Pesti Napló, 1868. január (19. évfolyam, 5307–5330. szám)

1868-01-15 / 5316. szám

X számára befolyt adományokról­ Az »Ung. Lloyd“ szerkesztősége átadott egy kr­iszti­navárosi nő részéről 2, % F. Fl. ur részéről 3 N N. részéről 1 forintot, azonkívül adományozik • B. F. ur 10, Burg Károly, Depaid József s Se­bastian­ Frigyes urak öt­öt, Zsenei Luiza asz­r°syv,4/10t\rDr'T?et81nyi Lipót’ Rad°cza János és Schoffer Nép. János urak , továbbá egy név­telen hölgy s egy sziráki névtelen két-két irtót; Berger Károly Klenovics György, Kölber Ist­ván Lukovits József, Babés István s Zmesk­ei István urak egy-egy forintot; a következő po­­zsonyi tanárok, úgymint: Bartal Rezső 10, to­vábbá Cserny Károly, Cherven Flór, Dávid István, Kalmár József, dr. Lassú Lajos, Lubrich Ágost, Németh­ Antal, Rózsay Emil, Sváby Pál, Szarvas Gábor, Sztoczek György tanárok s Wiedermann Károly igazgató egy-egy irtot­ végre a következő pesti tanárok, úgymint: T. 5, Trautwein János kegyesrendi igazgató 3, A Jedlik Ányos és Kautz Gyula egyetemi tanárok,­­­ Bartl és Lutter gymn. tanárok két-két, Horváth , Cyrill egyetemi, Horváth Zsigm­ond, Karg­, Mo­zer, Szemlér, Turcsányi Winkler középtanodai tanárok egy-egy, összesen 96 forintot, mi az első jelentésben kimutatott 80 forinttal 176 fo­rintot tesz, mely összegből 150 forintot, hogy addig is, míg elhasználásra kerül, biztos helyen legyen és kamatozzék, a pesti takarékpénztár­­­­ban helyeztem el, 26 forintot pedig nyugtatvány mellett Langer barátomnak legsürgősebb szük-­­ ségei fedezésére átadtam. Látszik a fentebbi kimutatásból, hogy a fele­baráti szeretettől áthatott adományozók a tár­sadalom különféle köreiből valók, mi fényesen bizonyítja a tudományos képzettségnek hazánk-­ ban nagyrabecsülését, melynél fogva a saját hi­báján kívül szerencsétlenségbe esett mivelt em­bert nem hagyják nyomorúságban elveszni. De azt is látjuk a gyűjtés eddigi eredményéből, mennyire kedves volt Langer minden ismerősei előtt, mert ifjúkori tanulótársai, férfikori tanár­társai oly számosan vannak az adakozók sorá­ban képviselve, de van közöttük oly előkelő férfiú is, kinek s­eretetét már Langer atyja ér­demelte ki egy fél századdal ezelőtt. Valóban vigasztaló jelenség oly korszakban, melyre az önzés és anyagias­ság bélyegét szeretnék sokan reá sütni. Midőn az eddig tanúsított jóakaratért forró hálámat Langer nevében is kifejezem, bátorkodom az ügyet a mélyen tisztelt közönség további pártfogásába ajánlani. Preusz Mór. — Meghívás. A békésmegyei gazd. egy­let igazgató választmánya B.-Csabán a folyó 1868-ik év január 20-án reggeli 9 órakor gyű­lést tartand, melyre az illetők tisztelettel meghi­vatnak. Főtárgyak leendőek: Pénztári ügy, hátralékok, számv. biz. jelentése, duna-tiszai csatorna, dohánykiállitás, szántás - verseny, köz­ségi csemetekertek. — Kelt B.-Csabán, 1868. jan. 1-én. Az elnökség megbízásából közli M­o­k­r­y Sámuel, titkár. — A nemzeti szinházi nyugdíjintézet ez évi szükségletének fedezésére adakoztak : a t. ez. szabadalmazott nagykereskedő testület 50 ftot, t. ez. Vecsey Sándor úr 10 ftot, melyért a kegyes adományozók fogadják a kormányzó vá­lasztmány hálás köszönetét. E czélra bejött ed­dig összesen 1890 ft. Pest, 1868. január 12. F­e­l­e­k­i Miklós s. k. vál. jegyző. — A pesti sakk-kör e hó 12-kén tiszujitó közgyűlést tartott. A titkár a múlt évrőli jelentését felolvasván, megvizsgáltatott a pénztár s ez évben az alaptőke 92 ft és 93 kt gyarapo­dott. A körnek van jelenleg 53 rendes és 7 rend­kívüli tagja. Elnökké Erkel Ferencz, alelnökké Bródi Lipót, titkárrá Kubinyi Béla és pénztár­nokká Ginther Károly választottak általános szavazattöbbséggel. Választmányi tagokká : Er­kel Elek, dr. Spitzer Lipót, Straus Henrik, Ter­­nyei Ferencz, Zaary Zsigmond, dr. Vidor Zsig­­mond, végre tiszteletbeli tagokká b. Messena István és gr. Pongrácz Arnold urakat választotta a közgyűlés. Kubinyi Béla, titkár.