Pesti Napló, 1863. július (14. évfolyam, 4017-4038. szám)

1863-07-22 / 4030. szám

nem volna, de a nehézségek a föld minőségéből erednek, s mérnökeink egyre folytatják e vidék tanulmányozását, hogy kedvezőbb combinatio föltalálásával, a föladásnak könnyebb megoldását’eszközölni lehessen,,minek sikerülése nagy valószínűséggel remélhető. Az egész földképlet e helyütt agyag-rétegekből áll, melyben itt ott elvétve találtatnak egyes köblenczek, hol a mellőzhetlen bevágásoknál fogva, melyeknek mélysége néhol a 10—12 élet meghaladja,a nagyszerű oldalmüvek, s kövezések fognak megkivántatni, hogy a partoknak beomlását vagy düledezését megakadályozni lehessen. A vállalkozókra nézve eféle munkálatoknál a főnehézségó abban áll, hogy a költségeket alig lehet előre kiszámítani, minthogy az akadályok nagysága s mérvei rendesen csak munka közben szoktak mutatkozni. Nem ugyan legyőzhetlen nehézségekről, de igenis felette költséges művekről lehet itt a szó, melyek, minthogy nem ritkán négyszer, ötször változik ugyanazon egybevágás, kész eredményükben keveset mutatnak, de annál több költséget emésztenek, s olyféle munkát igényelnek, melytől a vállakozók leginkább tartanak. Ezen nehézségek meghaladása után vonalunk Homorodnál megközelíti Kőhalmot, továbbra A. F. Rákosnak az Olt völgyében vezettetik, hol a sziklaoldalakban tetemes munkálatok fognak előfordulni. — Utóbb az Olt völgye meg nyílván kedvezőbb munkát enged, — Földvártól pedig a sík mezőn Brassóiig haladva semmi nehézséggel sem találkozunk. Az egész vonalon N. Váradon, Kolozsváron át Brassóig, ide számítva a szárnyoldalakat N. Szebenben s Gy. Fejérvárra, összesen 50 darab kisebb nagyobb híd fog szükségeltetni. Az alagutak összes hosszúsága mintegy 17,000 láb. Az egész vonalnak kiterjedése pedig Brassóig mintegy 73 mfld, melyekből közel 12 mfld sziklás alapra, a többi 61 mfld. olyféle földképletre esik, mely agyagból, vagy agyag s homokkeverékből áll. A fővonalon 3, a szebeni mellékvonalon 1 vizválasztó fordul elő. Ezeket röviden összefoglalva, befejezett szemleutunkból egy a vasútépítésben elismert tekintélynek kijelentése folytán nem csekély elégtételünkre azon örvendetes eredményt mutathatjuk fel, hogy a n. várad-kolosvár-brassói vasút a közönséges hegyi pályák arányait túl nem haladja, s hogy ennélfogva sem munkában, sem költségben nagyobb áldozatokat nem igényel, mint amennyibe került akár a déli államvasút, a Semmering és Karst kizárásával, akár a nyugati vagy karantáni pálya, nem is szólva a tiroli pályákról, vagy a Brenneren most készülő vasútról. Megemlítendő e helyütt, hogy a vonalnak kedvezőtlenebb részeit, 3 napi folytonos esőzés közben jártuk be, minélfogva természetes, hogy minden a legroszabb színekben tűnt föl vállalkozóink előtt. Mindenfelé a folyamok medreikből kiszorítva, a hidak beszakadva, a közlekedések megakasztva, s mégis mindezek daczára kijelentették határozottan úgy Pauwels, mint Le Gallais urak, hogy teljesen ki vannak elégítve mindazok által, miket az ország viszonyaira nézve tapasztaltak, valamint azon föltételekre nézve is, melyek alatt ezen nagy műnek kivitelét eszközölhetőnek ítélték. 