Pesti Napló, 1864. május (15. évfolyam, 4263-4285. szám)
1864-05-08 / 4268. szám
105-4268 15. évf folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek terek 7-dik szém,l-ső emelet. 1864. Vasárnap, május 8 . lap .^lend8°Elemény K 1 a d ó • h 1 T a t a 1 : Előfizetési feltételek : Hirdetmények dija : Ferencziek terén, 7-dik szám, földszint. Vidékre, postát) : Helyben, házhoz hordra : 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli Félévre...................10 írt 50 kr o. é. Bélyegdíj külön 30 nj kr. Magánvita 5 hasábos fogadtatnak el, panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Évnegyedre. . . 5 írt 25 kr o. é. P® ~*OT Előfizethetni a PESTI NAPLÓ május—június? 2 hóra 3 fi 50 kr. május—juliusi 7é évrt 5 fi 25 kr. május—septemb. 5 hóra 8 ft ?5 kr. A „Pesti Napló“ kiadósága. Pest, május 7. 1864 (Fk) Unalmas emberek elől végképen és mindenkorra kitérni lehetetlen; aki akár csak arra viheti, hogy minél ritkábban találkozik velük, az e tekintetben „omne talit punctum.“ Ez okból lehetőleg ritkán alkalmatlankodunk az olvasónak a londoni conferentia feletti elmélkedésekkel is, hanem hébehóba mégis szóba kell állani ezen valóban kevéssé mulattató vendéggel. Tartottak tehát megint egy ülést, ha jól hallottuk, múlt szerdán, beszéltek ide, beszéltek oda; ez ezt mondta, a másik amazt és a sok száz szónak a volt a vége, hogy a hallottakat ad referendum vették, és azt határozták, hogy majd jövő hétfőn fognak határozni, ha határoznak. Meglehet, hogy innen-onnan frivolitásról fogunk vádoltatni, de őszintén megvalljuk, hogy az eddigi értekezés részleteinek semmi komoly jelentőséget nem tulajdonítunk és azon régebben kimondott meg- győződésünkhöz még most is ragaszkodunk, azon meggyőződéshez, hogy — ha csakugyan komoly szándék léteznék a kibékülésre — egyezkedhettek volna közönséges diplomatiai után is és legfölebb aj egyezkedés után léphetett volna egybe a conferentia, a szerződés ünnepélyes ratificátiója végett. Amint azonban most állanak a dolgok és azok után, miket eddig tapasztaltunk, kötve hiszszük, hogy komoly kibékülési szándék léteznék; még pedig főleg két hatalom az, melyről elejétől fogva nem tudtunk és mind ez óráig sem tudunk ily szándékot feltenni és e két hatalom: Francaia és Poroszország. E napokban Garibaldi londoni utazásáról szólván, azt mondtuk, hogy a britt kormány felhasználta az olasz nemzet kedvenczének jelenlétét annak feltüntetésére, hogy — ha Olaszország kivonatai nem teljesülnek — az akadályt nem Angliában, hanem egyebütt kell keresni. Hozzátettük, hogy Napoleon gentleman létére pontosan fogja visszaadni a kölcsönt és úgy látszik, a lejárat napja már elérkezett. Azt beszélik, hogy a franczia épen nője nagy ostentátióval 45.000 katonát akar szabadsággal hazabocsátani. Tudjuk, hogy e rendszabály valódi értéke annyi mint semmi; a szám aránylag csekély és csekély számú katonaság is egy hét alatt ismét zászló alá hívható. Hanem tüntetésnek megjárja. Amit a britt államférfiak a Garibaldi cultus útján tudattak az olaszokkal, azt Napóleon a fentebbi tüntetés útján tudatná a németekkel t. i. azt, hogy nem ő az oka, ha a németek kivánatói a schleswig-holsteni ügyre nézve nem teljesülnek. Russel gróf egyre zsémbelődik, sőt a csatornás flotta kiküldésével is fenyeget; a franciai császár azonban közvetve azt jelenti ki, hogy nem kell félni John Pulitól , mert Francziaország nélkül ez nem fog erőszakhoz nyúlni; Francziaországnak pedig esze ágában sincs valami harczias vállalatba bocsátkozni, tehát rajta, ti németek, főleg