Pesti Napló, 1863. május (14. évfolyam, 3964-3988. szám)
1863-05-16 / 3976. szám
esetben ők az alosztályok által formálandó bizottmányba kétannyi tagot küldenek, mint egyik a többi hat osztályból. § 28. §. Minden tárgy előleges tanácskozás alá vétele végett bizottmányok képeztetnek, oly módon, hogy a felnevezett osztályok mindenike előleges értekezés folytán egy tagot választ az alakítandó bizottmányba. 29. §. Egyes esetekben az országgyűlés meghatározhatja, hogy ezen bizottmányok az osztályoknak kiküldendő két-két tagjai által képeztessenek. 30 §. Az országgyűléstől függ bizonyos nemű tárgyaknak előleges tanácskozás alá vétele czéljából állandó bizottmányokat állítani. 31. §. Ily állandó bizottmányt képez név szerint: az igazolási bizottmány, ha a 15. §. szerint annak alakitása szükséges; az országgyűlési jegyzőkönyveket hitelesítő bizottmány (74. §.) a gyorsírók jelentését hitelesítő bizottmány (21 §.) és a kéremény bizottmány,t, 32. §. Minden osztály és bizottmány kebeléből egy elnököt, annak helyttesét és egy, sőt ha szükség kívánja, két jegyzőt is választ, és megtörtént alkulását az országgyűlés elnökének bejelenti. Minden bizottmány, minden egyes előleges tanácskozások végett neki adott tárgynál, egy előadót választ. 33. §. Az osztályok és bizottmányok ügykezelésére általában a mennyire alkalmazhatók, a jelen ügyrendartás szabályai érvényesek. Az osztályok és bizottmányok határozatképesek, ha tagjaiknak legalább fele jelen van. Határozataikat általános szavazattöbbséggel hoznák. Az elnök mindig szavazhat. 34. §. Minden, aki a bizottmányokba megválasztatott, köteles annak üléseiben részvenni. Az elnök azon esetben, ha egy tag három ülésből — elfogadható mentség nélkül — elmarad, a választást eszközlend. 35. §. Ha a kormány hivatalnokok közül vagy egy tagnak megjelenése egy bizottmányban, felvilágosítás vagy értesítések adása végett, szükséges vagy kívánatos a bizottmány ebbeli meghívását az országgyűlés elnöke utján teszi meg (az országgyűés a sz. 18. sz.) És úgy illeti a bizottmányokat azon jog, szakértőket szóbeli kihallgatás végett meghívni, vagy azokat írásbeli véleményadásra felszólítani. A főkormányszék elnökének, alelnökeinek vagy az elnök által kiküldött biztosoknak jogukban áll a bizottmányok tanácskozásában megjelenni (az országgyűlés a. sz. 18. §. sz.) 36. §. Szabadságában áll a bizottmányoknak, oly országgyűlési tagokat, kiknek különös tárgyismeretet tulajdonítanak, az ülésben való részvételre tanácskozási szavazatul meghívni. Az indítványtevőt, hogyha ő nem tagja azon bizottmánynak, melybe indítványa előleges tanácskozás végett utasítatott, legalább egyszer meg kell hívni a bizottmány üléseibe, indítványának okadatolása végett, azonkívül mindannyiszor meghivathatik, valahányszor a bizottmány czélirányosnak látja. Az országgyűlési elnök és alelnökök a bizottmányok üléseiben mindig megjelenhetnek, de szavazatjog nélkül. 37. §. Mihelyt egy bizottmány egy neki átadott tárgy feletti előleges tanácskozásait befejezte, annak elöl ülője a hozott határzatok feletti jelentést az országgyűlés elnökének átszolgáltatja. 38. §. Ha egy tárgyban a véleményadás egy előkérdéstől függene, mely különféle módon eldönthető, a bizottmány ezen előkérdés miként eldöntése iránti javaslatát az országgyűlés elé terjesztheti, és további tanácskozásait csak az előkérdés eldöntése után folytathatja. 39. §. Ha a bizottmánynak szavazattöbbség által hozott határzatánál, vagy indítványánál az országgyűlés elibe terjesztés alkalmával egy legalább 3 tagból álló kisebbség véleményének az országgyűlés elibe terjesztését kívánja, annak jogában áll azt a jelentéshez, vagy indítványhoz csatolni, és e részben egy előadót is választani, csakhogy ez által a jelentés, vagy indítvány megtétele, vagy beadása ne hátráltassák. Az ily indítványok is csak akkor bocsáttathatnak az országgyűlésben szavazat alá, ha mint más indítványok, támogatást nyertek. 