Pesti Napló, 1868. június (19. évfolyam, 5431–5452. szám)
1868-06-05 / 5433. szám
, ezért folyvást szem előtt volt tartandó azon bizottság által, melynek küldetése, véleményt mondani a kormány részéről a törvényhozás elé terjesztett adótörvényekről és költségvetésről A mondottak szerint már magában is szerfelett nehéz helyzetet még nehezítte az, hogy az adóév igen közel jár első felének végéhez, nevezetesebb reformra pedig, megfelelően hosszú idő nélkül gondolni sem lehet. Adjuk ehhez, hogy a reform, ha biztos akar lenni, csak hosszabb gyakorlat által nyújtható tájékozottságot feltételez, adatokat kíván, melyek ez idő szerint természetesen nagyrészt hiányzanak. Ugyanazért ezúttal nem is gyökeres reformmal, hanem csak részletes javításokkal lehet és kell segíteni, de úgy, hogy magát a gyökeres reformot meg ne nehezítsük, sőt előkészítsük, íme az álláspont, melyet, találkozva a pénzügyminiszterrel, a pénzügyi bizottság elfoglalt a hozzáutasított adótörvényeknek s a költségvetésnek átvizsgálásánál és módosítványai javaslatba hozásánál. .Azon törvényjavaslatok, melyeket a pénzügyi bizottság pénzügyminiszter úr által is elfogadott némi módosításokkal ez alkalommal tisztelettel visszaterjeszt, vagy részben oly tárgyakról szólnak, melyek az 1867-iki XVI dik törvénycikk folytán hazánkban és ő Felsége többi országaiban egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint kezelendők, oly körülmény, mely nem egy hazafi kebelben aggodalmat keltött az iránt, ha módunkban leszen-e azokat illetőleg is megtenni a hazánk érdekében kívánt reformokat Ez aggályok máris könnyülhetnek, az élet által adott első felelet megnyugtató lévén. Az eleitől fogva annyi méltó panaszra indított s legnagyobb sulylyal épen a legszegényebb néposztályra nehezült sóárnak szinte egy harmaddal szállítása van javaslatba hozva. Az arad-fehérvári vasútvonal küszöbön álló megnyílta lehetővé teszi, hogy Erdélyből nagyobb mennyiség szállíttassák ki, éspedig az eddigi terhes szállítási szerződésnek azon irányban máris mellőztetésével. |||A leszállított árak mellett e nagyobb mennyiségnek is eladhatása képezi azon reménynek alapját, hogy a fokozódó fogyasztás mihamarább ki fogja egyenlíteni az árak alábbszállítása által okozandó hiányt. Ha egyszer igazolva leszen ezen remény, s ha a szigeti vasút elkészültével azon irányban is megkönnyebbül a sónak bármily mennyiségben és pedig az eddigi terhes szállítási szerződésnek ott is mellőzésével való szállítása, akkor lesz helyén idő és körülmények szerint még messzebb is menni a megkezdett után, s lehetőleg annyira szállítani az árt, hogy elévetvén a még most alacsonyabb kedvezményi árak, a fentartásuk által feltételezett ellenőrzésnek szüksége és költsége megszűnjék, s még tovább, hogy mind nagyobb mérvet öltsön a kivitel. Míg ez lehetne, addig az Erdély javára meghagyatni javasolt kedvezményi árak jótékonyságában az u. n. részeket is részesíttetni kívánja a pénzügyi bizottság. Alig kevésbé jelentékeny az, mit a dohány jövedékről szólló törvényjavaslat helyez kilátásba. Bármi legyen is ezen jövedék végsorsa, bármint üssenek is ki azon tanácskozások, melyeket pénzügyminiszter úr e tárgyban az érdekeltekkel tartani ígért és fog, bármi irányban fog annak folytán és a törvényhozás indulni és hama nem nélkülözheti. És azért nagy jelentőségű minden törekvés, mi e jövedéknek a természettel hozzá tapadt hátrányoktól a lehetőségig megszabadítását veszi czélba. E hátrányok egyike a termelés és kereskedés szabadságának korlátozása, másika meg a kezelésnek költséges volta, s ennek folytán a nyers és tiszta jövedelem közötti nem csekély különbség. Amazon enyhítnek a saját használatra termelőknek a kormány által