Pesti Napló, 1865. január (16. évfolyam, 4463–4487. szám)

1865-01-11 / 4470. szám

tisztelt szónok a többi közt a kisdedóvás inté­zetek azon jó oldalát, hogy a­mit 50—60 család lehetne csak képes véghez vinni, azt 1—2 éve teljesíti, mig az alatt honn a kisdedek szülei dolgozhatnak, aztán amazok az intézetben, nem csak a betű­k ismeretét tanítják, hanem eszmék­ben is tágabb kört nyernek. Azon itt-ott hallott ellenvetésre pedig, hogy keveset tanul a gyermek az intézetben, ő meg azt kérdi , hogy m­i­t tanul hát, ha nem jár oda ? mire különben már maga a „k i a d e d ó v á s“ nevezet eléggé megfelel stb. — A különben is minden helybeli osztályok közszeretetét és tiszteletét biró elnök úr beszédjének, átalános éljenzés és tetszésseli fogadtatása után Koperniczky István ka­nonok, primás­­ eminentiájának, mint a hely­beli kisdedóvó nagylelkű fővédnöke, az intézet iránti főérdemének kiemelése mellett, köszö­net kifejezést indítványozott a közgyűlés részé­ről a végnélküli buzgalmú és erélyes elnök fá­radhatlan tevékenységéért az intézet ügyeiben , mi egyhangúlag elfogadtatott. Ezután következtek az igazgatói, pénztár­noki és óvótanári hivatalos évi jelentések felolvasásai az intézet titkára által , melyek­ből kivonatilag a következő, tágabb körben is egy vagy más szempontból érdekkel leír­ható adatokat emeljük ki.­­ Az intézeti he­lyiség az igényekhez képest elégtelennek bizo­nyulván be, kívánatos vagy egy nagyobbnak, vagy még inkább egy külön háznak megszerzé­se. Azon szomorú körülmény pedig, hogy csak 11 földmives gyermeke használta, és nem is rendesen, a lefolyt évben a belvárosban levő intézetet, azt tanácsolja, hogy a földmivesek lakta városrészben (a rotonda-templom körül) ál­líttassák fel még egy kisdedóvó-iskola, mit a vá­rosi hatóság a lehetőségig teljesíteni megígért. (Éljenzéssel fogadtatott az anyagilag jelenleg igen szűk körülmények közt levő város ezen be­cses ajánlata.) Az összes óvonczok felvételi szám­a volt az intézet megnyitásától 1863. novembertől 1864 dec. végéig: 290, és pedig fiú 152, leány 138.E. kath. 240, reform. 2, izraelita 48. Magyar 274, német 16. Legtöbb volt négy éves, t. i. 122. Párkányból (túl a Dunán) kettő járta az inté­zetet. Ingyen felvétetett 3 szegény. (A rendes dij tesz naponként 1 krt.) A valódi létszám leg­kisebb volt m. é. januárban , 47, legnagyobb július és augustusban = 165. A vendégkönyv folyó­száma 50. Az óvodában semmi veszély nem fordult elő. Óvásdíjakból bejött összesen 450 ft 79 kr. A már előbbről megvizsgált és helye­seknek találtatott számadások szerint tett a va­gyonállapot összesége 5629 ft 74 krt, melyből felszerelésre s az évi rendes költségekre kia­datván 1573 ft 82 kr, fennmarad az egylet ja­vára 4055 ft 92 kr, miből primás­z eminentiája által azelőtt úrbéri kötelezvényben van 1000 ft, a takarékpénztárban 2369 ft 43 kr, alapítók kö­telezvényeiben 400 f­t, készpénz 191 ft 9 kr, és kintlevőségekben 95 ft 40 kr. — Az előleges költségvetés főpontjai : az óvó fizetése 500 ft, két dajkáé 184 ft, házbér 300 ft stb. — A re­mélhető bevételek legnagyobb alap összegét a 350 rendes tagsági dij: 2 ft teszi, s utána mind­járt az óvónézoké. A közgyűlés, úgy igazga­tója, Kollár városi plébános, mint Ács pénztárnok uraknak egész önfeláldozással vitt hivataloskodásukért őszinte köszönetet szava­zott, s különös elismerését jelenti ki Németh Antal kisdedóvó ernyedetlen szorgalmáért, s a kisdedekkeli megnyerő bánásáért. Végre az alapszabályok értelmében az elnök maga, az összes tisztviselőség és választmány nevében leköszönvén, új választásra hivá fel a közgyűlést, mely azonban nemcsak eddigi elnö­két az osztatlan, hanem minden egyébb tisztviselőit és választmányi tagjait is kisebb-na­­gyobb tetszés nyilvánításával előbbi hivatalaik­ban felkiáltás útján megerősíté, és sehogy sem akará elfogadni