Pesti Napló, 1869. június (20. évfolyam, 123–147. szám)

1869-06-10 / 131. szám

I Hatósági élet, Temes megyéből. A május hó 24-dik napjára hirdetett megyei rendkívüli közgyűlésre roppant számban megjelent bizottmányi tagok i. e. 9. órakor a nagyteremben összesereglettek s a közgyűlés megyei alispán ut Ormós Zsigmond nyitotta meg, előterjesztvén, hogy a mai közgyűlést választó közgyűléskép hivatván egybe főispán ur a méltósága által — ez alkalommal szerencsés értesiteni ? ,“HetköZÖnléSzt’ h°gy főisPán ur annyi-i a felüdult hosszantartó betegségéből, miszerint a választás folyamát személyesen vezetn, magát elhatározta. Elnöklő alispán úr ezután felkérte a közönséget, hogy addig is, mig a választások megkezdése véget főispán úr a megyei bizottmány kerében való megjelenésre felkéretnék — a törvénykezési rendtartás tárgyábani eljárásra nézve javaslat kidolgozásával megbízott küldöttségnek munkálata olvastassák fel; ezen javaslat szerint az ügyvitel gyorsítása tekintetéből a perz- szerkert Szalay Gábor szavazónak a választási elnök által a szavazástól tett elutasítását panaszoló állítás sem maga Szalay Gábor által, aki egyszersmind ezen választást megtámadó panaszlók egyike, rém pedig Rathhauser Károly tanú által támogatott 91. ./* alatti okmánynyal ennek hitelességének hiánya miatt sem máskép be nem bizonyittatott, s igy alaptalannak vala tekintendő, 8- szor. Mert Szabó Imre és Keltz Gyula választási jegyzőknek ellenében felhozott ama vád hogy ezek mint ilyenek, törvény értelmében nem szavazhattak, alaptalan azért, mert az 1848 ik V-ik. ez. 29-ik §. szerint szavazati jogot az összeírásban foglalt szavazók közül senkitől megtagadni nem lehet. 9- szer. Kovács Ignács szavazóra tett azon ellenvetés, hogy ez szavazati jogának gyakorlatából a választási elnök által elutasíttatott, jogsérelemnek azért nem tekinthető, mivel az 1818- dik V. t. d. 28-ik §-sa szerint a választásnál szavazati joggal csak azok bírnak, kik a választók összeirási lajstromában benfoglaltatnak, Kovács Ignácz pedig a központi választmánynak f. martius 9-én ,kelt határozata következtében a választók sorából kitöröltetvén, abba többé központi választmány által, a mely 1848. V. t. ez. 21. §. d pontja szerint az összeírások kigazitására egyedül van hivatva, vissza be nem vezettetett, s igy ezen törvény 28. § a szerint szavazati joggal nem bírhatott, 10- szer. Mert a panaszló felek által azon tények valódisága,mintha a vál. elnök a szavazást akkor, midőn még választók jelent nézték, ezeknek kizárásával berekesítette és a szavazatoknak összeszámítását titokban eszközölte volna; a választási jegyzőkönyv által, melyet Nagy Károly követjelölt pártja bizalmi férfiak László Dávid és Véghelyi Dezső is csak azon észrevétellel, hogy Szabó Imre és Kelea Gyula jegyzők az őn tiltakozásuk daczára szavaztak s Kovács Ignács szavazata el nem fogadtatott,minden más óvás nélkül írták alá, különösen pedig a szavazatoknak titkos összeszámítására vonatkozó állítás, védelemnek folytán maguk a panaszlók által tett ellenkező beismeréssel tökéletesen megczáfoltatván, bírói figyelembe nem vétethetett. A felek által fölszámított költségek a házszabályok 91-ike értelmében a felek között kölcsönösen kiegyenlítetteknek kimondatván, a kérvényezők által a ház pénztárában letéteményezett 1000 főnyi összegnek a házszabályok 93.