Pesti Napló, 1865. január (16. évfolyam, 4463–4487. szám)
1865-01-11 / 4470. szám
tisztelt szónok a többi közt a kisdedóvás intézetek azon jó oldalát, hogy amit 50—60 család lehetne csak képes véghez vinni, azt 1—2 éve teljesíti, mig az alatt honn a kisdedek szülei dolgozhatnak, aztán amazok az intézetben, nem csak a betűk ismeretét tanítják, hanem eszmékben is tágabb kört nyernek. Azon itt-ott hallott ellenvetésre pedig, hogy keveset tanul a gyermek az intézetben, ő meg azt kérdi , hogy mit tanul hát, ha nem jár oda ? mire különben már maga a „k i a d e d ó v á s“ nevezet eléggé megfelel stb. — A különben is minden helybeli osztályok közszeretetét és tiszteletét biró elnök úr beszédjének, átalános éljenzés és tetszésseli fogadtatása után Koperniczky István kanonok, primás eminentiájának, mint a helybeli kisdedóvó nagylelkű fővédnöke, az intézet iránti főérdemének kiemelése mellett, köszönet kifejezést indítványozott a közgyűlés részéről a végnélküli buzgalmú és erélyes elnök fáradhatlan tevékenységéért az intézet ügyeiben , mi egyhangúlag elfogadtatott. Ezután következtek az igazgatói, pénztárnoki és óvótanári hivatalos évi jelentések felolvasásai az intézet titkára által , melyekből kivonatilag a következő, tágabb körben is egy vagy más szempontból érdekkel leírható adatokat emeljük ki. Az intézeti helyiség az igényekhez képest elégtelennek bizonyulván be, kívánatos vagy egy nagyobbnak, vagy még inkább egy külön háznak megszerzése. Azon szomorú körülmény pedig, hogy csak 11 földmives gyermeke használta, és nem is rendesen, a lefolyt évben a belvárosban levő intézetet, azt tanácsolja, hogy a földmivesek lakta városrészben (a rotonda-templom körül) állíttassák fel még egy kisdedóvó-iskola, mit a városi hatóság a lehetőségig teljesíteni megígért. (Éljenzéssel fogadtatott az anyagilag jelenleg igen szűk körülmények közt levő város ezen becses ajánlata.) Az összes óvonczok felvételi száma volt az intézet megnyitásától 1863. novembertől 1864 dec. végéig: 290, és pedig fiú 152, leány 138.E. kath. 240, reform. 2, izraelita 48. Magyar 274, német 16. Legtöbb volt négy éves, t. i. 122. Párkányból (túl a Dunán) kettő járta az intézetet. Ingyen felvétetett 3 szegény. (A rendes dij tesz naponként 1 krt.) A valódi létszám legkisebb volt m. é. januárban , 47, legnagyobb július és augustusban = 165. A vendégkönyv folyószáma 50. Az óvodában semmi veszély nem fordult elő. Óvásdíjakból bejött összesen 450 ft 79 kr. A már előbbről megvizsgált és helyeseknek találtatott számadások szerint tett a vagyonállapot összesége 5629 ft 74 krt, melyből felszerelésre s az évi rendes költségekre kiadatván 1573 ft 82 kr, fennmarad az egylet javára 4055 ft 92 kr, miből primász eminentiája által azelőtt úrbéri kötelezvényben van 1000 ft, a takarékpénztárban 2369 ft 43 kr, alapítók kötelezvényeiben 400 ft, készpénz 191 ft 9 kr, és kintlevőségekben 95 ft 40 kr. — Az előleges költségvetés főpontjai : az óvó fizetése 500 ft, két dajkáé 184 ft, házbér 300 ft stb. — A remélhető bevételek legnagyobb alap összegét a 350 rendes tagsági dij: 2 ft teszi, s utána mindjárt az óvónézoké. A közgyűlés, úgy igazgatója, Kollár városi plébános, mint Ács pénztárnok uraknak egész önfeláldozással vitt hivataloskodásukért őszinte köszönetet szavazott, s különös elismerését jelenti ki Németh Antal kisdedóvó ernyedetlen szorgalmáért, s a kisdedekkeli megnyerő bánásáért. Végre az alapszabályok értelmében az elnök maga, az összes tisztviselőség és választmány nevében leköszönvén, új választásra hivá fel a közgyűlést, mely azonban nemcsak eddigi elnökét az osztatlan, hanem minden egyébb tisztviselőit és választmányi tagjait is kisebb-nagyobb tetszés nyilvánításával előbbi hivatalaikban felkiáltás útján megerősíté, és sehogy sem akará