*) Az orsz. közepi. tanáregylet 1868. jan. 11 dikén tartott választmányi ülése.*) Ezen ülés egyik főtárgyát képezte a pénztár állapotának megvizsgálása. A pénztárnok előadásából kitűnt, hogy a budapesti tanár­egylet készpénzben és kö­vetelésekben 667 ftnyi vagyonnal olvadt az or­szágos tanáregyletbe. *) A hazai lapok kéretnek e sorok szíves átvételére. regét­ csak egynéhány vezér említésére szorít­kozom. A karok és rendek tábláján harczoltak a jó ügy mellett Deák Ferencz, Klauzál Gábor, Beöthy Ödön, Bezerédy István és társaik. A szabad királyi városok között Sze­ged engedett a korszellem intésének. A főrendi házban b. Eötvös József, gróf Z­a­y Károly, gróf Ráday Gedeon emeltek szót az elnyo­mottak védelmére. De senki sem fejlesztett annyi jóakaratot, annyi buzgalmat és annyi ki­tartást az emancipatió ügyében, mint Dubra­­v­i­c­z­k­y Simon, Pest megye első alispánja és országgyűlési követe. Ő kimeríthetlen béketű­­réssel állott a gáton, majd a zsidók elleni előíté­leteket czáfolván észszerű okokkal, majd a zsidó­kat igazítván útba okos tanácscsal. Ernyedetlen fáradozása az ügy barátai közt általános elisme­résre talált, s báró Eötvös József neki aján­lotta 1840-ben a zsidók egyenjogúsítása érdeké­ben irt értekezését. Dubraviczky Simon ! A te nemes szived dobogott az elnyomottakért; érted fog dobogni a felszabadultak szive nemzedékről nemzedékre. „A közembernek neve vész magával: „Kincs, kövély, márvány paloták homályba „Dőlnek, elmúlnak a heverő uraknak „Hire enyészik ; „A derék nem fél az idők mohától ; „A koporsóból kitör és eget kér, „S érdemét a jók, nemesek s jövendő „Századok áldják. Hazánkban a zsidóügy soha sem volt elkülö­nített tárgya a hazafius elmélkedésnek, a tör­vényhozási tanácskozásnak, a napi sajtó vitájá­nak , hanem mindig alkotó része vola az átalá­­nos közügyi fejlődésnek és alakulásnak, mely­nek létesítésében szólottak, buzogtak, fáradoz­tak, tűrtek,­­ szenvedtek hazánk legbölcsebbjei, hazánk legjobbjai. Mint a XVI. században hozott, a zsidókat il­lető törvények az akkori türelmetlenség és elfo­gultság nyilatkozatai, úgy újabb időben a re­form-pártnak a zsidó ügy iránt tett lépései vilá­gos tanúbizonyságot tesznek korunk érettségé­ről és felvilágosultságáról. A reform-párt törekvései 1848-ig nem találtak viszhangra a hatalomnál. Pozsony jelszava vala: haladjunk! Bécs jelszava ellenben így hang­zott : tespedjünk! De a reform­párt emberei lankadást nem ismerő szilárdsággal nem tértek le a haladás rögös, de díszes pályájáról, mint­egy Istennek Jésaiás által hirdetett szavát kö­vetvén : „Készítsétek az úr útját, egyenesítsétek a pusztában Istenünk ösvényét; minden völgy felmagasodjék, minden hegy és halom megdön­tessék ; a tekervényes legyen egyenes, a darabos rónasággá. És nyilatkozni fog az ur dicsősége, és meglátja mindenki, hogy az ur szólott. (Jésaj. XL. 3-5).“ Igenis, az ur szólott: „L­egyen vilá­gosság! És jön világosság!“ (M. I. 1, 3.) a magyar hazában : borúra derű ! Israel fiainak is lett világosság minden lakhelyü­kön. (M. II. 10, 23.) Figyeljünk tehát az Isten­nek Jésajás által hirdetett szavára : „Jákob háza! Jertek, járjunk az ur vi­lágosságában!