rendeletileg is nyújtott, a törvényjavaslatba is felvett, a pénzügyi bizottság által pedig még inkább kiterjeszteni kívánt engedmények és azon könnyítések, melyek a kivitelre termesztőknek vannak részben már az eredeti, részben pedig a bizottsági tárgyalások alatt módosult törv. javaslat által kilátásba téve. De legyen szabad még azon határozmányokra is felhívni a t. képv. ház figyelmét, melyeket a pénzügyi bizottság azon czélból hozott javaslatba, hogy megkönynyítse a termelés tökélyesítésére teendő kísérleteket, ezáltal is orvosolni kívánván némileg egy, a monopóliumhoz természettel hozzá tapadt hibát. A pénzügyi bizottmány által ezúttal visszaterjesztett törvényjavaslatokkal szabályozott jövedékek utolsója a lottó. Igaz, hogy erre vonatkozólag nincs kezdeményezve semmiféle reform, csak a kétfelé vált pénzügyi kezelés igénylésének lévén elég téve, a bemutatott törvényjavaslattal , de hiszen pénzügyminiszter úr mondá, s a pénzügyi bizottság csak ismételheti, hogy ezen jövedék megszüntetendő lesz, amint erőink gyarapodása nélkülözhetővé teszi a belőle folyó jövedelmet. Nemcsak a jövedékeknél, hanem a termeléssel közvetlenül összefüggő fogyasztási adóknál is létesíttetnek a rájuk vonatkozó törvényjavaslatok elfogadásával olyan javítások, amelyek, míg egyfelől a pillanat szükségletét bizonyítják, másfelől a közgazdászati érdekeket is megóvják, előkészít-én ilykér a szerencsésb jövendőt. A söradónak javaslatba hozott némi emelése nem csupán emelés. Azáltal ugyanis, hogy az adót a sör czukortartalmához méri, a könnyebb sőrnek némi kedvezményt ad, csupán az eröszekre szorítván az adóemelést, mi hazánknak, mint bortermelő államnak érdekeire, a jövedelem szaporodásától eltekintve is, csak jótékonyan hathat. A szesz megadóztatására vonatkozó törvényjavaslat is azt czélozza, hogy visszavigye az iparág adóját, s vele az államnak belőle vett jövedelmét oda, ahol volt a jelenleg érvényben levő adótételek megszabatásakor, pótolva így azon hiányt, mi ez adónemnél közelebb beállott. Egyébiránt szemben a sorrtartam leszállításával, s az adó alá vonandó fokok emelésével, nemcsak az adótételt alább szállítani, de a kivitelnél való adó-visszatérítést is újra egész sorban megadatni czélozza a pénzügyminiszter úr hozzájárulásával módosítva visszaterjesztett javaslat. A kivitelnek adandó e kedvezmény, amint egyfelől minden szeszfőzdének, tehát a belfogyasztásra termelőknek is fokozott adóztatása által lesz lehetségessé, úgy másfelől azok mindnyájának válik előnyére, annál jutalmazóbb lévén a belpiac*, minél kedvezőbb arányba hozatik rajta, kivitel által, kereslet és kínálat Ez oka az adó ilyként szabályozásának. A tudomány és tőke által nyújtott előnyöket egész mértékben kihasználni nem bíró kisebb szeszfőzdékről megfelelően gondoskodik a t-javaslat, lehetővé tevén így ezek fennállását A bor és hús fogyasztásra vonatkozó t-javaslatban oly módosításokat kívánt volna felvetetni a pénzügyi bizottság,melyek által a dohánytermelőknek engedettekkel hasonlatos kedvezményben részesíttetett volna, saját fogyasztását tekintve, az illető bortermelő osztály. Azonban a borfogyasztásra vonatkozó szerződések ez évre a mostani alapon már megkötve lévén, kivonatát ezúttal nem valósítható. Nem maradt tehát fen más, mint a törvény hatályát csupán ezen évre szorítani, s a legközelebb jövőtől várni azon, a pénzügyi miniszter úr átal is méltányosnak talált könnyítéseknek megadatását, s az ezen adóra vonatkozó, nem egy részben nyomasztó rendszabályoknak másokkal való felcseréltetését. A czukorra vetett fogyasztási adó a törvényjavaslat s e bizottság magállapodása szerint is az eddigi marad, s így ez iparág pozitív kedvezményben nem részesíthetik. De