Pesti Napló, esti kiadás, 1869. április (20. évfolyam, 73-97. szám)
1869-04-22 / 91. szám
91. szám. Csütörtök, április 22 kén 1809. Pada-hivatal: Ferenczlekitre 7. sz. földtz. Előfizetési élj s fúHÍL küldve, vagy Budapesten hitito* kiróva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . 2 fll. 3 hónnapra ................................... * „ • hónapra ......................................3S „ Aa »«ti kiadás külflnVfildírait fatüifir.etí» kavockint...............................S0 VI. ESTI KIADÁS. 20. évi folyam. fi«rk«ití*l ’rod«: Uri-utna 8. «. fi ^w, 4* elHueetérfi- és hirdetmény-díjpiay kiadó-hivatalába kp’dendS. E Uq Kellemi réséé, illető ciiudse SSdeiaíny a laarkaSztöséghez hiténendi, Bénnenteilen leveleit esik iámért keeektcl ft.gsdtatuftk eb Pest, április 22.1869. = A mai nap a honatyáké a a honvédeké. A honatyák első ülésüket tartják, s a hivatalos lap egész sorozatát közli a honvéd-kinevezéseknek. A főparancsnokok, nevezetesen : a pesti, budai, pozsonyi, kassai, kolozsvári, zágrábi főparancsokok, név szerint: Szentmiklóssy Pongrácz Sándor, Czillich Ede, Dobay József, Máriássy János, Graeff Ede és Kulmer Frigyes gr. kineveztettek; a további kinevezettek közt van: Andrássy Gyula gróf, ezredes, Podmaniczky Frigyes báró, lovassági százados, stb.A kinevezettek egész sorát holnapi reggeli lapunkban fogjuk közölni. — A pesti népszínházi részvényaláírásokra a fővárosi lakosság minden rétegeiben örvendetes részvét mutatkozik. A kereskedői osztály élénk részvétet tanúsít; egy ivén magán, kilenc cég által 345 darab részvény van aláírva. A közodajnak engedvén, az aláírási határidőt, főleg tekintettel a vidéki aláírókra, e hó végéig hosszabbították meg; annál inkább, miután az e hó 25-kére kitűzött alapító bizottmányi ülés — a József-szobor leleplezési ünnepélye miatt — május 2-dikára tétetett át. Szerkesztőségünkben is van egy aláírási ív, s szívesen ajánlkozunk a még ezentúl is beérkező aláírások bejegyzésére. A horvátországi báni esküforma, melylyel az illető, hivatalába való ünnepélyes beigtatása alkalmával felesküszik, igy hangzik: „Én N. N., Horvát-, Tótország és Dalmátia bánja, esküszöm az élő Istenre, a boldogságos Szűzre, az Istennek minden szentjeire és választottaira, és erős hittel fogadom és ígérem Felséges, nagyhatalmú és felülmulhatlan fejedelemnek, I-s. Ferencz Józsefnek, ausztriai császárnak, Csehország királyának, Magyarország, Tót-, Horvát- és Dalmátország apostoli királyának stb., a birodalom örökös urának, legkegyelmesebb urunknak , hogy ő szentséges, császári és apostoli királyi Felsége iránt minden időben alattvalói hűséggel leszalt, úgyszintén örököseinek és utódainak becsületét, méltóságát és hasznát mindig tisztelni és előmozdítani; mindent pedig, mi nekik kárukra lehetne, tehetségem szerint róluk, tőlem telhetőleg eltávolítani fogom. „A többiben ő Felségéhez hasonlón, szent kötelességem értelmében, mint a haza hű fia, s mint Horvát-, Tót- és Dalmátország bánja, ezen királyságokat és a benne lakó népeket, törvényes szabadságukban és alkotmányos jogaikban, továbbá ezen országok alkotmányát , mint ez egyébként is kötelességem, minden alkalommal, minden erőhatalomra való tekintet nélkül, minden jogtalanság, sértés és mindennemű ellenség ellen hatalmasan óvni, utalmazni és védeni fogom. „Ezenkívül az állam és az ország törvényeit megtartom, s mindenkinek, ki nálam igazságot keres, ép úgy, mint minden kötelességemhez tartozó minden ügyben, személy-, gazdagság- és szegénységre, valamint állás, vallás, kérés, ajándék, hajlam, félelem, gyűlölet, szeretet és tetszésre való tekintet nélkül, mint Isten és az Ő igazsága szerint jónak találom, igazságos ítéletet hozok, Isten engem úgy segéljen, a boldogságos Szűz és Istennek minden szentet és választottal !