5 . Hozzánk nem tartozik, mert egyedül említett urakat mint vállalkozókat illeti meg, hogy a kivitel kisebb nagyobb nehézségeit mérlegezzék s a szerint a költségek mennyiségét számba vegyék. — Részünkről azon egyszerű, de a t. bizottmány eddigi működésére nézve mindenek felett örvendetes ténynek bejelentésére szorítkozunk, hogy mindazon állítások, melyekkel van a 11 a tunk kivihetősége úgy technikai, mint financziális szempontból megtámadtatott, Pauwels úrnak a helyszínen tett vizsgálatai, s fölajánlott vállalkozási készsége által gyökeresen megingatva, sőt alaposan megcáfolva lettek. Említettük fentebb, hogy Pauwels úr a bejárt vidékek műveltségi állapota felett is igen kedvezően nyilatkozott, s azért mi sem mulaszthatjuk el, hogy jelentésünkben, bár csak futólagosan, meg ne érintsük a virágzó állapotot, melyben a szép ország virányait találtuk, melyre a természet kiönté a bőség szaruját, de a mely a mai napig egy nélkülözhetlen szükségben szenved, minthogy megfelelő közlekedések hiányában termesztményeinek fölöslegét nem értékesitheti. Folyamain a hajózás nem folytatható, századunk közlekedési eszköze pedig a vasút — még csak határait sem közeliti meg. — Volna bárcsak készen vonalunk legelső része N.-Váradtól Kolozsvárig, úgy szegény testvéreink az alföldön nyugodtabban tekinthetnének a jövő tél sanyaruságai elé. A félig kiéhezett marha százezerenként találna táplálékot a gazdag legelőkön s ott elégséges takarmányt a jövös télen át, minthogy a szénatermés Erdélyben rendkívüli bőségre mutat. — Általán a földek a Királyhágótól egész Brassóig oly szépek, s a termés oly gazdag, minél szebbet soha hazánk legdúsabb földje , termése nem mutatott. Minden kétségen fölül áll, hogy idei termésének fölöslegével e szép ország képes volna a szűkölködő alföldnek legnagyobb részét eltartani, mely újból felvirágozhatna, míg amoda több pénz jöne forgalomba, úgy hogy mindkét részen bőven segítve lenne. (Folytatása következik). Előleges jelentés a hamburgi kiállításról. Bis dat, qui cito dat! Ma nyittatott meg zeneszó mellett, de az eddigi világkiállításoknál talpasztalt többi formalitások nélkül, a kereskedő, világ e kaptárában a nagy gazdasági kiállítás Nem mérkőzhetvén, kivéve a kiállított lovak és juhok itteni roppant számát, a tavali londonival, nagyszerű mindazáltal ez is nem csak átgondolt előleges organisátiójára és felszereltetésére, hanem a részvétre nézve is, melynek az európai, sőt a tengerentúli gazdák részéről örvend. Nem czélja e soroknak ezúttal e gazdai közgyűlés egészéről kimerítően szólani, csak rövid telegrammkép szolgáljanak azok odahaza arról, mi édes honunkat közelebbről érdekli. Mindenek előtt meg kell említeni, hogy a Magyar Gzdasági Egyesület részéről rendezett collectív kiállítás nem csak a hamburgi rendező bizottmány, hanem különösen birodalmi biztos Pabst miniszteri tanácsos úr által is a legnagyobb előzékenységgel és gonddal lett elősegítve és pártoltatva, kapván egy külön egész házat a termények tetszés szerinti kiállítására; az ezzel elérendő jó benyomás biztosíttatott még az által is, hogy Erdély, Slavonia, s a Határőrvidék kiállitványai is e sátorba helyeztetik, mi által Egyesületünk kiállítása kimondhliánul nyert s jelentékeny gazdasági termeléseink igen kedvezően feltűnt. Első rendben jó benyomást tesz boraink különfélesége és sokasága, melyei sok szorgalommal és ügyességgel lettek egyesületünk titkára által kirakva, úgy hogy csaknem egy harmada a hosszú, kétsoros sátornak van ez egyik legjelentékenyebb termelésünknek szentelve s a közönség kényelmesen tanulmányozhatja, az e czélra Morócz István által összeállított magyarországi külön termény-catalog nyomát, sokféle bortermelő vidékeinket. Gabonáink hosszú sorban, csinos szekrényekben üveg alá téve s több gőzmalmaink