Pesti Napló, 1868. január (19. évfolyam, 5307–5330. szám)
1868-01-15 / 5316. szám
X számára befolyt adományokról Az »Ung. Lloyd“ szerkesztősége átadott egy krisztinavárosi nő részéről 2, % F. Fl. ur részéről 3 N N. részéről 1 forintot, azonkívül adományozik • B. F. ur 10, Burg Károly, Depaid József s Sebastian Frigyes urak ötöt, Zsenei Luiza aszr°syv,4/10t\rDr'T?et81nyi Lipót’ Rad°cza János és Schoffer Nép. János urak , továbbá egy névtelen hölgy s egy sziráki névtelen két-két irtót; Berger Károly Klenovics György, Kölber István Lukovits József, Babés István s Zmeskei István urak egy-egy forintot; a következő pozsonyi tanárok, úgymint: Bartal Rezső 10, továbbá Cserny Károly, Cherven Flór, Dávid István, Kalmár József, dr. Lassú Lajos, Lubrich Ágost, Németh Antal, Rózsay Emil, Sváby Pál, Szarvas Gábor, Sztoczek György tanárok s Wiedermann Károly igazgató egy-egy irtot végre a következő pesti tanárok, úgymint: T. 5, Trautwein János kegyesrendi igazgató 3, A Jedlik Ányos és Kautz Gyula egyetemi tanárok, Bartl és Lutter gymn. tanárok két-két, Horváth , Cyrill egyetemi, Horváth Zsigmond, Karg, Mozer, Szemlér, Turcsányi Winkler középtanodai tanárok egy-egy, összesen 96 forintot, mi az első jelentésben kimutatott 80 forinttal 176 forintot tesz, mely összegből 150 forintot, hogy addig is, míg elhasználásra kerül, biztos helyen legyen és kamatozzék, a pesti takarékpénztárban helyeztem el, 26 forintot pedig nyugtatvány mellett Langer barátomnak legsürgősebb szük- ségei fedezésére átadtam. Látszik a fentebbi kimutatásból, hogy a felebaráti szeretettől áthatott adományozók a társadalom különféle köreiből valók, mi fényesen bizonyítja a tudományos képzettségnek hazánk- ban nagyrabecsülését, melynél fogva a saját hibáján kívül szerencsétlenségbe esett mivelt embert nem hagyják nyomorúságban elveszni. De azt is látjuk a gyűjtés eddigi eredményéből, mennyire kedves volt Langer minden ismerősei előtt, mert ifjúkori tanulótársai, férfikori tanártársai oly számosan vannak az adakozók sorában képviselve, de van közöttük oly előkelő férfiú is, kinek seretetét már Langer atyja érdemelte ki egy fél századdal ezelőtt. Valóban vigasztaló jelenség oly korszakban, melyre az önzés és anyagiasság bélyegét szeretnék sokan reá sütni. Midőn az eddig tanúsított jóakaratért forró hálámat Langer nevében is kifejezem, bátorkodom az ügyet a mélyen tisztelt közönség további pártfogásába ajánlani. Preusz Mór. — Meghívás. A békésmegyei gazd. egylet igazgató választmánya B.-Csabán a folyó 1868-ik év január 20-án reggeli 9 órakor gyűlést tartand, melyre az illetők tisztelettel meghivatnak. Főtárgyak leendőek: Pénztári ügy, hátralékok, számv. biz. jelentése, duna-tiszai csatorna, dohánykiállitás, szántás - verseny, községi csemetekertek. — Kelt B.-Csabán, 1868. jan. 1-én. Az elnökség megbízásából közli Mokry Sámuel, titkár. — A nemzeti szinházi nyugdíjintézet ez évi szükségletének fedezésére adakoztak : a t. ez. szabadalmazott nagykereskedő testület 50 ftot, t. ez. Vecsey Sándor úr 10 ftot, melyért a kegyes adományozók fogadják a kormányzó választmány hálás köszönetét. E czélra bejött eddig összesen 1890 ft. Pest, 1868. január 12. Feleki Miklós s. k. vál. jegyző. — A pesti sakk-kör e hó 12-kén tiszujitó közgyűlést tartott. A titkár a múlt évrőli jelentését felolvasván, megvizsgáltatott a pénztár s ez évben az alaptőke 92 ft és 93 kt gyarapodott. A körnek van jelenleg 53 rendes és 7 rendkívüli tagja. Elnökké Erkel Ferencz, alelnökké Bródi Lipót, titkárrá Kubinyi Béla és pénztárnokká Ginther Károly választottak általános szavazattöbbséggel. Választmányi tagokká : Erkel Elek, dr. Spitzer Lipót, Straus Henrik, Ternyei Ferencz, Zaary Zsigmond, dr. Vidor Zsigmond, végre tiszteletbeli tagokká b. Messena István és gr. Pongrácz Arnold urakat választotta a közgyűlés. Kubinyi Béla, titkár.