Pesti Napló, 1867. április (18. évfolyam, 5084–5107. szám)

1867-04-16 / 5096. szám

s­ nek tekinti, minden módon oda törekedni, hogy azon állami és nemzeti kötelékek, melyek Ba­jorországot teljesen Éjszak-Németországhoz kös­sék, minél előbb létesíttessenek. — Berlin, ápril 14. Azt állítják, hogy a kormány állása a módosított alkotmány­tervvel szemközt következő: a birodalmi gyűlés tagjai számára megszavazott napi­díjak félrevetése ; a népesség egy százaléka a hadsereg számára békeállapotban 1872. jan. 1-jéig; annak utána évenkénti meghatározása a hadsereg létszámá­nak ; a mostani létszám azonban, a kiadásokkal együtt, mindaddig fenntartandó, míg e tekintet­ben egy szövetségi törvény által történik válto­zás; továbbá évenkénti megállapítása a költség­­vetésnek, ide értve a bevételek előleges felveté­sét is. A hadi költségvetést, a­mennyiben az már meg van állapítva, nem szükség évenként meg­szavazni, és az felvilágosítás végett részletezve fog előterjesztetni. A terv elfogadása ily alakban valószínű, miután a nemz­eti szabadelvűek egy része is mellette van. — F 1 p r e n c, ápr. 13. A kamara az Ausz­triával kötött kereskedelmi szerződést 228 sza­vazattal 15 ellenében elfogadta. — Persano pere bevégeztetett, a bírák az ítélet felől tanácskoznak. — Bukarest, apr. 14. Ovrenovics Mi­hály szerb fejedelem, kit útjában a belgrádi basa kisért, már elutazott Belgrád felé. — Páris, apr. 14. Jól értesült körökben bizonyosnak mondják, hogy Poroszország ki fogja üríteni Luxemburgot. Hol semminemű más hivatal, magán vagy orszá­gos képviselet össze nem köthető. Vidéki tisztviselők kijelölésénél az illető vidék kifejezett óhajtása és véleménye figyelem­be veendő. 6. Végül általános vezérelvül kimondatik, hogy a megyei tisztviselők — a fent elősorolt kellékek fennforgása mellett, vallás és nemzeti­ségi különbség nélkül választhatók meg, — ma­gától értetődvén, hogy azon járásokban, melyek­nek polgárai különböző nemzetiségűek, tekintet fordítan­dó arra, hogy a kijelölendő és megvá­lasztandó tisztviselők az ott divatozó nyelveket beszéljék. Ez elvekre jelenti a „Hon“ tudósítója, hogy nem fog°dtattak el, s valóban nagy szolgálatot tesz Arad megye ez elveket állítólag ellenző kö­zönségének, ez irány­elvek elhallgatásával, mert ez elvek el nem fogadása értelmiségük és haza­­fiságuk szigorú kritikája lenne. A dolog azonban egészen másként áll. Ez elvek érdemileg vita tárgyát sem képezték, mert román testvéreink ez elvek­ tekintetében meggondolási időt kérvén, az nekik megadatott, s noha a megyei Deák párt, mint a bizottsági értekezlet többsége, ez elveket azonnal többségével elfogadhatta volna — ezt nem tette, hanem későbbi elhatározásnak tartotta fenn. Meg kell még említeni, hogy egyes kiváló Szabadelvűek részéről Arad megye tanácskozási teremében, még előzmény nélkül álló eset adta magát elő, a­mennyiben a sajtó­szabadság támad­­tatott meg. Végül azon óhajtással zárom be tudósításomat, vajha a kormány megyénk főispáni székét egy­, a személyi érdekeken és ezek sugallatain felül­emelkedő egyénnel mielőbb betöltené, hogy va­­lahára mi is élvezhessük már, az alkotmányos­ság napjának, előttünk különösen sötét fellegek­­től eltakarva volt áldást hozó sugarait. Tabajdi Károly: Különfélék. Pest, ápril 15. — Somogyból értesülünk, hogy ott az alakuló gyűlés folyó hó 24 én, a tisztválasztás 25-én fog megtartatni, ezt megelőzőleg pedig a bizottmány tagjai ugyan­­. hó 23-kora reggeli 10 órakor magánértekezletet tartandónak a megyeház ter­mében. — Somssich Pál ma utazott Somogyba. — A