igen jeles gyártmányai jó véleményt gerjesztenek ez irányú termelésünk felöl. A szekrényekben az egyes kiállítók nevei vannak Magyarország czimerét magában foglaló koszorúval ékesített csinos czédulákon közölve. Szintúgy vannak az egyes gyapjú-kiállítók ismertetve. Van mintegy 40 bunda, s ezúttal lehet mondani külsőleg is igen ékesen és gondosan kiállítva. A bíráló bizottmány, mely gr. Zichy Henrik és két porosz úrból, meg egy szászországi juhtenyésztőből alkottatott e külön czélra, csak ma reggel járt el még a megnyitás előtt functiójában a tegnapi napon el lévén egészen foglalva az élő birkák bírálatával, mely, tekintve a roppant számot, úgy sem történhetett a „nonum prematur in annum“ elve szerint. Az érmek odaítélése, a bundák, s általában a termékekre nézve, még nincs közzétéve; de tekintve a valóban remek gyapjúkat, melyeket bárunk tenyésztői, jelesen : báró Sina Simon, gr. Károlyi Lajos, gr. Hunyady, a lánghi Zichyek beküldöttek, nem lehet kételkednünk, hogy ezek, s még többen hazánkfiai közül, ily kitüntetés szerencséjében fognak részesülni — ha azt csakugyan annak tartják. Igen kívánatos, és mi reánk nézve tanulságos lett volna, ha e bíráló bizottmány magának anynyi időt vehetett volna, hogy a bundáknak a tenyésztőt érdeklő lényeges tulajdonságait is, s ezek közt főkép a súlyt vizsgálhatta volna; így a bundáknak pillanatnyi és futólagos megtekintésére szorítkozott bírálat legfeljebb a szembetűnő, habár minden más érdem nélküli gyapjúfinomságot képviselő bundákra lehetett ugyan kedvező, de a tenyésztési tudomány fejlesztésére, s a tenyésztők felvilágosítására épen nem szolgál. Az élő állatok mind számra, mind tulajdonságukra nézve kétségkívül fénypontját képezik e kiállításnak, s ezek teszik azt igazán nagyszerűvé. Össze van állítva a viszonylagosan csekély téren, 34 ország részéről kiállított 3876 darab házi állat, éspedig, amint ez magától értetődik, legtökéletesb példányokban, melyeket emberi ész a maga szükségeihez képest alakítani képes. Lovakat és juhokat a Battersea parkban korántsem láttunk ily változatos mennyiségben, mert itt az angol legjelesb tenyésztők mellett az egész continens első tenyésztőinek szemlélhetjük jeles terményeit, s legtanulságosb összehasonlításokra van bő alkalmunk. A telivér angol és arabs mének a Claydesdale és Suffolk óriások mellett, itt a meklenburgi, holsteini, hannoveri és porosz, bámulatosan előrehaladott lótenyésztés remek és minden irányban haszonvehető terményeiben gyönyörködünk, s itt a magyar ember bármennyire tudja is, mily becses tenyészanyagot bir a maga derék keleti lófajában, igen érzi, hogy ide kell jönnie, ha abból majdan ily felséges hintós, majoros, szóval általános haszonvehetőségű lovakat kíván termelni. A bírálat a lovaknál igen részletesen történt, s a bíráknak csak legismertebb kapacitások közüli választása s a szigorú és kellő vizsgálat, melynek minden egyes állat a közönség szeme előtt lett alávetve, a hozott ítéletek alaposságát s helyességét igen valószínűvé teszi, s általában a gond és tekintet, melyben a lovak e kiállításban részesültek, igen világosan mutatja, hogy itt a ló a gazdáknak úgy, mint a nagyközönségnek kedvencze. Hazánk lovakkal képviselve nem volt. Juh mintegy 1800 darab van kiállítva. Ennek talán fele angol és angol vérrel kevert húsfaj, melyet a mi közönségünk is eléggé ismer a londoni kiállítás tavalyi leírásaiból. Másik fele az egymással tusakodó finomsági és mennyiségi tenyészirány