“ (Jésaiás II. 5.) Erre buzdítanak alapigénk következő szavai is : „Fogadásaimat teljesítem az Úr egész népe előtt, az ur házának pitvaraiban, közepetted Je­ruzsálem !“ A fogadások, melyekről a szent költő szól, a jeruzsálemi templomban bemutatandó áldoza­tok valának. A fogadások a vallásos érzület ter­mészetes kifolyásai, s azért a legrégibb szoká­sok közé tartoznak. A görög és aj római világ­ban szintén oly otthonosok voltak, mint Palaes­­tinában. A szentírásból tudjuk, miként már Jákób, Izrael ősatyja, életének válságos helyzetében fo­gadást tön, mondván : „Ha Isten velem leend, és megőriz az utón, melyen járok, és ad kenyeret táplálásomra, és ruhát öltözetemre, és békében­­ térek vissza atyám házába, az Úr az én Istenem leend, és ezen kő, melyet oszlopul felállitok, Isten háza leend, és mindenből, mit nekem ad, a tize­det bemutatom." (M. I. 28, 20—22.) Mózes törvénye nem sürgeti, sőt nem is ajánlja a fogadások tételét, de szigorral parancsolja, hogy a tett fogadás pontosan teljesittessék. A törvény ekképpen szól: „Ha fogadást teszesz az Urnak, Istenednek, ne késsél teljesíteni, mert kö­vetelendi azt Urad Istened tőled, és bűn lenne rajtad ; ha nem teszesz fogadást, nem lesz rajtad bűn; ajkaid nyilatkozatát tartsd meg és telje­sítsd, mint fogadád Urad Istenednek önkényte­­sen, mint ajkaiddal kijelentőd. (M. V. 23—24.) Erre az intésre vonatkozva, kinyilatkoztatja zsoltárnokunk, hogy ő a válságos időben tett foga­dalmait teljesitendi, Isten népe előtt teljesitendi, Jeruzsálem közepette. Hazánk múltjában is akadunk oly esetekre, midőn az országgyűlés mintegy fogadalom alak­jában alkotott törvényt. I. Ferdinánd alatt, 1548 ban, a magyar rendek következőleg nyi­latkoztak: „Mivel néhány év óta a hajdan vi­rágzott Magyarországnak semmi sem ártott in­kább, mint a jobbágyok elnyomatása, kiknek jajveszéklése felszáll Isten szine elébe; azért a Mindenható haragjának elhárítá­sára, ... ő Felségének is intésére, egyhangúlag végezték a rendek, hogy a nyomoru per vissza­nyerje szabadságát, melytől a közelebb múlt évek­­­ben bármikép elejtetett, és azontúl-------egyik úrtól vagy nemestől a másikhoz szabadon költöz- ' ködhessék.“ (Szalay, Magyarország története IV. 253.) E törvény az első lépés volt a nép felsza­badítására. A nagy törvényhozási mű­, mely 1548-ban kezdődik, 1848-ban fejeztetett be. Egy néposztály azonban — és pedig oly nép­­osztály, mely 1848 ban lángoló lelkesedéssel csatlakozott a nemzet szent ügyéhez — még mindig epedett „egy jobb kor után.“ Ezen nép­osztályra nézve 1861-ben történt ünn­epédes törvényhozási fogadás, és a mostani országgyű­lés magáévá tevő szent zsoltárunk szavait, foga­dalmát teljesítette az egész művolt világ előtt, a törvényhozás szent templomában, a magyar Je­ruzsálem közepette, és felhangzott a felszabadul­tak dicsérő Hallelujája! A halleluja elhangzik, de soha el nem hangzik a zsidó hazafiak kebelében a szent fogadás, mely­­lyel a magyar alkotmányos szabadság évezredes szentségébe lépnek. Eddigi pályafutásomban amaz óra volt a leg­ünnepélyesebb és legmagasztosabb, midőn 1848 bán szabad ég alatt, magyar nemzetőrökhöz szól­tam, nevükben hirdetvén, hogy 1. Nem akarjuk pártolni az igazságtalansá­got, hanem védeni akarjuk a jogot. 2. Nem akarjuk támogatni az önkényt, hanem gyámolitani akarjuk a törvényes szabadságot. 3. Nem akarjuk táplálni a durvaságot, hanem előmozdítani akarjuk a miveltséget. 