eddigi buzgó alelnöke, M­a­­­i­­n­a János komoly szándékú leköszönését, az első elnöknek bejelentettet, s annál kevésbé nem , miután az elnök nyíltan és meleg szavak­kal ecsetelé, hogy „az ő (az alelnök) leköszö­nése pótolhatlan veszteség lenne az intézetre, ki különben is saját tapasztalása sze­rint minden üdvös vállalatnál a legelső helyen szokott lenni“ stb. Elnök m­agának ezen részre­­hajlatlan és lovagias nyilatkozata méltán meg­hathatta a leköszönésétől most elállott érdemes férfiút, s így ő is helyén maradván, csupán a kilépett választmányi tagok helyet töltettek be felkiáltás utján : Szántófy kanonok, H­a­mar c. alispán és Schwartz polgár urak TÁRCZA. Magyar Tud. Akadémia. A január 2-ki ü­lésben előadván Kalkbrenner lev. tag értekezésében a Tátrán a romképző­dést, áttére a gerelyek elosztására és elhelye­zésére, s ennek okaira. — Érdekes különösen azon okok vizsgálata, melyek ez elosztást és el­helyezési eszközük. Hogy ez okok közt főfő szerepet játszik — ha szabad e kifejezéssel él­nünk — a zivatar, a felhőszakadás , mondanunk sem kell. „Ha a hegyekben zivatarok dühöng­nek és felhőszakadások vannak, a különben oly békés havasi völgy vad és lázas jelenetek színhe­lyévé válik. A magaslatokról és lejtőkről rohan­­va tódul az ezerágyára szűk és meredek völgy­fenékre. Hullám­hullámra tornyosodik, víztö­meg víztömeget borít, a csörgedező havasi forrás tomboló zuhataggá, a csekély hegyi patak za­­jongó folyammá válik, s a rakonczátlan ár bő­szült sebességgel rohan a völgy lejtőjén alá. Ilyenkor a magasabban fekvő hegyoldalak sem mentek a pusztításoktól. A felhőkből leomló víztömegek a lejtőket fedő gerelyrétegekbe nyo­mulnak, a hézagokat betöltő homokot és murvát kimossák, a kótusnlakat megingatják és sulyok által lefelé szorítják. — így aztán megtörténik, mint 1813-ban a kolbachi gerinczen és a nagy­­száloki csúcson történt, hogy a gerelyek vona­lonként, a rajtuk levő növényzettel együtt, moz­gásba jönek, s a völgybe sodortatnak. Víz, fa, szikla és iszap összevissza keverve zúdulnak lefelé, s tömegeik súlya és a rohanó sebesség által oly nyomást fejtenek ki, melynek néha ház nagyságú sziklák sem bírnak ellenállani. Mondják, hogy sötét éjszakákon ily viharos jelenetek alkalmával a hullámok alatt gyönge fény mutatkozik, melyet az egymáshoz csapott kőtuskók roppant dörzsölése idéz elő. Különben kevés ember lehetett e borzalmasan szép tünemé­nyek tanúja,mert élőlénynek nem tanácsos ilyen­kor az ordító pandaemoniummá változott havasi völgyben időzni.“ De van a gerelyek olyatén elhelyezése is, melyet az első tekintetre feltűnő elemi okokból nem magyarázhatni, így a Pop rádi­­ó felett van egy omladék­ gát, mely a le­gördülő omladékoktól nem származhatott, s ma­gasabban látjuk a Hinszka vagy Békató völgy­­medenczéjét is ily ősgerely-rétegektől fedve.­­ Lehetetlen, hogy csak a súly és hajitó erő, vagy a vizek hatása által juthattak volna mostani helyekre. Értekező úgy véli, hogy a völgykat­lanok, melyekben a tavak vannak, valamikor hó- és jégmezőkkel voltak boritva, melyek jeg­­nek természetével bírnak, azaz­­ a leomlott és felszinökön levő koromokkal előre haladtak, s előrészök megolvadásával ezen a tuskókat, mint a vándorköveket, jegnesánczokká halmozták ösz­­sze. Helyszűke miatt mellőznünk kell itt e hy­pothesis bővebb kifejtését, csak az értekezés végsorait idézzük meg: „Láttuk, mond végül értekező, a hegyekben működő természeti erők munkásságát, s látjuk, hogy pusztító befolyá­suk a hegység rombolására és kisebbítésére van irányozva. Láttuk, hogy a vegybomlás végre a legszilárdabb hegy­tömegeket is fel­oldja, hogy a súlyerő az elvált romokat folyto­nosan a mélységbe vonja, hogy a vizár az om­ladékokat magával ragadja, a szögletes töredé­keket sima kavicscsá köszörülve, a hömpölyöket homokká és iszappá zúzva, ragadmányát el­végre