40. §: Az országgyűlés ülései nyilvánosak, kivételképen egy bizalmas ülés is tartathazik, ha azt az elnök, vagy 10 tagja kívánja, és az országgyűlés mindazoknak, kiknek nem áll jogukban az országgyűlési tanácskozásban részt venni, eltávolítása után annak megtartását elhatározza (az országgyűlés a. szab. 11- és 14-ik §. sz.) 41. §. Az országgyűlés határzatképes, ha azon tagok számának, kik széköket az országgyűlésben elfoglalták, legalább fele jelen van (az országgyűlés a. sz. 19. §. sz.) 42. §. Az egyes tanácskozások tárgyai az országgyűléselbe kerülnek : 1) Mint kormányi előterjesztmények, az országgyűlési biztos útján. 2) Mint egyes országgyűlési tagok indítványai (az országgyűlés a. sz. 15. §. sz.) 43. §. Egyes tagok önálló indítványai az országgyűlés elnökének írásban adandók, s ha az elnök, vagy ezáltali elutasítás esetében a k. biztos által (id. országgyűlés a. szab. 14. §. sz.) tárgyaltatásra bocsáttatnak, előlegesen bizottmányi tanácskozás alá veendők. Ily indítványokat legalább is 10 tagnak kell támogatni. Ha egy indítvány elegendőleg nem támogattatik, egyszerűen félretétetik. Ha egy ily önálló indítvány ezért a bizonyos törvényt alkotni, azt törvényjavaslatképp kell szerkeszteni és benyújtani. 44. §. Egy elegendőleg támogatott indítvány, mind a három országos nyelvben nyomtatva, az országgyűlés tagjai közt kiosztandó, az indítványozó egy napnak meghatározását sürgetheti, melyben a tárgy első felolvasásra és az indítványozó indítványának okadatolására bocsáttatik. Ezen napot az országgyűlés elnöke határozza meg. 45. §. A tárgyalandó ügyek sorozata az országgyűlés elnöke által határoztatik meg (az id. a. 15. §. sz.) Minden ülés napirende az országgyűlés tagjainak, ha lehet, az azelőtti ülés végén, mindenesetre pedig az ülés kezdete előtt tudtul adandó. 46 §. Az ülés az elnök által, mihelyt a tagok határozatképes számmal megjelentek, megnyittatik (id. al.sz. 19. §. sz.) 47. §. Az ülés megnyitása után az elnök azon kérdés teszi : nem kívánja-e valaki a jegyzőkönyv , ezen ügyrendtartás 74. §-a értelmében kiigazítását ? Ha azt senki sem kívánja, a jegyzőkönyv helyesnek tekintendő. Ellenkező esetben az országgyűlés határoz a kívánt kiigazítás felett. Ezután az elnök, vagy az országgyűlési kit. biztos által tárgyalásra bocsátott indítványok és jelentések kizetnek, és azok iránt szükség esetében azon kérdés intéztetik : támogattatnak-e azok ? Ezek után a kormány, az osztályok és bizottmányok közleményei, végre a többi beadványok hozatnak a ház tudomására. 48. §. Az országgyűléshez érkezett kormányi előterjesztések minden más tárgyak előtt tárgyalás alá veendők és elintézendők (az id. a. sz. 16. §. sz.) De a kormány előterjesztései is a bizottmányok előleges tanácskozásai alá bocsátandók. A kormány előterjesztései iránt a támogatás kérdésére nincs szükség, és azok előleges tanácskozás alá vétel nélkül is el nem mellőzhetők. Hogyha az ily előterjesztésekre vonatkozó bizottmányi indítványok az előterjesztéstől egészen vagy egyes részletekben eltérnek, az ily indítványok visszautasítása esetében az előterjesztések eredeti szövegekben szavazat alá bocsátandók. A kormány jogában áll előterjesztéseit akármikor módosítani, vagy egészen visszavonni. 49. §. Az nap, melyen egy indítvány legelőször áll a napirenden, az indítványozónak indítványa okadatolására szó adandó. Az Országgyűlés ezután minden vitatás nélkül meghatározza, hogy az indítvány egy, már fennálló, vagy pedig egy, az egyes osztásokból kiküldödő egy vagy két tagból összeállítandó bizottmánynak adassék-e át ? Ha az országgyűlés ez indítványt egy bizottmányhoz nem utasítja, az, amennyiben nem a kormány indítványa, elmelőzöttnek tekintendő. 