Pesti Napló, 1867. június (18. évfolyam, 5134–5157. szám)
1867-06-11 / 5142. szám
134 5142. Kedd junius 11 18. évi folyam. KSZKIM ■ I...H Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám. 1. emelet. * I*P szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán •• vagy helyben, házhoz hordva . Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. o. é. Hirdetmények díjas 7 hasábos petitsor egyszeri hirdedetésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 ajfer. Nyilt-tér : 6 hasábos pefit 25 nj kr. 7 Siti Pest, junius 10 1807. Mindazon ítéleteket, melyek Magyarországunknak és társországainak bármely lakója ellen, politikai vádak folytán vagy sajtóvétségek miatt e mai napig hozattak, — úgyszintén a hasonló okokból elrendelt vizsgálatokat is, ezennel megszüntetjük. — Az elitéltektől elkobzott javakat visszaadjuk, s mindazoknak, kik hasonló okok miatt még külföldön tartózkodnak, az országba leendő szabad viszszatérést megengedjük, kiterjesztjük ezt azokra is, kik az alkotmány visszaállítása óta sem szűntek meg az ország törvényei ellen törekedni; azonban az ország legszentebb érdekei követelik, hogy ezektől megkívánjuk, miszerint a koronás király iránti hűségükre és az ország törvényei iránti engedelmességre ünnepélyes ígéretet, tegyenek. E végből hatóságaink a külföldön tartózkodókra nézve kellő utasításokkal láttatnak el. Kelt Budán, 1867. junius 9-én. Ferencz József, e. k. Gr. Andrássy Gyula, s. k. A koronázási ünnep első napja, mint vasárnapi számunk telhető részletességgel közli, a koronázási szokásos ebéddel bevégződött. A jelenvoltaknak úgy cselekvő, mint néző része, a nap hátralevő részét pihenésre szentelheti, részint hogy ide engedtessék a látottak nagyszerűsége, páratlan fénye és összevágó szép egésze felett kisebb társaságokban elmélkedni, részint hogy készületek tétethessenek a következő részletek illő díszben és elevenséggel való megtartására. Egyébként a meghíresült idő sem akart kedvezni az esti kirándulásoknak ; ebben található fel annak oka, hogy a városliget e napon nem örvendhetett olyan számú közönségnek, minőt a köztünk tartózkodó vidékiek és idegenek nagy mennyisége után remélt. Június 9-re az ünnep programm három pontja vette főleg igénybe az érdekeltséget; ezek egyike a koronázási diszebéd. Ezen diszebédre meg voltak hiva a főrendek és képviselők házainak összes tagjai, a kir. curia és kir. egyetem küldöttei, a hatósági küldöttségek, s a koronázási menet fényét nagyban emelt hatósági banderialisták ; meghivattak továbbá a bécsi minisztériumnak jelen volt tagjai, köztök Beust báró, a reichsrath felső és alsóházának küldöttei, Bécs városa deputatiója, a cs. kir. tábornoki kar több jelessége, s végül a diplomatiai kar. A megjelenés teljes diszben kivántatván , a városi vigadó három nagy terme csakhamar oly fénytől ragyogott, mint az falai közt még nem láthatott, s egyúttal a civilizált Európa népei majd mindegyikének diszöltözékén gyönyörködhetett. Főhely a kisteremnek fal hosszában nyúló asztala volt. Itt ült a közepén a herczeg-primás, mellette jobbról gr. Andrássy Gyula miniszterelnök, balról b. Beust birodalmi külügyminiszter, és ha Auersperg Károly a birodalmi tanács felsőházának elnöke; ugyanitt foglaltak helyet Majáth György országbíró, a miniszter urak, a reichsrath felső- és alsóházi tagjai, ez utóbbiak közt Giskra, Mendelpater Greuter stb. Szemben a herczegprímással ült Szentiványi Károly, a képviselőház elnöke; s ugyanezen asztalnál jutott hely még