ez iparágnál, melynek adója példátlan gyorsasággal folyvást emeltetett, s mely fejlődésében ennek daczára is meg nem akasztatott, már az is némi előny, ha fenntartatik az eddigi állapot. A közelebbi jövőnek leszen feladata e téren is létesíteni a gyökeres reformot, s esetleg a kész töményt révén adó alá, lehetőleg biztosítani ezen, visszahatásában is rendkívül fontos iparág minél inkábbi felvirágzását. A fémjelzésre vonatkozó törvényjavaslatnak financiális súlya sokkal kisebb, semmint e helyen említni lehetne. De meg lesz az illető törvénynek erkölcsi érzéke és absolut szükséges, ha akarjuk, hogy mi magunk által legyen kielégíthető a biztosságot keresők és nyújtani akarók szüksége. Nagy elismerésre számíthat a bélyeg és illetékek, továbbá a díjak tárgyában bemutatott törvényjavaslat is, mely nem egy részben fogja könnyíteni a jelen állapotot. A törvényjavaslat elfogadásával beállandó könnyebbítéseket annak behozatalakor szabatosan kiemelvén már pénzügyminiszter úr, az általa mondottakhoz e helyen csupán az adható, hogy a törvényjavaslat a kincstár érdekeit sem téveszti szem elől, hogy 18. és 24. §§-aiban szerencsével, s az osztó igazsághoz híven óvja meg azokat. A pénzügyi bizottság óhajtotta volna együtt terjeszteni vissza a hozzá utasított adótörvényejsmét a t. képviselőházhoz. Ha mégis a közadók behajtásáról szólok, s az egyenes adókra vonatkozókra,nem várva a többieket, előzetesen, külön terjesztő be, ezt részint azért téve, mivel azok nagyobb részükben ő Felsége többi országainak kormányával a törvény értelmében kötött egyezségen nyugodván, életbe lépésük határideje is egyezmény alapján jön javaslatba hozva, részint pedig azért, mert kívánatosnak találta oda hatni, hogy minél előbb életbe léphessenek a czélzott könnyítések. Ez okok alapján tisztelettel kéri a bizottság, méltóztassék azokat a t. ház tárgyalás alá venni, addig is, míg a még hátralevő adótörvények is visszaterjeszthetők lesznek, amivel részéről késlekedni nem fog. Fennhagyván egyelőre a tisztelettel visszaterjesztett törvényjavaslatok, a bennük foglalt módosításokkal, az eddigi gyakorlatban volt szabáyokat, ezeknek bemutatását kérte a pénzügyi bizottság, mit pénzügyminiszter úr teljesítvén, a dohányról, fémjelzésről és bőrről szóló törvény- vonatkozólag az illető szabályokat, valamint a sóra vonatkozólag őfelsége többi országaival kötött egyezményt is tisztelettel idemellékeljük a többiek rövid időn következni fogván. A törvényjavaslatoknak pénzügyminiszter úr hozzájárulásával is módosított szövege a következő : (Közölni fogjuk.) Madarász József egy nyaláb petitióval lép a szószékre, azokat a szék asztalkarjára helyezve, egyenként mondja el azon községek neveit, melyeknek a 67-ei kiegyezkedés törvényes alapja nem tetszik, s Madarász József képviselőt kérték meg, hogy e nemtetszést tartalmazó kérvényeiket, számszerint 131 -et, a háznak nyújtaná be. Madarász a megbízatást teljesíti is, és pedig mosolyogva, s ígérve, hogy ha majd a dolog tárgyalás alatt lesz, többet is fog róla mondani. A ház tudomásul vette az adtást, s a kérvényeket a kérvényi bizottmányhoz utasítá. Mi pedig, a történelem kedvéért, ide igtatjuk a folyamodó községek neveit: ezek Szalk Szt. Márton , Békés , Orosháza , Maja , Magyar Bánhegyes, Nagy-Vázsony, Gyopár, Halom, Gyoma, Tisza-Kürt, Kádárka, Nagy-Dém, Lovász Patona, Bana, Kun-Szabadszállás, Kis- Kun Fülöpszállás, Márkód, Békés-Szt.-András, Rácz-Almás, Csákvár, Bodmér, Csabai, Felcsuth és 6 Bank, Mány, Csősz, Czene, S. Egres, Igar, Rétszéles, Sár-Szt. Miklós, Kalóz, Sár-Bogárd és Tinód, Sár-Keresztur, Hajdu-Szoboszló, Gárdon, Mező-Berény, Duna Pataj, Szabad-Szt.