§ szerint a kérvényezőknek kiszolgáltatása iránti intézkedés megtétele végett a hás t. elnöksége ezennel fölkéretvén. Idősb Bethlen János sk. az V-ik bír. bizottság elnöke Kuba János, az V-ik bir. bizotság előadója Halsz Szilárd beszéde. (A képviselőház máj. 24-én tartott üléséből.) T. ház ! A vitatkozás jelen stádiumában hoszszú értekezéssel a t. ház becses figyelmét fárasztani nem szándékozom, de méltóztassanak megengedni, hogy a szőnyegen levő tárgyhoz, és különösen azon théma fölött, váljon a közjogi egyezmény hazánkra nézve káros, vagy menynyire ki nem elégítő, én is röviden elmondhassam csekély nézeteimet. (Halljuk !) A nemzeteknél épen úgy, mint egyéb embereknél, gyakran tapasztaljuk azt, hogy válságos események és nehéz küzdés folytán kivívott eredménynyel nincsenek megelégedve, és ez, nézetem szerint, az emberi természetben fekszik, mely mindig jobb és tökéletesebb állapot elérése után törekszik; azonban azon törekvésnek határa, úgy a magánéletben, mint a politikai köztéren, a viszonyok hatalma által van korlátozva. Hogy ezen axióma a tapasztalásból életből van merítve, azt, úgy hiszem, nálunk leginkább tanúsítják az 1848-ki események. (Helyeslés.) Hiszen, t.ház, az 1848 dik évben, elvileg véve a dolgot, birtokában volt a nemzet majdnem mindannak, a mit most a baloldal t. szórokai ismét vissza kívánnak nyerni; és ha volt, miként történt mégis az, hogy azon elveknek üdvös hatását gyakorlatilag élvezői képesek nem vagyunk? E nemzet vesrőinek mindent fölülmúló hazafisága, vitézsége és erélye megtört a viszonyok hatalmán Tudom jól, hogy az akkori eseményeknek mindenféle okozói voltak , de nem tekintve azon fellázadt szenvedélyeket, melyek itt, és ott a Lijthán túl uralkodtak, azt hiszem, mégis abban kell keresnünk, nézetem szerint, a katasztrófának kútfejét, hogy a törvényben foglalt elveknek a tényleg fönállott viszonyokra való mikénti alkalmazása, részletes törvény által meghatározva nem volt (Helyeslés jobbról), és midőn a 18 évi szomorú tapasztalatok után végre a nemzet többsége oly egyezményre lépett, mely által a súrlódás kútfejét okozó kérdések szerencsésen megoldattak, én azon körülményrs, hogy ezen egyezmény a hazára nézve nemhetett kedvezőbb, nem tulajdonítom az egyezményt létrehozó hazafiakna hanem ismét a föltételeket meghatározó viszonyok kérlelhetlen hatalmának. Nekem, te hát, nem jutott a szerencse, a múlt országgyűlésen itt e teremben vívott közjogi haretban részt venni, hanem e termen kívül is lelkemben mindenkor figyelemmel kísértem azon harcznak minden phasisát, és megvallom, méltányolni tudom most is a baloldal bajnokainak azon eljárását, mely szerint alkotmányos fegyverrel küzdöttek a mellett, hogy az 1848 diki vívmányokból minél kevesebb áldoz essék föl; de hogy most ezen harcz bevégzése után, és a bevégzett ténynyel szemben a fegyvereket lerakni nem akarják, és hogy most azon szerződést, mely minket fejedelmünk s a taj kántuli népek irányában lekötelez, hogy, mondom, most, mielőtt tarthatlansága legalább több évi tapasztalás folytán kimutattatott, hogy azt most ismét alteráln és felbontani akarják, ezt, szabad legyen mondanom, hazámra nézve hasznosnak nem tartom; nem tartom pedig azért, mert ez által — akármit méltózhatnak mondani — tényleg mégis az annyira szükséges balreformok akadályoztatnak; de nem tartom azért sem, mert hazánkban úgy, mint a Lajiháni, az egész monarchiában, a közjogi állapot folytoros fluctuatióját idézné elő, én pedig, azt hiszem, hogy ez nemzeti hitelünkre csak káros lehet. (Helyeslés.) Tisza Kálmán igen. képviselő úr azt mondta, hogy az egyezményt olyannak tekinti, mely ha hosszas ideig fönáll, a részben és csak névleg visszaállított állami életet lassú halálára vezetné; sőt Várady Gábor tisztelt képviselő úr azt,mondta, hogy alkotmányos életünk félhalott. Én nem tudom, micsoda symptomákból vjékoztatott következtetni azt, de én úgy látom, akárhová tekintünk széles e hazában, hogy jelenleg sokkal pezsgőbb a nemzeti élet, mint volt az egyezmény előtt, s ha ez úgy van, ily állapot mellett én legalább