Pesti Napló, 1865. június (16. évfolyam, 4537–4559. szám)
1865-06-10 / 4544. szám
132—4544 Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám. 1. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Hermestetelen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Szombat, Junius 10, 1865. 16. évf folyam. Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők.PESTI NAPLÓ Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , Tígy helyben, házhoz hordva . Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. o. é. Hirdetmények díja: 7 hasábos petitsor egyszeri hirdetetésnél 7 uj kr. Bélyegdíj küclön 30 uj kr. Nyílt-tér: 5 hasábos petitsor 25 uj kr. Pest, junius 1). 1865. (Fkrj Feszítsd meg — t. i. a páriámén tarisutust! — ez most a porosz reactió közlönyeinek egyhangú felkiáltása. Valahányszor egyik vagy másik miniszter , összezörren az ellenzék valamelyik tagjával, valahányszor éles szavak váltaznak a miniszteri szék és a baloldal padjai közt, azonnal megcsendül azon ceterum censeo, hogy ez tovább nem mehet így, hogy ezeknek a botrányoknak véget kell vetni, hogy a korona méltóságát nem lehet naponként ily bántalmaknak kitenni, és így tovább. Az igaz, hogy nemigen szívélyes hang az, melyen Bismark úr és társai a porosz alsóház többségével társalognak és az is igaz, hogy a képviselők a durva czövekre durva éket alkalmaznak, de ennek nem a Parlamentarismus az oka, hanem épen az, hogy parlamentáris külszín alá teljesen inparlamentáris kormány rejtőzik, és hogy Bismark úr társaival együtt vagy nem ismeri, vagy szándékosan ignorálja egy alkotmányos kormány állását és kötelességeit. Alkotmányos államban a souverain mind a törvényhozás, mind a végrehajtás élén áll, azon különbséggel, hogy a törvényhozás terén a maga hatalmát megosztja a képviselettel, mig a végrehajtás terén ő parancsol és miniszterei engedelmeskednek, mig ez engedelmesség mellett hivatalban maradhatni vélnek. A törvényhozás terén tehát két egyenrangú tényezővel van dolgunk s e téren a korona és képviselet közt semmi alárendeltség nincsen. A végrehajtás terén pedig a miniszterek alá vannak rendelve a souverain akaratának, mely e téren egymaga dönt. E viszonynál fogva a képviselet, szorosan véve, még magasabban áll a minisztériumnál, s így legalább is azt követelheti, hogy a miniszterek felsőbbséget ne igényeljenek irányában, minthogy ők, miként mondtuk, csak eszközei a fejedelem akaratának végrehajtására, ez akaratnak pedig a törvény ad irányt, azon törvény, mely a korona és képviselet egyezkedése által jött létre. Vájjon ily állást foglalnak-e el a porosz miniszterek? Nincs ülés, mely ennek ellenkezőjét ne bizonyítaná. A porosz miniszterek, ha udvariasak, ezt leereszkedésnek veszik, s ha nincs kedvük leereszkedni, egyszerűen gorombák. Bismark úr a követeknek szeme közé mondja, hogy tetszésökre nem vágyódik, rászólásuk nem érinti őt, hogy olyasmiről beszélnek, amihez nem értenek, és még több ily kellemes dolgot. Ha mindez csak külsőség, csak „modor” volna, a követek tán eltűrnék, de végre nekik is eszökbe jut azon adoma, melyet Hock báró nem régen említett midőn t. i. a plébános nagyon gazdag de nagyon fukar és nagyon heves emberhez koldulni jött a szegényekért, a Croezus pofonütötte a szegény papot. Ez azonban teljes lelki nyugalommal mondá erre : „Jól van, ezt én kaptam, de mit kapnak az én szegényeim ?