Pesti Napló, esti kiadás, 1869. június (20. évfolyam, 121-145. szám)
1869-06-11 / 130. szám
130. nán. Péntek, junius 11-kén 1999.♦ 10. évt folyat Xladó hivatal: Ferencziek-tera 7. sz. földszint Előfizetési díj: Postán tüldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ....... 2 frt. 3 hónapra ....................................6 , 6 hónapra ..................................12 „ A* esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint...............................SOr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Ferrencziek tere 7. sz. Az előfizetési- ás hirdetmény-dij a lap kiadó-hivatalába küldendő". E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez fá fezendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Pest, junius 11. 1869. A honvédruhárk kiállítása ügyében Vincze János, volt honvéd-százados küldött be hozzánk egy czáfolatot a „Hon“ f. hó 9-ik számában közzétett azon állításra, mintha a vállalkozók elviselt, kopott, sőt a közös hadseregtől visszautasított ruhákat szolgáltatnának a honvédek számára. A cáfolatban a „Hon“ ezen állítása alaptalannak s légből kapottnak mondatik, melynek bebizonyítására egyetlen bizonyíték sem lehet a „Hon“ szerkesztőségének kezénél. Míg ellenben a vállalkozóknak az átvevő bizottság szigorú eljárása ellen több ízben támasztott panasza egyenesen a „Hon“ állítása ellen bizonyít. Különben is, ha valaki tiszta meggyőződést akar szerezni a tény valódi állásáról, megtekintheti a nyilvánosan történő észrevételek jegyzőkönyveit, melyekben csaknem minden egyes tétel az átvevő bizottság megjegyzésével kisértetik. Hazai lapok. A „Neuer Freier Lloyd“ fejébe vette, hogy latba veti katonai tudományát Jókai 30,000 kokárdájának ellensúlyozására, s rátér ellene e tárgyban folytatott tegnapelőtti polémiánkra. Csak egy két rövid megjegyzést kívánunk tenni, kitéve magunkat annak, hogy ott, ahol a patrónus 30,000 darab nemzeti kokárdával akarja a hazát megmenteni, ezen komoly ügy komolyabb oldalai nem sok figyelemben részesülnek, hogy így ma sem leszünk oly szerencsések, hogy a „Neuer Freier Lloyd“-ok megértsenek bennünket. Azt mondtuk, hogy az államok és hadseregeik megfordított arányban vannak egymáshoz, vagyis: mentül nagyobb az állam, aránylag annál kevesebb katonával éri be , s mentül kisebb ismét valamely állam, annál nagyobb hadseregre van szüksége aránylag. Ezt a „N. Fr. Lloyd“ nem érti. Talán érteni fogja, ha megmagyarázzuk! Akármekkora legyen valameg európai állam, egymillió katona untig elég neki; ez a maximum. És akármily kicsiny legyen valamely állam, ha teljesen ön- és különálló akar lenni, egy bizonyos minimum alá hadsereg dolgában nem szállhat. Most lássuk a példákat! Francziaországnak 38.192.002 lakosra van egymillió százezer katonája (hadiláb). Tehát már az általunk felállított maximumot meghaladta, hanem hát azért is — Napóleon. Európai Oroszországnak 61.325.000 lakosra van kereken egymillió katonája (hadi lábon), tehát ép az általunk felállított maximum, jóllehet,20 millió lakossal többje van, mint Francziaországnak, mely egy millió katonával többet tart. Poroszországnak 24 millió lakosra kerek szám 1 millió katonája (hadilábon), tehát ismét a maximum 24 millió lakos után ugyanannyi katona, mint 61 millió után; kérdjük: milyen arány ez ? Nem megfordított? Nem a kisebb állam tartja a nagyobb hadsereget ? De ezt Jókai német lapja„nagyhatalmaskodhat« nám“-nak és „rüstungsfieber“-nek nevezi, mely pár éve az apróbb államokat is megfogta; de — úgymond — e tekintetben Dánország, Hollandia, Svájcz és Portugál, sőt Anglia, s maga Belgium is kevésbbé vannak terhelve, mint Oroszország, Francziaország , Ausztria és Poroszország. Hát nézzünk végig ezeken az országokon : Dánia félsziget, tenger övezi, Európa hatalmasságai ellen a Skagerrak és Kattegat védi viharaival, mégis lakosságának l°/0-ja katona. Ha tengerrel öveztetnék magunkat, akkor mi is tehetnék ; nálunk hadilábon körülbelül minden 44-ik ember katona , tehát valamivel több kétszáztannál. Hollandia ugyanazon arányt tünteti fel; Portugállia hozzáférhetne; Európa szélén, hová madár sem jár, 25,000 emberrel őrizteti szorosait. Belgium 100,000 embert tart, jóllehet, garantírozva van, legalább míg a franczia és porosz meg nem tudnak egyezni. Sváj ez is neutrális tér, mégis harmadfél millió lakosára esik 194.000 főnyi hadsereg oly geographiai helyzet mellett, mint Sváj ezé. Ezekhez az apró államokhoz ne hasonlítsa Horn a magyar-osztrák birodalom 35 milliónyi lakosságát, mert ime, ezek egy részének ereje geographiai fekvésükben rejlik, más részének ereje pedig az úgynevezett