Pesti Napló, 1866. június (17. évfolyam, 4834-4858. szám)
1866-06-03 / 4835. szám
tokat, amelyek nélkül az előbb említett tárgyak alapos elintézése lehetlen volna, egyenként megjelölni. „E szempontokból kiindulva, a kiküldött albizottmány a codificatio tárgyaira nézve a következő felosztást hozza javaslatba: „Az I-so albizottmány teendői közé tartoznék : a polgári magánjog anyagi része, és pedig azon része, amely a törvényhozás állandó intézkedését igényli. Ilyenek: a) a szorosan vett polgári magánjog, amelynek körébe az egyesülési jog, a honosítási, becsi kiköltözködési törvény is tartozik; b) a telekkönyvi rendszer; c) a csődtörvény. „Minthogy azonban a telekkönyvi rendszernek szorosan a polgárimagánjog anyagi és alaki intézkedéseihez kell alkalmazva lennie, tehát a telekkönyvi rendszer kidolgozása csak a polgári anyagi és alaki jog megállapítása után válik „Szintúgy felfüggesztendő egyelőre a csődtörvény kidolgozása is, mint amelynek szükségképen a polgári magánjog elvein kell alapulnia. „A Nik albizottmány hatásköréhez volnának utalandók a polgári magánjog körébe vágó átmeneti intézkedések, részint oly tárgyakra vonatkozók, amelyek a törvények által már megszüntetett jogviszonyok maradványait képezik, részint pedig olyanokra, amelyek némely lényegesen változott jogviszonyokkal állanak egybefüggésben a minők: a) az eltörölt ősiség intézményéből fennmaradt jogkérdések megoldása; b) az úrbéri, s ezzel analóg köteléken alapuló jog- és birtokviszonyok végleges elintézése ; c) a hűbéri, s ezzel analóg forrásból eredt szolgálmányok iránti intézkedés; d) a királyi kisebb haszonvételek jogának, és e) a kegyúri jogok és terheknek, atulajdonjog terén történt lényeges átalakulás igényeihez alkalmazandó szabályozása. „A Ill-ik albizottmány feladatát képezné a polgári magánjog tárgyainak azon része, amely a nemzetgazdaság érdekeivel érintkezik, s amely ennélfogva az anyagi érdekek tárgyában kiküldött külön bizottmány egyetértésével volna elintézendő. Ide tartoznának : a) az erdészeti jog ; b) a vadászati jog; c) a vízi jog, halászati, öntözési, közlekedési, szabályozási és műépítményi tekintetben ; d) a mezei rendőrség. „A IV. albizottmány a polgári magánjog alaki részére nézve készítene törvényjavaslatokat, különösen: a) a békebíróság intézményéről; b) a hiteles helyek és ügyvédek rendezéséről; c) a polgári bíróságok szervezéséről; d) a bíróságok ügykezeléséről; e) a bíróságok irányában gyakorlandó fegyelmi jogról ; f) a polgári perlekedési rendről; g) a nemperes ügyek kezeléséről; h) a bírói illetőségről (Competentia.) „De mivel a békebiróság intézményének alkalmazása nagy részben a községek miképi rendezésétől függ , mivel továbbá a fentebb elősorolt többi intézkedések részleteire nézve a polgári bíróságok szervezete nyújt zsinórmértéket, ezen szervezés kérdése pedig elvárhatlan kapcsolatban áll a megyék kérdésével és azzal, hogy az igazságkiszolgáltatás körül a municipium befolyása mennyiben szenved korlátozást, ezen albizottmány tehát,fent elsorolt feladatai megoldásában csak akkor leend képes eljárni, ha a községek rendezése befejezve s a municipális jogok hatásköre megállapítva lesz. Minélfogva az albizottmány oda utasítandó, hogy mindenekelőtt ez alapkérdéseket, a községek és megyék rendezésére kiküldött külön bizottmány egyetértésével oldja meg, s e végből magát a nevezett bizottmánynyal mielőbbi érintkezésbe tegye. „Az V-ik albizottmány a büntető törvényhozás tárgyait venné át, s figyelembe véve az 1843-ik évi orsszággyűlésnek e