nem találok okot arra, hogy ez halálra vezessen. (Helyeslés jobbfelöl.) Még egy indokot legyen szabad felhoznom. Ha valaki, tehát, képes volna bebizonyítani azt, hogy a pragmatica sanctió létrehozatala óta a magyar országgyűlés a külügyekre és állam költségvetésre, nem értem az adókivetést, valaha de facto nagyobb befolyást gyakorolt volna, mint az egyezmény után, akkor igenis, én is károsnak tartanám az egyezményt azért, mert oly gyakorlatilag élvezett jogokat áldoznánk fel általa, melyek mindenesetre sarkalatosak. De, miután azt hiszem, ennek bebizonyítása sikerülni nem fog, azért én az egyezményt, habár megvallom, polititikai Eldoradónak nem tekinthetem, mégis sokkal előnyösebbnek tartom, mint azon gravaminális polititikai rendszert, mely belállapotunkat csökönyösségre kárhoztatta. (Helyeslés jobb felől.) Áttérve már most a belreformok kérdésére, itt lehetetlen vissza nem tekinteni azon időre, midőn hazánkban a szabadelvű ellenzék padjain azon szavakat hallottunk hangoztatni: „Tűzze ki a kormány a reform zászlóját, s hiven fogja őt követni a nemzet.“ Íme most, t. ház, előttünk a régen óhajtott állapot A legmagasabb trónbeszéd szerint a kormány maga tűzi ki a reform zászlóját, és mit kell tapasztalnunk ? ezen zászló irányában a baloldalnak egy része különös positiót foglal el Ugyanis az mondatott Simonyi Ernő t. képviselő úr által, hogy azon irány, mely a trónbeszédben a refomokra nézve jelezve van, hazánkra nézve veszedelmes, hogy miniszteri omnipotentia, centralisatió, bureaucratia szándékoltatik behozatni; ezt pedig a t. képviselő úr azon szakaszból magyarázza: „Szakítva a múlt azon hagyományaival, amelyek a korszerű haladásnak útjában állanak : átalakítani az ország intézményeit a kor szelleméhez és az új viszonyok szükségeihez képest.“ Csakugyan különös felcserélése a szerepnek, hogy Magyarországban, ha a kormány conserválni akart, akkor az ellenzék a múlttal szakított; most megfordítva: a kormány akar a múlttal szakítani, s irre az ellenzék akar conserválni. (Úgy van !) Én a rögtönzésnek és olyképeni átalakulásnak, mely által a nemzet életéből fejlődő intézmények semmibe sem vétetnek, soha nem voltam barátja, s én kénytelen lennék Simonyi Ernő t. képviselő úrral kezet fogni, ha a trónbeszédből a kormánynak ugyanazon intenzióját képes lennék kiolvasni, azonban ugyanazon trónbeszéd egy másik passusában ez áll: „De a nemzet józan, tapintatos mérséklete s önök bölcsesége bizonyosan el fogja találni a két szélsőség közt a helyes utat.“ E szerint én azt hiszem, hogy a t. ház bölcseségétől fog függani azon utat eltalálni, és egyátalában a trónbeszéd szövegéből nem tudom kimagyarázni azon veszedelmes irányt, melyet Simonyi képviselőtársunk abban talál. Egyébiránt kijelentem, hogy magam sem tudnék oly átalakuláshoz járulni, mely szerint a megyei autonómia égiszén feláldoztatnék a centralisatiónak; de viszont hazám érdekében nem kivánhatom,hogy a megyék omnipotensek legyenek.(Helyeslés jobbfelől.)Szép phrasis az, hogy a megyék az alkotmány védbástyái. Ez úgy volt addig,míg Bécsben székelt a dicasterialis kormány, de miután a nemzetnek épen e tekintetben a nulttal szakítania kellett és elfogadta a parlamenti kormányformát, el kellett fogadnia annak következéseit is. Azaz, nézetem szerint, nem kívánhatjuk, hogy miután most a magyar kormánypolcson felelős miniszterek ülnek, hogy akkor a megyéknek is minden elavult joga megmaradjon. Nézetem szerint nálunk a rendezést a községnél kell kezdeni és a megyéket akként szervezni, hogy azok saját ügyeikről autonómice intézkedjenek, de úgy, hogy a kormányzást lehetetlenné ne tegyék. Méltóztassanak megengedni, hogy az igazságkiszolgáltatás ügyére nézve is röviden