Pesti Napló, 1869. május (20. évfolyam, 100–122. szám)

1869-05-16 / 112. szám

zat. Igazságügyminiszteri rendelet a bí­rói ügyvitel tárgyában. (Folyt) 189. §. A határidők nyilvántartására külön jegyzék szolgál, melyben a kiküldött a megha­gyás foganatosításának kitűzött napját és óráját pontosan bejegyezni tartozik. 190. §. Végrehajtási foglalás május elsejétől September végéig reggeli 7 óra előtt s esti hét órán túl, october elsejétől pedig ápril végéig reggeli nyolca óra előtt s esti öt órán túl nem teljesíthető. 191. §. Ha a biztosítási végrehajtás esetében a végrehajtást szenvedő fél pénzbeli teljes fede­­zetet ad , a kiküldött a pénzt nyugta mellett átveszi, s a 133 § szerint 24 óra alatt a bíróság­hoz beadja. 192. §. Ha a végtárgyalás folyama alatt egyez­ség jön létre, vagy a felek a végrehajtás elha­lasztásában megegyeztek , ezt a kiküldött jegy­zőkönyvbe veszi, s a jegyzőkönyvet a bírósághoz bemutatja. 193. §. A kiküldött köteles megszüntetni a foglalást : a) ha bírói határozat által van utasítva; b) ha a követelés teljesen kielégítt­etett, vagy biztosítás esetében teljesen födöztetett; c) ha a végrehajtató egyesség, vagy írásbeli nyilatkozat szerint a végrehajtást megszünteti, vagy elnapolja; d) ha a marasztalt fél ellen csőd nyittatott. 194. §. A törvényszék, a­mennyire lehetséges, állandó szakértőket nevezzen ki és hiteljen meg, kik közül a kiküldött, ha a választás őt illeti, becsüsöket választhasson. A felek választási joga azonban nincs korlátozva ily becsüsök ki­nevezése által. 195. §. Ingókra intézett végrehajtás esetében azok, a­kiket a terv­rendtartás 362. §-a szerint törvényes zálogjog illet, a foglalással egyidejű­leg, az igénylők pedig az igénykereset beadá­sába s az illető felek az árverésre kitűzött határ­időről, a­­foglalás befejezése utára legalább 24 óra alatt értesitendők. 196­8. Árverésnél a kiküldött tör­vén­y szolgál, lám szükségleteinek fedezése a arányosabb fel­osztása , a nemzet jellemével a az ország anyagi jólétének követelményeivel jobban összehangzó módon eszközöltessék. Horvát és Slavonországok lakosaival, úgy mint hazánk területén lakó minden nem magyar ajkú polgártársainkkal is, mi testvéries egyet­értésben kívánnak élni, tisztelve törvényes jo­gaikat, s méltányos figyelembe véve igazságos kivánataikat, mert meg vagyunk győződve, hogy közös hazánk nagysága és jóléte, népei­­nek egyetértésétől és megelégedésétől függ. Mindezeknek felemlítésével nem kimeríteni véltük az ország állapota által igényelt törvény­hozási intézkedések lajstromát, hanem csak je­lezni kívántuk, mennyire érezzük a feladatnak mind sürgősségét mind fontosságát, melyre Fel­séged által felhivattunk s melyre magunkat ha­zánk égető szükségei s a közvélemény várako­zása által is utalva tudjak. Mi is készek vagyunk feladni a mait hagyo­mányaiból mindazt, a mi tarthatlanná vált, s megalkotni az új eszméknek megfelelő intézmé­nyeket, de nem vagyónk hajlandók lemondani semmiről, mi hazánk és nemzetünk fennmaradá­sának biztosítékaihoz tartozik, s az intézmé­nyeknek szükségessé vált átalakítását egyrészt a nemzet geniusa, másrészt a democratia köve­telményei szerint eszközöltetni kívánják. Kü­t viszonyainkra tekintve, örömmel látják, hogy Felséged barátságos viszonyban van a külállamokkal, s gondoskodása a béke fen­tartá­sár­a van irányozva. A béke fentartására irányzott ezen gondosko­dása Felségednek nemzetünk legfőbb óhajával, hazánk leglényegesebb érdekeivel találkozik. A béke minden országra áldás, de hazánkra nézve, melynek annyi szenvedésekből kell kiüdülnie,­­ annyi hátramaradást kipótolnia, nem