-Tornya, Aba, Soponya, Tácz, Bicske, Kis-Harsány, Pálteleki puszta birtokosa, Zalkod, Erkeserü, Tokaj és környéke, Bakony-Tamási, Szil, Tisza-Földvár, Szárszó, Csécs, Alap, Al-Csufh, Majdány, Bölcske, Rákos-Palota, Tisza-Sas, Hatvan (Somogy,) Viszló és Csertő, Gölle, Kia-Újszállás város, Karczag, Szt.Keö Baranya, Torda, Kolta, Milata, Szuhafő, Magyar Ittebe, Csanád, Szilas- Balhás, Erdőhegy, Ó-Kécske, Szigetvár, Büsü, Leányfalu, Nádudvar, Derecske, Furta, Mohács- Kölked-Babarcz, Balmaz-Ujváros, Nagy-Szalonta, Abony, Csajágh, Csicsó, Sarkad, Asztély, Zámoly, Böny, Szt.-Lőrincz, Gánd, Fokszabadi, Solt, Báránd, Madarász, Büd-Szt.-Mihály, Kapolna, Felső-Alsó Irigy és Szemese-Cselhi, N.Szokoly, Tamási, Karád, Szabadka, Buzaháza, Gergelyi, Jász-Alsó-Szt.-György, Török- Szt.-Miklós, Nagy-Kun-Madaras, Rima-Szombat, Bodola, Algyő, Perkáta, H.-Nánás, H.-Vámos- Pércs, H.-Hadház, Hajdu-Böszörmény, Alsó és Felső Szécselke, Paks, Nagy Dobra, Tisza-Becs, Menshel, Rápolt, Szeged, Csongrád. Halmosy Endre képviselő több sopronmegyei folyamodó nevében terjeszt elő kérvényt, melyben a katonaszállásolás aránytalansága emeltetvén ki, ezen terhes szolgálmány rendezését kérik. A kérvényi bizottmányhoz utasíttatott, S 1011 Károly képviselő saját képviselői egyénisége tárgyában nyújtott be kérvényt következő felvilágosító szavakkal : Stoll Károly. Egy kérvényt vagyok kénytelen benyújtani, melynek tárgya azon kérdés körül forog : az állam hivatalnoknak, az állam fizetett szolgájának,vannak-e az állam polgárai iránt is kötelességei ? Én határozott „igen“-nel felelek, és így cselekedtem 32 éves hivataloskodásom alatt. Mennyi zaklatásra adott ezen meggyőződés alkalmat, annak elősorolásával nem untatom a t. házat, hanem egyszerűen felolvasom a kérvény kivonatát Kérvény, melylyel Stoll Károly országgyűlési képviselő „tudomásra hozza, hogy a pénzügyminiszter úr nevében, hozzá, az orsz.ggűl. képviselőhöz és nem az állami hivatalnokhoz, érkezett felhívása a felsőbányai sérelmes ügyben meggyőződés szerint mondott vélemény a min. jogosztály rászólására találván, roszalásnak Gombossy János titkár (az előtt p. v. ügyészt, segéd,ma diósgyőri praefectus) m. é. 2749—199. sz. alatt egy „titkos jegyzékében adott kifejezést; és mert ez hiv. viszásságokra vonatkozó más ügyekben is hiv. becsületbe vágót tartalmazóiról az ez ügyekben kiadott 38.704—1867. szám min. intézmény mellékelt másolata említést nem tesz, alkalmat kér a t. háztól, szigorú ellenőrködés mellett, ugyan azon ügyiratokból, melyekből Gombossy merített — kimutatni azt, hogy „a titkos jegyzék“ ide vonatkozó tartalma — az állami kezelésre felette ártalmas — koholmány“ E kérvényt nem a t. pénzügyminiszter úr iránti bizalmatlanságból irányzom én a t. házhoz, nem, erre a t. miniszter úr nem, sőt arra adott alkalmat, hogy a képviselőm bányászok ezreinek hálás köszönetét nyilvánosan kifejezzem azért, hogy az érez beváltási kérdést, mely egy évig feküdt elintézetlenül az osztályban, néhány nap alatt oly fényesen megoldotta akkor, midőn személyéhez fordulni kényteleníttettünk. A kérvényt azért adom be ez után, mert itt főleg a képviselő körül forog a kérdés. Csanády Sándor a következő kérdést intézi a közoktatásügyi miniszterhez: Interpelláló az 1848. XX vallás ügyébeni t. ez. életbeléptetése tárgyában. Tekintve azt, hogy az 1848. XX. t. ez. által e hazában levő minden vallásfelekezetekre nézve megállapított tökéletes jogegyenlőség és viszonyosság, tényleg még mai napig sincsen életbe léptetve, sőt a jogegyenlőség és testvériség magasztos eszméjének ellenére, s a méltányossági közérzet valóságos botránykoztatására az uralkodó egyház még mai napig fennáll, amennyiben az az 1848 előtt birt előjogait és kiváltságait tényleg most is teljes mértékben gyakorolja. Tekintve azon körülményt, hogy ily állapot az állam czéljával ellenkezve, az egyhaza polgárai között a meghasonlás és gyűlölködés magvait hinti el. Nyilatkozatra hívom fel a vallás és közoktatásügyi miniszter urat az iránt, szándékozik-e ez ülésszak alatt az országgyűlés elébe az 1848. XX. tez. értelmében, egy, a vallási jogegyenlőség és szent elvének életet adó törvényjavaslatot terjeszteni ? Kelt Pesten, junius 4. 