elmondhassam nézetemet. E részben a legmagasabb trónbeszédben foglalt elvek átalánosan helyeseltetnek, ezekről tehát nincs mit szólanom; azt hiszem, hogy ezen elvek keresztülvitele által igazságszolgáltatásunk egészen regeneráltatok fog. Azonban ki kell jelentenem a fölött sajnálkozásomat, hogy a múlt orszéggyűlés az első folyamodású bíróságok, vagyis a megyei és városi törvényszékek rendezéséhez, mint valami „noli me tangere“-féle tárgyhoz nyúlni nem akarván, az épület javítását a tetején kezdte, és az alapot rendezetlenül hagyta, mert azt hiszem, hogy az egésznek organikus rendezése nélkül jó és gyors igazságszolgáltatásra nem lehet szert tenni. A felső bíróságok ez igazságon ejtett sérelmeket sok esetben orvosolhatják ugyan, de az alsó bíróságoknál oly gyakran előforduló mulasztásokat, halasztásokat nem, főképen a végrehajtásnál előforduló visszaélésektől a feleket meg nem védelmezhetik, nem pedig azért, mert nincs az autonóm megyei törvényszék fölött fegyelmi hatalmuk. R pabron még sem osztozhatom Simonyi Lajos bárót. képviselő úrnak azon nézetében, hogy a törökországi igazságszolgáltatás már mindjárt következik a mienk. A törökországi igazságszolgáltatást nem tanulmányoztam, hanem annyit tudok, hogy nálunk a törvénykezési eljárásban 1848. után nevezetes haladás történt, és hogy az most mindenesetre jobb mint 1848-ban volt. T. hát ! Ha vannak mégis oly esetek, melyek méltó panaszra okot szolgáltatnak, azt leginkább annak kell tulajdonítani, hogy 1850-ik év óta egyik átmeneti időszakból a másikba jutottak a bíróságok, mi természetesen, sok nehézséggel járt, de nézetem szerint kell tulajdonítani főleg azon körülménynek is, hogy a megyei bírák választásánál a szükséges qualificatiora kevés figyelem fordíttatott, és épen azért csodálom, hogy azon urak, kik a megyei hatóságokná a választási rendszert föntartani óhajtják, éppn azok oly kíméletlenül tárják fel az abból származott hiányokat. Ami az ország integritását illeti, én azon helyzetet, mely szerint a határőrvidék nemcsak közjogi és administrationális tekintetben, hanem ha jól tudom, még az egyházi és iskolai ügyre nézve is egyedül a bécsi hadügyminisztérium egyik osztálya által képviseltetik , igen abnormisnak tartom, és annak megszüntetését kivárom, valamint a Dalmátiát és Fiumét illető kérdés elintézését mielőbb óhajtom ; de miután e részben a bizottsági javasat kielégítő, mert hamár el van is benne ismerve, hogy ezen kérdések nehézséggel járnak, mégis határzónán kívántatik azoknak elhárítása , úgy e tekintetben ismét nem értem ezt, hogy Tisza Kálmán képviselő úr tiltakozását jelentette ki ezen kérdésnek elnapolása ellen; azt tartom, hogy a bájban nincs senki, ki e kérdésnek elnapolását kívánná. Ami a külügyeket illeti, ezekre nézve nincs eltérés köztünk, mert mindnyájan a békét óhajtjuk. Én tehát mindezeknél fogva, miután a bizottság felirati javaslatában nézeteimet kifejtve találom, azt kívánom a részletes tárgyalás alapjául vétetni, és beszédemet azzal zárom be: adja Isten, hogy a közösen óhajtott békét az annyira szükséges belreform keresztülvitelére minél gyorsabban használjuk fel! (Helyeslés.) Törvényjavaslat tározatot hozni,mely írásba foglaltatik s a feleknek külön-külön példányban kiadatik. A megengedő határozat ellen ,endóta nincs helye , ellenben a megtagadó ha ellen joga van a kérvényezőnek a törvény rendtartásban a rendes perekre elnézve iatározott idő alatt,az ügyet a felsőbb fegyelmi Bírsághoz felebbezni. A felsőbb fegyelmi mió határozata ellen perorvoslatnak nincs helye A fegyelmi biróság határozatának kézbesítése a kir. ügyész útján történik,s az alsóbb fegyelmi biróság határozata elleni felebbezvény szintén a kir. ügyésznél nyújtandó be. 73. §. Ha a kártérítésikereset megindítására az engedély megadatott: tartozik a kérvényező a megengedő végzés kézbesítése után 30 nap alatt ezen keresetét a polgári törvénykezési rendtartás szerint illetékes polgári bírósághoz beadni. _ Az ezen határidő elmúlta után beadott kártérítési kereset hivatalból visszautasítandó. 