püspökeink nagyobb részének is. Az asztallal szemben a fal mellett elnyúló pamlagon a diplomatiai kar kitűnőségei foglaltak helyet, kik asztalhoz nem ültek, s csakis öfelségüknek ez alkalomnali üdvözlésükre jelentek meg; köztök voltak Bloomfield, by Grammont, a török követ, s még mintegy tizenhatan, mindannyian teljes diszben, minden rendjeleikkel. A többi asztaloknál, melyek közül a kis termekben három-három, a nagy teremben pedig öt sor volt hosszában felállítva, foglaltak helyet vegyítve, s tetszés vagy szükség szerint főrendiek, képviselők, polgári és katonai méltóságok, banderialisták stb. Asztali zenével nemzeti zenészeink szolgáltak, számra és erőre jól összeállítva. Az étkezés 4 óra felé kezdődött, s mintegy az ötödik étel hordathatott szét, midőn öfelségek megérkezését jelezték. Mindenki felállott helyéről, s az éjszak felöli részre nyíló ajtón belépő királyt és királynét szívből jövő harsány éljen üdvözlé, mely éljenzés a szélső asztalsor mellett ellépdelő király-pár tovább haladtával folyvást és mind emelkedőbben tartott, mignem ö Felségük az első asztalhoz vezettetvén, ott a király és királyné ö Felségük, szemben prímás ö herczegségével, megálltak, s meghallgatták magyar egyházunk főpapjaital az apostoli király egészségére, szerencsés és hosszu uralkodására, a nemzet nevében mondott pohárköszöntését. A köszöntést szűnni alig akaró zajos éljen fejezte be. Ő Felségük ezután a föasztal vendégei közül többeket rövid társalgásra méltatván, annak egész hosszán végig haladtak, s visszafelé király ő Felsége a diplomatia tagjaival kegyeskedett beszélgetni, királyné ő Felsége pedig, ki női bájainak teljes fenségében ragyogott, a prímással, a miniszterelnökkel és más, az aszalma felén ülő nevezetességekkel volt kegyes néhány szót váltani. Mintegy negyedórás idézés után király ö Felsége, jobb karján vezetve a királynét, megindult, legkegyelmesebb látogatásában részesíteni minden egyes asztalt; megjegyezni is felesleges, hogy ö Felségüket e leereszkedő megjelenésük alatta terem minden pontján s minden asztalnál a szeretet, hódolat és ragaszkodás leglelkesebb hangjai fogadák. 0 Felségét a király asszonyt három palotahölgye is kisérte, ezek egyike a kitűnő ízléssel öltözött, s ragyogó fejekkel megjelent gr. Andrássy Gyula miniszterelnökné. 0 Felségük eltávozta után kezdődtek a pohárköszöntések. Erre nézve, minden félreértés kikerülése végett, meg kell jegyeznünk, hogy a vigadó termeinek acusticája, valamint vendégeinek hallgatási türelmetlensége az országházét is fölülmúlván, csak annyi juthatott egyes, távolabb esőnek tudomására, hogy ki az, aki szónokol, s csak ritkán annyi, hogy pohárköszöntésének tárgya is szabatosan megmondattatott volna. Országbírói nagyméltósága a magyar nemzet szeretett királyasszonyát élteté, s ezen köszöntést a terem minden szöglete viharzólag hangozta vissza. Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök a király ö Felsége nevében poharat ürített a magyar nemzet jólétére. A diplomatiai kar ezen felköszöntés után ő Felségük után szintén eltávozott. A pohárköszöntések sorában megemlítjük Szentiványi Károly házelnökét, éltetve a birodalmi tanács elnökét s köztünk levő tagjait. Erre herczeg Auersperg, birodalmi tanácsfelsőházi elnök válaszolt: „Keletről jő fel a nap — úgymond — Ausztria számára is Keleten jött fel a nap tegnap.