatági ) keresked tudóalján. Pest, sept. 27. Időjárás folyvást kellemes, délfelé kissé felhős. Gabnaüzletünk még mindig csupán a helyi fogyasztásra szoritkozik. Az árak nem igen változnak. Pesten 1862. évi sept. 24. és 25-én tartatott heti marhavásár alkalmakor volt 370 ökör párja 120—222 ft, 310 tehén, párja 70—135 ft, 25 borjas tehén 98—138 ft, 410 borjú párja 24—36 ft, 146 bival párja 120 —130 ft, 1419 birka, párja 6—13 ft 50 kr, 1550 sertés 28—30 kr fontja, szalonna mázsája 35—40 ft, zsír mázsája 38— 40 ft, mázsája a marhahúsnak 21—25 ftig. Baromfi és tojás hetivásár 1862. sept. 23. és 26. Csirke 12879 db, párja 40—50—80 kr, tyuk 782 db, párja 80 kr—1 ft, kappan 535 db, párja 80 kr, 1—1 ft 20 kr, kacsa 967 db, párja 80 kr, 1— 1 ft 20 kr, puska 1369 db, párja 1 ft 60 kr —2—2 ft 40 kr, lúd 852 db, párja 1 ft 80 kr— 2 ft 20 kr—2 ft 40 kr, tömött 7 ft, tojás 327,000 db, 20—22 db 40 krért, sajt 22 mázsa, 20—24 kr fontja. Halász hetivásár sept. 26. Tiszából kocsin hozott állott hal. Ponty 89 mázsa, m. 8—16 — 24 ft, fontja 10—15—20—30 kr, harcsa 23 m., m. 10—18—34 ft, fontja 10—16—24—36 kr, eleven 6 m., m. 20— 24—30 ft, fontja 20—30—40 krajczár. — Nagyvárad, sept. 22. tartatott vásárban piaczi áraink következők voltak : Tiszta búza 1-ső rendű 4 ft 40 kr, 2 ik rendű 4 ft, 3-ik rendű 3 ft 50 kr. Kétszeres búza 1 sö rendű 3 ft 2- ik rendű 2 ft 80 kr, 3-ik rendű 2 ft 70 kr. Rozs 1 sö rendű 2 ft 70 kr, 2-ik rendű 2 ft 60 kr, 3 ik rendű 2 ft 50 kr. Árpa 1-sö rendű 2 ft, 2 ik rendű 1 ft 80 kr, 3-ik rendű 1 ft 70 kr. Zab 1-sö rendű 1 ft 60 kr, 2-ik rendű 2 ft — kr, 3 ik rendű 1 ft 60 kr. Tengeri 1-ső rendű 3 forint 80 kr, 2-dik rendű 3 ft 50 kr, 3-dik rendű 3 forint 20 krajczár pozsonyi mérönkint. Borsó 5 ft 50 kr. Lencse 6 ft 20 kr. Bab 5 ft — kr. Köleskása 6 ft — kr. Burgonya 1 ft 80 kr. Lángliszt 11 ft — kr. Zsemlyeliszt 10 ft — kr. Fehér kenyériszt 8 ft — kr. Barna kenyérliszt 7 ft — kr. Széna fuvarral 3 ft— kr. Szalma 90 kr. Szalonna 40 ft — kr mázsánkint. 12 font zsupszalma 12 kr., 3 font alom-szalma 3 kr. Bikafa 11 ft — tr. Tölgyfa 10 ft — kr. Cserfa 12 ft — kr. Olenánt. Marhahús 16 kr. Öntött gyertya 46 kr. Lámpaolaj 42 kr fontonkint. 0 bor 20 kr. Ujbor 16 kr. Pálinka 20 kr.Egy cseber szilva pálinka 9 ft 50 kr. A gabnapiaczra meglehetős mennyiségű szállítmány érkezett e hét folytán is, de az ár újabban alábbszáll, kivitelre igen kevés kel el, leszállíttatik, az már régebben vásároltatott be magas áron. A szállítás a csekély vízállás miatt igen lassan történik, s még nagy mennyiség vár szállításra. A gabnaár következő: búza 86—88 fontos 3 ft 70—90 kr, kétszeres 3— 3 ft 10 kr, rozs 76—78 fontos 2 ft 70—90 kr. sörnek való árpa 2^ft 50—60* kr* hizlalásra való árpa 2 ft 25—3 kkr., 6 kukoricza 3 ft 80 kr., uj csövestül 2 ft 50—65 kr., uj köles 2 ft 60—70 kr., uj bab 4£ ft 50—80 kr. Egy mázsa fris szalonna 32—33 ft, szárított szalonna 36—37 ft, zsír 45 —50 ft, gyertya 41—42 la