magyar irók segélyegy­­edének a f. hó 22- kén tartandó hangversenyére váltott jegyekért újabban felülfizettek : E­r­i­c­h Gusztáv nyom­datulajdonos és kiadó négy körszékért 100 forint. W­e­i­s­z Bernát két körszékért 10 ft. gr. R­h­é­­dey Jánosné egy körszékért 4 ft. Csengery Antal két zártszékért 5 ft. Gyulai Pál egy zártszékért 3 ft. — E­s­z­t­er­gom megy­e tis­z­t­u­j­i­tás­a, mint Esztergomból nekünk sürgönyzik, az ösz­­szes bizottság s nagy közönség jelenlétében, nagy lelkesedéssel és közmegelégedésre, két óra alatt véghez ment. Alispánok lettek, közfelkiáltás utján, Vargha Benedek és Závody Albin. — Békés megye alispánjai Karassiay és Jancsovics lettek. — Kinevezés. Bay György a belügymi­nisztériumba osztálytitkárrá neveztetett ki. — Szegedről sürgönyzik nekünk, hogy ott tegnap (ápril 14-kén) Molnár bucsudiszelvadása ismét nagy lelkesedést gerjesztett. Deák, An­­drássy, a minisztérium képét, s az apotheosist tüntették fel. — A tanár egy let tegnap tisztelkedett K. Eötvös közoktatási miniszternél, ki­­s válaszá­ban azon helyes elvet mondotta ki, hogy a kor­mánynak az oktatás szabadságát is oltalmaznia és ápolnia k­ell, mert a nevelés czélja az egyéni­ség minél teljesebb kifejlesztése csak ily módon érhető el. — Ballagi Mór írótársunkat nagy csa­ládi veszteség érte. Első­szülött fia, a 20 éves László, másodévi jogász, tegnap meghalt. A ritka kedvességű ifjú iránt nem csak szülői, hanem minden ismerői szép reményeket tápláltak. Nagy szorgalommal tanulmányozva készült jövendő pályájára. A Prot. egyházi és a „Családi lapokban több dolgozata jelent meg. Most van sajtó alatt első nagyobb munkája, Bunyan világhírű „Za­­rándok-utjá“-nak fordítása angolból. Békével nyugodjanak porai! A köztisztelet és rokonszenv vigasztalja a lesújtott apát! — Gyöngyös városa bizalmi feliratait a minisztériumhoz és Deák Ferenczhez vettük, de — mint annyi sok egyebet — helyszűke miatt nem közölhetjük. — Pozsonymegye bizottmánya ülését e hó 11-kén nyitotta meg Pálffy József gróf nagy lelkesedést gerjesztett beszéddel, me­lyet, sajnáljuk, hogy helyszűke miatt nem közöl­hetünk. A tisztujitás 24-kén lesz, mikor is csak bizottsági tagoknak lesz a terem ajtaja nyitva. A tisztviselői fizetésekre nézve az eddigi mód­szert fogadták el. — Zalában a Deák párt egyhangúlag Sü­meghy Ferencz orsz. képviselőt jelölte ki első alispánul. A lövői járási bizottsági tagok, kik ez irányban közreműködni, s a pártszenvedélyeket lecsillapítani elhatározvák. Molnár Pál országgy. képviselő által A.­Lendván, a nagy vendéglő teremébe 16-án tanácskozmányra hivattak össze. — Per­kát­a községe (Fehérben) köszönetet mond a magyar gazdasszony egyletnek az ínsé­gesei számára átküldött 100 ftért.­­ A koronázási előkészüle­tekről eddig ezeket hallani: A város főbb térein, melyeken a koronázási menet átvonul, diadalíveket állítanak. A király halom a lánczhíd­­tér közepén fog emelkedni. Állványok lesznek mindkét Dunaparton, melyeket a városhatóság építtet. Aztán népünnep , kivilágítás, fáklyás­menet. — A bártfai fürdőt és ásványvi­zeit Wanick és társa ez idén több évre kibé­relték, s mindent elkövetnek, hogy e jeles fürdőt a legczélszerűbben és kényelmesebben felszerel­jék. Fürdőorvos Chyzer Kornél m­. akad. 1. tag. Figyelmeztetjük olvasóinkat a lapunkban e für­dőről megjelent hirdetésre. — Selmeczen, mint értesülünk, G. S. pol­­gárnagy F. P. árvagyám, H. A. tervsz. tanácsos, K. V. gazdasági előadó, s M. D. telekkönyvve­­zető, mely utóbbi mint főjegyző, fognak közegyet­értéssel megválasztatni. Az előtanácskozás e hó 16 kára van kitűzve. — Brahms J. hangversenye húsvét hétfőn esti 7­­2 órakor a vigadó kisebb termében követ­kező műsorozattal megy végbe: 1. a) Változatok egyik saját tétele felett Brahms, b) Toccata (F-dur.) Bach J. S. Brahms. 