Pesti Napló, esti kiadás, 1869. június (20. évfolyam, 121-145. szám)
1869-06-10 / 129. szám
tület első ülésezéséről az új választások után még nem tudni bizonyosat; a „La Presse“azt hírli, hogy az első ülésszak kizárólag az igazolásokkal fog foglalkozni, és e végre e hó 21-én megnyittatni. Az alkotmány ünnepe Olaszország minden vidékén f. hó 6-ikán tartatott meg, a lakosság élénk részvéte mellett. Viala Bertolo, hadügyminiszter az olasz képviselőház elé terjesztette a hadsereg reorganisatiójára vonatkozó törvényjavaslatot ; lényegesebb alkatrészei a következők: A miniszter óhajtja, hogy Olaszország mindenkor hadképes seregről és tartalékról rendelkezzék ; e végből az évi hadkigészítési contingens ezentúl három osztályra fog szakíttatni. Az első osztály 12 évig szolgálna, 4 évet a zászló alatt; a lovasság öt évet, 5 évet mint szabadságolt, 3 évet mint tartalékos; a második és harmadik osztály szolgálati kötelessége 6 évben állapíttatik meg, a második ugyanis évenként öt-öt hónapot, a harmadik pedig 40 napot tartoznék fegyvergyakorlatokban tölteni. A helyettesítés eltöröltetik, az egy évi önkéntes szolgálatnak pedig hely adatik. A hadsereghez az első osztály tartoznék a kilencz évi szolgálat-leteltség ; ugyancsak ide tartoznék a második osztály is. A tartalékot az első osztálybeli tartalékosok és a harmadik osztály képeznék; a tartalékot a hadsereg tisztjei vezénylenék, kik bizonyos évek után a hadseregből a tartalékba helyeztetnének át. A hadsereg száma 400 ezerben, a tartaléksereg 190 ezerben állapittatik meg, kik közül a 140 millió frankban előirányzott hadibudget kímélésére csak 170—180 ezer ember volna tényleges szolgálatban. Az új szervezet mindössze csak 25—30 ezer emberrel szaporítja a hadsereg létszámát; fő előnye tehát nem a szaporításban, hanem abban áll, hogy a hadsereg sokkal jobban kiképeztethetik. Alig képzelhető, hogy a képviselőház megtagadja ezen szervezet helyeslését és elfogadását. A Konstantinápolyban megjelenő „Turquie“ egy elkeseredett czikket közöl az Alexandriában megjelenő lapok ellen, mert az alkirályról oly kitételekben szólnak, melyek csak a szultánra, mint Egyptom souverain urára illenek, és mert mindenképen Egyptom függetlensége mellett kardoskodnak. Azon idő, mikor a szultán és tanácsosai meghajoltak a befejezett tények előtt, elmúlt, mint azon erély is mutatja, melyet Aali basa nemrégiben a krétai ügyben és a török-rörög conflictusban tanúsított. Ezt tartsák Egyptomban szem előtt és legyenek meggyőződve, hogy Törökország meg fogja védelmezni megtámadott souverain jogait. A török heves harcba készülnek az ír államegyház-bili ellen.A legjobb támadást a„Globe“ czikke kezdi, ezen felirat alatt: „ Az ír egyház, a lordok háza és a papság.“ A czikk a párt enunciatiójának mutatkozik, s azért figyelmet érdemel. „Anglia népe, mondja a czikk, előbb aggodalommal, azután meglepetéssel, végre leplezetben félelemmel nézte a parlament eljárását, mely inkább akart lenni a minisztérium szolgája, mint a nép képviselője. Azonban az angol nép nem csupán az akóházban van képviselve. A törvényhozás második felének még nyilatkoznia kell, és ha szabad mondanunk, a népnek is nyilatkoznia kell. A legközelebbi napok, folytatja a lamentatió, dönteni fognak alkotmányunk s nemzetünk sorsa felett.