ft. Különfélék: Pont, szeptember 27. — Alkalmunk volt megtekinthetni a magyar irók segély egylete megörökitésére rendezett sorsjáték eddig beküldött nyeremény tárgyait. Azokat valódi meglepetéssel szemléltük. — Az eddig beérkezett tárgyak : ízletes és értékes kézi munkák , képek, könyvek, porczellán thea serviczek ezüst készletek sat. A többek között megragadta figyelmünket Fiume városának gyönyörű térképe, mely Dák Ferencz hazánkfiának, mint az 1861.diki országgyűlési képviselőnek van ajánlva. E képnek beküldői : Huber és Mohovics hazánkfiai Fiuméban. — A magyar irók segély-egylete sorsjegyei folytonosan a legkeresettebbek. — Jelenleg is, midőn e tudósítást írjuk, veszszük azon közlést, mely szerint I. Hajnik János hazánkfia útján három német ajkú iparos hazánkfia Nagy Czenk vidékén, egyedül a czél iránti meleg buzgalomból egyenkint kétkétszáz darab sorsjegyet rendelt meg a maga számára, mindenkap nélkül. ** Esztergomból írják nekünk, hogy ott a magyar gőzhajótársaság aláírási ívei igen nagy lelkesültséggel fogadtattak. Már eddig 150 részvény van aláírva, ide nem számítva azon íveket, melyek a káptalannál és a főispáni helyettes úrnál forognak. Különösnek találja levélíró, hogy az izraeliták visszavonják magukat az aláírástól, holott ez idő szerint náluk van a legtöbb pénz. ** Zichy Ferencz gróf, mint az uj kőnyomatú W. P. jelenti, több belga tőkepénzest megnyert azon czélra, hogy a magyar földhitelintézet értékpapíraiból jó részt vegyenek. ** Tegnap délután temették el fővárosunkban Beck Wiki német írót és festészt, ki hosszas szenvedés után f. hó 24-ikén 40 éves korában fejezé be munkás életét. ** A bukásokról említett tegnapi hírünk kiegészítéséül ma már megemlíthetjük, hogy a nagyhirü Oszwald ház,s ezzel összeköttetésben álló még két más cég is megszüntette fizetéseit. Mint mondják Oszvald passivája közel egy millióra ig. ** A pesti hordár intézet bérruhás megbízottjai ma kezdték meg szolgálatukat, s reggel 7 órától kezdve ezután minden nagyobb téren és népesebb utczasarkon találhatók lesznek. Miután a közönség valószínűleg gyakran igénybe fogja venni ezen minden szolgálattételre használható egyéneket, az intézet által kiadott díjszabályból tájékozás végett közöljük a következő pontokat: Egy menetért belvárosban fizetendő 10 kv, a külvárosokba egész a sorompókig 20 kr, egy külvárosból a másikba 15 kr, Budán a császár- és vudasfürdőbe 12 kr, Ó-Budára 15 kr. Egy menetért a pesti indóházhoz a bel és Lipótvárosból 15, a Ferencz- és Józsefvárosból 20 kr. A városerdőbe 10—20 kr, a zugligetbe 30 kr. Óraszámra egy óra 25, minden következő óra 20 kr. Félnapra 80 kr. Ruhatisztitásért egy hónapra 2 ft. ** A városkapitányság az utóbbi időkben különösen sok gondot fordít, hogy a téli időszak jöttével a fővárost a sok csőcseléktől megmentse, így tegnap s tegnapelőtt 60 ily jöttmentet* fogtak össze, kik részint a kényszerítő dologházba lettek elhelyezve, részint hazájukba