csak ál­dás az, hanem valóságos életszükség. Meg kell azonban vallanunk, ho­g a történe­lemben példátlan mérvű bareziai készületekkel összekötött fegyveres béke, mely Európát huza­mos idő óta lázas bizonytalanságban tartja, s melynek nyomását mi is súlyosan érezzük, eme fegyveres béke, mely a népeket az elviselhet­­lenségig súlyos teherviselésre kárhoztatja, s a termelő munkától, mire hazánknak mindenek felett szüksége van, annyi erőt elvon, igen távol esik egy valódi béke áldásaitól. Különösen két kérdést látunk, mely Európát az'egy'napról a másikra kitörhető összeütközés aggodalmával tölti el. Ez a keleti és a német kérdés. A polgárisodás, haladás, a népek öntudatos fejlődése naponként növekedő súlyt kölcsönöz a nemzetközi viszonyok körében a józan közvéle­ménynek. Annálfogva Felségednek az európai béke fentartására irányzott gondoskodását vél­jük előmozdítani, midőn mint alkotmányos nem­zet képviselői, alkotmányos Fejedelmünk előtt nemzetünk közvéleményét e kérdések iránt tol­mácsoljuk. Mi jó barátságban kívánunk élni keleti szom­szédainkkal , s valamint országunk területi ép­ségét s politikai egységét minden körülmények közt megvédeni elhatározva az ő ava­tozásukat saját ügyeinkbe meg nem tűrnék, úgy mi sem kívánunk az ő ügyeikbe avatkoz­ni. A rendezett szabadság, polgárisodás és jólét gyarapodásá­­nak keleti szomszédainknál csak örvendhetnénk, mind az elvi solidaritásnál­­ és szomszédos érintkezésnél mind azon természetes érdekelt­ségnél fogva is, melylyel polgártársaink neveze­tes része keleti fsjrokonaink sorsa iránt viselte­tik. De bármi végzet várjon is a török biroda­lomra, mi azt külavatkozással akár siettetni, akár feltartóztatni sem jogot, sem hivatást nem érezünk magunkban, sőt minden avatkozást or­szágos érdekeinkkel­ ellenkezőnek ítélünk, kö­vetkezőleg a nem avatkozás politikáját, s annak a többi európai hatalmak által is elfogadtatására törekvést nyilvánítjuk Felséged előtt nemzetünk közvéleményével egyezőnek. A­mi a német kérdést illeti: Magyarországnak, s a vele kapcsolatos országoknak nincs semmi okuk a német kérdésnek akár eddigi alakulá­sára, akár a nyilatkozott irányban tovább­fejlő­­désére aggodalommal tekinteni; sőt akként va­gynak meggyőződve, hogy valamint a múltban Németország szaggatottsága Európában sok vi­szályoknak volt kútfeje, úgy ha a német nemzet belviszonyainak tetszése szerinti rendezésében, s nemzeti vágyainak kielégítésében kütavatko­­zások által nem háborgattatok, Európa ezen, mind nagyságánál, mind fekvésénél fogva rend­­kivülileg fontos részének elégedettsége és bel­­nyugalma, az európai béke tartósságának egyik leghatályosabb tényezője lesz. S különösen ha­zánk, melynek állami fenmaradása az európai egyensúly lényeges kellékei közé tartozik, ezen oldalról támadási szándéktól épen nem tarthat, m­ás oldalróli támadás ellenében pedig érdekeink találkozásánál fogva a német nemzet barátsá­gára bizton számolhat. Ily irányban nyilatkozván ezen kérdésekre nézve nemzetünk közvéleménye, s e felfogást or­szágos érdekeink által tökéletesen igazolva is találván, részünkről az ország lakosait oly nyo­masztólag terhelő harczias készülődéseket indo­koltaknak annál kevésbé tekinthetjük, minél inkább meg vagyunk győződve, hogy Felséged az uralkodása alatti népek érdekei, s az állam­háztartás elutasíthatlan követelményei által ki­­feg­é a béke politikájára, befelé pedig az alkot­mányos szabadság kifejlesztésére van utalva, mely mindenütt, hol az orszállatban vezérszem­­pontul vézetett, úgy az uralkodóra,mint az alatt­valókra bámulatos erőszaporodást és áldást hozott. A béke