elfogadni eddigi buzgó alelnöke, Maina János komoly szándékú leköszönését, az első elnöknek bejelentettet, s annál kevésbé nem , miután az elnök nyíltan és meleg szavakkal ecsetelé, hogy „az ő (az alelnök) leköszönése pótolhatlan veszteség lenne az intézetre, ki különben is saját tapasztalása szerint minden üdvös vállalatnál a legelső helyen szokott lenni“ stb. Elnök magának ezen részrehajlatlan és lovagias nyilatkozata méltán meghathatta a leköszönésétől most elállott érdemes férfiút, s így ő is helyén maradván, csupán a kilépett választmányi tagok helyet töltettek be felkiáltás utján : Szántófy kanonok, Hamar c. alispán és Schwartz polgár urak TÁRCZA. Magyar Tud. Akadémia. A január 2-ki ülésben előadván Kalkbrenner lev. tag értekezésében a Tátrán a romképződést, áttére a gerelyek elosztására és elhelyezésére, s ennek okaira. — Érdekes különösen azon okok vizsgálata, melyek ez elosztást és elhelyezési eszközük. Hogy ez okok közt főfő szerepet játszik — ha szabad e kifejezéssel élnünk — a zivatar, a felhőszakadás , mondanunk sem kell. „Ha a hegyekben zivatarok dühöngnek és felhőszakadások vannak, a különben oly békés havasi völgy vad és lázas jelenetek színhelyévé válik. A magaslatokról és lejtőkről rohanva tódul az ezerágyára szűk és meredek völgyfenékre. Hullámhullámra tornyosodik, víztömeg víztömeget borít, a csörgedező havasi forrás tomboló zuhataggá, a csekély hegyi patak zajongó folyammá válik, s a rakonczátlan ár bőszült sebességgel rohan a völgy lejtőjén alá. Ilyenkor a magasabban fekvő hegyoldalak sem mentek a pusztításoktól. A felhőkből leomló víztömegek a lejtőket fedő gerelyrétegekbe nyomulnak, a hézagokat betöltő homokot és murvát kimossák, a kótusnlakat megingatják és sulyok által lefelé szorítják. — így aztán megtörténik, mint 1813-ban a kolbachi gerinczen és a nagyszáloki csúcson történt, hogy a gerelyek vonalonként, a rajtuk levő növényzettel együtt, mozgásba jönek, s a völgybe sodortatnak. Víz, fa, szikla és iszap összevissza keverve zúdulnak lefelé, s tömegeik súlya és a rohanó sebesség által oly nyomást fejtenek ki, melynek néha ház nagyságú sziklák sem bírnak ellenállani. Mondják, hogy sötét éjszakákon ily viharos jelenetek alkalmával a hullámok alatt gyönge fény mutatkozik, melyet az egymáshoz csapott kőtuskók roppant dörzsölése idéz elő. Különben kevés ember lehetett e borzalmasan szép tünemények tanúja,mert élőlénynek nem tanácsos ilyenkor az ordító pandaemoniummá változott havasi völgyben időzni.“ De van a gerelyek olyatén elhelyezése is, melyet az első tekintetre feltűnő elemi okokból nem magyarázhatni, így a Pop rádió felett van egy omladék gát, mely a legördülő omladékoktól nem származhatott, s magasabban látjuk a Hinszka vagy Békató völgymedenczéjét is ily ősgerely-rétegektől fedve. Lehetetlen, hogy csak a súly és hajitó erő, vagy a vizek hatása által juthattak volna mostani helyekre. Értekező úgy véli, hogy a völgykatlanok, melyekben a tavak vannak, valamikor hó- és jégmezőkkel voltak boritva, melyek jegnek természetével bírnak, azaz a leomlott és felszinökön levő koromokkal előre haladtak, s előrészök megolvadásával ezen a tuskókat, mint a vándorköveket, jegnesánczokká halmozták öszsze. Helyszűke miatt mellőznünk kell itt e hypothesis bővebb kifejtését, csak az értekezés végsorait idézzük meg: „Láttuk, mond végül értekező, a hegyekben működő természeti erők munkásságát, s látjuk, hogy pusztító befolyásuk a hegység rombolására és kisebbítésére van irányozva. Láttuk, hogy a vegybomlás végre a legszilárdabb hegytömegeket is feloldja, hogy a súlyerő az elvált romokat folytonosan a mélységbe vonja, hogy a vizár az omladékokat magával ragadja, a szögletes töredékeket sima kavicscsá köszörülve, a hömpölyöket homokká és iszappá zúzva, ragadmányát elvégre a