tárgyra vonatkozó munkálatát, törvényjavaslatot adna : a) a büntető törvénykönyv anyagi és alaki részéről ; b) a börtönrendszerről. „A VI. albizottmány a kereskedelmi törvényhozás teendőit végezné el, törvényjavaslatokat készítvén: a) a váltójog terén ; b) a kereskedelmi törvények körül szükségelt javítások, módosítások és kiegészítések iránt; c) az áruszállítás jogviszonyairól, és d) a biztosító társulatok, segélyző egyletek, hitelintézetek és egyéb jótékony czélú társulatoknak nyújtandó kivételes jogoltalomról. „Amennyiben ez albizottmány egyik vagy másik tárgyra nézve az anyagi érdekek és közgazdaság tárgyában kiküldött bizottmány rokon feladataival találkoznék, — kell hogy azon bizott bányával érintkezésbe lépjen. „A VII. albizottmány a bányajogot foglalna rendszerbe, mind anyagi, mind alaki tekintetben. „A VIII. albizottmány elvégre az irodalom érdekeit tárgyazó törvényhozással foglalkoznak, b törvényjavaslatot terjesztene elő : a) a sajtóviszonyok végleges rendezéséről; b) az írói és művészi tulajdonjog védelméről. „Ami az itt javaslatba hozott albizottmányok által követendő vezérelveket illeti, alulírt bizottmány ez iránt feleslegesnek tart minden részletes utasítást, a bizottmány összes tagjai kétségen kívül úgy is átlévén hatva azon meggyőződéstől, hogy amely törvényhozás korától elmaradna, szintoly hibába esnek, mint az, amely a maga korát messze megelőzni akarná, s hogy a legjobb törvényhozás az, amely a nép geniusának, jogérzületének és szükségeinek megfelel, minélfogva az albizottmányok törvényhozási működéseikben bizonyosan azon egyedül helyes középutat követendik, amely a külföldi minták vak utánzásától s a magukat túlélt hazai intézmények túlbecsülésétől egyiránt távol van. „Ez okból aláíírt albizottmány teljesen elegendőnek tartaná, ha a kiküldendő albizottmányok csak azon iránypontokra figyelmeztetnének, amelyek a szükséges elvegység fenntartása, a különböző bizottmányok közti érintkezés, s e bizottmányok eljárásának egyformasága tekintetéből, a képviselőház által megállapítva lettek, amelyek alapján tehát kimondandó lenne: 1. Hogy az albizottmányok munkálataikban a törvényeinkben alapuló felelős miniszteri rendszer alapelvét vegyék kiindulási pontul. „2. Hogy kijelölvén a képviselőház körén kívül álló azon szakférfiakat, akiket tanácskozásaikra meghivatni óhajtanának, azok névsorát, a meghívás eszközölhetése végett, a ház elnökével közöljék. Pest, május 29. A Pannónia magyar viszontbiztosító intézet ma délután 4 órakor tartotta rendes évi közgyűlését, melyre a társulati részvényesek számosan jelentek meg. A gyűlést Lónyay Menyhért elnök úr megnyitván, felolvastatott az igazgatóság következő jelentése : „Tisztelt Közgyűlés! „A lefolyt 1865-dik év — mint a számvizsgáló bizottmány által megvizsgált, s '/. alatt általunk bemutatott IV. zárszámla mutatja — nem felelt meg üzletünk előbbi szerencsés folyamára alapított reményeink és várakozásainknak. „Azon kedvezőtlen viszonyokhoz ugyanis, melyeknek rongáló befolyásából az üzleti vállalatok, majdnem minden kivétel nélkül, évek óta sokat szenvednek, intézetünket érdeklőleg még egy felette hátrányos körülmény is csatlakozott,, tudniillik az, hogy a múlt évben különösen Németországon oly rendkívül nagy szárazság uralkodott, aminőre ott némely vidéken századok óta nem emlékeztek. „A hónapokon át tartott mostoha időjárás alatt egymást érték az emberi számítást meghaladó arányban támadt tűzcsapások, úgy annyira, hogy azon németországi biztosító társulatok is, melyekkeli