politikáját illetőleg, melyre hazánk úgy mint Felséged többi országai,­­ népeinek érdekei is sü­rgetőleg utalnak, mi ennek jellegeit, s vele országunk,­­ az összes monarchia biztos­ságát, nem a népek erejét gyü­mölcstelenül ki­merítő nagy állandó hadseregek létszámának szaporításában, hanem a népek védképességé­­nek történemi fejleményü, jellemükkel össze­­han­gzó kifejtésében véljük feltalálhatni. Az isteni gondviselés oly terjedt, s annyi bel­erejti országok uralkodását egyesítette Felséged kezeiben, hogy ha ezeknek az uralkodó egysé­gében fekvő kapcsát, a belelégedés, s abból ki­­sarjadzó egyetértés érzete áthatja, Felségedet kültámadás nem fenyegetheti; azt pedig szer­et­jük hinni, hogy Felséged hatalmát s dicsősé­gt népei boldogságában keresve s találva, minden terjr.s­zkedési gondolattól szintúgy távol vagj in mist a minő távol van az Felséged hű magyar nemzete, a a vele egy korona alatt egyesül­­ni a­­zetek vágyaitól. És mert az annyi irányban szükségelt jav­á sok, Szély Láss F­eséged freudjainkat fel i­s méltótta ott, sikert csak a tartós és biztosított béke otalma alatt ígérhetnek, ennek biztató je­lét pedig csak abban találhatnék fel, ha az euró­pai közszükségeknek teljességgel meg nem fe­lelő fegyveres békét Európaszerte a valódi bé­két jelző lefegyverzés váltaná fel: az előrebo­­csátottak nyomán azon hitünket fejezzük ki, hogy Európa szálazföldi hatalmait ezen kívána­tos eredmény előidézésére bírni leginkább Fel­séged kormánya van hivatva. A belkormányzatot illetőleg pedig, azon test­véries indulatnál fogva, mely bennünket az ural­­kodóegységi kapocscsal a Felséged uralkodása alatt álló minden népeihez csatol, de azon meg­győződésnél fogva is,hogy a Felséged uralkodása alatti országok és a trón jövő biztossága legna­gyobb részben népei elégedésétől s egyetértésé­től függ, s hogy ezen elégedés­i egyetértés egy­szersmind az európai békének is egyik záloga, csak örvendhettünk, midőn Felséged uralkodá­sa alatt levő egyik jobb sorsra méltó országában a nyolcz hónapig tartott ostromállapot a közel­múlt napokban végre megszüntettetek és az al­kotmányos élet újra visszaállíttatott. Ez alkalom­mal ösztönözve érezzük magunkat Felséged előtt mély sajnálatunkat fejezni ki a felett, hogy ezen alkotmányos élet­fejlesztés helyett Csehország­ban, melyet hozzánk történeti emlékek is köt­nek, oly huzamos ideig fel volt függesztve. En­gedje meg Felséged, hogy e ténynyel szemben, kifejezést adjunk azon mély meggyőződésünk­nek, miként a nemzeti aspirátiók fonák irányba tévedésének nem ostromállapotokkal, hanem a jogos s igazságos nemzeti kivonatok kielégítésé­vel lehet elejét venni. Ez a zavargó elemek erejé­nek szárnyát szegi, amaz ingerültté teszi a ke­délyeket s tág tért nyit a fondorkodásoknak, melyek a Felséged uralkodása alatti népek kö­zött az egyenetlenség szitogatására lehetnek irá­nyozva. Kik egyébiránt Btk. Hatósági élet, Temesvár, május 12. A f. évi május hó 3-án megtartatni szándékolt megyei évnegyedes közgyűlés a görög keleti hitfelekezetnek ünnepei mint­ a múlt havi kiagyű­­lés határzata folytán f. évi május hó 10-dik nap­jára kitüzetvén, tegnap­előtt csakugyan megkez­detett , tegnap,azaz május hó 11-én már be is fe­jeztetett. Mindenki érdekkel nézett ezen közgyűlés elé, nemcsak azért, mivel egyes tisztviselő uraknak időközben történt lemondása folytán üresedésbe jött, a magas minisztérium által engedélyezett tisztviselői állomásoknak betöltését hittük, ha­nem legfőkép azért, mivel a hosszas betegeske­­dés által a közügyekbeni részvételtől távol tar­tott kedves és általánosan tisztelt főispánunk