szállíttatnak. Több oly egyén is burokra került, kik hamisított jótékonyczélű ivekkel jártak házról házra s visszaéltek jószivü emberek felebarátiszeretetével. Végre az est beálltával a váczi utczát és Erzsébet tért ellepő számos éji pillangók sem kerülték ki a hatóság figyelmét, s néhány nap óta ezek már nem zavarják az e tereken sétálókat. ** A műegylet sept. octóberi tárlatában van 2 aquarell, 1 kőrajz, 54 olajfestvény ; kisorsolásra megvétetett eddig 5 darab 500 ftért, s ezenkívül az egylet 3 nyereménye is a kisorsolandó művek közé soroztatott. Az idei műlap Than Mór nyomozási jelenete, melyre részjegyek folyvást kaphatók. A fent említett 54 olajfestvény közül 15 darab hazai fesztész műve; a múlt tárlatból folyvást láthatók idősb Markó Károly 2200 ft értékű tájképe és Litzenmayer győri hazánkfia 1000 ftos történeti képe. Az újabban beküldött képek száma igen kevés. ** A császárfürdő sorsa véglegesen el van intézve. Eddigi bérlőjének kezelése végkép megszűnt, és tulajdonosai — a budai irgalmas szerzet — elhatározák, hogy ezentúl önállólag fogják kezeltetni. A fürdő igazgatását Pete Zsigmond orvostudor vette át. A téli idényre célszerű intézkedések vannak folyamatban. ** A váczi úton a Reichel-féle telket egy Rank János nevű angol gépész vette meg, s nagyszerű gépgyárt szándékozik rajta emelni. ** Zirczen Veszprém megyében az országos marhavásár megtartása az uralkodó marhavész miatt betiltatott. ** Ketten Henrik 14 éves zongoraművész hazánkfia, kiről mint csodagyermekről annak idejében sokat írtak a lapok, körünkbe érkezett és október 22 -én adandja első hangversenyét a nemzeti színpadon. ** A kéjvonat, melynek Bécsbe indulása most szombatról mára halasztatott, részvéthiány miatt végkép elmarad. ** A „Pozor“ szerkesztője Stuler Venczel az ellene emelt közrendháborítási vád és a törvényszéki költségek megtérítése alól felmentetett. Névjegyzéke a lipótvárosi templomépitésnél f. hó 26-án történt szerencsétlenség következtében elveszett napszámosoknak. Bennyó Mátyás, nős, evang. kis-pokrotti szület., Mukr. Mihály, nőtlen, 30 éves kath. liskovai szül., Czibelka János, 28 éves nőtlen, lutzovai szül., Szirotka Imre, nős, 32 é. kath. masajovitzi szül., Swajka N. nőtlen, kath. 18 é., strefai szül., Resztyák János nőtlen, evang. 20 é., andrasovai szül , Marka József nőtlen, kath. 19 é. szent-máriai szül., Mindnyájan Liptómegyéből. ( Nyilatkozat*) Az „Uj Nemzedék“ czimű szépirodalmi lap programmjából sajtóhiba következtében kimaradt, hogy a lap, f. év October 1-jétől fogva jelenik meg, minden héten egyszer, a miért kérjük előfizetőinket s gyűjtőinket az előfizetési pénzeknek October hó elsejéig leendő beküldésére. Az „Uj Nemzedék“ szerkesztősége. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről sept. 27. 5%, 71.90. Nemzeti kölcsön 83.5. Bankrészvény 795. — Hitelintézet 217.40. EzÜst 123.75. Londoni váltók 125.40. Arany 6. *) Kéretnek a lapok t. szerkesztői e sorok átvételére.