4. Nem akarjuk oltalmazni a pártütést, hanem megszilárdítani akarjuk Felséges királyunk trón­ját ! (Az Isten velünk vagyon ! Sellyén tartott tábori beszéd. Löw Lipót pápai főrabbitól. Pá­pán 1848.) Nem kevésbé ünnepélyes, nem kevésbé ma­gasztos azonban a mostani nagy pillanat, mely­ben az Isten előtt, magyar hittársaim nevében fogadást készülök tenni, meg lévén győződve, hogy a Mózes vallásu hazafiak, kik szent vallá­sunk elveit ismerik és követik, menten minden tartalékgondolattal, változatlan egyetértésben és egyetértésben, teljes szivükkel magukévá teen­­dik az általam hirdetett fogadásokat) 1. Felséges királyunk iránt tántoríthatlan hű­séggel viseltetni! 2. Magyar hazánkért, melyen kivül nincs szá­munkra hely, tettre kész lelkesedéssel lángolni, s jólétét és dicsőségét előbeegizerni! 3. A magyar nemzethez, a szabadság ősi har­­czosához, jó és rész napokban rendületlenül ra­gaszkodni, s korszerű törekvéseiben, tevékeny­séggel részt venni!. 1­ 4. A magyar nyelvet, melyen egyenjogositá­­sunk törvénye hozatott, de előszeretettel ápolni, s a magyar irodalom irányában benső és támo­gató részvétet tanúsítani! Ezeket ismerjük kötelmeinknek , feladataink­nak, teendőinknek ; ezeket illetik honpolgári fo­gadásaink. S fogadalmainkat híven és lelkiismeretesen teljesitendjük a drága haza irányában, mely polgárainak fogadott: „Ii vér, veríték vagy halál az , Mit kíván, Áldozatként rakjuk azt le Zsámolyán, Hogy mondhassuk csend s viharban : Szent hazánk ! Megfizettük mind, mivel csak Tartozunk.“ Amen. Felelős szerkesztő: B. Kemény Zsigmond. * Hogy a tagok száma, illetőleg a pénztár álla­pota mindig nyilván tartathassák,felszólittatnak a budapesti tanáregylet tagjai, kik netalán az or­szágos tanáregylet tagjaivá lenni nem akarná­nak, hogy abbeli szándékukat velem (Deák tér 3. sz.) közölni szívesek legyenek, minthogy hall­gatásuk az országos tanáregylet alapszabályai szerint úgy fog értelmeztetni, hogy a budapesti ta­nár­egylettel tömegesen átléptek az országosba. A vidéki tagtársak, kiknek száma ismét je­lentékenyen szaporodott, kéremnek, hogy bírála­taikat, értekezéseiket s a tanáregyletet érdeklő egyéb dolgozataikat, zavar kikerülése tekinteté­ből Ney Ferencz elnök úrhoz (pesti főreáltanoda) küldjék, ki azoknak az illető szakosztályban való felolvastatásáról és a közlönyben való ki­­nyomatásáról gondoskodni fog. A tagdíjt pedig szíveskedjék mindenki egyenesen dr. Say Móritz pénztárnok úrhoz (budai főreáltanoda) bekülde­ni. Végül megemlítjük, hogy a választmány az egyletet a Kisfaludy-társaság pártoló tagjai so­rába íratni határozta, mely határozat bizonyára minden tag helyeslésével fog találkozni. Pest, 1868.­jan. 12. M­a­u­r­i­t­z Rezső, m. titkár. — Az országgyűlési gyakorno­kok t­e­s­t­ü­l­e­t­e f. hó 12­ tartott közgyűlésén a testület tisztikara és rendes bizottmánya válasz­tás utján következőleg alakíttatott meg . Elnök Ugrón Gábor, alelnök Csávosy Béla, titkár Sipőcz László , pénztárnok Horn Béla, ellenőr Iritz Adolf, jegyzők Bartha Miklós, Balogh Andor, Horváth Mózes, Vaisz Sándor. Becsületszéki ügyvezető Farkas Emil bizottsági tagok Fraenkl Sándor, Hartstein Mór, Horváth Károly, Mar­­schalko ■József, Schulz Tivadar, Székely László, Ugrón Ákos, Weidenfeld István. Póttagok Ka­tona Mór, Vetzel Gyula. Közli Sipőcz László, titkár: KÜLFÖLD. AngolorszÁg. A lapok rovatai a fémekről mind szűkebb terjedelmet öltenek, a végtelen számú felszóla­lások, nyilatkozatok, proclamatiók elhangzásá­val már most kimerítettnek látszik a szenvedé­lyeket annyira felizgató kérdés. Az újabb hírek csak másodrendű eseményekre vonatkoznak. Legnevezetesebb mindenesetre azon távirati tu­dósítás, mely szerint az elfogott L­e­n­n­o­n-nál fontos irományokat találtak, állítólag