Pesti Napló, 1865. május (16. évfolyam, 4512–4536. szám)
1865-05-04 / 4514. szám
102-1514 Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám, 1. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Csütörtök, május 4. 1865. PESTI MPLO Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , vagy helyben, házhoz hordva. Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. o. é. 16. évi foryalm. Hirdetmények díja: 7 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 uj kr. Bélyegdíj külön 30 uj kr. Nyílt tér: 5 hasábos petitsor 25 uj kr. Május 1-jével kezdődő uj előfizetés PESTI NAPLÓ-ra. JElőfisetést Május—júniusi 2 hóra........................................3 50 Tv r. Május—júliusi V. évre ......... 5 99 25 „ Május—septemberi 5 hóra..................................S „ 75 „ A „PESTI NAPLÓ“ kiadóhivatala. Pest, május 3. 1865. S ze m 1e. A megelevenült tavaszi természettel ellentétet képez a napi politika. Miután kormányok, parlamentek és nagyobb testületek kifejezést adtak azon mély megilletődésnek és iszonynak, melyet bennük Éjszak-Amerika Egyesült Államai elnökének legyilkoltatása keltett, s minden ismét előbbi egy hangiságba vonult. A madridi senatus hosszas vitázás után elfogadta a kormány törvényjavaslatát, mely a spanyol hatalom alól Domingo szigetet feloldja. Cadix és Ferrolból a hajók is elindíttattak, melyek azon tartományból a spanyol csapatokat haza, vagy Cubába fogják szállítani. — Júniusig az egész szigetnek a spanyolok által elhagyva, s a függetlenségnek átadva kell lennie ; igy akarja ezt a senatus 93 szavazata 33 ellenében, mely többség egyszersmind a legszebb jutalom azon hazafias erőfeszítésnek, mely ama távol szigetet szegény, de kitartó és szabadon érző lakóinak önálló birtokába visszaszerzé. Egyéb hirek, melyek a pyrenei félszigetről érkeznek, nem oly megnyugtatók. Az ingerültség most már nemcsak a fővárosban, de a népesebb tartományi városokban is fokozódik, s hasonlít a félig elfojtott tűzhöz, melynek csak levegő kell, hogy magas lángokban törjön ki. Páris — az életelevenség fészke, ápril 29-ke óta mintha megszűnt volna a világmozgalom központja lenni, s még társadalmi híreiben is meddő. A törvényhozó test ellenzéki része óhajtana ugyan, a külföld más parlamentjainak szép példáját követve, testületileg nyilatkozni a washingtoni undorító bűntény felett, azonban a császári kormány a külhatalmakkal való érintkezést még ily philantróp eseteknél sem hajlandó kezeiből kibocsátani, s azt a nép küldötteivel megosztva gyakorolni. A belga lap értesülése szerint a törvényhozó testnek meg kell elégednie a Rouker államminiszter által a kamra nyílt ülésében felolvasandó külügyminiszteri részvétirat meghallgatásával, mely a franczia kormány és a franczia nemzet nevében a legmelegebb rokonszenvvel szól a reconstituált észak-amerikai unióról, valamint legmélyebb fájdalmát fejezi ki a veszteség felett, melyet nagy nevű elnöke halálával szenvedett. A képviselők eddig sem kétkedtek azon, hogy Drouyn úr jó stiliszta, s épen nem vonták kétségbe, hogy a császári kormány megilletődését híven és kifogástalanul fogja tolmácsolni; ez azonban csak kormányi nyilatkozat, s az által, hogy a kamrában felolvastatik, nem válik nemzeti ténynyé ; holott a harminczöt milliónyi franczia nép, oly nagyszerű hagyományok örököse, melyek hős és elszánt önkényesei Washington tábornok alatt is véreztek azon respublica függetlenségéért, melyet