50. §. Ha a fentemetett határzat következtében a bizottmányi jelentés az elnöknek átadatott, ez annak a három, az országban divatozó nyelvekre leendő átfordítását és kinyomtatását, s azután annak kiosztását elrendeli , és a tárgyaló szót, éspedig az indítvány egyes részleteinek tárgyalás alá vétele , és annak részei feletti szavazat alá bocsátása végett napirendre teszi. A tárgyalás a nyomtatott bizottmányi jelentés kiosztása után csak 24 óra után kezdődhetik meg. Ha egy tárgy 2ik felolvasás végett van napirenden, az országgyűlés a feletti tanácskozását a bizotmányi vélemény kifejtésével a bizottmányi előadó által nyitja meg. 51. §. Ha egy indítvány több részekből áll, akkor az átalános vitatás bocsátandó előre, melynek befejezése után következik a részletes vitatás az egyes pontok fett. Az általános vita végével a szavazásnak csak annyiban van helye, amennyiben indtványoztatott a napirendre való átmenet, vagy az elnapolás. Ha a bizottmány jelentése a tárgyalás folyama alatt egyik vagy másik részében nem találtatnék eléggé kimerítőnek, az országgyűlés azt a bizottmánynak kiegészítés végett visszaadhatja. 52. §. Az indítvány egyes részletei feletti szavazás után mindig az egész indítvány feletti szavazás (a 3-dik felolvasás) következi, mégpedig rendesen a legközelebbi ülés napján, ha a ház ez iránt nem határoz másképen. Az egész indítvány feletti szavazásnál mellékindítványok figyelembe nem veendők, és egyáltalában vitatásnak nincs helye. Csakis azon esetben, ha egy, módosítványok alapján létrejött harzat egyes részletei nem állanának egymással összehangzásban, engedhető meg egy indítvány ezen hiányok kiigazítására, melyek iránt az országgyűlés a szükséges kiigazításokat meghatározhatja. (Folyt köv.) Puebla bevétele a francsiák által. Egy sürgöny, mely Vera Cruzban ápril 16 án kelt, s május 11-én közlé a londoni táviró, jelenti, hogy a francziák mart. 23 án teljesen elzárolták Pueblát, 27-én behatoltak a városba, melynek nagy fogháza meg lévén erősítve, egész 31 ig még védte magát; ekkor az ostromlóknak sikerült rést nyitni, s a helyet rohammal bevették. Az ostromlók folytatólag még két megerősített állomást foglaltak szurony támadással, megszállták a fegyvertérre vezető két fő utczát, kévéve az ezekben emelt torlaszokat, s ezután a zuávok és a 99-ik gyalogezred, támogatatva az aknász csapat által, a házsorok hosszában nyomultak előre , s szobták ki mindenütt a mexikóiakat, míg végre elfoglalák az erődként megerősített fegyvertárt és a katedrálét. A francziák birtokába jutottak a Rio Petro hídjának is. Comonfort parancsa alatt 12 ezer ember állott, oda értve a Juarez által küldött segélycsapatokat is. Az egyedüli állomások, melyek még a mexicóiak birtokában vannak, Guadelupe és Lore 116 erődök. A francziák vesztesége halottakban 150, sebesültekben 500-ra létezik. Ennyit jelent a Londonban közzétett sürgöny, melyhez amerikai lapok és tudósítások után, hogy e nevezetes fegyvertény előzményeivel együtt ismeretes legyen, mi még oda csatoljuk a következőket: Tudva van, hogy a megszálló franczia hadak főmozgásai febr. 20-án kezdettek meg. az ainetlek ugyanakkor indult el Jalapából, midőn Douay tábornok az orizabai után a magaslatok felé irányzó menetét; az összes haderő, 22— 23.000 ember, mart. 16 án egyesült Amazocnál, három mértföldre Pueblától. Mart. 18-án Bazainetlek délnek nyomult előre, ugyanakkor Douay észak felé, s másnap a főparancsnok már a san-juani halmon ütheté fel főhadiszállását, honnét a város egész belsejét kiszemlélheti. E napon kezdődött meg a rendszeres ostromlás, melyet akkor mindenki legalább egy hónapig tartandónak vélt. A tüzelés, mely 22-én nyittatott meg, 24-én álalánosön, s leginkább a Saint-Xavier és Parra erődök ellen volt intézve, mint melyek Pueblát a mexicói oldalról védik. Ezen ostromról Ortega tábornok egy hosszú sürgönyben tett jelentést, melyből franczia lapok után a következő kivonatot iktatjuk ide : „ Puebla, mart. 24. A tüzelés különféle pontok ellen mindkét részről már három