méltóságos Murányi Ignácz urat ezen közgyű­lésünk alkalmával körünkben tisztelni reményk­­­ük, azonban fájdalom, hogy forró óhajtásunk kíséretében táplált ezen reményünk főispán úz ő méltóságának rongált egészségi állapota miatt meghiúsult Megyei tanácskozásunk elnökségét Ormós Zsigmond rendszerinti alispán vette át, a­ki is a bizottmány nagyszámban megjelent tagjainak éljenzése közben elnöki széket elfoglalván a megye állapotáróli jelentését megkezdette, eb­ben első helyen nyilvánulást adván azon fájda­lomnak, mely szeretve tisztelt főispánunknak e­­zen gyűlésben meg nem jelenhetése fölött — a bizottmány tagjainak keblét eltöltötte. Ezután folytatva jelentését kiemelte , miszerint utolsó rendszeres közgyűlésünk óta lefolyt időszak alatt ő és. apostoli királyi felsége által országgyűlé­sünk legkegyelmesebben egybehivatott, a kép­viselő választások megyénk nyolcz kerületében a legnagyobb rendben s a csendnek legkisebb részbeni megzavarása nélkül folytak le. A megye nyolcz választó kerületében össze­sen 18,064 választó íratta be magát. Előadó ezután , hogy Lazarovits Bazil másod­alispán ur családi s magán körülményeinél fog­va — Marx Antal megye törvényszéki birói telekkönyvi osztály­főnök ur pedig ő cs. s apos­toli királyi felsége által királyi tanácsossá s ke­rületi tanfelügyelővé leg­kegyelmesebben történt kineveztetése folytán, végre Rátth László maros melléki főszolgabíró ur az ujaradi kerületből kép­viselővé történt megválasztatása következtében, — eddig viselt tisztviselői állásukról lemondot­tak, mely lemondások folytán, főiapán ur ő mél­tósága által — a megye bünrenyitó törvényszé­kén való elnökösködés idősb Medvecsky János legidősb törvényszéki biró urra, a telekkönyvi iroda vezénylete Deling János telekkönyvi igaz­gató urra, az orozsfalvi kerület ellátása pedig Paulovits György­­beli szolgabiró urra bízatott. Ez intézkedés azonban csak ideiglenes, mint­hogy főispán ur ő méltósága még e hóban meg­tartandó rendkívüli közgyűlés egybehivását el­határozta, mely közgyűlésen az üresedésben lévő s ezen mostani gyűlésen betöltetni remény­lett állomások múlhatatlanul betöltetnek. A törvényszékek és más hivatali ágak tevé­kenységének eltüntetéséhez érvén, jelenté, mi­szerint a polgári törvényszéknél május 8-káig 1961 ügydarab folyt be,­­ ebből 1678 darab elintézted. Az árvaszéknél május 1-ső napjáig 3178 ügy­darab folyt be s 3320 darab dolgoztatott fel — és igy még az előző kormány formának idejéből fenmadt hátralék 150 darabbal fogyott. A telekkönyvnél a közelmúlt három hónap alatt 2221 ügydarab folyt be, s 1992 darab el­­intéztetett. A bünfenyitő törvényszéknél befolyt 660 db elintéztetek 534 db, s elintézés alatt van 126 ügydb. Az elitélt foglyok száma 164. A vizsgálat alatt lévők száma 61. A közigazgatási beadványok száma 4662-re rúg s e téren hátramaradás nincsen. Pénztárainknál azon czélszerű elv alkalmaz­tatott, hogy a felesleg pénz gyümölcsöztessék. Ezen elv folytán a bírói letétményi pénztár­ból kamatra ki van adva 298,792 ft 94 kr , s pénztári készlet 1315 ft 12 kr. A közigazgatási letéteményi pénztárban ka­matra ki van adva 18521 frt 63 kr. készpénz 3890 frt 8 kr. A bitang pénztárban 58,342 ft 61 kr. már jö­vedelmezővé 5002 frt 34 kr. pedig még készlet­ben van, de ezen összegnek a takarék pénztárba átadása iránt szintén intézkedés létetett. Az út építészeti alapból 20,000 frt kamatot hajt, 3094 frt pedig a szükséges kiadások fede­zésére szolgál. * z ?V!­V.