2. Ének. 3. a) An­dante Bach F. W. b) Deux Caprices Dom. Scar­­latti. c) Scherzo Brahms. Brahms. 4. Symphoniai tanulmányok (részben még kéziratban) Schu­mann. Brahms. 5. Ének. 6. Változatok Paganini­nek egyik tétele felett Brahms. Brahms. — A bécsi hadinségügyi egylet eddig 61,000 frtot fordított Csehországnak a ta­valyi háború alatt szenvedett vidékeinek segé­lyezésére. Ez összeg részint adakozásokból, ré­szint színi előadások, s egy tánczvigalom jöve­delméből folyt be. Most ugyanazon egylet sors­játékot rendez, melynek jövedelmét szintén azon vidékbeli lakosok segélyezésére fogják fordítani. A húzás május 10 -én lesz. Egy-egy sorsjegy ára 50 kr. — A fehérmegyei honvédsegélyző egylet köz­gyűlése f. hó 22-én Sz.-Fehérvárott a városház teremében, délelőtti 10 órakor fog megtartatni. — A „Hungária“ biztositó társulat bajai­nak egy Julius Hirsch nevű úri­emberben Lipcsé­ben monographja akadt. Ugyanő egyéb biztositó intézeteket is készül elővenni.­­ A „Pannónia“ magyar viszontbiztositó in­tézet részvényesei arról, hogy az 1866-dik évre eső 12 írt osztalékot az intézeti pénztárnál mai naptól kezdve naponként délelőtti 10—12 óráig felvehetik, azon megjegyzéssel értesittetnek, hogy az illető V. számú szelvénynyel együtt a IV. számú is bemutatandó. — Az egyetemi beiratások a folyó tanév II. felére ápril 25-én kezdődnek, s ezúttal nyolcz napig, azaz május 2-ig tartanak. — Hibaigazítás. Lapunk vasárnapi számá­ban a 3-dik oldal­­­só hasábján, a „Különfélék“ 6-dika után — „Honiból írják nekünk“ stb. — az utolsó sorba : „egész megyében örvendenek“ szedői figyelmetlenségből került oda e szó : „5 szot,a­mi onnan elhagyandó, a legnagyobb baj, mely egyelőre a reformbará­tok törekvéseit zsibbasztani, a tory kormány győzelmét, habár rövid időre is, biztosítani fogja. C o l e r i d g e ur, természetesen Gladstone úr és szorosabb pártjának sugallatára, mielőtt a re­form­beli bizottmányi tárgyalás alá kerülne, bizo­nyos utasításokat kívánt adatni a bizottmánynak. Erre a szabadelvű pártból mintegy 50 tag külön értekezletet tartván, e halasztásra számított mes­terfogás ellen nyilatkozott, s az értekezlet hatá­rozatát Gladstone úrral közölte. Coleridge úr indítványának, miután Disraeli úr kabinetkér­dést csinált belőle, nem volt más eredménye, mint hogy Disraeli urnak az említett szakadás által még a bizottmányi tárgyalás előtt erkölcsi győzelmet adott az eddigi szabadelvű többség felett. A hiba Gladstone urnak tulajdoníttatott, s e miatt még a szabadelvű táborban is nagy elle­ne a harag. Pedig a tényállás az, hogy sok úgy­nevezett reformer minél olcsóbban szeretne a reformkérdéstől szabadulni, s azért sürgeti any­­nyira a rendszabály valósítását még ezen ülés­szak folytában, hogy sport idényét majd nyugton élvezhesse a parl­amenti szünet alatt, akár ki van a nép elégítve, akár nincs. Nem úgy Glad­stone úr! Ő a kérdést komolyan, s habár nem végleg is, de a fennforgó körülmények közt leg­alább mindenik félre nézve kielégítő módon óhajtja megoldva látni. Gladstone úr tehát mó­­dosítványt jelentett be a háznak, miszerint a kormány törvény­javaslatának a házbérlők(House­­holders) szavazatjogára vonatkozó záradéka (1. a házbérlő teljes körú legyen és ment minden törvényes képtelenségtől, 2. bármely évben jú­lius utolsó napján tényleges