Pesti Napló, esti kiadás, 1869. június (20. évfolyam, 121-145. szám)
1869-06-30 / 145. szám
145 szám Szerda, június 30 kán 1860 20. évifolyam. (Irió-hivatal: Frnncziek-terv 7, a földszint Előfizetési dlj ! Faltin küldve, vagy Budapesten házból hordva reggeli és esti ki ad is együtt: 1 hónapra ....................................2 írt. 9 hónapra .................................8 „ • hónapra ..............................1* „ is esti kiadás különkisláneeért felülLettes havonkint....... 80 kr. ESTI KIADÁS: 3it!i»2téri iroda: FerrenczieMar* 7. sz. A j eló Sietési- és hirdetmény-díj a Lap kiadó-hivatalába küldendő. 0 E lap szellemi részét illető minden költemény a szerkesztőséghez iikluséa. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak eL Pest, junius 30 1869 . Esti kiadásunk a jelen számmal megszűnik, s ezentúl lapunk napjában csak egyszer, azaz csupán reggeli kiadásban fog megjelenni. Az idei Vörös-könyvről egy helybeli lapnak („U. Ll.”) a következőket távírják Bécsből : „A delegátiók elé terjesztendő vöröskönyv ki fogja tüntetni, mennyire törekedett a közös kormány békeprogrammjához hű maradni, és hogy mennyire tartotta feladatának a rendelkezésére álló befolyást a kiegyezés érdekében, s a felmerülő egyenetlenségek elhárítása iránt a török-görög conflictusokra vonatkozólag felhasználni. A vörös-könyv előterjesztése alkalmával az okok is ki fognak fejtetni, melyek a kormányt arra bírták, hogy a vörös-könyv közzétételét tovább folytassa, nem tekintve azon sajnos felfogást, melylyel ez egynémely részről találkozik. A felelős kormánynak, e rosz felfogás ellenében, mely a külföldön imitt-amott nyilatkozott, a népek növekedő bizalmában kellett kárpótlást keresnie, mely így a külföldi politika vezetésébe enged pillantást vetni.“ Itt nyilván gr. Bismarcknak a közzététel ily módjára vonatkozógyűlöletes nyilatkozatára történik vonatkozás, melyről az észak-német parliament legközelebbi ülésén nyilatkozott. Továbbá — mondják nekünk — a vörös-könyv gróf Beustnak egy, a müncheni és stuttgarti követhez intézett sürgönyét is tartalmazza, melyben cabinetünk politikája, a déli szövetséggel szemközt, leghatározottabban: tartózkodás politikájának jelöltetik. Berlin által ismételve kezdett hivatalos tollharcznak utazmányául tekintendő Metternich herczeg egy jegyzéke, melyben ez óvást tesz a porosz hivatalos lapok insinuatiói ellen, mintha ő a franczia sajtó támadásait a porosz sajtó ellen sugalmazta volna. Pusztán csak e két okmányra szorítkozik minden, mi a német kérdéshez indirect viszonyban állván, a vöröskönyvben foglaltatik. Oly okmányokat, melyek ezzel direct vonatkozással volnának, épen nem tartalmaz. Az okmányok legnagyobb része a török-görög conflictus periódusára vonatkozik. Ha várjon a franczia-belga vasúti ügyre fog-e részletes jelentést tartalmazni? a Párisban még ez ideileg folyamatban levő bizottmányi alkudozásoktól függ, mert az nem lenne helyes, hogy egy, még fejlődésben levő diplomatiai kérdésről nem közvetlenül érdeklett oldalról tétessék említés. Ellenben a portával lefolyt török vasutakra vonatkozó alkudozásoknak nagy és jellemző része fog valószínűleg közöltetni. Várjon gr. Beusznak az összbirodalom állására vonatkozó körjegyzéke még ez idén nyilvánságra kerül-e? ez időszerűit meg nem mondható. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház Juntus 30 -án tartott ülése. Elnök: Somssich Pál; jegyzők: Széll Kálmán, Majláth István és Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak : Eötvös József b., Gerve István, Horvát Boldizsár, Wenckheim Béla, Mikó Imre gróf, miniszterek. Ülés kezdete 9 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetik. Gonda László, Mocsáry Lajo, Mártyus Aristid, Patay István, Irányi Dániel, Molnár Isván, Ghyczy Ignácz és Kovách László kérvényeket nyújtanak be, éspedig az öt első képviselő a bíróságok szervezése ellen. Németh Albert a következő határozati javaslatot nyújtja be. Határozati javaslat: A hűbéri viszonyokból még fönmaradt kiváltságos jogok, nevezetesen a kisebb királyi haszonvételek és úri jogok, u. m.: A korcsmáitatás- és hasvágási jog, a halászat, vadászat, úgyszintén a magánbirtokosok tulajdonához tartozó hidak, révek és a vásári jog czímen szedni szokott helypénzek és czédulailletékek, mely a szabad iparűzés és annak fejlesztésének gátul szolgálnak, eltörlendők lévén. Utasíttatik a minisztérium, Hogy ezekre vonatkozó törvényjavaslatot a legközelebbi ülésszak alatt a ház elé terjeszszen. Egyszersmind felhatalmaztatik ezennel arra is, hogy a magántulajdonosok kárpótlására szükséges összeírásokat, becsléseket és kiszámításokat előlegesen foganatba vétethesse, a végre, hogy az említett munkálatot a fönt körülírt törvényjavaslattal egyetemben a képviselőház elé terjeszthesse. Az értékpapírokra nézve megjegyzendő, hogy azok minden hazai közpénztárnál név szerinti teljes értékben elfogadandók legyenek. Dietrich Ignácz indítványt nyújt be, mely oda ezél az, hogy ne csak a kormány, hanem a képviselő, és bárki jogosítva legyen a ház elé törvényjavaslatot vagy vázlatot benyújtani. E czélból egy, az országgyűlés mindkét háza által összeállított szakértői bizottságot kíván, mely azon törvényjavaslatokat vagy vázlatokat, melyek nem a kormány által nyújtattak be, megbírálja, és a háznak elfogadásra ajánlja. Azon törvényjavaslatok, melyek törvényül elfogadtatnak, minőségükhöz képest, a képviselőház által jutalmaztatnak. A minisztérium jogosíttassék fel, hogy az ország költségén szakférfiakat alkalmazzon a törvények elkészítésére. Kinyomatni, s napirendre tűzetni határoztatik. Napirenden van: a birói hatalom gyakorlásáról szóló tv.-javaslat általános tárgyalásának folytatása. Első szónok Percze Béla •" A korábbi országgyűlések példájából kimutatja, hogy nem az igazságügyminiszter s nem a ház mostani többsége az, mely először érezi a választott bíróságok hiányait. Érezték ezt már a múlt század törvényhozói is, s valahányszor csak előfordult a szükség az igazságszolgáltatási közegeket szaporítani, egymásután állíttattak fel a kinevezett bíróságok, kerületi táblák stb. Hivatkozik gyakorlati példákra, melyek bizonyítják, hogy a perlekedő felek nem találhatják fel a választott bíróban azon garantiát, melyet a kinevezés nyújt. Ha például egy tolnamegyei lakos pert indít egy máramarosi lakos ellen, igen természetes, hogy azon máramarosi bíró lesz hivatva ítélni, ki az egyik félnek választott bírája, míg a másikkal a legtávolabbi viszonyban sem áll. Szónok válaszol ezután az egyes baloldali szónokok beszédeire, a többek között Tisza K.-éra, ki a közvéleményre hivatkozott. A közvélemény kétségen kívül nagy hatalom, de ami a nemzet elhatározásaira legnagyobb befolyást gyakorol, az nem lehet más, mint a civilisatió (Zajos helyeslés); s ha a nemzet többsége valamikor majd Tisza Kálmánékat hozza a jobboldalra, ők is kénytelenek lesznek meghajolni a civilisatió követelményei előtt, ellenkező esetben ez oldalon maradásuk nagyon ephemer lenne. (Úgy van!) Beszéde további folyamában röviden érinti Böszörményi esetét, a t.