“ Bismark úr gorombaságaira is azt mondhatják a követek: Jól van, ezt mi kapjuk, de mit kapnak küldőink? Mit kap az úgynevezett alkotmányos kormány alatt álló porosz nép, melynek állítólag bizonyos jogai is vannak ? És midőn aztán látják, hogy a követek csak a gorombaságokat kapják, küldőik pedig semmit sem, hogy ezeknek jogai állhatatosan ignoráltatnak, és ha ilyenkor a követek eréje is túlárad, ez az emberi természet oly egyszerű hatása, melyhez a parlamentarismusnak semmi köze sincs. — Igaz, hogy ha nincs követek háza, gorombáskodni sem lehet vele, és hogy a követek sem viszonozhatják aztán a gorombaságot, hanem akkor egyszerűen vissza kell térni az absolutismusra, a rendőri államhoz, mely mindenkit bezárat, aki egy közhivatal portása botjának gombja előtt nem veszi le kalapját. Csak néhány napja, hogy magunk is kimondtuk, miszerint a porosz alsóház magatartása politikai ildomosság tekintetében némi kívánni valót hagy, hogy oly ravasz cgnikussal, amilyen a porosz miniszterelnök, másképen kellene bánni, de hogy ennek neveletlenségeit békén zsebre kellene tenni, ezt valóban nem kívánhatja senki a porosz nép képviselőitől. E képviselőket, az igaz, a „Kreuzzeitung“ hívei csak canaille-nak tartják. Legyen ! De mikor a pénzes zacskó zsinórait ez a canaille tartja kezében, csinnyán kell vele bánni, semmi esetre pedig azt nem kívánhatni, hogy ő finomabb legyen a pár excellence finom uraknál. Ezen urak, amint zártkörű táncrestélyeket rendeznek, rendezzenek ám zártkörű kölcsönaláírást is, adják meg — hisz ők gazdagok — az állam, illetőleg a kormány részéről kívánt összegeket, és minden vitának vége leend De ha az Itzenplitzek és Rumpelskirchenek erre nem éreznek hajlamot, ha azt akarják, hogy a varga meg a szatócs is áldozzon a maga véres verejtékkel szerzett filléreiből, ám legyenek egy kis respectussal ezen vargák és szatócsoknak habár kissé szurok vagy hagymaszagú képviselői iránt. Midőn tehát a reactió közlönyei azt kiáltják le a parlamentarismussal! ez ellen semmi kifogásunk nincs, csak azt tessék még hozzá tenni, hogy mit akarnak hát ennek helyébe léptetni! Ha oly módot tudnak, mely a nép részérőli támogatást feleslegessé teszi, akkor tökéletesen igazuk van, hogy a Parlamentarismus által nem akarják magukat gonioztatni. De ha ama támogatás nélkül ellenni nem tudnak, akkor legyenek tisztelettel a képviselet iránt, mert az az idő, amidőn a „fizess és hallgass” volt a jelszó, mindenütt elmúlt.Most pedig a nép, úgy hiszszük, nagyon helyes logikával mondja: ha csak ti fizettek, akkor mi hallgatunk, de ha azt akarjátok, hogy mi is fizessünk, akkor bizony szólni is fogunk, és a milyen részetekről az adjon Isten, olyan lesz a mi részünkről a fogadj Isten! Ő Felsége látogatása Pesten. Ma, junius 9-kén, császár Ő Felsége ma 11-kor átjővén Pestre, a Ludoviceumot, s azután a Josephinumot tekinté meg. Innen az egyetemhez ment. Az egyetem bejáratánál az egyetemi tanács élén a rector magnificus fogadó, s felvezeté Ő Felségét a nagy díszterembe, hol az egyetemi ifjúság nagy számmal összegyűlve vala. Itt, miután az egyetemi dalárda egy dallal kedveskedett volna, Ő Felsége így szólt: Örülök, hogy önöket ily szép számmal látom itt, igyekezzenek és haladjanak ezután is úgy, mint eddig haladtak. Isten áldja meg önöket. E szavait dörgő éljenzés követé. Az egyetemből a városi főreáltanodába ment, hol a főigazgató, Ney Ferencz, és a tanári testület fogadó. Itt először az igazgatósági