*) Az orsz. közepi. tanáregylet 1868. jan. 11 dikén tartott választmányi ülése.*) Ezen ülés egyik főtárgyát képezte a pénztár állapotának megvizsgálása. A pénztárnok előadásából kitűnt, hogy a budapesti tanáregylet készpénzben és követelésekben 667 ftnyi vagyonnal olvadt az országos tanáregyletbe. *) A hazai lapok kéretnek e sorok szíves átvételére. regét csak egynéhány vezér említésére szorítkozom. A karok és rendek tábláján harczoltak a jó ügy mellett Deák Ferencz, Klauzál Gábor, Beöthy Ödön, Bezerédy István és társaik. A szabad királyi városok között Szeged engedett a korszellem intésének. A főrendi házban b. Eötvös József, gróf Zay Károly, gróf Ráday Gedeon emeltek szót az elnyomottak védelmére. De senki sem fejlesztett annyi jóakaratot, annyi buzgalmat és annyi kitartást az emancipatió ügyében, mint Dubraviczky Simon, Pest megye első alispánja és országgyűlési követe. Ő kimeríthetlen béketűréssel állott a gáton, majd a zsidók elleni előítéleteket czáfolván észszerű okokkal, majd a zsidókat igazítván útba okos tanácscsal. Ernyedetlen fáradozása az ügy barátai közt általános elismerésre talált, s báró Eötvös József neki ajánlotta 1840-ben a zsidók egyenjogúsítása érdekében irt értekezését. Dubraviczky Simon ! A te nemes szived dobogott az elnyomottakért; érted fog dobogni a felszabadultak szive nemzedékről nemzedékre. „A közembernek neve vész magával: „Kincs, kövély, márvány paloták homályba „Dőlnek, elmúlnak a heverő uraknak „Hire enyészik ; „A derék nem fél az idők mohától ; „A koporsóból kitör és eget kér, „S érdemét a jók, nemesek s jövendő „Századok áldják. Hazánkban a zsidóügy soha sem volt elkülönített tárgya a hazafius elmélkedésnek, a törvényhozási tanácskozásnak, a napi sajtó vitájának , hanem mindig alkotó része vola az átalános közügyi fejlődésnek és alakulásnak, melynek létesítésében szólottak, buzogtak, fáradoztak, tűrtek, szenvedtek hazánk legbölcsebbjei, hazánk legjobbjai. Mint a XVI. században hozott, a zsidókat illető törvények az akkori türelmetlenség és elfogultság nyilatkozatai, úgy újabb időben a reform-pártnak a zsidó ügy iránt tett lépései világos tanúbizonyságot tesznek korunk érettségéről és felvilágosultságáról. A reform-párt törekvései 1848-ig nem találtak viszhangra a hatalomnál. Pozsony jelszava vala: haladjunk! Bécs jelszava ellenben így hangzott : tespedjünk! De a reformpárt emberei lankadást nem ismerő szilárdsággal nem tértek le a haladás rögös, de díszes pályájáról, mintegy Istennek Jésaiás által hirdetett szavát követvén : „Készítsétek az úr útját, egyenesítsétek a pusztában Istenünk ösvényét; minden völgy felmagasodjék, minden hegy és halom megdöntessék ; a tekervényes legyen egyenes, a darabos rónasággá. És nyilatkozni fog az ur dicsősége, és meglátja mindenki, hogy az ur szólott. (Jésaj. XL. 3-5).“ Igenis, az ur szólott: „Legyen világosság! És jön világosság!“ (M. I. 1, 3.) a magyar hazában : borúra derű ! Israel fiainak is lett világosság minden lakhelyükön. (M. II. 10, 23.) Figyeljünk tehát az Istennek Jésajás által hirdetett szavára : „Jákob háza! Jertek, járjunk az ur világosságában!