pedig ti poroszok ! Poroszországnak pedig nem szükség ilyesmit kétszer mondani, engedékenységre neki amúgy sincs nagy kedve. Hátrálásra csak az bírhatná, ha Francziaország felől fenyegetné veszély; ha ettől nem kell tartania, nehezen fog szelídebb húrokat pengetni. Azt ugyanis Bismark is igen jól tudja, hogy Angliának nem lehet hajlama Németországgal hajba kapni, mert ha a kő egyszer gördülésnek indul, senki sem bírná többé feltartóztatni, de akkor Francziaország pasai vitájának is azonnal vége volna és az Anglia által meglendített eseményeket TIT- Napoleon a maga érdekei javára fogná felhasználni. Ekként Francziaország magatartása bátorítja Poroszország ellenállását, de , Poroszország ellenállása Dánia konokságát is növeli. A koppenhágai udvar nyilván úgy okoskodik : minél elfogadhatlanabbak Poroszország követelései, annál kevésbé valószínű a békés kiegyezkedés és annál bizonyosb a küzdelem folytatása ; — szárazföldön nekem — Dániának — már nincs mit vesztenem ; tengeren pedig enyém a túlhatalom, ha az osztrák-porosz hajóraj a keleti tengerről ki van tiltva ; tehát e hajóraj a britt tilalomnál fogva nem jő oda, és akkor én gazdálkodni ott tetszésem szerint vagy pedig a két németországi nagyhatalom fitymálja a britt tilalmat , akkor Nagy- Brittanniának tettleg kell fellépnie mellettem. Képzelhető, hogy ily körülmények közt nem igen kényelmesen érzi magát Ausztria, mely — Anglia mellett — talán azon egyetlenegy hatalom, mely százegy okból őszintén kívánja a békét. — Benső valószinüsége tehát legalább nem hiányzik azon — Bécs politikai köreiben szállangó hirnek, miszerint az osztrák és britt kabinet közt külön alkudozások folynak bizonyos békeprogramm megállapitása körül, mely Dánia integritásának fenntartásán alapulna és ez alapon aztán a herczegségek helyzetén javítani törekednék. Ez eszmét Dánia sem utasítaná vissza, mert integritásának fenntartása oly békealap, melynél kedvezőbbet ő a conferentiától épen nem várhatna és a harerterén sem vivhatna ki. Mondják, hogy Dánia az imént említett osztrák britt szándékról értesítve van, és hogy ebben keresendő egy némely rejtélyes esemény kulcsa, nevezetesen pedig Fridericia cserbe hagyatásának oka. Katonai tekintélyektől hallottuk, hogy Fridericia — rendszeres erősség létére — a megszállók részéről legalább is annyi időt, fáradságot és áldozatot igényelt volna, mint a düppeli földsánczok, és hogy katonai szempontból az erősség rögtöni odahagyatása teljességgel magyarázhatlan. —Magyarázható volna azonban politikai okokból, ha t. i. Dániának érdekében volt, e becses tárgyat, nem Poroszország, hanem Ausztria kezére juttatni, mintegy ellensúlyul a poroszok birtokában levő düppeli sánczokért. Ami az imént említett híreknek némi táplálékot nyújt, az azon tény, hogy a poroszok nem akarják megengedni, miszerint Fridericia őrsége kizárólag osztrákokból álljon, hanem azt kívánják, hogy hasonszámú porosz had is vegyen részt a megszállásban — oly követelés — melyre a bécsi kormány mindeddig még nem válaszolt. Úgy látszik, Berlinben is finom hallással bírnak a színfalak mögött történőkre nézve! Szegény conferentia! kik nem akarják a békét, azok úgyis az ő kora halálára törekszenek; akik pedig akarnak, a conferentián kívül törekszenek egyezkedni, így aztán e conferentiának nehezen lesz más örvendetes eredménye, mint azon a borravaló, melyet a britt külügyminiszteriundinas a diplomata urak felső kabátjainak őrzéséért kap! Bécsi dolgok. A „Const. Oestr. Ztg“ nagyon jól lehet értesülve Oroszországból. Varsóból