a feloszlási catastrophától a most kivégzett Lincoln Ábrahám erős jelleme, következetes kitartása és elismert mély állam tudománya mentett meg, — joggal kívánhatja, hogy a kormány legalább annyi nagykorúságot ismerjen el benne, amennyit másutt egy szabadalmazott testülettől sem szoknak megtagadni , hogy megmondhassa , ha barátja fájdalmában osztozik, ha törekvéseinek szerencsét kíván. Vegezzi küldetése Rómában eddig nem igazolja a kezdetben ígért eredményt. A „France“ rózsaszínben látja ugyan a dolgokat, s főleg a vallási ügyekről úgy szól, mintha azok már minden nehézségen túl lennének elintézve. Azonban turini tudósítások azt ámitásnak tartják. Vegezzi nem tette és nem tehette azon, a király hatalmi állásával össze nem egyeztethető feltételeket, melyeket franczia források elsorolnak. Nevezetesen Victor Emanuel nem ígérte, hogy a pápai államtól átvett tartományokban a praeconisált püspökök szikéikét elfoglalhatják, anélkül, hogy a király iránt hűségi fogadalmat tegyenek. Ilyen feltétel az alkotmánynyal sem lenne öszhangban, s a parlamentáris felelős kormány sem vállalkozhatnék ily feltételekre fektetett szerződvényt a képviselet előtt védelmezni. Legújabb jelentések szerint Vegezzi római tartózkodása meghoszabbíttatott, mi szintén arra mutat, hogy a nehézségeken az alkudozás még nem haladott át. Nemrég a lapok jelentették, hogy Montenegro ismét támadólag lépett fel a török határok ellen. Egy, azon vidékről szóló sürgöny most arról értesít, hogy a szentpétervári kormány, mely Danilo herczeg halála óta meglehetős közönynyel nézte a hegyi lakók törekvéseit, most hangulatot változtatva, abbahagyott befolyását visszaszerezni készül. Az elhunyt Danilo herczeg, valamint elődei is, az orosz kormánytól, egyházi segélyezés czime alatt, 40 ezer rubelt kaptak évenként; ezen segély néhány éven át kimaradt. A nemrég visszaérkezett ragusai orosz consul aztán hírrel lepte meg a czernagorcziakat, hogy a kimaradt évpénz ismét folyóvá tétetett. Bécsi dolgok. Tegnapi esti postánkban említettük a reichsrath képviselő házában május 1-sején szőnyegre hozott tárgyat. Az ülés nagyobb részét K. Hocknak az osztrák porosz vámszerződést indokoló beszéde foglalta el. Az bő kivonatban itt következik. Mindenekelőtt az ügy teljes méltányolhatása végett, szóló szükségesnek tartja azon kereskedelmi viszonyok és tárgyalások történetét előadni, melyek e szerződés megkötését megelőzték. Az Angol- és Francziaország közt 1860 ban kötött kereskedelmi szerződést hasonló szerződéseknek egész serege követte. Holland, Belgium, Olaszország, Svájcz, a német vámegylet mind hasonló alapelveken nyugvó szerződéseket kötöttek Francziaországgal. Ez által történt hogy egész nyugati határunkon, Krakótól kezdve Mantuáig új vámtarifta-rendszerek jöttek létre, melyek, úgy hiszem, kimondhatom, csaknem teljesen a szabadkereskedés elvén alapulnak. Ezáltal jutottunk oda, hogy egész Európápában, ha Spanyolországot kiveszem, mely már szintén ismételve tárgyalást kezdett Francziaországgal hasonló vámszerződés kötése végett, egyedül csak Ausztria és Oroszország azon államok, melyekben még a védvámrendszer fenáll. Világosan látható, hogy ily körülmények közt nálunk nem tarthatja magát tovább fenn a magas védvámrendszer, lehetlen ellenszegülnünk a tudomány követeléseinek, mely mind hangosabban és mind egyhangúbban nyilatkozik a szabad mozgást akadályozó ezen rendszer ellen. Látjuk, hogy