1868. Beadja Csanády Sándor m. p. Biharmegye Berettyó-ujfalusi országgyűlési képviselő. Eötvös József b. a kérdés foglalatának kiadatását kérte válaszolgatás végett. Bores Zsigmond a sérelmet szenvedettnek panaszos hangján, a keresk. miniszterhez következő interpellatiót intéz: Interpellatió a tisztelt ipar és kereskedelmi minisztériumhoz. ^4^Yan-J^J^^steriumn^D^E5^aí£^J tál megengedve lenne, miként némely magány levelek pecsétjeit vagy maguk törjék fel, vagy azokat feltörés végett más valamely politiális hatóságnak engedjék át, s csak ezen műtétei után kézbesittessenek tulajdonosaiknak. § 2. Miután tény, hogy némely postahivataloknál ily visszaélés történik, hajlandó-e a 1. minisztérium intézkedni, miszerint az ily visszaélések gyökeresen megszüntessenek, s hogy a posta hivatalnokai esküjüket megtartva, a levelek illető tulajdonosaiknak, mint az alkotmányos országban illik, sértetlenül kézbesittessenek. Kelt Pesten, junius 4 én 1868. Borba Zsigmond, s. k. Zarándmegye nagy-halmágyi kerület képviselője. Gorove látván kereskedelmi miniszter. A t. képv. urnák szonnal válaszolhatok. Először: a mi magukat az a tényeket illeti, melyeket felhozott, azokat, anélkül, hogy a háznak ebbeli határozatát bevárnám, kötelességszerűleg megfogom vizsgálni, meg fogom pedig vizsgáltatni a képviselő úr részvételével és közbejöttével. (Helyeslés.) Méltóztessék annak utána az eredményről itten a házban szót tenni, várjon a vizsgála részrehajlatlan-e vagy sem. (Tetszés.) Ami magát a interpellátió tárgyát illeti, ám nézve kinyilatkozathatom, mikép nekem semm tudomásom ninc arról, még csak mint tényre is, hogy egyes patahatóságok levelek felbontását, pecsétek letörését követték volna el. Arra pedig, azt hiszen csak nem fog felszólítani a képviselő úr, hogy részben adjak nyilatkozatot, váljon a mnisztertől ily rendelet kibocsáttatott-e? (Tetszó.) Magyar felelős miniszter ezt soha tenni nem fgja, és ha a vizsgálatból, vagy különben is a körülménynek tudomására tetszik jönni, méltttassék azt a t, képviselő úr itt e ház színe elé constatálni. (Élénk helyeslés.) E válaszszal mindenki meg volt elégedve, csak Madarász szeretett volna még többet is hallani, minthol pedig a miniszter ezen többet már válasza utlló tételében elég értelmesen előadta, Madaras hangja pusztában kiáltó hang maradt, Manojlovcs képviselő interpellálja az igazságügyminitert, ha vájjon van-e a kormánynak százéka az uzsoratörvények eltörlését czélzó törnyjavaslatot már egn törvényhozási folyamatt előterjeszteni. Horváth Ildizsár igazságügyminiszter általános helyeski közt kijelenti, hogy egy ilyen törvényjavaslat az igazságügyminisztériumban már készen van az elő fog terjesztetni. A gyűlésne egyéb tárgya nem lévén, az déltájban szétoszló: a közelebbi ülés ideje a szokott módon fogihirdettetni. Ezután a ház áttérvén a napirendre, a közlekedési bizottságnak a hatvan-miskolczi, zákányzágrábi és éjszak-keleti vasút tárgyában készített jelentése felolvastatott, s annak alapján a főrendek azonnal megkezdették a tárgyalást, eltérőleg a ház szabályaitól, melyek értelmében előbb azt kinyomatni kellett volna. A bizottság jelentésében a törvényjavaslatok elfogadása mellett nyilatkozik , azonban mégis némely módosításokat ajánl. Szükségesnek