a hegyi patak által a folyókba, ezek által meg a tengerbe szállítja. A dolgok ezen folya­mát látva, be kell vallanunk, hogy a Tátra büszkén meredező esnesai , melyeket most a zerge lépte és a sas szárny csapása alig érint, idővel a völgyekbe fognak alászállani, hogy tovább tovább hengeritve, végre a ke­leti tenger fenekén találjanak nyughelyet. A Tátránál büszkébb hegységek , az Alpesek úgy, mint a Pyrenei hegyek , a Himalája mint a Cordillerák , ugyanezen törvénynek vannak alávetve, s végre nagyszerű rom- és omladék halmokká roskadnak össze. — Mert hova vezethet folytonos , számtalan ezred­éven át folytatott működése azon természeti erőknek, melyeket jelenleg is munkásságban látunk ? Nem máshová, mint szintezésére (ni­­vellírozására) nemcsak a hegységeknek, hanem az összes föld felületének is. Csak egy erő léte­zik, mely ez ellen munkálhatna, mely új hegy­­lánczok képezése által a földgömb újjászületé­sét előidézni képes lenne : a föld belsejében izzó gőzök és olvadt tömegek terjedékeny és repesztő ereje. Ez volt az az erő, mely földünk felületének egykori erőszakos átalakulását elő­idézte. Hanem a föld belseje jelenleg már tete­mesen meghűlt. Humboldt kétségbe vonja, hogy még most is elég erővel bírna az Alpesek és Cordillerák emelkedéséhez hasonló katastrófá­­kat előidézni. Úgy látszik, hogy ez erő már in­kább csak vulcanicus tüneményeket vagy leg- f feljebb egyes földrészek kidomborodását vagy sülyedését képes előidézni. Hanem ha egyszer odáig jut a dolog, hogy a föld magvának el­hamvadó heve a merev földkérget nem képes többé szétrepeszteni. A vegy-és sülyerő, a vizek szintező ereje nem fog nyu­godni, míg az egykor életteljes continenseket, szépségüktől meg­fosztva, lakatlanokká teszi, s is­mét oda vonja le, honnan kiemel­kedtek, — a tengerek mélyébe.“ Ugyanez ülésben Pólya József rendes tag „az aszály­osság p­hy­s­ik­áj­á“ - ról érte­kezett. Talán visszatérünk ez értekezés ismer­tetésére. Addig is legyen szabad megjegyzést tennünk értekező egy kifejezésére. Divatba kezd jöni e szókat: fa, erdő, egészen kiküszö­bölni nyelvünkből, s azok helyett geszt és geszt­es kifejezésekkel élni, így az erdészeti lapokban is. Részünkről nem helyeseljük az utóbbi műszók használatát az előbbiek helyett. Geszt nem élő, hanem száraz fát (lignum) je­lentett hajdan; ez értelemben veszik a „Magyar Nyelv Szótára“ szót is, s ez értelemben hasz­nálta máig is a nép, midőn g­e s­z t­e­s (fás) dió­ról beszél. A mennyiben geszt-et élőfanevéül használják, inkább hajlandó a magyar közön­ség azon egy külön fanemet vagy fajt érteni, mint általában „arbo­r“-t, é­l­ő f­á­t. A gesz­tenyefa, a gesztenyés (ily fából álló erdő vagy liget) rövidítéséül tűnik fel első tekintetre min­den lai­osnak a geszt elnevezés. Minek rít szó oly tárgynak, melynek régi jó neve van ? S mi­nek elfoglalni más eszme vagy tárgy kifejezé­sére oly szót, melynek régi jelentését nem va­gyunk képesek különben egy szóval visszaadni. Hagyjuk meg tehát a gesztet lignum-nak, és gesztes legyen ennek mellékneve, de ne erdő, csupán azért, mivel Gesztes nevű helység erdő­ség között áll. A fentebbi előadások után Vész J. Ármin lev. tag Bernáth József ily czimü értekezését mutatá be : „A je­gec­z­e­k parameter vi­szonya.“ — „Általánosan felállított törvény, mond értekező bevezetésében, hogy a jegeczek parameter viszonya végszerűtlen (irratio­nal.) E törvényből ki vannak véve a szabályos rendszerbe tartozó jegeczek, melyeknek alap­­paraméter viszonya végszerü (rational.) Ha ez állításom által minden jegecztani autoritás­nak ellene nyilatkozom, szükség hogy állításo­mat be is bizonyítsam.