mindenütt, hat szabadelvűbb vámrendszert hoztak be, kereskedés és ipar gyorsabban s nagyszerűbben fejlettek ki, mint azelőtt. De minket osztrákokat még különösen speciális okok is kényszerűnek jelenlegi vámrendszerünk reformálására. Mi Európa közepén fekszünk, nem vonhatjuk ki magunkat a külfölddeli forgalomból, nem zárkózhatunk el hermetbe, oly népfajok élnek köztünk, kiknek nyelv- és törzsrokonaik országunk határain kívül vannak, s áthágyatlan vámkorlátok által nem tilthatjuk el nekik a közlekedést e rokonaikkal. Politikai tekintetben sokfélekép utalva vagyunk a nyugati nagy nemzetek rokonszenveire, s ezeket nem nyerjük meg, ha vámharczot viselünk ellenük. A nagyszerű földmivelési átalakulások által, melyek nálunk az utóbbi években történtek, nagy tömeggé halmozódtak fel a földtermények, melyek számára szükséges a külföldi vásár; de nem találunk külföldi vevőket, ha az ő áruiknak, melyek által nyers terményeinket megvásárolhatnák, elzárjuk az utat. S végre ne feledjük, uraim, hogy a szomszéd országok vámrendszereinek változásával határunk igen nagy része, mely több pontján nagyon sűrűn be van népesítve, kitétetik ez új vámrendszer hatásainak. Ha fenntartjuk jelenlegi magas védvám-rendszerünket, e határokon csempészkedés támad, melyet semmiféle erőlködésünkkel meg nem akadályozhatunk. Olasz tartományaink határain már most is a szabad kereskedés uralkodik, ennek az a következménye, hogy e határon 30 emberből álló pénzügyőrséget kell tartanunk mértföldenként, s hogy e roppant szám sem elég a csempészet teljes megakadályozására. A vámegylet felöli határunkon most csak 819 emberre van szükség mértföldenként, de ha ott a szabad kereskedés lép életbe s nálunk a magas védvám marad, itt is ép oly nagy számú őrségre lesz szükségünk, mint az olasz határon. Iparunk, pénzügyeink és oly kevéssé lesznek az által védve, mint jelenleg az Olaszország felőli határon. Azt hiszik, uraim, hogy más országokban ez talán különben van, mint nálunk ? Oroszországban mértföldek bosszant ki vannak vágva az erdők, mély árkok ásva, tüskekerítések felállítva, mindez a végre, hogy az országba a bejárást elzárják. Egész kozák hordák állnak a határon , s az eredmény az, hogy erdők kiirtása, árkok, kerítések és kozákok nem a csempészet megakadályozására, hanem előmozdítására szolgálnak. Szaló aztán áttér a Poroszországgal kezdett tárgyalások folyamára. A császári kormány mindenekelőtt arra irányzotta törekvését, hogy a Porosz- és Francziaország közt kötött kereskedelmi szerződést megsemmisíthesse, vagy legalább jelentékeny módosításokat eszközölhessen abban. De a cs. kormány nem ringatta magát csalódásokban e törekvések sikerültét illetőleg, ismerte a nehézségeket, melyek ellene állnak. Épen úgy nem lehetett illusióban az iránt sem, hogy törekvéseinek sikerülte esetében is saját vámtariffáját jelentékeny és teljesen átható módosításnak kell alávetnie. Ez irányban fogott munkához a kormány, s e munka eredménye az 1863. nov. 18-diki vámtarif vázlat. E reform vázlatát aztán a kormány a birodalom minden kereskedelmi és iparkamrájával közölte s véleményeiket kikérte, mint szintén több szaktudós véleményét , a vámhatóságok nézeteit. Ezek alapján teljes revisió alá vétetett a tarista. Miután a vámegylettel és Poroszországgal a végből kezdett tárgyalások, hogy a porosz-franczia szerződésben lényeges módosítások létessenek , Ausztria belépjen a vámegyletbe, eredménytelenek