“ (Jésaiás II. 5.) Erre buzdítanak alapigénk következő szavai is : „Fogadásaimat teljesítem az Úr egész népe előtt, az ur házának pitvaraiban, közepetted Jeruzsálem !“ A fogadások, melyekről a szent költő szól, a jeruzsálemi templomban bemutatandó áldozatok valának. A fogadások a vallásos érzület természetes kifolyásai, s azért a legrégibb szokások közé tartoznak. A görög és aj római világban szintén oly otthonosok voltak, mint Palaestinában. A szentírásból tudjuk, miként már Jákób, Izrael ősatyja, életének válságos helyzetében fogadást tön, mondván : „Ha Isten velem leend, és megőriz az utón, melyen járok, és ad kenyeret táplálásomra, és ruhát öltözetemre, és békében térek vissza atyám házába, az Úr az én Istenem leend, és ezen kő, melyet oszlopul felállitok, Isten háza leend, és mindenből, mit nekem ad, a tizedet bemutatom." (M. I. 28, 20—22.) Mózes törvénye nem sürgeti, sőt nem is ajánlja a fogadások tételét, de szigorral parancsolja, hogy a tett fogadás pontosan teljesittessék. A törvény ekképpen szól: „Ha fogadást teszesz az Urnak, Istenednek, ne késsél teljesíteni, mert követelendi azt Urad Istened tőled, és bűn lenne rajtad ; ha nem teszesz fogadást, nem lesz rajtad bűn; ajkaid nyilatkozatát tartsd meg és teljesítsd, mint fogadád Urad Istenednek önkénytesen, mint ajkaiddal kijelentőd. (M. V. 23—24.) Erre az intésre vonatkozva, kinyilatkoztatja zsoltárnokunk, hogy ő a válságos időben tett fogadalmait teljesitendi, Isten népe előtt teljesitendi, Jeruzsálem közepette. Hazánk múltjában is akadunk oly esetekre, midőn az országgyűlés mintegy fogadalom alakjában alkotott törvényt. I. Ferdinánd alatt, 1548 ban, a magyar rendek következőleg nyilatkoztak: „Mivel néhány év óta a hajdan virágzott Magyarországnak semmi sem ártott inkább, mint a jobbágyok elnyomatása, kiknek jajveszéklése felszáll Isten szine elébe; azért a Mindenható haragjának elhárítására, ... ő Felségének is intésére, egyhangúlag végezték a rendek, hogy a nyomoru per visszanyerje szabadságát, melytől a közelebb múlt években bármikép elejtetett, és azontúl-------egyik úrtól vagy nemestől a másikhoz szabadon költöz- ' ködhessék.“ (Szalay, Magyarország története IV. 253.) E törvény az első lépés volt a nép felszabadítására. A nagy törvényhozási mű, mely 1548-ban kezdődik, 1848-ban fejeztetett be. Egy néposztály azonban — és pedig oly néposztály, mely 1848 ban lángoló lelkesedéssel csatlakozott a nemzet szent ügyéhez — még mindig epedett „egy jobb kor után.“ Ezen néposztályra nézve 1861-ben történt ünnepédes törvényhozási fogadás, és a mostani országgyűlés magáévá tevő szent zsoltárunk szavait, fogadalmát teljesítette az egész művolt világ előtt, a törvényhozás szent templomában, a magyar Jeruzsálem közepette, és felhangzott a felszabadultak dicsérő Hallelujája! A halleluja elhangzik, de soha el nem hangzik a zsidó hazafiak kebelében a szent fogadás, melylyel a magyar alkotmányos szabadság évezredes szentségébe lépnek. Eddigi pályafutásomban amaz óra volt a legünnepélyesebb és legmagasztosabb, midőn 1848 bán szabad ég alatt, magyar nemzetőrökhöz szóltam, nevükben hirdetvén, hogy 1. Nem akarjuk pártolni az igazságtalanságot, hanem védeni akarjuk a jogot. 2. Nem akarjuk támogatni az önkényt, hanem gyámolitani akarjuk a törvényes szabadságot. 3. Nem akarjuk táplálni a durvaságot, hanem előmozdítani akarjuk a miveltséget. 