Pesti Napló, 1867. május (18. évfolyam, 5108–5133. szám)
1867-05-03 / 5110. szám
E szerint gróf iszap ’. A főlovászmesteri helyettes úr kijelentéseként, a koronázási rend, amennyiben Pest városát illeti, úgy lett megállapítva, hogy a koronázási menet Budáról érkezve, a lánczhídról jobbra kanyarodik, s az aldunajori házak és a rakparti telkek által képezett utczavonalon végig, a belvárosi templomtérig halad, hol a királyi eskü letétetik ; onnan pedig a templom és kegyesrendü épület közti utczarészen keresztül, a városháztéren, váczi utcza, színháztér és Dorottya utczán át a Ferencz József-térre vonuland, melynek közepén a készítendő királyhalmon a kardvágások történnek, és azután a menet ismét Budának indul. E folytán mindenekelőtt az e vonalba eső utczák és tereknek részint újjá, részint átkövezése járulni, hozatott javaslatba, valamint az iránti felhatalmazás kéretett, hogy a váczi útnak a főúttól befelé terjedő része, továbbá a Deák Ferencz-tér és utczának kövezése is oly módon engedtessék meg, hogy amennyiben ő Felségeik nem a vasúton, hanem vizen érkeznének, vagy esetleg Gödöllőről vonulnának be, a választmány által az ily esetben szükséges kövezések is eszközöltethessenek, az ekként engedélyezett kövezések a beszerzendő kőanyaggal együtt 64,795 ft 30 krba kerülnek. A koronázási meneten résztvevő számos lovasoknak elhelyezése miatt, melyek száma az által növeltetik, hogy minden megye és nagyobb város 3 lovast küldene a koronázáshoz, a regnicolaris bizottmány részéről ismételve megpendíttetvén, hogy a Ferencz József-téri fasorok eltávolíttassanak, sikerült a választmánynak azt kieszközölni, hogy nem az egész fasor, hanem ennek csak kisebb része, t. i. a földmasorral párhuzamosan a rakpart két lejárásához vezető úton túl, a híd két oldalán levő mintegy 32 fa vétessék ki, melyeknek átültetése iránt rögtön intézkedés is létetett. A közönség részére szolgáló emelvények a rakparti telkeken fognak, a mérnöki hivatal által készített terv szerint, a város által felállíttatni, és pedig egyelőre húsz 10*/* öles, egyenként 11 páholy és 330 egyes ülőhelyet foglaló ily emelvény, melyek száma a szükséghez képest szaporittatni fog. Ezen emelvények iránt az ácstestület elöljáróival, továbbá Gregersen Guilbrand és Neuschloss J. és fiai gyártulajdonosokkal köttetett alku oly formán, hogy ezek a munkát a testület tagjai közt kiosztandják, s a munka jó és kellő időbeni elkészítéséért egyetemleges kötelezettséget vállalnak fel. Az emelvényi ülések árai a tényleges költséghez képest következőkép állapíttattak meg, és pedig : egy páholy.........................................40 frt, az első 6 padban egy ülőhely ... 6 frt, az utolsó öt padban egy ülőhely . . 4 frt, a jegyek kiosztása előjegyzés útján történik, melyeknek egy része idegenek számára fog fenntartatni. Az ünnepélyeket illetőleg jelenti a választmány, hogy miután kilátásba van helyezve, hogy ő Felségeik valószínűleg már 14 nappal a koronázás előtt fognak a fővárosba érkezni, a fogadtatás ez alkalommal a várost illetendi, mely is a szokott ünnepélyességgel, és pedig ha ő Felségeik a vasúton érkeznek, a bevonulás hosszabb vonalon, és pedig : az egész váczi utón, Deák Ferencz tér és utczán, a színháztér és Dorottyautczán át történnék és ez esetben a Deák Ferencz téren nagy diadal iv állíttatnék fel, mig ha a bevonulás más után történik, erre is más hely fog kiszemeltetni. A koronázás alkalmára a Lloyd épület két oldalán, hol a menet be- és kivonul, diadalívek lesznek felállítva, melyek a Lloyd-épületnek díszítésével együtt, melynek teremében az ünnepély alatt ő Felsége a királyné időzni fog, országos költségen állíttatnak elő, ezenkívül a város által két kisebb diadalív fog felállíttatni, és pedig egyik a belvárosi templom és kegyesrendi épület közt, másika a váczi utczának a színháztér felén levő végén, a városháza szintén ünnepélyesen fog kidiszittetni, úgy hogy a torony felső része