maradtak, a cs. kormánynak más útra kellett lépnie. A vámtarifa reformja mindenkép kikerülhetlen volt, mert kényszerítve valónk, hogy a vámegylet által nyerendő előnyökért engedményeket tegyünk. Szükségünk volt a vámegylettel szerződésre, hogy kereskedelmileg Németországból egészen ki ne zárassunk. Ha nem érhettünk is el semmi nagyobbszerűt, a czél bizonyára nagy és becsületes volt, hogy legalább azt a kedvező állást megtarthassuk Németországban, mely az 1853. február 19- diki szerződésben nyertünk. Ez indokok bírták az osztrák kormányt arra hogy három ízben tárgyalásokba bocsátkozzék. Szóló ezután előadja a tárgyalások folyamát. Differentiális vámtarifát Ausztria számára nem lehetett a vámegylettel kieszközölni, mert az ellen Francziaország határozott kikötést tett, tehát csak arra kellett szorítkozni, hogy Ausztria saját érdekeinek megfelelőleg mily engedményeket tehet a vámegyletnek a csempészet elleni kölcsönös biztosíték s más könyítések és kedvezmények fejében. Kiemeli aztán szóló a megkötött szerződés előnyeit. „Azon áruk számára, melyek a kölcsönös áruforgalom főtárgyát képezik, vámmentesség, illetőleg vámkedvezmény biztosíttatott; gabonánk, földterményeink, lisztünk, keményítőnk, apró marhánk, szárított és besózott főzelékeink, szárított gyümölcsünk stb. vámmentesen megy ki és be. Mivel pedig mi vagyunk azon állam, mely legtöbbet visz ki e terményekből, mienk az előny. Sok más tárgyra nézve kölcsönös kedvezmények állapitottak meg. — A vámegylet a kölcsönös forgalomban levő áruk a mőkéért sokkal magasb vámot kénytelen fizetni, mint a milyet Ausztria fizet a vámegyletnek, és sok árura nézve még magasabbat, mint a milyet a vámegylet azelőtt fizetett. Szóló számokkal kimutatja, hogy az áldozat, melyet a vámegylet e szerződésben Ausztriának tesz, 1,500,000 forintra megy körülbelül évenként, míg Ausztriának csak mintegy 885.000 ftot kellett feláldoznia. Ausztriának talán szintén oly nagy áldozatot kellett volna hoznia, ha a vámegylet a Francziaországgali szerződés által nem lett volna kényszerítve azon kedvezményt, melyet nekünk ad, minden nemzetnek megadni, míg nekünk hatalmunkban áll kedvezményeink áldásával csak Németországra szorítkozni. Minden kedvezmény, mi a franczia szerződésben bennfoglaltatik, most reánk is átszáll. E szerződésünk tehát oly előnyös, amily előnyös csak lehet valamely kereskedelmi szerződés. Önök kezeiben fekszik, uraim, a szerződés sorsa, és én egy pillanatig sem kétkedem határozatuk felett. Önök a bevételek és kiadások közti egyensúlyt akarják helyreállítani, minélfogva nem engedhetik meg, hogy a vámjövedelem fogyatkozása még tovább is tartson; nem engedhetik meg, hogy a szerződés elvetése által határőrizetünk költségei roppantul növekedjenek, anélkül, hogy iparunk az által hathatósan védetnék. Önök, uraim, érzik a nagy adóterhet, úgymond, mely földbirtokunkat terheli, önök ezt többször kiemelték, s ennélfogva a földtermények vámmentességét vissza nem utasíthatják, melyet ezen szerződés biztosít. Önök gyakran és erős meggyőződéssel beszéltek a Magyar-, Horvát és Tótországgal, s az olasz tartományokkal való kibékülésről. Ezért nem akarhatnak tovább is fenntartani oly vámrendszert, mely emez országok érdekeivel homlokegyenest ellenkezik. „A mi eddigi vámrendszerünk örökös panaszok forrása volt Magyarországon és a lombard velenczei királyságban. A mi vámrendszerünk egyik ürügye volt Kossuth