£ • • i' ' b fo­ vt 2­­67 fr 13 krból 1333 ft. 80 kr. készlet a pénztár­ban áll. Árvapénztárunk az időszakonként kiutalvá­nyozott összegeket nem csak pontosan fizeti, hanem 126,816 ft. 50 krra rugó tőkéje állampa­pírokban van. Jelenben a pénztári készlet 25,000 ft. ebből a tett utalványozásokra még e héten folyóvá téte­tik 11,000 ft. , 12,000 ft. földtehermentesitési kötvényekbe fektetteti. A közadó lerovása azonban nagy hátramara­dást tüntet ki annyira, hogy a magas pénzügy­minisztérium a baj orvoslására a megye közön­ségét egy leiratában szükségesnek tartotta fel­hívni. A miniszteri leirat szerént ezen megyének egyenes közadóbeli hátramaradása márczius végéig 1,418, 575 ft.-ra rúgott. A közbiztonság szembeötlő esetek által ve­szélyeztetve nem volt. A keleti marhavész megyénk területén meg­szűntnek tekinthető, a­mennyiben a szomszéd Arad megyéhez tartozó Zsigmondháza községé­ből megyénk Új-Arad községébe átszármazott marhavész három darab marhán mutatkozván, esen három darab lebunkózása után a ragály már napok óta nem mutatkozik. Nagyobbszerű tűzvész eset csak Merczyfal­­ván adta­ elő magát, hol 32 ház és melléképület jön a tűz áldozatává. Megyei alispánunknak tüzetes és itt csak egyes vonásaiban jelzett jelentése után a gyű­lésre kitűzött tárgyak vétettek elő. A gyűlés tanácskozásának tárgyait első he­lyen a megyéhez leérkezett miniszteri rendele­tek képezték. Ezek között különösen megemlítendőnek ta­lálom a vallás és közoktatási minisztériumnak a megyei iskolai tanács megalakítására vonat­kozó rendeletét. Az iskolai tanács 34 tagnál többet nem szám­lálhatván, minthogy megyénk területén két sza­bad. kir. város van — ezen szám a népességi arányhoz képest határoztatok meg, még pedig úgy, hogy a megyei bizottmány 27 tagot Temesvár szab. kir. városa 4 tagot s Ver­zett szab. kir. városa 3 tagot választhasson A megyei bizottmány kebeléből a megyei is­kolatanács tagjaivá megválasztottak: Breska Pál, Capdebó János, Czárán János, Dregits Me­­let, Francz Mihály, Galgon Mihály, Grünbaum Márk, Hartl Ferenci, Die László, Ivanovics Sándor, Kalmár Lajos Manaszy Gyula, Mihalo­­vics József, Miksán Trailla, Murariu Miklós, Ormós Zsigmond, Papházy Miklós, Pausz Nán­dor, Rácz Athanass, Rieger Bálint, Schaffer György, Schevits János, Schlauch Lőrincz, Su­lyok Móricz, Sándics István, Timáry Imre, dr. Wargits Imre urak. Ezután felemlíttetett, hogy az 1865—68-dik évi országgyűlésen a polgári törvénykezési rend­tartás tárgyában alkotott LIV t. ez. jövő június hónap első napjával életbe fog lépni az életbe léptetés előtt azonban több fontos kérdés, mely az érintett törvény életbeléptetésével szorosan egybefügg, megvitatandó s megyei határozattal eldöntendő, minek folytán indítványoztatott, hogy még ezen közgyűlésből egy küldöttség bi­­zassék meg az iránt, hogy a törvény életbelép­tetése előtt e tárgyban javaslatot készítsen, s ezt a május hó végével tartandó közgyűlésre be­­terjeszsze. Az indítvány elfogadtatván, Ormós Zsigmond úr elnöksége alatt Pottyondy Ferenci, Kalmár Lajos, Verzár József, Wargits Imre, Prepeliczk­y Béla, Steiner Ferenci, Preyer János és Stantsits György urak a küldöttség tagjaiul megválasztattak. Az adóhátralékok behajtása iránt kerületi fő és szolgabírák újólag szigorúan utasítottak. A honvédelmi minisztériumnak a toborzás iránt keletkezett rendelete szintén a tanácsko­zás tárgyát képezte. Általában a megyei bizottmány higgadt ma­gaviseletének tulajdonítható, hogy a gyűlés tár­gyát képező 80 ügydarab két nap alatt elintéz­tetek. Ez­úttal nem fecséreltük el az időt meddő vi­tatkozásokkal, hanem a tárgyak minél helye­sebb elintézése körüli tanácskozások jöttek va­­lahára előtérbe. A balpárt életjelét sem adta s a jelen volt két három tagja nem igyekezett ez alkalommal hátráltatni a tanácskozás menetét. Bessenyei Ferenci, a bíróságtól távolabb eső helyeken pedig más alkalmas egyént használ kikiáltóul. 