a fénnek terveiről. Említésre méltó még azon közlés is, hogy a tory kormány még több sajtópert szán­dékozik indítani. Burke, Casey és M­u 1- 1 a n­y fériek rendőri kihallgatása legközelebb záratott be. A vádlottak a warwicki esküdtszék elé utasíttattak. A „Times“ minden mérséklete daczára, mel­­­­lyel a francziaországi eseményekről már hosz­­szabb idő óta szól, nem titkolhatja el abbeli ag­godalmát, hogy a franczia hadsereg organisatiója nem szorítkozik a denfensív czélok biztosításá­ra. Miután előadta az aktív hadsereg a reserv és az alakítandó mozgó őrsereg jelentőségét, így nyilatkozik: „Ezentúl Francziaországot fegy­verben álló államnak kell tekintenünk, mert a kik a rendes hadseregben nem lesznek alkal­mazva, azok a nemzeti őrsereg tagjai leendőek. Az egész új nemzedék Francziaországban hábo­rúra készül. — Albert herczeg életrajza, mely a ki­rályné meghagyása folytán és közbenjárása mel­lett készült, sok tekintetben igen érdekes könyv. A napokban a második kötet is elhagyta a saj­tót, mely a királynő naplóját foglalja magában ily czím alatt: „Leaves from the Journal of our Life in the Highlands, from 1848 to 1861.“ — Mint kiadó a királynő magántitkára H­e­­­p­s Arthur van megnevezve. A fejedelmi szerző gyönyörű rajzokban bemutatja házi életét, szó­rakozásait, gyermekeit. Az angol lapok, különö­sen a „Times“ és a „Daily Telegraph“ egészen el vannak ragadtatva a műtől, és nem tudják eléggé dicsérni. Büszke öntudattal kiemelik a lapok különösen azt is, hogy Anglia királynője bátran feltárhatja családi élete min­den részletét a nagy közönség előtt. Orosz és Lengyelország. Ha az orosz állam Nagy­ Péter és II. Katha­­lin ideje óta türelmesnek mutatkozott is, azon *) Kéretnek a többi lapok­­. Sze kész­tőségei e sorok szives közlé éré, keresztények irányában, kik nem tartoztak az állami egyházhoz, azon concessióval mégis ked­veskedett az orthodox papságnak, hogy az átté­réseket más vallásokhoz szigorúan tiltotta, és lehetőleg megakadályozta. E végből meg volt hagyva a katholikus és protestáns papságnak, hogy az egyházi tiszteletnél az orosz nyelvet ne használják. Az orthodox papság még jelenleg is szabadkozik az ellen, hogy a más vallásúak orosz nyelven végezzék az isteni tiszteletet. így fordult, hogy Oroszországban a katholikus val­lás a lengyel nemzetiséggel, a protestáns vallás a német elemmel lön azonossá. A „moszkvai lap“ újabban eddigi vak buzgalmát fájlalva, azt bizonyítja, hogy ezen eljárás az orosz érdekek szempontjából tekintve, mennyire akadályozó a lengyel tartományok russificatióját. Az „éjszaki posta“ félhivatalos czikkében szintén elismeri a tévedést, és most már oly intézkedéseket ajánl, mely a lengyeleket a legrövidebb idő alatt oro­szokká változtassa. Az említett lap elismeri, hogy a lengyel kérdés megoldása mindaddig le­hetetlen, a­míg a katholicismus és a lengyel nem­zetiség el nem választatik. Az elválasztás pedig úgy történhetik, hogy az orosz nyelv lesz az egyházi beszédek és imák nyelve. E czikk két­ségen kívül csak előzője azon intézkedéseknek, melyek a lengyel nemzetiség ellen irányoztat­­nak, és melyekről minapában már röviden meg­emlékeztünk. Törökország. A kiválólag keleti ügyekkel foglalkozó „Der Osten“ czímű hetilap legközelebbi számában Kréta szigetéről eredeti tudósítást hoz, mely szerint ezer­ötszáz felkelő Haggi Mikali és Zim­­brakaki vezetése alatt elfoglalták a zurvai tetőket Zakus mellett. Raoul basa a szultán segéde és Ali basa 8000 emberrel készülnek ellenök, de miután a felkelőknek nyolcz ágyújuk is van, tartani