4. Nem akarjuk oltalmazni a pártütést, hanem megszilárdítani akarjuk Felséges királyunk trónját ! (Az Isten velünk vagyon ! Sellyén tartott tábori beszéd. Löw Lipót pápai főrabbitól. Pápán 1848.) Nem kevésbé ünnepélyes, nem kevésbé magasztos azonban a mostani nagy pillanat, melyben az Isten előtt, magyar hittársaim nevében fogadást készülök tenni, meg lévén győződve, hogy a Mózes vallásu hazafiak, kik szent vallásunk elveit ismerik és követik, menten minden tartalékgondolattal, változatlan egyetértésben és egyetértésben, teljes szivükkel magukévá teendik az általam hirdetett fogadásokat) 1. Felséges királyunk iránt tántoríthatlan hűséggel viseltetni! 2. Magyar hazánkért, melyen kivül nincs számunkra hely, tettre kész lelkesedéssel lángolni, s jólétét és dicsőségét előbeegizerni! 3. A magyar nemzethez, a szabadság ősi harczosához, jó és rész napokban rendületlenül ragaszkodni, s korszerű törekvéseiben, tevékenységgel részt venni!. 1 4. A magyar nyelvet, melyen egyenjogositásunk törvénye hozatott, de előszeretettel ápolni, s a magyar irodalom irányában benső és támogató részvétet tanúsítani! Ezeket ismerjük kötelmeinknek , feladatainknak, teendőinknek ; ezeket illetik honpolgári fogadásaink. S fogadalmainkat híven és lelkiismeretesen teljesitendjük a drága haza irányában, mely polgárainak fogadott: „Ii vér, veríték vagy halál az , Mit kíván, Áldozatként rakjuk azt le Zsámolyán, Hogy mondhassuk csend s viharban : Szent hazánk ! Megfizettük mind, mivel csak Tartozunk.“ Amen. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond. * Hogy a tagok száma, illetőleg a pénztár állapota mindig nyilván tartathassák,felszólittatnak a budapesti tanáregylet tagjai, kik netalán az országos tanáregylet tagjaivá lenni nem akarnának, hogy abbeli szándékukat velem (Deák tér 3. sz.) közölni szívesek legyenek, minthogy hallgatásuk az országos tanáregylet alapszabályai szerint úgy fog értelmeztetni, hogy a budapesti tanáregylettel tömegesen átléptek az országosba. A vidéki tagtársak, kiknek száma ismét jelentékenyen szaporodott, kéremnek, hogy bírálataikat, értekezéseiket s a tanáregyletet érdeklő egyéb dolgozataikat, zavar kikerülése tekintetéből Ney Ferencz elnök úrhoz (pesti főreáltanoda) küldjék, ki azoknak az illető szakosztályban való felolvastatásáról és a közlönyben való kinyomatásáról gondoskodni fog. A tagdíjt pedig szíveskedjék mindenki egyenesen dr. Say Móritz pénztárnok úrhoz (budai főreáltanoda) beküldeni. Végül megemlítjük, hogy a választmány az egyletet a Kisfaludy-társaság pártoló tagjai sorába íratni határozta, mely határozat bizonyára minden tag helyeslésével fog találkozni. Pest, 1868.jan. 12. Mauritz Rezső, m. titkár. — Az országgyűlési gyakornokok testülete f. hó 12 tartott közgyűlésén a testület tisztikara és rendes bizottmánya választás utján következőleg alakíttatott meg . Elnök Ugrón Gábor, alelnök Csávosy Béla, titkár Sipőcz László , pénztárnok Horn Béla, ellenőr Iritz Adolf, jegyzők Bartha Miklós, Balogh Andor, Horváth Mózes, Vaisz Sándor. Becsületszéki ügyvezető Farkas Emil bizottsági tagok Fraenkl Sándor, Hartstein Mór, Horváth Károly, Marschalko ■József, Schulz Tivadar, Székely László, Ugrón Ákos, Weidenfeld István. Póttagok Katona Mór, Vetzel Gyula. Közli Sipőcz László, titkár: KÜLFÖLD. AngolorszÁg. A lapok rovatai a fémekről mind szűkebb terjedelmet öltenek, a végtelen számú felszólalások, nyilatkozatok, proclamatiók elhangzásával már most kimerítettnek látszik a szenvedélyeket annyira felizgató kérdés. Az újabb hírek csak másodrendű eseményekre vonatkoznak. Legnevezetesebb mindenesetre azon távirati tudósítás, mely szerint az elfogott Lennon-nál fontos irományokat találtak, állítólag