eredményeiből — s az ezen két irány szerencsés összeolvasztásának többé kevésbé sikerült példányaiból áll. A gyapjúmennyiségi irány összekötve a húsra való tekintettel, számra nézve túlnyomó, mint az ez irányt helyszerüség méltán pártoló országok szomszédságánál fogva csudáini nem is lehet. Sok, igen sok azonban a valóban finom, és más részt a jótenyésztés két fő haszonfactorát is magában egyesítő juh. A bejelentések 4 cathegoriában történtek, amint a tenyésztők vagy a) csak egyedül a gyapjúfinomságot és nemességet, vagy b) leginkább a gyapjúmennyiséget, vagy c) különös tekintetet a nagy testalkatra, vagy d) mind ezen tulajdonságokat s egyszersmind a testsúlyt is akarták juhaikkal képviselni. Aki a bejelentésnél ennek nem volt kellő tudomásában, vagy nem vigyázott erre kellően, oly osztályba került birkáival, a melybe soroltatni esze ágába sem jött, s ez legalább a jury bírálatára nézve pórul is járt, mely e négy tekintet szerint négy tractiora szakadván, minden osztályban csak kizárólag a kitűzött fő tényező elért fokozatát tette ítélete alapjául. Vannak, kik hibából finom juhaikkal a rambouillet és meklenburgi fajok közt állottak és megfordítva! Hazánkból élő juhokkal csak gr. Zichy-Ferraris Bódog vett részt 4 kössel és 4 anyával e kiálltásban, s helyet oatoroztatván be azokat az egyedül finom és nemes gyapjút képviselő a) osztályba, honunk e tekintetbeni dicsőségét ki is vivta, mert anyabirkáival egy első, kosaival egy második rendű jutalmat nyert. Ezenkívül a gútori juhászat is felépett 10 darab, de egyedüli eladásra szánt kossal, melyekkel pedig fájdalom, még a d) alatti osztályba is került hibából. E nagyszerű juhkiállításról el kell ismerni, hogy érdekességre s a tenyésztőre való tanulságosságra nézve sikerültebb még alig létezett, nem ugyan a szintén csak futtában történt s nem talán újabb nézpontokból indult vagy tudományos alapra fektetett bírálati eljárásnak köszönhető felvilágosítás következtében, hanem azon világos képnél fogva, mely itt minden önnön szemeivel látni tudó juhtenyésztő előtt száz és száz példányban van feltárva, a mely elébe tünteti, hogy a gyakorlati tudomány menynyire képes már a juh hasznossági tulajdonságait, vagy külön és egyenként, vagy egyesítve fokozni, s TÓTH LŐRINCZ, hol éri el e fokoztatás végső s már csak a gyakorlatiasság rovására átlépett határát. A szarvasmarha, a maga nyílt, számtalan s hosszú sátoraiban gyönyörű látvány. Nem sok azon marha, mely itt egyes válfajaiban nem volna képviselve, a stájerországi mürczthalinál kezdve, fel a német legkülönfélébb, azután a hollandi sostfrieslandi fajokon át egész a szarvasmarhatenyésztés triumphueáig — az angol shorthornig. Amint a batter seaparki szemlén, úgy itt is a tenyésztőt azon meggyőződés hatja át, hogy az angol shorthorn mégis kétségtelenül amaz eszmény, mely felé a tej- és húsra tenyésztő gazdának haladnia kell, s hogy a népek növekedő fejlődésénél lassan kint valamennyi ez eszmény valósitásához fog érni. Hazánk szarvasmarba faja itt Csak négy ökörben volt képviselve, mely már pár év előtt került egy németországi gazda birtokába. A bírálat látható eredménye, t. i. a díjak táblái leginkább az angol állatok felett szemlélhetők. Sertés számtalan van kiállítva. Fő szerepet játszik ezek közt az angol yorkshirei óriás, azután a kisebb Yorkshire és Berkshire faj. Ismerjük ezeket már otthon is, természetesen az itt kiállítottak már kivétel nélkül remek, sőt extrém állatok. Hazánkból egy