bérlője legyen, s volt legyen már két évig valamely háznak stb. és saját személyében fizeti a szegénységi adót), ek­­kor alakíttassák át . Szavazónak bejegyzendő mindenki: 1. ha teljes körű és nincs törvényes képtelenséggel terhelve; 2. ha egy évig háznak stb. bérlője volt, akár maga, akár a háztulajdo­nos fizesse a szegénységi adót. E módosítvány, a­mint táviratilag már közöltük, a múlt pénteki al­sóházi ülésben 310 szavazattal 289 ellen, tehát 21 szavaz­attöbbséggel félrevettetett. A tory kormány tehát egyelőre meg volna ment­ve. De hogyan áll már most a dolog a reformoügy­­gyel ? A lapok, majdnem kivétel nélkül aggódva néznek a jövő elébe. Maga a „Morning Post,“ melyet bizonyosan senki sem vádolhat túlságos buzgalommal a parliamenti reform kérdésében, sajnálja a szabadelvű pártban támadt szakadást, s előre látja, hogy ha csakugyan sikerülne is egy reform bilit keresztül vinni, az csak nyomorék félrendszabály lesz. „A házban — úgymond — nincs egyéb óhajtás, mint a dologtól egy vagy más módon szabadulni, a pártérdekeket gondosan megőrizni, azt fürkészni, mikép fogja majd ez vagy ama választási censul a vihigek vagy a toryk hatalmát növelni vagy csökkenteni. Csak egyre nem gondol senki, arra t. i., mikép lehes­sen a brit birodalom jólétét biztosítani. E mű­ben, ha csakugyan létrejö, nem lesz sem gondo­lat, sem lélek. Nem fog az egy pártot sem kielé­­gíteni, s rövid idő alatt okvetlenül új változásra lesz szükség.“ — A reform körüli izgalmakhoz járul most a luxemburgi kérdés is, s Moustier maquis czél­­zásainál fogva az angol lapok attól tartanak, hogy most a diplomatiát akarják terhelni e kér­déssel. „Az események — jegyzi meg a„M. Post“ — sokkal gyorsabban és szinjabb modorban ha­ladnak, semhogy a diplomátia elegendő befolyást nyerhetne rájuk. Majdnem valamennyi hatalom épen oly semlegességet fog követni e tárgyra nézve, mint Anglia. S ekkor az elhatározás egye­dül Franczia- és Poroszországtól fog függni. Ha Poroszország — a­mitől nagyon is félhetni — csakugyan makacsul a mellett maradna, hogy Luxemburg bekebleztessék Németországba, ak­kor a leggonoszabbtól lehetne tartani, mert ezen esetben Francziaország soha sem léphetne vissza. “ A „Times“ rábeszélni igyekszik Napóleont, hogy egy értéktelen tartományért oly tömérdek kincsbe és vérbe kerülő szerencsejátékot ne koczkáztasson. Hiszen Németország kezében Luxemburgnak csak védelmi becse volna, holott Francziaország kezében félelmet ébresztene, s minden esetre Belgiumot fenyegetné stb. — Híre járt, hogy a hollandi király, öcscse, Henrik részére, lemondott a luxemburgi nagy herczegi czimről. Azon helyzetben vagyunk — írja a „France“ — hogy ezen hírt teljesen alap­talannak nyilváníthatjuk. —■ Az orani herczeg, ki nehány nap óta Pá­­risban időzött visszatért Hágába ápril 11-én. — Ugyancsak april 12-től az „Opinion Nat.“ is két vezérczikket közöl Poroszország ellen, s minden kímélet nélkül támadja meg az új német óriást. Úgy látszik, hogy e részben teljes egyet­értés van a kormány és ellenzéki lapok közt, midőn Francziaország becsületéről, területi na­gyobbodásáról, s a luxemburgi nép franczia nem­zetiségéről és ebből folyó vágyairól van szó, úgy látszik, minden pártnak egy és ugyanazon politi­kája van , és csodálatos, hogy e részben mennyi­re elégtételt szolgáltatnak az öreg Thiers politi­kai nézeteinek, melyeket pár héttel előbb egyenlő tűzzel ostromoltak, s melyek ellen egyenlően védték a német egységi törekvéseket kormány és ellenzéki lapok egyaránt. — A törvényhozó testület üléseiben Páris vá­rosa