“ Mende birodalmi tanácsos magyar nyelven köszönte a képviselőházat, Giskra erős és átható hangon éltető a magyar nemzetet, Tóth Vilmos német nyelven köszönte a Lajthán túli népeket. Zeyk Károly képviselő poharat emelt Deák Ferencz egészségére, s ezen köszöntés viharos éljennel fogadtatott. Volt több pohárköszöntés is, minthogy azonban ezek szaporodtával fokozatosan nőtt a zaj is, nem igen voltak érthetők, s mi sem foghatunk feljegyzésükhöz. Pest városa polgárai a lövölde helyiségeiben, szintén a koronázási lakomára gyűlvén össze, az ö Felségek egészségére mondott hódoló asztali köszöntést egy küldöttség hozta át, melyet a belügyminiszter fogadott, s ígérte, hogy ő Felsége legmagasabb tudomására juttatja. Megemlítjük még, hogy e diszebéd kedélyesen folyt le; az ételek, italok, kivált kezdetben, jó keletre találtak; a szolgálat pontos volt és figyelmes, s ha megjelenéskor a lépcsőajtónál kissé jobb rendet tartanak, s a diszben megjelent vendégek nem kénytelenek küzdve és birkózva hatolni át, azt mondhatnék, hogy ez ünnep is, miként a tegnapi, egész szabatossággal folyt le, tavalyi kivilágításoknál is szerepelt. Király őfelsége körutat jön a testvérfővárosokban, s útját mindenütt éljenriadások hirdették a távolabb állóknak : egyetlen éljenkiáltás volt, mely palotájából kiindulásától kezdve szakadatlanul tartott mindaddig, mig ismét lakosztályába érkezett. — Ő Felsége, mint halljuk, ma este, Mathild féligkisasszony temetésére, Bécsbe utazik. . — Az idei csolnak-verseny, pünkösd vasárnapján, az Unió csolnak-egyletnek juttatta az oroszlán-részt. A négy első díj közül háromra, úgymint a 100 aranyos, avagy egyleti díjra, az 50 aranyos asszonyságok díjára, s a szintén 50 aranyos budapesti polgárdíjra az ő csolnakjai, s az ő emberei vesenyeztek, s mind a három díjat kivívták. Az első díjat „Kohi-noor“ nyerte, melynek kormányosa Matolay Sándor, evezősei pedig Guttmann Károly, Dedinszky Kálmán, Kiss Ferenci és Varga László voltak, a „Pogány“ ellenében, melynek az „Egyetértés“-egylet a tulajdonosa. A második díj „Phantasy“ nevű csolnakjáé lett, melyen, kormányos nélkül, Stoffmann Victor és Légrády László eveztek,ismét az Egyetértés-féle „Gyöngyvér“ ellenében, melyen kormányos is volt. (Be volt még jelentve Széchenyi Ödön „Sympathy “ csalnakja, de nem versenyzett.) A harmadik díjat az Unió „Villám“-ja nyerte,a melyen Antalik Károly kormányzott, és Mihályik Izidor, Guszmann György, Markus István és Békey István eveztek, a budai hajósegylet „Budája“ ellenében. A Waldstein-Széchenyi-díjat Ronty Pál nyerte el Semsey Lajos sandolinjával Neuhofer János ellenében, ki Széchenyi Ödönét hajtotta. Az V-ik szám, a tétverseny, elmaradt. A V- ik szám, mely mindenkor a legmulatságosabb, a molnár- és halász verseny, azon eredménnyel folyt le, hogy az első dijat Groszmmann Mátyás budai molnár nyerte meg. Az idó annyiból nem kedvezett e versenynek, hogy hűvös, sőt hideg éjszaki szél fújt, de azért megteltek mind a gőzhajók, mind a pesti és budai partok, meg a lánczhid is, melynek dél-keleti oldala ezúttal kedvező nézőhely volt, mert a czél épen a lánczhidtól lefelé esett, csekély távolságra. — A kivilágítás pünkösd vasárnapján fényes volt, de koránsem oly fényes, mint az előkészületek után várni lehetett volna, minek oka egyrészt az erős szél,mely a lámpákat nem engedte meggyujtett) , a meggyujtottakat eloltotta, másrészt pedig Stuwer úr, kinek méltó hitét azon körülmény alapította meg, hogy kivilágításai és tűzijátékai nem szoktak sikerülni. Nagy készületek történtek többek közt az eskütételi emelvényen, kifeszített sasszárnyak alakjában összerakott tükrökkel, de a tükröknek nem volt mit visszasugárzaniuk : sötét maradt ott minden. Sötéten és boszosan meredeztek a dunagőzhajózási társaság alkotványai is, ami, megvalljuk, nekünk némi kárörömöt okozott, mert a tisztelt társaság megint saját magát készült kivilágítani ez óriási négy betűvel: D. D. S. G. (olvasd, magyar ember németül: „Donau Dampfschiffahrts Gesellschaft.