termet látogatá meg, honnan, miután nevét az intézet vendégkönyvébe sajátkezűleg beírta volna, a VI. osztályba ment ő Felsége. Laczenbacher VI. osztálybeli növendék itt alkalomszerű üdvözlő beszédet mondott, mely után az egyes osztályokat és rajztermet tekinté meg ő Flge, s a növendékekhez itt ott egyes kérdéseket intézett. A reáltanoda után a vakok intézete következett. Itt az intézeti bizottmány élén Kapa pestmegyei főispáni helytartó fogadá és vezeté ösigét az első emeleti terembe, hol a világtalan növendékek zenével és énekkel fogadák. Megtekinté itt a háló és ebédlő helyeket, s miután a konyhában az ételeket megszekte, az udvarra lépett, hol a világtalan növendékek szép haladású testgyakorlatát szemlélte meg. Ezután galkor kocsira ülve, kíséretével viszszabújtatott Budára. Ma délután a lóversenyt, visszajövet alkalmasint az izraelita templomot, s ha lehet, a német színházat tekinti meg, és 11-kor, mint jelentve volt, visszaindul Bécsbe ő Flge. Elutazása alkalmából következő búcsú leiratot bocsátott ki : Fige. Legfelsőbb kézirat: Kedves Gróf Páffy! Kedvelt Magyarországom szivébeni időzésem alatt a testvér-fővárosok lakosságának valamennyi osztályaiból és rétegeiből, mint szintén az ország minden részeiből folytonosan jobbágyi hű ragaszkodásnak meleg és félreismerhetlen bizonyítékait tapasztalára. Meghatva azon szívélyes bizalomtól, mely atyai szándékaimat legjobban viszszatükrözi, meghagyom önnek, miszerint mindnyájoknak őszinte köszönetemet és teljes hajlandóságom biztosítását kifejezze. Midőn kedves Magyarországomat, hol örömest töltöttem volna több időt, elhagyom, magammal viszem a nem sokára visszatérhetés kedves reményét, hogy akkor azon örvendetes művet , melynek mindnyájunk szivén kell állandóan feküdnie, úgy, miként azt megérkezésem napján ünnepélyesen kijelentem, befejezhessem. E részben Isten oltalmába vetem bizalmamat, s elvárom minden hit magyarnak tett erős gyámolitását. Budán, junius 9-én 1865. Ferenci József a. k. Bácsi dolgok. — Az „Ostdeutsche Post" jun. 8 diki számában a „Deák-Eötvös párt“ nézeteit, sőt a jövő országgyűlésen előterjesztendő „programmját” véli közzétenni egy pesti levélben. — Az „O.d Post" értesülése ezen esetben sem szabatos, és nem jól formulázza azon párt nézeteit, melyről szól. — A reichsrath képviselőházának június 8-ai ülésében felolvasásra került a bizottsági jelentés a hitelintézeteknek adott engedmények tárgyában. A bizottsági javaslat így szól : „Az ausztriai, magyar és cseh hypothekabanknak adott kivételes engedmények korántsem tartoznak azon sürgős rendszabályok közé, melyekre a kormány a 13. §-nál fogva teljhatalmú eljárásra volt volna jogosítva. A kormánynak ezen határozatokat a maga idejében a reichsrab elé kell vala terjesztenie alkotmányos tárgyalás végett. A kormány az alkotmánynak még 13. §-át sem tarta meg, stb. Ugyanazon ülésben előterjesztetett a kassanderbergi vasútengedélyt illető törvényjavaslat. De legnevezetesebb volt ezen ülésben Pener pénzügyminiszter beszéde, mely valódi meglepetést okozott. A miniszter kevés híjján 117 millió ft uj kölcsönt vél szükségesnek részint azért,“hogy az állam a banknak való tartozását lefizesse, részint hogy az államnak 1865. és 1866-iki szükségei fedezve legyenek. — A beszéd ismertetésére visszatérünk. Az 1865-iki budget Ugye nem egy hamar dől el — írja egyik bécsi lap. Még egy két utat kell tennie az urak