Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)

1869-09-15 / 211. szám

az­tán inkább még dicséret, főkép ha azzal egészítjük ki, hogy vetélytársa ugyan van a sta­­tistika terén, de számbavehető versenytársa még nem akadt tudományos világunkban. Né­zeteire nézve a czikk írói felszólítják a „Száza­dunk “at, hallgassa meg a tudós tanár úr elő­adásait, s meg fogja látni, hogy minden szavá­ban és tettében a józan liberális haladásnak nemcsak közlegénye, hanem vezértagja is. A­mi végre az első vádat illeti, melyben mint tanár támadtatik meg, erre megjegyzi czikkünk, hogy a Sz. roszul van informálva, mivel dr. Kőnek csakis a statistika tanára, s az egyházjogot csak mint magántanár adja elő, mert ennek r. tanára dr. C­h­e­r n­y. Ezek mellett bű­nül róják fel a „Századunknál” a tr. urnák, hogy dr. P­a­u­­­e­r hét személynek az ő inicziativája folytán folytat­ja előad­ásait az egyetemen. „Ha ez a Sz. szemé­ben bün, írja czikafunk, akkor a­zt óhajtjuk, hogy egyetemünket egész lajstroma terhelje az ily bűnöknek.“ A Sz. egész czikke pedig culminál abban, hogy summa summarum dr.Koneket nem kellett volna megválasztani­a e c­t­o­r­­nak. Csak az kár, hogy a Sz. a maga can­­didatusát elfelejtette akárha utólag is­­ aján­lani. Pest, sept. 14. (Látogatás Kossuth Lajosnál.) E hangzatos czim alatt közöl a „Hon* mai száma munkatársai egyikének tollá­ból egy Turinból kelt czikket. úgy hiszszük, hogy e czikk biztos ujjmutatás lesz Kossuthnak, hogy ki előtt beszéljen. Hegedűs Sándor ur (a „Hon* utazó munkatársa) oly dolgokat ad Kos­suth szájába, melyeket Kossuth aligha mon­dott Ha bámuljuk egyrészt Kossuth tapintatát, hogy egy ily fiatal emberrel, ki bár úgy utazott Turinba, mint „a mohamedán megy Mekkába*, tartózkodott politikáról beszélni, hanem beszélt a természettudományokról, s ehhez hasonló tde­­mókról, úgy nem győzünk másrészt csodálkozni a „Hon” tapintatlanságán, hogy e czikket, mely­ben Kossuthtal oly­anokat mondatnak, melyek­ért egy gymnazista még nem kap a természet­rajzból praecellenit, kinyomatja; de leginkább bámuljuk e szerencsétlen utazó fiatal embert, kit Kossuth társalgássá „természettudományok­ról“ nem tudott eszére hozni. Ő már fejébe vet­te, hogy ottlétének politikai jelentőséget kölcsö­nöz, s minthogy Kossuthtól ,nem kapott, hát fordult Ihászhoz és Dunogov ezredeshez. A le­vél erre vonatkozó része így hangzik : „Az ezredes szállásán folyt társalgásunkból csak azt emelem ki, hogy a szélsőbal Kossuth nevét gyakran hangoztatta ugyan, de épen e párt férfiai akarák elhárítani magukról ezt, s Kossuthot eziránt azon nyilatkozatra kérték fel, hogy velük solidaritásban nincs, mire ő azt mondta, hogy ez az ők kötelessége, különben ő mindig a pártok felett állott. Jó lesz tehát ez­iránt tisztába jönni.“ Valóban, Hegedűs Sándor úrnak kellett Tu­rinba mennie, hogy ezen „homályos* ügy felde­­rittessék! (v. 1.) Szokásaid, sept. 10. [Ered tud.] (T­a­­karékpénztár és takarékmagtár.) Tury Sámuel országgyűlési képviselőnk in­­díványára két évvel ezelőtt hozzáfogtunk egy takarékpénztár alapításához, s most már any­­nyira haladtunk, hogy minden részvény elkel­vén, f. évi octóber 1-je napján a takar­ékpénztár megkezdi működését. A részvényekre már­is 30 százalékot fizetnek. Ugyancsak nevezett kép­viselőnk egy takarékmagtár létrehozatalát in­dítványozta legközelebbi közgyűlésünkön, s an­nak alapjául 100 köböl búzát ajándékozott ve­tőmagnak, olykép, hogy ez a lakosok közt ki­oktatván, kamatjának fele a tőkéhez csatoltas­­sék, másik fele pedig szegény tanulók segélye­­zésére fordíttassék. A közgyűlés egy küldöttsé­get bízott meg azzal, hogy ezen takarékmagtár­nak mikép alkotása és kezelése iránt javasla­tot tegyen. Nekünk ily jótékony intézményekre valóban nagy szükségünk van, mert a legközelebbi idő­szak mostohaságai különös mértékben sújtották városunkat. Hét év alatt három évben, úgy­mint 1863. 