“ Ehhez azon felszólítás járul, hogy meetingek és kérvények által nyilatkozzék az angol s nép az egyház mellett. Nem kevesebbet, mint egy millió aláírást akarnak a törik gyűjteni, hogy azokra támaszkodva, ellentmondhassanak az alsóháznak. A millió aláírás meglesz, és az angol felsőház tanúja lehet azon spectakulumnak, melyet a spanyol cortesgyűlés élvezett, midőn a jaeni püspök hét szekeren hozta a vallásszabadság elleni kérvényekeket a cortesgyűlés elé. Pest, junius 10. különfélék. Ő Felsége folyó évi jun. 1-én az amerikai Egyesült Államok elnöke által rendkívüli követté, s meghatalmazott miniszterré kinevezett John Joy urat különaudientián fogadni, s meghitelező iratát átvenni méltóztatott — Pest városának m. hó 12-én tartott közgyűléséből a házadó mentessége ügyében a magyar királyi pénzügyminisztériumhoz felirat intéztetett, melyre azonban mai napig válasz nem érkezett, valamint a két év előtt felküldött feliratra sem, melyben a város kérte a minisztériumot, hogy az idegen czégek Pesten levő fióktelepeitől, mint a dunagőzhajótársaság, a különféle bankok stb. a községi adót, itteni üzletükhöz aránylagosan, itt fizessék. A tegnapi közgyűlésből a válasz sürgetésére Gamper vezérlete mellett Simon, Weisz és Perger urakból álló küldöttséget eresztettek a miniszter úrhoz, s a küldöttség eljárásáról a legközelebbi közgyűlésen tend jelentést. — A Ludoviceum szervezéséről Tóth Ágoston munkát ir, mely Heckenastnál közelebb meg fog jelenni. — Bírói ítélet folytán a budai alkapitány, Kunhegyi Kamill,a tegnapi teljes tanácsülésben rehabilitáltatott, s ma ismét megkezdte hivatalos működését. — A magyar nemzeti múzeumban levő Széchenyi országos könyvtárban 1869. évi január hó 9-étől kezdve május hó végéig összesen 14,299 mü lajstromoztatott és a fönálló 112 tudományszakba osztályoztatott, miből folyó évi május hóra 4084 mü esik. — A budai izr. hitközség jegyzője, Goldhammer Márton, múlt péntek óta nyom nélkül eltűnt, s most currentálják. — A koronázási domb leszedése, átszállítása s a városligetben leendő felállítása, a mérnöki hivatal jelentése szerint, 6380 frt 79 krajczárba kerül, s a főpolgármester tegnap azon kérdést intézte a közgyűléshez: várjon hajlandó-e azt megszavazni, vagy sem ? Egy órai vita után, melyben Steiger, Burián, Matolay, Tavaszy, Királyi, Aul, Vecsey, Dobos, Gerlóczy, Fabinyi s többen vettek részt, szavazás útján határozatba ment, miszerint a közgyűlés a kívánt összeget ezúttal nem adja meg, annál kevésbbé, mert most nyáron a napszám drágább, s a domb elhordása a port a városban csak növelné. A tél folytán azonban pályázat fog hirdettetni a domb elhordására, s ennek eredménye a közgyűlésnek jóváhagyás végett bejelentetik. — Áldássy József, tanács jegyző, súlyosan megbetegedett, olyannyira, hogy tegnapelőtt már halála hírét hordták ; ma már azonban jobbra is fordult Áldássy egészségi állapota. — Középkori barbarismus. Elhalt becsületes szülők elkorhelyedett gyermeke került vissza a börtönből a helységbe (Füle község, Udvarhelyszékben), hol először látta a nap világát. Szegény és reteges lévén, ottlevő rokonaitól koldulgatott, így tengette egy darabig nyomorult életét. Egyszer elvész valakinek egy báránya; ki lophatta el más, mint a csavargó ?! Hogy fenyegetett életét megmentse,erdőkbe menekül; egyik rokona megsajnálva, azt szeni neki, hogy jöjjön be hozzá, megajándékozza egy bizonyos összeggel, menjen el vele valahová, s kezdjen új életet; a bujdosó esti 10 órakor meg is jelenik rokonánál, azonban két izmos román legény észreveszi, megtámadja, zaj kél, előáll még kettő, s verték addig, mig halva maradt. A vad adás végén megérkezett volt a falu kirája is, s a véglehelletét még akkor ki nem adott szerencsétlennél egy darab kenyeret találván, ez iránt kezdte faggatni, s midőn megtudta, kitől kapta, azt támadta meg ezen,szerinte hallatlan gonosz tettéért. A megöltet előbb tisztességesen eltemetni sem akarták, s csak felsőbb parancsra állítottak össze néhány avult deszkadarabból valami koporsóformát. — A „Fővárosi Lapokéban a „művészeti ösztöndíjak“ kiosztása ügyében felszólalást olvastunk. Nem tudjuk azonban osztani felszólalónak azon nézetét, hogy a művészeti ösztöndíjak csupán olyanoknak adományoztassanak, kik már jelentékeny műveket tudnak felmutatni. Ha a művészet valamely szakában valódi tekintély ajánlja a folyamodót, megérdemli a pártolást, mert hiszen a művészeti ösztöndíjaknak épen az a czélja, hogy a szaktekintélyek által felismert valódi tehetségeknek kiképeztetésekre módot nyújtsunk. — A nemz. színháznak a szünidők alatt elszéledő tagjairól a következőket olvassuk a „Főv. L.