pénzügyi helyzetéről is vitatkoztak, s még más, a községi törvények részletes vitatásából származó kérdések fordultak elő. — A bécsi franczia nagy­követ, Grammont herczeg, Párisban van, s hosszas értekezést tar­tott Moustier marquisval, a külügyek miniszte­rével. — A „Liberté“ írja, hogy Goltz grófnak, a porosz nagykövetnek nyilatkozatai szerint, Vil­mos király még mindeddig nem mondott le azon szándékáról, hogy a párisi tárlatot meglátogassa. — A kölni újság fájdalommal jelenti, hogy a luxemburgi népnek nincs kedve Németország­hoz csatlakozni, s nagyon is Francziaország felé hajlik. „Nagyon örvendenénk — írja tovább az em­lített lap — ha azt írhatnék, hogy a német hazafi szellem is nyilatkozik a nagyherczegség népgyű­­léseiben és felirataiban . . . .“ Közönségesen tudva van, hogy ha a kérdés nép­szavazásra bocsáttatnék, nagy többség nyilat­koznék Francziaország mellett, mert még a váro­sokban sincs semmi rokonszenv Németország irányában. — A „France“ apr. 13-kan irja : A nagyha­talmak közt e pillanatban foly az értekeződés, melynek tárgya a luxemburgi kérdés. Ha jól va­gyunk értesülve, az a czél, hogy egy oly combi­­natiót találjanak, mely Francziaország kételyeit kielégítse s Európát a háborútól megmentse. Francziaország erős téren áll,a jog és a legtör­vényesebb nemzeti érzés terén —teszi hozzá Ri­ga­u­d­ur, a „France“ egyik matadora — nem kétkedhetik tehát, hogy oly elégtételt fog nyerni, a­milyet becsülete és érdekei megkívánnak. Felhívás a városi tisztújítás tárgyában. Miután a tisztújítási választóképes polgárok összeírása f. april hó 11-én kelt erre vonatkozó hirdetményem szerint már holnapután, vagyis f. april hó 17-én, szerdán d. u. 6 órakor befejezte­tik, ugyan azért mind­azok, kik választási joggal bírnak, ezennel ismételve felhivatnak, hogy a fentebbi határidőn belül az illető összeíró kül­döttségeknél bejegyzés, és a választói igazol­vány átvétele végett magukat annál inkább je­lentsék, mert későbbi bejegyzésnek helye nem lévén, a tisztújítás alkalmával választói jogot nem gyakorolhatnak. Több helyen felmerült téves nézet felvilá­gosításául, kötelességemnek ismerem egyúttal tu­datni, hogy a követválasztásra kiosztott iga­zolványok a tisztujitás alkalmára nem hasz­náltathatnak. Pest, 1867. ápril 15. R­á­t­h Károly s. k., tisztujitási elnök. KÜLFÖLD. Angolorsz£g. — Most már semmi kilátás sincs, hogy a jelen ülésszakban oly reform-bili menjen keresztül, mely a képviseletből kizárt roppant számú nép­osztályokat kielégítse, s az ezen kérdés körüli izgatásnak legalább több év sorára véget vessen. Mint a múlt évi reform-bili alkalmával, úgy most is a szabadelvű párt kebelében támadt szakadás Bécsi börze april 13-án. Vasutak közlekedése. m­özhaj­ózás, magyar értékpapírok árfolyama. Pesten 1867. april 15-én. Államadósság. ~ /0-es nemzeti kölcsön 100 frto­ 6'/.-en metalliques 100 „ IV/o-ea „ 100 n 1839-dik évi teljes 10® » 1839-dik „ ötödrész 100 „ 1854-dik „ teljes 100 „ 1860-dik „ teljes 100 „ 1860-dik „ ötödrész 100 „ Záloglevelek. Nemzeti bank 10 éves 5°/ n „ kisors. ezüst. 5 „ n „ „ osztr. é. 5 „ StalL. hit. int. osztr. ért. 4„ Magyar Földhitelintézet 5­/, „ » „ 10 év. jöv.­jegy 6 „ f­öldtehermentesitési kötelez­vények. 