“) Legszebb volt a dunasoron a M. Akadémia épülete, örvendetes symbolumképen, hogy világolnia kell mindenek felett. Szépek voltak a bengáliai tüzek a lánczhídon,a Dianna-fürdő előtt s a régi színháztéren, valamint jól sikerültek ugyan csak a lánczhídon — ámbár Stuver úr művei — a tüzes virágcsokrokat okádó, gyönyörű színekké aprózódó röppentyűk, s a lánczhíd mindkét oldalán felállított, illetőleg felszögezett üregekből, szakadatlan sorban, a vízbe aláhulló tűzzápor. Elmés transparenteket — melyek egyébiránt ritkák, mint a fehér holló — nem láttunk, nem is hallottunk róluk. A java olyan volt, mely már a A mai ünnepély elláthatlan sokaságat, néptömeg jelenlétében nagy fénynyel és meglepően szép látványt nyújtva ment véghez. A bandériumok már reggel kilencz órakor fel voltak állítva a Sz. György-téren Budán. Tíz óra felé érkezett a koronázási ajándékot hódolatteljesen átvivő országos küldöttség, Majláth országbíró ő excellenciája, s a képviselőház részéről Somssich alelnök urak vezetése alatt. Ő Felsége a király tíz órakor fogadta e küldöttséget, melynek nevében Haynald kalocsai érsek excelenciája szónokolt, megható s eme lángelméjű főpaphoz méltó fényes beszédben tolmácsolva a küldöttség és az ország érzelmeit. Gyönyörű beszédében felemlíté, hogy a koronázási ajándék hódolati jelképül nyujtazik, mint az ország bányáinak terméke, de kiapadhatatlan bánya az ország lakosainak szivében a király iránt lángoló hűség. Beszédének végén pedig ily formán szólt: Fogadja Felséged kegyesen az önként hódoló szabad nemzet érzelmeit, mely nemzet lelkesülten élteti királyát. Ő Felsége a király feleletében oda méltóztatott legkegyelmesebben nyilatkozni, hogy szándéka a koronázási ajándékot országos czélokra fordítani. , Nyomban ezután a megyei és városi hódoló küldöttségek fogadtattak ö Felsége által. Ezen küldöttségeket báró Wenckheim belügyminiszter úr mutatta be. Fél tizenkét órakor vette kezdetét a Buda és Pest városainak természetbeni ajándékait átnyújtó küldöttség menete , mely meglepően szép látványt nyújtott. Az idő rövidsége nem engedi tüzetesen, egyes részleteiben leírnunk e menetben felmerült minden kisebb képet, csak nagyjában vázoljuk azt, csak hogy minél előbb felmutathassuk olvasó közönségünknek, de hiszszük, hogy e vázlat mégis hű fogalmat fog az egészről szolgáltatni, s a távol vidékieket is meggyőzendi a felől, hogy Buda és Pest bebizonyítá, hogy méltán neveztetnek az ország szivének, mert koronás királyuk iránti szeretetüknek szép jelét adták. A menet következő sorrenddel ment véghez : 1) Több mint száz, szebbnél szebb hajadon és kis leányka, fehérbe öltözve, kék, és mások nemzeti szinű vállszalaggal díszítve, virágokkal teli kosarakat vitt. 2) Számos fehérbe öltözött, kék sipkás, sütő emelvényen különböző kenyérneműeket vittek, a czukrászok (vagy talán sütő fiuk?) egy, sok ízléssel készült czukrászművet, mely a királydombot ábrázolja, a kardvágásra épen fellovagoló királylyal ormán. Az egész valódi cukrászati remekmű, s a legkisebb részeiben is hű a valóhoz. 3) Lobogós ingű és gatyája veres mellényes legények lépes mézet hoztak. 