izgatásainak. Az gátolá meg a közép Olaszországgal való vámegyesülést. Ennélfogva önök meg nem engedhetik, hogy tovább is fennálljon oly vámrendszer, mely, mint mondom, a birodalom ezen részeinek érdeke ellen van, s a birodalom ezen részei nem léphetnek be oly testületbe, hol kisebbségben vannak, ha ezen testület érdekeik ellen cselekszik, s a jogeljátszás elméletét egész szigorral alkalmazza." Önök, uraim, az osztrák képviselet tekintélyét a közvélemény szellemére akarják alapítni. Nem szegülhetnek tehát ellene a közvéleménynek. Ismétlem, uraim, hogy biztosan hiszem, miszerint e szerződést önök végre is elfogadják. Amitől én félek, csak az, hogy az elfogadtatás nem lesz teljes, vagy nem történik meg annak idejében. A szerződést csak mint egészet lehet elfogadni, vagy el kell vetni. Csak arra kérem, hogy gyökerénél fogják fel önök a dolgot; a vámegylet nem kénytelen velünk szerződést kötni. Várakozhatik, ha mi itt magas védvámrendszert hozunk be, mig csak arra a belátásra nem jutunk, hogy ily rendszabály tarthatatlan s kénytelenek leszünk mérsékelt vámrendszerre leszállni. Ez esetben azonban nem ad többé a vámegylet nekünk semmi aequivalens kedvezményt Végül hathatósan ajánlja szónak e szerződés gyors tárgyalását, s óhajtja, hogy legfölebb 14 nap alatt döntő végzést hozzon a ház ez ügyben. A szerződést a ház ezután kiadta előleges tárgyalás végett a vámtarif bizottmánynak. Folytatólag a budget néhány pontjai intéztettek el még ez ülésben. Érdekes vita azonban e pontok felett nem fejlett ki. — B. Hock beszéde sok vitára fog tárgyat szolgáltatni a sajtóban. A bécsi szabadelvű lapok nincsenek vele megelégedve, mivel többnyire a protectio, a magas védvám rendszer hívei s csodálatos felfogással a vámszerződvényben csakugyan a szabad kereskedést látják megtestesítve. Nekünk épen ellenkező oldalról van kifogásunk mind az új vámjegyzék, mind a vámszerződmény ellen. Még azt sem ismerhetjük el róla, hogy termékeinknek kivétel nélkül vámmentes piaczot nyitott volna. Csak egyik legfőbb termékünket, a bort említjük. Azonban a ki tudja, mennyi küzdésbe került ennyit is kivinni , nem fogja csodálni, ha a tisztelt férfin, ki a váltszerződményt a fentebb ismertetett beszédben bemutató, többet lát,annyi küzdés eredményében, mint mi látunk. Ö rajta, a birodalom e felvilágosult eszü államgazdáján nem múlt, hogy csak ennyi az eredmény, amennyi előttünk áll. Ö mindent elkövetett a nagyobb sikerért, s nem azon kicsinyes gánCSoskodásra, melylyel az ausztriai tournalistikában találkozik, hanem a legnagyobb elismerésre méltó, nem annyira az, amit tett, hanem a mire törekedett, s az a buzgóság és szakismeret, melyet e törekvése közben kifejtett. A reichsrath képviselőházának máj. 2-ki ülésében a hadügyi budget tárgyalása került szőnyegre.Dr. Giskra, a bizottság jelentésttevője, indokolá a hadi budgetből való azon levonásokat, melyek jóval meghaladják azon megtakarítást, melyet a minisztérium mint maximumot lehetségesnek nyilvánított. Három órai folytonos és figyelemgerjesztő beszéd után szónok pár percznyi pihenőt kért. Azonban a miniszterek miniszteri tanácsba hivatván, az egész ülés másnapra halasztatott, melyen Giskra folytatni fogja még két órát alkalmasint eltartandó beszédét. Ez, mint bécsi lapok mondják, a leghosszabb beszéd, melyet eddig a reichsrathban tartanak. Dr. Giskra elejétől fogva a hadi budget referense a képviselőházban, s így alaposan