“ Ez az értekezés felada­ta, melyre nézve az Akadémia két tagja vé­leményét határozó j el meghallgatni. Most Wen­inger Vincze 1. tag „a kama­­t­o­s­ k­amatszámítás táblázatai, a szá­­zalék tized része szerint haladva“ czimű értekezését téve le a ház asztalára — ha szabad e parlamentáris kifejezéssel élnünk — a mellékelt táblázatokkal. „Azon gyakori alkal­mazás végett, írja Weninger úr, melyet a kama­tozási tényezők találnak, czélszerűnek véltem azokat, a­mennyiben jelenleg csak 9 % szerint haladva ismeretesek, bővítni, oly formán, hogy a százalék tizedrészei szerint haladjanak. Korunkban, midőn mindenki többé kevésbbé, és pedig active vagy passive, a kölcsön ügygyel bajlakodik, az erre vonatkozó számítások is gyakrabban fordulnak elő. Ezúttal szükségessé vált, táblázatok által könnyíteni az erre vonat­kozó munkálatokat, mi által tetemes idő meg lesz kimérve, s a nem mathematikus is képesít­­tetik a szakbeli kérdések megoldására. A ka­matozási tényezők 100 hatványát 8—10 deci­málisig számítani ugyancsak nem kellemes idő­töltés, s ha ily munkára­ nem ajánlkozik ember, azon nincs mit csodálkozni, mert ily munkából sem anyagi, sem szellemi haszon nem háramlik arra, a­ki ily lélekölő munkába kap. Ennek tu­lajdonítandó,­ hogy a kamatozási tényezők szá­mításától mindenki borzad, s hogy eddig is csak e% szerint haladva ismeretesek. Annak azon­ban, a­ki a politikai számtannal foglalkozik, nem szabad visszariadni a nagy és hosszadal­mas számításoktól, s így eltökélem magam az eddig ismert táblázatokat bővíteni. Kívánatos, hogy e kamatozási tényezőket valamikor Vipos szerint haladva ismerjük, mely gyűjtemény az­után nagy szolgálatot fog tenni. Ily nagy terje­delmű munkát azonban egy ember nem végez­het, mert ha a tényezőket csak 2%—6­­0 kö­zött számítaná valaki, 40,000 nagy számítást kellene végeznie 8 — 10 decimálisig, azután ugyanannyi összeadást. Ily lélekölő munkában elveszhetne egy emberélet. Ha azonban ily mun­kára többen egyesülnének, a czélt rövid idő alatt el lehetne érni. Ezt tartva szem előtt, a lefolyt két hónap alatt az eddig ismert táblák első kiegészítéséhez fogtam, használván a Tho­­mas-féle gépet- A 40,000 szorzásból e két hó alatt szabad esteli óráimban magam végeztem 2500-at. Tehát a munkának tizenhatodrésze megvan. E számításnál is meggyőződhettem a Thomas-féle gép becséről, miután az azzal vég­zett munka, nélküle, ötször-hatszor annyi időt igényelt volna.“ Megjegyzi továbbá értekező, hogy táblázatok, a­minőket ma bemutatott, a matematikusnak is jó szolgálatot tesznek, sőt azok által némely adat kikeresésében megkí­­méltetik a magas fokú egyenletek megoldásá­tól. S végre, miután a kamatos kamatok elmé­letét a múlt évben megjelent értekezésében tár­gyalta értekező , itt csak némi útmutatást nyújt az előszóban a bemutatott táblázatok használá­sához. Végül Zsigmondy Vilmos bányamér­nök „Bányatan“ czimű munkáját ismertető Szabó József lev. tag. Ez előadást a közeleb­bi pénteki számában közölte a „Pesti Napló“ mint könyvismertetést, személyeikben, mire a közgyűlés, szeretett­el­nökének éljenzése közt eloszlott. r. 1. Szabolcs, Jan. 7. Minek szükségét oly régen érezénk, minek létesítése annyiak jó akaratát felébreszté, miért annyi elhagyatott szenvedő epekedék: a sza­­bolcsmegyei kórház eszméje, testté vált. Január 5-kén adatott által a magasztos czélu intézet az emberiségnek, s habár a kezdet csekély is, mert kilenc­ ágygyal nyitottuk azt meg egyelőre, mégis örömünk határtalan, mert hiszizlik, sok szenvedő könyei ez által is letörölve leendőek. - Utolsó választmányi gyűlésünkben kedvesen le­pett meg bennünket a választmányi alelnök Tá­rnai­ Imre azon jelentése, hogy a kórházi helyiség a megyei főispán által általadva, s annyira berendezve van, hogy az intézet megnyitható. Kedvesen lepett meg, hogy a felső tiszavidéki gazdasági egylet a humanisticus szent czél el­érésére egy ágy-alapítványnyal 1000 o. é. ftban járult. — A nagykállói casinó, hogy maga ré­széről se hagyjon semmit kiséretlen, mi által e nagy czélt biztosabban