tartja mindenekelőtt, hogy nagyobb mérvű építkezések kivitelénél a csődhirdetés kihirdetésének megszüntetése általános szabályként ne mondassák ki, s jelen esetben is csak azért véli mellőzhetőnek, mivel Lónyay miniszter úr nyilatkozata szerint teljes nyilvánosság tartatott szem előtt Továbbá felhívandónak véli a kormány figyelmét arra, miszerint rövidebb pályáknak külön társulatok általi kezelése a közlekedést megnehezíti. Az éjszakkeleti vasútra vonatkozólag a bizottság tájékozni kívánta magát főleg a felől, miként véli a kormány a vasút bodrogközi részét a vízáradás rombolásai ellen védeni ? Azonban a részletes térképek még munkálat alatt vannak, e felől kellő tudomást nem szerezhetvén, tökéletes megnyugvással nem hozhat ítéletet s ennélfogva a 2. §.-ban elősorolt helységek neveit mellőztetni véleményezi, s a kormányt felhatalmaztatni óhajtja, hogy e részben a helyi igényeknek, rövidség és olcsó építkezésre tekintettel, határozza a közbeeső helységeket, melyeket a vasút érintene. Végre a Munkácsig kiágazó vonalnak kiépítését a legsürgetőbb teendők közé egyelőre nem sorozhatja. Elnök az iránt kérdezvén a naélt, főrendi házat nyomban, méltóztatik-e a jelentés feletti vitát megkezdeni; ez elfogadtatik és Lónyay M. indítványára a jelentés két részben olvastatik fel. Rajner Pál újra olvassa a zákány-zágrábi és hatvan-miskolczi vonalra vonatkozó bizottmányi jelentést. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter. Nagyméltóságú elnök! Méltóságos srrendek! Úgy hiszem, a bizottság jelentésének lényeges tartalma az, hogy a képviselőház által átküldött törvényjavaslatot elfogadja a maga rezéről is, csupán két tárgy van, melyre nézve megjegyzést tesz; az egyikre nézve kijelenti a bizottság, hogy nem osztja azon nézetet, melyet a közp. bizottság a nyilvános árlejtés iránt nyilvánított, úgy hiszem, helyesebb lett volna nem a közp. bizottmány, de a képviselőház nézetére hivatkozni, mert a képviselőház a közp. bizottságnak véleményét magáévá tevén, ide már nem mint a közp. bizottság, de mint a képviselőház által elfogadott nézet terjesztetik. Egyébiránt legyen szabad erre nézve röviden megjegyeznem, hogy különbséget kell tenni az oly pályák kiadása között, melyeket maga az állam épít, és azok között, melyeknél az építést egy bizonyos társulatnak, mint a jelen esetben, egészben átad, t. i. hol az összes pálya építése, felvévén az üzleti felszerelést, a vállalkozó által történik. Egészen más tekintet alá jön az ily fő szerződés megkötése, mint azon részletes építési szerződések, melyeket a kormány bizonyos vonal kiépítése iránt minden egyes tárgyra nézve az oly vonalaknál, melyek egészen a kormány által építtetnek, számtalan vállalkozókkal köt. Itt nyilvános verseny képzelhető, s ez után a legkedvezőbb árak is elérhetők, holott ott, hol egy nagyobb VOndvídr i l_!^ Ji~A—Al “«'n• — — figaRio. cu* állam több millióra menő munka iránt szerződik, a tapasztalás mindig czélszerűbbnek bizonyította azt, hogy az államkormány részéről azokkal, akik ily vállalatnak létesítésére ajánlkozhatnak, egyenként kísértessék meg az alkudozást. Ezen pálya kiadásánál ez valósággal meg is történt, miután kezdetben mindjárt a tiszai pálya, mely ezen vonal által, t. i. a hatvan-miskolczi vonal által legközelebb van érdekelve, szóllittatott fel ezen vonal építésére nézve ajánlatot tenni. Továbbá mindazon vállalkozók, kik ily nagyobb vállalat kivitelére nézve versenyre léphetnek, kellőleg értesíttettek, s velük a tárgyalások folytattatak. Egyébiránt egész nyilvánossággal járt el e tekintetben a kormány, mi kitűnik abból is, hogy a szerződés megkötése előtt 4—5 hónappal, midőn a vasúti kölcsön iránt előterjesztés létetett a