4) A halászok kék ruhába öltözve jelentek meg; elöl négy legény, kik közül kettő-kettő nemzeti színre festett rudat vitt vállán; a rudak mindenikéről egy egy,hosszában szalagokkal felkötött szép nagy tok csüngött. 5) Ismét fehér lobogós ing, gatya és veres mellénybe öltözött nyalka legények következtek, egy, czifrán felékitett fakó csikót vezetve. Ezek után városi huszárok lovon jöttek, őket harsogó zenével czigány zenekar követte. 6) Nemzeti szinü lobogókat két oldalt vivő legények között két kis tarka lovas, zöld gallyakkal díszített szekeren 2 fehér bárányt és 1 2 borjút vittek. 7) Ezután kék sipkás, kék szalagos, fehér öltözetű 12 mészáros legény léptetett, vezetve egy koszorúzott szarvú, veres arany szegélyű takaróval ékített ökröt. 8) Követték őket a bodnárok, nemzeti szinü szalagokkal felcsifrázott négy lovas fogaton, lobogós ingű kocsissal, zöld szekéren, két hordó bort vive. 9) Utánuk jöttek a kertészleányokés legények: a leányok fehérbe öltözve, nemzeti szinü vállszalaggal, virágcsokrokat tartva kezükben, a legények fekete magyar ruhában, nemzeti szinü vállszalaggal s igen csinos müvü kertészeti eszközökkel. Közöttük négy lovas kocsi, minden kigondolható veteménynyel megrakva, melyek oly ügyesen és csinosan voltak rendezve, hogy önkénytelenül is Gavarni képeit juttatók eszünkbe az átbűvölt répa, burgonya és más, épen nem költői kerti növényekről, melyeket mégis oly érdekessé tudott tenni mesteri ecsete. 10) A gabonacsarnok négy lovas fogata követte a kertészeket fehérbe öltözött kisérettel és rakodva nagy lisztes zsákokkal. 11) Nyomban utána jöttek a molnárok, czifra lobogókkal környezett szekérrel. Lobogóik közül leginkább kitűnt a középen levő fehér, nagy arany betűkkel e feliratot tüntetve fel : „Éljen az ipar.“ Maga a négy fogatú kocsi is fényre és költségességre felülmúlta valamennyit: ezen a malom-mesterség jelvényei és egyes malomrészek voltak, közepén pedig fehérbe öltözött molnár állott. 12) Következett a Buda városi menet, mely szintoly fényes és izlésteljesen rendezett volt, mint a pesti. Legelői jöttek a mészáros mesterek lovon, kék és fehérbe öltözve. 13) A sütök a pestiekhez hasonló öltözetben. 14) A virágkoszorukkal gazdagon diszitett óriási ökör, mely bátran beillett volna párizsi farsangi kövér ökörnek is. 15) Szépen diszitett kocsi fehér bárányokkal. 16) A molnárok szép négylovas barna fogatú szekeren, szürke ruhásán. 17) Végre czifra szalagos négylovas, nemzeti színre festett szekeren gazdag faragványokkal ellátott két hordóba fehér és vörös bort hozva.. Tizenkét óra után ő Felségük az erkélyen megjelentek, a beláthatlan nagy néptömeg hangos, szűnni nem akaró éljenzései között, s végig nézték az előttök elvonuló menetet. E menet elvonulása után a bandériumok léptettek el a várpalota udvarán őfelségük előtt. Elől a főlovászmester, díszes ruhában, fehér lovon, utánna Pest városának bandériuma, ezt követé a budai, azután jöttek a jász-kunok, élükön derék főkapitányukkal, gr. Ráday Gedeonnal, ki oldalán Lehel kürtjével úgy nézett ki, mint egy őskori hős magyar dalia. A menetet a megyei bandériumok zárták be, elöl jöttek a Királyhágón inneni, utánunk a Királyhágón túliak, s mindannyian oly díszesen néztek ki, hogy ép e miatt nem vagyunk képesek egyet különösen felemlíteni. Az elléptetés után az ünnepély egy órakor véget érte, az osztály minden többi üléseire pedig, annak tagjai, az illető igazgató által, az egylet közlönyében az ülés tartása előtt legalább 8 nappal