elérhetővé tegye, helyi­ségének odaengedésével elhatározta a farsang folytán három tánczvrgalom adását a kórház és városi sétatér javára; mint tudjuk, a helybeli orvosi testület is szándékozik a kórház javára egy tánczvigalmat rendezni. Ám, a farsang nem leend meddő mulatságokban, a kitűzött czél , mily szép, oly nagyszerű, s Szabolcs lelkes fiai­tól függ, hogy az eredmény itt is méltó legyen a kezdeményhez, méltó Szabolcshoz. — A sze­gény segélyt­­ találók hálás könyei gazdagon kárpótolandják az oda adott filléreket. A kór­ház ünnepélyes megnyitásának napja az elnök által még meghatározva nincs, de, mint hisz­­szük, vagy e hó végén, vagy a jövő elején leend az. Az egylet elnökei: Gróf Degenfeld Imre és Kállay Ákos. Választmányi elnökök: Kállay Emánuel és Támár Imre. Ha Isten segít, rövid időn számot adandóak mint a bevételek, úgy a felszerelési költségekről is, s akkor azt hisz­­szük, elmondhatjuk némelyikét már teljesedett reményeinknek is. — Ma tartá a casinói egylet tisztujitását, s elnökéül közakarattal: Ferenczy Lajost és Támár Imrét választá meg. Jegyzők Baráth Imre és Horváthy István. Pénztárnok Szellemy Mihály. Ügyvéd : Nagy János. Gazda Propper József lett. — Legközelebbi tudósitá­sunkig Isten áldása legyen hazánkkal. 1. 1. Kegyelmes udvari rendelet. Ő cs. kir. Apostoli Felsége legkegyel­mesebb Urunk nevében a magyar kir. helytartótanácscsal kegyesen tudatandó. (Vége.) 29. §. A földhitelintézet fel van jogosítva, az árverési feltételeket még akkor is kijelölni, ha a lezálogositott jószág eladatása más hitelező kérelmére lett elrendelve, s e mellett figyelmét arra fordítani, hogy az intézet követelése lehe­tőleg leghamarább elégíttessék ki. Ezen joggal a hitelintézet azon esetben is élhet, ha a lezá­rult jószágnak haszonbérbeadása kérelmeztetik egy más hitelező által, vagy ha a jószág csőd­folyama alatt eladatni rendeltetett. A birtokbí­­róság, (csődbíróság) mindezen esetekben az ár­verési feltételeket — ezekre nézve egyedül az előbb betáblázott hitelezőket egy rövid időre ki­tűzendő tárgyalásnál meghallgatván, — fogja megvizsgálni, s ha aggálytalanok, azonnal helybenhagyni. 30. §. A birtokbiróság az árverés elrendelé­sét a telekkönyvben feljegyzendi, az árverési határnapokat az idei gl. törv. szab. 133 és 134 §§-ai rendelete szerint, mindazonáltal a hitele­zők meghallgatása nélkül, meghatározandja, a hirdetvényt kibocsátandja, s annak az országba­­ni hivatalos hirdetésekre szánt lapokba három­szoros beiktatását eszközlendi. Az elrendelt ár­verezésről egyúttal a telekkönyvekben ezen időpontig bevezetett, s azokból kivehető zálog­­hitelezők is a végzés külön kézbesítése által kü­lön értesitendők, — azok számára pedig, kik­nek lakhelyük nem tudatik, vagy kik a birodal­mon kívül tartózkodnak, gondnok rendelendő — és ez külön hirdetmény útján tudomásukra adandó. 31. §. A vételár-felosztási sorrend iránti tár­gyalásnak a jószág eladatása után van helye, mely tárgyalás azonban legfölebb 8 nap alatt megtartandó. E végett már az árverési hirdet­ményben mindazok, kik noha az árverésről kü­lön nem értesittetnek, mégis azt hiszik, hogy nyilvános könyvekbe eszközlött beiktatás által az eladandó jószágra zálogot szereztek,­­ fel­­szólítandók, hogy azt a jószág eladása előtt a bíróságnál bejelentsék, ellenkezőleg csak ön­maguknak tulajdoníthatandják, ha a vételár felosztása nélkülök foganatosíttatván, a­mennyi­ben az kimeríttetnék, az abbani részesülésből ki­zárva maradnak. Eme hirdetményben egyszer­smind az is tudtul adandó a hitelezőknek, hogy azok számára, kik zálogjogaikat bejelentendik ugyan, de képviselőt a bíróságnál nem nevez­nek, veszélyükre és költségükre fog hivatalból képviselő rendeltetni. Az elrendelt árverésről a külön értesítés elmulasztása egyébiránt az ár­verés megsemmisítésének okául nem szolgálhat. 