kiállító vett részt ez osztályban, derék szaktársunk Hidegbéty, ki a manganéza fajt a külfölddel újra akarta megismertetni, s ennek örülhetünk, mert méltánylásra is talált s állatai elkeltek Holsteinba, hol keresztezési kísérleteket akarnak velük tenni. A kiállított baromfit még nem volt érkezésem közelebbről megnézni, s a gépek osztályának is csak futólagosan szentelhettem eddig némi figyelmet. A kiállított 2941 darab különféle gép és eszköz közt természetesen itt is habár nem oly nagy számban mint Londonban, a gőzgépek élénkítik leginkább a szép nagy tért, mely a gépek kiállításának van szentelve, s körülbelöl azon módon berendezve, amint azt a Batterseaparkban láttuk. Amit eddig ez osztályban láttam, nem elég, hogy még a legátalánosb jelentésbe is bocsátkozni mernék a gépekről; annyit azonban mondhatok, hogy az érdekelt gazda itt is, mind azt találja, amit tavar Londonban, habár nagyobb számban szemlélhetett, s amit hogy — legalább nem igen sok évtized után — a pesti kiállításon is láthassunk, adja a magyarok istene! Kelt Hamburgban, julius 14-én, a kiállítás megnyitása napjának estéjén. Cz. R. A Kazincsy-alapítványról. I. Kétségkívül kis emlékezetében van a nemzetnek az 1859. év őszén tartott Kazinczy-ünnepély, melynek melege átvillanyozta az egész hazát. Hosszabb zsibbadtság után az újból fellobogő magyar nemzeties törekvéseknek első nagyobbszerű nyilvánulásai voltak a m. akadémia által rendezett pesti, s ezt országszerte követő vidéki Kazinczy-ünnepélyek. Az akadémia által Kazinczy Ferencz, nyelvünk messiása, születésének évszázados napján tartott irodalmi ünnepélyt közlakoma követte az Európa-szálloda teremében , melynél az akadémia nagyérdemű elnöke, s Kazinczy Ferencz benső barátjának, gr. Dessewffy Józsefnek fia, gr. Dessewffy Emil aláirási ivet nyitott meg, e sorokkal homlokán . Aláirási iv egy Kazinczy alapra. Rendeltetése : a dicsőült nagy hazafi és íróhoz méltóan fejezni ki irányában a nemzet háláját. Ezen egész ügy vezetésére és intézésére felkéretnek az aláírók által : gr. Dessewőy Emil, b. Eötvös József, Deák Ferencz, Ürményi József, b. Kemény Zsigmond, Kazinczy Gábor. Az említett hazafiak mindegyike feljogosittatik halála esetére maga helyett mást jelölni ki, és nevezni a fentebbiek közzé. Pest, oct. 27. 1859. — Maga gróf Dessewffy Emil 500 fttal nyitván meg az aláírást, kevés idő alatt ez egy első ivén 5636 ftnyi öszszeg jegyeztetett. Azonnal aláírási ivek küldettek ismerős buzgalmu hazafiakhoz, számszerint 233, melyeken (noha 24 közülök elveszett, vagy ekkorig be nem küldetett) mai napig befolyt, a központi adakozások spropriomotu nyújtott járulékokkal együtt, 49,557 ft 56 kr, ebből 997 ft 50 kr névszerinti értékű földtehermentesitési papiros, 21 ft értékű nemzeti kölcsön-kötelezvény és 105 ft értékű budai alagút részvény. Természetes volt fajunk jobbjainál e lelkes buzgalom, mert az aláirási ívek fejezetében kitűzött czél szóról szóra ez vala, hogy „Kazinczy Ferencz nemzetiségünk és irodalmunk emelésére tett érdemeinek emléke maradandó legyen, hogy utódai közül azok, kik szegénységgel küzködnek, fölsegittessenek, és hogy Széphalom, hol fáradozott és hamvad, idegen kezekből megmentetve, biztosíttassák ezen eset megújulása ellen, és fennálljon, mint a nemzet hálájának emléke.