nap óta tart, különösen részünkről nagyon élénk volt az tegnap. Cote felé az ellenség Starbide és Morelos erődöket kezd lövetni, ugyanezek Saint Xavier és Parral néven is neveztetnek, s a mexikói oldalon feküsznek. Az ágyúzás gyengén folytattatott egész éjen át, ismételgetett ma, kisérve a két tábor puskatüze által. Én a tüzelést 24 emberből álló csapatokban kezdettem meg az erőd körüli minden magaslaton, a lehető legrövidebb távolban. „Halottaink és sebesülteink száma csekély volt; csapataink kirohanásokat tettek, s elűzték az ellent az általuk elfoglalva tartott állomásokról. Azon csapat, mely Santiago bevételére vállalkozott, visszavettetett. Morélia ereje hasonlag szerencsés volt San Martin-nál. Az ellenség néhány házat foglalt el ma a San Mathias negyedben, de az elfoglalt épületek leromboltatván, magukat ott nem tarthatók. Kinyilatkoztathatja ön a legfőbb kormánynak, hogy ha a hadviselés viszontagságai elvesztetik velünk e helyet, az ellenség csak romoknak jön birtokába, mert a helyőrség megesküdött : a legvégsőig védelmezni az erődöket, melyek a várost körzik. Fogolylyá ejtettünk egy mexikóit, ki az ellenséges táborban őrmesteri szolgálatot teljesít; parancsoltam, hogy jelöltessék meg arcra, mint áruló, s küldessék vissza. „Mart. 25. A tüzelés egész éjen át nagy erővel folytattatott. Most reggeli nyolc óra, s úgy értesülök, hogy a francziák rohamra készülnek, megyek a védelemre mindent elkészíteni. „Mart. 26., reggeli 9 óra. Tagnap esti 11 órakor egy erős rohamoszlop közeledett. Minden mozdulás megrohanásra mutatott. Megparancsolom, hogy a tüzelés azonnal kezdessék meg. A franczia tüzérség viszonza,s lövegei most is dörögnek. A város központja s délnyugati része a bombázás alatt szenvedni kezdenek. Vannak veszteségink is, de melyek, tekintve az ellenséges tüzelés erőszakosságát, nem mondhatók nagyoknak. „Mart. 27. A vitéz hadsereg, melyet vezényelhetni szerencsém van, nagy sikert aratott. A tegnapi nap folyama alatt az ellenség golyói és bombái levonták a Saint Xavier erőd egy részét, s esti nyolcz és kilencz óra közt hadoszlopokat indított a része , hogy a varacsot rohammal kerítse birtokba. Ezen rohamoszlopok nem egészen egy óra alatt visszanyomattak, anélkül, hogy a tartalékban álló hét erős dandárból csak egyetlen embert is kényszerültem volna segítségre rendelni. Esti hat óra volt, midőn az ellenség rohamintézkedését észrevevem , ekkor adtam parancsot a lőtartalék négy ütegének, a Zacatekas-ból háromnak, s egynek a veracruziból, hogy készenartsák magukat, az első jelre nyílt táborba szállhatni. „Ezen parancs oly pontossággal jön teljesítve Paez és Garcia tábornokok által, hogy ugyanazon időben, midőn a gyalog fegyvertűz megnyittatott, egyszersmind tüzérségünk lövegei, valamint a Ghilardi tábornok által vezényelt erőd ágyúi az ellenséget elárasztók. A város sokat szenvedett a bombázás miatt. Szerencsét kívánhatunk magunknak, hogy összes veszteségünk halottak és sebesültekben e mérkőzés alatt nem tesz többet hatvannál. „Mart. 28. Ma reggel egy és fél órakor új roham intéztetett Saint Xavier és Iturbide erődök ellen, a varacsok homlokban s oldalról egyenlő erős megtámadásnak valónak kitéve. A franczia rohamoszlopok az általuk nagy ügyességgel hányt parallellák fedezése alatt a sánczok közelébe jutottak; a tüzérség összes mérge most ezen erőd és a Morelos váras ellen intéztetett ; a város bombázása a roham alatt is tartott ; veszteségünket halottak és sebesültekben nem tudom.“ Kétségesnek látszik , hogy Ortega tábornok szigorú tudomást szerezhetett volna magának a helyzetről a 26, 27, és 28 ki éjjeli csaták alatt, melyeknek eredménye volt, hogy a francziák elfoglalták a Saint Xavier erődött, mely eseményt maga a mexikói „Monitor“ következőleg jelent „A Saint Xavier erőd, honnét a franczia csapatok többször visszaverettek, végre ezek által elfoglaltatott Minthogy az erőd lerombolva, s a bástyázat romokban hevert, Ortega tábornok ismert előrelátásánál fogva onnét elszállitá öszszes tüzérségét és csapatait, 300 ember kivételével. — Saint Xavier háta megett azonban egy másik erőd emeltetett. A védelmi terv szerint a franczia kézben levő Saint Xavier erőd több irányban van kereszttűznek kitéve.