32. §. Midőn más hitelező által oly jószág­nak árverés utjáni végrehajtási eladása vagy haszonbérbeadása szorgalmaztatik, melyre a földhitelintézet követelése betáblázva van, a végrehajtó fél részéről kijelölt árverési feltéte­lek az árverés elrendelése előtt a bíróság által a hitelintézettel oly felhívás mellett közlendők, hogy a 18. §-ban engedélyezett árverési feltéte­lek kijelölhetési jogát egy 14 és 30 napok kö­zött kiszabandó határidő alatt érvényesítse, ellenkezőleg az általa ezen határidő lefolyta után netán kijelölendő árverési feltételek nem fognak figyelembe vétetni; az ily közlés mellő­zésével foganatosított árverés érvényessége azonban ezen egyedüli okból meg nem támad­­tathatik. 33. §. Ha a földhitelintézetnek lezálogosított jószág más hitelező által végrehajtás alá véte­tik, de a végrehajtási lépések 14 nap alatt nem folytattatnak, az intézet jogosítva van, a végre­hajtást saját nevében, külön folyamodvány nél­kül, a már teljesített végrehajtási lépések alap­ján folytatni. 34. §. Az árverés bevégzése után a birtokbi­róság a vételár felosztása végett hivatalból rövid határidőre (31. §.) tárgyalást rendelene, mely­nél az ideigl. törv. szab. 130,131,132, 136,137, 138, 141.§§-ben foglalt rendeletek, a­mennyi­ben ezekre nézve jelen rendszabályokban kivé­tel nem létezett, szolgálandnak zsinórmértékül. 35. §. Ha valaki az elrendelt végrehajtás eszközlése által saját birtok-, vagy tulajdoni-, vagy más dologi jogait megsértetteknek véli, mind a végrehajtó, mind pedig a végrehajtást szenvedett fél ellen intézendő keresetben a vég­rehajtás megszüntetését vagy korlátozását ké­relmezheti, a nélkül azonban, hogy ily igények bejelentésére külön felszólítás vagy hirdetmény szükségeltetnék. Az e részbeni keresetlevél a végrehajtást fo­ganatosítandó bírósághoz nyújtandó be. Ezen kereset a végrehajtás további folytatását meg nem gátolja, azonban felperesnek szabad­ságában áll, ugyanazon bíróságnál, melyhez a keresetlevél benyujtatott, kérelmezni, hogy a tárgyalás tartama alatt, az igénybe vett tárgy iránt a végrehajtás annyiban függesztessék fel, a­mennyiben különben neki a végrehajtás fol­­­ganatosítása által megtérítethetlen kár okoztat­­nék. Ezen kérelemre az említett feltétel alatt a végrehajtás a bíróság által csak akkor füg­geszthető fel, ha felperes elsőbbségi jogait ele­gendőképen igrifcolta, vagy ha a felfüggesztés által okozandó minden károkért elegendő biz­tosítékot nyújtott. 36. §. Az intézet személyes adósa, vagy a le­zálogosított jószág birtokosa ellen csőd nyittat­ván, az intézet tartozik ugyan követelését a hir­detményi határidő alatt a csődbíróságnál beje­lenteni, azonban ezen bejelentés felett a tárgya­lás azonnal, még a hirdetményi határidő le­folyta, sőt a hitelezői választmány alakítása előtt is megtartandó; a csődpelügyelő erre néz­ve csak oda lévén utasítandó, hogy az illető be­jelentett követelés iránt a hitelezői választmányt, vagy ha ez még alakítva nem volna, a helyben lakó hitelezőket hallgassa meg. Az intézet kö­vetelésének valódisága felett haladéktalanul ítélet hozandó és abban egyúttal az intézet zá­logjoga felett is határozandó. 37. §. A követelés valódisága iránti ítélet jog­erőre tett emelkedése után az intézet jogosítva van azonnal, be sem várva a betáblázott és megítélt követelések feletti osztályzási ítéletet, kérelmezni, hogy a lezálogosított jószág tüs­tént árverés alá bocsáttassák, a második árve­­­résen alul is eladassék, és követelése a vétel­árból kifizettessék; ha azonban a csődtárgya­lás további folyama alatt kitűnnék, hogy az in­tézetnek járandóságán túl teljesíttetett fizetés, az intézet a felvett felesleget késedelmi kamatok­kal együtt a csődtömegnek megtéríteni köteles. 