1866. és 1869. évben, úgyszólván semmink se termett, és a többi évek termései alig voltak képesek a folyó szükségeket kielé­gi­tni. Dr. Székesfehérvár, September 11. [Ered. tud.] (A székesfehérvári iskolaszék tagja­i.) Városi közgyűlésünk f. hó 9-én vá­lasztotta meg az iskolai széket. A közgyűlési többséget szélsőbali demokraták képezik, kik az iskolai szék tagjait, kettő kivételével, saját kebelükből választották meg. Nagyon természetes, hogy oly pártalakulások között, minőnek városunkban is örvendhetünk, hol a vagyon és intelligencia zöme áll Szemközt a nép legalsó osztályaival, a szélsőbali democra­­tia majdnem kivétel nélkül a műveletlen, nyers tömegből, az anyagi és szellemi nyomor sajná­latra méltó áldozataiból szedi össze elvbará­tait. Nem is tartom tehát szükségesnek megemlíte­ni, hogy a székesfehérvári iskolai szék demo­krata tagjai sem állanak semmivel a műveltség­nek azon fokán felül, mely utolsó vonalban még csak egy szélsőbali provinciális demokr­ata qua­­l­ifik­ációjával lehet egyenértékű. Arról persze maga a párt nem tehet, hogy tagjainak képessége az általam is néhányszor leírt utczai és közgyűlési botrányok viscenirozá­­sán túl nem igen terjed ; de ha meg is kell ha­tolnunk ily emberek tényleges numericus túlsú­lya előtt , ha épen ezért tűrnünk kell is, hogy tehetetlenekre bízatnak az iskolai szék fontos functiói , az iskolai szék méltóságának érdeké­ben tiltakoznunk kell oly emberek megválasz­tása ellen, kik aláássák annak hitelét, pelengér­­re álltják annak tekintélyét. Az iskolai szék két tagját értem : J­a­b­n Ist­ván gombkötőt, ki — nem akarom említeni ré­gebben viselt dolgait — jelenleg csalás miatt bűnfő-nyitó vizsgálat alatt áll, és P­a­p­p János földművelőt, ki lopás miatt a megyei fogházban hosszabb ideig vasban volt letartóztatva. Hiszen könnyen megmagyarázható azon kö­rülmény hogy a műveletlen, nyers tömeghez,ha politikai pártot készítenek belőle, rendesen bizo­nyos kétes jellemüket elég gyakran megbélyeg­zett emberek szokták önkénytelenül társulni, sőt meg is tudjuk bocsátani, ha ily emberek a párt érdekében egyre másra felhasználtatnak, de ki merte volna hinni, hogy a mi tiszta vizű Schwarcz-pártunk ily kétes jellemű sőt megb­é­lyegzett embereket nyíltan saját elvrokonainak elismerni ne pirulna. Mekkora lehet ily pártban az erkölcsi sze­génység, ám tessék a felhozott két példányból megítélni. A szellemi szegénységrő­l nem is aka­rok szól­ni. Ellenzéki lapjaink sokat lármáztak, egy né­mely tanfelügyelő kineveztetése ellen. Ám hogy tetszenek a székesfehérvári hazafias baloldalnak érdemes válsztottai ? Pest városa közgyűlése sept. 14. Elnök : Gamperl főpolgármester d u. 4 óra után megnyitván az ülést, jelenti, hogy a „N. Fr. Lloyd“ egyik közelebbi számában, ily czím alatt „Wie man im Spital heilt“, egy ki­hívó czikk jelent meg, mely által felhivatva érezte magát a Rókus-kórház felügyelőségét azonnal teendő jelentéstételre szólítani fel. Az ügy különben a tanács előtt forogván, ez fog in­tézkedni. Aul képviselő szintén megtámadottnak állítván magát, szigorú vizsgálat elrendelését indítványozza Henszelmann képviselő nem akar az ügynek nagy fontosságot tulajdonítani, a sza­badsajtónak fenn lenn­k azon joga,hogy ily ügyek­ben is felemelhesse szavát. Az ügy a tanácshoz utasíttatik. Simon Florent a lámpák ügyében interpel­lálja a főpolgármestert. Az interpellátióban fel­hozott vád a lámpák állítólagos piszkosságában, nem ritkán gyújtatlan