“ Comonfort tooknak mart. 31-én kelt egy sürgönye igy szól: „Moyotzingo, mart. mart. 31. éjfél. A S. Xavier irányában hallott, s folyást erős tüzelés, egyszerre megszűnt; úgy tetszik, hogy e váracs többé nem versengési tárgy. Egész e perczig semmi tudósításom sincs Ortegától, ami engem nyugtalanít.“ Comonfort. Egy másik apr. 1-ről szóló sürgönyben Comonfort előadja, hogy összeköttetéseit Ortega tábornokkal nem állíthata vissza. A S. Xavier erőd elfoglalása kiindulási pont volt több határozott mozdulatra, mert a Vera Cruzból érkezett, s ápr. 16-ig terjedő hírek jelentik, hogy a város legnagyobb része, valamint az azt környező magaslatok, Guadelupe és Loretto kivételével, a francziák birtokában vannak. Lengyelországi Május 13-ika, az orosz amnestia határnapja eltelt. Kérdés, minő eljárást fog követni most az orosz kormány ? Míg a hivatalos közsegek s az orosz katonák fennhangon hirdeték, hogy csak 13-ika után fog kezdődni a valódi hadd el hadd, addig másfelül a „Czas“, mint állítja, hiteles forrásból épen ellenkezőről értesít. A nevezett lap szerint ugyanis míg a diplomatiai értekezletek folynak, melyek Lengyelország megnyugtatását czélozzák, addig az orosz kormány mindent el fog követni, hogy a katonaságot zabolán tartsa. Sőt az amnestia határidejének meghosszabbításáról, ami pedig kissé különös, még arról is lenne szó, hogy az orosz tartományi kormányzóknál könyvek fognának közhelyre tétetni, melyekbe a lakosok beigtatnák nyilatkozataikat, váljon a felkelés mellett, vagy ellene vannak-e? A „Czas“ kétkedik e sajátszerű népszavazat jó sikerén, szabadjon nekünk a hit valóságán kétkednünk. Katona-rendőrségi intézkedéseket azonban 12-ika után többeket volt teendő az orosz kormány, így jelesen a királyságot 200 katonai kerületre osztják, mindenik egy-egy kerületi főnökkel. Egyik kerületből a másikba csak a főnök által láttamozott útlevéllel lehet menni. Varsó maga három kerületet képez, sat. A nemzeti kormány sem pihen. Közelebbi napi parancsában rendeli: 1) Most, midőn a nép betolakodó ellenével szemben egész erejét öszszeszedi, s a hazájokat szerető polgárok életöket és vagyonukat a haza oltárára teszik, fordulnak esetek elő, hogy kicsinyhitű éb félénk emberek nem igazolható okokból külföldre távoznak, s reszelgetetlenségek által a hozzánk rokonszenvvel viseltető Európa szemei előtt a lengyel nevet megbecstelenítik. Hogy tehát e gyalázatos kivándorlásnak véget vessen, rendeli magasabb hatóság megbízása folytán a varsói polgármester: „A nemzeti kormány engedelme nélkül egy polgárnak sem szabad átlépnie az ország határát. Valódi szükség esetén a kormány a nemzeti hatóságok útján a kellő útlevelet kiszolgáltatja. “ Jelenleg külföldön mulató egyének, ha a hozzájuk intézett felhívásra vissza nem térnek, felelősök lesznek érte. Erre vonatkozó vétségekről a nemzeti hatóságoknak haladéktalanul jelentést kell tenniök. 2) A kiküldötteket, (Ausztigler) ha úti jegyekkel netalán a közönséghez folyamodnának segélyezésért, inti a kormány, és a közönséget figyelmezteti, ne engedje magát rászedetni, minthogy a nemzeti kormány kiküldöttei el vannak látva a szükségekkel. Tudatja továbbá a városi polgármester, hogy nem való az, miszerint a nemz. kormány Prága külváros lakóit a város elhagyására intette volna, valamint az sem, hogy a nemz. kormány a lámpák hordását eltiltotta volna, mindezeket roszindulatú koholmánynak nyilatkoztatja.Végül közli a napi parancs, hogy f. hó 7-én Bonczynski nyomdászon a nemzeti törvényszék által kiszabott halálbüntetés végrehajtatott. Az illető