6 /,-es magyarországi 100 trtoi „ erdélyi ioo „ horvát loo . , Sorsjegyek, Hitelintézeti jgq frt01 Dunagőzhajózási 100 Triesti ioo ” Budai 40 „ Eszterházy herczeg 40 „ Salm 40 „ Pálffy 40 „­­Ilary 40 „ St. Genois 45 „ Windischgrätz 20 „ Waldstein 20 „ Keglevieh 10 , Adott Tat­ár tott ár 3 67 3­ 67 40 57 20 57 40 50 75 51 25 135 50136 — 135 —135 50 72 — 73 — 82 -82 20 87 75 88 -105 -__ _ 94 50 95 — 90 25 90 40 75 50 76 — 86 25 86 75— 69 50 70 — 65 50 66 25 73 — 74 — 121 75122 25 86 — 88 — 115 —_ —1 25 50 26 — 85 -90 -30 — 31 -25 — 26 — 25 50 26 — 23 -24 — 18 — 19 — 22 — 23 — 14 25 14 75 Elsőbbségi kötvények: Allamvaspálya 600 frtos Lomb.-velenczei Dunagőzhajózási 500 Részvények. Bankrészvény Hitelintézet Alsó-ausztr. esc.-bank Éj­szaki vasút Állam „ Déli „ Nyugati „ Tiszai „ Dunagőzhajózás Lloyd Pesti lánczhíd Váltók (devisek) három hónapi 209 frtos 500 1001 200 200 200 200 500 500 500 AUgSDUrg uu Frankfurt 100 frt Hamburg 100 bankmark London 10 fát sterling Páris 100 frauk Pénznemek t 47, 3V,„ 3 n 37, „ 3. Korona jAdott ár m — 113 — 94 — 88 50 706 - 168 70 608 — 1610 195 80 192 75 130 — 147 — 461 — 170 — 390 — 1 al­­ott ér. 121 60 113 50 89 1­0 707 - 168 90 612 - 1615 196 - 193 25 130 51 147 463 175 400 110 60 110 75 98 26 132 — 52 55 6 22 6 22 10 55 10 80 1 94 129 50 délkeleti vaspályán. Bécs—Temesvár. Bécs . . Ind. 8 ó. — p. este. 7 ó. 15 P- regg. Érsekújvár „ 1 ó. 23 p. délu. 1 ó. 51 p- regg. Pest . „ 6 ó. 31 p. regg. 5 ó. 13 p­ este. Czegléd . „ 9 ó. 49 p. regg. 7 ó. 51 p. este. Szeged. . . „ 12 ó. 12 p. éjjel. 2 ó. 55 p. délu. Temesvár . Érk. 3 ó. 55 p. regg. 7 ó. 17 p. este. Temesvár—Becs. Temesvár Ind. 10 ó. 40 p. éjjel. 17 ó. 25 p. regg. Szeged . „ 2 ó. 26 p. regg.212 ó. 63 p. délu. Czegléd . „ 6 ó. 21 p. este. 6 ó. 35 p. regg. Pest . . 9 ó. 30 p. este. 9 ó.55 p. regg. Becs . . Érk. 6 ó. 5 p. regg. 6 ó. 36 p. este. A tiszavidéki vaspályán. Czegléd—Debreczen—Miskolc­—Kassa 110 86 111 25 98 40 132 40 52 6­­­6 21 6 24 10 56 10 82 1 95 130 — Czegléd Szolnok P.-Ladány Debreczen Tokaj Miskolcz Kassa . Kassa- Kassa . Miskolcz . Tokaj . Debreczen. P.-Ladány. Szolnok Czegléd . Szolnok . Csaba Arad . Ind. Erk. 9 ó. 49 10 ó. 57 ó. 33 ó. 5 ó. 31 ó. 24 ó. 56 1­3 5 7 9 8 5. 4 p. 9 ó. 17 p. 1ó. 3 p. 3 ó. 48 p. ____ 8 ó. 9 p. este. 10 ó. 46 p. este. 1 ó. 51 p. regg regg délu délu délu.­­Miskolcz—Debreczen—t teglid Ind. 5 ó. 21 p. regg. 12 ó­ 1 p. „ 7 ó. 55 p. regg. 3 ó. 20 p. „ 9 ó. 37 p. „ 12 ó. 19 p „ 1 ó. 57 p. „ 4 ó. 43 p. _______ Czegléd—Arad. Ind. 9 ó. 34 p. regg. „ 10 ó. 42 p. regg. , „ 2 ó. 43 p. délu. Erk. 4 ó. 40 p. délu. regg . _ regg. 5 ó- 50 p. délu- 10 ó- 26 p. délu. 12 ó. 39 p. délu. 4 ó. 39 p. este, oste éjjel, reg. reg. reg. d. u. ’d.u. d. u. d. u. éjjel, éjjel, reg. Arad—Czegléd. Arad . . Ind. 10 ó. 15 p. déle. Csaba . . . „ 12 ó. 7 p. déle-Czegléd . Erk. 5 ó. 31 p. délu. Pü­spök-Ladány—Nagyvárad, P.-Ladány . Ind. 2 ó. 5 p. délu. Nagyvárad . Érk. 4 ó. 31 p. délu. Nagyvárad—Püspök-Ladány. Nagyvárad . Ind. In­d. 27 p. déle. P.-Ladány . Érk. 12 ó. 58 p. délb. A déli vaspályán. 6 ó. 35 p. regg. 7 ó. 45 p. regg. Buda—Fehérvár. Ind. 6 ó. 35 p. regg. 1 8 ó. 50 p. r. érk. Fehérvár - Buda. Ind. 5 ó. 55 p. délu. Érk. 7 ó. 58 p. este. Fehérvár—Kanizsa. Ind. 8 ó. 50 p. regg. 9 Érk. délben és este. Kanizsa—Fehérvár. Ind. 1 ó. 22 p. délu. 9 Érk. 5 ó. 46 p. délu. 5 Fehérvár—Bécs. Ind. 1­­ ó. — p. regg. 1­­2 ó. 25 p. délu. Érk. 8 ó. 17 p. este Bécs—Fehérvár. Ind. 7 ó. 45 p. regg. („ 2 ó. 10 p. délu. Erk. 5 ó. 33 p. este. GYORSVONATOK Pestről Bécsbe ind. naponkint 7 ó. 34 p. Bécsből Pestre „ „ 2 ó. 30 p. Buda-Bécs ind. Bécs-Buda ind. Buda Sz.-Fehérvár Sz.-Fehérvár Buda Fehérvár N.-Kanizsa . N.