197. §. A helyi viszonyokhoz képest, s a felek meghallgatása mellett jogosítva van a kikül­dött, számosabb vevő versenyének reményében, az eladandó ingókat alkalmasabb helyre, vagy valamely közel eső piaczra szállíttatni. Eziránt azonban lehetőleg már a foglalás alkalmával in­tézkedjék. 198. §. Árverésen sem magától az adóstól nem fogadtatik el ígéret, sem a kiküldött maga vagy más nevében nem vásárolhat. 199. §. Halálesetek felvételéről, a­melyre a törvény, rendtartás 562. §-ában említett hivata­los közegek, külön kiküldetés nélkül vannak hi­vatva, hivatalos jelentés szerkesztendő, melyben a következők foglaltatnak: a) az örökhagyó vezeték- és keresztneve, pol­gári állása, életkora és vallása; b) a halálozás napja és helye, s az örökhagyó utolsó rendes lakhelye; c) a netalán hátrahagyott házastárs neve és tartózkodási helye; d) az örökhagyó gyermekeinek nézve, polgári állása, életkora s tartózkodási helye; e) azon körülmények, melyek a törvényke­zési rendtartás 560. §. a), b) és d) pontjai sze­rint hivatalos beavatkozást tesznek szűk­,) ha gyámság vagy gondnokság szüksége fo­rog fenn "• a legközelebbi rokonok nézve, életko­ra, polgári állása és lakhelye; g) annak megemlítése, hogy létezik-e és hol, végrendelet, házassági vagy örökszerződés, s a­mennyiben tudva volna: a végrendeleti örökös és végrendeleti végrehajtó neve, polgári állása és lakhelye; végre h) a hagyatéki javak misége, holléte s a jelen­tés­tevő aláírása. 200. §. Az előbbi­­­ban érintett körülmények­ről igyekezték a kiküldött, a rokonok vagy házbeliek kihallgatása útján, kellő tudomást szerezni s jelentését a törvény­ rendtartás 562. §-ában kijelölt bírósághoz haladéktalanul be­mutatni. 201. §. A törvény, rendtartás 563. §. esetében addig is, míg az 568. §. szerint szabályszerű leltár készíttethetnék : a hagyatéki javak pon­tosan összeírandók, e az összeírás a kirendelt gondnok által aláíratván, a jelentéshez mellék­lendő. A „P. Napló“ Bécs, máj. 15. A trónbeszéd olvasá­sánál több pont, különösen azok, melyek a béke fentartására, a népiskolai törvény létrehozására, és az összes ausztriai né­pek egyetértésére és összetartozóságára vonatkoznak, igen élénk helyesléssel üd­vözöltelek. Bécs, máj. 15. Gróf Beust június 2-kán Gasteinba megy. A kereskedelmi miniszter valószínűleg hosszasabb szabad­ságidőre Angolországba menend. Páris, máj. 15. A „Journal Officiels“ a Párisban közelebbről végbement mani­­festiók alkalmából a rendőrfőnöknek egy kibocsátványát közli, mely az utczákon és a gyülekezések bejáratainál való áll­va­ maradást eltiltja. Madrid, máj. 15. A cortes tegnapi ülésében Orense háromórai beszédet tar­tott a foederatív köztársaság mellett. Ur­­l­a a bizottság nevében e beszédnek elle­nében válaszolt, a­mennyiben biztosít, hogy az Alphonzisták buzgóan arra tö­rekszenek, hogy Serrano egyedül vegye át a régensséget. Ez ellen még a szabad­elvű unionisták szólaltak fel. Páris, máj. 11. A tegnapi választási gyülekezetek csendesen folytak le. A 11 óra után a Bastille-térre vonult tömeg a városi őrség által visszanyomattak. A Place Royale-on egy csoport nép egy kert vasrácsozatának egy részét szaggatá ki. Később sehol sem történt csendza­varás. Bécs, máj. 15. (Esti zárlat.)Hit. 278.—. Éjsz 2310.—. Államv. 354.—. 1860-ki sors. 99.30 1864-ki sorsj. 123 40. Napoleon d. 9.89—. Lomb.v 131.50. Magy. hit.részv. 104. 115. Tramvay.218. Ang. Austrian. 114.