házából a képviselőházba és vissza, mert az urak házának pénzügyi bizottsága némely pontra nézve nem ért egyet a képviselőház határozataival. Mondják, hogy különösen a hadügyminiszter igen szerencsés volt az urak háza bizottságában tartott fejtegetéseivel, melyek következtében a bizottság azt határozta, hogy több nem vonandó le a hadi budgetből, mint amennyire a miniszter ajánlkozott. Alig lehet feltenni, hogy az urak háza el ne fogadja bizottsága javaslatát, s így hosszas alkudozás és kiegyenlítő bizottságok tanácskozása várható, mielőtt a folyó évi budget elkészülne. Az államadósságokat ellenőrző reichsrabbeli bizottság elkészítő munkálatát az államadósságok tárgyában, úgy a mint azok 1864-ben october végén, valamint ugyanazon év december végén állottak. 1864. végével az összes államadósság 2601 millió ftot tett névleges értékben, minek évi kamatja 116,700,000 ftot, miben benne foglaltatik a tőkevisszafizetés is. Kaiserfeld azon beszédének, melyet tegnapelőtt röviden emlitünk egy telegramus nyomán, s melyben a reichsrath kitűnő szónoka megköszöné Gikán a grácziaknak tiszteletbeli polgárrá lett választatását, bennünket érdeklő része itt következik: „Ő Felsége épen ma hagyja el székvárosát , hogy magyar királyságának fővárosát meglátogassa. A nemes magyar nemzet örömmel és lelkesedéssel fogadandja. Ezen utazáshoz azt a reményt csatolhatjuk, hogy a törvényes magyar országgyűlés, mely rövid időn egybe fog hivatni, megadja azon kiegyenlítéshez az alapot, melyben a birodalom és az alkotmányos jog szent érdekei, valamint az ezen joghoz képest alakítandó kormány összhangzólag ki lesz egyenlíthető a magyar korona önállóságával. Ezen eredmény az eszménye minden osztrák hazafinak, aki a jelenkor követeléseit elismeri s a jövő békességét akarja. Ezen czélra törekszik — azt hiszem, bátran mondhatom, — az ausztriai reichsratbban levő minden barátom, mely nem hasztalanul ülésezett, ha ezen kérdés megoldásában mind Magyarország mind a reichsrath jogai tiszteletben maradnak. „ Tekintsünk ennélfogva bizalommal a jövőbe, ma inkább, mint valaha!“ Ezután felolvastatott a január óta újonnan belépett tagok névsora, melyet lapunk egyes közleményeiből már ismer a közönség. Felolvastatott a megjutalmazottak névsora , mely sornak egy részét már közöltük , a többit jövő alalommal közlendjük. Érkövy az egylet 30 évi munkásságának áttekintéséről szóló jelentését a kiállítási teendők sokasága miatt nem készithető el, azonban ígéri, hogy minél előbb kidolgozza. Ezután a köztelki részvények kisorsolása következett, kihúzattak a következő sorsjegyek: 126. Károlyi Lajos gróf. 16. Andrássy György gr. 37. Keglevich László gr. 198. Károlyi György gr. 152. Szabó István. 24. Andrássy György gr. 169. Károlyi György gr. 17. Andrássy György gr. 62. Széchenyi István gr. 135. Károlyi Lajos gr. És ezzel a gyűlés 11 óra körül eloszlott. Az országos magyar gazdasági egyesület közgyűlése. Ma délelőtt 10 órakor tartá a Köztelken közgyűlését az országos gazdasági egyesület. Elnökölt Festetics György gróf. Az elnök megnyitó beszédében előadá, hogy az idei kiállítás igen érdekes és válogatott volt. Fokozta érdekességét ő Felsége megjelenése, ki további pártfogását ígérte az egyesületnek, végül áldást kívánt az elnöklő gróf az egyesületre. A szokott elnöki jelentést nem mutatható be az elnök, s ezért bocsánatot kért a közgyűléstől, mert az utóbbi idők sok teendői