hegyi patak által a folyókba, ezek által meg a tengerbe szállítja. A dolgok ezen folyamát látva, be kell vallanunk, hogy a Tátra büszkén meredező esnesai , melyeket most a zerge lépte és a sas szárny csapása alig érint, idővel a völgyekbe fognak alászállani, hogy tovább tovább hengeritve, végre a keleti tenger fenekén találjanak nyughelyet. A Tátránál büszkébb hegységek , az Alpesek úgy, mint a Pyrenei hegyek , a Himalája mint a Cordillerák , ugyanezen törvénynek vannak alávetve, s végre nagyszerű rom- és omladék halmokká roskadnak össze. — Mert hova vezethet folytonos , számtalan ezredéven át folytatott működése azon természeti erőknek, melyeket jelenleg is munkásságban látunk ? Nem máshová, mint szintezésére (nivellírozására) nemcsak a hegységeknek, hanem az összes föld felületének is. Csak egy erő létezik, mely ez ellen munkálhatna, mely új hegylánczok képezése által a földgömb újjászületését előidézni képes lenne : a föld belsejében izzó gőzök és olvadt tömegek terjedékeny és repesztő ereje. Ez volt az az erő, mely földünk felületének egykori erőszakos átalakulását előidézte. Hanem a föld belseje jelenleg már tetemesen meghűlt. Humboldt kétségbe vonja, hogy még most is elég erővel bírna az Alpesek és Cordillerák emelkedéséhez hasonló katastrófákat előidézni. Úgy látszik, hogy ez erő már inkább csak vulcanicus tüneményeket vagy leg- f feljebb egyes földrészek kidomborodását vagy sülyedését képes előidézni. Hanem ha egyszer odáig jut a dolog, hogy a föld magvának elhamvadó heve a merev földkérget nem képes többé szétrepeszteni. A vegy-és sülyerő, a vizek szintező ereje nem fog nyugodni, míg az egykor életteljes continenseket, szépségüktől megfosztva, lakatlanokká teszi, s ismét oda vonja le, honnan kiemelkedtek, — a tengerek mélyébe.“ Ugyanez ülésben Pólya József rendes tag „az aszályosság physikájá“ - ról értekezett. Talán visszatérünk ez értekezés ismertetésére. Addig is legyen szabad megjegyzést tennünk értekező egy kifejezésére. Divatba kezd jöni e szókat: fa, erdő, egészen kiküszöbölni nyelvünkből, s azok helyett geszt és gesztes kifejezésekkel élni, így az erdészeti lapokban is. Részünkről nem helyeseljük az utóbbi műszók használatát az előbbiek helyett. Geszt nem élő, hanem száraz fát (lignum) jelentett hajdan; ez értelemben veszik a „Magyar Nyelv Szótára“ szót is, s ez értelemben használta máig is a nép, midőn ge sz tes (fás) dióról beszél. A mennyiben geszt-et élőfanevéül használják, inkább hajlandó a magyar közönség azon egy külön fanemet vagy fajt érteni, mint általában „arbor“-t, élő fát. A gesztenyefa, a gesztenyés (ily fából álló erdő vagy liget) rövidítéséül tűnik fel első tekintetre minden laiosnak a geszt elnevezés. Minek rít szó oly tárgynak, melynek régi jó neve van ? S minek elfoglalni más eszme vagy tárgy kifejezésére oly szót, melynek régi jelentését nem vagyunk képesek különben egy szóval visszaadni. Hagyjuk meg tehát a gesztet lignum-nak, és gesztes legyen ennek mellékneve, de ne erdő, csupán azért, mivel Gesztes nevű helység erdőség között áll. A fentebbi előadások után Vész J. Ármin lev. tag Bernáth József ily czimü értekezését mutatá be : „A jegeczek parameter viszonya.“ — „Általánosan felállított törvény, mond értekező bevezetésében, hogy a jegeczek parameter viszonya végszerűtlen (irrational.) E törvényből ki vannak véve a szabályos rendszerbe tartozó jegeczek, melyeknek alapparaméter viszonya végszerü (rational.) Ha ez állításom által minden jegecztani autoritásnak ellene nyilatkozom, szükség hogy állításomat be is bizonyítsam.