vánkoson fekvő koronát képezend, mely az épület többi részeivel füzérekkel leend összekötve, mig a városháztérre nyíló összes utczabenyilások füzérekkel, a váczi utcza nagyszerű négy csilárral, a Dorottya utcza a bankpület és magyar királyhoz czimzett szálloda közt légben függő iv alakú diszitménynyel, ez utczának többi része füzérekkel fog diszittetni; — végül intézkedés fog tétetni, hogy a régi színházépület ronda fala az épitő által kellő állapotba helyeztessék és kicsinosittassék, hogy addig is, mig ez épület más rendeltetést nyerend , szebb külalakkal bírjon. A koronázási ünnepélyek 3 napra, t. i. azon időre fognak kiterjedni, melyen át a szent korona közszemlére kitéve lesz, és pedig úgy, hogy az ünnepélyek már a koronázási nap előtti estén az által veszik kezdetöket, hogy akkor a város összes harangjai szólani, az utczákon pedig zenekarok fognak járni. A koronázási napon, melyen egyszersmind Budán a vármezőn leend az országos népünnepély, ő Felségeik fáklyászenével fognak megtiszteltetni. A koronázás utáni első napon ő Felségénél leend a nagy fogadtatás, a redout-termekben pedig a koronázási banquette, ugyanekkor a város öt részében a polgárság által is fognak díszebédek rendeztetni, s onnan a redoutban megjelenő királyi párhoz üdvözlő küldöttségek menesztetni ; este a város ünnepélyesen kivilágittatik. A koronázás utáni második napon a pesti városligetben fog népünnepély rendeztetni, melylyel kapcsolatban a szegény ház mögötti szabad térségen ökörsütés és ingyen borkiosztás menene véghez. Az ebbeli költségek a fentebb kimutatott kövezési költségeken kívül mintegy 30 ezer forintra terveztettek, s elrendeltetett, hogy addig is, míg e tekintetben más intézkedés tétethetnék, úgy a követési, mint az ünnepélyi kiadások fedezése végett a városi házipénztár tulajdonát képező értékpapírokra a helybeli pénzintézeteknél elzálogosítás útján a szükséghez képest előlegek felvétessenek. Elrendeltetett továbbá, hogy mindazon házak tulajdonosai, melyek mellett a koronázási vonal elhalad, házaiknak kidiszítésére felhivassanak, valamint a gőzhajózási társaságok is felhivattassanak, hogy gőzöseikkel az ünnepélyt és díszt emelni szíveskedjenek. A rend fenntartását illetőleg megbizatott a huszonötös választmány, hogy a főkapitánysággal egyetértőleg, a kellő intézkedéseket tegye meg, egyúttal pedig a kapitányi hivatal felhivatik, mikép már jó eleve intézkedjék, hogy az ünnepélyességek idejére a koldusok össze ne seregeljenek, a várost, a közönség legnagyobb botrányára, el ne lepjék, míg a városi tanács figyelmeztetik, hogy az utczákat, az idegenek kellő elirányozhatása végett a szükséges felirati táblákkal láttassa el. A József nádor emlékszobor felállítása és a ferenczvárosi templom alapkövének letétele iránt tett bizottmányi javaslatok tárgyalása, mint a koronázással kapcsolatban nem levő, a jövő közgyűlésig elhalasztatni határoztatok. Végül Harkányi Fülöp indítványára, ki is azonnal 500 főnyi adományt ajánlott meg, elhatároztatott, hogy a helybeli szegények a koronázás napján szintén megvendégeltessenek, s reményű a közgyűlés, hogy nevezett képviselő úr példájához képest, mások is fognak ily adományokkal Székes-Fehérvár, ápr. 29. April 27-kén végeztük be a megyei tisztújítást, melynek eredménye a Deák pártra nézve teljesen megnyugtató, mert az a megyében ekkorig túlsúlylyal bírni látszó Madarász pártnak határozott legyőzésével fejeztetett be. A Deák-párt jelöltjei, amennyiben t. i. a Madarász-párt jelöltjeitől különböző egyének voltak (mert sok esetben mindkét fél ugyanazon jelöltet tűzte ki), nagy többséggel választottak meg. Jelenlétükkel támogatták tanácskozásainkat a megyebeli összes országgyűlési képviselők, egyet sem véve ki, Madarász J. azonban beteges volt. Szögyényi-Marich László főispán ápril 25-kén tartotta a megye fővárosába, az ősi Székes-Fehérvár falai közé, ünnepélyes bevonulását. Kilencz óra előtt indult el lakhelyéről, Csórról; a