lehet tőle, az ütközet nagyon véres lesz. A nagyvezér Kandiában van, és a népet igyek­szik a maga részére megnyerni az által, hogy élel­miszereket, pénzt és ruhaneműt osztat ki kö­zötte. Konstantinápolyból még húsz zászlóalj erősítést kért. A felkelők használatában levő „Kreta“ nevezetű gőzös újabban élelmiszereket és töltényeket szállított partra. Az orosz hadiha­jók folytatják egyrészt a krétai menekülőket elszállítani, másfelől pedig a felkelők számára lőszereket szállítani. December 25-én ötezer fő­ből álló erősítést kapott a török sereg. A nagy­vezér leégett házának felépítésével 200 kőmives foglalkozik a kormány költségén. Savas hasa Apakoronába ment. E szerint nem sikerült még a törököknek Kréta szigetét elzárni, újabb konstantinápolyi tudósítások nyomán állítják, hogy az elzáró tö­rök hajóraj vezetése egy magas­ állású angol tisztre bízatott. Távirati tudósítások. — Prága, jan. 13. Semmi sem mutatja, hogy azon hír, mely szerint Schultes tanár a concordatum revisiója érdekében Rómába utaz­nék, valósulni fog. A Melniken tartott pénteki lóvásáron neveze­tesebb vételek fordultak elő a külföld részére. — P 6 1 a, jan. 13. A „Novara“ és „Radetz­ky“ fregattokból és „Velebich“ ü­teges hajóból álló escüdre fél 11 órakor ide érkezett. A tíz vá­rad, a „Duna“ és az „Arethusa" fregatté 21—21 gyászlövéssel üdvözlők. — Stu­ttgart, jan. 13. A kamara 45 szavazattal 38 ellenében elhatározta, hogy az idegen uralkodók és kormányok ellen elkövetett sajtóvétségek az országos esküdtszékek elé tar­toznak. Az új büntető perrendtartást 79 szava­zattal 2 ellenében elfogadta a kamara. — Karlsruhe, jan. 13. A képviselő kamara 52 szavazattal 1 ellenében elfogadta a miniszterfelelősségi törvényt a bizottság által javaslott szerkezetben. Hamburg, jan. 13. A „Börzenhalle“ félhi­vatalos berlini levelezője Írja: Poroszország vi­szonya Francziaország iránt a legbarátságosabb. A franczia császár, tanácsosai ellenére, Porosz­­ország iránt hajlandósággal viseltetik. Kopenhága, jan. 13. Az eddigi dán ügy­nök Pétervárott, Vaid tanácsos, ugyanott a követség vezetésével bízatott meg. A király fivérei tábornokokká neveztettek ki. — Florencz, jan. 13. A képviselőház ülése. A ház elfogadta a velenczei katonaság érdekében alkotott törvényjavaslatot, mely ka­tonaságot Ausztria, politikai okoknál fogva, rangjától megfosztott. A közmunkák minisztere visszavonta a vas­utak megvásárlására vonatkozó törvényjavasla­tot és egy újabbat nyújtott be, mely több vasúti építkezés folytatására vonatkozó decrétumokat ismét hatályba helyez. Ezután tárgyaltatott azon törvényjavaslat, mely Mantua tartományt a villafrancai béke előtti állapotba helyezi. E javaslat azon módosí­­tással fogadtatott el, miszerint Peschiera egye­sítése Veronával érintetlenül hagyatik. — Pária, jan. 12. A „Droit“ jelenti, hogy a következő lapok: „Constitutionnel,“ „Journal des Debats,“ „Opinione Nationale,“ „Temps,“ „France,“ Avenir National,“ „Journal de Paris,“ „Union,“ Siécle,“ „Intézet public“ és „Glaneur“ tiltott kamarajelentések közzététele miatt a fe­­nyitó rendőri törvényszék elé idéztettek. Az „Epoque,“ „La Presse,“ „Patrie,“ „Ga­zette de France“ és „Revue Nationale“ tekinte­tében a törvényes eljárás felfüggesztetett. A lapok ügye jövő pénteken vétetik fel. Zamoiski László gróf meghalt. — London, jan. 11. A Dublinban elfo­gott Lennon-nál fontos irományok találtattak, melyek felvilágosítást adnak a rom­ánok tervei­ről. A kormány több új sajtópert szándékozik megindítani. — Róma, jan. 14. Az „Osservatore Ro­mano“ tagadja, hogy a