Pesti Napló, 1869. május (20. évfolyam, 100–122. szám)

1869-05-04 / 102. szám

i­keau­p hozzájárulásával biztosíttassák. Intézked­­tek, hogy részvénytársulati költségen egy külön karnagy vezérlete alatt, mielőbb kellő szakké­­pességgel és jó hírnévvel bíró zenebanda szer­­veztessék és biztosíttassák. Mind e mozgalom és tevékenység az illetőknek és az eddig is jónevű városnak csak becsületére válik. — Egy névtelen „több háziúr“ által aláírt czikk küldetett be hozzánk, a pesti hír­hedt por-ügyben, mely a várost felszólítja, hogy akár kényszerrel is öntöztesse napjában több­ször az utczákat — a házi urak által, a mint hogy ezt a „több háziúr“ már ré­gen teszi. Ha az illetők nevüket is alá­írják, szívesen közöljük a czikket. — (A magyar ki­r. egyetemi jog- és államtudományi kar) állapo­tának kimutatása az 196819. tanév téli szakában I. Beigtatott rendes joghallgató a múlt félévek­ből 706, újon beigtatottak 453, rendkívüli jog­hallgató 40, összesen 1199. A múlt tanév nyári felében volt 1052. — Vallásra nézve róm. kath. 686, görög kath. 58, görög keleti 27, ágostai vallásu 108, helvét hitv. 163, unitárius 2, mózes vallásu 155. — Származásra nézve: magyaror­szági 115'', erdélyi 37, horváth-tótországi, ha­tárőrvidéki 3,a birodalom többi koronaországai­ból 5, külföldi 3. II. A tantárgyak száma 29 ivek közt 13 kötelező: rendes tanpénzért előa­datott 26, ingyen 3. Az egyetemes európai jog­történetre 432, a római jog történelme és insti­­tutióira 395, a jog- és államtudományi encyclo­paediára 376, a magyar közjogra 364, a magyar magánjogra 341, az észjogra 337, a statisztika elméletére 329-en stb. voltak beírva. Az összes jog- és államtudományi leczkékre beírott hall­gatók száma 5778. Az összes leczkék hetenkén­­ti óra­száma 94. A bölcsészeti karban az előa­dásokat 600 joghallgató látogatta. III. Magyar­­országi alapitványu rendes ösztöndíjas volt 61, rendkívüli 43. Erdélyországi alapitványu 3,ösz­­szesen 107. IV. Az egész tanpénzzől felmentetett 86, a tanpénz­­elétől 137. V. Távozási bizonyit­­vány kiállíttatott 64, végbizonyítvány 87. VI. Tudori szigorlat volt 75, nevezetesen az állam­­tudományi szakokból 23, a jogtörténelmiekből 33, a tételes jogiakból 19. Felavattatott egye­temes jogtudorrá 9, polgár jogtudorrá 8, egy­házjogtudorrá 1. A szigorlatok közt van első 39, második 19, harmadik 17. VII. Elméleti állam­­vizsgálatok: jogtörténelmi 155, bírósági 81, ál­lamtudományi 87. VIII. A jog és államtudomá­­nyi kar személyzete. Rendes tanár 8, tanárok más karokból, kik e karban előadásokra jogo­stvák 2, magántanár 7, kerbeli szolga 1. — A pesti kereskedelmi akadé­miánál a közelmúlt napokban egymást érték az ünnepélyek. Az intézet érdemteljes igazgató­ja ugyanis 53. születése napját, boldog házassága­­25 ik évét és 50-ik könyve kiadatását ünnepli egymásután szerény csendben ugyan, de nem a kegyelet hangos nyilvánulása nélkül — a tanít­ványok, tanárok s a bizottmány részről. Május 1-jén új ünnepélynek nyílt meg az intézet nagy terme ; de ez egyszer nem hogy az örömtől han­gozzanak vissza falai, hanem hogy az ott egy­begyűltek legérdemesb tanárai egyike, Machik József elválásán szomorkodjanak. S a szőnye­gek és virágokkal diezitet teremben, hol a tanít­ványok teljes száma, a tanári kar s a bizott­mány érdemes elnöke Weiss Bernét ur va­­sának jelen­t oly