város határánál nélczeg magyar ifjakból alakult lovas bandérium, nagyszámú díszfogat, s a megyei és városi küldöttségek fogadták, s amannak nevében Rozgonyi György középponti főbíró, a városi tanács részéről pedig Zsömböry Ede üdvözölték. A főispán ur minden alkalommal azon sziveket nyerő, magyar zamata, hogy ugy mondjuk, jóizű ékesszólással válaszolt, mely neki kiváló tulajdona. A székváros ünnepies szint öltött, mindenfelé nemzeti zászlók lengedeztek és integettek a több mint száz fogatból s festői csoportot képező úri és falusi bandériumokból alakult kiséret felé. A megyeháznál Kenessey Kálmán másodalispán fogadta a főispánt, ki csakhamar elfoglalta a tömött teremben alkotmányos elnöki székét, oly hangos és őszinte éljenkiáltásokkal üdvözöltetetve, milyenek a megye alkotmányos feltámadásához illettek. A főispán székfoglaló beszéde, s Horváth László első alispán erre mondott válasza, mindkettő a legtisztább alkotmányosság szellemében tartva, annyira tetszettek, hogy azoknak a jegyzőkönyvbeni megörökítése és külön kinyomtattatása azonnal elhatároztatott. A tisztújításra vonatkozó, s egyéb miniszteri rendeletek kihirdettetvén, a megyének ezekkeli megelégedése, s a kormány eljárásának méltánylása élénk kifejezést talált magának a baloldali képviselő, Salamon Lajosnak indítványában, s így felesleges lett a miniszteri pártnak többé beszélni. A tisztújítást illetőleg már ápril 24-kén tartatott a főispán úr által egy szűkebb körű értekezlet, hol már világosan kitűnt a Madarász pártnak kevesebbségben maradása, s felötte volt Madarász József úrnak beteges ingerültsége. Indítványba hozatott ez alkalommal, hogy a megyei bizottmány ülésében a nem jogosított tömegek, tisztújítás alkalmával be ne bocsáttassanak, vagy legalább a szavazási joggal bíró bizottmányi tagoktól elkülönöztessenek. Ezen indítványt, mely a szabadelvűség hiányával bizonyosan nem vádolható Pest megyében is elfogadtatott, s mely egyedül teszi lehetségessé a valódi többségnek megtudhatását mindazon esetben, midőn névszerinti szavazásra nem kerül a sor , az értekezleti tagok többségének korlátlan szelleme visszautasította, s az indítvány pártolói nem akarván, hogy a másnap tartandó bizottmányi többségben e kérdés kellemetlen és gyűlöletes vitákra adjon alkalmat, azon reménynyel voltak kénytelenek megelégedni, hogy a megyék végleges rendezése alkalmával a nyilvánosság mostani szokásos korlátlansága is szabályoztatni fog. Nem létezvén tehát a nyilvánosság szabályozása iránt semmi czélszerű rendelkezés : a tisztújítás alkalmával tagadhatlanul megtörtént, hogy a főispán úr egy két esetben a felkiáltás által nyilatkozó többséget helyesen kivenni képes nem volt, a olyan egyéneket nevezett meg, mint a többség választottak, kik a többségnek nem kellenek, s kik, ha szavazásra kerül a sor, nagy kisebbségben maradtak volna, p. o. Meszlényi Miklós és többen. Ez nem kis elégedetlenséget szült, s a zúgolódók csak abban találtak vigasztalást, hogy az ekként kinevezett tisztviselők, ha magukat jól nem viselik, a többség által reájuk nem bízott hivataltól el fognak mozdíttatni. April 26 kora nagy értekezlet (sajátképen zárt ülésű bizottság) volt a főispán ur által összehiva, mely alkalommal a nagy terem egészen megtelt. Éreztük azonban a helytelenséget, hogy személyes kérdések 5—600 ember jelenlétében tárgyaltassanak, s örömest elfogadtuk Salamon Lajos azon indítványát, hogy személyes bírálatokba nem bocsátkozván, a kijelölést bízzák a főispánra, kinek az egyes járások részéről ugy is átadattak a kijelölés iránti óhajtások, s ki a kormány által reá ruházott jogot ildomosan fogja használni. — Meg kell azonban vallani, hogy a kijelölés nem volt minden esetben oly ügyességgel összeállítva, hogy mellette óhajtott eredményt lehetett volna érni, s ennek következése lett, hogy a törvényszék előbbi igen derék és értelmes tagjai közül néhány kimaradt. — Közóhajtás nyilatkozott a főispán