38. §. A végrehajtási költségek az intézet ál­tal előlegezendők, de a végrehajtást szenvedett fél által az intézeti képviselő munkadíjával együtt megtérítendők. A végrehajtás tehát min­denkor a költségekre nézve is teljesítendő, és annak befizetésével ezek is lefizetendők. 39. §. Ha a végrehajtást szenvedett fél állít­ja, hogy a földhitelintézet követelése egészen vagy részben jogosan fenn nem áll, és ha e te­kintetben teljesen bizonyító okiratoknak van birtokában, kellőleg felszerelt beadványában a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását az azt elrendelő bíróságnál kérelmezheti. E bí­róság ilyetén, kellőleg felszerelt beadványra a végrehajtás további folyamát ideiglenesen fel­függesztendő s erről az intézetet értesitendi, egyúttal pedig a végrehajtást szenvedett fél beadványa iránti tárgyalásra rövid határidőt tűzend ki, s annak befejezése után végzés által határozand, vájjon a végrehajtás megszünteten­dő-e vagy sem, vagy korlátozásának van-e s mennyiben helye ? Ha pedig a végrehajtást szen­vedett fél teljes bizonyítéka okmányokkal nem bír, igényeinek biztosítása végett ugyancsak a végrehajtást elrendelő bíróságnál nyújthat be keresetlevelet, mely iránt rendes szóbeli eljá­rás indítandó. Ezen eljárás folyama alatt azon­ban a végrehajtás csak akkor függeszthető fel, ha a végrehajtást szenvedett fél utólagosan külön beadványban teljes bizonyítékú okmá­nyokat mutat be, mely beadvány folytán, a keresetlevélrel figyelem nélkül, ugyanazon el­járás követendő, mely ezen szakasz első ré­szében állapíttatott meg. 40. §. A bécsi cs. kir. orsz. törvényszék vég­zései fölött másodbiróságilag a bécsi cs. kir. orsz. főtörvényszék, s harmadbiróságilag a cs. kir. legfőbb törvényszék határoz ; a magyar bíróságok által ezen leiratunk értelmében ho­zandó határozatok felülvizsgálatára nézve az ideigl. törv. szabályok szolgálandván zsinór­­mértékül. 41. §. A felfolyamodás az előrebocsátott §§-ban szabályozott eljárás folyama alatt azon bíróságnál nyújtandó be, melynek határozata ellen van az intézve ; a felfolyamodás azonban a fellebbezett végzés foganatosítását nem gátolja, kivéve egyedül azon esetet, midőn a felfolya­modás a vételár felosztásának megállapítása ellen, a végzés kézbesítésétől számítva, három nap alatt benyújtatott, de ez esetben is csak a felfolyamodás tárgyát képező tételek kifizeté­sére függeszthető fel. 42. § A­mennyiben ezen szabályokban kivé­tel nem létezett, az osztrák cs. kir. szabad, föld­hitelintézet ügyeit illetőleg is az ország egyéb törvényeiben szabályozott eljárás követendő. 43. §. Azon bírósági hivatalnok, ki az­ itt sza­bályozott eljárásban vagy azon kívül is hivatali kötelességének megszegése, vagy vétkes mu­lasztása által egyik vagy másik félnek kárt okoz, a károsítottnak, a­mennyiben a kártérí­tés más módon el nem érhető, teljes kártalaní­tással tartozik. Ezen kötelezettség kiterjed nemcsak a bíró­ságokra és hivatalokra, hanem az utóbbiaknál szolgálatban lévő, vagy bírósági hivatalosko­dásra rendelt valamennyi személyekre, a­meny­nyiben kötelességük teljesítésében vétkesek. Ily kártalanítási igénykövetelések a felek által a kir­­itélő táblához, vagy ha annak, úgy a váltó­­feltörvényszéknek, vagy azok egyik tagjának vétkéről van szó, a hétszemélyes táblához nyúj­tandók be ; az e részbeni nyomozások az érin­tett bíróságok által hivatalból eszközlendők, s a polgári anyagi jog határozatai szerint meg­ítélendők. A királyi tábla ebbeli határozata ellen felfo­lyamodásnak a kiszabott törvényes idő alatt a hétszemélyes táblához van helye. Mirel ezen magyar kir. helytartótanács az osztrák általános földhitelintézet német szövegű alapszabályai 55 példányának alkalmas hasz­nálat végetti csatolása mellett oly további meg­jegyzéssel értesittetik, miszerint Ő cs. kir. Apos­toli Felségének ezen kegyelmes királyi leirata az ország összes hatóságaival közvetlenül kö­­zöltetett. Kelt a birodalmi fővárosban, Bécsben, Ausz­triában, szent Mihály