összeköttetésünk a megelőző évekbeli szép sikert eredményezett, tavaly tetemes mértékben vették igénybe intézetünk pénzerejét, minek kimaradhatlan következménye jön, hogy a múlt 1865-ik évben 115,734 firral több kárpótlást lévén kénytelenekkifizetni, mint 1864- ben, nemcsak hogy osztalékkal nem örvendeztethetjük meg a társulati részvényeseket, sőt oly kellemetlen helyzetbe jöttünk, hogy a már három év alatt félretett tartaléktőke nagy részét is az előállott veszteség fedezésére kellett fordítanunk. „Ezen sajnos helyzetben azonban vigasztalásul szolgálhat más oldalról azon tapasztalás, hogy díjbevételünk az általánosan ismert üzleti viszonyok nyomasztó hatása mellett is nem hanyatlott, hanem előrehaladt, ami kitűnik az 1864 és 1865 dik évi bevételi eredmény egyszerű összehasonlításából: „1864-ben 111,369. folyószám alatt átvállalt 103,964,152 ft 11 kvnyi viszonbiztositott érték után a díj 641,349 ft 40 krt; 1865-ben pedig 118,079. folyószám alatt átvállalt 111,670,041 ft 57 krnyi viszontbiztositott érték után a dij 645,232 ft 15 krt tett. „Áttérve a kárállapotra: „1864 ben 2402 tűz- és szállitmányi kárért 341,108. ft 46 krt. — 1865-ben ellenben 3324 tűz- és szállítmányi kárért 456,842 ft 54 krt fizettünk ki. „A mérleg tanúsága szerint a bevételi tételek öszesen 1,160,139 ft 21 krra, a kiadási tételek pedig 1,184,080 ft 12 krra mennek, e szerint a kiadások az összes bevételen kívül a 29,019 ft 31 krnyi tartalék tőkét is 23,940 ft 91 kr erejéig emésztették fel. „Mindamellett is azonban, hogy akaratunktól nem függő körülmények érzékenyen sújtották intézetünket, alapos okunk van hinni, hogy az általuk mért csapás hatása a viszonyok jobbra fordultával teljesen el fog enyészni, annyival inkább, mert üzletünk alapjai elég erősek, azokat az 1866. és későbbi évekre áttett 455,781 ft 83]krból álló díjtartalékkal újabban is tetemesen szilárdítottuk. „Nem mulasztottuk el az üzlet körében, annak fokozatos emelése és kifejtésére irányzott törekvésünkkel, az intézet pénzeivel való legcélszerűbbnek vélt gazdálkodást párosítani. „Ennek eredményéül, mint a múlt év folyamában társulatunkra nézve legérdekesb eseményt említhetjük fel, a nádor utczában 21. sz. alatt fekvő Oszvald-féle háznak a legközelebb tartott rendkívüli közgyűlés határozata folytán történt „3. Hogy minden albizottmány kebeléből egy elnököt és előadót válaszszon, nemcsak a tanácskozások vezetése s a munkálatok egybeállítása végett, hanem még azon czélból is , hogy ezek oly rokon kérdések felmerültével, amelyek egy más bizottmány feladatára is vonatkoznak, eme bizottmánynyal érintkezésbe lépjenek; fennmaradván minden albizottmánynak azon joga, hogy e czélra az elnökön és előadón kívül más tagokat is kiküldhessen. „4. Hogy azon előkérdéseket, amelyekről több törvényhozási tárgy alapelvének megállapítása függ, a codificationális bizottmány elnökének bejelentsék oly czélból, hogy az, e kérdések megvitatása végett, az összes bizottmányt egybegyűjthesse, s ez, szükség esetében, a többi bizotmányokkal tartandó értekezlet iránt intézkedhessék. „A meghívandó szakférfiak részére ugyanazon díjak volnának utalványozandók, amelyek a törvényben a képviselőház tagjaira nézve vannak megállapítva. Az eziránti intézkedés azonban a képviselőház jogköréhez tartozván, szükséges , hogy e kérdés a legközelebbi országos ülésben előterjesztessék. „Minden albizottmány önmaga jelölhetvén ki legalaposabban azon segédeszközöket, amelyekre működése közben szüksége van, ezeket az albizottmányok elnökei vagy előadói jelentsék