ur nagy reményű és tehetségű fiának, ifj. Szögyényi Lászlónak, tiszteletbeli főjegyzővé neveztetése iránt, mit főispán ur a szerető atya megindulásával fogadott. April 27-kén 9 órakor, előre bocsátott Yeni Sancte után, megnyittatván a tisztujitási szék, a főispán ékes szavakkal említette a szabad választás fontosságát, s az ezzel együtt járó kötelességek szentségét. Az 1861-iki és 1865-iki tisztikarok leköszöntek, ideiglenes tisztviselőség, és szükség esetére szavazatszedő választmányok neveztettek ki, s megkezdődött a kijelölés és a kedvelt nevek fülrepesztő harsogtatása. — Igazán megvalljuk, hogy ez ősi formák nem gyönge idegzetű emberek számára gondoltattak ki; de ennél nagyobb baj az, hogy nincs olyan főispáni fül, mely több mint ezer emberrel dugva tömött teremben kivehesse, melyek az éktelen kiabálás tengerében a jogosított és jogosítatlan hangok; mert a bizottmányi tagok száma nem egészen 600, a terem pedig ezernél több embert befogad, a bennlevők száját senki sem dugja be, s így boldog-boldogtalan részt vesz a választásban, melyet a törvény csak a bizottmányi tagok részére tartott fel.- A tisztújítás eredménye: Első alispán: Horváth László (mindkét párt jelöltje) az eddigi alispán ; második alispán: Kenessey Kálmán, szintén eddigi alispán , (a Deák-párt jelöltje, kinek ellenére Madarászék Szűcs Adolfot állították, aki azonban választás előtt lemondott),fjfőjegyző : Fekete János (eddigi is); tiszteletbeli főjegyző: ifj. Szögyényi-Marich László; aljegyzők : Bóné Géza, Lovászy Sándor, Udvardi Cserna Vincze (az író); főügyész: Márkus István; alügyészek: Horváth Dezső, Végh Sándor. Törvényszéki ülnökök : Szűcs Adolf (alelnök), Németh Lajos, Erős József, Molnár Imre, Horváth Imre, Mészöly Kornél, Görgey Károly, Sárközy Kálmán, Mészöly Imre; telekkönyvi előadók: Danicz Béla, Mészöly Lőrincz. (Tehát három Mészöly egy törvényszéknél, ez a végleges rendezés után aligha lesz fenntartható gyakorlati. Egyébiránt ez Fehérben az újabb kor története, s közszájon forgó élet, hogy: B provisorium 17 Meszlényi; alkotmányosság 77 Mészöly.) Főpénztárnok: Tóth István (Rosty István ellenében) ; főszámvevők : Hattyusi Kristóf, Udvardy Sándor; alszámvevők : Mészöly Farkas, Podhorszky Napoleon ; árvaszéki ülnökök : Micskey Zsigmond, Modrovics Ignácz, Mészöly László. Főorvosok : Varga Zsigmond, Kövesy Ferencz; tiszteletbeli: Eltér József. Főmérnök : Szűcs Pál; tiszteletbeli: Zalay Alajos. Levéltárnok: Salamon László (Rosty Zsigmond ellenében, kit, hivatott létére, politikai pártszinezete buktatott meg.) Várnagy: Szűcs József. Főcsendbiztos: Barkács Gusztáv (hatalmas szál ember, de jó segédekre is van szüksége.) Főbirák : Rozgonyi Györffy, a csákvári, Décsey Lajos a sárréti, Zuber József a váli járásban ; alszolgabirák: b. Splényi Ödön, Dedinszky Victor, Karlovics János, Balassa László, Csontos Sándor, Tassy Béla, László Antal. Esküdtek : Kutassy Gyula, Nagy Kálmán, Margó Mihály (óhitű), ifj. Hollóay Károly, Horváth István, Balog Ferencz, Udvardy Cserna Ferencz, Justh Henrik, Botka József és Meszlényi Miklós. Ezen kisebb tisztviselők közt van egynéhány Madarász-párti is , mert a többség nem akart e részben túl szigorú lenni, s a politikai árnyalatokat, kevésbé fonos állásokon, tekintetbe venni. Aki a kormánynak galibát okozni, vagy ellenszegülni fogna, úgyis közigazgatási úton rögtön felfüggesztetnék. A democratiai irány azon nyilvánulása, hogy a megyei tisztikarban nem-nemes születésűek is szerepeljenek, megyénkben is csak kis arányban mutatkozott és foganatosíttatott. Bizottsági ülések tartása iránt ugy lön határozva, hogy azok rendesen minden hó első hétfőjén tartassanak. Reméljük, a megye békésen és szabályosan fog haladni azon után, melyet az 1848 iki törvények alapeszméje, a Parlamentarismus és felelős miniszteri rendszer kijelöl, és ha segédkezet nyújt a nagy feladat megoldásához , hogy a parlamenti kormány és megyei autonómia összeférhetősége gyakorlatilag bebizonyittasnék. Mi el vagyunk határozva minden túlcsapongást kezdetében fékezni, s a tisztviselőket a legszigorúbb ellenőrség alatt tartani. B. — Trencsén, apr. 28. E hó 24-én 1861-ki másod alispánunk, Marsovszky Mór tisztválasztási értekezletre hívta össze a bizottság tagjait, s tapintatos elnökösködésének sikerült az itt-ott szétágazó érdekek teljes kiegyenlítését elérni. Igazolta ezt a következő napon tartott tisztválasztás, mely a legnagyobb rendben és minden fennakadás nélkül folyt le. Eredménye a következő tisztikar: I. Alispán : Vietoris János. 