pápai hadseregnél szö­kések fordulnának elő. A „Nazione“-nak sze­mére veti, hogy viszályt törekszik előidézni a két hadsereg közt, erősítvén, miszerint ő szent­sége az újévi üdvözletek alkalmából rövidebben válaszolt a franczia tiszteknek, mint a pápaiak­nak. — Pétervá­r, jan. 13. A „Sonntags Jour­nal“ megc­áfolja az „Epoque“ azon hírét, mely szerint Stanley lord a Dunafejedelemségekben és Candia szigetén űzött cselszövények tárgyá­ban sürgönyt intézett volna az orosz kor­mányhoz. — Floren­c,jan. 12. Az ellenzék elhatá­rozta, hogy a minisztérium tekintetében beváró magatartást fog követni. — P­á­r­i­s, jan. 13. A törvényhozó testület ülése. Gressier, mint előadó jelenti, hogy a bizottság, a kamara óhajához képest, elfogad­ja abbeli módosítványát, mely szerint a mozgó nemzeti őrseregben is megtiltatik a helyette­sítés. Az „Etendard“ írja : G­o­­­t­z szombat reggel hosszas és fájdalmas műtétnek vetette magát alá, mely tökéletesen sikerült. A beteg állapota meg­nyugtat. A császár, a porosz király és Bismark naponként tudakozódnak a beteg állapota felől. — B­e­l­g­r­á­d, jan. 13. Czernobaratz De­meter államtanácsos kultuszminiszternek nevez­tetett ki. — Ne­w­ Y­o­r­k , jan. 2. A yukatani felkelés még folyvást tart. Juarez elnök, egy decretum­ban számkivetésre küldi azokat, kik a császár pártján voltak. Esti posta. A Nazzionenak írják Nápolyból : A Vezúv kitörései aggasztó mérvben növekednek ; a kö­zépső kúpból iszonyú láva­folyam ömlik Cereola falu felé. A rázkódtatások folytonosak. A dör­­dülések nagyon erősek. A nép legnagyobb ag­godalomban van ; a kitörés a Vezúv mögül óriási látványt nyújt.­­ A „Journal de Paris“ oly híreket kapott Olaszországból, melyek szerint Anglia és Po­roszország e pereiben Rómában és Florencében lépéseket tesznek az iránt, hogy a római és olasz kormány között megkezdendő tárgyalások szá­mára alapot találjanak. — Az „Epoque“ és a „Situation“ hallják, mi­kép az olasz kormány el van határozva a budget megszavazása után bizalmi szavazatot kívánni, mit ha a kamara megtagadna, azonnal fel fog oszlattatni. — A forradalmi párt nem szűnik meg működ­ni az olasz területen, különösen a pápai határok közelében. A Terniben levő comité erőmegfe­­szítéssel működik, s folytonosan osztogatja a vörös ingeket, fegyvereket és lőkészletet. A Ti­bet jobb partján, Orte felett Narni és Rieti felé százankint mutatkoznak a garibaldianusok. — Azon több oldalról nyilvánult nézet, hogy a porosz-franczia legújabb békebiztosítások az orosz szándékkal összefüggésben vannak, és czéljuk a Berlin s Szent-Pétervár közötti belső viszonyt leplezgetni, most már Párisban is meg­­erősíttetik. — A „Liberté“ írja, hogy a departementek választói közül főleg Francziaország keleti ré­széből sok választó adresseket intézett a képvi­selőkhöz, melyekben a katonai törvény ellen tiltakoznék. Ezen adressek által több képviselő nagyon ingadozóvá tétetett. Váljon jogosultan , tekintve a béke érdekét ? Nemzeti színház. Január 15-ére van kitűzve: „Emancipáció után 1900-ban“ és a Japani tár­sulat utolsó előadása. Budai népszínház. Január 15 ére van kitűzve: „II. Rákóczi Ferencz fogsága.“ Eredeti dráma 5 felvonásban. A pesti árubörze hivatalos árjegyzéke. Jan. 14-kén. Vízállás, jan. 13-tól. Időjárás. Pesten 5' 1" 0 felett száraz, zajlás. Pozsonyban . 