gátolák, és azon körülmény, hogy több tárgy még elintézetlen. E jelentés bemutatásának az év végére halasztását kérte. Déva, máj. 22. Nyári hőséggel járó tavaszunk, melyet még csak egy eső üdített fel némileg, veszélyes vendégeket haza a Duna alsó vidékéről, melyek a szarvas jószágban igen sok kárt tettek. Ezek az úgynevezett kolumbácsi szúnyogok , melyek miatt több napokig a mezőt elhagyva, ólba zárták gazdáink karmaikat, a szorgos szántást is kénytelenek valának abban hagyni, de ezen elővigyázat daczára is igen sokan fájdalmasan töprengenek rajta : miért teremtvék ezen veszélyes állatkák, és kicsinységök mellett miként ölhetik meg a legnagyobb és leghasznosabb házi állatokat. Nemcsak itt helyben, hanem a vidéken is sok szarvasmarha , sőt sertések is elvesztek miattuk. Egy jóltevő eső elverte ugyanezen, milliókra menő ellenséget, úgy hogy a lábas jószág ismét künn járhat, de újabb rohamtól félünk, mert csak mintegy hadi cselből, az erdők hüsébe vonultak, s a viszont égető nagy hőség szövetségesek. Mivel a baj egyedül nem jár, ezen veszedelemből nagy szerencsétlenség származék velünk átellenben a Maros jobb partján fekvő flaró magyar községünkre. — E hó 12-kén a helységben az egyik gazda füstöléssel akarván védeni ökreit benn az ólban a szúnyogok ellen , rémületes láng rohant ki a füstből, s nem egészen két óra alatt a gazdasági épületeken kívül 43 lakház lett a tűz martaléka. Az épületek szalmafedelűek, a hosszas hőség által kiszáradvak, s a szerencsétlenségre épen a gyuladáskor zugott nagy szélvész, melyhez járult, hogy a szerencsétlen lakosok a nagy rémülettel, ki ki csak saját botorkáját akarván menteni, az oltásról elfeledkeztek, mindezek eléggé megmagyarázzák az elem rettentő pusztításait. Azonban még is jött segély ! A vasút munkásai közül 23 derék magyar — szegediek, szentesiek, h.m.-vásárhelyiek — felhivatva H. I. megyei Írnoktól, a tűzvész tovább terjedésének dicséretre méltó önfeláldozással gátat veté□ek, s ha a távolság és a Maroson átkelés miatt nem gátoltatván, hamarább érkezhetnek, úgy a leégettek száma sokkal kevesebb volna. A falusiak hálásan emlegetik és bizonyítják, hogy ezek segélye nélkül a rettentő szélvészben az egész fám leégett volna. A megye tisztelt főispánja előlegesen is megjutalmazá őket, s mivel valóban nagy szolgálatot tettek, saját kenyérkereső munkájokat félbenhagyva siettek a falu megmentésére,nincs kétség benne, a felsőség is megjutalmazandja őket. Megérdemelnék, hogy név szerint mutassam be őket itt a közönségnek, de a névsort még eddig — ámbár ígérték — meg nem kaphatom. — A megye alispánja, J. Cs. Gy. ur is megjelent a veszély helyén, s jótékonyan felügyelte az oltási munkálatokat, a dévai uradalom meg a katonai parancsnokság vízfecskendői is megérkeztek, s ámbár a távolság miatt elég korán ott nem lehettek, mégis jelentékeny szolgálatot tevének a tűz terjedésének meggátlására. A falunak semmi tűzoltó készüléke nem lévén, s lakosai az oltásban részt nem vevén, idegen kezek szolgálata által szabadult meg egy nagyobb veszélytől, mert hogy az igen sűrűn épített szalma fedelű házak mind leégnek az érkezett segély nélkül, azt mindnyájan vallják. Biztosítva — úgy mondják — egy ház sem voló a leégettek közül. S ilyen szerencsétlenségek alkalmával nem lehet eléggé sajnálni, miért nem számlálja a mi népünk a biztosítás költségét rendes kiadásai közé ? Hiszen ha égés nem történik, annál