“ általános fölkiáltás folytán, Somssich Pál foglalta el az elnöki széket. A miniszterek —a Festetics grófot kivéve — mindnyájan jelen voltak. Somssich Pál üdvözli a körben összesereglett képviselőket, üdvözli köztük a régi bajtársakat és az újabb elvrokonokat, üdvözli kiválólag a párt vezérét, Deák Ferenczet. (Zajos éljenzés). Sajnálkozva emlékezik meg azokról, kiket a párt soraiban nélkülöz ; fájdalommal különösen azokról, kik nem voltak szerencsések rokonelvű utódoknak átadhatni helyeiket, hanem azokból az ellenzék által szoríttattak ki, miáltal nemcsak számban szenvedett a párt fogyatkozást, hanem jeles tehetségekben is. A legszigorúbb számítás szerint azonban e párt még most is oly jelentékeny többséggel bír, mely, ha buzgó részvéttel teljesíti feladatát, egy rokonelvű alkotmányos kormányt istápolni és föntartani mindig képes lesz, az ország gyűlésének folyama alatt pedig vezérszerepet játszva, mindig, midőn szükséges, döntő befolyást gyakorolhat a határozatokra. (Élénk helyeslés.) Súlyosak azon veszteségek, melyeket a párt tehetségekben szenvedett; annyi új erővel szemközt azonban méltán hiszi szóló reményelhetni, hogy ezek között támadni fognak oly férfiak, kik buzgósággal és igyekezettel a hiányt pótolni fogják. Ily reményekkel, ily hitben nyitja meg a mai tanácskozást. Somssich után Deák Ferencz emelt szót, elmondván, hogy ha meg volna győződve, hogy a haza javát más után jobban lehetne biztosítani, ő maga is segédkezet nyújtana azon mű lerontására, melyet az utóbbi országgyűlés alkotott. Azután szorgalomra és kitartó munkásságra serkentette a képviselőket a törvényhozás érdekében. Fölszólította őket továbbá, hogy fontolják meg jól, melyik párthoz kívánnak csatlakozni, határozzanak, de ha már egyszer határoztak, legyenek állhatatosak, és rendeljék magukat a pártfegyelem alá. Szükséges, hogy kisebb kérdésekben saját meggyőződésünket az összesség akaratához alárendeljük; pártfegyelem nélkül föloszlanék a párt, és ha ez föloszlik, akkor a kormány is válság elé sodortatik, és vele a haza is bizonytalan sorsnak megy eléje. A pártvezér szép és világos beszéde lelkesedéssel fogadtatott. Ezzel az első értekezlet megnyittatván, a párt az első teendők iránt tanácskozott. A párt Szentiványi Károlyt szólította föl a képviselőház elnökségének elvállalására. Szentiványi Károly meghatott hangon előadja, hogy közel áll a 70-ik évhez, e fölszólítást nagy köszönettel veszi, de egyszersmind kéri képviselőtársait, hogy a ház elnökségének terheit erősebb vállakra bízzák. Úgy halljuk, hogy a képviselőház elnökének Somssich Pál, alelnökének Gazsgó Salamon hozatott javaslatba, mit a párt tagjai lelkes élyenek közt egyhangúlag elfogadtak. A kör ideiglenes elnökéül Somssich Pál, alelnökéül Bittó István választatott. Jegyzők :Bujanovics Sándor és Széll Kálmán. Végül megemlíthetjük, hogy a párt elhatározta egy könyvtár fölállítását a párthelyiségben. A baloldali kör — mint a „H.