-Kanizsa . Fehérvár Fehérvár Uj-Szöny Bécs . Bécs Szöny Fehérvár 30 p. este. 5 p. este. 5 ó. 45 p. 8 ó. 12 p. ó. 5 p. este. ó. ó. 45 este. ■ reg­g. reggel. délut. A Dunán. Lefelé: Bécsből Pozsonyba : naponkint 3 órakor d. u. a helyi kőzössel. Bécsből Pestre : naponkint 6­/, órakor reggel. Esztergomból Váczra és Pest­re : naponkint 6 ór. reggel a helyigözössel és 4 óra felé d. u. a bécsi utazóhajóval. Váczról Pestre: naponkint 8 ór. után regg. a helyigözössel és 5 óra felé délután a bécsi utazó­hajóval. Pestről Soroksár, Ráczkeve és Tassra : naponkint 37. órakor délután a helyigözössel. Pestről Mohácsra : hétfőn, szer­dán, pénteken és szombaton 7 órakor reggel. Pestről Eszék és Zimonyba hétfőn, szerdán, szombaton órakor reggel. Pestről Orsova, Girrgeve, Ga­lacz és Konstantinápolyba (hajóváltoztatással Orsovánál szerdán 7 órakor reggel. Fölfelé: Pozsonyból Bécsbe : naponkint 67, óra reggel a helyi közössel Pesztről Bécsbe : naponkint 6 órakor délután. Pestről Vácz és Esztergomba A. Bank- és iparpapírok és részvények. Pesti kereskedelmi bank Pesti iparbank . . . Pesti takarékpénztár . Budai takarékpénztár . Ó­budai takarékpénztár Pesti hengermalom-társ.­­Pannónia4 gőzmalom-társ. Első budapesti gőzmalom. Budai gyár-telep . Pesti ker. testület-épület Buda­pesti lánczhíd Buda­pesti alagút . • Első magyar ált. bizt. társ .Pannónia4 viszont-bizt.-t Pesti biztosító-intését • Pest-losonczi vasút Pesti közúti vasút .­­ • Árfolyam. Pénz Áru B. Záloglevelek.1 15 '/,*/, Magyar Földhitel intézeti záloglevelek «7. Magyar Földhitel­inté­­zeti jövedékj­egyek 710 205 1130 425 65 1150 17691— 600- 478- 390/— 385 66 — 530­— 225 205 50 66 50 299 — 8575 730— 207­-435 70­ 1190 — 1790 — 605 — 482 — 3881— 69,­- 533,— 210,— 66 75 3001-86,75 Francziaország. A „France“ apr. 12 én egy terjedelmes czik­­ket közöl, melynek czime : „Mit akar Po­roszország?“ — s melyben elszámlálva, hogy Poroszország mily kevésbe vette a szerződéseket a herczegségek ügyében Dániával szemben, s mily kevésbé azokat, melyeken a német szövetség alapult, gúnyosan kérdi, hogy honnan származott e későn­szülött szeretete az 1839 diki szerződé­sek iránt? 1815-ben semmit se tehetett Franczia­ország legyőzői ellen, s el kelle nézni, hogy Lu­xemburgba is német őrség létetett; de akkor nem is volt mit tartani a kis területű és kevés befolyású Poroszországtól. 1867-ben nem tűrheti Francziaország e körülményt, s biztosítani kell magát Poroszország túlkapásai ellen. Vagy azt hiszik-e a porosz államtudósok, hogy Luxem­burgot is oly könnyen bekebelezhetik, mint Han­novert vagy Nassaut ? Hasztalan minden álokos­­kodás, a kérdés jellemét nem lehet megváltoztat­ni , s a­mi világos, azt nem lehet elhomályosítani Olaszország. P­e­r­s­a­n­o pere, mely néhány napig szüne­telt, e hó 9-kén újból elő­vétetett. G­i­a­c­o­s­a ügyvéd, egyike a védőknek, Fasana és Pola terv­rajzait kérte elő, aztán kihallgatták a tanukat, kik többnyire tengerészek, s a lissai ütközetben részt vettek. A vallomások nagyon terhelők, kü­lönösen azon tény, hogy a „Re d’ Italia“ admiral hajót oda hagyta s az „Affondatore“nak egy tornyába menekült, minek következtében a csa­tában hiányzott a biztos vezérlet. A gyávaság vádja tehát nagyon is reá tapad a szerencsétlen Persanora. — Mondják, hogy a Ricasoli-minisztérium bu­kására az utolsó okot S e 11 a pénzügyminisz­ter adóemelési javaslata adta. — Azt hiszik — mondja az „Italie“ — hogy Carapello Senator el fogja fogadni a külügyi tárczát. — Cibrario gróf Bécsből visszatért. Távirati tudósítások. — Berlin, april 13. A „Kreutz­“ arról érte­sül, hogy az éjszak-német szövetséghez tartozó államok kormányai feltétlenül megegyeztek az iránt, mely módosítványokat kelljen az alkot­mánytervre vona­kozólag elismerniük, s melye­ket visszautasítaniok. A „Nordd. Alig. Z.