a fénnek terveiről. Említésre méltó még azon közlés is, hogy a tory kormány még több sajtópert szándékozik indítani. Burke, Casey és Mu 1- 1 a ny fériek rendőri kihallgatása legközelebb záratott be. A vádlottak a warwicki esküdtszék elé utasíttattak. A „Times“ minden mérséklete daczára, mellyel a francziaországi eseményekről már hoszszabb idő óta szól, nem titkolhatja el abbeli aggodalmát, hogy a franczia hadsereg organisatiója nem szorítkozik a denfensív czélok biztosítására. Miután előadta az aktív hadsereg a reserv és az alakítandó mozgó őrsereg jelentőségét, így nyilatkozik: „Ezentúl Francziaországot fegyverben álló államnak kell tekintenünk, mert a kik a rendes hadseregben nem lesznek alkalmazva, azok a nemzeti őrsereg tagjai leendőek. Az egész új nemzedék Francziaországban háborúra készül. — Albert herczeg életrajza, mely a királyné meghagyása folytán és közbenjárása mellett készült, sok tekintetben igen érdekes könyv. A napokban a második kötet is elhagyta a sajtót, mely a királynő naplóját foglalja magában ily czím alatt: „Leaves from the Journal of our Life in the Highlands, from 1848 to 1861.“ — Mint kiadó a királynő magántitkára Heps Arthur van megnevezve. A fejedelmi szerző gyönyörű rajzokban bemutatja házi életét, szórakozásait, gyermekeit. Az angol lapok, különösen a „Times“ és a „Daily Telegraph“ egészen el vannak ragadtatva a műtől, és nem tudják eléggé dicsérni. Büszke öntudattal kiemelik a lapok különösen azt is, hogy Anglia királynője bátran feltárhatja családi élete minden részletét a nagy közönség előtt. Orosz és Lengyelország. Ha az orosz állam Nagy Péter és II. Kathalin ideje óta türelmesnek mutatkozott is, azon *) Kéretnek a többi lapok. Sze késztőségei e sorok szives közlé éré, keresztények irányában, kik nem tartoztak az állami egyházhoz, azon concessióval mégis kedveskedett az orthodox papságnak, hogy az áttéréseket más vallásokhoz szigorúan tiltotta, és lehetőleg megakadályozta. E végből meg volt hagyva a katholikus és protestáns papságnak, hogy az egyházi tiszteletnél az orosz nyelvet ne használják. Az orthodox papság még jelenleg is szabadkozik az ellen, hogy a más vallásúak orosz nyelven végezzék az isteni tiszteletet. így fordult, hogy Oroszországban a katholikus vallás a lengyel nemzetiséggel, a protestáns vallás a német elemmel lön azonossá. A „moszkvai lap“ újabban eddigi vak buzgalmát fájlalva, azt bizonyítja, hogy ezen eljárás az orosz érdekek szempontjából tekintve, mennyire akadályozó a lengyel tartományok russificatióját. Az „éjszaki posta“ félhivatalos czikkében szintén elismeri a tévedést, és most már oly intézkedéseket ajánl, mely a lengyeleket a legrövidebb idő alatt oroszokká változtassa. Az említett lap elismeri, hogy a lengyel kérdés megoldása mindaddig lehetetlen, amíg a katholicismus és a lengyel nemzetiség el nem választatik. Az elválasztás pedig úgy történhetik, hogy az orosz nyelv lesz az egyházi beszédek és imák nyelve. E czikk kétségen kívül csak előzője azon intézkedéseknek, melyek a lengyel nemzetiség ellen irányoztatnak, és melyekről minapában már röviden megemlékeztünk. Törökország. A kiválólag keleti ügyekkel foglalkozó „Der Osten“ czímű hetilap legközelebbi számában Kréta szigetéről eredeti tudósítást hoz, mely szerint ezerötszáz felkelő Haggi Mikali és Zimbrakaki vezetése alatt elfoglalták a zurvai tetőket Zakus mellett. Raoul basa a szultán segéde és Ali basa 8000 emberrel készülnek ellenök, de miután a felkelőknek nyolcz ágyújuk is