tanulmányozz ezen, legnagyobb homályba burkolt ágát az államháztartásnak. Lassanként kifejlenek a reichsrathban is az államügyek minden szakába mélyen avatott férfiak, kik az alkotmányos életben szakismereteik által nagy tekintélyre emelkednek, s kikkel szemben nem mondhatják el igazsággal, hogy a képviselők közt nincsenek kormányzásra alkalmas férfiak. — Giskra terjedelmes beszédét, helyszűke miatt, lapunk holnapi száma fogja ismertetni. Láthatni ez elemzési összeállításból, hogy a csizi iblanyos viz, iblany (jód) és büzeny tartalmánál fogva a legkitűnőbb gyógyvizek közé tartozik, s e két alkatrészt illetőleg nemcsak minden eddig ismert hazai gyógyvizeinket sokszorosan felülmúlja, hanem a külföld legkitűnőbb iblanyos vizeivel is párhuzamba állítható. Ugyanis van egy fontnyi csizi vízben , halk vízben : Brom .... 0,41 szemer 0,39 szemer Jód.........0,24 „ 0,30 „ Az ülés végén Hunfalvy János lev. tag Dr. Jelinek Károlytól, a bécsi meteorológiai és földdelejességi cs. kir. központi intézet igazgatójától egy értekezést nyújtott be Pest városa középmérsékletéről. A nagy gonddal készült értekezés az állandó mathem. és természettudományi bizottsághoz létetett által, s ennek közleményeiben fog megjelenni. Végre Jurányi értekezését az „orthotrichum diaphanum Schrad. spóráinak kifejlődési történetéhez“, melyet Margó lev. tag nagy dicsérettel mutatott be, Dorner lev. tag szintén méltónak ítélte a kinyomatásra. Ki fog nyomatni az Értesítőben. magyar Tud. Akadémia, XIII. Május elseje, mely az áprilisi szárazság után esőt hozott, irodalmunkat is megtermékenyiti. A mathem. és természettudományi osztályok ültek együtt, s több oly értekezést hallottunk, melyeket irodalmunkra nézve valódi nyereségnek tart minden szaktudós. Mindenekelőtt Weninger Vincze lev. tag egy új lappal gazdagítá azon tudomány irodalmát, a mely tudományt nálunk mondhatni egyedül , mivel, s a mely irodalmat egyedül teremtett. A politikai számtant értjük. 1861-ben az életbiztosítási díjtartalék számításának mathematikai alapját terjesztette elő értekező, már azon értekezésben kifejtvén azon eszmét, mely által a díjtartalék sok esetben új, egyszerűbb módon határozható meg. Most a kibázatási tőkék biztosításánál előforduló tartalék számításának könnyebb módját adá elő. Ezután Sztoczek József r. tag Sziy Kálmántól mutatott be egy értekezést a melegség mostani elméletének két főtételéről. Már azon körülményeknek is fontosságot tulajdonítunk, hogy az értekezést Sztoczek mutatta be, és pedig ajánlólag. Az erő fentartásának elve eddigelé legpraegnánsabb és legszabatosabb kifejezését a melegség mostani elméletében találja. Se Than és Greguss Gyula értekezéseit kivéve — alig volt szó is e fontos tárgyról irodalmunkban. Értekező Clausius szerint ismerteti a melegség mostani elméletét. A jeles német tudós, kinek Szily Kálmán tanítványa volt, csak nem rég adta ki e tárgyban elszórva több folyóiratban megjelent értekezései gyűjteményét „Abhandlungen Uber die Mechanische Wärmetheorie, Braunschweig, 1864.