hagyásában, s a rendőrök őrhelyei meg nem tartásában pontosul össze. A kapitányság jelentéstételre szólítatik fel. A népszámlálás­ól szóló törvény keresztülvi­telére vonatkozó utasítások és módozatok feletti tanácskozásra kiküldött bizottság jelentése ol­­vastatik. A jelentés értelmében a fővárosra szóló miniszteri külön utasításokban foglalt kerületi felosztások, főleg a külvárosok és kültelkekre vonatkozólag igen aránytalanok során, új javas­latot terjeszt a közgyűlés elé. E javaslat szerint a kültelkek következő 4 kerületre osztatnak fel : I. Kőbánya, a dél-keleti vasút és losonczi vasút közt levő telkek. II. A kőbányai út és az alsó Duna közti telkek. III. A kőbányai út és a bécsi vonal közé eső telkek. IV. A bécsi vonal és a felső Duna közt fekvő telkek. Bajb antetik a munkások kérvénye a munkás lakók iránt. E fölött támadt vita közben Simon F. megtámadja a munkáslaképítő bizottmányt, Haris képv. védelme alá veszi azt, s megjegyzi, hogy a bizottmány ajánlatát az 50.000 főnyi épí­tési összeg megszavazása iránt, maga a közgyű­lés nem fogadta el. A hosszan nyúló szóváltások közben szóba jön a munkásházak közköltsé­gen, vagy hírlapokban közzétett pályázatok útján való építése. Havas képviselő pedig elő­­leges tájékozás okából, a kapitányságot felszó­­lítatni kívánja a munkások létszámáról való informatiónak előterjesztése iránt. Végül határozatba megy, miszerint a bizott­mány új javaslat előterjesztésére fog felszólít­­tatni, s egyszersmind az építészeti bizottmány utasíttatik a könnyebb és olcsóbb építési módo­zatok iránt javaslatot terjeszteni a közgyűlés elé. Utoljára Raisz rajztanár folyamodása olvas­­tatik, a pestvárosi statisztikai hivatalt szervező állomásra. Az­ állomás betöltése azonban pályázat hirde­tése útján eszközöltetni határoztatik. A képviselők oszladozni kezdvén, elnök az ülést fél 7 után bezárja. Az ülés folytatása holnap következik. Különfélék. Pest, sept. 14-Személyi hírek. — Ő Felsége, mint említettük, szombaton este Bécsből elutazott. Vasárnap reggel érkezett Gmundenbe, onnan külön gőzhajóval Ebenseebe s innen Ischlbe. Az udvari vadászatok iránt tett intézkedések any­­nyiban változtak, hogy ő felsége e napokban Gödöllőre lővén, az Ischl körüli nagy vadásza­tok elhalasztottak. Pesten ő felsége jelen lesz egy nagyobb hadiszemlénél is. — Rudolf koronaherczeg és Gizella főherczegnő múlt héten Weiszenbachról kirándulást tettek az Al­ter taván Kammerbe, itt megtekintették az ősi Khevenhüllerféle várpalotát s ismét visszatértek Weiszenbachba. — Gr. Andrássy Gyula ministerelnök hir szerint e hó végéig fog falusi jószágán mulatni. — Tegelhoff ellentenger­nagy bécsi hírek szerint tengernagygyá ad ho­­nores neveztetett ki. — B. Wenkheim Béla belügymini­ster tegnap délután gőzhajón Pestre visszaérkezett. — Mensdorf­f D­i­e­t­r­i­c­fa­st ein­ig zágrábi hadpill­ancsnok tegnap oda megérkezett, tegnap megkezdődtek a nagy had­gyakorlatok. — Károly, romániai f­e­j­e­d­e- l­e­m tegnap meglátogatta Beust grófot, s ké­sőbb Uesküll gr. kíséretében meglátogatta az arsenált, s az udvari istállókat. A fejedelem ma volt Bécsből Svájczba utazandó. — G­u­y­o­n Richard özvegye e napokban Paris­ban meghalt, s az ott él­ő magyarok meleg rész­véte mellett kilé­tetett örök nyugalomra. — Metternich herczegné, ki hosz­­szabb ideig Magyarországon mulatott, tegnap Bécsbe visszatért, e férjével közelebb Párisba visszautazik. Fővárosi hírek.­­ Pest városa tör­vényszéki épülete sehogy sem tud létrejön­ni. Most már készek a tervek, de eszébe jutott valakinek, hogy a közgyűlés annak idején 300 ezer ftőt szavazott meg e czélra, a tervek sze­rint pedig majd m­ég egyszer annyi kell Most újból közgyűlés elé kerül a dolog, akarnak-e annyit rászánni.