jelenetett láttunk, mely kikit meghatott. A tanárok bucsuzóra fényképet adtak szeretet társuknak, s a tanítványok díszes kö­­tetü emlékkönyvet, melybe mindnyájan beirták neveiket osztályonkint. — Halálozás. Kimer József, köztiszte­letben álló pesti polgár, cs. kir. udvari fegyver­­szállitó s a polgári lövészegylet főlövész-mestere vasárnap este 8 órakor hosszabb szenvedés után 62-ik évében meghalt. Temetése ma, kedden esti 6 órakor leend király-utczai 65. sz. lakásá­ról. Béke viraszszon felette.­­—Lefoglalás. Kacziányi Sándor vizs­gálati biró az „Arany trombita” ozimű folyó­irat tegnapi számainak lefoglalását ren­delte el, e rendeletet azonban végre nem lehetett hajy­ni, mivel a postai küldemények már útban voltak. Egyletek és Intézetek. — A magyar gazdasszonyok egylete, mely önerejéből is annyi tevékenységet fejt ki a jóté­konyság terén, és melyhez az ország minden részeiből fordulnak az elhagyatottak, z­­árvák és szűkölködők, most azon helyzetbe jutott, hogy a maga részéről kénytelen a nagy­közönséghez fordulni. Árvaházához ugyanis, bár 80 hely abban már be volt töltve, folyton érkeztek még a folyamodások, és az egylet, ezeknek is eleget teendő, a rendelkezésére álló eszközöket felhasználta intézetének tágítására, a szomszéd épület megvétele által. A felszerelés költségeire a jövő hét elején, 7 ke és 13 ka közt h­a­n­g­­versenyt rendez az egylet, és azt hiszszük a hangverseny sikere felett nem is lehet kétség; érdekességét, művészi sikerét biztosítja az, hogy közreműködésüket megígérték egyrészt legked­veltebb művészeink, mint a jeles Thern testvérek , Matlekovicsné­ Szűk Róza assz., kit közönségünk most már fájdalom oly ritkán hallhat, másrészt oly előkelő műkedvelők, mint W­e­n­k b­e­i­m Krisztina grófnő, ki sehol sem hiányzik, a­hol szenvedőkön segíteni kell, R­o­s­s­i grófnő, kinek szép éneke egy köze­lebbi pozsonyi hangversenyben is nagy feltűnést okozott, Schmidegg gróf stb. Magában ezek legjobb biztosítékát képeznék az anyagi sikernek, ha nem volna ennek legnagyobb biz­tosítéka az általános rokonszenv, melylyel az egylet czéljai azoknál is találkoznak, kik körén kívül állnak. Ez érdekes hangverseny bővebb részleteiről, a mint tudomásunkra jönek, sietni fogunk a közönséget értesíteni. — Meghívás. A magyar történe­t­­i­­ társulat szerdán, május 6-kén délután 5­rakor a magyar tud. akadémia palotájában vá­­lsztmányi ülést tartani, mely alkalommal a fo­tó ügyek tárgyalásán kivül Horváth Ar­ad és Thaly Kálmán urak fognak értekezést irtani , amaz a diplomaticai időszámításról, meg az 1706-ban vivott györvári harárról. To­­ábbá Zsilinszky Mihály okmányküldeménye ig bemutattatni, a mely ülésre a t. oz. tagok zer­nal meghivatnak, a szakkedvelő t. közönség­­ szívesen láttatván. Pesten, május 1-én, 1869. 1 titkár. KÖZGAZDASÁG. Pesti gabnatőzsde, május 3. B­u­­z­á­b­a­n a hangulat határozottan megjavult , vételkedve emelkedőben. Forgalom 35,000 mérő. Az árfolyam 5—­10 krral emelkedett: tisza vi­déki búza 83 font 3‘70 k. p., 86 font 4*30 3 hó­ra, 87 font 4 55; pesti 86 font 4*42 ’ls—44 3 hó­ra; fehérvári 86 font 4’37113 3 hóra; bánsági 84 font 3*95 3 hóra. Vámmázsálva. Rozs az állomásokról szállítva 78—80 font 2*75 k. p. kelt. Árpa 72 fontra mázsálva 2'40 k. p. kelt. Kukoricza május—júniusra szállítva 2'20 k. p., jul.—aug.