közzéteendő hírlapi hirdetés által hivatnának ja meg. Az osztályok választási gyűlésein mindenkor a társulat elnöke elnökölne, a jegyzőkönyvet pedig a társulat másodtitkára vezetné, s a felvett jegyzőkönyv az elnök és jegyzőn kívül még két, erre felkiáltás útján választandó osztályi tag által is aláírandó lenne, az osztályok minden egyéb üléseiben pedig az illető osztályi igazgató elnökölne, s az illető osztályi jegyző vinné a jegyzőkönyvet, de a felvett jegyzőkönyv csak az igazgató és jegyző által íratnék alá. Az osztályok választási, s minden egyéb üléseiben a társulat elnöke s az illető osztályi igazgató akadályoztatása esetében, a társulat alelnöke elnökölne. Minthogy minden osztály határozatai titkos szavazás útján szavazat többséggel hozatnának, következéskép a beadott szavazatok átnézésére valamint a választási, úgy az osztály minden többi üléseiben is azonnal egy öt tagból álló bizottmány, a bizottmányi elnök megnevezésével, küldetnék ki, a szavazatok egyenlő számánál azon vélemény fogna határozattá emeltetni, mely az elől ülő által elfogadtatnék. A szavazatjog csak személyesen gyakoroltathatnék. Minden osztály saját szükségei szerint, a működésére vonatkozó egyébb szabályait önmaga alkotja és állapítja meg. A beküldendő ajánlatok indítványok és sokkérdések mindenkor a társulat elnökéhez intézendők,s valamint ezek, úgy a társulat javaslati könyvében felmerülendő ajánlatok, indítványok és szakkérdések is, amennyiben azok valamelyik osztály véleményét igénybe vennék, a társulat elnöke által, az illető osztály igazgatójának osztályábani tárgyalás végett, azonnal kiadandók lennének. Azon esetben, ha valamely beküldött, vagy az egylet javaslati könyvében felmerült ajánlat, indítvány, vagy a szakkérdés több osztály véleményét venné igénybe, az illető osztályok tagjai a társulat elnöke által, egyetemes ülésre a társulat közlönyében az ülés tartása előtt legalább 20 nappal közzé teendő hírlapi hirdetés útján hivatnának meg. Az egyetemes üléseken mindenkor a társulat elnöke elnökölne, a jegyzőkönyvet pedig a társulati másodtitkár vezetné, a határozatok az osztályok választási és egyébb üléseinek határozatai hozatalára elsorolt eljárás szerint hozatnának, s a felvett jegyzőkönyvet az elnök és jegyzőn kívül az ülésre meghívott osztályok mindenikéből egy, felkiáltás által választandó osztályi tag is aláírná. Az osztályok választási egyetemes és minden egyébb üléseiben felvett jegyzőkönyvek tartalma, az ülés után legfeljebb 10 nap múlva, az egylet közlönyében egész terjedelmükben közzéteendők lennének. Az osztályok igazgatói és titkárai lemondásukat mindenkor a társulat elnökének, mégpedig írásban adnák át, s a leköszöntek újra választhatók lennének. FROMM ANTAL Egyéni nézet az iránt, hogy a „kereskedő ifjak társulati»“ alapszabályainak I. szakasza 2. pontjában, mely ezt tartalmazza: „A társulat czélja a művelődés és a társalkodás előmozdítása, szellemi ösztönzés, a hazai nyelv gyökeresítése és művelése, osztályköréhez tartozó tudományok és hasznos intézmények terjesztése, közbenjárás a hely-eszközléseknél és a szükségben lévő pályatársak segélyezésére kitűzött czél gyorsabb elérhetése végett, a már felállított hely-eszközlő osztályon kívül, minő osztályokat kellene még alakítni ? Nézetem szerint, az említett pontbani czél gyorsabb elérhetése végett, a már fenntemlített osztályon kívül még következő osztályokat kellene alakítani, a.m. egy nemzetgazdászattani, egy számtani, egy levelészettani, egy