—. Gál. vas. 216.50 Franco hung. 118 25. Frankfurt, máj. 15. Váltófolyam 96—. 1859 ki E. metaliq. 653k­. Uj ezüst köles.----­Nemzeti köles, 556«. Régi metaliques-----. U adómentes 52— Amerikai 188 -ig 853/,. Osstr. hitelrésig 288.—. Osztr. államv. részv. 341.­­/„ 1854 ki sorsj. —. 1860 ki 831]*. 1864 dik 120.[1. Fr. József vasút 179—. Osstr. bankrészv. 718. Lombardi v. 226.­ ­ Külön­félék. Pest, máj. 15. — A király jövő kedden megy Schön­­h­umsba, hova Rudolf koronaherczeg és Gizella förignő 22-én , a királyné pedig 24-dikén követik. — Felhívás az emberbarátokhoz! Zalamegyei Szabar községének nagy részét f. hó 7 én ott dühöngött tűzvész elpusztította, egy gyermek gondatlansága miatt 40 ház és gazdasági épüle­tek a földig leégtek, és vagy 50 család koldus­botra jutott. Ennyi nyomort egyes emberi jó­akarat enyhíteni képtelen, ugyan azért az em­berbarátok jobb érzetéhez fordulok, felkérvén hogy bármi csekély adománynyal, a szerencsét­lenek nyomorának enyhítéséhez segédkezet nyúj­tani kegyeskedjenek. A könyör-adományok hir­­lapilag nyugtattatok fognak, és azoknak rendel­tetésük helyére leendő juttatása végetti átvételét: e lapok tisztelt szerkesztősége. *­ Szabarban (ut p. Zala-Apáti) Baán Kálmán földbirtokos, és alulírott a legnagyobb köszönettel elfogadni ké­szek. Pesten, servisca-tér 6. sz. D­e­m­e­c­z­k­y Gyula b. ügyvéd. ~A Balaton „Kisfaludy“ja f. hó 24-én kezdi meg rendes meneteit. L­é­v­a­y Sándor püspök és egri négy 9*ivesen veszünk át minden adományt e czélra. » legott átszolgálta­tjuk az illatoknek. Szerb prépost, hatszemélynöki állásáról lemondván elhagyja a fővárost, s ennek folytán lemondott egyúttal a városi k­é­p­v­i­s­e­l­ő­s­é­g­r­ő­l .„ Oly forrásból, melyet jól értesültnek ke­l­l tarta­nunk, azt a hirt veszszük hogy L­é­v­a­i szá­mos érdemes felsőbb helyen is a köz­hajtásnak megfelelő elsmerést találván, az üresedésben levő nagyszombati püspöki székre fog emeltetni.­­ Lapunk tegnapi számának országgyűlési tudósításában Radó Kálmán volt hibásan mint beszélő említve Ernuszt Kelemen helyett hí­r Néhány nap előtt a porosz herczeg leánya, a szász korona-herczeg leányával fényképésznél valmiak. Midőn azon­ban ez az előbbit fényképezés közben csak nagys. kisasszonynak szólítaná,imigyen válaszolt: „En­gem honi királyi fenségnek szoktak szólítani“ ; képzelhető a nagy zavar, melybe a szegény vi­gyázatlan fényképész esett, de csakhamar kise­­gité ebből a korona-herczeg leánya, mondván „nekem ugyan mindegy, bárhogy szólítanak, legjobban szeretem a „vastag Lotti megszólí­tást, mert édes atyám is igy szokott szólítani. — Az orsz. m. képző müv. társulat választmányának, május 7-én tartott ülésében, úgy a f. évi album lap megválasztása, valamint az 1870. évi tagilletmény mily alakban kiadása és a verseny módozatok voltak a tanácskozmány tárgyai. A jelen ideig szokásba vett albumlapok helyett csak egy lap, de értékesebb adatik ki. 1869. évi album­lapul, Székely Bertalan a párisi kiállításon volt „Anyai őrszem” czimű műve választatott, mely jelenben a 30 sorsjegyet vásárlóknak adatott kedvezményül. Az 1870 évre a társulat legközelebb fogja a versenyt kihirdetni. A kiadvány alakja Dóré Gusztáv szentírásához fog hasonlítni szöveg­gel ellátva; a művészeknek tetszésére fog a tárgy választása hagyatni, 6 képnél többre, a szövegillustráció azonban rém terjedhet. — Hogy mily figyelemben részesül nálunk a képző­művészeti társulat, csattanósan mutatja azon tény, hogy a József-szobor leleplezéséhez — hova meghívtak annyi egyest — meghívni elfeledték. ” „Szent Erzsébet” czime alatt gróf Apponyi Györgyné szül. gr. Sztá­­r­a­y Julia asszony által