“ alaptalannak nyilvánítja azon hírt, mely szerint egy keleti háború kitöré­se esetére a lengyel királyság nyugati részét a Visztuláig, porosz csapatok f­onak megszállani. Ezen hírt — úgymond az idézett lap — azért terjesztik, hogy Francziaországban a kedélyeket felizgassák Poroszország ellen, holott ez utóbbi­nak nem áll érdekében, lengyel területeket el­foglalni. — Darmstadt, ápril 13. Poroszországgal katonai egyezmény köttetett, hasonló ahhoz, mely Porosz és Szászország közt köttetett. A hessen­­darmstadti hadosztály az éjszak-német szövetség 11-ik hadtestének alkatrészét fogja képezni. A főparancsnokság székhelye Kassel. — München, ápril 13. A népegylet egyik gyűlésében élénk jóváhagyása fejeztetett ki a követkamra hazafias feliratának. A gyűlés öröm­teljes elismeréssel ismeri el az aug. 22-kei szö­vetségi szerződést, mint első lépést az összes ha­za nemzeti egyesítésére ; mindazáltal a bajor kor­mány legközelebb és legsürgetőbb kötelessége­ Esti posta. — A „Times“ párisi levelezője szerint a fran­czia ultimátum története több, mint csak hírlapi kacsa. A miniszter­tanácsban maga a császár indítványozta és erélyesen támogatta, de a mi­niszterek közül többen ellenzék, s végre a csá­szár engedett. E levelező azt is beszéli, hogy midőn egy este a tuileriákban a béke vagy háború kérdése szőnyegre került, egy magas állású és békés nézetű hivatalnok ezt mondá: „Francziaország csak egy őrült cselekedet és hátrálás közt választhat,a­mire a császár így felelt: „Akkor az őrült cselekedetet választanám, és sohasem a hátrálást!“ E mondat nemcsak a császár nézetét, hanem a franczia közhangulatot is kifejezi. — Párisban híre jár, hogy a spanyol királynő Isabella, berlini követe, Bismark grófnak, úrnője nevében felajánlotta Spanyolország fegyveres segítségét egy Franczia és Poroszország közt kitörendő háború esetére. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről pril 15 ről . A nemzeti színház ápril 22-ig zárva van. A pesti áru-börze hivatalos árjegyzéke. April 15-én. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond. N­Y I LT-T ÉR. Azon hirt, melyet felőlem Z. V. H....Í tiszt úr terjeszt, mely szerint én f. évi martius 18-án a S... .ny­sz... .i réteken másod magammal kocsival átmentem, hol a cselédség megállított, és ezért azokkal személyeskedésbe keveredtem, sőt még grófjukat is illetlen kitételekkel sértet­tem volna, ezennel rágalomnak nyilvánítom, és az időbeni hollétemet igazolni mindenkor kész­nek nyilatkozom. Kelt Zala-Söjtörön, april 10-én 1867. Csaby Lajos. 5*/„ metalliques .. ... 57.3*1 Nemzeti kölcsön .. ... 67.60 Bankrészvény. ... 706.— Hitelintézet. ... 16940 Londoni váltók. ... 131.80 Ezüst. ... 129.25 Arany. ... 6.20. Alsó-ausztriai mérő Súly­pont szerint W­alant Lchtf­mttrau szerint ár 0. é. Búza, bánsági . 86—87 6 60 6 80 „ bánsági . 88—89 6 95 7 06 „ tiszai uj . 86—87 6 65 6 85 „ tiszai uj . 88—89 7 — 7 16 „ fehérv­ári uj . 85—86— — „ „ “­ • • 86—87— — „ pesti vidék uj 85—86 6 55 6 70 „ pesti vidék uj . 87—88 6 90 7 05 Kétszeres .... 81-82 4 85 5 — Rozs uj.......................... Árpa, serfőzésre 77—80 4 60 4 70 69­ 70 3 45 3 60 „ táplálék . . 65—68 3­­ 3 05 Zab, uj.......................... 44-46 1 88 1 92 Kukoricza, bánsági u .— 3 56 3 60 „ bánsági nj .— 3 60 3 60 Bab, uj..........................— 5 75 6 — Köles • • • • •— 3 30 3 50 Káposztás repcze .— 5 25 5 50 Repcze, bánsági— a-: ft-Dana vizá­llasi: 13' 10" Idő)« sSáfeso­r­ás 3.:

Next