“ — Gyönyörű és lélekemelő czél, mely magas költészetet és tapintatteljes gyakorlati irányt, koszorút a dicsőültnek és kenyeret a szűkölködő maradéknak, kegyeletet s humanismust, szerencsésen egyesit magában. Mint a Kazinczy nevet viselő nemzeti alapítvány megbízott kezelője, kötelességemnek tartom, most, midőn az alapítvány rendezése bevégzettnek mondható, azon nemes hazai közönségnek, melynek lelkessége az eszközöket szolgáltatta e kitűzött szent czélra, röviden számot adni. A Kazinczy-alapnak az alakulás alkalmával közegyetértéssel megbízott kezelői, kikhez még Kazinczy tanítványa, barátja s életirója, Toldy Ferencz járult, 1850-ben tartott legelső bizottmányi ülésükben a pénztár kezelésével alulirtat, a toll vezetésével Bérczy Károlyt tisztelték meg, s az alapítvány czéljául, az aláírási ívek fejezetével öszhangzólag, kitűzték : dicső emlékű Kazinczy Ferenczünk hátramaradt birtokát a rajta fekvő terhektől mentesíteni, a követeléseket az alapítványhoz váltani, s a birtokot előbbi tulajdonosaitól megvenni, az épületeket jó karba helyezni, s abban fenntartani, Kazinczy születéshelyén, Érsemlyénben emléket állítani, s a szegény sorsú Kazinczy rokonokat és maradékokat segélyezni. Különösen az első s legfontosabb, és sok nehézséggel járó feladat sikeres megoldására szükségesnek tartotta a középponti bizottmány a Zemplén megyében helyszínén lakó honfiak közül : b. Sennyey Pál, Komáromy József, Évva András, Ságh Antal, gr. Károlyi Ede, Erdélyi János és Bódogh Károly (mérnök) urakat hívni fel arra, hogy albizottmánynyá alakulva, az alapítvány érdekeit ott helyben képviseljék, s a kellő intézkedések tervezetét elkészítsék. Az egész hazában oly meleg rokonszenvet felköltött ügy lelkiismeretes intézői érezték annak szükségét, hogy az alapítvány nemes czéljainak valósítása végett azon megyében lakó hoc fiak közremunkálása által támogattassék, melyben Kazinczy Ferencz élt, lakott és működött, s kik a helybeli és családi körülményeket teljesen felismerni és felderíteni képesek. — Az érsemlyéni emlék rajzának elkészíttetésére Ürményi József bizottsá tag vállalkozott. A segélyezés módjára nézve pedig, mely az adakozó nemzet szelleméből indulva, ezen rendeltetésnek lényeges és elmaradhatlan része, abban állapodott meg a bizottmány, hogy a megdicsőült gyermekeinek pillanatnyi nyomasztó szükségeiről is, de főképen azon kiskorú unokák neveléséről legyen czélszerűen gondoskodva, kik a dicsőültek névtartói, és e szerint a nemzet hálájának örökösei. Jövőre nézve elvileg kimondá a bizottmány, hogy a Kazinczy-alapítvány jövedelmét inkább a gyermekek nevelésére fordítani, mintsem határozatlan számú szegény családtagok közt, lényeges segélyt alig nyújtható töredékekre forgácsolja el. II. A zempléni albizottmány 1860. május 21-én tartotta első tanácskozását, s először is a széphalmi birtok lehető megszerzésére vonatkozó helybeli és családi, meglehetősen bonyolult körülmények felderítése és kitisztázásával foglalkodott. Az alapítvány czéljának elérésére mellőzhetlennek tartotta, hogy ez a széphalmi jószág tulajdonát megszerezze, mi által az alapítvány eddig fő czélja, hogy t. i. e birtok s az azt megszentelő sirhalom a nemzeti kegyeletes eszmének megfelelő és a nemzethez illő állapotban tartassák fenn, örök időkre biztosítva legyen. Érintkezésbe tette hát magát a jószág megvételére nézve az örökösökkel, s miután a megszerzési feltételek ezek által az alapítvány intézőinek igazságérzetére bízattak : az intézők kötelességüknek tartották a becsár meghatározásában oly eljárást követni, mely a volt tulajdonosok jogait kimérve s minden alapos igényt teljesen kielégítve, más részről