74. §. A további eljárásnál a polgári törvénykezési rendtartás szabályai követendők. 75. §. Alaptalan vagy elferdített feljelentések minden egyes esetben szigorúan megbüntethetők. A büntetés 100 frttól 500 írtig terjedő bírságban áll, melynek megfizetésére a fél, s ha az ügyvéd ez által írásban utasítva nem volt, az ügyvéd köteleztetik. A birság iránt a per érdemével együtt itéletileg határoz a biróság. 76. §. A kérvényben vagy a perben használt sértő kifejezések hivatalból kiterültetnek,és minden egyes esetben 10 frttól 100 írtig terjedő bírsággal büntetendők. 77. §. A jelen törvény, kihirdetése után azonnal hatályba lép. A bírák vagy bírósági hivatalnokok ezelőtt elkövetett, de a jelen törvény hatálybalépte után tudomásra jutandó visszaéléseinek büntethetősége az eddigi törvények szerint ítélendő meg, az eljárás azonban a jelen törvényben szabályozott mód szerint történik. Ugyanez áll a vagyoni felelősségre nézve is. A folyamatban levő fegyelmi eljárások a fegyelmi bírósághoz teendők által, melynek elnöke meghallgatván a kir. ügyészt, az eljárásnak a jelen törvény szabályai szerinti folytatása iránt intézkedik. 78. §. Ezen törvény végrehajtásával s a fegyelmi eljárás alaki részének részletes szabályozására az igazságügyminister bizatik meg, a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről. (Vége.) 61 § Evége és egyik példányát köteles az elnök a felfüggesztett hivatalnoknak kézbesíttetni, s az egész eljárást, a felfüggesztés után 24 óra alatt, a fegyelmi bíróságnak indokoltan bejelenteni. A felfüggesztés fenntartása vagy megszüntetése fölött a fegyelmi bíróság haladéktalanul határoz. Vádlottnak szintén jogában áll az elnöki felfüggesztés ellen panaszt emelni, melyet vagy a felfüggesztést elrendelő elnöknél adhat be, vagy egyenesen a fegyelmi bírósághoz intézhet. E panasz azonban nem akadályozza az elnöki végzés foganatosítását. 62. §• A felfüggesztett hivatalnok felfüggesztésének tartama alatt semmiféle hvatalos teendőben nem járhat el, ezenfelül fizetésének csak felét húzza, és sem magasabb rangba, sem magasabb fizetési fokozatba nem juthat. 63. §: A felfüggesztés megszűnik : a) ha a vádlott a büntető törvényszék jogérvényes ítélete által bűntelennek nyilváníttatott, vagy csak kihágás miatt ítéltetett büntetésre és a fegyelmi bíróság akár egyik, akár másik esetben a fegyelmi eljárást mellőzendőnek határozta. (50. §. végpontja); b) ha a vádlott a fegyelmi bíróság által felmentetett, vagy nem hivatalvesztésre ítéltetett; e) ha a törvényszék elnöke által elrendelt felfüggesztést a fegyelmi bíróság megszünteti. (61 §) A felfüggesztés megszűntével, a vádlott fizetésisének a 62. §. értelmében visszatartott része neki teljesen megtérítendő. VI. Fejezet: A vagyon felelősségéről. 64. §. Ha új biró vagy birósági hivatalnok, hivatalos eljáróban, cselekvése vagy mulasztása által valakinek, akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból kárt okozott, amennyiben az a törvényben meghatározott perorvoslattal nem volt elhárítható, teljes kártérítéssel tartozik. 65. §. A jelen fejezet hatálya a 67. §-ban foglalt kivétellel, a 2. § ban elősorolt személyeken felül kiterjed mindazon közigazgatási (törvényhatósági vagy községi) hivatalnokokra s kik a peres vagy peren kívüli eljáráshoz tartozó polgári ügyekben, úgyszintén büntető ügyekben, hatósági cselekmények teljesítésére, vagy bírói meghagyások, illetőleg megkeresések foganatosítására hivataluknál fogva kötelezve vannak. 