nyomdász iratai közt következő tartalmú iratot kaptak: Ezen irat előmutatójának a végrehajtó rendőrség haladéktalanul minden kívánt segélyt megadjon, s működése szigorú titokban tartassék. Lowszyn, rendőrfőnök. Egy január 21-ről kelt jegy pedig minden időre szabad bejáratot engedett Bonczynskinak az erődbe. Egyszersmind utasítást tett közzé és parancsot a titkos bizotmány, mely a felkelés szervezésére vonatkozik, minden tartomány számára egy vezért nevez ki. Ez nevezi ki azután századonkint a tiszteket és a századparancsnokok altiszteiket. Minden 50,000 lakosra egy század esik, s mindenik század legalább 100—120 ember, 11 altiszt s egy őrmesterből áll, minden gyalog századnál 10—12 ló, s minden lovas századnál 6—20 lovas lövész. A századokat kerületeik szerint számozzák. A tisztek választásában feddhetlen mocsoktalan jellem első kellék. Az egyenruhára nézve legkönnyebb és legczélszerűbb a lengyel földnép viselete, csak a lövegekre tűzött szalagcsokor jelzi a katonát, az altisztet a karra tűzött keskeny gyapjú szalag különbözteti meg, melyeket szükség esetén mind könnyen el lehet távolítni. Semmi terhelő csomag, egy kenyértarisznya, s egy másik a lőszer számára elég, az altiszteknek legalább egy csavarónynyal (Schraubenzieher) kell birniük. A lőfegyvereken kívül legalább 20 baltának kell lennie minden századnál stb. Mindenek felett szigorú fegyelemnek kell uralkodnia, mert anélkül semmit sem végezhetvén, csapás lenne a hazára a hazafiak serege. Zsákmányon az osztály közös, fegyver és lőszer a nemzet tulajdona. Életemmel azon községek látják el a csapatokat, melyekhez tartoznak. A századok alakításával egyszerre postákat is kell állitni, s városokon vagy falvakon minden időben éjjel vagy nappal egy gyalog vagy lovas postának — a helység szerint — készen kell állani, írott helyett biztos embertől küldendő szóbeli szenet ajánlandó stb. Apróbb részletekre is kiterjed ez utasítás, még azt is megemlíti, hogy a katonának lábát pálinkával és szappannal jó megmosnia. Nagyobb támadást csak akkor lehet kezdeni, ha a századok szervezve és a legénységnek önbizalma van, előbb minden nagyobb összecsapástól tartózkodni s csupán futárok, tábornokok, hivatalnokok elfogása, s kisebb őrszemek szétverésére kell törekedniök. Támadás alkalmával kétharmad működik, a többi tartaléknak kell, hogy maradjon. Különösen az ellenség lovai ellen intézendő a működés. Éjjel meg kell lepni a legelőket, ólakat, hol a lovak vannak, amit lehet elhajtani, amit nem, elpusztítni, felégetni a széna- szabtárakat, ha t. i. azok kizsákmányolása nem történhetik. (Ezt ahol csak lehetett, mindenütt meg is tették.) A varsói katonai főparancsnokság május 10-én haditanácsot tartott, melyben a Varsóban működő porosz tisztek is részt vettek. A tanácskozás hosszas ideig tartott, s a közönség azt hiszi, hogy összefüggésben áll azon hírrel, miszerint a királyságot porosz katonaság szállaná meg. Más oldalról jelenti a „Czas“, hogy Minkwitz orosz tbk polgári ruhában és álnév alatt Berlinben járt, a vasútról állami kocsin a királyi palotába ment, s a királylyal tartott hosszabb értekezlete után Bismarkkal néhány óráig] értekezett. Azután útra kelvén Posenbe ment, hol Werder tookkal s porosz-orosz vegyes haditanácscsal értekezett. Ezen értekezlet következése az lett, hogy egy harmadik porosz hadtest haladéktalan mozgósítását rendelték meg a lengyel határok szigorúbb ellenőrzésére. Az orosz katonainöveldékből majdnem valamennyi ifjú a felkeléshez szökött, s a Breslauer Zig varrói levelezője fénykép állítja fel, hogy az orosz ezredekből jelentékeny számmal történtek átszökések, s történnek folytonosan. A „Zemlja da volja“ (föld és szabadság) czímű orosz titkos társulat kiáltványt tett közzé, melyben minden baj okát H. Sándor orosz czár kormányára hárítja. „10,000-en a legjobb lengyel polgárok közül — úgymond a többek közt — fogságban tűntek vagy pusztultak el ártatlanul a várakban és Szibériában, és azt tankint ölik és akasztják az embereket. E nyomás kétségbeejté a lengyeledet, s felkeléshez vezeté.