az alapítvány tőkéjét se terhelje túlságosan. Ily méltányos árnak látszott a 20,000 frt. És a birtok ez áron csakugyan megszereztetett, a rajta fekvő terhek pedig letisztáztattak. A jószág megszerzése és telekkönyvezése a magyar akadémia nevére eszközöltetett, melynek igazgató tanácsára, mint halhatatlan testületre, az intéző bizottmány az alapítók által reá bízott jogot e tekintetben átruházta. A megszerzett széphalmi jószág és lakház iránti intézkedésre nézve a zempléni albizottmány kebeléből szebbnél szebb eszmék és indítványok merültek fel. Szó volt róla, hogy az egész birtokot a zempléni gazdasági egyesület vegye haszonbérbe, s mintagazdasággá alakítsa; mely szép eszme azonban nem létesülhetett ? Némelyek azon véleményben voltak, hogy ez alapítványnál nem fő szempont a Kazinczy nevet viselők személyes érdeke, s a szükséget szenvedő családtagok segélyezésének humanisticus szempontja, hanem a nagy ember emlékezetének dicsőítése. Az idő Széphalom felett nem folyt le rombolás nélkül. Kazinczy Ferencz háza rommá lett. E helyet a nemzet cultusának tárgyává kell tenni, mi, azon vélemények szerint, csak úgy érezhetik el, ha a lakház eredetileg tervezett alakjában s kiterjedésében, híven egykori urának terve szerint, bármi nagy áldozattal helyreállittatik s fenntartatik, mintha halhatatlan urának szelleme által most is lakatnék; a lak körül elnyúló kert erre hivatott művész által rendeztetik; szem előtt tartva a hely jellemét, azaz , hogy az egész ne legyen más, mint a sir kerete, tehát inkább árnyas méla, csöndes, mint virágos, nyílt, vidám hely — mi azonban nem zárná ki, hogy a kert egyik félre eső része hasznossági czélokra is rendeztessék. E czélra Zemplén s a határos megyék birtokosai, községei, ezédei, iparosai stb. lettek volna az építkezéshez kellő nyersanyagok, kézi művek, szekeres és gyalog munkák megajánlására felszólítandók. A birtokot pedig, melyet testület czélszerűen alig kezelhet,miután ingyenes felügyelők munkálkodását csak szűk markú áldás szokta követni, azonnal eladni javasolták. Másik eszme volt, hogy a romépületből, melynek eredeti kiterjedésében helyreállítása, illetőleg kiépítése (mert elkészülve soha sem volt) az alapítvány czélját és pénzerejét túlhaladná, csupán azon szobák tartassanak fel, melyekben Kazinczy Ferencz valóban lakott, s Kazinczyának múzeumává alakíttatván, aesthetikailag szép, művészi alakú, s a helyet díszesitő emlékké alakíttassanak át, s így az örökitési kegyelet szorosan csak a maga illetékes tárgyára korlátoztassék. t. i. azon pár szobára, melyben Kazinczy Ferencz valóban lakott és működött, és a dicsőültnek sirkantjára. A bizottmány ez utóbbi eszmét fogadta el, mert: az egész nagy lakház fölépítése tetemesen túlhaladta volna a csak két szobát magában foglaló, de emlékszerüleg rendezhető kisebb épület költségét, s az utóbbi terv szerint nagyobb összeg marad fel a Kazinczy nevet viselő szűkölködők segélyezésére, mi pedig az alapítványnak egyik nyíltan kimondott czélja, mert továbbá a lakatlan nagy épület fenntartása évről évre sokba kerülne, mi ismét az épen emlitett czélt csorbítaná ; mert végre a lakház Kazinczy Ferencz életében sem lévén egészen kiépítve , az ő, s a múltak emlékét nem híven képviselné, s az üres hajlék csak a sors iróniája volna, mely az élőt nyomorogni hagyta, emlékének pedig teremeket épit, de különben is a meghalt embereknek házakat, mint emlékeket, még sehol sem építettek. Elhatároztatott tehát egy emlékszélben