-ra 2'40 k. p. vámmázsálva. For­galom : 1000 mérő. Zab, Győrből 5000 mérő kelt el 1­85. Pesti értéktőzsde, május 3. A hangu­lat megjavult az értékpapírokat illetőleg is. A forgalom főtárgyát a lánczhíd részvényei ké­pezték. Az árfolyam emelkedett. Esti zárlat. Jó hangulat, bár a forgalom szűkkörű. Tramway 204314—205. Jelentés a bécsi gabnatőzsdéről. A mai gabnatőzsdén valamivel élénkebb üz­let volt szemlélhető s a búza körülbelől 10 krral kelt olcsóbban, mint a megelőzött héten. A töb­bi gabnafajok változatlanul maradtak; elkelt 25,000 mérő búza. Búza felvidéki Felix­­dorfban 86 —89 fnt 4 ft 25, sopronyi ott hely­ben 86—89 f­t 3 ft 80, felvidéki Bécsben 87—89 f­t 4 ft 10, tiszai Bécsban 86'la—89 fnt 4 ft 35, marosi Bécsben 87 fnt 4 ft 25 kr, magyar Bécs­­ben 86—87 fnt 4 ft 40 kr, kukoricza átvi­telben 83 fnt 2 ft 50, rozs magyar Bécsben 80 ft 3. 30. Árpa sopronyi Bécsben 69—71 fnt 3 ft 15 kr, zab magyar átvitelben 45 —46 fnt 1 ft 88-90 kr, 47-48 fnt 1 ft 96-2 ft. — (A déli vaspálya) 1868-ban a személyforgalom i-del élénkebb volt, mint 1867-ben. A többlet­­ része a bács-trieszti, kis­­része pedig a buda-trieszti vonalra esik. A teher­­­szállítás azonban 33 százalékkal nőtt. Gabonából 14­lll millió mázsa szállíttatott, vagyis 62°l0-kal több az előbbi év mennyiségénél. Ezen többlet­ből a magyar vágányra *15­ rész esik. — (Érdekességi kérdé­s) A „Berliner B.“ 68 a „H. Ztg.“ írja: „Egy helybeli kézműves­­mester egyik vasúttól különféle árukat vett át, s a vitelbért a hivatalnoknak, kitől az árukat átvette, szokása szerint ki is fizette. A hivatal­nok azonban csak egy részét szolgáltatta át a pénznek a vasúti pénztárba. A vasúti igazgató­ság erre az átvevőt, a hiányzó összeg haladék­talan fizetése végett perbe fogta. Az e perben fölmerült adatok és körülmények nagy fontos­sággal bírnak. Az első bíróság vádlottat elma­rasztalta, mivel a külön meghatalmazással nem bíró elfogadónak tett fizetés a kereskedelmi jog szerint csak azon esetben érvényes, ha az illető elfogadó valamely boltban, nyilvános raktárban van alkalmazva; az ily helyiségekhez azonban semmi esetre sem sorolhatók a vasúti lakhe­­lyek, melyekből a vaspályán érkezett áruk ki­szolgáltatnak, mivel e lakhelyekben csak vala­mely, már megkötött üzlet befejezését, és nem valamely újabb megkezdését lehet eszközölni, míg ama helyiségekben mindenféle adás-vevés előfordulhat. A vasúti hivatalnoknak nincs joga a vasút nevében fizetéseket elfogadni, és a neki tett fizetések általában érvénytelenek, az ezen határozat ellen benyújtott felebbezésre az első­­bíróság ítélete helybenhagyatott, mivel nincs bebizonyítva, hogy a hivatalnok bárminő jogi ügyletre föl lett volna hatalmazva és oly cselek­vés végrehajtása, minő az áruk átadása, épen nem jogosítja őt még fel az azokra nehezedő költségek elfogadására. Azon körülmény szintén nem bír semmi fontossággal, hogy vádlott már korábban is tett fizetéseket az illető hivatal­noknál.