66. §. A kártérítési kereset megindíthatására a IV. fejezetben szervezett fegyelmi bíróságnak külön engedélye szükséges. E szabály alól kivételnek van helye : a) ha a kárt okozó cselekmény vagy mulasztás csak fegyelmi vétséget képez ugyan,de a vádlott a fegyelmi bíróság határozata által hivatalából elmozdíttatott; b) ha a kár, amelynek megtérítése követeltetik, bűntett által okoztatott s a vádlott a büntető biróság által a bűntettre nézve bűnösnek ítéltetett. Első esetben a kártérítési kereset csak polgári per után indítható,utóbbi esetben pedig a károsult félnek szabadságában áll kárát, amennyiben azt a 4.§. értelmében nem magában a bűnperben követelte, a bűnper befejezte után polgári per után keresetbe venni. Mindkét esetben a fegyelmi bíróság határozata, s illetőleg a büntető bíróság jogerejű ítélete oly alapot képez, amely a polgári úton indított kártérítési keresetben többé kifogás alá nem eshetik, s a polgári bíróság eljárása ily esetben,azon kérdésen kívül, ha vájjon az okozott kár nem volt-e valamely törvényes perorvoslattal elhárítható, csak a kár s megtérítendő összeg meghatározására szorítkozik. A bírói illetőség s a kereset tárgyalására nézve a polg.törvényk, rendtartás szabályai irányadók. 67. §. Amely esetekben a kártérítési per a fegyelmi bíróság előleges engedélye mellett indítható meg: ezen engedélyért a károsult fél csak akkor folyamodhatik, ha a fegyelmi eljárás az illető bíró vagy bírósági hivatalnok ellen már befejeztetett, vagy ha az a fegyelmi eljárás megindítása , illetőleg befejezése előtt hivataláról önként lemondott. (28. §.) Kivételt képeznek e szabály alól a 65. §-ban érintett közigazgatási hivatalnokok, kik ellen a kártérítési kereset, a fegyelmi bíróság engedélye alapján, előleges fegyelmi eljárás nélkül is megindítható. 68. §. A fegyelmi bíróság engedélye iránti kérvény mindig az illető k. ügyésznél nyújtandó be. E kérvényben a kötelességellenes cselekmény avagy mulasztás határozottan megjelölendő és részletesen körülírandó, vagy a további bizonyítékul szolgáló adatok elősorolandók. A kérvény vagy a fél, vagy az e végett különös meghatalmazással ellátott ügyvéd által írandó alá. Az államot valamely hivatalnok ellen intézendő vagyoni felelősség iránti keresetben a korona ügyésze, különös meghatalmazás nélkül képviseli. 69. §. A kir. ügyész köteles, a hozzá benyújtott kérvényt, véleményével együtt, 8 nap alatt a fegyelmi bíróság elé terjeszteni. 70.§. A fegyelmi biróság, ha látja, hogy a kérvényben előadott cselekmény vagy mulasztás bűntettet képez, az iratokat további eljárás végett az illetékes büntetőbirósághoz teszi át. 71. §: Joga van a fegyelmi bíróságnak, mielőtt határozatot hozna, azon féltől,ki a hivatalnok vagyoni felelősségét megállapittatni kéri, bővebb adatokat kívánni,s ha szükségesnek látja, e czélból más bíróságokat,az azoknál létező iratok megküldése végett megkereshet. 72. §. A kárkereseti engedély csak akkor adható meg, ha a fél azon feltételek létezését, amelyekhez a kárkereseti jog a fennebbi 64. § ban kötve van, alaposan és elegendőleg kimutatja, ellenkező esetben a kérelem visszautasítandó; mindkét esetben tartozik a fegyelmi biróságba Magyar irók segély-egylete. A magyar irók segély-egylete igazgató-bizottságának folyó évi május 10-kén tartott ülésében az ellenőrködő bizottság beadván az 1868-ai pénztári számadás vizsgálatáról szóló jelentését, mely szerint a pénztárnok urat 1868 ki számadása alól méltánylattal feloldozandónak nyilvánítja; egyszersmind közli a számadás kivonatát, mely az alapszabályok 18. §-a értelmében pénztárnok aláírásával, s az ellenőrködő bizottság ellenjegyzésével a közönség elébe bocsátandó. Im, itt következik : I. Bevétel: 1. Áldozat az 1867. évről . 