képviselőháznál, akkor már ezen vonalak ily módoni kiadása köztudomásra hozatott, s magam voltam szerencsés a képviselőháznál bejelenteni nemcsak a vonal építése iránt sózni kívánt rendszert, sőt az ajánlatba hozott összeget is, és nyilvánossággal történt a kiadás, s a vállalkozásra ajánlatot tenni képes más egyénekkel is folytak értekezletek. Azt tartom, a tapasztalás mindig igazolta, hogy ha nagy tárgyak kiadásáról van szó, akkor csak néhány vállalkozó képes vállalkozni, s ha nyilvános árverés útján történik a kiadás, a dolog természete szerint kijátszás vagy összebeszélés folytán az állam ki van téve annak, hogy drágábban fizeti meg a munkát, holott a vállalkozni képesekkel egyenként értekezve, kedvezőbb és biztosabb eredményt érhet el. Miután ezen vonal kiadására nézve ez volt az eljárás, talán nem volna helyes, ha nem méltóztatnának azt helyeselni, amit a t. képviselőház helyeselt már. Ami a másik észrevételt illeti, ti. a t. bizottság azon óhajtását, hogy a rövidebb pályák külön ne kezeltessenek, e tekintetben van szerencsém megjegyezni, hogy ez nézetem szerint nem is tárgya jelen tanácskozásunknak. Itt a pálya felépítéséről van csak szó, ha majd elkészül, a kezelésre nézve intézkedni a kormánynak a a végrehajtó hatalomnak leend feladata. Egyébiránt miután a tapasztalás általában bizonyította, hogy minden rövidebb vonalú pályák legyenek bár az áram tulajdonához, vagy magánosok tulajdonához tartozók, mindig drágábban kezeltetnek, mint a nagy vonalak, igen természetes, hogy a kormány ezen általánosan elismert elvet fogja alkalmazásba hozni, mi annál inkább meg van könnyitve ezen vonalaknál miután mindkét vonalnál vannak már létező társulatok, melyekkel czélszerűen szerződni lehet Ezt csak azért hoztam fel, hogy a felmerülő aggodalmamat megszüntessem, de részemről azt idézne krántározatot hozni idő előtti volna, és pedig azért, mert ez jelenleg nem a tanácskozás tárgya, de máskép is ez a végrehajtó hatalomnak feladata, mely cselekedetiért számolni tartozik a törvényhozásnak. Mindezeknél ígya arra vagyok bátor felkérni a méltóságba főrendeket méltóztassanak a törvényjavaslatot a bizottmányi észrevételek elhagyásával a képviselőház által megállapított értelemben elfogadni Scaiagli,,el pártolj.A képviselőház által elfogadott törvényjavaslatot Elnök erre felkéri azokat kik a bizottság észrevételeit elvetik, nyilvánítsák ezt felkeléssel. A ház minden tagja feláll. . . . Ezután elnök felszólítására gr. Sztáray felolvassa a bizottságnak az éjszak-keletie vonatkozó jelentését. Lónyay Menyhért hosszabb beszédben érvekkel támogatja a képviselőház által elfogadott eme törvényjavaslatot, s annak elfogadásai a Tomcsányi József főispán ezen törvénylat elfogadását szintén ajánlja. Waldstein János gr. hosszabb beszédének végén felkéri a házat, hogy a bizottság véleményét, mint meg nem történtet tekintsék. Ujfaludy Miklós kővárvidéki kapitány előadja azon nézpontokat, melyeket a vonalak tervelői szem előtt tartottak, s a máramarosi vonalnak mielőbbi elkészítését igen alapos okokkal indokolja, fősúlyt a sókereskedésre fektetve. A részletes tárgyalás alkalmával semmi észrevétel nem történvén,elnök a főrendeket felhívja, a törvényjavaslat maguk összeségében elfogadására szavazni. Elfogadtatik. Elnök ezután jelenti, hogy a kalocsai érsek ő exeleutiája, ki egész idejét a közügyeknek szenteli, 3 heti szabadsági időt kér, úgyszintén Ráday Gedeon 10 napi szünidőt nyert. Továbbá a felől értesíti a főrendeket, hogy habár minden csütörtökre határoztatott ülés tartatni, a jövő héten űrnapja lévén, nem tartatik. Erre a mai ülés jegyzőkönyve olvastatik fel és hitelesíttetik. Ülés vége 2314 órakor. Bécsi dolgok. A pénzügyi kérdés végre