“ KÜLFÖLD. (A spanyol kortesgyűlés) múlt hó 24-ei ülésében a Bourbonok kizárása a spa­nyol trónról került tárgyalás alá, s elképzelhet­jük, minő zajos vita keletkezett e tárgy fölöl. Egy képviselő kiemelte, hogy az indiai patriar­­cha vonakodik elismerni a forradalmi kormányt, s azt állítja, miszerint egyedül Bourbon Isabella kormánya az egyedül törvényes, a még mindig ennek szolgál, mindamellett, hogy a jelen kor­mány által utalványozott fizetést hűségesen húzza. Az igazságügyi minisz­ter meg­jegyzi erre, hogy ő az indiai patriarcha ily túl­kapásairól tudomással nem bír, s így továbbra is meg kellett őt hagyni a spanyol uralkodóház udvari papjának minőségében annyival is in­kább, mivel e csimet nincs joga a forradalmi kormánynak e főpaptól elvenni. G­a­r­r­i­d­o azt feleli erre, hogy ha a forra­dalmi junta képes volt az ideiglenes kormányt kinevezni, annál inkább volt joga az udvari pa­pot helyettesíteni, s legjobb lett volna az udvari kápolnát bezárni. A pénzügyminiszter kijelenti, mi­szerint a junta nem nevezte ki az ideigl. kor­mányt, hanem Serrano tábornokra ruházta a főhatalmat. — Ezután egy javaslat olvastatok fel, melyben a kortesgyűlés felszólíttatik: je­lentse ki, miszerint teljességgel nincs megelé­gedve az indiai patriarcha viseletével. Romero Giron pártolja a javaslatot, mondván, hogy e főpap nem engedelmeskedett a kormány rendeletének, hogy hozzá nem tartozó alapítványokat rejtett el és magát még mindig donna Izabella functionáriusának tartja. A hadügyminiszter kijelenti,hogy a kormány nem fogadhatja el ezen indítványt, és hogy sem n­eki, sem minisztertársainak nin­csen okuk panaszkodni a patriarcha ellen. R­o­­mero Giron ellenben azt jegyzi meg, mi­szerint ő az indítványt illő és szükségesnek tartja. Serrano oda nyilatkozik, hogy e javaslat elfogadása esztelen resolutió elfogadására vezet­het. S kijelenti,hogy ha a javaslat vissza nem vo­­natik, ő rögtön lemond és eltávozik (zaj, mor­gás, lárma, roppant confusio. A ház elnöke min­denkit csendre int. Igen élénk, de alig érthető szóváltás Serrano, Topete és Prim között egy­részről, s a javaslatot aláírt, valamint más re­publikánus tagok részéről.) Prim felszólítja G­ront, hogy indítványát vonja vissza. Martos kérelmére végre csakugyan hajlandónak mutatkozik erre a javaslattevő. Megjegyzendő itt azon nem minden fontosság nélküli tény, miszerint az indítvány aláírói s mindannyian Lagasta legjobb barátai, a­ki hírá­i szerint végleg ki fogna lépni a minisztériumból. Az ülés további részét Garcia Lopeznek egy rendkívül egyhangú beszéde töltötte be, mely­ben szónok a kabinetet egész politikája miatt kérdőre vonja, azt igyekezvén bebizonyítani, hogy a minisztérium nem képes küldetésének magasztosságát felfogni; ezután a kabinet tag­jait egymásután támadja meg. Z o­r i 11 a falelvén Garcia Lopeznek, védel­mezi a minisztereket s kijelenti, hogy Topete nélkül az alkotmányozó kortesgyülés még most sem jött volna össze. A kortesgyülés múlt hó 26-iki ülésében, hét­főn, a vallási kérdés állott napirenden. Több re­publikánus képviselő a következő módosítványt nyújtotta be : „Minden spanyolnak avagy ide­gennek, a­ki spanyol területen tartózkodik, joga és szabadságában áll bárminő vallást követni, avagy egyik hitet sem vallani.