“ Ez az értekezés feladata, melyre nézve az Akadémia két tagja véleményét határozó j el meghallgatni. Most Weninger Vincze 1. tag „a kamatos kamatszámítás táblázatai, a százalék tized része szerint haladva“ czimű értekezését téve le a ház asztalára — ha szabad e parlamentáris kifejezéssel élnünk — a mellékelt táblázatokkal. „Azon gyakori alkalmazás végett, írja Weninger úr, melyet a kamatozási tényezők találnak, czélszerűnek véltem azokat, amennyiben jelenleg csak 9 % szerint haladva ismeretesek, bővítni, oly formán, hogy a százalék tizedrészei szerint haladjanak. Korunkban, midőn mindenki többé kevésbbé, és pedig active vagy passive, a kölcsön ügygyel bajlakodik, az erre vonatkozó számítások is gyakrabban fordulnak elő. Ezúttal szükségessé vált, táblázatok által könnyíteni az erre vonatkozó munkálatokat, mi által tetemes idő meg lesz kimérve, s a nem mathematikus is képesíttetik a szakbeli kérdések megoldására. A kamatozási tényezők 100 hatványát 8—10 decimálisig számítani ugyancsak nem kellemes időtöltés, s ha ily munkára nem ajánlkozik ember, azon nincs mit csodálkozni, mert ily munkából sem anyagi, sem szellemi haszon nem háramlik arra, aki ily lélekölő munkába kap. Ennek tulajdonítandó, hogy a kamatozási tényezők számításától mindenki borzad, s hogy eddig is csak e% szerint haladva ismeretesek. Annak azonban, aki a politikai számtannal foglalkozik, nem szabad visszariadni a nagy és hosszadalmas számításoktól, s így eltökélem magam az eddig ismert táblázatokat bővíteni. Kívánatos, hogy e kamatozási tényezőket valamikor Vipos szerint haladva ismerjük, mely gyűjtemény azután nagy szolgálatot fog tenni. Ily nagy terjedelmű munkát azonban egy ember nem végezhet, mert ha a tényezőket csak 2%—60 között számítaná valaki, 40,000 nagy számítást kellene végeznie 8 — 10 decimálisig, azután ugyanannyi összeadást. Ily lélekölő munkában elveszhetne egy emberélet. Ha azonban ily munkára többen egyesülnének, a czélt rövid idő alatt el lehetne érni. Ezt tartva szem előtt, a lefolyt két hónap alatt az eddig ismert táblák első kiegészítéséhez fogtam, használván a Thomas-féle gépet- A 40,000 szorzásból e két hó alatt szabad esteli óráimban magam végeztem 2500-at. Tehát a munkának tizenhatodrésze megvan. E számításnál is meggyőződhettem a Thomas-féle gép becséről, miután az azzal végzett munka, nélküle, ötször-hatszor annyi időt igényelt volna.“ Megjegyzi továbbá értekező, hogy táblázatok, aminőket ma bemutatott, a matematikusnak is jó szolgálatot tesznek, sőt azok által némely adat kikeresésében megkíméltetik a magas fokú egyenletek megoldásától. S végre, miután a kamatos kamatok elméletét a múlt évben megjelent értekezésében tárgyalta értekező , itt csak némi útmutatást nyújt az előszóban a bemutatott táblázatok használásához. Végül Zsigmondy Vilmos bányamérnök „Bányatan“ czimű munkáját ismertető Szabó József lev. tag. Ez előadást a közelebbi pénteki számában közölte a „Pesti Napló“ mint könyvismertetést, személyeikben, mire a közgyűlés, szeretettelnökének éljenzése közt eloszlott. r. 1. Szabolcs, Jan. 7. Minek szükségét oly régen érezénk, minek létesítése annyiak jó akaratát felébreszté, miért annyi elhagyatott szenvedő epekedék: a szabolcsmegyei kórház eszméje, testté vált. Január 5-kén adatott által a magasztos czélu intézet az emberiségnek, s habár a kezdet csekély is, mert kilenc ágygyal nyitottuk azt meg egyelőre, mégis örömünk határtalan, mert hiszizlik, sok szenvedő könyei ez által is letörölve leendőek. - Utolsó választmányi gyűlésünkben kedvesen lepett meg bennünket a választmányi alelnök Tárnai Imre azon jelentése, hogy a kórházi helyiség a megyei főispán által általadva, s annyira berendezve van, hogy az intézet megnyitható. Kedvesen lepett meg, hogy a felső tiszavidéki gazdasági egylet a humanisticus szent czél elérésére egy ágy-alapítványnyal 1000 o. é. ftban járult. — A nagykállói casinó, hogy maga részéről se hagyjon semmit kiséretlen, mi által e nagy czélt biztosabban elérhetővé tegye, helyiségének