“ írja — szerdán d. u. 5 órakor értekezletet tartott saját helyiségében. A kör örömmel látta tagjainak megszaporodását, mint a nemzet bizalmának jelét, s újból constituálta magát. Elnöknek közfelkiáltással újból a kör eddigi érdemes elnöke, Ghyczy Kálmán választatott meg. Ghyczy K. ezután előadta a legközelebbi országgyűlési teendőket, melyek a képviselőház ideiglenes megalakulására és megnyitására vonatkoznak. Felhozatott, hogy a korelnökségre mint legidősebb képviselő, Boczkó Dániel, Pribék Antal, Ghyczy Ignácz , Gubody Sándor jönnek elsősorban tekintetbe. Szóba jött a sajtó ügye, miután most—a gyorsiroda szervezése után—az országgyűlési tudósításokra vonatkozólag több nehézség merült föl. E tárgyban elhatároztatott, hogy a képviselőházban zárt ülés indítványoztassék, melyen megállapíttatnék egy czélszerűbb mód az eddiginél, az ülések nyilvánosságban tartását, és az országgyűlési napló gyorsabb szerkesztését illetőleg. A kör felügyelője Ivánka Imre maradt. A Deák kör első ülése. Pest, april 21. A Deák-párt ma d. e. 11 órakor tartott első értekezletén, melyen a párt tagjai csaknem teljes számmal voltak jelen. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház első ülése ápril 22 dikén. Ismét megnyíltak az ország házának ajtai. A karzatok már jóval az ülés előtt megteltek kiváncsi közönséggel, s 10 óra után a képviselők padjai is zsúfolva volt. Sem időnk, sem terünk nem engedi, hogy ezúttal hosszabban mulassunk ez érdekes képnél, azért átmegyünk, tisztünkhöz képest, a történtek előadására. Tizenegyedfélórakor kezdetét vévén az ülés, a korelnöki candidatusok (Boczkó D., Táncsics M. és Pribék A.) közül Táncsics jelen nem lévén, Boczkó Dániel szólalt fel, előadván, hogy ő csak 1789. dec. 1-én született, s így még nem nagyon idős (derültség) különben is erős köhögés bántja, azért kéri a házat, válaszszon helyette más korelnököt. Erre kikiáltatván Pribék Antal, éljenek közt elfoglalja az elnöki széket, a következő beszéddel : „Első megjelenésünk eme magasztos percében tisztelettel üdvözlöm önöket, uraim! T. képviselőtársak! Már a legközelebb lefolyt országgyűlés is, megértve a haladó kor magasabb követelményeit, sürgetve az események rohama által, eltért régi országgyűléseink cselekvési módjától, és többé nem a hiányos törvények pótlásával foglalkozott, hanem férfias szilárdsággá az újjáteremtés, az újjáalkotás nagy művéhez fogott, és sok nehézséggel küzdve bár, de elhárítva az útjába gördülő akadályokat, szívós kitartással sikerült az alkotmány épületének alapját biztosan és szilárd alapra letenni, megóva, körülvonalazva egyszersmind nemzeti függetlenségünket. Nekünk is, t. képviselőtársaink, nem marad más föladat, mint felfogva a rövid szünidők alatt megszakadt működés fonalát, folytatni alkotmányunk átalakításának nagy művét, és az előbbi országgyűlés által letett alap épületét a megkezdett irányban és szellemben betetőzni. Nagy föladat még ez, és nehéz, nagy a felelősség, mely ezekért reánk hárul. Azonban én bízom a gondviselésben, bízom képviselőtársaim hazafias érzületében, erélyében, buzgóságában és bölcseségében, miszerint azt eszközölnünk sikerülene, hogy működésükért az utókor elismerését és háláját kiérdemeljék.“ (Éljenzés a jobboldalon.) Ezután még erőt, egészséget és egyetértést kíván a képviselőház tagjainak , kijelenti, hogy élete legszebb napjai közé számítja, hogy noha ezt kora nagyságának köszöni, néhány napig vezetheti a képviselőház tanácskozásait. Egyúttal elnézést és szíves felvilágosítást kér, ha netán a ház új rendszabályai ellen egybenmásban vétene, mert makacs és hosszas szembetegsége miatt nem tanulmányozhatta azokat. (Hosszas éljenzés.) Ezután Zichy Feri, Victor, Jurka Bazil, Perényi Zs. báró, Széll Kálmán, Radó Kálmán és Jurkovich Miklós korjegyzőkül magválasztatván, Korelnök jelenti, hogy ő Felsége szombaton déli 12 órakor fogja az országgyűlést Budán a kir. palotában megnyitni. Irányi Dániel: Az 1848. IV. t. ez. ai£