“ czím alatt. A melegség mostani elmélete a régiektől eltérő uj eszméket ültetvén a tudományba, sajátságos mathematikai szemlélődéseket vont maga után, melyek előbb, ha teljesen nem is, de nagyobb körben még ismeretlenek voltak. A miket a mester szétszórtan irt, különféle folyóiratokban, s a mik a fentebb idézett műben sincsenek rendszeres értekezésbe összeállítva, azokat a tanítvány — Szily Kálmán — összefüggőig, tüzetesen, s értelmes és szabatos előadással tárgyalja. A harmadik előadás volt: a csizi ásványvízvegyelemzése Than Károly lev. tagtól. Míg e vegyelemzés eredménye nemcsak a természettudósokat, hanem az orvosokat, és általában a mivelt nagy közönséget is fogja érdekelni , a vegyészek bizonyára kiváló érdekkel és sok haszonnal olvassák az értekezés azon részét, mely a vegyelemzésnek, az eddigi eljárástól több tekintetben eltérő, az egyes alkatrészeket biztosabban elkülönző és kimutató új módszerét adja elő. A szaktudósokat az Értesítőben megjelenendő értekezésre utasítván, mi e sorokban csupán a víz vegyalkatát feltüntető összeállítást közöljük. Azon elvek szerint készült ez összeállítás, melyeket a magyar orvosok és természetvizsgálók X-ik gyűlésén épen értekező kifejtett. Ez összeállítás a szokásos összeállítások felett azzal az előnynyel bír, hogy az elemzés közvetlen adatai vannak abban kifejezve, és így teljesen tárgyilagos, az egyéni nézettől s minden feltevéstől független. A csizi víz (Gömör megye Csíz helységében, Rimaszécstől éjszakkeletre) meglepő hasonlatot mutatván a világhírű halki vízhez, szabatos összehasonlítás végett az utóbbi viz legutóbbi elemzését, Kauer szerint, az említett elvek szerint szintén átszámítva, mellékelt értekező a csiziviz vegyalkatát feltüntető kimutatáshoz. Íme az elemzések összeállítása: Csizi viz (Than.) Hali viz (Kauer.) Natrium . Mészeny . Magnesium Ammonium Kalium . Lithium . Aluminium Vas . Chlor . Szénsavsókban | ^leny^ Brom . Kovasókban . ifj°eTMDy Jod (Kén üleny . A nem illő részek összege A szabad szénsav . . . A szabad szénsav térfogata 1000 részben. Százalékos 1000 részben. Százalékos vegyképlet. vegyképlet,1383 88,53 Na. 4,7848 92,82 Na. 0,2990 4,95 Ca. 0,1445 3,22 Ca. 0,1635 4,52 Mg. 0,0726 2,70 Mg.— — 0,0247 0,61MNJ. 0,2191 1,86 K. 0,0208 0,24 K. 0,0026 0,13 Li.— ----— — 0,0078 0,38 Al. 0,0008 0,01 Fe. 0,0021 0,03 Fe. 10,3232 96,46 Cl. 7,8904 99,16 Cl. 0,0556 3,08 (C03). 0,0006 0,05 (C03). 0,2222— 0,0024 ___ 0,0531 0,22 Br. 0,0508 0,28 Br. 0,0045 0,11 (Si03). 0,0116 0,37 (Si03). 0,0057— 0,0199 0,0308 0,08 J. 0,0389 0,14 J. 0,0020 0,05 (S04).— 0,0041— — — 17,5245— 13,0719 ___ 0,2471 5,40 (C02). 0,4250 8,44 (C02). 127,23 k.c.— 218,16 k.c. - - Pécs, april 29. A városi hatóság költségvetési előirányzatát a nm. m. kir. helytartótanács azon okból, mivel abban a városi adó a császári egyenes adónak szinte 80 százalékára emeltetett, a városi hatósághoz visszaküldötte; egyúttal megbízta a m. főispán urat, a város általános vagyoni állását megvizsgálni, róla jelentést, s a városi adó leszállítására nézve javaslatot tenni. Az egész ügyről terjedelmes jelentést készített Személyi Ferencz ur, megyei főszámvevő, mely jelentés alapján, főispán ur elnöklete alatt, s a városi képviselők és más polgárok részvéte mellett több napig tartó tanácskozás folyt a városház nagy termében. En miniature oly eljárás követtetett, mint a bécsi pénzügyi bizottmányban. Bánffy Simon úr egy bizottmányt indítványozott, melynek czélja lenne a mostani városi hatóság „beteg szervezete“ helyébe jobbat készíteni. Indítványa jegyzőkönyvileg fel fog terjesztetni a m. kormányszékhez. A tárgyalások e napokban fejeztettek be. Tegnapelőtt ünnepelte sikabonyi Angyal Pál (volt alkotmányos főjegyző), a pécsi nemzeti casino, takarékpénztár és dalárda elnöke, nejével, kis-jeszeni és megyefalvi Jeszenszk