be a ház elnökének, aki azok megszerzéséről intézkedni kell. „Hátra volna még az egyes albizottmányokhoz választandó tagok számára nézve véleményt adni, de e tekintetben, alulírt albizottmány nézete szerint, a czélnak leginkább megfelelő eljárás az lenne, ha a codificationális bizottmány tagjainak számára jelentkezési ívek nyittatnának, hogy minden egyes tag azon albizottmányt, amelyhez csatlakozni óhajt, önként kijelölhesse, nem forogván fenn semmi ok arra, hogy azok, akik a codificationális nagy bizottmányhoz már a képviselőház által megválasztottak, most egyes szakmák szerint ismét választás alá essenek. Azokra nézve azonban, akik egyik albizottmányhoz sem jelentkeznének, az összes bizottmány a beosztás jogát teljes indokoltsággal érvényesíthetné. „E jelentkezési ívek az új képviselőház irodájában június 8-ig volnának nyitva tartandók, s e határidő leteltével alulirt albizottmány azokat egybeállitván, minden egyes albizottmány szám- és egyén szerinti alakítására nézve, kész javaslatot lenne képes a nagy bizottmány helybenhagyása alá terjeszteni. „Pest, május 29. 1866. Horváth Boldizsár, előadó.“ A bizottmány helyesléssel fogadva az albizottmány eme munkálatát, azt kinyomatni, és tárgyalására f. hó 9-ét kitűzni határozta. megvételét, amelybe fektetett pénzösszeg után jelentékeny hasznot húz intézetünk. „Hasonlókép a biztos elhelyezés melletti magasabb jövedelem eszközlése szempontjából tetemes összeget képező Magyar Földhitelintntézeti jövedékjegyeket vásároltunk, s e mellett a lombard-üzletet is behoztuk, a választmány jóváhagyása hozzájárultával. „Reméljük, hogy igyekezetünknek sikerülene intézetünket azon a színvonalon továbbra is megtartani, melyre azt mind a hazában, mind a külföldön a feléje hajló bizalom felemelte. „Tisztelettel maradván. „Pest, máj. 29. 1866. Az igazgatóság. Fuchs, Lévai, Ebner, Ács.“ Azután a számvizsgáló bizottmány jelentése olvastatott, mit a mérleg előterjesztése követett. Ezek tudomásul vétele után felhíván elnök úr a közgyűlést az alapszabályok értelmében eszközlendő választások teljesítésére, miután a 4 év, melynek tartamára elnöknek megválasztatott, eltelt, megköszönve a társulati részvényesek bizalmát, az elnökségről lemondott, s megérintvén még, miszerint a szárazság, mely főleg külföldön nagy mértékben uralkodott, vonta maga után azon sajnos eredményt, hogy az intézet, mely azelőtt oly szép szerencsével működött, ezúttal osztalékot nem adhat, s azon reményét fejezte ki, hogy az új elnökség alatt, az időjárás megváltoztával és a viszonyok kedvező alakulásával, az intézet jobb sikernek örvendhetene. A részvényesek által beadott szavazatok az ezek összeszedésére kiküldött bizottmány által még a gyűlés folyama alatt összeszámíttatván, a választás eredménye jön, hogy a kilépettek úgyszólván egyhangúlag újra megválasztottak; még pedig elnöknek Lónyay Menyhért, — választmányi tagoknak : gr. Apponyi György, Fiuk Ede, Hajós József, Kochmeister Frigyes, — igazgatónak Ebner Nép. János,— számvizsgáló bizottmányi tagoknak Giczey Samu, Goldberger Zsigmond, Kern Ágoston, Koppély Frigyes, Ullmann M. G. és Weninger Vincze urak. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök és jegyző mellé az alapszabályok értelmében, mint részvényes tag — Bereznay István ur kineveztetvén, a gyűlés szétoszlott. Vidéki tudósítások: Zalaegerszeg, máj. 28. Hazánk alkotmányos életének egyik hökeblü lelkes veteránját, az életkorának 74 ik évében jobblétre szenderült Koppány Ferenczet, s benne azon kimúlt igaz hazafiak egyikét kisértük tegap az örök nyugalom helyére, kinek keble mindvégig telve volt a honszerelem ama lángérzetével, mely a költő e szavaiban nyilatkozik : „Te vagy a gyermek imája, Te az ifjú lángolása, Te a hölgynek érzeménye, Te az agynak végfohásza. És a férfi őrfigyelme Véled alszik, véled ébred, Szent nevednek hallatára. Szive dobban, lelke éled.