máj. 2-kán ezt írják neki: Német lapok írták, hogy itt Varsóban több uralkodó fog találkozni. Nyilvánvaló, hogy ez a hir csak következtetéseken alapul. Hire járt, hogy a Lazienski palotát (a varsói császári nyári lakot) nagy vendégek elfogadására készítik. Ebből származik aztán az a hir, hogy Varsóban uralkodók fognak értekezletet tartani. Azonban csak az orosz czárt várják ide, ki feleségét egy déli német fürdőbe odáig kiséri. A helytelen magyarázatból kerekedtek az ostromállapot szelidítését illető hírek is. (Azaz a lengyelek elleni irtó háború mégsem szűnik meg.) Ugyancsak az „Oest. Ztg.“ nagy szörnyűködések kíséretében közli IX. Pius pápa allocutióját,melyet az a lengyel ügy érdekében tartott közelebbről. Ezen allocutióval, úgymond, a lengyel felkelők lobogója, legalább azon felén, melyen szent.Mária képe látszik, Rómában van felszentelve. Az akasztó zsandarmok kötelei szabados eszközökké váltak a védelemben. A muszkák világi és egyházi fejedelme kényszerítve van ily támadás ellen intézni fegyvereit, s Sándor czár világszerte méltán magasztalt humanitásának hátrálnia kell a pápaczár kötelességei elől. Egész Oroszország, csupán a katholikus lengyelek kivételével, életét és vérét a czár rendelkezése alá adja, de nem tudjuk (folytatja a bécsi lap) minő eszközökről rendelkezhetik ez ellen a római pápa! A cenns ! ezen defensivát áttörni nem elég erős hadsereg............A pápa beszéde a római királynak nem használ s Oroszországban f el nem éri czélját. Nem azért közöljük az „Oest. Ztg.“ szavait, mintha akár igazaknak tartanók, akár hamisaknak szándékoznánk bélyegezni. Ezen bécsi lap, mint társainak többsége — nem a szerint beszél leggyakrabban, a mint valamit igaznak tart. Szava csak hajlamainak és indulatának symptomája, s ebben az esetben érdekes, hogy inkább hajlik a schismaticus sz.-pétervári pápa, mint az általa római királynak nevezett római katholikus pápa felé. Egy bécsi lap írja : Hiteles forrásból értesülünk, hogy gr. Eszterházy Mór hivatalban maradásának napjai meg vannak számlálva. Egyik versió szerint egy Deák pártbeli férfin van kiszemelve helyébe t. i. a tárcza nélküli miniszterségre, ha ez kész a kiegyenlítés most tervezett módjára szolgálatát felajánlani. Ha ez meg nem lesz nyerhető, a tárcza nélküli miniszterség állomása betöltetlen marad. (A „Wiener Lloyd“ az a bécsi lap, mely azt mondja, hogy egy hiteles ember mondá neki, hogy neki ezt mondták, őse szerint a„Pesti Napló“ nak legkevésbé sincs kedve jót állni a mondottakért). A „Presse“ arról értesül, hogy a minisztérium folyvást alkudozik egy vállalkozóval az aradszebeni vasútvonal építésére. — Csak annyit akar egyelőre, hogy ezen vonalon s csak Aradtól Szebenig a földmunkálatok megtétessenek. Majd aztán a reichsrathtal szavaztatja meg az alkotmányos minisztérium a garantiát ezen vasútvonalra. Ha a „Presse“ nem ima is oly jól értesült határozottsággal, nem kételkednénk benne. Egy, a buzavetéseket honunkban pusztító, igen kártékony légyfaj. Közli Margó Tivadar tudor, a m. kir. egyetemnél az állattan és összehasonlító boncttan tanára. (Folytatása. A tökéletesen kifejtett búzapusztító gubacslégynek hossza 31,—4 milliméternyi, szélessége pedig a potroh elején körülbelül 1 mm.