könyvviteltani és egy áruismetani osztályt, — s valamint az ezután felveendő úgy a társulat minden jelenlegi tagjának is kötelességévé kellene tenni azt, hogy az elsorolt osztályok valamelyikébe magát bejegyeztesse, — s ezen bejegyzés oly módon történhetnék, hogy az ezután felveendő tagok mindjárt felvételükkor, felvételi névjegyzékbe sajátkezűleg bejegyeznék egyszersmind azt is, hogy mely osztálynak óhajtanak tagjává lenni, — a társulatnak minden jelenlegi tagja, pedig utólagosan egy sajátkezűleg írt nyilatkozatában, a társulat másodtitkárának tudtára adna azt, hogy melyik osztálynak kíván tagjává lenni. Minden tag azon osztály üléseiben, melynek tagjává felvétetett,választási és határozati szavazati joggal birna,a többi osztályok üléseiben azonban csak inditványozási és tanácskozási joga volna, ds minden választó tag egyszersmind választható is lenne. Az elsorolt osztályok mindegyike, ügyeinek vezetése végett, egy igazgatót, a jegyzőkönyv vezetésére pedig egy jegyzőt, mindkettőt saját tagjaiból, azonban csakis egy évfolyamára titkos szavazás útján, szavazat többséggel választana, — s ezek választására az osztály tagjait, mindenkor a társulat elnöke, az egylet közlönyében legalább 14 nappal a választási gyűlés előtt közzéteendő hírlapi hirdetés által hívná meg. — Hatósági élet. Nagy-Kőrös, jun. 4. Ki hitte volna, hogy tegnapelőtt keresztül essünk a követ választáson is? vagy legalább a követmeghagyáson? Pedig úgy van. A tanácsnok választásra összegyűlt nép előtt Gubody Sándor, az újon megválasztott polgármester, kijelente, hogy ő a követségről nem mond le, s ha a nép nem egyezik bele, újabb hivatalát fogja letenni. Maradjon meg mind a kettőnek! kiáltották a jelenlevők. Igaz, hogy nincs indemnity bill-ünk, tehát nem történt törvényszegés, az is igaz, hogy a diadalmas Gubody-párt nagy valószínűséggel megválasztotta volna őt, de hát correct eljárás volt-e azokkal kiáltatni ki a követet, kik tanácsosok választására gyűltek össze ? S akkor, midőn az összes választóknak */4-e vagy */5-e volt jelen? Különben azon délelőtt a tanácsosokat sem választották meg, s bár délután a választás csakugyan végrehajtatott, a tisztikar teljesen még sincs megalakulva , mert egy ember a tanácsosok közül már is beadta lemondását. Hivatalon. (A „B. K.“-ből) A magy. kir. igazságügyi mniszterium részéről a sajtóvétségek felett itélő esküdtszékek szervezése iránt f. évi május 1- ről kibocsátott rendelet 14-ika alapján a közvádló teendőivel sújtó vétségek eseteiben, a pesti esküdtszék területére nézve Kék István pesti, — a kőszegi esküdtszék területére nézve Szabó László szombathelyi, — a nagy-szombati esküdtszékek területére nézve Kanovich László nagy-szombati, — a debreczeni esküdtszék területére nézve Kuby István debreczeni ügyvédek bízatván meg, a törvényhatóságok elnökei ezennel oda utasittatnak, hogy a területükön megjelenő időszaki folyóiratok s egyéb nyomtatványok és metszvények azon példányát, mely az 1847/s évi XVIII. t. sz. 30 ik §-ának 4 ik pontja s a 40 ik §. értelmében a hatóság elnökénél teendő le, f. évi junius 16 ától, mint az esküdtszéki’ rendelet hatálybaléptének napjától kezdve, az illető kerületi közvádlóhoz áttegyék. Pest, 1867. junius 2-án. A magy. kir. igazságügyminiszterium. igazitás. Lapunk vasárnapi számának „Koronázás Buda-Pesten“ czimű czikke 3-ik hasábjában, aláírói a 25-ik sorban, ezen kitétel helyett: „az ország biró által “ ezen szavak teendők: „az ezen cselekményre helyettesített nádor által