“ Ezután leírja az ismer ujonczozást, melynek névsorát mint írja, az ifjabb Wielopolszki készité Wrzesniewskivel. „Felkelés vihara hatotta át az országot — folytatja — vér folyt. Mire vezethet e vérontás ? Lengyelországon mi nem uralkodhatunk. Polgári törvényei és miveltségében mindig felettünk állt. Már akkor nem tűrheté a szabadság korlátozósát Lengyelország, midőn mi örültünk, hogy rabszolgák lehetünk. Lengyelország leigázására 100.000-nyi hadsereg kell, ami a birodalomra roppant teherrel súlyosul. Miért nem akar tehát lemondani Lengyelországról a kormány ? Mert Lengyelország szabadságában Oroszország szabadságát és saját bukását látja.“ — Taczanowski hadcsapatának megveretéséről egy porosz lap részleteket közöl. Május 7-én Taczanowski Ignacewo német telephez érkezett, s minthogy az oroszokat várta, jól elsánczolt és torlaszolá magát. Középpontja a helységben, bal és jobb szárnya az erdőre támaszkodva állt. Az oroszok különböző ponton nyomultak elő : 12 század gyalog, 8 ágyú, és 4 század huszár 1 század kozák és egy csapat határvadász Lubstow és Stompolnon át, ezenkívül gyorsított menettel Wlozlawek felöl 6 század gyalog és egy csapat lovasság. Az oroszok ágyutüzelést kezdtek, mire Taczanowski három ágyújával felelt. A lengyelek élénk puskatüzet folytattak, de az orosz rendületlenül állott. Egy orosz csapat Budán át megtámadta a lengyel balszárnyat, az itt álló kaszások Granier vezénylete alatt háromszor visszaverték a támadást, de mind jobban gyengülésüket Taczanowski észrevévén, midőn egy csapattal segítségekre sietett, háta mögött a csatarendet az oroszok áttörték, s így csapata nagyobb részétől különválva Slesin felé kelle visszavonulnia. Az oroszoknak a helység elfoglalása roppant munkájukba került, minden házat egyenkint rohammal kelle bevenniük. Némely tudósítások szerint a lengyelek itt tökéletesen szétverettek. — A lengyelek veszteségét a „Dz. pozn.“ 150—170 halott és 100 sebesült vagy elégettre teszi. A lengyelek közül többen estek el a vezetők, így Strzelecki őrnagy, Sokolnicki, Jackowski, Zaborowszki, Dzierzanowski. — A „Czas“ meghazudtolja, hogy Jezioranski május 8 án osztrák területre nyomatott volna. Körülvették ugyan az orosz csapatok a G-ki ütközet után, de ügyes csatározással kimenekült. Ugyancsak a „Czas“ jelenti, hogy D. orosz csendőrnagy 50 huszárral és 30 kozákkal Osztrolenkából Osztrovó felé nyomult nehány birtokos elfogása végett, Myszkowski lengyel csapatvezér azonban erről értesülvén, csapatával Komorow és Télén mellett a semmit sem gyanitó oroszokat meglepte és szétverte . D. őrnagy és Cywinaki kapitány elfogatván, kivégeztettek. Vegyes tudósítások. — Deés, ápril 28. Április 24-én csütörtökön tarta a deési társalkodási egylet rendes évi közgyűlését, amely alkalommal életének új korszakába lépett, s fennállásának 30 ik évnapját ünneplé. Azért nevezem új korszaknak, mivel az alakulás 4 évre történt, 8 fő évi díj mellett, melynek évenkint augusztus 20-ig leendő befizetésére a tagok közlevélileg kötelezék magukat. Szükséges volt pedig ezen hosszabb időre a biztosítás azért, mivel az egylet mától kezdve házbért fizet, — az épület átmenvén az ev. ref. egyház birtokába, a szerződésnél fogva, mivel az építés az egyház helyén történt, 25 évekkel ezelőtt. A gyűlés Torma István volt országgyűlési képviselő elnöklete alatt tartatott meg. — Mindjárt a megnyitó beszéd után inditványoztatott, hogy azon tagok névsora, kik 30 éven keresztül részvényesek, s e szerint mondhatni a társulat alapitói valának, jegyzőkönyvileg örökíttessék, mely inditvány elfogadtatott. Azután következett a pénztár állásáról a kimutatás felolvasása, melyből kitűnt, hogy jelenleg van a pénztárban 383 ft, a miből kivonva