2-ed alispán : Burián Imre. Főjegyző : Mednyánszky János. Aljegyzők : Zsámbokréthy Emil, Némák Ferencz, Sirchich Nándor. Főpénztárnok : Melesiczky László. Főszámvevő : Pongrácz Guidó. Törvényszéki ülnökök : Paskay Gyula, Bubla János, Urbanovszky Lajos, Androvich Sándor, Újhelyi István, Látkóczy Antal, Stur János, Alaithner Nándor, Nemcsik József, Ztuparich Péter. Törvényszéki jegyzők : Marsovszky Jenő, Dualszky Gyula. Főügyész : Motkó Nándor. Álügyészek : Zathureczky Péter, Cselkó Jenő. Főbírák: Lieszkovszky István (középpontban), Sándor Kálmán, Baross Antal, Grotkovszky Elek, Bicsánszky István stb. stb. A tisztviselők felesketése után főispánunk már székfoglaló gyűlésen elfogadott indítványa folytán, az ügykezelés gyors menete érdekében,a szűkebb körű bizottság tagjai megválasztatván, a jövő közgyűlés határnapjául május hó 27 ke tűzetett ki. — Léva, ápril 28. A barsmegyei tisztikar névsora, az e hó 27-én dr. Maróthon tartott tisztválasztási közgyűlés folytán következő : Első alispán : Konkolyi Thege Pál. Másod alispán : Mattyasovszky Lipót. Főjegyző : Pólya József. Első aljegyző : Benkovics Pál. Másod aljegyző : Katona Gyula. Főügyész : Simonyi Géza. Első alügyész : Veres Lajos. Másod alügyész : Seregélyi Ferencz. Főszáravevő : Bellán Mihály. Alszámvevő : Kiszlingstein Vilmos. Főpénztárnok : Benkovics Sámuel. Alpénztárnok: Lipp Rudolf. Levéltárnok : Uhlárik József. Főmérnök : Belcsák Károly. Főorvosok : Brach Ferencz és Benkő Lajos. Törvényszéki ülnökök : Gaál Alajos, Bitó Ernő, Majthényi László, Huszóczy Boldizsár, Farkas Pál, Szabó Gusztáv. Oszlányi járásban főbíró : Dettrich Gyula, albiró Simonyi Sándor. Esküdtek : Kosztolányi Zsigmond, Liptovszky György. Árvagyám: Dettrich Péter. Garani járásban: főbíró: Váry Béla. Albiró: Sümegh Károly. Esküdtek: Horti-Kovács Ferencz, Ehman Ferencz, Simonyi Ignácz. Árvagyám: Sümegh Ignácz. Kis Tapolcsányi járásban : főbíró: Jancsovics János. Albirák : Kürthy Zsigmond, Kollegner József, Névery Sándor. Esküdtek : Schön Ferencz, Lipcsey István, Kürthy Antal, Rakovszky Ferencz. Árvagyám : Andreanszky Emil. Verebélyi járásban : főbíró : Benkovics Imre. Albirák : Huszár György, Frankner Károly. Esküdtek : Juhász Antal, Hetényi Károly, Kalics József. Árvagyám : Mariassy István. Lévai járásban : főbíró : Motesiczky Mór. Albirák : Fába Zsigmond, Rudnyánszky Titusz, Szilassy Sándor. Esküdtek : Bobok György, Benkovics János, Farkas Lajos, Mácsay Károly. Árvagyám: Gyárfás Károly. Ezeken felül több tiszteletbeli tisztviselő jelöltetett, illetőleg neveztetett ki, kiket egyszeri felolvasás után nem lehetett megjegyezni. B.-Gyarmat, ápr. 28. Tegnapi közlésem kiegészítéséül,Nógrád megye új tisztikarának pótlólagos névsorát ezennel ide igtatom. Aljegyzők lettek: Pap Károly, Baloghy Gyula, Jeszenszky József. Alügyészek: Horváth Ádám, Okolicsányi Pál. Törvényszéki kiadó: b. Buttler Frigyes. Igtató: Slámory Ede. Allevéltárnok: Antóny Béla. Alszámvevő: Majerszky Ferencz. Szolgabirák a losonczi járásban: Hinkó János és Kovács Sándor. Esküdtek: Lehotkay Lajos és Fabriczy László. A fülekben szolgabirák : Lieszkovszky József, Szakai Barna, Körtvélyessy Gusztáv. Esküdtek: Sallay István, Váczy Gábor. A szécsényi járásban szolgabirák: Várady István, Korodiny Lajos, Pethő Imre, Szabó Pál. Esküdtek: Fáy Ákos, Hegyesy Alajos. A kékkőiben szolgabirák : Piry János, Horváth Dénes, Mauks Mátyás. Esküdtek: Majthényi Ottmár, Plachy Zsigmond. Főmérnök: Udvardy Péter. Csendbiztosok: Diószeghy Tádé, Mátyássy Andor, Keller Antal, Básthy Zsigmond. Börtön felügyelő: Pogány Ignácz. Az újra megválasztottnak kijelentett orvosi kar pedig következő tagokból áll: Főorvos : Baintner Ferencz. Másod főorvos (díj nélkül) Pongrácz Mihály. Czimz. főorvos: Oláh Sándor. Alorvosok: Plichta Samu, Való János, Arndorfer Ad., Waidinger Antal, Vaskovics János, Kocskovics Gyula. Törvényszéki orvos (díjtalanul) Fleischer Tamás. Állatorvosok: Kanta István, Való Gyula, Mojzsik Pál, Gut István. Tisztel, orvosok: Rosenbaum Mór, Münich Manó. Végre magtári biztosok: Szabó Lajos, Oroszi János. — Eger, ápril 30. A tisztújítás legszebb rendben folyt le. Alispánok lettek : Puki Miklós, Izsák László, Halasy Gáspár. Főbírók : Kürthy Antal, Majsik Victor, Lipcsey Péter, Ivády János. Alszolgabirók : Kürthy Ferencz, Nagyfejedi Mátyás, Barcsay Gyula, Hellebront János, Kaszab Albert, Almásy Gyula, Fejér alajos, Borhy Dániel, Kovács József, Benyiczky Pál. Főjegyző : Erdélyi József. Aljegyzők : Zalár József, Lipcsey Tamás, Szederkényi Nándor. Főügyész : Berecz Ferencz; alügyész: Vasváry János. Főpénztárnok : Mártonffy Károly, a többiekre holnap kerül a sor. Szavazás csak a két másod alispánra, de az is csak arra, hogy melyik legyen az egri, melyik a szolnoki törvényszék körében székelendő, lett roppant többséggel egri Izsák László, szolnoki Ilalassy Gáspár, továbbá a mátrai járás egyik szolgabirájára, Benyiczky Pál, kinek ellenében egy másik járásnak, a tornainak egyik jelöltje, Csernyus Sándor állíttatott fel. — A nyitrai tisztujitás a lehető legnagyobb rendben befejeztetett. Kubinyi Zsigmond és Rudnay István lettek alispánok, Szentkeresztes Sándor főjegyző, Nagy Ambrus főügyész, Turcsányi György alsó járási, Turcsányi Ede felső járási, Benkeö Geyza bodoki, Kockanoszky Florián vágujhelyi , Brogyáni Vincze bajmóczi és Buzinkay Pál szakolcza-járási főbirák. Gr. Csáky László főispánnak, részrehajlatlan, és igen tapintatos eljárásáért egyhangúlag köszönetet szavazott a megyei közönség. A pesti bank-, bizomány- és áruraktári részvénytársaság közgyűlése. Pesten, ápril 24-kén. A fentebbi czim alatt nevezett társaság alakító közgyűlése ma tartatott. Az ideiglenes elnök Leopold Ignácz úr azt az alapító bizottmánynak az eddig tett intézkedésekről szóló következő jelentésével nyita meg : Tisztelt közgyűlés ! Kereskedésünk mindinkább növekedő jelentősége és fővárosunknak a kelet és nyugat közti közlekedés közvetítésére annyira kedvező fekvése rég el van ismerve. Ezen tény méltánylása, a közlekedési eszközök szaporítása, a szabad kereskedelmi és társadalmi élet kifejtése arra indítá az alapítókat, hogy a helybeli piacon egy szabad raktárral összekötött bank- és bizományi üzletet alakítsanak, hogy ez által mindinkább szükségesnek mutatkozó oly intézet létesíttessék, mely egyrészt piaczunknak emelkedő pénzforgalmát a bel- és külfölddel közvetítse, továbbá a külföld irányábani kereskedelmi viszonyaink kitágíttatván, ez által a honi termelésnek új és tartós kiviteli forrásai nyíljanak, másrészt pedig a kelet terményei és az iparűző országok áruinak idevonása által a mi piacunknak azon természetszerű fekvésénél fogva is megillető állása szereztessék meg, hogy t. i. a nemzetközi jószágcsere lerakó helyévé váljék. És valóban! Azon élénk részvét, melylyel ezen eszme irányadó körökben találkozott, csak erősbítheti azon feltevést, hogy e vállalat az anyagi körülmények teljes méltatása mellett virágzásnak fog indulni. Nagy elégtétellel közölhetjük tehát önökkel, hogy az aláírt összegek felülhaladták a nyilvános aláírások részére fenntartott első kibocsátmányú részvények számát, úgyhogy az aláírások megszorítandók voltak. Az aláírók részéről letett 10% biztosítékok, amennyiben azok készpénzben teljesítettek, az intézet számára gyümölcsözőleg