4' 8" 0 felett száraz, zajlás. Szolnokon .T10" 0 felett. Szegeden 10' 8" 0 felett T. Nyi­t-tér. (Beküldetett.) Kötelességünknek tartjuk a köz­hasznú dolgokat kimerítő megvitatás alá venni, h­gy an­ak előnyeit a közönség előtt feltárhassuk. E sorokat a korneulurgi marhapornak szenteljük, mint a mely a gazdaközönség elő­t már évek óta, úgy bel-, mint külföldön, a legnagyobb elismerésben része­sül. Nyilvános megismerése óta, 1856-tól kezdve, a legkiterje­dtebb elism­erésb­e részesült, kitüntettetett éremmel a bécsi állatvédegylet által 1857-ben, Paris­ból 1858-ban, Münchenből lf5°-ban , Hamburgból 1864-b­e és Londonból 1862-r­e , s ő felsége a poro­s király és ő felsége az angol királynő lóistállóiban a legnagyobb eredménynyel használtatik, miről az illető fő istálló­mesteri hivatalok előttünk fekvő bizonyítvá­ny­ai tanúskodnak. Eme, bizonyára hitelt érdemlő és gyaníthatlan íté­letekhez sorakoznak még­zámtalan más átiratok, me­lyik a korneuburgi marhaporral elért kitűnő eredmé­nyek­­ lett különösen elismerőleg nyilatkoznak. E szer különösen alka mas a lovaknál mi­rigyek, nátha, torok­bajo­k s a repülő féreg (fliegende Wurm) ellen ; szarvasmarhánál a betegség­ben megváltozott tejelválasztás, véres tej, nadályos betegség és felfúvódás ellen ; juhoknál a lépbaj megakadályozására, a nedve­sség s az altest rend­tlen működése mién , továbbá nagy előnynyel használtat­­hatik marhavészben, mint óvszer, minthogy c­ak csekély, hetenként 2—3 szeri beadásnál erősíti az e­mésztő szerveket, s a ragadós anyagok felvétele ellen, mint gátoló szer bizonyult be. A korneuburgi marhapor megrendelési helyei ez e számban olvasható hi­detésben feltalálhatók Csóka mező városában Torontál megyében, több helybéli érdemes lakos indítványára esz­mecsere folytán egy olvasó egyle­t életbe lépte­tetés a népnevelés előmozdítása végett tervez­tetett. Ezen tervezet az itteni helybeli polgárok­kal, és érdemes­ gazdákkal közöltetett és en­nek felkarolása ajánltatott. — Decemberié 22. nagyobb része a lakosságnak az itteni nagy ven­déglőben tanácskozás végett meg is jelent; — tisztelendő Zombori József rom. kath. plébános elnöklete alatt a gyűlés meg is alakult, elnök lelkes szavakban elő adta czélját a létesítendő egyletnek, kimutatta annak hasznát mind egye­sekre mind pedig a lakosságra nézve, mely be­széde lelkes éljen kísérete mellett fogadtatott, nyolczvanan magokat azonnal részvényeseknek nyilvánították és a gyűlés mint olvasó egylet magát megalakította. Ezen egylet pártoló elnökének közakarattal helybeli földesúr méltóságo3 Marczibányi Lő­­rincz kamarás megválasztatott, rendes elnöknek pedig az igen tisztelt tisztelendő plébános Zom­bori József úr. Ezen szerény olvasó egylet azon reményben van, hogy csekély hatásköre mellett is, helybeli polgártársai javát és jólétét kitűzött czélja mellett elő­mozdítani fogja, — és a népnevelést ezen tájékon hathatósan emelni fogja, czélja egyszersmind a nép számára hasznos és czélsze­­rű népies modorban írott könyveket szerezni, nem külömben szegény iskolás gyermekek szá­mára szükségelt tankönyveket beszerezni, és köztök kiosztani. Hazafius tisztelettel maradunk Csóka január 10-én 1868. az alakult olvasó egylet tagjai. Alsó-ausztriai mérő szerint Súly­tont eserint. •«W . K­­­i­t­t ’i!Juri49b ir O. é. Búza, bánsági • „ bánsági • tiszai uj . „ tiszai uj ■ „ fehérvári uj . „ pesti vidék uj „ pesti vidék uj Kétszeres Bozs uj ... Árpa­ferfő­zésre „ táplálékra Zab, uj . „ bánáti 6 Kukoricza bánsági ó * bánsági uj Bab, uj . . . Köles........................... Káposztás repeső . Répcze, bánsági 86—87 88—89 86—87 88—89 83—85 83-85 86-88 78—80 68—70 68-70 45—47 6 25 6 90 6 25­ 6 9­­5 65 6 65 6 2­0 4 30 2 70 1 5 1 70 3 50 5 40 8 10 8 —­­ 88 6 70 6 70 6 20 6 20 6 90 4 40 3 10 2 65 1 76 8 60 5 50 3 20 6 —

Next