“ A boldogultat még az 1822-ik évben szóltá a közbizalom a megyei közélet napszámosai sorába, akkor megyei aljegyzőnek választatván meg, s hét évvel utóbb, az 1829-ik évben, az aljegyzőségböl megyei főpénztárnokságra emeltetett. — Ezen állását, szakadatlan közszeretetben és bizodalomban részesülve, egészen az 1848-ik évig megtartó, egyszersmind pedig a megye alapítványoknak s a megyei összes nemesség választmányilag kezelt közös vagyonának gondnokságával és pénztárnokságával is felruházva volt, mely utóbbi hivatalát a Bach-rendszer uralma alatt is, a megye közönségének legbensőbb elismerésére jogosult ügybuzgósággal, melynek köszönhetni különösen az ezen köztulajdont és alapítványokat elnyeléssel fenyegető hatalmi intenziók meghiúsulását, az 1861-ik évig folytatta, amikor a 11 évi gyötrő álmaiból feleszmélt pillanatnyi alkotmányos megyei élet bekövetkeztével közfelkiáltással 1 ső alispánnak meg választatott. A már akkor 68 éves, öszbeborult hazafit most is előttem látom e megválasztatása boldog perczeiben, szemeiből örömkönyek ragyogtak, s arczán a fájdalom békéiből szabaduló honfiúi öntudat derengő érzete ünnepelt. Hivatali állását, melylyel oly méltóan tisztelé meg választóinak bizalma, a legnagyobb buzgósággal, s aggkora és már gyengülni kezdő egészsége daczára is a legkitartóbb fáradhatatlan szorgalommal s példás pontossággal tölté be. Hivataloskodási örömei azonban csak pillanatokon át tartók valónak, mint azon alkotmányos élet fellobbanása, melynek hajthatatlan híve volt haláláig. A Schmerling-politika előtérbe nyomulásával ő is visszavonult ismét a magánélet csendes házi tűzhelyéhez ; emésztő nyugalommal, mint az üdvtelen béke szokott lenni, hordván kebelében a honfiúi szív felújult sebeit, s az ezzel társult azon fájdalmakat, melyeket minden gyermekeinek, kedves fiának és három kedves szép leányának életük legszebb virágkorában elhunytára emlékezése táplált lelkében. A boldogult, bizton hiszem elmondhatni, hazánk nagy fiának, Deák Ferencz úrnak is egyik legszeretettebb régi jó barátja volt. A most mélyen tisztelt nagy hazafinak a megye közönsége által 1861-ben készíttetett s díszes aranykeretbe foglalt életnagyságú pompás képe, rendeltetése helyén, a megyeház teremében, a csakhamar leverő fordulatot vett politikai helyzet közepette felfüggeszthető nem lévén, s felfüggesztése boldogabb és hozzá méltóbb időkre halászatvan . K. F. nek jutott azon kiváló szerencse is, hogy a kép az ő házánál letéteményeztetett, egyik szobájában felállítva, mint legféltettebb, s mint visszavonulásával folyton hanyatló egészségi állapotában mindinkább lankadó lelke előtt legdrágább kincset őrizvén azt magánál gondosan, s mutatván sajgó gyönyörrel a hozzájövőknek. A végtisztelet adója méltó mérvben nyilvánult azon tisztelet érzetéhez, melyett K. F. a megye minden polgáraitól kiégetnek ; nagyitás nélkül elmondhatni, hogy legalább is 3000 lélek vette körül és követte a koporsót, mely a hazáért hü ragaszkodással lángoló honfiúi nemes lélek kihűlt porhüvelyét fedé. Üdv lelkének! Áldás hamvaira Végül, a gyásztudósítástól eltérőleg, de szintén méltán elszomorodott lélekkel lehet megemlítenem, hogy a május 23. és 