jobb, ha pedig a szerencsétlenség — mint itt is — bekövetkezik, bizony nagyon megvigasztalja a károst az a kárpótlás. A vasúti munkálatok itt helyben nagy elhaladást tettek, mert a földmunkálatokon, s főkép a tavasz kezdete óta, sok kéz dolgozik. Szántóföldeink és kaszálóink legjavát átmetszték, s a kiásásokkal elékteleníték, és csak 9 krou váltván meg □ ölét, sok birtokosnak jelentékeny kárt okozának. Ha az ország népe által óhajtott vonal miatt történnék , akkor a hazafiságra hivatkozván senki sem panaszkodnék, de igy bizony senki nem örül a vállalatnak. A dévai szántóföldek az országban az első osztályúak közé számíthatók, s a kilencz krajczáros váltságdíj szerint megtörténik, hogy egynémely oly szántóföldje vagy kaszálójáért, melyet csak néhány év előtt százakon vásárolt, félszázat sem kaphat a vasutáraktól. Oláh Brettyén a négy év előtt munkába vett tagosítás be van fejezve. Ez évben először szánt és vet ki ki új birtokán. A földmérési munkát László Ignácz mérnök úr dolgozta ki. A községi kisebb földtulajdonosok, az oláhok, biztatva olyanoktól is, kiktől azt épen nem várta volna az ember, nagyban kezdettek volt zúgolódni az ügy ellen, a felsőbbséghez folyamodtak is, melynek reményében a nekik kimért birtokrészt átvenni nem is akarták, hanem a felsőség megerősíté a bevégzett munkálatot, s most már a zúgolódók is hozzá látnak az uj birtok szántásához. Ez az első tagosítási példa Hunyadmegyénknen, nem számtva ide a dedácsi uradalom tulajdonosának forradalom előtt elintézett tagosítását, mely akkor könnyű dolog volt. Megtörtént, a mint elöl írtam, a szúnyogok csak ugyan uj rohamot tevének A ma reggel legelőre kihajtott nyájak és csordák egybetarthatlanul szét- és hazafutának , nagy része koplalni, mert kevés gazdának van szénakészlete. A tíz nap előtt oly vigasztalva hullott drága esőnek áldása, a rögtön rákövetkezett kérlelhetlen szárazság miatt csaknem megsemmisült. Szárazság a földben ! A hetek óta elvetett kukoricza nem mutat csirát, minden tavaszi vetés a rögök alá szorult, az olyan jól telelt, s a tavasz kezdetén reményteljesen zöldért őszi vetések arasznyi növésnél megállapodtak, kinteljesen erőltetik kalászfejeket, melyekben gabnaszemet nem fogunk találni. Szárazság a földben, mint a szivekben ! Jövő héten a szászvárosi ref. gymnasium helyiségében évi rendes értekezletre gyűlnek egybe az erdélyi ref. tanár urak. Reméljük, ott nem lesz szárazság ! Egyszersmind a gróf Kun Kocsárd gymnasiumi igazi főgondnok bőkezűsége és nagylelkűségéből gyorsan felépült gymnasiumi új szárnyépület ünnepélytyé adatik át a nevelésnek használatra, vagy—amint mondani szokás — felszenteltetik. 1. 1. Gazdasági tudósítás Pest, jan. 9. Időjárásunk e héten is száraz és meleg; fellegek ugyan több ízben mutatkoztak az égen, de csupán perczekig tartó eső hullott belőlök néhányszor. Vidékről több felől esőt jelentenek ; azon tájak legnagyobb részén, melyeket eddig elkerült, a lefolyt héten volt eső, a hervadó vetéseken üdített valamit; arra nézve azonban, hogy bőtermést idézzen elő, már elkésett : átalános azon nézet, hogy bármily kedvező lesz is ezentúl az időjárás, ez év aratási eredménye a középszerűn felül emelkedni semmi esetre sem fog, de igen valószínűleg azon alól álland. Nem csupán Magyarország, hanem egyátalában Európa egész keleti része szenvedett ez évben a szárazságtól, s így keleti Poroszország, Lengyelország és a