emelendő, s homlokzatán és hátulsó részén oszlopos tornáczczal diszlő épület felállítása, melybe foglalva lesz Kazinczy Ferencz két lakszobája, s ezekben az emlékére visszavezető tárgyak, egykori sajátjai, továbbá mellszobra, különböző életkoraiban meglevő arczképei, munkái stb. múzeumi diszszel és Csinnal elrendezve ; mig a gazdasági épületeket elfedő bokrok, fasorok, s a kis Valhalla körül rendezendő kert, az egésznek mind a közel országairól megnyerő tekintetet, mind a közelebb érkező látogató előtt tetszős alakot nyújtanak, s mely kisebb, de díszes épület felállításának és fenntartásának évi költsége aránylag csekély lenne, az egész pedig mind az örökitési kegyeletnek s jó ízlésnek, mind a gyakorlati élet kívánalmainak tökéletesen megfelel. A terv készítésére Ybl Miklós építész kéretett fel, ki azt hazafias készséggel papírra is tette. A kellő dimensiókban fog az végrehajtatni, figyelemben tartva az ide fordítható költségeket. A véglegesen megállapított tervrajz közöltetni fog a vasárnapi újságban. A bizottmány véleménye szerint továbbá, jelen időviszonyok közt, az alapítvány czéljával meg nem egyeztethetőnek találtatott azon terv, hogy a birtok földrészei azonnal eladassanak, s egyedül a lakház és kert tartassék meg , sőt megfelelőnek találtatott a birtoknak lehető legjobb feltételek alatti bérbe adása. (Folytatása következik.) Vegyes tudósítások. — Jászapáthi, julius 18. Szomorú időt értünk ! borzadva nézünk egy egész évi sanyaruságnak elibe! — Bevégeztük az aratást: nem is tartott az csak egy pár napig : ez alatt szomorú kényelemmel felkaparta mindenki a maga szemétjét, ahol még fel lehetett kaparni, mert Bök olyan táblavetés is volt, amelyről még aratás előtt sem mondhattuk volna meg biztosan, hogy vetés e ? ugsz-e? vagy legelőföld? A nyomtatás is ki van próbálva : ahol húsz köböl szem vettetett el, ott bemér a gazda 20—25 vékát, tehát csak a magot sem adja vissza. Nem fizet sehogy sem. Hogy élünk meg ? Hát a szénáról mit mondjak ? Háj, hát ! bizony most sem magyarul, sem németül nincs hajunk! Azt merem mondani, hogy az apáthii határ jó tágas, körülbelül felvehetné magára felső kabát gyanánt egy kis német fejedelemség, de az egész határban nincs egy szekérke széna, sőt maholnap a legelő is úgy megfogy , hogy szegény marháinkat a következő télig sem tarthatjuk meg. Aztán az eső sem jön. Ha ez így lesz , a kukoricza megszárad, a bab, lencse, borsó, burgonya és minden összesül, a gyümölcs lehull, a kender eltörpül, aligha lehet belőle bankót csinálni ? És mégis azt beszélik , hogy a Jászságon nem enyhítenek az adóval. Kajdaságra kerested, adóst látok Pest, július 21-én. Derült, napfényes idő. Helyi gabnavásárunk hangulata általában lanyha most is. A búzát tegnap igen gyenge üzlet mellett 10 krral olcsóbban adták; egy részlet 87 ftos fehérmegyei búza 5 frt 30 krjával adatott el egy gőzmalom számára. Rozs uj vagy 300 m. adatott el 3 frtjával, s 500 m. repere 7 za frtjával. A többi gabnafajokból majd semmi üzlet sem volt. A tegnapi bécsi heti marhavásáron összesen 3160 db vágó volt kiállítva, amelyek mázsa arámra 24—26% frtjával elkeltek, 113 dbot kivéve. A Pesten julius 16-án tartatott heti marhavásár alkalmakor volt: 895 ökör, 60—230 frtig párja, 609 tehén, 45—132 írtig párja; 65 borjastehén, 70—135 írtig párja; 251 borjú, 18—32 frt párja; 416 birka, 5—13 írtig párja; mázsája a marhahúsnak 20—23 írtig; 1700 sertés 17—19 krig fontja; szalonna 26—30 írtig mázsája.