van, tartani lehet tőle, az ütközet nagyon véres lesz. A nagyvezér Kandiában van, és a népet igyekszik a maga részére megnyerni az által, hogy élelmiszereket, pénzt és ruhaneműt osztat ki közötte. Konstantinápolyból még húsz zászlóalj erősítést kért. A felkelők használatában levő „Kreta“ nevezetű gőzös újabban élelmiszereket és töltényeket szállított partra. Az orosz hadihajók folytatják egyrészt a krétai menekülőket elszállítani, másfelől pedig a felkelők számára lőszereket szállítani. December 25-én ötezer főből álló erősítést kapott a török sereg. A nagyvezér leégett házának felépítésével 200 kőmives foglalkozik a kormány költségén. Savas hasa Apakoronába ment. E szerint nem sikerült még a törököknek Kréta szigetét elzárni, újabb konstantinápolyi tudósítások nyomán állítják, hogy az elzáró török hajóraj vezetése egy magas állású angol tisztre bízatott. Távirati tudósítások. — Prága, jan. 13. Semmi sem mutatja, hogy azon hír, mely szerint Schultes tanár a concordatum revisiója érdekében Rómába utaznék, valósulni fog. A Melniken tartott pénteki lóvásáron nevezetesebb vételek fordultak elő a külföld részére. — P 6 1 a, jan. 13. A „Novara“ és „Radetzky“ fregattokból és „Velebich“ üteges hajóból álló escüdre fél 11 órakor ide érkezett. A tíz várad, a „Duna“ és az „Arethusa" fregatté 21—21 gyászlövéssel üdvözlők. — Stuttgart, jan. 13. A kamara 45 szavazattal 38 ellenében elhatározta, hogy az idegen uralkodók és kormányok ellen elkövetett sajtóvétségek az országos esküdtszékek elé tartoznak. Az új büntető perrendtartást 79 szavazattal 2 ellenében elfogadta a kamara. — Karlsruhe, jan. 13. A képviselő kamara 52 szavazattal 1 ellenében elfogadta a miniszterfelelősségi törvényt a bizottság által javaslott szerkezetben. Hamburg, jan. 13. A „Börzenhalle“ félhivatalos berlini levelezője Írja: Poroszország viszonya Francziaország iránt a legbarátságosabb. A franczia császár, tanácsosai ellenére, Poroszország iránt hajlandósággal viseltetik. Kopenhága, jan. 13. Az eddigi dán ügynök Pétervárott, Vaid tanácsos, ugyanott a követség vezetésével bízatott meg. A király fivérei tábornokokká neveztettek ki. — Florencz, jan. 13. A képviselőház ülése. A ház elfogadta a velenczei katonaság érdekében alkotott törvényjavaslatot, mely katonaságot Ausztria, politikai okoknál fogva, rangjától megfosztott. A közmunkák minisztere visszavonta a vasutak megvásárlására vonatkozó törvényjavaslatot és egy újabbat nyújtott be, mely több vasúti építkezés folytatására vonatkozó decrétumokat ismét hatályba helyez. Ezután tárgyaltatott azon törvényjavaslat, mely Mantua tartományt a villafrancai béke előtti állapotba helyezi. E javaslat azon módosítással fogadtatott el, miszerint Peschiera egyesítése Veronával érintetlenül hagyatik. — Pária, jan. 12. A „Droit“ jelenti, hogy a következő lapok: „Constitutionnel,“ „Journal des Debats,“ „Opinione Nationale,“ „Temps,“ „France,“ Avenir National,“ „Journal de Paris,“ „Union,“ Siécle,“ „Intézet public“ és „Glaneur“ tiltott kamarajelentések közzététele miatt a fenyitó rendőri törvényszék elé idéztettek. Az „Epoque,“ „La Presse,“ „Patrie,“ „Gazette de France“ és „Revue Nationale“ tekintetében a törvényes eljárás felfüggesztetett. A lapok ügye jövő pénteken vétetik fel. Zamoiski László gróf meghalt. — London, jan. 11. A Dublinban elfogott Lennon-nál fontos irományok találtattak, melyek felvilágosítást adnak a románok terveiről. A kormány több új sajtópert szándékozik megindítani. — Róma, jan. 14. Az „Osservatore