­­ Az utazók forgalma Pesten tegnap következő volt: az áramvaspálya felső vonalán érkeze­t 575, elutazott 590, az alsó vonalon ér­kezett 478, elutazott 480. Az éjszaki vaspályán érkezett 318, elutazott 150, a helybeli szállo­dákban 21 külföldi mulatott. — Humboldt Sándor születésének századik évfordulóját a bécsi lapok valameny­­nyien érdekes tárcza-czikkekkel ünnepük meg. — A börzén beállott válság helyenkint nagyon is vastagon tör ki. A magyar hitelbank, miután valamennyi értékpapír árfo­lyama roppant csökkenést szenvedett, szintén kényszerítve látta magát némi megszorítások elrendelésére a nála letétben lévő papírokra nézve, s ez oly rettentő ingerültséget szült a ber­­zianusok közt, hogy midőn az igazgató, Frank, tegnap a tőzsdén megjelent, majdnem tettleg ■bántalmazták, s menekülnie kellett a teremből.­­ A vakok intézetében történt eset­ről tegnap a „Hon”-ból átvettünk egy közle­ményt, melyre nézve ma épen a sértett igazga­tótól teszünk felvilágosítást, a ma közleménybe csúszott némely tévedések iránt. Mindenekelőtt Mihályik Izidor igazgató, ki különben valóban buzgón m­­űködött az intézet országositása körül, nem beszélt ez ügyben József főherczeggel s igy ennek nevében semmit sem jelenthetett b. Eöt­vös közokt. ministernek, továbbá az elbocsátta­­tás sem rögtön történt, hanem meghagyatott az intézetben oct. 31-ig, hivatalos működésétől azonban rögtön fölfüggesztetett.­­ Ami külön­ben a botrányt illeti, legnagyobb ebben az,hogy ez ügyben a közokt. ministérium teljesen igno­­ráltatott, habár a boldogult nádor intézkedései szerint egyedül ez lehet ily esetben illetékes. A bizottság s különösen Strohmayer Ferencz úr itt rádiók és bírák is voltak egy személyben, határozatuk ellen azonban Mihályik igazgató felfolyamodott a törvényes fórumhoz, a közokt. ministériumhoz, kérve a felfügge­sztési határozat megsemmisítését, míg a vizsgálat megtörténnék. Királyi biztos kiküldését, mint ezt a „Hon" irta, nem kérte, miután az eljárás módja a ministe­rium bölcs belátására marad bízva. — Egy szent távirat a profanus tudósok által feltalált drótokon. Török János, Lonkay Antal és b. Jósika Kálmán a Szent- László társulatnak Pécsett megnyitott közgyű­lése alkalmával társürgönyt küldtek Peitler Antal püspökhöz, melyet „dicsértessék a Jézus Krisztus“-sal végzenek és,azzal kezdenek, hogy „Alulírottak a „Magyar Állam“ szerkesztősége nevében fiúi tisztelettel csókolják Méltóságod­nak és lelkes házuk­ püspöktársának felszentelt kezeit“... — „Ő felsége jó ismerőse.“ A slaviko­viczi József-császár ünnepélynél mulatságos je­lenet folyt le, mint azt most elbeszélik. A gazda­sági eszközök kiállításán a földmives nép nagy számmal jelent meg s délután 5 órakor Károly Lajos főherczeg is mint Ő felsége képviselője meglátogatta a kiállítást és szívélyesen köszönt a körülálló közönségnek. Egyszerre előlép a scharitai elöljáró, Zlamal, s megszólítja sláv nyelven a főherczeget, csakugyan ő felsége fivé­re-e ? A főherczeg ezt igenlé s megjegyezte, hogy ő felsége bizonynyal igen örülni fog a föld népének e dynasticus ünnep iránt tanúsított ro­­konszenvén, mire az folytatá : Óh, a császár jó ismerősöm, voltam egyszer av.dientián nála. Ké­rem köszöntse részemről: „Holnap mindjárt megteendem,“ válaszolt a főherczeg s zajos sla­­va­ kiáltások között távozott. — Bizonyos Nagy-Ölvedy Károly ur „Fáczán tenyésztés* czimü munkát adott ki, mi igen dicséretes dolog; az azonban cseppet sem dicséretes, mit nekünk Sárpenteléről panasz­képen írnak, hogy t. i. nyakára küldi olyanok­nak, kik meg nem rendelték, s ennek daczára postai utánvét utján kénytelenek 1 frt 50 krt fizetni. A kinek szüksége van könyvre, megren­deli magának, s például épen a jelen esetben a panaszkodót mint egyik legbuzgóbb irodalom­­pártolót ismerjük is; az irodalompártolásnak ily executionalis kicsikarása ha­ározott megrovást érdemel. — Feudális buzgóság. A krakói kar­­melitanok zárdájától a bécsi kormány az utóbbi események következtében tudvalevőleg meg­vonta a segélyezést. Most Baworowsky gróf in­dítványára a lengyel feudálisok egy consortiu­­mot alakítottak, mely a hiányt pótolni kötelezte magát.