“ Ez utóbbi rész azonban teljesen fölösleges volt, mert Spanyol­­országban azok, kik semmi hitet sem vallanak, már régóta mentesek minden faggatástól. Sunyer y Capdenla helyeselte a módosít­­ványt s annak bebizonyítására, miszerint leg­jobb semmi hitet sem vallani, a főbb hitvallások eredetének történetét kezdette előadni s az evangélium szavaival bebizonyítani, hogy szűz Máriának több gyermeke volt s igy Krisztusnak testvérei is voltak. R i v­e r­o, mint a ház elnöke, figyelmezteti szónokot, hogy eltért a kérdéstől és hogy ily be­szédet meg nem lehet engedni. Erre Sunyer s vele az egész republikánus minoritás oda hagy­ta a házat. Megjegyzendő itt, miszerint Sunyer orvostudor , a forradalom óta barcelonai biró, egy nyilvánosan tartott beszédében úgy fejezte ki magát, hogy az embernek három ellensége van: a királyok, az aszkór és az isten. A jaeni püspök, Monterola kanonok s több majoritási képviselő tiltakoztak ily beszéd ellen. S míg a ház három módosítványt vetett vissza, künn a conferentia termeiben visszatérésre igye­keztek birni a republikánusokat, kik végre csakugyan ismét bementek az ülésterembe, s rögtön a következő indítványt adták be: „Kér­jük a ker­esgyűlést, nyilatkoztassa ki, miszerint a ház elnökének a mai ülésben a minoritás iránt tanúsított magatartásával nincsen meg­elégedve. F­i­g­u­e­r­a­s ezen indítványt egy rövid beszéd­ben támogatta, míg Martos arra kérte a házat, mondja ki, mikép a republikánus kisebbség­­ in­dítványa tekintetbe nem vehető. Martos ezután az elnök magatartását igazolta s az egész dolog a két indítvány visszavonásával fejeztetett be. A katonai sorshúzás vasárnap, ápr. 26 án ment végbe egész Spanyolországban, még pe­dig a legpéldásabb renddel, kivéve néhány he­lyet, hol az újoncnok a sorshúzás t urnákat fel­­döntötték. Mondják, hogy Rivero lemondott volna a ház elnöki hivataláról, a kortesgyűlés azonban nem hajlandó e lemondást elfogadni. Egy párisi távsürgöny szerint Coelo az „Epo­­ca“ tulajdonosa, Mi­oflores marquis és a Concha testvérek egy fusión dolgoznak donna Izabella és don Carlos között. Az „Epoca“ tiltakozik ezen állítás ellen . Concha tábornok a lapok­hoz intézett levelében rágalomnak mondja az egész hírt. (A­z angol parliament­ felsőház­ának ápr. 26-án tartott ülésében a tárgyalás főkép az ír államegyház ügye körül forgott. L i s m o r e lord egy interpellátiót jelentett be az utóbbi időkben előfordult agrariális vétségeket illető­leg, a kormány kívánságára azonban későbbre halasztotta ezen ügyet. Ezek után azonban a némely ír grófságokban mutatkozó szomorú vi­szonyokat nem lehetett többé elhallgatni, főleg midőn Ciam­icardo marquisnak a bér­leti törvényre vonatkozó reformbilije került a bi­zottmányban tárgyalás alá, mi az ellenzéknek a legkedvezőbb alkalmat nyújtotta a­lásra. Granville gróf mindenekelőtt a kor­mányt fogta ismét pártfogásába, mivel más dol­gokkal elhalmozva, a bérleti kérdést egyelőre nem tárgyalhatja, egyebekben pedig kimutatja, hogy az ellenzék szüntelen sürgetései daczára is inkább oda törekszik, miszerint a kormányt zavarba hozza s ezen, ügy ,­gyakorlati megoldá­sát késleltesse. Szónok­i szavai részben Grey lordnak mi­napi támadására irányulnak, s a lord valóban ez alkalommal sem maradt adós a felelettel. — Ezután még több peer vett részt a vitában s többnyire mindnyájan hevesen megtámadták. Különösen rész néven vették a minisztérium hallgatagságát a földbirtok kérdésében, mi a nagy földbirtokosoknak sehogy sem tetszett Az alsóházban ez alkalommal is a szokott interpellátiók képezték a bevezetést, melyek közöl azonban csak Gastinokét emeljük ki a főpostamesterhez, a­melyben ettől felvilágosítást kér az iránt, vájjon egyezségre lépett-e a brémai társaság a postával az ujgorki postáknak Plymouthban leendő kikötését ille­tőleg. Hartington