-nyi; nagyságára nézve tehát körülbelül fél akkora, mint a közönséges szúnyog (culex pipiens). — Feje kicsiny, fekete barna színű; szemei egészen feketék, fejteteje pedig, arcza és a 4 tagból álló falámok (palpi) sárgabarnák; csápjai hosszabbak a fejnél, hímeknél igen hosszúak, — alakra nézve gombfüzér alakúak s gyűrűs szörvese (virtelhaarig); a tor háti része dombos, hátul kiálló kis pajzskával különben fényes fekete szinti, — melle pedig barnás , potroha 8 gyűrűből áll s majdnem hengerded alakú, színe világosabb barnavörös, végén majdnem testszint, kivált a nőstényeknél. A potroh végén látni az ivarkészülékhez tartozó részeket, melyek nőstényeknél egy távcsőszerűleg kitolható s bevonható peterakóból állanak,hímeknél pedig e helyen párzásra szolgáló s fogóhoz hasonló szervet találunk, mely e miatt az állatbúvárok által fogónak (forceps, Zange) neveztetett el. A fej, tor és potroh azonkívül, kivált az utóbbi, igen kicsiny, nagyító üveggel könynyen látható, fekete, lapult (pikkely alakú) szőrökkel van ellepve. Végtagjai, vagy lábai (6) hosszúak, vékonyak, hímeknél hosszabbak, mint nőstényeknél, a hátsó lábszár mindegyiknél leghosszabb ezeknek színe szintén feketebarna, a combok tövén valamivel világosabb színű,s ezen felül feketebarna apró szőrökkel sűrűen vannak ellepve. A tor háti részén vannak a szárnyak és billérek (balteres). Mi a két szárnyat illeti, ezek — mint minden gubacslegynél — szélesek és hártyásak, s szabad szemmel úgy látszanak, mintha kormosak vagy füstösek volnának, — azonban nagyító üveggel s górcsővel (Mikroskop) láthatni, hogy az egészen színtelen áttetsző hártyás szárnyak mindkét felülete fekete sarlószerűleg görbült szétszórt szőrökkel van fedve; hátsó dombom széle a szárnynak pilla szőrökhöz hasonló kiálló szőrökkel szegélyzett. A szárny edényzetét illetőlegez igen egyszerű, csak a szárny hosszában lefaló, többékevésbbé görbült edény, vagyis érből áll, minden mellék- vagy közág nélkül. A szárnyak megett látni a két hosszú tengelyt vagy billért (halteres); ezek egészen fedetlenek, s egy tojásdad, világos sárgás színű véggömb, és egy hosszú szürkés kocsánból állanak. A teljesen kifejlett pusztító gubacslégy maga a búzának közvetlenül ugyan nem, de az által árt, hogy nőstényei a párzás után peterakójukkal, 1—8 petét raknak a búzanövény levélhüvelye és szára közé, mi rendesen május és június hónapokban, s valószínűleg aug. és sept.-ben is történik, hol bizonyos idő múlva a lerakott petékből apró, férgecskékhez hasonló, lábatlan álczák vagy kukaczok bújnak ki. Ezek azon helyen, hol kifejlődtek, t. i. a növény levélhüvelye alatt tartózkodván, a zsenge buzaszárból élednek, s igy a növény káros elhervadását idézik elő, ami annál könnyebben bekövetkezik, minthogy az álczák mindig a buzaszár első göcse felett találhatók, többnyire 3—8 an együtt társaságban. Ezen pondró korsó idomú, hátul hegyesen végződő testtel bírnak, színük fehéres, áttetsző testükön át bélcsövük rövid zöldes csik alakjában látható. Hossza a pondrónak Say T. szerint V.", szélessége Zao"-nyi- Igen valószínű, hogy az álerák eleinte sokkal kisebbek, és csak közvetlenül bábokká való átalakulásuk előtt érik el az említett nagyságot. Az álezákat észlelhetni még magamnak nem lévén alkalmam, igen örvendenék, ha. Forgách A. ur Hőgyészen oly szives lenne, azoknak pontosabb leírása és bővebb ismertetése végett, a jövő május és junius hóban néhány buzaszárat küldeni azon szántóföldről, melyen az álezák és bábjaik a múlt őszszel és télen át előfordultak. Annyi azonban bizonyos, hogy a mondott álezák a búzaszár rovására lassan kint erősödvén, végre a zártakhoz hasonló nagyságú, sötét vöröses barna, orsó alakú mozdulatlan bábokká változnak át. Ezek szintén ott találhatók, hol az álczák éltek, t. i. a búza levélhüvelyétől elfedve rendesen a szár első göcse felett, közel a