hó 19-én, ezer nyolczszáz­hatvannegyedik évben. Be­ke Kálmán s. k-j Pápai István s. k. Ő császár királyi Aposto Felsége legkegyelmesb parancsára H­­­e­r­s­c Károly s. k. Gazdasági tudósítás, Pest, jan. 10. Az idő derült, s a jég hideg. A hévmérő reggel 4 fokon 0 alatt, délben fagyó­ponton állott. A gabnaüzletben a múlt hét vége óta semmi változás nem tapasztaltatott. Búzára nézve a ke­reslet nem valami nagyon élénk, de minden arra mutat, hogy az üzlet rövid időn nagyobb lendü­letet fog nyerni. Mit utolsó heti jelentésünkben is említettünk, hogy a németországi és schweiczi vevők kimaradása nem tarthat sokáig, valónak bizonyul, mivel már a legközelebbi napokra várják néhány schweiczi vevő érkeztét. Búzá­ból ma eladatott mintegy 7000 mérő. Rozs készárunak nem volt forgalma, de határideit illetőleg 3500 mérő mártius-áprilisben átadandó 79—80 fontosra köttetett alku 1 ft 82% krjá­­val. Serfőzésre való árpából 1800 mérő ada­tott el a múlt heti árakon. Egyéb gabnaneműek­­ből nem történt említésre méltó eladás, valamint repczéből sem. (A—d) Arad, jan. 5. A román ünnepek miatt csak kevés szállíttatott a tegnapi hetivásárra, s átalában az egész heti üzlet jelentéktelen volt. Az árak következők : Búza 2.25—2.30., rozs­a 15., árpából néhány ezer mérő 90 krral kelt. Kukoriczából meglevő készlet 80—85, előle­­ges szerződés május hóra előrefizetéssel néhány 1000 mérőre köttetett 1 fttal. Szeszből igen szűk készlet volt, s a meglevő valamint a szer­ződésszerű beszállítandó készletért 39 krral fizetik fokát. Kevés meglevő törkölpálinkából 12 fttal, slivovitzából 18 fttal fizették a kóját. — Időjárásunk hideg. A heti vásárra igen kevés marha hajtatott be : ökör 25 db, mészárosok vették 55—115 ft dbját, tehén 10 db, eladatott 50—70 ft dbja, bornya 34 db, mészárosok vet­ték meg 7—15 ft dbját, sertés 40 db kövér, 60 —80 ft, hitványabból 100 db, s 15—18 ft kelt darabonként ; jó 32 darab, meglehetős áron kelt el. (R.) De­brecze­n, jan. 7. A folyó héten a ga­­bonaüzletben semmi változás nem tapasztalta­tott ; a kínálat úgy, mint a kereslet, csekély volt. A búza elhanyagoltatott, rozsból 2500 mérő ki­tűnő 82 fontos áru egy kézből 1 ft 32% áron kelt el , de ezen ár nem szolgálhat irányul, mi­vel az illető vevő egypár hónappal ezelőtt kö­tött szerződés következtében, ilyen nehéz rozs szállítására köteles, és 82 fontos rozs minálunk nem mindenütt található. Egyéb gabnanemű­ek­­nek nem volt forgalmuk. A hetivásáron követ­kező árak alakultak : tiszta búza 1 ft 90—2 ft 30 kr, kétszeres 1,40—50 kr, rozs 1 forint 5­­0 kr, árpa 90—95 kr, zab 75—80 kr, ku­­koricza 1 ft 10—25 kr. Az időjárás változatos. Vizkereszti országos vásárunk folyó dó 8­kán kezdődik. (Gy. K.) Győr, jan. 7. Mai hetivásárunk a behozatalt illetőleg középszerű volt, de a keres­kedők a felföldi gabnának vásárlásától nagyon tartózkodván, az eladás leginkább a rozsra szorítkozott, melyet a felsőbb vidéki kisebb ke­reskedők szedtek össze. Az időjárás változó, majd olvad, majd ismét keményen fagy; tegnap borsó nagyságú jég esett. Behozatott: búza 2976 mérő, rozs 1135 mérő, árpa 1081 m., zab 734 mérő, köles 147 m., bab 134 m, kukoricza 1030 m., burgonya 280 zsák. Az árak követke­zők : Egy a. m. tiszta ulb. 2 ft 65—2 ft 85 kr, közönséges uj 2 ft 35—2 ft 55 kr, rozs 1 ft 65 —85 kr, árpa uj 1 ft 10—50 kr, zab 1 ft 25— 35 kr, kukoricza 1 ft 30—1 ft 70 kr, köles 1 ft 40­—60 kr, széna, két lovas kocsi 6—8 ft, széna egy mázsa 1 ft 10—30 kr, bor egy akó tavak­ 8—­10 ft, mint liszt egy m. 6 ft 50 kr, zsemle liszt egy m. 5 ft 50 kr, kenyér liszt egy m. 4 ft 50 kr, barna liszt egy mázsa 4 ft, zsupp 12 font 7 kr, bab us 4 ft 10—50 kr, burgonya zsákja 40 kr—1 ft. Különfélék: Pest, jan. 10. — Magyar Tudományos Akadé­mia. A néhai gróf Teleki József alapítványá­ból kihirdetett 100 arany szomorujátéki juta-

Next