odaengedésével elhatározta a farsang folytán három tánczvrgalom adását a kórház és városi sétatér javára; mint tudjuk, a helybeli orvosi testület is szándékozik a kórház javára egy tánczvigalmat rendezni. Ám, a farsang nem leend meddő mulatságokban, a kitűzött czél , mily szép, oly nagyszerű, s Szabolcs lelkes fiaitól függ, hogy az eredmény itt is méltó legyen a kezdeményhez, méltó Szabolcshoz. — A szegény segélyt találók hálás könyei gazdagon kárpótolandják az oda adott filléreket. A kórház ünnepélyes megnyitásának napja az elnök által még meghatározva nincs, de, mint hiszszük, vagy e hó végén, vagy a jövő elején leend az. Az egylet elnökei: Gróf Degenfeld Imre és Kállay Ákos. Választmányi elnökök: Kállay Emánuel és Támár Imre. Ha Isten segít, rövid időn számot adandóak mint a bevételek, úgy a felszerelési költségekről is, s akkor azt hiszszük, elmondhatjuk némelyikét már teljesedett reményeinknek is. — Ma tartá a casinói egylet tisztujitását, s elnökéül közakarattal: Ferenczy Lajost és Támár Imrét választá meg. Jegyzők Baráth Imre és Horváthy István. Pénztárnok Szellemy Mihály. Ügyvéd : Nagy János. Gazda Propper József lett. — Legközelebbi tudósitásunkig Isten áldása legyen hazánkkal. 1. 1. Kegyelmes udvari rendelet. Ő cs. kir. Apostoli Felsége legkegyelmesebb Urunk nevében a magyar kir. helytartótanácscsal kegyesen tudatandó. (Vége.) 29. §. A földhitelintézet fel van jogosítva, az árverési feltételeket még akkor is kijelölni, ha a lezálogositott jószág eladatása más hitelező kérelmére lett elrendelve, s e mellett figyelmét arra fordítani, hogy az intézet követelése lehetőleg leghamarább elégíttessék ki. Ezen joggal a hitelintézet azon esetben is élhet, ha a lezárult jószágnak haszonbérbeadása kérelmeztetik egy más hitelező által, vagy ha a jószág csődfolyama alatt eladatni rendeltetett. A birtokbíróság, (csődbíróság) mindezen esetekben az árverési feltételeket — ezekre nézve egyedül az előbb betáblázott hitelezőket egy rövid időre kitűzendő tárgyalásnál meghallgatván, — fogja megvizsgálni, s ha aggálytalanok, azonnal helybenhagyni. 30. §. A birtokbiróság az árverés elrendelését a telekkönyvben feljegyzendi, az árverési határnapokat az idei gl. törv. szab. 133 és 134 §§-ai rendelete szerint, mindazonáltal a hitelezők meghallgatása nélkül, meghatározandja, a hirdetvényt kibocsátandja, s annak az országbani hivatalos hirdetésekre szánt lapokba háromszoros beiktatását eszközlendi. Az elrendelt árverezésről egyúttal a telekkönyvekben ezen időpontig bevezetett, s azokból kivehető záloghitelezők is a végzés külön kézbesítése által külön értesitendők, — azok számára pedig, kiknek lakhelyük nem tudatik, vagy kik a birodalmon kívül tartózkodnak, gondnok rendelendő — és ez külön hirdetmény útján tudomásukra adandó. 31. §. A vételár-felosztási sorrend iránti tárgyalásnak a jószág eladatása után van helye, mely tárgyalás azonban legfölebb 8 nap alatt megtartandó. E végett már az árverési hirdetményben mindazok, kik noha az árverésről külön nem értesittetnek, mégis azt hiszik, hogy nyilvános könyvekbe eszközlött beiktatás által az eladandó jószágra zálogot szereztek, felszólítandók, hogy azt a jószág eladása előtt a bíróságnál bejelentsék, ellenkezőleg csak önmaguknak tulajdoníthatandják, ha a vételár felosztása nélkülök foganatosíttatván, amennyiben az kimeríttetnék, az abbani részesülésből kizárva maradnak. Eme hirdetményben egyszersmind az is tudtul adandó a hitelezőknek, hogy azok számára, kik zálogjogaikat bejelentendik ugyan, de képviselőt a bíróságnál nem neveznek, veszélyükre és költségükre fog hivatalból képviselő rendeltetni. Az elrendelt árverésről a külön értesítés elmulasztása egyébiránt az árverés megsemmisítésének okául nem szolgálhat. 