európai egyensúlyban, s hogy mint államok fönállanak, annak köszönik, mert egyiket a franczia őrzi a porosztól, a másikat a porosz a francaidtól, a harmadikat egy harmadik mindkettőtől, a negyediket mindkettő egy harmadiktól, stb. , de egy európai conflagratió esetén egyik sincsen biztosítva , egyiknek sincsen önállósága, mindeniknek igen problematikus tétele, másoktól és legkevésbbé magától függő existentiája: lehet vitéz, lehet ügyes, lehet szerencsés, azért csak a falat marad, melylyel vagy az egyik, vagy a másik csillapítja éleit. Ezt írja a „N. Fr. Lloyd“ : „Csak ezen államok (Franczia-, Porosz-, Oroszország s a. o. monarchia) nagyhatalmi politikája, titkos és nyílt hódítási vágya vitte őket hadi erejük ily mértéktelen bővítésére; az apró államok részint utánzási vágyból (!), részint hogy a védelemre készek legyenek, vélték magukat azok követésére kötelezetteknek. „Egy önálló Magyarország bölcsen tartózkodhatott volna e költséges szeszélytől. Magyarország nem álmodik hódításokról karddal; Magyarországnak nincs Sadonája és egyéb kiköszörülni való csorbája, stb.“ Igaz, mindez nincsen, de van megtartani való Erdély országa, vannak megtartani való déli tartományai, és van sanctio pragmaticája. Addig, míg a keleti kérdést egyfelől az orosz intézi, másfelől a porosz szítja, addig Magyarországnak nem „utánzási viszketegből,“ hanem, hogy a védelemre készen legyen, nem lehet kezdeményezni. Magyarországon még nem csináltak mappát, mely Romániát bekebelezte volna Magyarországba; de Bukarestben készültek térképek, melyek Erdélyországot, Máramaros egy részét, Bihar egy részét, Krassót stb. Dacorománia kiegészítő részének tünteti fel. Hiábavalóság ilyet mondani: „Egy szabad, itt benn valóban szabadelvű Magyarország intézményeiben s polgárainak ragaszkodásában lelné meg a védfalat belső megrázkódtatások ellen. Kifelé pedig minden gyanút elhárítana a határozott békepolitika.“ Nem azon fordul meg Európa sorsa, hogy ki mit gyanít, mint vélekedik rólunk; ez csak olyan frázis , hanem azon, hogy milyennek találják az alkalmat azok, kiket csiklandoz a kezdeményezés. Ha úgy járnánk el, mint e frázis megírja, akkor innen-onnan a jó bolond szerepére jutnánk, kinek együgyűségén nevetnének a kártyások. A legnevetségesebb dolog azt hinni, hogy Magyarországtól függ Európa sorsa, s hogy Napóleon, Bismarck és a hatalmas ciár rögtön ráfegyverkeznének, ha Magyarország mint különálló státus, „jó példával előljárna.“ Meg lehet győződve Horn, hogy körülbelül nem a békét, hanem a keleti kérdés erőszakos megoldását inaugurálná ez az eljárás. Egyébiránt a „N. Fr. Lloyd“ sem hiszi azt, amit is, mert két elrejtett sorban defavoyálja minden katonai tudományát, melyet e czikkben összehordott, mondván : „Egy svájczi módra alakított néphadsereg minden legitim szükségletnek megfelelne.“ Ez a kérdés lényege : „Az erőt megtartani, a teher csökkentése mellett.“ De az ily nagy mérvű átalakítást rögtönöznie nem lehet, nem is volna tanácsos ; erre lépésrőllépésre jutunk, kell jutnunk, de úgy, hogy a viszonyok által követett védelmi erő nélkül egy pillanatig se legyünk. Országgyűlési tudósítás. A képviselőhöz június 11-kén tartott ülése. Elnök: Somssich Pál; jegyzők: Széll Kálmán és Mihályi Péter. A kormány részéről jelen vannak :Andrássy Gyula gróf, miniszterelnök, Lónyay Menyhért, Horvát Boldizsár, Mikó Imre gr., Eötvös József b., Bedokovics Kálmán, Gorove István, miniszterek. Ülés kezdete 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetik. Elnök bemutatja az időközben érkezett irományokat, s ezek között Mocsonyi Ödön, Torontál megye nagy-sz.-miklósi, és Madarász Jenő, Fehér megye csákvári kerületében megválasztott képviselők megbízóleveleit. Az első választás ellen már kérvény is érkezett, mely a pest megyei központi bizottmány eljárása ellen intézett kérvéynyel együtt a jövő hét valamelyik napján fog felvétetni. , Szalay Sándor, Ghyczy Kálmán, Erkövy Adolf, Ghyczy Ignácz, Buttyán László stb. szintén kérvényeket nyújtanak be; Petrovay Ákos pedig kijelenti, hogy nem ő adta be a lajstromban foglalt kérvényt, mely az ő nevével hozatott kapcsolatba. Almássy Sándor : Nem csodálkozik, hogy a miniszter urak mindeddig nem válaszoltak Németh A. interpellátiójára, mert arra nehéz felelni (Derültség), hanem annál inkább csodálkozik azon, hogy Heves megyére még most sem szüntették meg a kivételes állapotot. Interpellálja tehát a belügyi- és igazságügyminisztereket, de interpellatiójának érthetetlen felolvasásából csak annyit vehettünk ki, hogy az első folyamodás a megyei bíróságokról szólott. Interpellációja végeztével