gyökérhez, többnyire 3—8-ból álló csoportokvagy nyalábokban, és pedig úgy, hogy vastagabb végöket, hol fejek van, mindig lefelé látjuk fordulva. — Ezen bábok merev rugalmas tokokból állnak, melyek belsejében találtatik a tulajdonképi bábaak elrejtve; a tok az álra kiszáradt bőréből származik, mely a további átalakulásban levő rovart egészen beburkolja. E bábtokok, melyeken sem lábak, sem csápok vagy más testrészek kívülről nem láthatók, valószínűleg védbarokul szolgálnak a fiatal báboknak a hideg s más ártalmas befolyások ellen ; a benne foglalt valódi bábok már tovább kifejlődvek, úgy, hogy azoknak egyes részei, mint a lábak, csápok, szemek, szárnyak s billérek, egy finom ezüstfényű áttetsző hártyával minden oldalról fedve, mintegy múmia módra bepólyázva láthatók. Ezen már tovább kifejlett, átalakult bábok végre barnavörös szilárd tokjukból kibújva, s azután áttetsző finom hártyás hüvelyüket vedlés által levetve, mint tökéletesen kifejlett rovarok, azaz legyek repülnek ki. A buzapusztító gubacslégy élettörténetének további mozzanatai a következők. A teljesen kifejlett legyek minden működése egyedül a faj létének fenntartása, s biztosításában öszpontosul; a hímek e miatt párzásuk után elvesznek, nőstényeik pedig petéiket a buzalevél hüvelye alá rakván, szintén elpusztulnak; — a petékből bizonyos idő múlva a fenn leírt apró fehéres pondrók (vagyis lábatlan álcrák) fejlődnek, melyek — mint már elmondtuk — a zsenge buzanövény rovására éledvén, hosszabb vagy rövidebb idő múltával isa két betokolt, sötét vörösbarna színű, mozdulatlan bábokká válnak, melyekből aztán hosszabb idő után muratalakú, finom hártyával fedett, átalakult bábok vagy nymphák, s ezekből a teljesen kifejlődött gubacslegyek származnak. Tavaszkor május vagy junius hóban, midőn e rovarok első álrái fejlődnek ki a petékből, legnagyobb pusztításokat visznek végbe a búzavetéseken, kivált ha igen elszaporodva jelentkeznek ; minthogy Say és Kollár tapasztalatai szerint az álezák és bábok kifejlődéséhez 24—30 nap kívántatik, s igen valószínű, hogy egy nemzedéknek egész élettartama legalább 6—8 hétre terjed, miből ismét azt lehet következtetni, hogy egy év lefolyta alatt, kedvező körülmények mellett, két új nemzedéke fejlődhetik ki e rovarnak. Az első álezák ugyanis rendesen május és júniusban, a második nemzedék álezái pedig őszszel szoktak megjelenni, ez utóbbi ivadéknak bábjai rendesen buzalevél alatt eltakarva kitelelvén, csak a jövő tavaszszal fejlődnek ki tökéletes légügyé. A mi itt még homályos, tán idővel kiderülend. Vájjon fognak-e e kártékony rovarok a legközelebbi május és junius hónapokban buzavetéseinkben sok kárt okozhatun ? e kérdésre csak úgy lehetne határozottan felelni, ha már előre biztos tudomásunk volna mindazon körülményekről, melyek a rovarok kifejlődésére kedvezőleg, vagy gátlólag hatnak, mert csak akkor tehetnek jelentékeny pusztítást a búzavetésekben, midőn igen megszaporodnak, nagy számmal s tömegesen fejlődnek, holott ha csekély számmal mutatkoznak, már parányiságuknál fogva sem igen okozhatnak nagy kárt. Itt is tehát, mint sok más hasonló esetben, a hatás csak a kifejlődő rovarok számától függ, ennek pedig meghatározására mindenekelőtt előre ismernünk kellene mindazon tényezőket, melyek a szóban forgó rovarok kifejlődésére hatnak. E tényezőkhez tartozik először is az időjárás, kivált azon hónapokban, midőn a kifejlett rovarok párzani s petéiket lerakni szokták. Meleg és száraz időben a legyek könynyen fejlődnek ki bábjaikból, s petéiket is könynyen rakhatják