78973 ft 68 kr. 2. Az 1868. évben befizettetett : a) Alapítványi tőke . . 5491 „ 80 b) Alapítványi tőke kamatai ....................... 6818 „ 63/2 c) Évdijak................... 642 „ d) Adományok és rendkivüli adakozások . . 1432 „ 687* Összesen : 93358 ft 23 kr. II. Kiadás. I. Segélyezésekre . . . 5945 ft 96 kr. II. Tiszti fizetésekre . . 1200 III. Vegyes-s rendkívüliek 377 „ 38 Összesen : 7523 ft 34 kr. Levonva a kiadást a bevételtől, marad .... 85834 ft 89 kr. Ezen összegből 80,118 ft 25 kr alapítványi tőke, a többi 5716 ft 64 kr közpénztári vagyon, mely részint készpénz, részint pedig a „Részvét könyveibe és kamat nélküli segélykölcsönökbe van fektetve. Ezen összegen kivül az egylet vagyona még következő követelésekből áll : 1. Be nem fizetett alapítványi tőke............................ 50700 ft kr. II. Hátraléki kamat . . . 924 „ 16 „% III. Hátraléki évdij .... 1029 „ — „ Összesen : 52653 ft 16 kr. Hozzáaadva a pénztári készletet..................................... 85834 ft 89 krt tesz az egylet összes vagyona 1868. év végével................... 13848805 krt. Kelt Pesten, 1869. január 30. Szathmáry Lajos, Gr. Károlyi György, pénztárnok. Weisz Barnát, Morócz István, az ellenőrködő bizottság tagjai. Egyszersmint tisztelettel felkéretnek az egylet mindazon alapitói és évdíjas tagjai, kik a múlt évről hátralékban vannak, szíveskedjenek tartozásaikat a „Magyar földhitelintézet” pénzügyi osztályához (bálvány-utcza 5. sz.) mielőbb beküldeni, miután, amint már jelenteni szerencsém volt, Szathmáry Lajos pénztárnok úr lemondásával egyletünk pénztárának kezelését a nevezett intését volt szives elvállalni, minden dij nélkül. Kelt Pesten, jun. 2-án 1869. Gyulai Pál, titkár. In Különfélék. Pest, jun. 9. II. osztály ma d. e. 10 órakor ül Ifj. gr. Zichy Józsi j°gyaő. Ő Felsége utazásáról Kelet Izi csatorna megnyitási ünnepélye alkalnasra felmerülnek e hírek, s ő Felsége abbapodott volna meg, hogy ha a török szült 11082 a.mondáson, akkor szintén odaát Napoleon császár aligha lesz ott, ellenbem a császárnét várják, s egy tudósítás sz a szánkvn császárná elhatározásától tér jévé több fejedelmi család tagja is «I határ g- tárnokon kivül egy segéd vagy is lenne alkalmazandó, ezenkívül egy írt kézbesítések eszközlése végett egy hivatalol-ha állás hozatik ajánlatba. * A küldöttségi javaslatnak egyhangúlag »zént elfogadása után falolvastatott megyei Joisnán urnak egy levele - melyben a megyei közönség felajánlása folytán Brettner József temesvári ügyvéd urat a közélet terén kifejtett tevékenysége és kitűnő tehetségéért megyei tiszteletbeli főügyésznek kinevezi. Ezután elnöklő alispán ur fehivta a közönséget hogy főispán urnak a tanácskozási terembe leendő meghívása iránt egy küldöttséget jelöljön ki-ez megtörténvén - a küldöttség Ormós Zsigmond alispán ur vezetése alatt — a főispán lakosztályba távozott, a honnan pár percz múlva visszatért, élén szeretve tisztelt főspánunkkalljenek, mikkel a főispán fogadtatott nem a szokásos tiszteletadást és méltóság irányában! hódolatnyilvánitást jelezték, minden hang egy szívélyes, egy lelkes „Isten hozott“-at képezett, minden hang a szív fenekéről tört elő üdvözlésére a szeretett férfiúnak, kit e megyének minden becsületes lakosa tisztel és szeret. A hosszas betegeskedése által elgyengült s megtörődött főispán látásán nem egy szem könnybe borult, s aligha volt a teremben egy kebel, melynek mélyéből azon buzgó óhaj nem emelkedett volna , vajha mielőbb tökéletes egészségnek örvendve üdvözölhetnék szeretett és mélyen tisztelt főispánunkat. A főispán