a plénum elé került f. hó 3-kán. Skene, mint a budget-bizottság előadója, ajánlja a többség javaslatának elfogadását, de nem anélkül, hogy a félhivatalos sajtóra egyet ne sújtson, mivel — úgymond — roszszolgálatot tesz kormányának. Berger, mint a sajtó vezetésével megbízott miniszter, e pontra válaszol Skenenek, s azt hiszi, hogy a morva gyáros urat nem annyira a félhivatalos, mint a független sajtó boszantja. A ház tetszéssel fogadta Berger rövid beszédét. A budget bizottság kisebbségének előadója, dr. B a n b a n s, szintén ajánlja a maga jelentését, s a kisebbségi javaslat elfogadását. A kettő közt, mint olvasóink tudják, a sarkalatos különbség az, hogy a többségi javaslat a szelvényadót 25, a kisebbség 20°l0-re akarja felemelni. Úgy látszik azonban, hogy a bizottság többsége a házban kisebbségben marad, mert míg amannak javaslata mellett az átalános vitában szólásra első nap csak három szónok volt feljegyezve, addig ellene tizennyolcan, sőt ha nem is a számbeli, hanem a súlybeli többséget veszszük tekintetbe, még akkor is kedvezőbben áll a kisebbségi javaslat, mint a többségé. E két párt között áll a kormány a harmadik ““““4“ ““g* Javaslatiban : a 17°/0-tel. E 17° 10-nek is a forrása az, hogy a cislajbanus kormány azon nézetben van,hogy a Magyarország és Ausztria közt kötött pénzügyi kiegyezés nem correct; már mikor Brestl a reichsrath elé terjesztette a maga javaslatait, figyelmeztettük olvasóinkat a pénzügyér exposéjének egy passusára, melyben azt mondá, hogy Magyarország kevesebbet vállalt magára, mint amennyit méltányosan vállalnia kellett volna adóképességéhez képest. A vállalt és vállalandó összeg közti differentiát annálfogva Breszl kiszámította és számításához képest ezen differentiát kiegyenlítené a 17-re felemelt szelvényadó. Álláspontja tehát a cislajbanus kormánynak a következő volna : Ha a kisebbség kimutatja, hogy a pénzügyminiszter számítása rész, s ama differentiát 20°le pontosabban kiegyenlíti, akkor rá fog állani a 20.Ve. 25-t, ez soha sem fog szentesítésre ajánlani. Más szóval, ha a budgetbizottság többsége győz, akkor a minisztérim lelép. A f. évi deficit fedeztetnék ez évre a 21 millióra rugó szelvényadóval, 25 milliónyi jelzálogkötelezvénnyel, az államjavak jövedelmeivel, az ipar és jövedelmi adó felemelésével. A jövő februárban kezdődő ülésszakon látna azután a reichsrath a financiális kérdés végleges megoldásához, amikor aztán ismét arról lesz szó elkerülheti-e a vagyon adót vagy sem ? A szónokok sorát Pratobercza nyitotta meg, s mint a budgetbizottság elnöke, védelme alá vette a bizottságot azon vád ellen, mintha az a jelen kérdést húzogatta volna. A késedelemnek a kormány az oka, mivel szokása ellenére nem foglalt határozott állást a közvéleménynyel szemben. Különben a kérdés politikai oldalát fordította kifelé, s azt mutogatta, hogy a többségi javaslat által indítványozott banqueroute a ház feloszlatását s a kormánynak felette szánalomra méltó tengetését vagy rögtöni bukását s vele tökéletes rendszerváltozást eredményezne. A többség javaslata gyávaságról és gyetreségről tanúskodik. Wicklef „a, . pirnép sanyarú állapot«, ds nsm oly ,..rW,m bon mintha il kész y„l„. saját kirával enyhiteni a párnep nyom orán : ö csak »onok.mniröl, alkatoasnak. 4 Kibbsági j...,Utol ^ SE * mn*i“T Z volt az első nap, mely után körűiből«] a Jó tanácsot adhatjuk a kormánynak holv T pillanatra hinnek, m,n* el"« A félszáz ülése június 4 én. Elnök: Csáky János gróf. Jegyző : Inner Pál főispán. A kormány izéről jelen vannak: gr. Mikó Imre, Lónyay enyhért és báró Wenckheim miniszter urak. Ülés kezdeti órakor. A múlt üléagyzökönyvének egy része még hitelesítendő lén, az felolvastatván, hitelesíttetett