­­ A magyar-román határkérdés er­délyi lapok szerint már a megvalósítás kezdeté­nek állapotáig eljutott. Az initiativa a román kormány részéről tétetett meg a magyar minisz­tériumnál, s ennek folytán kormányunk részéről Béldy Gergely aranyosszéki királybíró , egy törzsk­ri százados és Bielz Albert pénzügyi titkár kormánybiztosokká neveztetvén ki, már Brassóba érkeztek. A bizottmány működését e hó 1-jén való megkezdendő, úgy látszik azon­ban, hogy e napra nézve félreértés forgott fenn, s a román kormány sept. 1-ét, az a naptár sze­rint sept. 13-kára számítá, mert mindeddig a román biztosok egyike sem érkezett meg Bras­sóba.­­ A megyei törvényszékek szer­vezésére vonatkozólag hír szerint megindultak a tanácskozások az igazságügyministériumban s a szervezés részleteit illetőleg azon megállapo­dás jött létre, hogy Magyarországon 57, Erdély­ben pedig 12 törvényszék állíttassék fel. Er­délyre nézve az előleges tervezet szerint minden 200,000 lakosra­ egy kerületi, minden 30,000 lakosra pedig egy járásbíróság jutna.­­ A tör­vényszékek hatásköréhez tartozó territóriumot illetőleg a megyei határok annyian fognak res­pektáltan, a­mennyiben lehetséges. Nevezete­sen Abaúj és Tornamegyék, melyek egy kerü­letet képeznének, továbbá felsőfehér, Torda, Kraszna megyék fognának e tekintetben válto­zást szenvedni. — A budapesti ügyvédi egy­l­e­t IV. birói szervezeti magánjogi, perrend­tar­tási és jogtanulmányi szakosztálya, 1. évi sept. 16-án, d. u. 6 órakor, az egylet helyiségeiben ülést tart, melyhez a szakosztályi tagok meghi­­vatnak. Az ülés tárgyai. Az ügyvédrendtartás tárgyában kiküldött szerkesztő bizottmány je­lentése. Igazságügyminiszteri törvényjavaslat a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről. Igazságügyminiszteri törvényjavaslat a bírák és bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdíja­zása körüli eljárás szabályozásáról. Vidéki hírek. — Pozsonymegye e napokban tartott közgyűlésén megállapittatott a megye 1870-ik évi budgetje, 166,000 ftban. Ugyanazon közgyűlésen elhatároztatott, hogy a közmunkakötelezettség egy részének pénzben való lerovása jövő évtől fogva kényszer útján fog végrehajtatni. — Áradások Küküllő megyében. Ez év folytán Küküllő megyét gyakori eső láto­gatta meg, ugyannyira, hogy a Kis-Küküllő fo­lyó mellett a legszorgalmatosabb gazda sem volt képes a maga idejében munkáját bevégez­ni. Múlt hó 21-én viradólag a Sóvidékéről ak­kora víz áradott, hogy medrébe a Kis-Küküllő folyama nem térve, a még kaszálatlan sarjuré­­teket elöntötte, beiszap­­ta úgy, hogy a kuko­­riczaföldek sik tengerhez hasonlók Megbecsül­hetetlen kender veszett el, gátak e hidak sodor­tattak szerteszét az egész vidéken. E bajt a Kis- Küküllő szabályozatlansága okozta, úgy a rajta lévő malomgátak törvényellenes felemelése. A Nyitra megye tegnapelőtt tartotta közgyűlését, melyen a jövő évi budget 215.000 ftban állapíttatott. Különös figyelmet s éljenzést keltett az elnöklő főispán gr. Csáky László egy nyilatkozata, miszerint leh­ető takarékossággal állapítsák meg a budgetet, mert ez évben való­színűleg utoljára fogják a pénzt a kormánytól kapni, jövőre a megyék rendezése után erről maguknak kellvén majd gondoskodni.