fekete tenger melléke; déli Oroszországban, Angol- és Francziaország e gabnacsarnokában, komoly aggodalmak tápláltatnak. Ellenben kedvező idő járt a növényzetre Európa nyugati részeiben, főleg Angolországban, hol kitűnő termést várnak, és Németországban a Rajna mentén, Francziaországban is úgy látszik kevesebb kárt tett a jég, mint eleinte gondolták. Gabnaüzletben e héten nem sok változás tapasztaltatott, a hangulat elejétől végig állandón szilárd maradt, de a forgalom jelentéktelen volt, mi egyrészt azon körülménynek tulajdonítandó, hogy az izraeliták pünkösdi ünnepei e hétre estek, minélfogva a valódi üzleti hét tulajdonképen csak 3-4 napból állott. Búzát illetőleg, a kedvezőtlen aratási kilátások miatt, élénk hangulat volt tapasztalható, főleg miután az alvidék különböző helyeiről tetemes jégkárokról érkeztek jelentések, igen visszatartókká ettek a tulajdonosok, a múlt heti árak szilárdan fenn is tartották magukat, és valószínűleg emelkedtek volna is, ha a külföldön tapasztalható lanyha vagy csökkenő irányzat, a vetések ottani kedvező állása, nem tennék valószínűtlenné, hogy kivitelt remélhessünk. Külföld számára már régebben nem is történnek bevásárlások, és e héten is csupán itteni fogyasztásra és üzérkedésre vetetett meg mintegy 20.000 mérő. A ez 8 ra nézve meglehetős vásárlási kedv volt tapasztalható, e termelvény állása Németországban is roszabb lévén, idegen vevők részéről is mutatkozott kereslet, de mivel a tulajdonosok nem akartak az eddigi árakból engedni, és ezek öszhangban nem állanak a külföldi piacokon jegyzettekkel, a forgalom nem nyerhetett nagyobb kiterjedést és összesen mintegy 9—10,000 mérőre ment; az árak a múlt hetiek ; egyes részletek 5 krral drágábban adattak el, minélfogva az irányzat e, czikket illetőleg emelkedőnek mondható. Árpának csendes üzlete volt; ára nem változott és forgalma csekély. Zabot illetőleg valamivel lanyhábbra vált a hangulat és a múlt heti árak alig tarthatták fenn magukat; eladatott öszesen mintegy 10.000 mérő a bejegyzett áron. Kukoriczára nézve is kissé bágyadt hangulat volt észrevehető a lefolyt héten, mi leginkább a tetemes szállítmányoknak, s az innen eredő nagyobb kínálatnak tulajdonítandó; e mellett a szeszgyárak szükséglete is egy időre fedezve lévén, a kereslet kevésbé élénk volt: mindössze is valami 8000 mérő adatott el; ára mintegy 5 krral szállott alább. Állandóan kedvelt czikk a köles ; készlete csekély, míg a kereslet nem szűnik, minélfogva ára igen szilárd; eladatott mintegy 2500 mérő, minősége szerint 1 ft 80 kr — 2 ft 40 krjával. Hüvelyes veteményeket illetőleg általában elég szilárd a hangulat. Fehér babból eladatott mintegy 500 mérő 4 frt 45—50 krjával, a tulajdonosok 4 frt 60—80 krt is kívántak, nagy szeműre lanyha a hangulat, s ez könnyen kapható 4 ft 20 - 30 krjával. Nagy kelendőségnek örvendett a köleskása, melyből mi szállítmányok érkeztek, mind eladottak, összesen mintegy 800 mérő; ára 2 frt—30 kr, a tulajdonosok 3 frt 40 —50 krt is követelnek. Gyapjuüzletben határozatlan irányzat volt eddig tapasztalható; mai napig összesen mintegy 11,000 mázsa adatott el, legnagyobbrészt két* nyiretü, mivel egynyiretü még kevés van a piacezen. A vevők legnagyobbrészt belföldiek, miután a külföldiek be akarják várni a most kezdődött németországi gyapjúvásárok és a londoni árverések eredményét. Az árak következők : losonczi hegységi 100—117 ft, miskolcz heves