megindítva, női­ egy­­let van alakulóban, mely oly korszerű intézetet szándékozik létrehozni, hol szegény, elhagyatott gyermekek, idült bajokban síntődő betegek és szolgálatnélkü­li cselédek újabb szolgálat sze­­rezhetéséig biztos menhelyet lel­jenek. E czélra a jótékonyságáról már eddig is elherült derék pesti házaspár Sto­ff­er Már­ton és neje Anna igen alkalmas telket is aján­dékoztak a Teréz-külvárosban. — A Margit-sziget tegnap ünnepé­lyes jelenetnek volt színhelye. J­ó­z­s­e­f fe-­­ herczeg, mint házigazda, e napra számos fő­urat és hölgyet, a diplomatái testület tagjait, a honvéd főtiszteket hívta meg mulatságra. Az in­dulás a redout épület előtt álló „Clot­­d“ és „Ferencz József“, diszesen föllobogózott hajó­kon történt. A szigeten katonai zene fogadta a válogatott vendégeket, kik miután az uj épüle­teket megszemlélték, a lóvonatu vasútra ültek s végig kocsizván a szigeten, megnézték a sziget végén fölfedezett uj hőforrást a fürdőépületeket s aztán sétálva visszatértek a romok melletti épülethez, melynek közelében levő hárs- és vad­­gesztenyék árnyai alatt ízletes étkek és hü­llő italok mellett pihenték ki a séta fáradalmait. Ugyan e fák alatt fény mázas négyszög deszká­zat rakatott le , hol a díszes vendégsereg fia­taléi tánczoltak. Este színes papirlámpák vilá­gítottak a mulatóknak. — A kedélyes z­ártkörü mulatságnak a késő est vetett véget. — Folyó hó 16-án a sziget a közönségnek is meg fog nyit­tatni. — IX. Pius pápa a freiburgi székes káptalan számára egy brevét készít, melyben felszólitj®, a kanonokokat, hogy haladéktalanul érseket vá­lasszanak, s a világi hatalom fenyegetéseit te­­­­kintetbe ne vegyék. Ismét újabb stádiumba lép tehát a badeni „Kirchen-Streit, mely 1860 óta folyton foly. — A „Novi Poror“ czimü Bécsben megjelent­­ magyar­ellenes délszláv lap Horvátország terü­letéről kitiltatván, miután előfizetői máshol nem is voltak, tegnap már megszűnt. — E hó 7-én ment a florenczi magyar-osztrák követ K ü b­e c­k báró Rómán keresztül, hogy Nápolyba utazzék az arany-gyapjas rend jelvényeit Ham­bert herczegnek átadandó. E rend lovagjai a kath. egyháznak örök hűséget tartoznak esküdni, s azt, ha kell, vérükkel is védelmezni. Bizonyos esetekben azonban ez eskü alól felmentésnek is van helye, s ekkor a rend jelvényei egyszerűen átadatnak. — B. Eötvös József ma reggel Sze­gedre utazott. — Az alapnevelésügy irodal­­m­a szépen gyarapul (Szabó E., Tóth J., Fábri J., Kobányi Mihály és mások ügyes közreműkö­désével is a szaklapokban) , aránylag meglepő pártolásnak örvend, sőt a külföld figyelmét is magára vonta. A Weimarban megjelenő szaklap­nak ugya is már 4 számában foglalkozik egy kitűnő német nevelést Kapósnak „A közalap­­nevelésügy múltja és jelene hazánkban“ czimü könyvének tüzetes bírálatával, még pedig igen kedvezően. KÖZGAZDASÁG. A magyarországi lótenyész-intézetekneve­­ a m. kir. földművelésügyi miniszter által folyó év január 1-jén történt átvétele ese­téből, a m. kir. földmivelésügyi miniszter a lótenyésztés előmozdítása érdekének megfelő intézkedéseken felül a mező­he­­gyesi álladalmi ménesuradalomban lévő magyar szarvasmarha gulyának az or­szágos marhatenyésztés emelésére ezérző kezelését is elrendelé. A magyar marhafajnak országszerte sajnosan tapasztalható hanyatlása mellett kiváló szerencsének tekinthető, hogy a hajdan virágzásban lévő ezen fajnak leg­jobb hirű törzsei, u. m. : Bereg-Böször­­ményben létezett Csáky, és a Sarkadon volt Almásy-féle gulyák, ez idő szerint még egész vértisztaságukban a magyar állam birtokában vannak, s igy az eshető­ Folytatás a mellékleten.

Next