­­ A pozsonyi munkásegylet zászló­szentelése, melyről rövid idő előtt előtt sok szó volt, tegnapelőtt kedvező idő mellett nagy közönség részvéte mellett véghez ment. A K­i­s-K­end határán, a Kis Kükü­l­­lő árkán, már több év óta báró Honter vámos hídja áll fenn, s a bérlő oly dühös egyén, hogy agyonlövéssel fenyegeti az utasokat a vámfize­tésre. A napokban egy szeben vidéki román atyánkfiától vámot kért, s midőn ez annyit, mennyit kívánt, nem adott volna, vette revolve­rét, s meg akarva lőni a lovon ülőt, a lovat lőtte meg, mely azonnal megszűnt élni. Most a vá­mot e bérlő a megye törvényszéke has épületé­ben szedi.­­ A sopronyi „Inte 11 igen 7-B 1 a­tt* közelebbi számában arról panaszkodik, hogy az ottani pénzügyi hivatalok ajtain stb. a felírás csak magyar­u­ van alkalmazva, s hozzáteszi : „úgy látszik, nálunk a nyelvkérdés az adófizetés egyenlőségével oldatik meg"“ Már ha az ottani „intelligens* lap így tud nyilatkozni, valóban sajnálkoznunk kell azon „intelligens*-ek felett, kiknek a lapja. — A rablóbandák az alföld helyett most a felvidéken kezdenek gazdálkodni. Nyitra me­­gye közgyűlésén jelenté az alispán, hogy a ska­­litzi erdőben 15 főből álló banda tűnt fel s az üldözök elöl a pozsonyi hegyekbe menekült.Hát ott aztán békét hagynak nekik ? — „Kardvivástan“ czimü munkára hir­det előfizetést Gellé Fere­nz, Székely-Udvar­helyt. A több évre terjedő mű 60, a szöveg közé nyomott ábrával lesz diszitve, s azt úgy vívó­­mesterek, mint kezdők sikerrel használhatják. Meg fog jelenni november hóban, az előfizetési pénz sept. végéig küldendő be, egy példány ára 1 ft. — Brutális tettről értesítenek Nagy- Peterdről, oly tettről, mely tanúsítja, hogy ha el­jön is a népnevelés országa, messze van sok helytt a nép attól, miszerint üdvös voltát be­lássa. Simon György ottani földmives ugyanis saját fiát az iskolából, mert innét nem kéredzke­­dett haza atyjának segítendő, fülénél fogva a padok közül kiránczigálta, lóhaj­tó ostorral vé­gig verte s hazáig korbácsolta, azután a rákö­vetkező napon, midőn fia újra iskolába akart menni, lovai mellé kötözte és vágtatva nyargal­tatok végig falujokon az egész nép megbotrán­kozása közt. — Patriarchalis állapotok. Zágor erdélyi községben, irja a „M. P.“ régi idők óta létezik egy Dudás Vaszi nevű ménespásztor. Ez oly híres orgazda és tolvaj, hogy az egész vi­dékről ha elvész egy ló vagy szarvasmarha, azonnal hozzásiet a káros tudakozódni és sokan meg is találják. Dudást elviszik a megye börtö­nébe , de nem sok idő eltelése után megint őrzi ménesét, mert a gazdag szász falu nagyon védi szolgáját. Közelebbről 13 —• mint írják –— négy ökröt kaptak kezén, s újból a megyei hús fog­dában tölti a nyár meleg napjait, de remélhető, hogy valamint eddig, úgy most is egy pár hó eltelte után ménese mellett lovagol, pedig maga is azt vallja, hogy 10 mértföldre is elnyúlna az általa lopott marhák száma. — Kuriosum. A nagyváradi „Fekete sas” vendéglő kávéházában két mészáros ifjú csütörtökön biliárd párharczra kelt és a csatát úgy akarták bevégezni, hogy egyik fél tökéle­tesen megverve, a másik pedig győztes legyen, azaz műnyelven, hogy egyik fél a másikra „ver­jen” minden parthie-t. A nemes küzdelem 30 órán át tartott, mely idő alatt a bátor csatárok csak kávét vettek magukhoz, végre mindkettő harczképtelenné lévén, egyik 300, a másik pe­dig 200 és egynéhány parthie t fizetett. Egyház és iskola. — Tanodái ér­tesítések. Az 1869—70-diki iskolaév a nagy-körösi h. h. lyceumban oct. 1-jén kezdődik, a beiratások oct. 1—3 napjain tartatnak, a rendes előadások 4-én kezdődnek ; hasonlókép a k. k. halasi h. h. lyceumban