le a búzanövényekre, innen van, hogy a múlt évi nyárban uralkodó nagy szárazság miatt némely vidékeken annyira elszaporodtak e kártékony rovarok, mint például Tolnamegyében, s hihetőleg még más helyeken is, melyekről még eddig semmiféle hírt nem kaptunk, valószínűleg azért, mert a gazdák nem fordítottak rá kellő figyelmet. E kártékony rovarok irtására, s azok számának csökkentésére mi sem hat jobban, mint a tartós és hűvös esőzések május hóban, mert az ekkor épen legelőször bábjaikból kiröpülő legyek ez által tömegesen pusztulnak, még mielőtt petéiket lerakhatták volna. Van azután még egy másik tényező is, mely e rovarok túlságos elszaporodását a tenyészetben gátolja, s ez egy másik rovarnak, mely a hártyaröpnek rendében a fürkészfélék — Ichneumonida — családjához tartozik, álezája, az úgynevezett Ceraphron destructor Say, mely ismét a szóban levő búzapusztító gubacslégy természetes ellenségének tekinthető. Ennek nőstényei t. i. petéiket a gubacslegyek pondrói, vagy álezáiba szokták rakni, a petékből kifejlődő fürkész álezák a gubacslegyek álezáinak testében élődvén, azoknak rovására fejlődnek ki. Ebből ismét az tűnik ki, hogy a Ceraphron destructor álezái mint élődiek ellensúlyozzák a búza-pusztító gubacslégy számát, mert minél nagyobb számmal fejlődnek ama fürkészek egy évben, annál inkább fogják álcráik, a gubacslegyeket pusztíthatni, s ezek annál kevesebb számmal érhetik el teljes érettségüket. Ez oly bizonyos és állandó törvény a természetben, hogy e szerint a gubacslégybábokat előre belsőleg megvizsgálván, a tudományos állatbúvár elég nagy biztossággal képes meghatározni (az azokban talált éledi fürkész álcrák nagyobb vagy kisebb számából), vájjon fognak-e a jövő tavaszszal és nyáron a gubacslegyek nagyon elszaporodhatni vagy nem. Mi ezen fürkészeket illeti, ezekről itt csak annyit mondhatok, hogy az általam bonettanilag és górcsővel vizsgált gubacslégybábok testében azoknak álozáit, mint elődieket feltaláltam, de nem mindegyikben, hanem 8 gubacslégybáb közül csak 3-ban; miből azt lehetne következtetnem, hogy a Ceraphron destructor álozái a jelen évben nem leendnek képesek az igen kártékony gubacslegyeket hathatósan pusztítani, s igy azok elszaporodásának elejét venni. Egy másik, a gazdákat igen érdeklő kérdés az : vájjon tehet e az ember valamit e rovarok káros pusztításai ellen? —Tekintve ez állatkák természetét s egész élettörténetét, az eddigi tapasztalatok nyomán e fontos kérdésre — fájdalom — csak azt felelhetjük, hogy az ember, bármily nagy is annak esze és hatalma e földön, e parányi állatkák ellen mégis keveset tett. E gubacsjegyek t. i. s kivált azoknak petéi, álczái s bábjai nemcsak hogy igen kicsinyek, de azonlelül még a búzán is a levélhüvely alatt fészkükben elrejtve tartózkodnak, úgy, hogy az ember azoknak valódi létéről tudomást csak akkor nyerhet, midőn már késő, mert a beteg búzaszárak mind ledőltek. Azonban az ember e parányi legyek ellen mégis tehet valami észszerűt, s ez abban áll, hogy a szokott időben történt aratás vagy kaszálás után a tarló a rajta maradt bábokkal együtt azonnal elégettessék. Hol pedig ez tehetlen, ott nem marad más hátra, mint azon tájékon, hol e kártékony gubacslegyek igen elszaporodtak, a szántóföldeket azon évben más gabnaneműekkel (rozs, árpa, zab stb ) a tarló alászántása után — bevetni, mert a rovar természete az, hogy csak a búzavetéseken fejlődhetik. Vidéki tudósítások. Pécs, május 3-án. T. szerkesztő úr ! A pécsi dalárda a legközelebb múlt lapokban küldötte meg tiszteletbeli tagjainak a díszoklevelet. Midőn itt helyben egy küldöttség átnyújtotta az oklevelet megyénk egy hazaszerte ismert és tisztelt jeles politikai kapacitásának, kit a dalárda első tiszteletbeli tagjául választott, egyebek közt ezt nyerte válaszul: „szeretném, ha a dalárda működő tagja lehetnék, de fájdalom! 