a még kivonandókat, marad 50 ft, van azonban az egyletnek kamatozó tőkében 1000 ftja. Az új tagok névsora felolvastatván, kitűnt, hogy 62 tag írt alá kötlevelet, s mivel azok jegyzéke még mind nem jött be, bizonyos, hogy a fennállásra szükséges 72 szám még felül is lesz haladva. Meg kell még említenem az indítványok közül, hogy nagy hazánkfia Deák Ferencz, úgy b. Eötvös József, g. Teleki Domokos és rom. katholikus püspök Hajnald Lajos az egylet tiszteletbeli tagjaiul lőnek megválasztva. A választási oklevél szerkesztése Torma Károly és Medgyes Lajosra bízatott. A könyvtár állásáróli kimutatás felolvastatván, azon említésre méltó körülmény jött az egylet örvendetes tudomására, hogy az olvasó tagoktól s az olvasási díjból bejött összegből szinte fedezve jön a könyvvásárlási költség, minek megértésére tudni kell, hogy a tagok az olvasásra kivett szépirodalmi munkák olvasási díjába naponkint 1 krt fizetnek, úgy a női olvasó részvényesek is, kik ezenkívül még 2 fz évi olvasó díjt is fizetnek. Ezen szabály ellen, mely a gyűlés jóváhagyást is megnyerte, nincs kifogás, csakhogy ha már az egylet könyvtárát mondhatni kölcsön könyvtárrá alakította, legalább 2 példányban kellene megszerezni a nevezetesebb munkákat, mert most megtörténik, hogy az egyleti tag néha egy éven át is alig jut az óhajtott művek olvasásához, ez csak a szépirodalmi művekre áll. A tudományos munkákért nem fizettetik olvasási díj, és mégis benn hevernek, de azért az egyletnek mulaszthatlan kötelessége lenne legalább a maradandó becsű oly tudományos munkákat, mint az erdélyi múzeumi egylet, s a tudós társaság évkönyvei, s a Budapesti Szemle megszerezni. Ha nem jut az olvasási díjból, pótolhatná az egyleti pénztár. Ezután tisztválasztásra került sor a szabályok értelmében. Igazgatókul a folyó évre Véér Zsigm., Ungvári György, választmó tagokul : Tatrasi Fer, Krémer Samu, Medgyes Lajos, Véér György és Kovács Samu, pénztárnokul Govrik Péter, jegyzőül Keresztes Nándor, könyvtárnokul: Szabó Gerglőnek, szózaz többséggel megválasztva. Végül a pénztári számadások megvizsgálására, s a könyvtár számba vételére bizottságok neveztettek ki, oly utasítással, hogy eljárásuk eredményéről a jövő gyűlésre tegyenek tudósítást. Ezek voltak a gyűlés nevezetesebb tárgyai. Hogy kissé terjedelmesebben írtam, kaszinónk iránti közérdekeltségnek, s azon körülménynek kérem tulajdonítani, hogy jelen viszonyaink között a socialis térem minden mozzanatot figyelemre méltó jelenségnek tartok ; mert ez azon it, amelyen minden körülmények közt hasznosan működhetünk hazánk anyagi és szellemi felvirágozására. Különfélék. Pest, május 15. — Figyelmeztetés. Ő cs. s apostoli kir. Felsége legmagasabb határozványa folytán, a nmést. m. kir. helytartótanács által, az ennek kezelése alá bocsátott Fekésházi alapítványból, a m, tudom, akadémia javaslata alapján, minden ötödik évben ötszáz forintnyi jutalom fog kiadatni egy nem-magyarok számára, a hazában divatozó bármely nyelven (a magyaron kívül) irt, a magyar nyelv és irodalom megismertetésére rendeltetett, a nyomtatásban megjelent tan-, kézi- vagy olvasó-könyvnek , mire a hazai irók ezennel figyelmesekké tétetnek. Az első ily jutalom 1867-ben adatik ki. Azon esetben, ha az akadémia véleménye szerint ily, jutalomra érdemes könyv nem találkoznék, jogában állandó m. kir. helytartótanácsnak ilyen könyvekre az akadémia utján pályázatot hirdetni. Kelt Pesten, az 1863. évi május 11-kén tartott összes akadémiai ülésből. Szalay László, titoknok. * Gr. Dessewffy Emil, mint az alakulandó első magyar gőzhajózási társulat elnöke, benyújtotta lemondását. A tegnapi városligeti népünnep általában véve nem felelt meg a várakozásnak. Legtöbbet tett erre nézve a délelőtti borongós idő, melyet dél tájban égiháborus zápor követett, s mely még néhány óráig felhős maradt úgy, hogy esőtől féltükben igen sokan nem mertek kimenni as