is; mindkét intézetnél továbbá a tápintézeti dij egér napi étkezésért 5 írt havonkint. — A pesti izr. minta elemi főtanodában az 1869—70-ki tanévi beiratások folyó hó 16. és 17-én délelőtt és délután történnek, Hermina­­tér 12. sz. alatt. — A kassai kir. jogakadémia igazgatósága közhírré teszi, hogy az 1869—70-ki tanévre a beiratások oct. 1—4-ik napjain fognak történni; a tandíj a beiratáskor fizetendő, azon­ban szegényebb sorsú és jó viseletű és szorgal­­mú tanulók a tanári testület által a fizetés alól fel­­menthetők.A magántanulók a fenn kitett napok­ban személyesen vagy folyamodásilag tartoz­nak megjelenni, s 15 nap alatt az anyakönyv­be való felvételt létesíteni. — A nőképző-egylet által oct. 15-én nyitandó tanfolyam programmja kiada­tott, s e szerint elő fog adatni az első évi tan­folyamban: Lélektan. Neveléstan. Mivelődés története. Szépészet. Természettan. Számtan. Magyar, német és franczia nyelv és rajz, össze­sen hetenkint 24 óra. A második évi tanfolyam­ban : Gondolkodástan. Erkölcstan. Magyar nem­zeti művelődés története és magyar alkotmány­isme. Vegytan a háztartásra alkalmazva. Szám­tan. Magyar irodalomtörténet. Német és franczia nyelv. Rajz, hetenkint 22 óra. Tanárokat többek közt megnyerettek: Gyulay Pál, Berecz Antal, Dömötör János, Torkos László. A tanév július végéig tart; tanulók háromfélék lesznek: ren­desek, kik vizsgát tesznek; rendkívüliek, kik vizsgát tenni nem óhajtanak; és foglalkozók, kik csak egyes tantárgyakat hallgatnak. A ma­gukat beiratni kívánók jelentkezhetnek Baloghy- Majthényi Mathild urhölgynél, Sándor-utcza, 18 sz. a. — A szegedi helvét hitvallásuak egyház tanácsa e hó 8-án tartott ülésében a hír­hedt debreczeni határozatot tárgyalván, ugyanez alkalommal iskoláját kinyilvánító — közsé­ginek.­­ A felekezeti iskolának községivé alakítása iránt Nagy László tolna-baranyai tan­­felügyelő igen czélszerűű köriratot intézett a községi elöljárókhoz, melyben magyarázza ne­kik az ily átalakítás körül szükséges teendőket. E szerint valamely felekezeti iskolának közsé­givé, községi képviselőt által határozatiig ki­mondott, — átalakítása a XXXVII. t. sz. 25. §. ért­elmét­­el­é­ak azon esetben tekintethetik érvé­nyesnek, ha azon felekezeti iskola eddig is köz­ségi vagyonr­ól és jövedelmekből a község ösz­szes tagjai által felekezeti különbség nélkül tar­tatott fenn, és tartatik fenn ezután is. Szabadsá­gában áilván a községnek a XXXVIII. t. sz. ke­­letkezte előtt fenálló hitfelekezeti iskolára nézve az eddigi gyakorlatot továbbra is fentartani. Vannak oly iskolajavak és kenyuri adományok, melyek felekezeti természetűek lévén a hitfele­­kezeti iskolának községivé átváltoztatásával az iskolától eleshetnek. — Az átalakítási kérdés tehát csak Úgy oldathatik meg szerencsésen : ha az illető felekezet és község az ily természetű iskolavagyonokat, vagy más — az iskolára­ vo­natkozó kötelezettségeket előbb, mintsem az át­alakítás ténynvé vált — rendezte, elintézte. Színház és művészet. — Szuper Ká­roly, a becskereki színház művezetője felszólí­tást tesz közzé, hogy azon vidéki színészek és színésznők, operette énekesek, kardalnokok stb. kik a téli idényre szerződni kívánnak, a megyei pártoló bizottság által biztosított becskereki színházhoz, bérmentes levél utján e hó végéig hozzá Szabadkára forduljanak. — A budai dalárdáé hó 18-kán a pesti polgári lövölde helyiségeiben dalestélyt tart, melyben csak tagok vehetnek részt; a mű­­sorozat később fog közzététetni. — Huber Ida asszony, hajdan a nemzeti színháznak is tagja, mint a debreczeni színház első coloratur énekesnője e napokban oda meg­érkezett. — A Csokonai szobor javára Debre­­czenben tartott műkedvelői