az elnöki székét elfoglalván, az éljenek elhangzása után imigy szólt: „Uraim! Mindenekelőtt hálát adok a gondviselésnek, mely megengedő érnem, hogy még egyszer a teremben önök közt megjelenhessek. Legyenek üdvözölve általam uraim, s fogadják forró köszönetemet részvétükért, melyet hossza betegeskedésem tartama alatt személyem iránt tanúsítani szíveskedtek Fogadják még egyszer szíves köszönetemet, és ha kellőkép nem tolmácsolhatom önök irányában melegen érzett köszönetemet, tulajdonítsák annak, hogy lábadozó egészségem s gyöngeségem nem engedik a hosszasabb beszólást.“ Ezután főispán úr az időközben megüresült, s a magas kormány által rendszeresített tisztviselői állomások betöltése iránti intézkedések megtételére hívta fel a közönséget. A választás eredménye következő : II-ad alispánságra : Pottyondy Ferenc, eddigi főügyész ; III-ad alispánságra: idősb Medvetzky János, törvényszéki biró; főügyészségre : Mály István, törvényszéki biró; törvényszéki birákká : Fischer István, Kövér Ignácz és Deing Ignácz; főszolgabíróvá : Benitzky János szolgabíró; szolgabírákká : Szabó Miklós és Osztoits Páter; csendbiztossá : Tormásy Kálmán; esküdtté: Kelety János. A kormány által újabban engedélyezett két aljegyzői állásra : Miletz Árpád és Capdebó Lajos; pertárnokká : Bede Gyula, megyei orvossá : Bauer Zsigmond urak megválasztattak, egyben pedig főispán ur ő méltósága által gróf Basingen Ferdinand megyei birtokos ur tiszteletbeli főjegyzőnek kineveztetek. A választások befejezte után főispán ur a megyei közönség higgadt magatartása iránt elismerését kifejezvén, a jelenvoltak éljenzése mellett eltávozott. Főispánunk még az entveb vonattal Pestre utazott, honnan egészségének helyreállítása végett fürdőre megy. A mai napon folytatott közgyűlésben, több ministerialia rendelet, törvényhatósági levelezések, továbbá közigazgatási és kérvényezési ügyek kerültek tanácskozás alá. A ministeri rendeletek közül megemlítendő a pénzügyminisztériumnak az úrbéri rendezések, tagosítások s egyéb magánszisokra készült térképek összeírása iránt kibocsátott rendelete. Turócz-Sz. - Márton, máj. végén. (K.) Az interpellatiók és protestatiók szájha korát éljük, és mint Heine mondja: „Win die Alten brummen, so die Jungen zustimmen.“ — A lefolyt, reptius lezugott megyegyülésen olyan négy napi hajtóvadászatot rendezt az ellenzék a megye és az ország kormánya ellen, mely minden dühe mellett is nevetségessé lett; tudva levő dolog, hogy nálunk a liberális magyar ellenzék a pár szláv faltörőjeként szerepel, most az egyszer nagyon is agyarkodni akart, de bele is veszett a foga, és azzal végződött, hogy bizony egyik tűzről pattant tagjára „rémuralom alatt élünk“ használt kifejezéséért rádictálták az actiót, a „tót akadémiában“ pedig ott marad a katona, pro primo azért, mert csak tót van, de akadémia nincs, pro secundo azért, mert ha a kedves „liberális magyar ellenzék“ szüntelen háborút indít, nekünk legalább fegyveres békére van szükségünk! Az egészben csak az a comicum, hogy a katonák beszállásolását a „maticá“-ba a magok táborából való városbirája javasolta. Venio nunc ad fortissimum! Tudva levő doog, miszerint az egész ország a legfeszültebb figyelemmel nézett eléje a lefolyt országgyűlésen dec. 6-án kihirdetett népiskolai törvénynek, és amennyire emberi műről tökélyt föltételeztetünk, az említett törvény kulturai tekintetben viszonyainknak meg is felel. Mit tesz ezzel szemben a mi „liberális magyar ellenzékünk ?“ Hallatlan, de igaz . Az evangelicus egyházi gyűlés e törvény ellen protestál, és e protestatiót nyomtatásbanközzétenni is akarja! Értsdi, ki tudja: szentesített törvény és protestatio, várjon a pátens korát vélik-e élni ez atyafiak ?