24-ei fagy, mely úgy látszik, országszerte pusztított, vidékeinket sem kímélte meg, a szöllök, gyümölcsök jobbadán teljesen elfagytak; a rozsok, amint idáig kivehetni, legalább is 3/4- ed részben bizonyosan áldozatául estek; néhol már kaszálják is, hogy hajdinával vagy más valamivel lehessen némileg pótolni. Tengeri, burgonya, paszuly mind kiölve lenni látszik; többen azonban reményük, hogy e terményfélék utánhajtással segíteni fognak magukon; mások pedig már az elfagyott helyébe újabban ültettek. Folyó hó 25. és 26-kán szép csendes meleg eső volt; ha az eddigi kegyetlen időjárás továbbra kedvezőre változva maradna, úgy a már szintén felettébb elnyomorodott, neki sárgult búzák, s az ekkoráig igen szép árpák, zabok, még tűrhető termést adhatnának. Ezen fagy által hazánkra mért utóbbi rettenetes csapás, megyénkben mindenesetre legsúlyosabban találta a megye Balaton-melléki lakóit, kik közül többen már a tavasi esztendő mostohaságainak is majdnem éhen haló áldozataivá lettek. Hr. F. H.-M.-Vá sá rhely, máj. 31. A f. hó 24-ki éjjeli fagy elpusztított mindent. Nincs szőllő, burgonya, bab, egy szóval a kerti veteményeknek vége van, a búza és őszi árpának szintén ártott. A búzának keble 10 ft. Különfélék. Pest, junius 2. — Ő cs. kir. apostoli Felsége f. évi martius 22-töl kelt legfelsőbb határozványával dr. Argenti Döme kir. tanácsosnak a homoeopathiáról irt munkáját („h. gyógymód“ 5-dik kiadását) legkegyelmesebben elfogadni, s egyszersmind elrendelni méltóztatott, hogy fentemlitett szerzőnek a legmagasabb köszönet nyilvános utón írásban tudtul adassák. (Hasonsz. lap. 5-ik sz.) — A pesti állatkertnek már épületei is láthatók. A „Hazánk s a Külföld“ közelebbi száma, mely ígéri az állatkert minden nevezetes részletét közleni, most a kis medvék igen diszes ketreczét hozza, háttérben sziklacsoportozatokkal. Közelebb a majomházat, bagolyvárat, farkasvermet, szarvas-aklot’s a többit fogja csinos rajzokban közleni. — A budapesti ügyvédek által f. évi május 30-kan megkezdett közgyűlésnek folytatására ugyanazon ügyvéd urak f. évi junius 6-kán délután 5 órára a rendes tárgyalási terembe meghivatnak. Pest, junius 1. 1866. Nagy Károly. — A pesti ág. hitv. egyháztanács legutóbbi ülésében, a gymnasium igazgatójává Greguss Gyulát, az elemi tanodák igazgatójává pedig Pfitzner Jánost választotta meg. — Az első magyar általános biztosító társaság hivatalnokainaknyugdij-alapja már a 38.000 ftot meghaladja. — Folyó évi május hó 27-én a pesti lövöldében tartott széllövéskor dijat nyertek . Szeglövéssel : Grund úr ifj. Ludwig Jánosnak, Zettner ur id. Kimer Józsefnek. Négyes kör lövéssel : Pan ur magának, Pan ur Emmerling Károlynak, Preiss ur magának, Thaisz ur magának, Grund ur magának, Nietsch ur magának, Corland ur Érti Károlynak, Nietsch ur magának, Thaisz ur Auspitz Szilárdnak, Urosevita ur magának. — A magyar földtani társulat máj. hó 23-kán tartott szakülésében Kubinyi Ferencz elnök úr azon szomorú jelentéssel nyitá meg az ülést, hogy herczeg Eszterházy Pál , főméltósága nincs többé. A társulat jelen volt tagjai megindulva értesülvén a magas pártfogó elhunytáról, elhatározták: a magas elhunytnak családjához fájlaló iratot intézni, s egy külön tartandó ülésben a felett tanácskozni, mi módon tisztelje maradandóan a m. f. társulat elhunyt magas pártfogója emlékét. Kubinyi Ferencz elnök úr értekezett azután Kutyavár puszta geológiai viszonyairól, s az általa az ottani cerithium-mész-sziklában felfedezett fülkékről. Ezen felfedezés annyival érdekesebb, amennyiben