előadások összes tiszta jövedelme 888 ft 51 krra rúg. — Artot Desirée, a Pesten is egyizben hallott kitÜnó énekesnő e hó 15-én lép oltárra Padilla nevű úrral. — Bérezik Árpád új vígjátékát „A kuru­­czok Versaillenben," a nemzeti szin­náz dráma­­biráló választmánya előadásra elfogadta; a szer­ző némi javítások eszközlése végett egyelőre visszavette darabját. Közgazdaság. A börze jelen krisiséges okai. Ily czimű czikkben fürkészte Kiss Zsig­­mond úr a „Hon” utolsó számainak egyikében a jelen börzekrisis okait. De rajta is bebizonyult a közmondás igazsága, hogy az ember másnak a szemében a szálkát is észreveszi, a magáéban pedig a gerendát sem. Ő ugyanis a jelen börze­­kicsisért egyedül és kizárólag a nemzeti bankot teszi felelőssé, holott magáról tudhat­ná, hogy az a nemzeti bankon kívü­l még sok más­ok által idéztetett elő. Tudja azt min­denki, a­ki a börzével csak kevéssé foglalkozik, hogy a jelen kicsit kiváló oka a börzének pa­­pírértékekkel való túlterheltségében, az ezt előidézett túlságos speculatió­­ban keresendő. Vállalatot vállalat­a után alapí­tottak, de nem azért, mintha ezen vállalatok mindegyike valami gazdászati szükségnek lett volna eleget teendő, hanem azért, hogy a rész­vényeket magas a­d­­­ó­v­a­l az óvatlan közönség nyakába akaszszák. Az úgynevezett alapítás csaknem külön emberi foglalkozássá és hivatás­sá vált, az „alapítók” az emberi társadalomnak csaknem külön osztályát képezték.­­És épen Kiss Zsigmond úr is ezen alapítók egyike volt. Boldogította három vállalattal a hazát. Az egyiknek részvényei a börzén még árfolyam­mal sem bírnak, a másikéi párt alatt állanak, a harmadik vállalat részvényei pedig csak mes­terséges manoeuvrek segítségével tartatnak meg­ jelenlegi cursusukon. Ugyanő csak most két hete készült egy negyedik vállalatra is, t. i. egy újdonatúj b­a­n­k­vál­l­ala­t­b­a. Járt is K­i­s­s úr Bécsben ez ügyben, szövetkezett is e czélra egy a keringő hírek szerint a bukás szé­lén álló, mert legtöbbet szédelgett bankkal, az úgynevezett „bécsi bankkal” és csak is a jelen kicsisnek köszönhető, hogy ezen új hon­­boldogító vállalat nem létesült. És csodálatos k­épen ezek az urak lármáznak és jajveszékelnek mostan legtöbbet. Mintha a világ csak ő rajtuk állana! És ne higyje senki, hogy ők csak azért jajgatnak, mert pénzszűke és a­mi ennek a következménye: hitelmegvonás folytán kénytelenek megválni az oly vállalat papírjaitól, mely haszonnal kecsegteti azok tu­lajdonosát. Dehogy is. Nem kell ő nekik rész­vény és nem érik ők be azon mérsékelt haszon­nal, melyet a vállalatok kilátásba helyeznek. Nekik csak az fáj, hogy a jelenleg dühöngő kicsis ép akkor lepte meg őket, mikor az illető papíroknak még birtokában voltak és hogy időt nem engedett nekik, túladni rajtuk. Nem akarom én tagadni, hogy a nemzeti bank nem ment minden bűntől és hogy nem járt el egészen correcte, azaz csak nagyon későn tette meg a correct lépést. De egyedül azt tenni fele­lőssé a jelen börzekicsisért és más okát annak meg sem engedni, ez mégis igazságtalanság. A legnagyobb igazságtalanság pedig, ha olyan emberek teszik, a­kik csak azt fájlalják, hogy már most egy ideig valamit „alapítani* nem lehet. F. A J(#d­­­ernle a pesti tőzsdéről. XXXIII. A tőzsde hangulata utolsó heti jelentésünk óta még rosszabb lett. A bécsi tőzsdéről érkező rosz­hírek annyira elvonták piaczunkról a pénzt, hogy teljes pénzhiány mellett, daczára a nyo­mott árfolyamnak, sem keletkezhetett terjedtebb forgalom. A forgalom csak depót és kényszereladásokra szorítkozott. Csak egy két értékpapír nem élén­kült meg pil­anatra, s azután ismét ép oly gyors­san meglanyhult. r J ------,r: Folytatás a mellékleten.

Next