Romano“ tagadja, hogy a pápai hadseregnél szökések fordulnának elő. A „Nazione“-nak szemére veti, hogy viszályt törekszik előidézni a két hadsereg közt, erősítvén, miszerint ő szentsége az újévi üdvözletek alkalmából rövidebben válaszolt a franczia tiszteknek, mint a pápaiaknak. — Pétervár, jan. 13. A „Sonntags Journal“ megcáfolja az „Epoque“ azon hírét, mely szerint Stanley lord a Dunafejedelemségekben és Candia szigetén űzött cselszövények tárgyában sürgönyt intézett volna az orosz kormányhoz. — Florenc,jan. 12. Az ellenzék elhatározta, hogy a minisztérium tekintetében beváró magatartást fog követni. — Páris, jan. 13. A törvényhozó testület ülése. Gressier, mint előadó jelenti, hogy a bizottság, a kamara óhajához képest, elfogadja abbeli módosítványát, mely szerint a mozgó nemzeti őrseregben is megtiltatik a helyettesítés. Az „Etendard“ írja : Gotz szombat reggel hosszas és fájdalmas műtétnek vetette magát alá, mely tökéletesen sikerült. A beteg állapota megnyugtat. A császár, a porosz király és Bismark naponként tudakozódnak a beteg állapota felől. — Belgrád, jan. 13. Czernobaratz Demeter államtanácsos kultuszminiszternek neveztetett ki. — New York , jan. 2. A yukatani felkelés még folyvást tart. Juarez elnök, egy decretumban számkivetésre küldi azokat, kik a császár pártján voltak. Esti posta. A Nazzionenak írják Nápolyból : A Vezúv kitörései aggasztó mérvben növekednek ; a középső kúpból iszonyú lávafolyam ömlik Cereola falu felé. A rázkódtatások folytonosak. A dördülések nagyon erősek. A nép legnagyobb aggodalomban van ; a kitörés a Vezúv mögül óriási látványt nyújt. A „Journal de Paris“ oly híreket kapott Olaszországból, melyek szerint Anglia és Poroszország e pereiben Rómában és Florencében lépéseket tesznek az iránt, hogy a római és olasz kormány között megkezdendő tárgyalások számára alapot találjanak. — Az „Epoque“ és a „Situation“ hallják, mikép az olasz kormány el van határozva a budget megszavazása után bizalmi szavazatot kívánni, mit ha a kamara megtagadna, azonnal fel fog oszlattatni. — A forradalmi párt nem szűnik meg működni az olasz területen, különösen a pápai határok közelében. A Terniben levő comité erőmegfeszítéssel működik, s folytonosan osztogatja a vörös ingeket, fegyvereket és lőkészletet. A Tibet jobb partján, Orte felett Narni és Rieti felé százankint mutatkoznak a garibaldianusok. — Azon több oldalról nyilvánult nézet, hogy a porosz-franczia legújabb békebiztosítások az orosz szándékkal összefüggésben vannak, és czéljuk a Berlin s Szent-Pétervár közötti belső viszonyt leplezgetni, most már Párisban is megerősíttetik. — A „Liberté“ írja, hogy a departementek választói közül főleg Francziaország keleti részéből sok választó adresseket intézett a képviselőkhöz, melyekben a katonai törvény ellen tiltakoznék. Ezen adressek által több képviselő nagyon ingadozóvá tétetett. Váljon jogosultan , tekintve a béke érdekét ? Nemzeti színház. Január 15-ére van kitűzve: „Emancipáció után 1900-ban“ és a Japani társulat utolsó előadása. Budai népszínház. Január 15 ére van kitűzve: „II. Rákóczi Ferencz fogsága.“ Eredeti dráma 5 felvonásban. A pesti árubörze hivatalos árjegyzéke. Jan. 14-kén. Vízállás, jan. 13-tól. Időjárás. Pesten 5' 1" 0 felett száraz, zajlás. Pozsonyban . 