marquis erre azon felele­tet adta, miszerint az Egyesült­ Államok az ame­rikai postáknak Angliába leendő szállítására vonatkozólag megállapodásra jutottak , hogy jövőben csakugyan Plymouthban fognak kiköt­ni az amerikai postahajók. Ezután ismét Hard­­cas­te interpellálta a főpostamestert az észak­német szövetséget illetőleg, történtek-e alkudo­zások az északnémet szövetséggel a portatari­fára nézve s mikorra várható a levél- és hirlapi vitelbér alább szállítása, mire a miniszter azon feleletet adta, hogy e tárgyról csakugyan volt szó, a porosz kormány azonban oly magas ára­kat követel a szövetségi területen eszközlendő szállításért, hogy az alkudozásokat fel kellett függeszteni. A bizottsági tárgyalások az ír egyház­aili fö­lött szakadatlanul folynak. A 24-ik szakasz min­den jelentékenyebb ellenmondás nélkül elfogad­tatott, a következő szakasznál azonban az ellen­zék feje ismét tett egy sikeretlen kísérletet, hogy a conservativok számára kedvezőbb fel­tételeket nyerhessen. Ellenben a 27-dik szaksai­nál kijelentette a premier, hogy indítványát a 12 ír székesegyháznak mint emlékeknek ál­lamsegélyből leendő fentartását illetőleg vissza­vonja, minthogy e lépés mind a két valló fele­­kezetnél visszatetszésre talált. E fölött heves vita támadt s az ellenzék nevezetesebb tagjai rögtön azon váddal léptek föl, hogy ezen eljá­rás ismét a kath. papság izgatására történt. Az illető szakasz azonban 232 szavazattal 132 ellenében kitüröltetett. A temetőkre vonatkozó 28 ik szakasz rövid vita után elfogadtatott, a következő fölött azonban ismét heves vita tá­madt, mig az ülés bs nem rekesztetett. Nemzeti színház. Kedden , május 3-án : „Az afrikai nő.“ Opera 5 felv. Budai színkör. Vasárnap, május 2-kán : „Bém hadjárata.“ Kezdete 6 s fél órakor 9 után. Fid­oföj szerkasszí : I. Ermél­y Z Sigfflold Vízállás Íj fölöst­. Május 3. Fest?» .... 7­0 Május 2. Pomor­yban . . 6 11 Május 2. Máramaros Ssigeten 2 9 Május 2. Tokajban ... 9 10 Május 2. Szobokos . . 10 5 száraz Nyílt-tér. Welisch Adolf Bécsből, megnyitotta nagyszerű férfi-ruharaktárát Pesten, a váczi utczában, a„Nagy-Kristófu -hoz czimzett házban, a felkéri a tisztelt közönséget mi­nél számosabb látogatásra. A ruhák Bécsben kénaittecnek, a legjobb szövetekből, s a leg­újabb divat szerint — Az árak megle­pően olcsók. 770 941 3—1 Nyilvános köszönet-Kedves kötelességemnek tartom keblem legbensőbb háláját nyilvánítani hazánk fő­városa, Pest magas nemességének és mé­lyen tisztelt közönségének azon rendkívüli részvét és bizalomért, melyben pesti he­lyiségemet megnyitása óta részeltetni ke­gyeskedett. Ámbár mint mindig és mindenütt, pesti raktáram alapításánál is szilárd elhatáro­som az volt, hogy pontos és becsületes szolgálatom által a tisztelt közönség teljes bizalmát kiérdemeljem, mindazonáltal ily nagyszerű eredményre, őszintén szólva, nem számoltam, s ez csak buzdításul szol­gál nekem arra, hogy ezentúl kettőztetett erővel igyekezzem pontos szolgálat, csinos kiállítás és olcsó árak által t.­er. vevői­met továbbra is a lehetőségig kielégíteni. Mély tisztelettel Welisch Adolf,, FÉRFIRUHA-RAKTARA Pesten, Bécsben: Krissóftér, 2. sz. a Mariahis Hauptstrasse nagy „Kristóféhoz Nro 57. czimzett házban. Vasúti közlekedés. (Indulási érák szerint.) i. l’l-aUKmm is vissza. Pömi . 1Ö.4 á. „ iü.61 4. i?«*S . 