elhelyeztettek, amennyiben pedig értékpapírokban állanak, kellő őrizetbe adattak. Az üzlet folyamatba tételére szükséges előmunkálatok részünkről szerződtetett igazgatónkkal Csongrády M. úrral együtt már megkezdettek és czélirányosan végeztetni fognak. Az összes alapítási költségek (melyek közt a nyilvános lapokban való hirdetmények 850 ftot vettek igénybe), mai napig 1300 ftra rúgnak; egy oly összeg, mely sokkal csekélyebb, semhogy e miatt részvényenként különös alapítási járulékot kellene kívánni minden aláírótól, és ez okkel az „általános kiadások számlájába“ fog tétetni. — Tisztelt közgyűlés ! Midőn tehát törvény értelmében megalakítottaknak nyilvánítjuk társaságunkat, van szerencsém önöket felkérni , hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére keblünkből 2 tagot kiküldeni és azután a napirenden álló két tárgyalásba részt venni szíveskedjenek. Miután a gyűlés a hozzá intézett felhívásnak megfelelt és Lányi Jakab és Nágel Ármin urak személyében a jegyzőkönyv hitelesítésére két tagot választott, a napirenden álló tárgyakra ment át, és az elébe terjesztett alapszabályi tervezetet csekély módosításokkal helyben hagyta. Ezen alapszabályok értelmében a társulat czíme ezentúl: „magyar bank és szabad raktári társaság“ leend. A részvények befizetésére nézve határoztatott, hogy a névérték 20%-jét tévő első részlet befizetési kiírása után egy hónappal (de mindenesetre még fé május havában) történjék. A további részletfizetések határidejének megállapítása az alapító bizottmányra oly feltétel alatt bízatott, hogy minden részletfizetés közt négy heti határidő állapíttassák meg. Különfélék. Pest, május 2. — Andrássy Gyula gróf miniszterelnök tegnap este Bécsbe utazott. Több miniszter is követi oda, mint hallani, az országgyűlés elé terjesztendő kormányjavaslatok végmegállapítása iránt. — Mikó Imrét a kolozsváriak múlt szombaton újra megválasztották képviselőjöknek. — Adony és Perkáta községek szegényebb lakosai számára Herz és Stein pesti nagykereskedők újabban 100—100 forintot adományoztak. — Jász-Ladányból az ifjú Oláh Emília végzetes elhunytét jelentik. — „Le roi est mort, vive le roi!“ — 18 év előtt temették el dr. Stáhly Ignácz, országos főorvost, az első magyar felelős minisztérium egyik osztályfőnökét, a magy. kir. egyetem egykori díszét; — kétségkívül lesznek még sokan Budapesten ugy, mint hazánk távol vidékein, kik e ritka és fényes tehetségű férfiúra kegyelettel fognak visszaemlékezni, — e férfiúra, ki szakmájában kitűnő jártassága által a külföld figyelmét is magára vonván, ezzel a magyar gyógyász hitelét nem csekély mértékben növelte, — ki szenvedő , kortársai ezreinek, az epedve várt és jótékony hatását ritkán tévesztő segélyt, oly bámulatos tapintat és mély belátással nyújtá, hogy nem egyszer csupán a „Stáhly“ név felemlítése,varázsként éleszté a beteg hanyatló életerejét; de kivált Budapest fogja a nagyhírű protomedicus emlékét bizonyára tisztelni, miután elsősorban, a főváros egészségügyi érdekeinek előmozdítása körüli tevékenysége az, mely föérdeméül tekintendő. — Dr. Stáhly Ignácz tehát nincs többé!... és mégis ! dr. Stáhly Ignácz él! ... a nagyapa elköltözött, de él unokája, kit a magasztos gyógyászi hivatásnak hagyományul rendelt; — él dr. Stáhly Ignácz, ki a Szent-Rókushoz czimzett városi kórházban — rémületesen dühöngött járványok közepette — több éven keresztül férfias kitartással működik, és jelenben a „magyar éjszaki vaspályatársulat“ Pesten székelő orvosa. (Beküldetett.) — A pesti polgári hetes bizottság — olvassuk a hivatalos lapban — a koronázási ünnepélyek tervezete és költségvetésével megfeszített szorgalma által elkészülvén, azokat a 25-ös polgári választmány tegnap d. e. 10 órakor a városházán tartott ülésében tárgyalás alá vette s elfogadta, miért is a javaslatba hozott programm a mai ad hoc tartandó városi közgyűlés elé terjesztetett helybenhagyás s a költségek megszavazása végett. A programm