“-ban : Szigeti József egyelőre Szentest és Szegedet látogatja meg, s több új darabot is visz magával; többi közt „ A nők hatalmi“-t, Rosen jeles vígjátékát, melyet még a nemzeti színpadon sem adtak elő. Feeki először Nyíregyházán, s majd Nagy-Kállóban tart néhány előadást; azután Szathmárra rándul, hol „A gyöngéd rokonokéban jótékony czélra szi torcka, „A magyar birodalom közlekedési térképe.“ (A legújabb mérések alapján készítette Szalay László. Kapható a Gr 11-féle m. k. udvari könyvkereskedésben, a Kristóf-téren.) A közönség, és különösen az üzleti és kereskedelmi világ érezte eddig hiányát a magyar birodalom teljes, pontos és tájékoztató térképének, melyben a köz- és kereskedelmi közlekedési összeköttetések megjelölve lettek volna. E hiányt pótolja a napokban megjelent térkép, mely a legújabb mérések alapján készült, minden idevágó hivatalos adat felhasználása mellett. E térkép magában foglalja a magyarországi, horvát, szlavón, erdélyországi és a katonai őrvidéki, nemkülönben a szomszéd tartományok nagy részén elterülő posta-, favirda-, vasúti- és gőzhajó-állomásokat a helytávolság, s az egyes vonalakon életbeléptetett postaforgalom megjelölésével, osztr. mértföldekben. E tartalom mellett a térkép valóban mint tökéletes közlekedési térkép tűnik fel; különösen áttekinthetővé teszi e térképet azon körülmény, hogy a postautakat és állomásokat különböző finom fekete vonalak, a távirdai vonalakat és az államtávirda-állomásokat erős vörös, a vasúti vonalakat és állomásokat erős fekete vonal, s a gőzhajózási állomásokat, s általában az egész vízterületet kék, végül a politikai felosztást zöld festés jelöli. A térkép teljessége, használhatósága és pontosságáért kezeskedik a kereskedelmi minisztérium egy rendelete, mely minden távirda- és postahivatalban használását meghagyja, s a szükséges— s pedig jelentékeny számú—példányokat a szerzőnél megrendelte. A mű megjelent két lapja előttünk fekszik, melyek a kivitel pontossága és a kiállítás helyessége tekintetében semmi kívánni valót nem hagynak fen. A mű másik két lapja folyó hó végével kerül ki sajtó alól. Ez lesz az első nagyobb ilynemű munka, mely hazánkban kőnyomatoltatott, s került ki sajtó alól. E térkép feljogosít bennünket: hinni, hogy a m. k. telekzeti kőnyomda, ennek — s rövid fönállása óta munkába vett egyéb művek — megjelenésével, mint müintézet fog szerepelni, s hazánkban mindenesetre egyetlen oly intézet lesz, mely külföldi hasonmásaival kiállja a versenyt. A m. k. pénzügyminisztériumot illeti e müintézet felállítása körüli érdem. Ily intézet innét túl már úgyis nélkülözhetlenné vált úgy a kormány, mint a közönség részéről, mely utóbbinak is fölöttébb meg van könnyítve a hozzáférhetés. Az intézet a műnyomdászat minden ágában fogad el megrendeléseket, melyek a kormánytól rendelkezésére bocsátott eszközök segítségével a legpontosabban hajtatnak végre. A művezetési a legszakavatottabb s képzettebb férfiakra van bízva, kik ismét minden különböző szakmára a legjobb erőket iparkodtak s iparkodnak megszerezni. Nem kevéssé mozdítja elő az intézet felvirágzását azon körülmény is, hogy a pénzügyminisztertől felhatalmazást nyert derék nemzeti erők, művész-tanonczok kiképezésére, hogy azokat az egyes szakokban tökéletesítse. Mindenesetre nagy érdemet szerzett magának a térkép szerzője a óhajtandó, hogy minden tekintetben — a nyilvánosság úgy, mint a közönség részéről—oly elismeréssel találkozzék, mely őt e téren leendő újabb és kitartó működésre buzdítja. A munka Go ro ve, kereskedelmi miniszternek van ajánlva.