-javaslat elfogadását ajánlja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Móricz Pál röviden szól a t-javaslat ellen. Beszédében legeredetibb azon állítás, hogy a demokratikus elemekre kedvezőbb a megyeválasztás, mint a miniszteri kinevezés. Rónay Jáczint: A kormánynak és nemzetnek egyaránt érdekében áll, hogy a bírák függetlenek legyenek. Hiszen mi nem az absolutismusnak, hanem az alkotmányos szabadságnak hozunk törvényeket, melyek mindenkit köteleznek. (Helyeslés.) Felhozza Anglia példáját s óhajtását fejezi ki, vajha a kinevezett bírói testület nálunk is oly általános tisztelet tárgyát képezné, mint Angliában. Hosszasabban fejtegeti a megyei intézmények hiányait, s bár hálával ismeri el, hogy a régi autonóm megye hajdanában jó szolgálatot tett az alkotmányosság ügyének, de ha igazságosak akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy újabb időben nem felelhetett meg az igényeknek. Pedig a tizenkilenczedik század második felében nem veristálni, hanem tenni és alkotni kell. (Élénk helyeslés.) Mert egy hatalom van, mely előtt mindennek meg kell hajolnia : a haladás, s ami ezzel ellentétben van, azt lehet egy ideig támogatni, de állandóan föntartani nem. (Hosszas éljenzés a jobboldalon.) Pártolja a tv.-javaslatot. Nyáry Pál: Ma nem tartott oly hallhatatlan beszédet, mint a felirati vita alkalmával, mert beszédének egyes részei nagyon is hallhatók voltak, de mi sokkal lelkiismeretesebbek vagyunk, semhogy ezeket a hallhatatlanok rovására reproducáljuk. S azért elégnek tartjuk ezúttal csak annyit megjegyezni, hogy a másik characteristika: a végnélküli hosszadalmasság és unalmasság mai beszédének is teljes mértékben sajátja volt. Tanárky Gedeon a jobboldal élénk tetszése közt beszél a törvényjavaslat mellett. Utána (lapunk bezártakor) Péchy Tamás kezd szólni. Külföld. (Rouher megnyitó beszéde; olasz parliamentarismus; ismét allocutio; török brocheure.)A törvényhozó testület hétfőn nyílt meg Párisban. Rouher a legalkotmányosabb módon indokolta a rendkívüli ülésezést, midőn a következő nyilatkozatát olvasta fel : „Az alkotmány értelmében a törvényhozó testület hat hónappal feloszlatása után egybehívandó. A legvégső határpont az egybehívásra nézve oct. 20-ka lett volna, de ekkor lehetetlen lett volna a pénzügyi javaslatokat és egyéb tárgyakat idejekorán önök elé terjeszteni ; ez okból egy rendkívüli ülésezés vált szükségessé. A kormány azt véli, hogy bölcs és eszélyes lesz a megbízatások verificatióját azonnal foganatba venni, és ekként a választások felöli bizonytalanságot teljesen eloszlatni. A kormány tervezése szerint egyéb czélja a jelenlegi ülésezésnek nem lehet. A törvényhozó testület tag megújulása az általános szavazat alapján természetes alkalmat nyújt a nemzetnek gondolatait, igényeit és szükségleteit nyilvánítani. Azonban ezen nyilatkozat politikai eredményének tanulmányozását nem szabad elsiettetni. A rendes ülés idejében nem mulasztandja el a kormány a közhatalom magas méltatása elé terjeszteni határozatait és javaslatait, melyeket legalkalmasabbaknak tart az ország kivonatainak teljesülésére. Ezennel megnyitottnak nyilvánítom a törvényhozó testület rendkívüli ülésezését.“ Azon határozat, melyet az olasz parliamenti vizsgálóbizottság a dohánykezelési ügyben hozott és melyről táviratilag már értesültünk, egész terjedelmében így hangzik : „A képviselőház által f. évi jan. 11-én kinevezett parliamenti bizottság Crispi és Lobbia képviselőknek, úgyszintén az idézett tanuknak kihallgatása, valamint az előterjesztett okmányoknak megvizsgálása után; és tekintve, hogy a további vizsgálat az érdeklettek viszonyára kellő világot