6.83 á. a, s 7.á.3 r. Ss«ged 1L1S a 1.894.« X*use--.v. 3.84 4...fei a. Jassanova 8, 10 i, o. Eiróa Ir*. S.39 á. a. fmt ■ 4.M t, & 8. ti «. (hzgpM ♦.#> 9 « 9. A 5, Sadaofa 10.8? s 1.1? ., F.Lsd. 1.88 á. a. 1. S éjj. lísbrees, 8. 5 .. 3,48 ?, ÜLrss*. irfe, 9,58 ä, Ifi sjK. X-!■?.?*, I.*l «. IS. 1 á Bsbrw®, S9.ll? i. 1Q.Í6 4 P. Lad. 1.&7 öLa. 12.33 „ tkolnsk <3*48 „ 4.89t. €h.?gUriM,»3 - 8,56^ Pást &&. 8.40 s 8.40 4 !L Cs%Uőirsk)fö»]l|Mírrir #* Tlisa», fdlszóla- I CssgiM 8.344«.is 1,48«!. I SároSyftóliv. 4,41 Sssalaok tö. 9 4» a. a, [ Atáé ist.SS A, fc 3,4? ÜMbS 1. 4. « 8.88 r- l úsáhs 8. 1 ä. a. s t.43 4, Arai é?k> 8,5£ a „ <M?n i Ssolstok í- SáiüSyfak. 4tk 1.45 á. i QnägL 6rfe, Ili, P.-.jUniavijr-Wííg'jr^r.sá és vínsss«, P, Lsrfiny . . S, £ é- ■-» í Bt. Vérad . i»i. fi, Vár»« írfe. . 4,81 „ {Jr\ irts, IV, Béeb-Bassisí éí vissza, bt«« , f,&) t, fe S &. *, ! Bfcriis 5í,8S e> 10.« 4, \:í,iA i Jssasawr* 5. ü *, üta&«sv,10.ás 4 é* 1.36 r. Sesgwsí S J8 r. „ 18,40 <t Pasi . í,50 (. í.15 L Poísotíj 4,48 <t. ss. „4. SS t. irk.S ti „ í, !4 r Béet-Psd, S.80 d. a. -ke&ík Pestre 1.16 4 .■. Szeged—Pest Kedd ás Szombat 8 ó, 20 p. éjjel. V, 3suta F«Rénás, R­őr, Bécs és vissza. . . 8-33 r»f jsL j Báts 7.48®. »S e * 8s.-Fehérvár 10, de.* \ Gtyttf 1L4K 4 #. Iá r. 2 dyfe , 4.10 4. s. 4.89 r. \ Ss.-F.bi*. 5.66 d. *. Báeelik. 8..« «H«. 8.15 „|8atla fok. LW *. IV itsti* é* Ticsza. Ey.-its 6.801, j Bei? 8.80 d. • Sasiis*» 7.15 r. I Sopresny !,$0 4, gopm»» 1.50 4 j Keule** 6. e. Bi­s 4?k 5.14 s. ! Bois» írt, 8.18 t. m, fehélyér, Trieszt tf vb»*«. Petin ár 8.50 e.­­Triest 8.46 e. S.Sskír­,» i.fit’ 44' j Prsg?rhei 8.80 e. e. *! Prafedfcrf 9.2? 4% *} \ ».Ssntea 1.88 r.«. Täiest fok. 6-14 «. \ Pehfov, fok. 5.46 aBTen­ttf MI *. 4rk,6.10 t. 1 «)Béce teli 5.4* r. árfc 6.84 fül. Kantisa, Mékáss és rtos*. i.e. f, S­ín. fkát# 1.S6 4 a. «,67 •) Mebiga fcfc. 8. e. — 4) kk. i­.ll. i Mohia? iAó r. •) í fítrm 3.81 & n. thi-.O ; Saaiasa fok. 7.90 s, 19,44 j »)Páesrfll M.4ft Pwi - llécs.S ujrrnfcfol 7.94 I. ti., Béresre 1.50 4 *, Pest—Baziás Hátit­­ás péntek 9­6, 54 p. este. A pe­sl áru­­h­i­vatalok) és értéktőzsde árjegyzései 4.S.» M.* máj. 3-án. Bú.*!, bteági #!8.40— 1. 65|841S. 55—4.70 |S6 3.85 -4.05 864.15-4.25 3714.30 —4.40 38 1.40—4.50 888.50-8.65 843.65—3.80 |86 8.96-4.16 88 4.85 -4.33 57’4.40—6 6O 88 4 60—4.00 j'ífSfS. 40- 3.65 184 S. 66—3.70 181­8 86—4.15 86 05—4.95 25 ~ ~ ~ 88 váiBJBMbl Mis* Mai T~tT£r 60—3.66 843,65-8.80 jSft-a.aö—-4.16 864.65-4.80 87.4.40 —4.60 88 4.20—4.60 I83j8 60—8.65 84 8.55-3.80 .858 95—4,161864.66—4.30 j«714 40 -4.60|88 4. 0—4.60 flufifat vámmássánki9 * Kon . . 80 font után árpa, man­­­ának72 „ „ lanyha 8.16-3.26 szilárd 8.95-3.20B ablakát 71 „ P 3.66—.3.— Ub ... se „ „ 8.-----2.90 K«korle«a bán. — n mérője méraemf! SH a ^ csend. 2.05 2.20 Bal ... 86 _ r Salat* 8.65 4.20 SMe. . . 80 -i , | f«k«te »6 font atín! nélkül. 1. 65-8.76 —• «« — a bac­íri , „ hiány*.| ---1111 3 3 Értékpapírok. Adva Te tv» 50050 ilUmpapírok. Hagy« vasúti kölesös 190 ft «sSätben Bank cu takarékpéz... társ rétriiktek. Pesti keresked. 1054, 1 33 1­67. 642 800 15Bcdal 3 « 243 144 8002 1’esti ipar bankm — 80 Magyar Licribank 107*1, 108 SP 3 P esti népbank íbl) •41 Logo! Biagy, hsd­b US 117 60 Pruncaia-Magyar bank ?oss.?nyí V.itelbank­lánéU ba .k . 