32. §. Midőn más hitelező által oly jószágnak árverés utjáni végrehajtási eladása vagy haszonbérbeadása szorgalmaztatik, melyre a földhitelintézet követelése betáblázva van, a végrehajtó fél részéről kijelölt árverési feltételek az árverés elrendelése előtt a bíróság által a hitelintézettel oly felhívás mellett közlendők, hogy a 18. §-ban engedélyezett árverési feltételek kijelölhetési jogát egy 14 és 30 napok között kiszabandó határidő alatt érvényesítse, ellenkezőleg az általa ezen határidő lefolyta után netán kijelölendő árverési feltételek nem fognak figyelembe vétetni; az ily közlés mellőzésével foganatosított árverés érvényessége azonban ezen egyedüli okból meg nem támadtathatik. 33. §. Ha a földhitelintézetnek lezálogosított jószág más hitelező által végrehajtás alá vétetik, de a végrehajtási lépések 14 nap alatt nem folytattatnak, az intézet jogosítva van, a végrehajtást saját nevében, külön folyamodvány nélkül, a már teljesített végrehajtási lépések alapján folytatni. 34. §. Az árverés bevégzése után a birtokbiróság a vételár felosztása végett hivatalból rövid határidőre (31. §.) tárgyalást rendelene, melynél az ideigl. törv. szab. 130,131,132, 136,137, 138, 141.§§-ben foglalt rendeletek, amennyiben ezekre nézve jelen rendszabályokban kivétel nem létezett, szolgálandnak zsinórmértékül. 35. §. Ha valaki az elrendelt végrehajtás eszközlése által saját birtok-, vagy tulajdoni-, vagy más dologi jogait megsértetteknek véli, mind a végrehajtó, mind pedig a végrehajtást szenvedett fél ellen intézendő keresetben a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását kérelmezheti, a nélkül azonban, hogy ily igények bejelentésére külön felszólítás vagy hirdetmény szükségeltetnék. Az e részbeni keresetlevél a végrehajtást foganatosítandó bírósághoz nyújtandó be. Ezen kereset a végrehajtás további folytatását meg nem gátolja, azonban felperesnek szabadságában áll, ugyanazon bíróságnál, melyhez a keresetlevél benyujtatott, kérelmezni, hogy a tárgyalás tartama alatt, az igénybe vett tárgy iránt a végrehajtás annyiban függesztessék fel, amennyiben különben neki a végrehajtás folganatosítása által megtérítethetlen kár okoztatnék. Ezen kérelemre az említett feltétel alatt a végrehajtás a bíróság által csak akkor függeszthető fel, ha felperes elsőbbségi jogait elegendőképen igrifcolta, vagy ha a felfüggesztés által okozandó minden károkért elegendő biztosítékot nyújtott. 36. §. Az intézet személyes adósa, vagy a lezálogosított jószág birtokosa ellen csőd nyittatván, az intézet tartozik ugyan követelését a hirdetményi határidő alatt a csődbíróságnál bejelenteni, azonban ezen bejelentés felett a tárgyalás azonnal, még a hirdetményi határidő lefolyta, sőt a hitelezői választmány alakítása előtt is megtartandó; a csődpelügyelő erre nézve csak oda lévén utasítandó, hogy az illető bejelentett követelés iránt a hitelezői választmányt, vagy ha ez még alakítva nem volna, a helyben lakó hitelezőket hallgassa meg. Az intézet követelésének valódisága felett haladéktalanul ítélet hozandó és abban egyúttal az intézet zálogjoga felett is határozandó. 37. §. A követelés valódisága iránti ítélet jogerőre tett emelkedése után az intézet jogosítva van azonnal, be sem várva a betáblázott és megítélt követelések feletti osztályzási ítéletet, kérelmezni, hogy a lezálogosított jószág tüstént árverés alá bocsáttassák, a második árverésen alul is eladassék, és követelése a vételárból kifizettessék; ha azonban a csődtárgyalás további folyama alatt kitűnnék, hogy az intézetnek járandóságán túl teljesíttetett fizetés, az intézet a felvett felesleget késedelmi kamatokkal együtt a csődtömegnek megtéríteni köteles. 