48 óta nincs hangom“ E hó elején lejárt a dalárda második éve, melyben a dalárda pártoló tagjaiban nemcsak meg nem fogyott, hanem meglehetősen gyarapodott, míg ugyanezt működő tagjairól nem mondhatni. — Utóbbi tény okául egyesek, kik még mindig vonakodnak belépni, különféléket mondanak. Annyi bizonyos , hogy a felhozott akadályok egynémelyike a most múlt egyleti év lefolyása alatt elháríttatott és remélhető, hogy ezeknek legalább nagyobb része idővel el fog enyészni. Azon sajnálatra méltó ténynyel szemben, hogy a dalárda kevés és roszul választott eredeti magyar dalt énekel, csak helyeselhető a működő tagok nagy részének azon szándéka, hogy a közeledő választáskor még egy, a magyar dalokban jártasabb valóságos és nem csupán névszerinti karmestert válaszszon. Ez intézkedés a jelenleg működő karmesternek, a pécsi dalárda alapítójának érdeméből mit sem vonna le, hasznos versenyt támasztana, és jobban előmozdítaná a dalárda egyik félreismerhetlen czélját, mint eddig. A nm. m. k. helytartótanács és városunk között tárgyalások vannak folyamatban a megnyitandó pécsi jogakadémia tárgyában. E jogakadémia érdekében egy év előtt szerződés köttetett a pécsi egyházmegye és a zirczi rend között azon kikötéssel, hogy a zircz-czisterczi rend 65/66-ki iskolai évben mulaszthatlanul átvegye az egész 8 osztályú gymnasiumot, mikor aztán a jogakadémia is megnyittatnék. Van azonban mód mind a gymnasium átvételét, mind a jogakadémia felállítását — legalább részben — siettetni, és ez indoka a jelen tárgyalásoknak. Je L. városi tanácsos úr a városi közgyűlésen nemrég az egész ügy kiindulási pontját, a fentebb érintett szerződést ingatta meg, oda nyilatkozván, hogy a szerződés nem köttetett egészen illetékes felek által, amennyiben t. i. annál a jogakadémiát alapító Szepessy Ignácz püspök által az alapítvány őréül rendelt bizottmány meg nem kérdeztetett. Úgy vagyok meggyőződve, hogy ama szerződést e bizottmány nélkül nem lehet megkötni, s ha a bizottmány e jogát kérdés alá helyezné valaki, az iránt már nem lehet kétség, hogy azon kamatoknak, melyek az alapítvány úgynevezett kisebb (55.000 ft) tőkéjéből befolynak, folyóvá tétele a jogakadémiára — azon „nagyobb költségek“ közé tartozik, melyek megszavazását, vagy megtagadását Szepessy a nevezett bizottmány jogává tette. L. ur e tagadhatlan jogot védelmezte és csak sajnálni lehet, hogy nyilatkozata jegyzőkönyvbe nem igtattatott hivatalos és nyilvános bizonyítékául azon elégedetlenségnek, mely a szerződés iránt, oly sok oldalról nyilatkozik. Daczára annak, hogy e szerződés a jogakadémia érdekében köttetett úgy, a mint köttetett, oly differentiák vannak a jogakadémiára maradandó alapítvány és a nm. m. k. helytartótanács kivonatai közt, melyek igen késleltethetik a jogakadémia megnyitását. Az egész ügy betegségét legtartósabban gyógyíthatná meg a szerződés revisiója. Hire járt itt, hogy a pesti nemzeti színház 18 tagja júliusban se szándékozott hozzánk rándulni 12 előadásra. Mondják, hogy ez átalános örömmel fogadott terv csak azért hiúsul meg, mivel színházunk tulajdonosa szavát adta Szigethy Imre színigazgatónak, hogy semmiféle magyar társulatot sem enged fellépni színházában, míg Szigethy ismét le nem érkezik. Szigethy a