4' 8" 0 felett száraz, zajlás. Szolnokon .T10" 0 felett. Szegeden 10' 8" 0 felett T. Nyit-tér. (Beküldetett.) Kötelességünknek tartjuk a közhasznú dolgokat kimerítő megvitatás alá venni, hgy anak előnyeit a közönség előtt feltárhassuk. E sorokat a korneulurgi marhapornak szenteljük, mint a mely a gazdaközönség előt már évek óta, úgy bel-, mint külföldön, a legnagyobb elismerésben részesül. Nyilvános megismerése óta, 1856-tól kezdve, a legkiterjedtebb elismerésbe részesült, kitüntettetett éremmel a bécsi állatvédegylet által 1857-ben, Parisból 1858-ban, Münchenből lf5°-ban , Hamburgból 1864-be és Londonból 1862-re , s ő felsége a poros király és ő felsége az angol királynő lóistállóiban a legnagyobb eredménynyel használtatik, miről az illető fő istállómesteri hivatalok előttünk fekvő bizonyítványai tanúskodnak. Eme, bizonyára hitelt érdemlő és gyaníthatlan ítéletekhez sorakoznak mégzámtalan más átiratok, melyik a korneuburgi marhaporral elért kitűnő eredmények lett különösen elismerőleg nyilatkoznak. E szer különösen alka mas a lovaknál mirigyek, nátha, torokbajok s a repülő féreg (fliegende Wurm) ellen ; szarvasmarhánál a betegségben megváltozott tejelválasztás, véres tej, nadályos betegség és felfúvódás ellen ; juhoknál a lépbaj megakadályozására, a nedvesség s az altest rendtlen működése mién , továbbá nagy előnynyel használtathatik marhavészben, mint óvszer, minthogy cak csekély, hetenként 2—3 szeri beadásnál erősíti az emésztő szerveket, s a ragadós anyagok felvétele ellen, mint gátoló szer bizonyult be. A korneuburgi marhapor megrendelési helyei ez e számban olvasható hidetésben feltalálhatók Csóka mező városában Torontál megyében, több helybéli érdemes lakos indítványára eszmecsere folytán egy olvasó egylet életbe léptetetés a népnevelés előmozdítása végett terveztetett. Ezen tervezet az itteni helybeli polgárokkal, és érdemes gazdákkal közöltetett és ennek felkarolása ajánltatott. — Decemberié 22. nagyobb része a lakosságnak az itteni nagy vendéglőben tanácskozás végett meg is jelent; — tisztelendő Zombori József rom. kath. plébános elnöklete alatt a gyűlés meg is alakult, elnök lelkes szavakban elő adta czélját a létesítendő egyletnek, kimutatta annak hasznát mind egyesekre mind pedig a lakosságra nézve, mely beszéde lelkes éljen kísérete mellett fogadtatott, nyolczvanan magokat azonnal részvényeseknek nyilvánították és a gyűlés mint olvasó egylet magát megalakította. Ezen egylet pártoló elnökének közakarattal helybeli földesúr méltóságo3 Marczibányi Lőrincz kamarás megválasztatott, rendes elnöknek pedig az igen tisztelt tisztelendő plébános Zombori József úr. Ezen szerény olvasó egylet azon reményben van, hogy csekély hatásköre mellett is, helybeli polgártársai javát és jólétét kitűzött czélja mellett előmozdítani fogja, — és a népnevelést ezen tájékon hathatósan emelni fogja, czélja egyszersmind a nép számára hasznos és czélszerű népies modorban írott könyveket szerezni, nem külömben szegény iskolás gyermekek számára szükségelt tankönyveket beszerezni, és köztök kiosztani. Hazafius tisztelettel maradunk Csóka január 10-én 1868. az alakult olvasó egylet tagjai. Alsó-ausztriai mérő szerint Súlytont eserint. •«W . Kitt ’i!Juri49b ir O. é. Búza, bánsági • „ bánsági • tiszai uj . „ tiszai uj ■ „ fehérvári uj . „ pesti vidék uj „ pesti vidék uj Kétszeres Bozs uj ... Árpaferfőzésre „ táplálékra Zab, uj . „ bánáti 6 Kukoricza bánsági ó * bánsági uj Bab, uj . . . Köles........................... Káposztás repeső . Répcze, bánsági 86—87 88—89 86—87 88—89 83—85 83-85 86-88 78—80 68—70 68-70 45—47 6 25 6 90 6 25 6 95 65 6 65 6 20 4 30 2 70 1 5 1 70 3 50 5 40 8 10 8 — 88 6 70 6 70 6 20 6 20 6 90 4 40 3 10 2 65 1 76 8 60 5 50 3 20 6 —