a szomolyai Kaptár-völgyben, Eger városa közelében, szintén fordulnak elő hasonló fülkék, melyekről elnök úr a magyar akadémia múlt évi üléseinek egyikében már értekezett. Egyszersmind az értekező a fülkékre és a diósdi foraminifera-mészképletre vonatkozó ábrákat, s a gyűjtött kőzetfajokat és kövületeket is bemutatta. Elnök úr értesíti továbbá a társulatot, miszerint a jegeczes zöldelem-érczásvány új selhelye tudomására jutott Magyarországban, melyet annak idejében felfedezend. Hantken Miksa titkár szólott a buda-esztergomi eocén tengeri képlet kitünőbb szintjeiről. Kiemelvén értekező azon nagy fontosságot, melylyel valamely vidék geológiai alkotása megállapításánál az u. n. szintek, t. i. bizonyos kövületek által élesen jellegzett rétegek vagy rétegcsoportozatok ipari tekintetben bírnak, négy kitűnőbb szintet mutatván ki a buda-esztergomi vidék tengeri eocén-képletében, melyek a bányászati munkák kivitele alkalmával biztos vezérfonalul szolgálhatnak. Bernáth József, másodtitkár úr közölte a cs. k. földtani birodalmi intézet legújabb gyűléseiről és működéseiről azt, ami vagy általános tudományos érdekkel bír, vagy hazánkra különösen vonatkozik. Hantken Miksa, első titkár: — XV. Kimutatás azon összegekről, melylyek a pesti szegény gyermekkórházi sorsjegyekért a következő t. ez. hölgyektől és uraktól beküldettek, mi egyszersmind nyilvános nyugtául szolgál: Hollán Ernőné 19 frt, Heindlhofer Robert 1 ft 5 kr. Kriszthaber Lipót 8 ft 75 kr, Rudoychich Ign. 5 ft 25 kr, dr. Papp S. 1 ft, Bilakovics J. 10 ft, Trsztyenszky J. 1 ft 5 kr, Pressburger Samu 8 ft 75 kr, Eibenschitz J ak. 2 ft 75 kr, dr. Schabutky Mih. 10 ft, Benes Samu 12 ft 95 kr, Folly Mihály 10 ft 50 kr, Domaházy Józs. 6 ft, Braun Samu 2 ft 10 kr, Spuller Janka 12 ft 50 kr, Édes Abrah. 8 ft 75 kr, Hajnal Laj. 10 ft 50 kr, Burger Józs. 3 ft 85 kr, Jakobcsics Anna 8 ft 5 kr, dr. Schroder József 10 ft, Weiss Károly 35 kr, Rosenfeld Mór 2 ft 10 kr, dr. Szabó Ferenc* Miskolczról 3 ft, Jendrassik Jenő 4 ft, Szabadfly Sándor 9 ft, Andreánszky Bold. 3 ft, dr. Schmper DAr. 70 kr, Ziegler Albert 10 ft 50 kr, Kelemen Incze 2 ft 45 kr, Gamiser Ant. 8 ft 5 kr, Thurner Mih. 8 ft 75 kr, Fleischhackert Laj. 1 ft 5 kr, Polen Péter 8 ft 75 kr, özv. Halasy Ignáczné 20 ft 50 kr, dr. Tauber József 10 ft,50 kr, Roth Márton 4 ft 20 kr, Kopácsy Dezső 2 ft 10 kr, dr. Höcke Lajos 5 ft, Feldmann Lipót 2 ft 80 kr, dr. Hagelman Mih. 12 ft 50 kr, Wächter 2 ft 80 kr, dr. Kis Jakab 3 ft, Káposztás Istv. 8 ft 75 kr, Silberstein Józs. 3 ft 50 kr, Engels Adam 8 ft 75 kr, Sonnenfeld Ján. 2 ft 10 kr, Mocsonyi Antal 4 ft, a lőcsei postahivatal 1 ft 5 kr, Ömböly Andor 3 ft 15 kr, Firsich Jakab 1 ft 5 kr, Deutsch Lipót 1 ft 40 kr, Diamant Maier 2 ft 10 kr, Eisler H. M. 1 ft 5 kr, dr. Gerzsó Ján 10 ft, Schuck M. 5 ft 25 kr, Niederhauser Ádám 2 ft, Tóth Sándor 6 forint, Vajda Péter 5 ft, dr. Wagner Albert 1 ft, Wichs Jakab 8 ft 75 kr, Hammermüller Armin 7 ft 35 kr, Ganser A. 1 ft 75 kr, Kugel József 70 kr, Bogisics Sebastiani Klára 9 ft 50 kr, Burián Pálné 3 ft, Oroszi Miklós 12 ft 50 kr, Mukics Ernő 5 ft, Mukics Miklósné 7 ft, Czorda Bódog 2 ft, Szirmay Pál 12 ft 50 kr, Schöffer Ign. 1 ft 5 kr, dr. Mittich Márk 10 forint 50 krajczár, Wessely Samu 8 forint 75 kr, Kohn Áron 1 forint 40 kr, Wolas Mózes 2 ft, Faber Leó 1 ft 40 kr, Stetka Kálmán 4 ft 55 kr, Politzer L. J. 1 ft 5 kr, dr. Koblitz Ede 1 ft, dr. Winkler József 12 ft 50 kr, Singer Jak. 1 ft 5 kr, Chrobák József 2 ft 20 kr, KéSmárky Samu 4 ft 50 kr, Papp