38. §. A végrehajtási költségek az intézet által előlegezendők, de a végrehajtást szenvedett fél által az intézeti képviselő munkadíjával együtt megtérítendők. A végrehajtás tehát mindenkor a költségekre nézve is teljesítendő, és annak befizetésével ezek is lefizetendők. 39. §. Ha a végrehajtást szenvedett fél állítja, hogy a földhitelintézet követelése egészen vagy részben jogosan fenn nem áll, és ha e tekintetben teljesen bizonyító okiratoknak van birtokában, kellőleg felszerelt beadványában a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását az azt elrendelő bíróságnál kérelmezheti. E bíróság ilyetén, kellőleg felszerelt beadványra a végrehajtás további folyamát ideiglenesen felfüggesztendő s erről az intézetet értesitendi, egyúttal pedig a végrehajtást szenvedett fél beadványa iránti tárgyalásra rövid határidőt tűzend ki, s annak befejezése után végzés által határozand, vájjon a végrehajtás megszüntetendő-e vagy sem, vagy korlátozásának van-e s mennyiben helye ? Ha pedig a végrehajtást szenvedett fél teljes bizonyítéka okmányokkal nem bír, igényeinek biztosítása végett ugyancsak a végrehajtást elrendelő bíróságnál nyújthat be keresetlevelet, mely iránt rendes szóbeli eljárás indítandó. Ezen eljárás folyama alatt azonban a végrehajtás csak akkor függeszthető fel, ha a végrehajtást szenvedett fél utólagosan külön beadványban teljes bizonyítékú okmányokat mutat be, mely beadvány folytán, a keresetlevélrel figyelem nélkül, ugyanazon eljárás követendő, mely ezen szakasz első részében állapíttatott meg. 40. §. A bécsi cs. kir. orsz. törvényszék végzései fölött másodbiróságilag a bécsi cs. kir. orsz. főtörvényszék, s harmadbiróságilag a cs. kir. legfőbb törvényszék határoz ; a magyar bíróságok által ezen leiratunk értelmében hozandó határozatok felülvizsgálatára nézve az ideigl. törv. szabályok szolgálandván zsinórmértékül. 41. §. A felfolyamodás az előrebocsátott §§-ban szabályozott eljárás folyama alatt azon bíróságnál nyújtandó be, melynek határozata ellen van az intézve ; a felfolyamodás azonban a fellebbezett végzés foganatosítását nem gátolja, kivéve egyedül azon esetet, midőn a felfolyamodás a vételár felosztásának megállapítása ellen, a végzés kézbesítésétől számítva, három nap alatt benyújtatott, de ez esetben is csak a felfolyamodás tárgyát képező tételek kifizetésére függeszthető fel. 42. § Amennyiben ezen szabályokban kivétel nem létezett, az osztrák cs. kir. szabad, földhitelintézet ügyeit illetőleg is az ország egyéb törvényeiben szabályozott eljárás követendő. 43. §. Azon bírósági hivatalnok, ki az itt szabályozott eljárásban vagy azon kívül is hivatali kötelességének megszegése, vagy vétkes mulasztása által egyik vagy másik félnek kárt okoz, a károsítottnak, amennyiben a kártérítés más módon el nem érhető, teljes kártalanítással tartozik. Ezen kötelezettség kiterjed nemcsak a bíróságokra és hivatalokra, hanem az utóbbiaknál szolgálatban lévő, vagy bírósági hivataloskodásra rendelt valamennyi személyekre, amenynyiben kötelességük teljesítésében vétkesek. Ily kártalanítási igénykövetelések a felek által a kiritélő táblához, vagy ha annak, úgy a váltófeltörvényszéknek, vagy azok egyik tagjának vétkéről van szó, a hétszemélyes táblához nyújtandók be ; az e részbeni nyomozások az érintett bíróságok által hivatalból eszközlendők, s a polgári anyagi jog határozatai szerint megítélendők. A királyi tábla ebbeli határozata ellen felfolyamodásnak a kiszabott törvényes idő alatt a hétszemélyes táblához van helye. Mirel ezen magyar kir. helytartótanács az osztrák általános földhitelintézet német szövegű alapszabályai 55 példányának alkalmas használat végetti csatolása mellett oly további megjegyzéssel értesittetik, miszerint Ő cs. kir. Apostoli Felségének ezen kegyelmes királyi leirata az ország összes hatóságaival közvetlenül közöltetett. Kelt a birodalmi fővárosban, Bécsben, Ausztriában, szent