részletei körül eddig csupán azon változás történt, hogy a koronázás napjára kitűzött nagyszerű kivilágítás másnapra jön áttéve, s helyette a koronázás napján fog a fáklyásmenet tartatni. A népünnep a városerdőben fog tartatni, s erre nézve a választmány különféle helyeket szemelt ki a helyszínen; azonban az ökörsütést és a borosztogatást a szegények háza előtt lévő nagy üres térre tervezte, hol ezen ünnepély már 48-ban is tartatott, a városerdei fák és csemeték lehetőleg meg fognak kíméltetni. A koronázási menet helyén 8000 néző számára a bizottság 21 állványt készíttet s következő árakat javasol: 4 személyre való páholy 40 ft, első helyi ülés 6 ft, második helyi ülés 4 ft. Amint a közgyűlés az árakat helybenhagyja, azonnal lehet az e czélra felállítandó irodában a helyekre előjegyezni. Az állványok közt a nép számára korlátok által elválasztott nézőhelyekről szintén gondoskodott a bizottság. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. minisztérium átvévén a postaügy igazgatását, a közönség értesíttetik, hogy a jelenleg használatban levő levél és hírlapjegyek i. é. május 31 éig még érvényben maradnak. Június 1-jétől kezdve pedig ő Felsége arczképét viselő új levél- és hírlapjegyek és bélyegzett levélborítékok fognak behozatni. A Magyar nemzetközi bank 40 milló ft alaptőkével, magyar Lloyd Fiuméban, a bazár Egyptomban és Alexandriában van alakulóban. Az indítványozó Pincherle, az egyptomi hitelintézet volt főnöke Alexandriában. Az ügy élére Wodjaney Albert, gr. Vasa Samu, Korizmics László és Kocnmeister Frigyes állottak. Az indítványozó jelenleg Olaszországban jár, hogy az alaptőke egy részét előállítsa, a többi pedig részvényekre, 200 fíjával, honunkban lesz elhelyezendő. Az alapszabályok már gr. Vass Samu kezében vannak, s illetékes helyen a legelőzékenyebb fogadtatásban részesült az egész ügy, s hiteles tudomás után írhatom, hogy úgy a magyar, mint az osztrák kormány részéről kellő támogatásban fog részesülni. Czélja a részvénytársulatnak, hogy a külkereskedelmet hazánkban előmozdítsa, illetőleg megalapítsa, s ne külföldi, hanem hazai társulat kezén forduljon meg az a pénz, mely eddig oly sokféle úton-módon szivárgott hazánkból a külföldre. (Beküldetett.) — Miután a Pest városi összes választók úgynevezett „polgári központi bizottmánya“ meg nem alakulhatott, s miután a „Vidacs párt“ saját kebelében ily központi bizottmányt már különben is szervezett: nem marad egyéb hátra, mint a „Szentkirályi párt“ részéről külön központi bizottmányt alakítani, mire nézve a szükséges intézkedések meg is tétettek. Pesten, 1867. május 2-án. Kléh István, m. k. belvárosi választ, elnök. Déry Mihály, m. k. Józsefvárosi választ, elnök. Ledniczky Mihály elnök távollétében Vecsey Sándor, m. k. Blahunka Ferencz, m. k. Ferencz városi választ, elnök. — Miniszterelnöki palota. Megbízható helyről értesül az „1848,“ hogy a miniszterelnöki lak, valamint a hivatalos helyiségek részére, a budai várban levő Pallavicini őrgróf-féle palotában berendezések történnek. Az építkezések Ybl Miklós építésznek adattak át, az állam részéről pedig Zsigmondy Ágost mérnök bízatott meg az építkezés és berendezés tervszerinti kivitele feletti ellenőrködéssel. Csengeri P., nemzeti színházi tag köszönetet mond Farkas Sándor, nemz. színházi orvosnak, ki öt három hónapon át ernyedetlen buzgalommal és oly sikerrel gyógyitá, hogy a sír széléről adta őt vissza az életnek. Újítások a posta körül. A postakocsik zöld színre, piros fehér szegélylyelognak befestetni; a levélszekrények zöld színre magyar czimerrel és felirattal elláttatni; a levélhordók számára piros-fehér zsinóros zöld atilla lett megrendelve. A postahivatal belszervezésére vonatkozó előmunkálatok befejeztettek. Mily alakot ölt azon kívánatos és égető szükséggé vált új rendszer ? azt még a titok fátyola lepi, de a postaosztály főnökéül kiszemelt jeles szakképzettségű és ügybuzgalman Gervay, mindent ei fog