Fer. 10ft 50 kr, Mackl György 17 ft 50 kr, Rust Bernát 10 ft, Kögl András 8 ft 5 kr, Spiller és fiai 5 ft 25 kr, Adler Mór 8 ft 75 kr, Cosits Ferd. 5 ft 95 kr, Levius S. B. 5 ft 60 kr, Dobr 1 ft 5 kr, dr. Simon Pál 10 ft 50 kr, Ursziny M. 2 ft 50 kr, dr. Csappert Leo 7 ft, ifj. b. Kemény Istv. 4 ft, Oberst Károly 8 ft 75 kr, Pétery Kár. 5 ft, Planer György 6 ft, Sipéky Sándor 4 ft, Papp Simon 6 ft, b. Miske Imréné 7 ft, Perczel Béla 6 ft, dr. Horeczky Fer. 6 ft, Rumberle Ant. 2 ft 50 kr, Sztankovics Ádám 12 ft, Gussman Izsák 3 ft 15 kr, Karczag József 5 ft, gr. Pejacsevich Márk 5 ft, dr. Páray János 12 ft 50 kr, Wallasek Ede 8 ft 75 kr, Heller J. 1 ft 75 kr, Pongrácz Fer. 9 ft 50 kr, Grossfeld IgD. 1 ft 5 kr, dr. Kuna Zaig. 5 ft, dr. Madarász Rezső 7 ft 50 kr, Molnár Béla 11 ft 90 kr, Sugár József óri Lajos 5 ft 95 kr, Hegedűs Károly 7 ft 35 kr, Galántha Ede 11 ft, Kovács József 8 ft 75 kr, Godra József 8 ft 75 kr, dr. Schuller Dávid 10 ft 50 kr. — Pesten, 1866. május 1 én. Czanyuga József, pénztárnok. Nemzeti Izinház: junius 3-ára van kitűzve : „A BENOITON CSALÁD.“ Vígjáték 5 felv. Gabonaárak Pesten máj. 30-án. 3.75-4.20. 3.30-3.50. 2.00—2.35. 2.25-2.35. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről junius 2 ról: 5% metalliques Nemzeti kölcsön Bankrészvény . Hitelintézet Londoni váltók l'izüst . . . Arany . . . 57.35. 60.85. 661... 125.80. 124.75. 126.25. 5.98. Búza Rozs Árpa Zab A „P. Napló“ távsürgtényei. Hannover, jun. 2. A nemesi kamara mai ülésében Rössing indítványozta, hogy a királyhoz intéztessék felirat, melyben ki legyen jelentve, miszerint a rendek helyeslik Hannover eddig követett szövetségi politikáját, s legyen kifejezve azon óhajtás : törekedjék Hannover a béke fenntartásán, eshetőleg pedig a szövetségi társakkal a béketörők ellen forduljon. A szövetség alkotmány biztosítására a rendek a bizottmány javaslatának életbeléptetését ajánlják. Berlin, jun. 2. A pénzügyminiszter egészségi okoknál fogva kilépett a minisztériumból. A mai „Nordd. Alig. Zig“ írja . A holsteini rendek egybehivására vonatkozó ausztriai nyilatkozat világos hadi kihivásnak tűnik fel. A kimondott czélbóli egybehivás , hogy t. i. az alattvalói viszony, melyben Holstein a szerződés szavai szerint Poroszországhoz áll, rendeztessék, a szerződések eclatáns megtörése és Poroszország szuverainitási jogai elleni támadás gyanánt tűnik fel, melynek Poroszország kénytelen lenne ellene szegülni. Azonban kívánja és reményli az utolsó pereben, hogy Ausztria a jelzett rendszabályt nem fogja életbeléptetni. München, jún. 2. Pfordten szerdán utazik el Párisba, Bloome ma utazott el Bécsbe. A hadsereg rendkívüli kiegészítése 18,610 emberrel elrendeltetett. KÜLFÜLIK. A párisi conferentiáról. Mint a régi „Presse“ hallja, a conferentiára meghívott kormányok mindenike feltétel nélkül fogadta el a meghívást. A válaszjegyzékben netalán kifejezendő némely fenntartások kifogást tehetnek a conferentia egyes pontjaira, de nem maga a conferentia megnyitására nézve. Csak a megnyitás napjára nézve folyhatnak alkudozások. Azonban egy párisi lap szerint a megnyitás a jövő hét közepén történik, mégpedig nagy ünnepélyességgel, és személyesen Napóleon császár által. Az orosz és angol külügyminiszterek megérkeztét már várják Párisban. Jövő héten várják gróf Mensdriff, gróf Bismark és Lamarmora tábornok megérkeztét. A semleges hatalmaknak a német szövetséghez intézett meghívójáról, annak tartalmáról és az ennek nyomán kelt frankfurti határozatokról szólt már röviden a telegráf.