Mihály hó 19-én, ezer nyolczszázhatvannegyedik évben. Beke Kálmán s. k-j Pápai István s. k. Ő császár királyi Aposto Felsége legkegyelmesb parancsára Hersc Károly s. k. Gazdasági tudósítás, Pest, jan. 10. Az idő derült, s a jég hideg. A hévmérő reggel 4 fokon 0 alatt, délben fagyóponton állott. A gabnaüzletben a múlt hét vége óta semmi változás nem tapasztaltatott. Búzára nézve a kereslet nem valami nagyon élénk, de minden arra mutat, hogy az üzlet rövid időn nagyobb lendületet fog nyerni. Mit utolsó heti jelentésünkben is említettünk, hogy a németországi és schweiczi vevők kimaradása nem tarthat sokáig, valónak bizonyul, mivel már a legközelebbi napokra várják néhány schweiczi vevő érkeztét. Búzából ma eladatott mintegy 7000 mérő. Rozs készárunak nem volt forgalma, de határideit illetőleg 3500 mérő mártius-áprilisben átadandó 79—80 fontosra köttetett alku 1 ft 82% krjával. Serfőzésre való árpából 1800 mérő adatott el a múlt heti árakon. Egyéb gabnaneműekből nem történt említésre méltó eladás, valamint repczéből sem. (A—d) Arad, jan. 5. A román ünnepek miatt csak kevés szállíttatott a tegnapi hetivásárra, s átalában az egész heti üzlet jelentéktelen volt. Az árak következők : Búza 2.25—2.30., rozsa 15., árpából néhány ezer mérő 90 krral kelt. Kukoriczából meglevő készlet 80—85, előleges szerződés május hóra előrefizetéssel néhány 1000 mérőre köttetett 1 fttal. Szeszből igen szűk készlet volt, s a meglevő valamint a szerződésszerű beszállítandó készletért 39 krral fizetik fokát. Kevés meglevő törkölpálinkából 12 fttal, slivovitzából 18 fttal fizették a kóját. — Időjárásunk hideg. A heti vásárra igen kevés marha hajtatott be : ökör 25 db, mészárosok vették 55—115 ft dbját, tehén 10 db, eladatott 50—70 ft dbja, bornya 34 db, mészárosok vették meg 7—15 ft dbját, sertés 40 db kövér, 60 —80 ft, hitványabból 100 db, s 15—18 ft kelt darabonként ; jó 32 darab, meglehetős áron kelt el. (R.) Debreczen, jan. 7. A folyó héten a gabonaüzletben semmi változás nem tapasztaltatott ; a kínálat úgy, mint a kereslet, csekély volt. A búza elhanyagoltatott, rozsból 2500 mérő kitűnő 82 fontos áru egy kézből 1 ft 32% áron kelt el , de ezen ár nem szolgálhat irányul, mivel az illető vevő egypár hónappal ezelőtt kötött szerződés következtében, ilyen nehéz rozs szállítására köteles, és 82 fontos rozs minálunk nem mindenütt található. Egyéb gabnaneműeknek nem volt forgalmuk. A hetivásáron következő árak alakultak : tiszta búza 1 ft 90—2 ft 30 kr, kétszeres 1,40—50 kr, rozs 1 forint 50 kr, árpa 90—95 kr, zab 75—80 kr, kukoricza 1 ft 10—25 kr. Az időjárás változatos. Vizkereszti országos vásárunk folyó dó 8kán kezdődik. (Gy. K.) Győr, jan. 7. Mai hetivásárunk a behozatalt illetőleg középszerű volt, de a kereskedők a felföldi gabnának vásárlásától nagyon tartózkodván, az eladás leginkább a rozsra szorítkozott, melyet a felsőbb vidéki kisebb kereskedők szedtek össze. Az időjárás változó, majd olvad, majd ismét keményen fagy; tegnap borsó nagyságú jég esett. Behozatott: búza 2976 mérő, rozs 1135 mérő, árpa 1081 m., zab 734 mérő, köles 147 m., bab 134 m, kukoricza 1030 m., burgonya 280 zsák. Az árak következők : Egy a. m. tiszta ulb. 2 ft 65—2 ft 85 kr, közönséges uj 2 ft 35—2 ft 55 kr, rozs 1 ft 65 —85 kr, árpa uj 1 ft 10—50 kr, zab 1 ft 25— 35 kr, kukoricza 1 ft 30—1 ft 70 kr, köles 1 ft 40—60 kr, széna, két lovas kocsi 6—8 ft, széna egy mázsa 1 ft 10—30 kr, bor egy akó tavak 8—10 ft, mint liszt egy m. 6 ft 50 kr, zsemle liszt egy m. 5 ft 50 kr, kenyér liszt egy m. 4 ft 50 kr, barna liszt egy mázsa 4 ft, zsupp 12 font 7 kr, bab us 4 ft 10—50 kr, burgonya zsákja 40 kr—1 ft. Különfélék: Pest, jan. 10. — Magyar Tudományos Akadémia. A néhai gróf Teleki József alapítványából kihirdetett 100 arany szomorujátéki juta-