76 41 77 100 100 — 68180Pesti takar­ííipin» jár 1610 1630 40 Peat-badai takarékpzt 85 867,— 35B'adai «n 715 Í251 40 10Ó-Bnüa» „ 130 135 40 Újpesti „ 66 70 600te. S »issek. Hsagormslím 1190 1300 iilOii 00Pannónia malem . 1259 1260 1000 „ G. kifc. . . 1180 1200 60012.­I. Bnd*-Fssia . 345 650 150­ p jg alsSbfea. 158 159 ICKJ (lyárterep ....— — 5„Kjto •’) £ k.nsardla maloa» 590 595 6005bKirály a talea. . 485 490 300— Tistoria .... 282 185 50094 Árpád malom . 500 510 500 —Árpád i­. . 476 480 160 20Gtusa .... 195 198 500 30Sinis .... 445 465 500 Aradi gőzmalom— — 1000 10­3aogedí «pari— — 500 tStskoted .... 600­.... SöUXifóliái íi *«.­sOO ,'sarrasl ...._ 915 90L, Magyar 690 695 S10 33Pannónia ri»»tbetbi*t • 200 206 Petti bist, int 31 315 niO8tHa** tletlite, . 811S20 800 12Haló ttenotdb. 864 807 200 TasatítS­­ájföSíla . . . 1627, 1634, 200­-Pe­.!*-F'i.rsdi 167 188 100 Sír besä-Keleti . 153 154 100 42Pesti fcönál . . . 495 600 200 lőBudai közt.*. . 320 32­0 600 90 Egyia réai véisy a V. i. Magyar **rfös 53e 640 645 900 17Királyr.Birfőződs 213 2147, 60050 I. sses adnomífó 510 515 500450 spectí­r. . . 490 495 2­0 16*­ Gyógytar . . . 210 220 soo Petrokum— — 800 Bátor kósmosor­t 210 2*20— «R. Murányi bányi iSOti— 6' Mátra! Kuz.«1.2 2 ,i­ll5 Keresked.­épei vt . 405 41» 6812S t.J.11«*hld .m 68 Ili QIV -9‘ elsőbbszlge 924, 108 9, +7, +4 48­­7, —2 -17, -2 +1 +93 106 900 SOS 300 200 200 800 800 500 900 109 80 209 900 900 200 350 27 50 3*0 !95 80 160 too 100 1. 200 L L mag-', gőzhajó íj gépgyár . . vontató . Hajózálog .... 0 Sajgó Tarjánl . Pest-Fiam. hajóépités t. da, Endrei téglagyár DeatsUj nyomda Pesti nyomda felS*. lassetBi­y Srl-jae«* s , . 8oda és vrzgy­áragyár Sertés­hizlaló Bőrgyár . . Oed­szekr gyár . . magyar fürdőrész v. fc ?a?cg levelek. 5V/. magy. 6*/» jövedékjegy s . Streeltedeliai trji% .. Pénznemek váltók. és + ‘U 48 +6 +10 Arany ...................... Napoleondor . . . Estist ...................... Frankfurt 100 dain fu E»n}svrg non London 10 I»» Sterling —­Paris 100 frank . . Hivatalosan be nem jegyzett érték­papírok árkelet­kíti­kDeót U. kft a HL K futás. Temesvári .. tetS*. Tramway .... athenaeum nyomda.p.a Kagy. gSsh. XL hb­. LM. hajó»ig.H. klb. telst. Bodnárgyár , „ Olsehwindt naessgy pm. Flóra ssappm& p. a. nyaratolt fonalgy . p.*,* Belga gépgyár Kukoricaa-keménytí'i f„i Vo­naleó Htései . . Magy. Ipar bj. Waggosigyár „ folf. Spifiring . . . a apj«Kiceái . . Gyufagyár Vendéglő F?Gsebet „ . Molnár és a St. w. Unió 1, 3«Egeraia3os B H. Ontnlhusf . 8001 — Siscurita« vl«Kmfb. Honnla „ p. Drasehe tégla . . i ~ ¥*gy»r téglagyár 5 — Ó-budai mészégető*. Pannosis e U&gj. kisiántáns. Fontaié EL Hajósálog II. kib. fels­­őasikló . . . Üveggyár p. a. Országos gőri­ajónás p» Aradi kereskedelmi bank Terézvárosi feréz, Szt.-Endrei „ Gödöllői Győri kereskedelmi bank Magyar jelz. bank spitobank . . . Pest-bécai vontató S.tarjáni vashárcor (-Budai szesz Hva és zsiradék ') 9 adta. * ' V. '* *% J 209 ISO 268 214 91 352 850 175 189 68 109 198 195 19 97 5.80 9.83 1207. 10.17, 90 4. 122V, 48.90 224 210 6 18 16 5 7 2 12 15 telt im* Ml 100 ■1. 525 20 825 76 53 13 75 14 ill 165 260 215 917, 253 260 130 1897, 70 810 900 200 897. 91% & 82 9.86 1217, 102*/, 90«/. 128 k». 325 211 6 20 17 7 6 pari to 16 pari 105 l'b b 81 21 + 22 j —10 + 1’1. —1 —10 +1 +1 764, 22 60 137, 80 147. -V« —5 -7, fi 7, +2

Next